Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 96 (1901. - 1920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1920. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-27 13:29:29
Üzenet elküldve: 2023-09-27 13:29:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//A gwuff, az elf és még egy fél//
*Miután az elf végzett a bőséges reggelivel végre indulhatnak is. Szemrevételezheti út közben az aranysörényű, arany tenyérlenyomatos állatot, amin majd utazhat. A félvér megáll a piac bejáratánál.*
- Akkor, ahogy beszéltük, ide még mindenképpen be kell menjünk. Szóval nekem fehér és barna ital is kell, hogy tudjam használni azt, ami már nálam van, igaz? *Köti be a kinti istállóba az állatot, a piacon uralkodó tömegbe nem is lenne tanácsos bevinni.*
- Azt mondtad ismerősöd van itt, aki ezekkel az italokkal foglalkozik? Talán így nem lesz olyan méregdrága. *Eddig nem hitt se a varázsitalokban igazán, se a mágiában nem bízott, de ha valóban ilyen hasznosak ezek a kis lötyik,talán nem ártana rájukszokni és jobban megismerni őket.*
*Miután az elf végzett a bőséges reggelivel végre indulhatnak is. Szemrevételezheti út közben az aranysörényű, arany tenyérlenyomatos állatot, amin majd utazhat. A félvér megáll a piac bejáratánál.*
- Akkor, ahogy beszéltük, ide még mindenképpen be kell menjünk. Szóval nekem fehér és barna ital is kell, hogy tudjam használni azt, ami már nálam van, igaz? *Köti be a kinti istállóba az állatot, a piacon uralkodó tömegbe nem is lenne tanácsos bevinni.*
- Azt mondtad ismerősöd van itt, aki ezekkel az italokkal foglalkozik? Talán így nem lesz olyan méregdrága. *Eddig nem hitt se a varázsitalokban igazán, se a mágiában nem bízott, de ha valóban ilyen hasznosak ezek a kis lötyik,talán nem ártana rájukszokni és jobban megismerni őket.*
1919. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-26 17:42:08
Üzenet elküldve: 2023-09-26 17:42:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy kilép a kis utcából megnyugtató látvány fogadja a távolban, már innen látni a piactéren nyüzsgő emberek sokaságát kiktől alig lehet belátni a piacot és még alig vannak! Kellemes szellő kíséri útján a piactér felé, mikor közelebb ér a szélirány megfordul ezzel megérezve a megannyi csodálatos és friss terméket. *
~ Na ezt nevezem! ~ * Miközben nem figyel szekerek sokasága megy el mellette, látszik hogy ezek is most jöttek azonnal fel is állítottak bódéjukat abban a pillanatban hogy megálltak és már hallani is lehet a kereskedők vásárlásra ösztönző hívását. Miközben elindult a piacon az egyik oldalon értékesnek látszó színes köveket vél felfedezni, és még sok egzotikus, még sosem látott parfümöket, ékszereket. A nagy választékok között az ember azt sem tudja a feje előre néz vagy hátra, meg is látja amit keres egy bódé tele frissen sütött kenyér, szalonna és egyéb minden jó, odalépve megnézve portékáit lehet vesz is valamit. Tovább nézelődve a piacon számos helyen kóstolókkal kínáljak az embereket imitt egy két korty sörrel amott egy kis szelet kenyeret szalonnával, az ilyen standok sok embert oda vonzanak még jó hogy korán van még, már látni is a buzgó tömeget kik erre tartanak. Az ékszereket végig nézve sok helyen megakadt a szeme ám csak lesheti őket messziről nem csak azért mert szegény mint a templom egere és előbb fog belehalni az éhségbe mint sem harcba, hanem mert az eladók nyomon követik minden egyes mozdulatát csuklyával eltakart testének, nem is csoda így kinézve úgy néz ki mint aki a szegénynegyedből jött bajt okozni. Egy egész napot eltudna tölteni itt az ember, még az is akinek nincs sok pénze csodálva a kiváló portékákat. De minden jónak véget kell érnie egyszer, vacillál keveset hogy vajon maradjon még egy percet vagy álljon tovább.*
~ Na ezt nevezem! ~ * Miközben nem figyel szekerek sokasága megy el mellette, látszik hogy ezek is most jöttek azonnal fel is állítottak bódéjukat abban a pillanatban hogy megálltak és már hallani is lehet a kereskedők vásárlásra ösztönző hívását. Miközben elindult a piacon az egyik oldalon értékesnek látszó színes köveket vél felfedezni, és még sok egzotikus, még sosem látott parfümöket, ékszereket. A nagy választékok között az ember azt sem tudja a feje előre néz vagy hátra, meg is látja amit keres egy bódé tele frissen sütött kenyér, szalonna és egyéb minden jó, odalépve megnézve portékáit lehet vesz is valamit. Tovább nézelődve a piacon számos helyen kóstolókkal kínáljak az embereket imitt egy két korty sörrel amott egy kis szelet kenyeret szalonnával, az ilyen standok sok embert oda vonzanak még jó hogy korán van még, már látni is a buzgó tömeget kik erre tartanak. Az ékszereket végig nézve sok helyen megakadt a szeme ám csak lesheti őket messziről nem csak azért mert szegény mint a templom egere és előbb fog belehalni az éhségbe mint sem harcba, hanem mert az eladók nyomon követik minden egyes mozdulatát csuklyával eltakart testének, nem is csoda így kinézve úgy néz ki mint aki a szegénynegyedből jött bajt okozni. Egy egész napot eltudna tölteni itt az ember, még az is akinek nincs sok pénze csodálva a kiváló portékákat. De minden jónak véget kell érnie egyszer, vacillál keveset hogy vajon maradjon még egy percet vagy álljon tovább.*
1918. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-25 20:22:13
Üzenet elküldve: 2023-09-25 20:22:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Az én nevem Nawanthirishardipandra //
// Pirkadatkor //
*A szerzetestől való ideiglenes szétválás utáni órák az eltervezettek szerint alakultak: visszatértek a fogadóba, ahol kihasználták a szinte pillanatok alatt elhervadni érzett időt, amíg a szeles hideget tűrve már látni is lehet valamit az egyed orrán kívül, mikor kilép az utcára. Ukrom kevésbé aludt, mint inkább hosszabbakat pislogva várta a látóviszony jobbulását. Egyszer-kétszer elragadja egy órára az álomtalan álom, amiből fejét rázva sikerül visszatérnie. Túl ideges volt. És fontosabbnak is érezte az utat annál, minthogy késlekedjen róla akár egy percet is. Mikor az első napsugarak látszódni kezdenek a horizonton, segítő jelzésként adva több fényt nyitott ablakú szobájába, a szürkebőrű tudta, ideje indulni. A vendégszobát elhagyva nem néz be társához; amazt már elég talpraesettnek nézi ahhoz, hogy ne keljen keltegetni. Egy gyors, de kiadós kocsmás reggeli után a piachoz vezeti első úti célja, ahol a korai idő miatt most sokkalta könnyebb eltájékozódnia, valamint egyik bódéról a másikig eljutnia. Ugyan nincs az az istenség, ami az összes vásárló polgárt eltüntetné Arthenior még ezen hajnali óráiban is, de amihez az ork szokott, ez már egy csoda. Nem veszi észre Lilyennt még, de nem is nagyon keresgéli; jobb dolga is akad most.
Először beleolvad az élelmiszeres negyedek soraiba: három napra elegendő készletet vesz magának, bennük minden mi jó; e könnyű választás után válogatnia kell egy saját méretéhez illő takarót is, ami több mint elsőre gondolt időbe telik, az ork bosszújára. Fontos keze közé venni egy páros elsősegélycsomagot is, az utóbbi alkalomkor azok enyhén szólva is jól jöttek. Utána egy rendes zsákot a húsokhoz, és egy nagyobb utazózsákot a további kellékeihez; nem fog ez mind sajátjában elférni. Fazék a főzéshez, kulacs a vízhez, fenőkő magának- szükség esetén tűz megkezdéséhez, és a többi. Hosszú az ork bevásárlólistája, de ugyanolyan nagy most erszénye, és elhatározottsága is. Az újonnan vett, és máris tele hátizsákjával nem is rest (bár jóval több mint tervezett idő után) a tisztás feli megkezdeni nehéz lépteit, ahol a remélhetőleg már ébren lévő szerzetes barátja várja. De a félvér az vajon hol lehet?*
// Pirkadatkor //
*A szerzetestől való ideiglenes szétválás utáni órák az eltervezettek szerint alakultak: visszatértek a fogadóba, ahol kihasználták a szinte pillanatok alatt elhervadni érzett időt, amíg a szeles hideget tűrve már látni is lehet valamit az egyed orrán kívül, mikor kilép az utcára. Ukrom kevésbé aludt, mint inkább hosszabbakat pislogva várta a látóviszony jobbulását. Egyszer-kétszer elragadja egy órára az álomtalan álom, amiből fejét rázva sikerül visszatérnie. Túl ideges volt. És fontosabbnak is érezte az utat annál, minthogy késlekedjen róla akár egy percet is. Mikor az első napsugarak látszódni kezdenek a horizonton, segítő jelzésként adva több fényt nyitott ablakú szobájába, a szürkebőrű tudta, ideje indulni. A vendégszobát elhagyva nem néz be társához; amazt már elég talpraesettnek nézi ahhoz, hogy ne keljen keltegetni. Egy gyors, de kiadós kocsmás reggeli után a piachoz vezeti első úti célja, ahol a korai idő miatt most sokkalta könnyebb eltájékozódnia, valamint egyik bódéról a másikig eljutnia. Ugyan nincs az az istenség, ami az összes vásárló polgárt eltüntetné Arthenior még ezen hajnali óráiban is, de amihez az ork szokott, ez már egy csoda. Nem veszi észre Lilyennt még, de nem is nagyon keresgéli; jobb dolga is akad most.
Először beleolvad az élelmiszeres negyedek soraiba: három napra elegendő készletet vesz magának, bennük minden mi jó; e könnyű választás után válogatnia kell egy saját méretéhez illő takarót is, ami több mint elsőre gondolt időbe telik, az ork bosszújára. Fontos keze közé venni egy páros elsősegélycsomagot is, az utóbbi alkalomkor azok enyhén szólva is jól jöttek. Utána egy rendes zsákot a húsokhoz, és egy nagyobb utazózsákot a további kellékeihez; nem fog ez mind sajátjában elférni. Fazék a főzéshez, kulacs a vízhez, fenőkő magának- szükség esetén tűz megkezdéséhez, és a többi. Hosszú az ork bevásárlólistája, de ugyanolyan nagy most erszénye, és elhatározottsága is. Az újonnan vett, és máris tele hátizsákjával nem is rest (bár jóval több mint tervezett idő után) a tisztás feli megkezdeni nehéz lépteit, ahol a remélhetőleg már ébren lévő szerzetes barátja várja. De a félvér az vajon hol lehet?*
1917. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-25 09:08:39
Üzenet elküldve: 2023-09-25 09:08:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A nap első sugarai a város felett keltettek életet, melyek megtörve a Piactér boltíves bejáratain, felderítették a már ébredő mozgolódást. Egy fiatal inasra szegeződött tekintete aki éppen a fogadósa utasításait költötte a levegőbe, amikor a Szegénynegyed felől, a csendes kavargásba az újonnan érkező árusok, szekereikkel beléptek a térre.*
~ Micsoda fenn forgás van itt már ebben a korai órában. Megyek egy kört én is. Hátha találok valami hasznos portékát. Talán még a rám ült szomorúságot is elűzhetem ebben a kavarkádban.~
*Egy elf kereskedőnő a város északi határairól érkezett, lenyűgöző szövött kelméket és ritka fűszereket hozva. Kibontotta portékáit, a finom szőttesek között pedig apró kristályok rejtőztek, melyek a reggeli napfényben csillogtak. Az emberek csodálkozva néztek a standja felé.
Mennyi új dolog érkezik mindig ide. Mondta egy idősebb hölgy, aki talán minden reggel a piacon kezdte a napját.
Másutt, a levegőt elárasztotta a frissen sütött kenyér, péksütemények és pörkölt húsok illata.
A Gazdagnegyed boltíves bejáratán keresztül a nemesek szolgái is megjelentek, vásárolva az uraik számára a legjobb és legfrissebb árut. Láthatóan sokkal több idővel és pénzzel rendelkeztek, de a piac egyenlővé tette őket azokkal, akik a Szegénynegyed felől érkeztek.
A piac egyik sarkában álló kovácsműhely ajtaja nyitva állt, ahol az ott dolgozó mesterek és inasok már javában kovácsoltak. A műhelyből kiszűrődő hangos kalapálás ritmusa az egész téren csilingelt. A cégéren lévő kovácspöröly alatt az emberek megálltak csodálni a mester kézügyességét és a tüzesen izzó fém szépségét.
A nap a magasba emelkedett, a piac pedig teljes élettel telt meg. Árusok és vásárlók cseréltek árut és pénzt, és a város szíve, a Piactér, ismét bebizonyította, hogy a kultúrák, az ízek és az illatok találkozóhelye.*
~ Micsoda fenn forgás van itt már ebben a korai órában. Megyek egy kört én is. Hátha találok valami hasznos portékát. Talán még a rám ült szomorúságot is elűzhetem ebben a kavarkádban.~
*Egy elf kereskedőnő a város északi határairól érkezett, lenyűgöző szövött kelméket és ritka fűszereket hozva. Kibontotta portékáit, a finom szőttesek között pedig apró kristályok rejtőztek, melyek a reggeli napfényben csillogtak. Az emberek csodálkozva néztek a standja felé.
Mennyi új dolog érkezik mindig ide. Mondta egy idősebb hölgy, aki talán minden reggel a piacon kezdte a napját.
Másutt, a levegőt elárasztotta a frissen sütött kenyér, péksütemények és pörkölt húsok illata.
A Gazdagnegyed boltíves bejáratán keresztül a nemesek szolgái is megjelentek, vásárolva az uraik számára a legjobb és legfrissebb árut. Láthatóan sokkal több idővel és pénzzel rendelkeztek, de a piac egyenlővé tette őket azokkal, akik a Szegénynegyed felől érkeztek.
A piac egyik sarkában álló kovácsműhely ajtaja nyitva állt, ahol az ott dolgozó mesterek és inasok már javában kovácsoltak. A műhelyből kiszűrődő hangos kalapálás ritmusa az egész téren csilingelt. A cégéren lévő kovácspöröly alatt az emberek megálltak csodálni a mester kézügyességét és a tüzesen izzó fém szépségét.
A nap a magasba emelkedett, a piac pedig teljes élettel telt meg. Árusok és vásárlók cseréltek árut és pénzt, és a város szíve, a Piactér, ismét bebizonyította, hogy a kultúrák, az ízek és az illatok találkozóhelye.*
1916. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-24 11:48:45
Üzenet elküldve: 2023-09-24 11:48:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Az én nevem Nawanthirishardipandra //
// Pirkadatkor //
*Árvánk azzal az érzéssel ébred, hogy épp eleget aludt. Ezt is ágyban tette, négy fal között. Megnyugtató lehetne a gondolat, mi szerint még arany is csörög az erszényében reggelire, ha nem fordulna az ablak felé. Odakint már világosabbnak látszik a reggel, mint, ahogy ébredni szeretett volna. Így aztán sietve pattan ki ideiglenes ágyából egy gyors mosakodás érdekében. Mikor ezzel végzett, lóhalálában kapkodja magára a ruháit. A csizmácskáiba szinte csak úgy bele ugrik. Nagyon gyorsan megigazítja a haját, majd minden holmiját magához véve már rohan is a piac felé.*
~Elkéstem... Ukrom már biztosan odaért... Csak rám várnak... Nagyszerű első benyomás... Az is lehet, hogy már el is indultak... Nélkülem... Ugye nem?~
*Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáznak át az elméjén, amíg a piac felé lohol. Hála a korai órának nem sok járókelőt kell kerülgetnie. Ám odaérve már a megszokott sokaság fogadja. Szusszan egyet a bejárat előtt, aztán bele veti magát a vásárlók és a kofák tengerébe. Elsőként a bájital készletét tölti fel. Ezeket az üvegcséket mindig is nagyon hasznosnak találta. Mondjuk a kikötőből visszatérve megfogadta, hogy ettől a kereskedőtől soha többé nem vásárol, most mégis kénytelen megszegni ezt. Hiszen az idő nem a félvér oldalán áll. Ezt az ürgét pedig pontosan tudja, hol találja. Így a leggyorsabb megoldani. Amint végzett az ősszakállú zsírzsáknál, már sprinter is tovább. Másodjára egy elsősegély csomagot vásárol. Azoknak legutóbb is nagy hasznát vették. Bizony ezt is igyekszik hamar letudni, hogy aztán egy takaróért rohanjon. Mint kiderült a sikátorban, azokat is rengeteg módon lehet felhasználni. Ha pedig mégsem kellene okoskodni vele, a rendeltetés szerű használata határozottan kényelmesebbé tudja tenni az éjszakákat. Amint magához vette, pánikba esik. Lényegében fogalma sincs, mit kéne még magával vinne. Az idő pedig még mindig szorít. Így aztán a tisztás felé veszi az irányt. De mielőtt elhagyná a piacteret kékjei megakadnak egy fáklyákat is árusító vézna fickón. Talán maga sem tudja, hogy miért, de azokból is vesz egyet, végül tényleg megindul a találkozó helyszíne felé. Remélve, hogy nem késett el túlzottan és barátai még mindig számítanak az érkezésére.*
// Pirkadatkor //
*Árvánk azzal az érzéssel ébred, hogy épp eleget aludt. Ezt is ágyban tette, négy fal között. Megnyugtató lehetne a gondolat, mi szerint még arany is csörög az erszényében reggelire, ha nem fordulna az ablak felé. Odakint már világosabbnak látszik a reggel, mint, ahogy ébredni szeretett volna. Így aztán sietve pattan ki ideiglenes ágyából egy gyors mosakodás érdekében. Mikor ezzel végzett, lóhalálában kapkodja magára a ruháit. A csizmácskáiba szinte csak úgy bele ugrik. Nagyon gyorsan megigazítja a haját, majd minden holmiját magához véve már rohan is a piac felé.*
~Elkéstem... Ukrom már biztosan odaért... Csak rám várnak... Nagyszerű első benyomás... Az is lehet, hogy már el is indultak... Nélkülem... Ugye nem?~
*Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáznak át az elméjén, amíg a piac felé lohol. Hála a korai órának nem sok járókelőt kell kerülgetnie. Ám odaérve már a megszokott sokaság fogadja. Szusszan egyet a bejárat előtt, aztán bele veti magát a vásárlók és a kofák tengerébe. Elsőként a bájital készletét tölti fel. Ezeket az üvegcséket mindig is nagyon hasznosnak találta. Mondjuk a kikötőből visszatérve megfogadta, hogy ettől a kereskedőtől soha többé nem vásárol, most mégis kénytelen megszegni ezt. Hiszen az idő nem a félvér oldalán áll. Ezt az ürgét pedig pontosan tudja, hol találja. Így a leggyorsabb megoldani. Amint végzett az ősszakállú zsírzsáknál, már sprinter is tovább. Másodjára egy elsősegély csomagot vásárol. Azoknak legutóbb is nagy hasznát vették. Bizony ezt is igyekszik hamar letudni, hogy aztán egy takaróért rohanjon. Mint kiderült a sikátorban, azokat is rengeteg módon lehet felhasználni. Ha pedig mégsem kellene okoskodni vele, a rendeltetés szerű használata határozottan kényelmesebbé tudja tenni az éjszakákat. Amint magához vette, pánikba esik. Lényegében fogalma sincs, mit kéne még magával vinne. Az idő pedig még mindig szorít. Így aztán a tisztás felé veszi az irányt. De mielőtt elhagyná a piacteret kékjei megakadnak egy fáklyákat is árusító vézna fickón. Talán maga sem tudja, hogy miért, de azokból is vesz egyet, végül tényleg megindul a találkozó helyszíne felé. Remélve, hogy nem késett el túlzottan és barátai még mindig számítanak az érkezésére.*
1915. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-20 18:29:19
Üzenet elküldve: 2023-09-20 18:29:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*Rövidebb séta után végre eléri a piacteret, megannyi érdekesség tárul fel elé, azt se tudja merre vezessen tekintélye. Tán először keressen egy fogadót vagy esetleg nézzen szét a piacon, esetleg a városban?*
~ Nem tudom mit csináljak! ~ * sóhajt fel és szétnéz a piacon. Nagyon semmi sem fogja meg a tekintetét. Lelkesen pásztázza a az embereket, de a túl sok embertől kicsit rosszul érzi magát, ez az arcán meg is látszik. Egy járókelőnek feltűnik sápadt tekintete és rögtön mellé lép és leszólítja. *
-Uram sápadtnak tűnik, menjen a fogadóba ott felfog frissülni! Abba az irányba van, nem fogja eltéveszteni!
*Ettvallder megköszöni az útbaigazítást és elindul. *
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.09.20 20:06:45, a következő indokkal:
Még egy picit múlt időre váltasz egy-egy helyen. Már tagoltabbak a mondataid, ami pozitív, de nyugodtan zárd is le őket pontokkal. "Tekintete" az egy T-vel írandó, ahogy a "mennyen" is helytene, helyesen "menjen"
~ Nem tudom mit csináljak! ~ * sóhajt fel és szétnéz a piacon. Nagyon semmi sem fogja meg a tekintetét. Lelkesen pásztázza a az embereket, de a túl sok embertől kicsit rosszul érzi magát, ez az arcán meg is látszik. Egy járókelőnek feltűnik sápadt tekintete és rögtön mellé lép és leszólítja. *
-Uram sápadtnak tűnik, menjen a fogadóba ott felfog frissülni! Abba az irányba van, nem fogja eltéveszteni!
*Ettvallder megköszöni az útbaigazítást és elindul. *
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.09.20 20:06:45, a következő indokkal:
Még egy picit múlt időre váltasz egy-egy helyen. Már tagoltabbak a mondataid, ami pozitív, de nyugodtan zárd is le őket pontokkal. "Tekintete" az egy T-vel írandó, ahogy a "mennyen" is helytene, helyesen "menjen"
1914. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-18 19:36:42
Üzenet elküldve: 2023-09-18 19:36:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Írástudó kerestetik//
*Persze ő is át tudná másolni a könyveket, csak azt a macskakaparást, amit végeredményül kapna senki más nem tudná elolvasni. Talán még ő se. Na meg, meg kell tisztelni ezen kiadatlan gyöngyszemeket azzal, hogy szépen tartsák őket, megfelelő gondossággal. A piactéren sétál, a kezében néhány papíros. Ahogy egy bodegához ér, szépen ki is tűzi a hirdetést az oldalára, megjelölve a címét rajta. Egy helyet ismer, ahol biztos akadna írástudó, de a templom különös undort vált ki belőle mostanában. Majd még tesz némi előkészületet a dologgal kapcsolatosan és miután a kiaggatni való papír elfogy, még körbesétál a ponyvák között. Meg is vesz két szép bőrkötéses könyvet és két üveg tintát a célra.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.09.18 19:39:47
*Persze ő is át tudná másolni a könyveket, csak azt a macskakaparást, amit végeredményül kapna senki más nem tudná elolvasni. Talán még ő se. Na meg, meg kell tisztelni ezen kiadatlan gyöngyszemeket azzal, hogy szépen tartsák őket, megfelelő gondossággal. A piactéren sétál, a kezében néhány papíros. Ahogy egy bodegához ér, szépen ki is tűzi a hirdetést az oldalára, megjelölve a címét rajta. Egy helyet ismer, ahol biztos akadna írástudó, de a templom különös undort vált ki belőle mostanában. Majd még tesz némi előkészületet a dologgal kapcsolatosan és miután a kiaggatni való papír elfogy, még körbesétál a ponyvák között. Meg is vesz két szép bőrkötéses könyvet és két üveg tintát a célra.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.09.18 19:39:47
1913. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-05 18:37:57
Üzenet elküldve: 2023-09-05 18:37:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Egy rendellenes délután//
*Most nem nézelődni van itt, ahogy sietsége is arra utal: Ugyanolyan sebességgel tér vissza a kofák közé, mint amivel elhagyta azt, csak ezúttal több pénzzel, és több problémával. Szíve torkában dobog, miközben fejét forgatja a bódék között, keresi hol vannak a kötszerek és a kenőcsök. Fejében csakhamar összerakja utána, hogy jobban jár ha ezt a kettő kellőt egy kellékben keresse, és ugrik is a spontán előkészített, alapból kalandoroknak szánt elsősegélycsomagokat árulók irányába. Ha ezzel végez, mielőtt visszafelé indul, Megáll a ruhaárusok mellett is, és egy minimális latolgatás után csak betér hozzájuk, hogy vegyen egy köpenyt; nem ahhoz fog kelleni, amit most fog kelleni tennie, hanem azt, amit utána.*
*Most nem nézelődni van itt, ahogy sietsége is arra utal: Ugyanolyan sebességgel tér vissza a kofák közé, mint amivel elhagyta azt, csak ezúttal több pénzzel, és több problémával. Szíve torkában dobog, miközben fejét forgatja a bódék között, keresi hol vannak a kötszerek és a kenőcsök. Fejében csakhamar összerakja utána, hogy jobban jár ha ezt a kettő kellőt egy kellékben keresse, és ugrik is a spontán előkészített, alapból kalandoroknak szánt elsősegélycsomagokat árulók irányába. Ha ezzel végez, mielőtt visszafelé indul, Megáll a ruhaárusok mellett is, és egy minimális latolgatás után csak betér hozzájuk, hogy vegyen egy köpenyt; nem ahhoz fog kelleni, amit most fog kelleni tennie, hanem azt, amit utána.*
1912. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-04 17:49:06
Üzenet elküldve: 2023-09-04 17:49:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Egy rendellenes délután//
*Nem áll stabil talajon mikor a vöröses hajú fél-elfet hívja, de a leány reakciója megszilárdítja sejtését; alig pislog, mire csak a port látja amaz után.* ~ Ajaj. ~ *Nem áll ott ő sem sokáig, hamar vagyona megtulajdonítója után ered. nem próbálja további szavakkal megállásra kényszeríteni őt, nemcsak hogy nincs benne elé oxigén ahhoz hogy sprinteljen ÉS beszéljen, hanem gyanítja is, hogy amúgy sem hallgatnának rá.
Adoaver nem valami villámgyors figura; túl sok minden elől eddig nem kellett menekülnie, vagy valami előle ellebbenő könyv után vetnie magát, de előny neki, hogy nem ő adja az iramot. Neki mindössze maga előtt kell tartania a figurát, ha egy pillanatra szem elől téveszti, azonnal megtalálni, és vigyázni, ne legyen közöttük túl nagy a távolság. Az előbbiben segít a félig-vagy teljesen a földet díszítő polgárok sora, amik kenyérmorzsákként mutatnak a frizurája miatt amúgy sem kivehetetlen tolvajra. Az, hogy kettejük sebessége most többszörösével meghaladja a többi vásárlókét, főleg nem segít a másiknak.* ~ Azt az akrobata mindenségit, álljál meg! ~ *Az élő akadályokat részéről inkább megkerülve, mint átugorva az épületek falinak húzódva ad magának egy szabad légteret, s lassan pótolni kezdi a közöttük lévő távolságot ami a futamban kialakult, köpenye végét kisasszony módjára derekáig emelve gondoskodva arról, ne essen orral a porba. Reméli, amaz be fog fordulni egy zsákutcás sarkon, mert jelenlegi állásával ellentétben nem annyira képes ezt a hajszát örökké fenntartani.*
~ Bárcsak a víz ágát kezdtem volna el tanulni! ~
A hozzászólás írója (Adoaver Droverson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.09.04 17:50:00
*Nem áll stabil talajon mikor a vöröses hajú fél-elfet hívja, de a leány reakciója megszilárdítja sejtését; alig pislog, mire csak a port látja amaz után.* ~ Ajaj. ~ *Nem áll ott ő sem sokáig, hamar vagyona megtulajdonítója után ered. nem próbálja további szavakkal megállásra kényszeríteni őt, nemcsak hogy nincs benne elé oxigén ahhoz hogy sprinteljen ÉS beszéljen, hanem gyanítja is, hogy amúgy sem hallgatnának rá.
Adoaver nem valami villámgyors figura; túl sok minden elől eddig nem kellett menekülnie, vagy valami előle ellebbenő könyv után vetnie magát, de előny neki, hogy nem ő adja az iramot. Neki mindössze maga előtt kell tartania a figurát, ha egy pillanatra szem elől téveszti, azonnal megtalálni, és vigyázni, ne legyen közöttük túl nagy a távolság. Az előbbiben segít a félig-vagy teljesen a földet díszítő polgárok sora, amik kenyérmorzsákként mutatnak a frizurája miatt amúgy sem kivehetetlen tolvajra. Az, hogy kettejük sebessége most többszörösével meghaladja a többi vásárlókét, főleg nem segít a másiknak.* ~ Azt az akrobata mindenségit, álljál meg! ~ *Az élő akadályokat részéről inkább megkerülve, mint átugorva az épületek falinak húzódva ad magának egy szabad légteret, s lassan pótolni kezdi a közöttük lévő távolságot ami a futamban kialakult, köpenye végét kisasszony módjára derekáig emelve gondoskodva arról, ne essen orral a porba. Reméli, amaz be fog fordulni egy zsákutcás sarkon, mert jelenlegi állásával ellentétben nem annyira képes ezt a hajszát örökké fenntartani.*
~ Bárcsak a víz ágát kezdtem volna el tanulni! ~
A hozzászólás írója (Adoaver Droverson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.09.04 17:50:00
1911. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-04 15:40:34
Üzenet elküldve: 2023-09-04 15:40:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy rendellenes délután//
*A zsákmány a kezében, ez szerencsés, már csak sikeresen meg kellene lógnia vele. Egy röpke pillanatig el is hiszi, hogy ez bizony ilyen egyszerű lesz, ám ez a pillanat igen rövid és törékeny. Adoaver tekintetét érzi a halántékán, s lélegzetét is visszatartva reménykedik, hogy az idegen átnéz rajta. Elvégre olyan kis vékony, kár, hogy haja színe annyira feltűnő. Szinte érzi a feszültség okozta bizsergető szikrákat bőre alatt. Ám a továbbiakban nincsen szerencséje és a férfi kérdést szegez neki. Daesys értetlenül pislog rá, mutatóujját magának szegezve teszi fel néma gesztusokkal a kérdést; mármint én? Aztán teste cselekszik előbb elméje helyett, s ahelyett hogy megpróbálná kimagyarázni magát, hirtelen sarkon fordul és futásnak ered.
Nem kíméli magát, gyors sprintbe ugrik, és reményei szerint az esetleg elé kerülő akadályokat is könnyedén veszi hála a fattyúkra annyira jellemző ügyes természetének. Nehezítő körülmény akad bőven, elsősorban emberek formájában, akiket kissé durvábban arrébb taszajt ha szükséges, vagy támasztékként használva lendületet vesz termetes testüknek hála. Sajnos vörös loboncának hála nem bízik abban, hogy sikeresen elvegyülhet a tömegben, ezért célja inkább az, hogy elég távolságot ékelhessen maguk közé, hogy néhány utcával arrébb lehagyhassa az idegent. Most ez lebeg lelki szemei előtt, s hogy azután mit kezd, az majd az isteneken áll vagy bukik. Ha egyáltalán lesz legközelebb.*
*A zsákmány a kezében, ez szerencsés, már csak sikeresen meg kellene lógnia vele. Egy röpke pillanatig el is hiszi, hogy ez bizony ilyen egyszerű lesz, ám ez a pillanat igen rövid és törékeny. Adoaver tekintetét érzi a halántékán, s lélegzetét is visszatartva reménykedik, hogy az idegen átnéz rajta. Elvégre olyan kis vékony, kár, hogy haja színe annyira feltűnő. Szinte érzi a feszültség okozta bizsergető szikrákat bőre alatt. Ám a továbbiakban nincsen szerencséje és a férfi kérdést szegez neki. Daesys értetlenül pislog rá, mutatóujját magának szegezve teszi fel néma gesztusokkal a kérdést; mármint én? Aztán teste cselekszik előbb elméje helyett, s ahelyett hogy megpróbálná kimagyarázni magát, hirtelen sarkon fordul és futásnak ered.
Nem kíméli magát, gyors sprintbe ugrik, és reményei szerint az esetleg elé kerülő akadályokat is könnyedén veszi hála a fattyúkra annyira jellemző ügyes természetének. Nehezítő körülmény akad bőven, elsősorban emberek formájában, akiket kissé durvábban arrébb taszajt ha szükséges, vagy támasztékként használva lendületet vesz termetes testüknek hála. Sajnos vörös loboncának hála nem bízik abban, hogy sikeresen elvegyülhet a tömegben, ezért célja inkább az, hogy elég távolságot ékelhessen maguk közé, hogy néhány utcával arrébb lehagyhassa az idegent. Most ez lebeg lelki szemei előtt, s hogy azután mit kezd, az majd az isteneken áll vagy bukik. Ha egyáltalán lesz legközelebb.*
1910. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-03 14:50:45
Üzenet elküldve: 2023-09-03 14:50:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Egy rendellenes délután//
*Lassan felsóhajt járás közben.* ~ Ez így el fog tartani. ~ *Szerencse, hogy nem ígért pontos időpontot, mikorra ér vissza. De hé, amúgy is okosnak tartja magát, akkor legyen hát problémamegoldóképessége most próbára téve.* - Fi...fa...fo...fonál. Fonál! *Meg is van a lista teteje. Csak nem volt olyan nehéz. És ahogy jobban elnézi, nem messze jár a szövőeszközöktől, talán a tűk is a sorok között szerepeltek. Végül is, nem baj ha mást is hazavisz, mint ami kell, úgyis tele van arannyal, nem szüksége spórolnia! Egyik jó haszna annak, hogy oly' magasról jött. Valamelyest önelégülten lejjebb csúsztatja kezét derekáról, hogy magabiztosság szerzése voltában érezze erszényén a dudorokat... és nem érez semmit.
Megfagy ereiben a vér, ahogy lenéz magán: semmi. Végig is tapogatja egész csípőjét, hátha csak rossz helyre rakta: semmi.* ~ Ó, istenem... ~ *Otthon hagyta? Nem, arra emlékszik, hogy fölrakta magára. Leesett volna az úton? Nem lehetetlen, de eszméletlenül kényelmetlen lenne most nyakát nem kímélve végigtekinteni a talajt a macskaköves úton, vagy kíméljék meg az egész földes úton egészen az erdőig. Lassan hátrafordul, hátha pont az előbb esett le. Felfigyel, hogy a pillanattal ezelőtt látott, vöröses hajú fél-elf áll megint a közelében, kezét háta mögé igyekezve rejteni, benne valami. Valami ismerős színű, árnyalatú, és dudorú bőrzacskó.
Adoaver szeme kerekre tágul, fejében kattan valami.*
- Hé! *Indul meg, szólalva meg hangosan, kezével intve is a lányka felé.* - Mi van a kezében? Megmutatná? *Nem próbál rögtön vádakat dobni, ugyanis nem teljesen biztos benne, mi történt, de belül felkészül, ha jobban fog mozgatnia fog kelleni lábait. Vagy valami rosszabbat csinálni.*
*Lassan felsóhajt járás közben.* ~ Ez így el fog tartani. ~ *Szerencse, hogy nem ígért pontos időpontot, mikorra ér vissza. De hé, amúgy is okosnak tartja magát, akkor legyen hát problémamegoldóképessége most próbára téve.* - Fi...fa...fo...fonál. Fonál! *Meg is van a lista teteje. Csak nem volt olyan nehéz. És ahogy jobban elnézi, nem messze jár a szövőeszközöktől, talán a tűk is a sorok között szerepeltek. Végül is, nem baj ha mást is hazavisz, mint ami kell, úgyis tele van arannyal, nem szüksége spórolnia! Egyik jó haszna annak, hogy oly' magasról jött. Valamelyest önelégülten lejjebb csúsztatja kezét derekáról, hogy magabiztosság szerzése voltában érezze erszényén a dudorokat... és nem érez semmit.
Megfagy ereiben a vér, ahogy lenéz magán: semmi. Végig is tapogatja egész csípőjét, hátha csak rossz helyre rakta: semmi.* ~ Ó, istenem... ~ *Otthon hagyta? Nem, arra emlékszik, hogy fölrakta magára. Leesett volna az úton? Nem lehetetlen, de eszméletlenül kényelmetlen lenne most nyakát nem kímélve végigtekinteni a talajt a macskaköves úton, vagy kíméljék meg az egész földes úton egészen az erdőig. Lassan hátrafordul, hátha pont az előbb esett le. Felfigyel, hogy a pillanattal ezelőtt látott, vöröses hajú fél-elf áll megint a közelében, kezét háta mögé igyekezve rejteni, benne valami. Valami ismerős színű, árnyalatú, és dudorú bőrzacskó.
Adoaver szeme kerekre tágul, fejében kattan valami.*
- Hé! *Indul meg, szólalva meg hangosan, kezével intve is a lányka felé.* - Mi van a kezében? Megmutatná? *Nem próbál rögtön vádakat dobni, ugyanis nem teljesen biztos benne, mi történt, de belül felkészül, ha jobban fog mozgatnia fog kelleni lábait. Vagy valami rosszabbat csinálni.*
1909. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:29:52
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:29:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy rendellenes délután//
*Már csak egy hajszálnyira van tőle a siker, érzi ujjai között az aranyak súlyát és nyelve hegyén a mámoros édes ízt. Vajon mennyi lapulhat az erszényben? Ha elegendő, akkor talán valamennyit Ambroggionak is képes lesz törleszteni, már amennyiben a férfi még hajlandó szóba állni vele. De most nem elmélkedik ezeken, a zsákmány a kezében van, s bár az áldozat érzékelhetően gyanakszik, felfigyelt rá, de talán van még esélye észrevétlenül eltűnni. A szerzeményét addig is igyekszik lassan, óvatosan háta mögé rejteni, hogy majd nadrágjába csúsztathassa biztos helyre, ha netalántán mégis fel kellene vegye a nyúlcipőt.*
*Már csak egy hajszálnyira van tőle a siker, érzi ujjai között az aranyak súlyát és nyelve hegyén a mámoros édes ízt. Vajon mennyi lapulhat az erszényben? Ha elegendő, akkor talán valamennyit Ambroggionak is képes lesz törleszteni, már amennyiben a férfi még hajlandó szóba állni vele. De most nem elmélkedik ezeken, a zsákmány a kezében van, s bár az áldozat érzékelhetően gyanakszik, felfigyelt rá, de talán van még esélye észrevétlenül eltűnni. A szerzeményét addig is igyekszik lassan, óvatosan háta mögé rejteni, hogy majd nadrágjába csúsztathassa biztos helyre, ha netalántán mégis fel kellene vegye a nyúlcipőt.*
1908. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:18:24
Üzenet elküldve: 2023-09-03 12:18:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Egy rendellenes délután//
*Forradalmi észjárásával csak kigondolja, hogyan tudna segíteni magának: megáll léptében, és kiegyenesedik, hogy magasságát kihasználva jobban körül tudjon nézni, hova is érdemes mennie, mielőtt a bútorzatok végtelen tárházába lép. A tömegben most nincs oly sok nagynövésű vásárló, aki blokkolni tudná a kilátást, tehát vannak reményei. Kezeit derekára teszi, ahogy fejét lassan forgatja balról jobbra, lassan megtéve egy igen becsületes száznyolcvan fokos szöget. Bár mivel amúgy sem tudja mit vegyen, azt nem találja meg, ahová mennie kéne, de azt legalább megállapítja, hová nem. Előrefelé folytatja útját, miközben motyog:*
- Mi is volt a pergamenen... Az biztos hogy legfelső F-el kezdődött... *Próbál csak visszaemlékezni.*
*Forradalmi észjárásával csak kigondolja, hogyan tudna segíteni magának: megáll léptében, és kiegyenesedik, hogy magasságát kihasználva jobban körül tudjon nézni, hova is érdemes mennie, mielőtt a bútorzatok végtelen tárházába lép. A tömegben most nincs oly sok nagynövésű vásárló, aki blokkolni tudná a kilátást, tehát vannak reményei. Kezeit derekára teszi, ahogy fejét lassan forgatja balról jobbra, lassan megtéve egy igen becsületes száznyolcvan fokos szöget. Bár mivel amúgy sem tudja mit vegyen, azt nem találja meg, ahová mennie kéne, de azt legalább megállapítja, hová nem. Előrefelé folytatja útját, miközben motyog:*
- Mi is volt a pergamenen... Az biztos hogy legfelső F-el kezdődött... *Próbál csak visszaemlékezni.*
1907. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-03 09:57:53
Üzenet elküldve: 2023-09-03 09:57:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy rendellenes délután//
*Egészen nyeregben érzi magát, ám eme illúziója hamar összetörni látszik, amikor megérzi az ismeretlen férfi tekintetét magán. Ereiben megfagy a vér, egy pillanatra megtorpan és az egyik árus felé fordul, hogy látszólag elmélyülten nézegesse a teának való füveket. Ez idő alatt összeszedi valamelyest magát, letörli homlokán megjelenő izzadtságcseppeket, s néhány nagy levegővétellel újra bátorságot önt magába.
A távolság már egészen kedvező, nem kell csak néhány lépést tennie és egy mozdulatot. Eltökélt, fejében párszor lejátssza előre a jelenetet, illetve dönt, hogy melyik zsebet célozza meg. Egy erszényben reménykedik, vagy pár aranyban, reméli ezeket leli meg és nem valami számára értéktelen bájitalt, vagy furcsa csecsebecsét, amivel mostanság igen sokan rendelkeznek.*
*Egészen nyeregben érzi magát, ám eme illúziója hamar összetörni látszik, amikor megérzi az ismeretlen férfi tekintetét magán. Ereiben megfagy a vér, egy pillanatra megtorpan és az egyik árus felé fordul, hogy látszólag elmélyülten nézegesse a teának való füveket. Ez idő alatt összeszedi valamelyest magát, letörli homlokán megjelenő izzadtságcseppeket, s néhány nagy levegővétellel újra bátorságot önt magába.
A távolság már egészen kedvező, nem kell csak néhány lépést tennie és egy mozdulatot. Eltökélt, fejében párszor lejátssza előre a jelenetet, illetve dönt, hogy melyik zsebet célozza meg. Egy erszényben reménykedik, vagy pár aranyban, reméli ezeket leli meg és nem valami számára értéktelen bájitalt, vagy furcsa csecsebecsét, amivel mostanság igen sokan rendelkeznek.*
1906. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-02 22:06:13
Üzenet elküldve: 2023-09-02 22:06:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Egy rendellenes délután//
- Hogy az a francos, ezt de rég ettem.... *Motyogja magának, enyhe érdeklődéssel szemezgetve a csemegei részlegeket. Édességnek csúfolt, édesített zöldektől valódi, méregdrága de méregfinom arisztokrata ínyencségekig volt min nézelődnie. Kár, hogy egyik sem frissítette memóriáját. Fejét rázva tovább halad: nem ma fogja megjutalmazni magát, az tény. Talán legközelebb.
Artheniornak enyhén szólva is felettébb színes népessége van, de ezt már nagyjából megszokta; az egész' sűrű tömegben közönyös rugalmassággal közlekedik, ha nem épp a kocsikon szereplő árukat tekintgetve segítségért, akkor kékes pillantása épp elhalad egy-két járókelő, vagy vevő közt. Közéjük tartozik egy elsőre rokonszenvesnek kinéző fél-elf lányka is, amaz valószínűleg hozzá hasonlóan a köreit intézi. Csak járjon ő nagyobb sikerrel.*
~ Oké, ezzel nem jutok el sehova. Menjek vissza? ~ *Kezd el kétkedni, lassan csak elindulva a jelenlegi csemegei-pulttól, tovább a már kissé fontosabb kellékeket, házi eszközöket, még bútorokat is tartozó negyedhez. Hátha ott lesz valami. Akár az egyik laktársa, akitől kikönyöröghet egy listát.*
- Hogy az a francos, ezt de rég ettem.... *Motyogja magának, enyhe érdeklődéssel szemezgetve a csemegei részlegeket. Édességnek csúfolt, édesített zöldektől valódi, méregdrága de méregfinom arisztokrata ínyencségekig volt min nézelődnie. Kár, hogy egyik sem frissítette memóriáját. Fejét rázva tovább halad: nem ma fogja megjutalmazni magát, az tény. Talán legközelebb.
Artheniornak enyhén szólva is felettébb színes népessége van, de ezt már nagyjából megszokta; az egész' sűrű tömegben közönyös rugalmassággal közlekedik, ha nem épp a kocsikon szereplő árukat tekintgetve segítségért, akkor kékes pillantása épp elhalad egy-két járókelő, vagy vevő közt. Közéjük tartozik egy elsőre rokonszenvesnek kinéző fél-elf lányka is, amaz valószínűleg hozzá hasonlóan a köreit intézi. Csak járjon ő nagyobb sikerrel.*
~ Oké, ezzel nem jutok el sehova. Menjek vissza? ~ *Kezd el kétkedni, lassan csak elindulva a jelenlegi csemegei-pulttól, tovább a már kissé fontosabb kellékeket, házi eszközöket, még bútorokat is tartozó negyedhez. Hátha ott lesz valami. Akár az egyik laktársa, akitől kikönyöröghet egy listát.*
1905. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-02 20:54:37
Üzenet elküldve: 2023-09-02 20:54:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy rendellenes délután//
*Nincs is alkalmasabb terület némi lepottyanó arany megszerzésére az artheniori piacnál, nem csoda tehát, hogy először itt próbál szerencsét. Akad bőven választék esetleges áldozatból, de még nem tud dönteni, s a válogatás folyamata sikeresen el is tereli figyelmét korábbi problémáiról. Persze nem akar túlzottan gyanúsnak tűnni, ezért Daesys is ráérősen ballag ide-oda az egyik bódétól a másikig, időnként szemügyre vesz néhány zöldséget vagy gyümölcsöt, majd tovább halad.
Szeme sarkából felfigyel egy sötétkék köpenyre, ami megragadja a figyelmét még Arthenior talán némi jóindulattal színesnek nevezhető világában is. Csak egy futó pillantást vet a másikra, s mivel Daesys nem túl eszes, s ebből kifolyólag nem túl tervezgető típus, ezért cselekvésre szánja el magát. Abban jó, a következmények miatt mindig utólag fáj a feje.
Korábbi taktikáját követi, s úgy tesz mint egy lehetséges vásárló, miközben próbál észrevétlenül közelebb kerülni Adoaverhez. Csupán ritkán pillant felé, akkor sem a titokzatos férfi milyenségét méricskéli, csak esetleges változó helyzetéhez igazítja magát. Gyomra közben idegesen szorul egyet, holott nem először kísérli meg más tulajdonát elcsenni, de utóbbi időben egészen elkényelmesedett mióta Ambroggio gondot viselt róla, s ennek köszönhetően kissé idegesebb mint átlalában.*
~ Szedd össze magad, menni fog mint mindig. ~
*Emlékezteti magát fürgeségére és ügyességére, ezen képességei valamelyest megnyugtatják, mert bizony a kikötői fattyú nem túl büszke természet, s ha szükséges, akkor bármikor szaladásra szánja el magát, hogy ezzel életét mentse.*
*Nincs is alkalmasabb terület némi lepottyanó arany megszerzésére az artheniori piacnál, nem csoda tehát, hogy először itt próbál szerencsét. Akad bőven választék esetleges áldozatból, de még nem tud dönteni, s a válogatás folyamata sikeresen el is tereli figyelmét korábbi problémáiról. Persze nem akar túlzottan gyanúsnak tűnni, ezért Daesys is ráérősen ballag ide-oda az egyik bódétól a másikig, időnként szemügyre vesz néhány zöldséget vagy gyümölcsöt, majd tovább halad.
Szeme sarkából felfigyel egy sötétkék köpenyre, ami megragadja a figyelmét még Arthenior talán némi jóindulattal színesnek nevezhető világában is. Csak egy futó pillantást vet a másikra, s mivel Daesys nem túl eszes, s ebből kifolyólag nem túl tervezgető típus, ezért cselekvésre szánja el magát. Abban jó, a következmények miatt mindig utólag fáj a feje.
Korábbi taktikáját követi, s úgy tesz mint egy lehetséges vásárló, miközben próbál észrevétlenül közelebb kerülni Adoaverhez. Csupán ritkán pillant felé, akkor sem a titokzatos férfi milyenségét méricskéli, csak esetleges változó helyzetéhez igazítja magát. Gyomra közben idegesen szorul egyet, holott nem először kísérli meg más tulajdonát elcsenni, de utóbbi időben egészen elkényelmesedett mióta Ambroggio gondot viselt róla, s ennek köszönhetően kissé idegesebb mint átlalában.*
~ Szedd össze magad, menni fog mint mindig. ~
*Emlékezteti magát fürgeségére és ügyességére, ezen képességei valamelyest megnyugtatják, mert bizony a kikötői fattyú nem túl büszke természet, s ha szükséges, akkor bármikor szaladásra szánja el magát, hogy ezzel életét mentse.*
1904. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-09-02 20:34:01
Üzenet elküldve: 2023-09-02 20:34:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Egy rendellenes délután//
~ Mit kéne most hoznom... ~ *Általában igen szereti a piactúrákat a Szarvasligetből, mert van esélye megmozgatni mindennap bármi ülőalkalmatosság miatt épp használaton kívül lévő végtagjait, de ezen most nem azon alkalmak egyike: a szokásosnál kissé nagyobb sietséggel kezdte el megtenni útját a város felé, olyannyira, hogy a létfontosságú bevásárlólistát, azt az árva pergament a nagyépület konyhaasztalán, azt nemes egyszerűséggel otthagyta. Nagy hiba volt, ugyanis szórakozott énje mostanában nem a legjobb azon dolgok észben tartásában, amik vagy nem állnak közvetlenül az érdeklődésében, vagy nincs szó szerint a kezében. Csuklyáját hamar leveszi hogy nagyobb látóteret legyen, hátha a kofák kínálatainak vizuális megállapításától eszébe jut a felsorolt hiányosságokból egy-két dolog. Étel az biztos, de vajon mi? Zöldségek, nyers hozzávalók, de azokból is egy raktárnyi féle-fajta van ezen a helyen, mit szedjen ki? Orvosi kellékek is kellhetnek, de vajon csak tű és kötszer, vagy konkrét üvegcsék és növények? Dilemmájában főve rója a piacteret, össze-vissza nézegetve az árukat, hátha valamelyikük megváltása lesz.*
~ Mit kéne most hoznom... ~ *Általában igen szereti a piactúrákat a Szarvasligetből, mert van esélye megmozgatni mindennap bármi ülőalkalmatosság miatt épp használaton kívül lévő végtagjait, de ezen most nem azon alkalmak egyike: a szokásosnál kissé nagyobb sietséggel kezdte el megtenni útját a város felé, olyannyira, hogy a létfontosságú bevásárlólistát, azt az árva pergament a nagyépület konyhaasztalán, azt nemes egyszerűséggel otthagyta. Nagy hiba volt, ugyanis szórakozott énje mostanában nem a legjobb azon dolgok észben tartásában, amik vagy nem állnak közvetlenül az érdeklődésében, vagy nincs szó szerint a kezében. Csuklyáját hamar leveszi hogy nagyobb látóteret legyen, hátha a kofák kínálatainak vizuális megállapításától eszébe jut a felsorolt hiányosságokból egy-két dolog. Étel az biztos, de vajon mi? Zöldségek, nyers hozzávalók, de azokból is egy raktárnyi féle-fajta van ezen a helyen, mit szedjen ki? Orvosi kellékek is kellhetnek, de vajon csak tű és kötszer, vagy konkrét üvegcsék és növények? Dilemmájában főve rója a piacteret, össze-vissza nézegetve az árukat, hátha valamelyikük megváltása lesz.*
1903. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-08-16 21:18:30
Üzenet elküldve: 2023-08-16 21:18:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//habzóborral visszafelé//
*Nem tudja, mennyire várják tűkön ülve, de azért sejti, hogy addig is el tudja magát foglalni a turbékoló gerlepár. Minél hamarabb vissza kéne érnie, mégis megtorpan egy stand előtt.
Ha már várnak rá, nem árt, ha érdemes is. Neki mondjuk a jeles esemény inkább a Váltó megszerzése, mint a Báró frigye, de ki szálazgatja le a gondolatokat koccintáskor?*
- Most komolyan? 70?
*Yeza elhúzza a száját, de végül csak kicsengeti az aranyakat.* - Ez akkor is rablás, ha a lánykád kedvenc vedre! *morogja.* - Pedig mindketten tudjuk, hogy még csak nem is az.
*Belesüllyeszti a palackot a máris olvadásnak indult jég közé, aztán az így megpakolt vödröcskét magához ölelve indul, most már tényleg sietősen a Kalmár felé.*
*Nem tudja, mennyire várják tűkön ülve, de azért sejti, hogy addig is el tudja magát foglalni a turbékoló gerlepár. Minél hamarabb vissza kéne érnie, mégis megtorpan egy stand előtt.
Ha már várnak rá, nem árt, ha érdemes is. Neki mondjuk a jeles esemény inkább a Váltó megszerzése, mint a Báró frigye, de ki szálazgatja le a gondolatokat koccintáskor?*
- Most komolyan? 70?
*Yeza elhúzza a száját, de végül csak kicsengeti az aranyakat.* - Ez akkor is rablás, ha a lánykád kedvenc vedre! *morogja.* - Pedig mindketten tudjuk, hogy még csak nem is az.*Belesüllyeszti a palackot a máris olvadásnak indult jég közé, aztán az így megpakolt vödröcskét magához ölelve indul, most már tényleg sietősen a Kalmár felé.*
1902. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-08-13 13:15:33
Üzenet elküldve: 2023-08-13 13:15:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//habzóborért//
*Bár most egyáltalán nincs ideje a piaci standok között nézelődni, a tekintete mégis megakad valamin. Ez a valami azonban furcsamód nem megtorpanásra, hanem, ha lehet, még nagyobb sietségre sarkallja.
Még mindig kerülgeti kicsit a kétségbeesés. Nem vallhat kudarcot és nem okozhat csalódást. Ezt kissé megnehezíti, hogy a Báró annak idején nyilvánvalóvá tette, hogy sokkal rövidebb pórázon kívánja tartani, mint azt korábban megszokta. Ez nyilvánvalóan változhat majd, ha bizonyít, bár erre azonnal megszólal a fejében a cinikus kis hang. Itt a bizalmi állás kétségtelenül Aztyané és senki másé. Az az érzése, hogy ezt megkérdőjelezni igen nagy butaság lenne.
Ez nem hatalmi játszma. Nem a pozícióról szól, hanem az információkról, amik gyűlöletes módon mindig elakadnak a kettős zárt belső körében. A tudás nyilván őt is bebiztosíthatná, de a fontosabb része, hogy kellő tájékozottsággal és bennfentes adalékokkal ő is ügyesebben kufárkodhatna a Kereskedőház hasznára. Bár valószínűleg pont ezt kívánják elkerülni. Mint amikor a bent nevelkedett házikedvencet egyszeriben kizárják az udvarra. Nehéz megbarátkoznia a dologgal és persze, hogy igyekezne visszautat találni a bent megszokott világába akkor is, ha már az orrára koppintottak érte. Óvatosabb és a jelekre hamarabb hajlik már hunyász alázatra, mintsem érveken támassza meg a sarkát. Persze a wegtoreni vér sosem válik vízzé.
A Központ felé viszik a léptei. Igyekszik hamar átverekedni magát a piacozókon. Bár az átverekedni szó elég bumfordi kifejezés arra, ahogy Yeza átsurran az emberek között. Rőt kis róka közlekedik így a limlomokat és a kerítések léceit kerülgetve.*
*Bár most egyáltalán nincs ideje a piaci standok között nézelődni, a tekintete mégis megakad valamin. Ez a valami azonban furcsamód nem megtorpanásra, hanem, ha lehet, még nagyobb sietségre sarkallja.
Még mindig kerülgeti kicsit a kétségbeesés. Nem vallhat kudarcot és nem okozhat csalódást. Ezt kissé megnehezíti, hogy a Báró annak idején nyilvánvalóvá tette, hogy sokkal rövidebb pórázon kívánja tartani, mint azt korábban megszokta. Ez nyilvánvalóan változhat majd, ha bizonyít, bár erre azonnal megszólal a fejében a cinikus kis hang. Itt a bizalmi állás kétségtelenül Aztyané és senki másé. Az az érzése, hogy ezt megkérdőjelezni igen nagy butaság lenne.
Ez nem hatalmi játszma. Nem a pozícióról szól, hanem az információkról, amik gyűlöletes módon mindig elakadnak a kettős zárt belső körében. A tudás nyilván őt is bebiztosíthatná, de a fontosabb része, hogy kellő tájékozottsággal és bennfentes adalékokkal ő is ügyesebben kufárkodhatna a Kereskedőház hasznára. Bár valószínűleg pont ezt kívánják elkerülni. Mint amikor a bent nevelkedett házikedvencet egyszeriben kizárják az udvarra. Nehéz megbarátkoznia a dologgal és persze, hogy igyekezne visszautat találni a bent megszokott világába akkor is, ha már az orrára koppintottak érte. Óvatosabb és a jelekre hamarabb hajlik már hunyász alázatra, mintsem érveken támassza meg a sarkát. Persze a wegtoreni vér sosem válik vízzé.
A Központ felé viszik a léptei. Igyekszik hamar átverekedni magát a piacozókon. Bár az átverekedni szó elég bumfordi kifejezés arra, ahogy Yeza átsurran az emberek között. Rőt kis róka közlekedik így a limlomokat és a kerítések léceit kerülgetve.*
1901. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-08-08 23:31:16
Üzenet elküldve: 2023-08-08 23:31:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bredoc//
*Miután megkapta a pénzét, mindent szépen Bredoc kapitány rendelkezésére bocsát, a bájitalokat és az elsősegélycsomagokat is. A férfi ráadásul úgy tűnik, nem csupán az árut fizeti ki, de hajlandó átadni Ili üzenetét is.*
- Köszönöm, lekötelez.
*S minthogy más dolguk egyelőre nincs egymással, a kapitány el is búcsúzik, Ili pedig viszonozza a szép szavakat:*
- Bízom benne. Viszlát.
*Egy darabig még figyeli, ahogy Bredoc kapitány eltűnik a tömegben, majd ő maga is útjára indul. A visszatérése immáron megmásíthatatlan ténnyé vált, ehhez mérten kell viselkednie. Szállásra mindenképpen szüksége lett volna, így viszont fontolóra kell vennie valami állandó lakhelyet is. Sajnos arról sincs túl sok fogalma, hogy manapság milyen házakat lehet kapni a városban. Annyiféle különböző természeti katasztrófa, természetfeletti jelenség, háború és lázadás történt már itt, hogy Arthenior egyszerűen felismerhetetlenné vált. Régen néhány ezer aranyból egész elfogadható házat vásárolhatott volna a szegénynegyed és a gazdagnegyed határán, most azonban olyan, mintha mindenhol csupán a szegénynegyed lenne.
~ Lezüllött ez a város. ~
Állapítja meg újból magában. Arról nem is beszélve, hogyha ennyire gyakran hullik darabjaira ez a hely, akkor van-e egyáltalán értelme beruházni egy állandó lakhelyre? Ki tudja, nem jön-e újabb földrengés meg háború. Ha annak idején megvásárolt volna egy ilyen házat, akkor az mostanra minden bizonnyal a földdel lenne egyenlő, a beleölt arany pedig elveszett volna. Ugyanakkor azt sem tartja lehetségesnek, hogy tényleg mindenestül eltűntek volna az igényesebb területek a városból. A tanács tagjai mégis hol laknak? Ők is csupán egyszerű viskókban? Ennek is mindenképpen utána kell majd járnia.*
*Miután megkapta a pénzét, mindent szépen Bredoc kapitány rendelkezésére bocsát, a bájitalokat és az elsősegélycsomagokat is. A férfi ráadásul úgy tűnik, nem csupán az árut fizeti ki, de hajlandó átadni Ili üzenetét is.*
- Köszönöm, lekötelez.
*S minthogy más dolguk egyelőre nincs egymással, a kapitány el is búcsúzik, Ili pedig viszonozza a szép szavakat:*
- Bízom benne. Viszlát.
*Egy darabig még figyeli, ahogy Bredoc kapitány eltűnik a tömegben, majd ő maga is útjára indul. A visszatérése immáron megmásíthatatlan ténnyé vált, ehhez mérten kell viselkednie. Szállásra mindenképpen szüksége lett volna, így viszont fontolóra kell vennie valami állandó lakhelyet is. Sajnos arról sincs túl sok fogalma, hogy manapság milyen házakat lehet kapni a városban. Annyiféle különböző természeti katasztrófa, természetfeletti jelenség, háború és lázadás történt már itt, hogy Arthenior egyszerűen felismerhetetlenné vált. Régen néhány ezer aranyból egész elfogadható házat vásárolhatott volna a szegénynegyed és a gazdagnegyed határán, most azonban olyan, mintha mindenhol csupán a szegénynegyed lenne.
~ Lezüllött ez a város. ~
Állapítja meg újból magában. Arról nem is beszélve, hogyha ennyire gyakran hullik darabjaira ez a hely, akkor van-e egyáltalán értelme beruházni egy állandó lakhelyre? Ki tudja, nem jön-e újabb földrengés meg háború. Ha annak idején megvásárolt volna egy ilyen házat, akkor az mostanra minden bizonnyal a földdel lenne egyenlő, a beleölt arany pedig elveszett volna. Ugyanakkor azt sem tartja lehetségesnek, hogy tényleg mindenestül eltűntek volna az igényesebb területek a városból. A tanács tagjai mégis hol laknak? Ők is csupán egyszerű viskókban? Ennek is mindenképpen utána kell majd járnia.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2936-2955