Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 297 (5921. - 5940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5940. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-11 23:30:46
Üzenet elküldve: 2016-11-11 23:30:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
* A mellkasához nyúl, ahol először belé hatolt az a penge. Ez általában megnyugtatóan hat rá. Most is így tesz hát; ingét megmarkolja, és öklét a korábbi seb helyéhez érinti. Most is segít, nem annyira, de segít.
~ A mi fajtánknak semmi keresnivalója az alantasok közt. Eszed ágába se jusson barátkozni velük! ~
Visszhangzanak apja szigorú szavai fejében. Ezt akkor mondta, mikor a kikötői területen egy embergyermekkel elegyedett szóba. Mennyi is lehetett? Tizenkettő volt talán. Pici szürke szemek, pici szürke kezek. Legalábbis a mostanihoz képest picik voltak. Vajon ki téved? Ő, aki azóta is többé-kevésbé követi apja akkori utasítását, természetesen nem veszi olyan szigorúan, hisz ott van Lapu is, akinek Worenth-vel ellentétben nem volt felsőbbrendű tudása, hogy elnyerje Zaras tiszteletét, mégis közel került az elf szívéhez.
A vállához érő kézre visszatér lélekjelenléte is egy apró rándulás kíséretében. *
- M-Menjünk csak, vedd meg, ami kell.
* Feleli végül, és a piac sűrűjébe irányítja a lovat.
~ Csecsebecsét, azt… hogyne… ~
Azzal eszébe jut, hogy az amulettjét ebben a városban lopták el a rohadt gazfickók! *
- Izé… a Kovácsműhelyben körül szeretnék majd nézni, ha nem probléma.
* Persze nem akar rákényszerülni Daewe szütyőjére, ami valójában Worenth mesteré, vagy a közös kasszából van, vagy hogy is nevezik, de az nagy, büdös helyzet, hogy Zaras nem hozta magával minden aranyát, csak annyit, amennyi a túléléshez szükséges lehet, szóval lehet, hogy akármilyen ciki is, kérnie kell a lánytól. *
* A mellkasához nyúl, ahol először belé hatolt az a penge. Ez általában megnyugtatóan hat rá. Most is így tesz hát; ingét megmarkolja, és öklét a korábbi seb helyéhez érinti. Most is segít, nem annyira, de segít.
~ A mi fajtánknak semmi keresnivalója az alantasok közt. Eszed ágába se jusson barátkozni velük! ~
Visszhangzanak apja szigorú szavai fejében. Ezt akkor mondta, mikor a kikötői területen egy embergyermekkel elegyedett szóba. Mennyi is lehetett? Tizenkettő volt talán. Pici szürke szemek, pici szürke kezek. Legalábbis a mostanihoz képest picik voltak. Vajon ki téved? Ő, aki azóta is többé-kevésbé követi apja akkori utasítását, természetesen nem veszi olyan szigorúan, hisz ott van Lapu is, akinek Worenth-vel ellentétben nem volt felsőbbrendű tudása, hogy elnyerje Zaras tiszteletét, mégis közel került az elf szívéhez.
A vállához érő kézre visszatér lélekjelenléte is egy apró rándulás kíséretében. *
- M-Menjünk csak, vedd meg, ami kell.
* Feleli végül, és a piac sűrűjébe irányítja a lovat.
~ Csecsebecsét, azt… hogyne… ~
Azzal eszébe jut, hogy az amulettjét ebben a városban lopták el a rohadt gazfickók! *
- Izé… a Kovácsműhelyben körül szeretnék majd nézni, ha nem probléma.
* Persze nem akar rákényszerülni Daewe szütyőjére, ami valójában Worenth mesteré, vagy a közös kasszából van, vagy hogy is nevezik, de az nagy, büdös helyzet, hogy Zaras nem hozta magával minden aranyát, csak annyit, amennyi a túléléshez szükséges lehet, szóval lehet, hogy akármilyen ciki is, kérnie kell a lánytól. *
5939. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-11 22:39:14
Üzenet elküldve: 2016-11-11 22:39:14
ÚJ
![>Féllábú Jorrih [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3154_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Nyílt //
* Most, hogy fúvócsöve hosszú várakozást követően elkészült, elindul a piactérre, hogy jó kalózhoz híven összeszedje a fúvónyilakra való pénzt is. Persze fegyver nélkül nehézkes lesz, de nem lehetetlen, csak cselhez kell folyamodni.
Már egy ideje figyeli a népes tömeget, mikor feltűnik neki az egyik gyengébbnek tűnő, azonban látszólag pénzes tündérke. Legalábbis tündér - hogy pénzes-e, azt nem túl pontosan tudja megállapítani, hiszen nem ért a városi divathoz. Lehet, hogy aki díszes ruhákat hord, az a gazdag, de lehet, hogy pont fordítva van. Mindenesetre lényeg a lényeg, hogyha valakinek van pénze piacra járni, annak kell, hogy legyen pénze. Vagy éppen lopni megy. Ám Jorrih utóbbi esetében is csak jól járhat. Ha nem bukik le, ellopja tőle a lopott dolgokat, ha meg lebukik, akkor ráveti magát és elkíséri a városőrséghez, hogy kapjon egy kis jutalmat... Vagy akkor is egyszerűen kirabolja, a végeredmény ugyanaz, csak az egyik időigényesebb, a másik kockázatosabb. Míg ezen morfondírozik, közben szépen lassan ahhoz az utcához támolyog, ahonnan a tündér jött. Ha arról jött, nagy a valószínűsége, hogy arra is megy haza. Ha meg nem, legfeljebb keres új táncpartnert.
Megpróbálva minél kisebb feltűnést keltve az eget bámulni, amíg várja, hogy a tündér végezzen a vásárlással és végre elinduljon arra, amerre Jorrih is tartózkodik immár. ~ Ügyesen kitervelt rablás ez, össze kell, jöjjön! ~ Biztatja magát, mikor észreveszi, hogy a tündér végre elindul. Egészen közel engedi magához, közben továbbra is az eget bámulja, mint aki keres rajta valamit. Időközben keze ügyébe veszi újonnan szerzett fúvócsövet - melyhez lőszer ugyan nincs még, azonban ezt másoknak nem kell tudnia. Már csak pár méter választja el őt a szárnyastól, mikor elindul az út közepe felé. Tudja, hogy fél lábbal lassabban tud mozogni, így ez is időbe telik. Másodpercek kérdése és... *
- Állj! * Azzal egy erőteljes mozdulattal a tündérlány alkarja felé nyúl, s megpróbálja maga felé húzni. *
- Egy rossz mozdulat és mérgező lövedék fúródik beléd! * Emeli feljebb másik kezében lévő fúvócsövét. Habár nem ilyen közeli célpontok ellen tervezték, azonban így is megteszi, főleg, ha amúgy sincs hozzá lőszer, tehát az egész csak díszlet.
Amennyiben sikerrel jár a félrehúzás, úgy a következő módon folytatja: *
- Add át minden pénzed és nem esik bántódásod. * Amennyiben viszont a tündér akadékoskodik, netalántán kiabálni, vagy sikoltozni kezd, úgy kezével megpróbálja száját is befogni. *
* Most, hogy fúvócsöve hosszú várakozást követően elkészült, elindul a piactérre, hogy jó kalózhoz híven összeszedje a fúvónyilakra való pénzt is. Persze fegyver nélkül nehézkes lesz, de nem lehetetlen, csak cselhez kell folyamodni.
Már egy ideje figyeli a népes tömeget, mikor feltűnik neki az egyik gyengébbnek tűnő, azonban látszólag pénzes tündérke. Legalábbis tündér - hogy pénzes-e, azt nem túl pontosan tudja megállapítani, hiszen nem ért a városi divathoz. Lehet, hogy aki díszes ruhákat hord, az a gazdag, de lehet, hogy pont fordítva van. Mindenesetre lényeg a lényeg, hogyha valakinek van pénze piacra járni, annak kell, hogy legyen pénze. Vagy éppen lopni megy. Ám Jorrih utóbbi esetében is csak jól járhat. Ha nem bukik le, ellopja tőle a lopott dolgokat, ha meg lebukik, akkor ráveti magát és elkíséri a városőrséghez, hogy kapjon egy kis jutalmat... Vagy akkor is egyszerűen kirabolja, a végeredmény ugyanaz, csak az egyik időigényesebb, a másik kockázatosabb. Míg ezen morfondírozik, közben szépen lassan ahhoz az utcához támolyog, ahonnan a tündér jött. Ha arról jött, nagy a valószínűsége, hogy arra is megy haza. Ha meg nem, legfeljebb keres új táncpartnert.
Megpróbálva minél kisebb feltűnést keltve az eget bámulni, amíg várja, hogy a tündér végezzen a vásárlással és végre elinduljon arra, amerre Jorrih is tartózkodik immár. ~ Ügyesen kitervelt rablás ez, össze kell, jöjjön! ~ Biztatja magát, mikor észreveszi, hogy a tündér végre elindul. Egészen közel engedi magához, közben továbbra is az eget bámulja, mint aki keres rajta valamit. Időközben keze ügyébe veszi újonnan szerzett fúvócsövet - melyhez lőszer ugyan nincs még, azonban ezt másoknak nem kell tudnia. Már csak pár méter választja el őt a szárnyastól, mikor elindul az út közepe felé. Tudja, hogy fél lábbal lassabban tud mozogni, így ez is időbe telik. Másodpercek kérdése és... *
- Állj! * Azzal egy erőteljes mozdulattal a tündérlány alkarja felé nyúl, s megpróbálja maga felé húzni. *
- Egy rossz mozdulat és mérgező lövedék fúródik beléd! * Emeli feljebb másik kezében lévő fúvócsövét. Habár nem ilyen közeli célpontok ellen tervezték, azonban így is megteszi, főleg, ha amúgy sincs hozzá lőszer, tehát az egész csak díszlet.
Amennyiben sikerrel jár a félrehúzás, úgy a következő módon folytatja: *
- Add át minden pénzed és nem esik bántódásod. * Amennyiben viszont a tündér akadékoskodik, netalántán kiabálni, vagy sikoltozni kezd, úgy kezével megpróbálja száját is befogni. *
5938. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-11 21:24:19
Üzenet elküldve: 2016-11-11 21:24:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Orrynaldold//
*Klantazy most már szépen, türelmesen várja az ork válaszát, nem mérgelődve és kiakadva. Persze az nem jön meg, úgy látszik, hogy az idegen erre már nem tud mit mondani. Talán a hallgatása azt bizonyítja, hogy a sötételfnek van igaza? Valószínűleg, másképpen nem is lehetne, hiszen miért állna valaki teljesen csendben egy vita kellős közepén? Mikor éppen valami büszke, csípős megjegyzést készül tenni az eset kapcsán egy ember férfi vetődik hozzájuk. Ránézésre Klantazy biztos benne, hogy koldus, vagy valami hasonló, és mivel ő maga ugyan közrendű, de nemesekkel élt együtt egy lenéző pillantást vett az újabb idegen arc felé.*
- Kedves barátom azt próbálja bemesélni nekem, hogy ha eldobom az almacsutkát az beláthatatlan és súlyos következményekkel lenne a természetre, és ez hatalmas bűn.
*Egyszerűen megrántja a vállát, minek kerülgesse az igazságot? Na meg valószínűleg az egész piactér hallotta, hogy egy sötételf és egy ork kiabál egymással - két ilyen szerzet találkozásától talán nem is lehetett mást várni -, az egész beszélgetésüket hallani lehetett, akkor pedig a hazugság egy elég rossz első benyomás lenne. Ki tudja még, hogy ez a fickó mit tartogat a jövőben.
Kicsit sem kíváncsian pislog az emberre, egyhangúan a válaszát várva; persze a méretbeli különbségek kicsit zavarják.*
*Klantazy most már szépen, türelmesen várja az ork válaszát, nem mérgelődve és kiakadva. Persze az nem jön meg, úgy látszik, hogy az idegen erre már nem tud mit mondani. Talán a hallgatása azt bizonyítja, hogy a sötételfnek van igaza? Valószínűleg, másképpen nem is lehetne, hiszen miért állna valaki teljesen csendben egy vita kellős közepén? Mikor éppen valami büszke, csípős megjegyzést készül tenni az eset kapcsán egy ember férfi vetődik hozzájuk. Ránézésre Klantazy biztos benne, hogy koldus, vagy valami hasonló, és mivel ő maga ugyan közrendű, de nemesekkel élt együtt egy lenéző pillantást vett az újabb idegen arc felé.*
- Kedves barátom azt próbálja bemesélni nekem, hogy ha eldobom az almacsutkát az beláthatatlan és súlyos következményekkel lenne a természetre, és ez hatalmas bűn.
*Egyszerűen megrántja a vállát, minek kerülgesse az igazságot? Na meg valószínűleg az egész piactér hallotta, hogy egy sötételf és egy ork kiabál egymással - két ilyen szerzet találkozásától talán nem is lehetett mást várni -, az egész beszélgetésüket hallani lehetett, akkor pedig a hazugság egy elég rossz első benyomás lenne. Ki tudja még, hogy ez a fickó mit tartogat a jövőben.
Kicsit sem kíváncsian pislog az emberre, egyhangúan a válaszát várva; persze a méretbeli különbségek kicsit zavarják.*
5937. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-11 18:12:16
Üzenet elküldve: 2016-11-11 18:12:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Várakozás//
*Nem kell sokáig keresnie, mert egy kedves hang szólítja meg a tömegben. Örömmel látja, hogy éppen az, akit keresett.*
-Oh helló! Féltem, hogy nem találjuk meg egymást.
*Mosolyog az apró teremtésre.*
~Ha rajtam múlik, talán így is lett volna.~
*Vallja be magának.*
-Igen, persze. Minden megvan, épp, ahogy kérted.
*Bár összeöntve 44 db Fakósárga varázsital így is szép mennyiség, de Jezabiel Tinkerin bizonyára erre is gondolt.
Óvatosan átadja az üveget, majd egy jóval kisebbért nyúl, amiben 6 db Világosbarna varázsital alkot barnás löttyöt, és ezt is Jezabiel Tinkerin kezébe adja, remélve, hogy boldogul a biztonságos szállítással is.*
-Remélem így megfelel. Ha bármikor bármire szükséged lenne, csak üzenj és eljövök. Tudod, hol találsz.
*Kedves mosollyal az arcán megvárja, hogy a lány jól eltegye az üvegeket és csak akkor folytatja.*
-Ha megbocsátasz, rengeteg még a dolgom, és sietnem kell. Ha másban nem tudok a segítségedre lenni, akkor itt kell hagyjalak. Legyen nagyon szép napod, remélem, hamarosan ismét találkozunk!
*Meleg mosolya mellé egyik kezét is a lány felé nyújtja búcsúzóul, majd most már tényleg üres kosárral fordul az árusok hada felé, hogy valami vacsorának valót is vigyen haza.*
*Nem kell sokáig keresnie, mert egy kedves hang szólítja meg a tömegben. Örömmel látja, hogy éppen az, akit keresett.*
-Oh helló! Féltem, hogy nem találjuk meg egymást.
*Mosolyog az apró teremtésre.*
~Ha rajtam múlik, talán így is lett volna.~
*Vallja be magának.*
-Igen, persze. Minden megvan, épp, ahogy kérted.
*Bár összeöntve 44 db Fakósárga varázsital így is szép mennyiség, de Jezabiel Tinkerin bizonyára erre is gondolt.
Óvatosan átadja az üveget, majd egy jóval kisebbért nyúl, amiben 6 db Világosbarna varázsital alkot barnás löttyöt, és ezt is Jezabiel Tinkerin kezébe adja, remélve, hogy boldogul a biztonságos szállítással is.*-Remélem így megfelel. Ha bármikor bármire szükséged lenne, csak üzenj és eljövök. Tudod, hol találsz.
*Kedves mosollyal az arcán megvárja, hogy a lány jól eltegye az üvegeket és csak akkor folytatja.*
-Ha megbocsátasz, rengeteg még a dolgom, és sietnem kell. Ha másban nem tudok a segítségedre lenni, akkor itt kell hagyjalak. Legyen nagyon szép napod, remélem, hamarosan ismét találkozunk!
*Meleg mosolya mellé egyik kezét is a lány felé nyújtja búcsúzóul, majd most már tényleg üres kosárral fordul az árusok hada felé, hogy valami vacsorának valót is vigyen haza.*
5936. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-11 12:58:22
Üzenet elküldve: 2016-11-11 12:58:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Várakozás//
*Épp csak befejezte az utolsó szavát amit az orknak intézett, máris feltűnik neki a hölgy akivel a találkozója lenne.*
- Bocs, egy pillanat és jövök.
*Szegény behemótnak időt sem hagy válaszolni, már iszkol is a tömegben Lyvanaar felé.*
- Szép jó napot!
*Köszönti vigyorogva.*
- Sikerült mindent beszerezni? Tudom hogy szokatlanul nagy a rendelés.
*Nem túloz, egy egész seregnek elegendő bájitalért jött. Meg is írta a levelében, hogy nem szükséges külön kiméregetni egyszemélyes adagokra, hiszen annyi fiolát nem tudna egymagában elcipelni. Egy nagy üvegbe töltve sokkal könnyebb a szállítás, biztonságosabb is. Persze csak az egyformákat lehet egybe önteni, így mindenképpen legalább két üveget kell majd cipelnie hazafelé. Még jó is hogy összefutott Sharallal, bár meg tudja védeni magát, de csak biztonságosabb egy hatalmas ork társaságában sétálni, igencsak elrettentő látvány. Így nagy mennyiségben viszonylag olcsón jutnak hozzá a bájitalokhoz, de ha valaki kirabolná őket és újraporciózza, kereshet rajta vagy 1500-1600-1700, de akár 2000 aranyat is. Hűséges Lyvänarban viszont teljesen megbízik, a Sillerforw ház neve bőven elegendő biztosíték afelől hogy nem fogják átverni.*
*Épp csak befejezte az utolsó szavát amit az orknak intézett, máris feltűnik neki a hölgy akivel a találkozója lenne.*
- Bocs, egy pillanat és jövök.
*Szegény behemótnak időt sem hagy válaszolni, már iszkol is a tömegben Lyvanaar felé.*
- Szép jó napot!
*Köszönti vigyorogva.*
- Sikerült mindent beszerezni? Tudom hogy szokatlanul nagy a rendelés.
*Nem túloz, egy egész seregnek elegendő bájitalért jött. Meg is írta a levelében, hogy nem szükséges külön kiméregetni egyszemélyes adagokra, hiszen annyi fiolát nem tudna egymagában elcipelni. Egy nagy üvegbe töltve sokkal könnyebb a szállítás, biztonságosabb is. Persze csak az egyformákat lehet egybe önteni, így mindenképpen legalább két üveget kell majd cipelnie hazafelé. Még jó is hogy összefutott Sharallal, bár meg tudja védeni magát, de csak biztonságosabb egy hatalmas ork társaságában sétálni, igencsak elrettentő látvány. Így nagy mennyiségben viszonylag olcsón jutnak hozzá a bájitalokhoz, de ha valaki kirabolná őket és újraporciózza, kereshet rajta vagy 1500-1600-1700, de akár 2000 aranyat is. Hűséges Lyvänarban
viszont teljesen megbízik, a Sillerforw ház neve bőven elegendő biztosíték afelől hogy nem fogják átverni.*
5935. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-11 11:40:55
Üzenet elküldve: 2016-11-11 11:40:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
*Szipog még kicsit, meg dühösen füstölög, de végül is igazat ad a félvérnek. Tényleg jobb ezt most ráhagyni Zarasra, elvégre feladatuk van. Sértettségét pedig majd előveszi Worenth mester szemei előtt.
Daewe nem akar hozzájuk csatlakozni, ő pedig maradni nem fog. Kicsit távolodva a másik kettőtől már képes valamelyest megnyugodni.*
-El kellett volna mágiázzam! Megérdemelte volna.
*Dohog még egy sort, majd észbe kap, hogy nem ő itt az egyetlen sértett, és aggódva, együtt érezve emeli tekintetét Kriyonra.*
-Jól vagy? Én annyira sajnálom. De ne keseregj, nyilvánosan, mindenki előtt fog bocsánatot kérni, különben olyan légmágiával átkozom el, hogy két hatig csak hosszasan pukizva tudjon leülni.
*Szórnak dühös szikrát zöld szemei, hogy mekkora butaságot mondott azt fel sem fogja, de a vázolt kép hatására nyugalma visszatér. Már annak hatására, hogy Zaras észhez tér, és őszintén megbánást mutatva megköveti a tűzmágust, melynek hatására helyre áll a családi idill. Mire elérik a Namos házat, már csak pici ború marad az egészből, így talán képes lesz a küldetésére koncentrálni.*
*Szipog még kicsit, meg dühösen füstölög, de végül is igazat ad a félvérnek. Tényleg jobb ezt most ráhagyni Zarasra, elvégre feladatuk van. Sértettségét pedig majd előveszi Worenth mester szemei előtt.
Daewe nem akar hozzájuk csatlakozni, ő pedig maradni nem fog. Kicsit távolodva a másik kettőtől már képes valamelyest megnyugodni.*
-El kellett volna mágiázzam! Megérdemelte volna.
*Dohog még egy sort, majd észbe kap, hogy nem ő itt az egyetlen sértett, és aggódva, együtt érezve emeli tekintetét Kriyonra.*
-Jól vagy? Én annyira sajnálom. De ne keseregj, nyilvánosan, mindenki előtt fog bocsánatot kérni, különben olyan légmágiával átkozom el, hogy két hatig csak hosszasan pukizva tudjon leülni.
*Szórnak dühös szikrát zöld szemei, hogy mekkora butaságot mondott azt fel sem fogja, de a vázolt kép hatására nyugalma visszatér. Már annak hatására, hogy Zaras észhez tér, és őszintén megbánást mutatva megköveti a tűzmágust, melynek hatására helyre áll a családi idill. Mire elérik a Namos házat, már csak pici ború marad az egészből, így talán képes lesz a küldetésére koncentrálni.*
5934. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-11 11:37:49
Üzenet elküldve: 2016-11-11 11:37:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Várakozás//
*A piac most is tele van élettel, és Lyv éppen ezt szereti benne. Mások irtóznak a tömegtől, a zsúfoltságtól és a hangzavartól, de őt felpezsdíti ez környezet. Az érzékeit igyekszik olyan messzire kiterjeszteni, amennyire csak lehet és különválasztani tömeg hangjait. Bele hallgat egy-egy pletykás beszélgetésbe, hátha új információkhoz jut. Különösen figyel minden árus hangos, vagy kevésbé hangos jelzéseire, amiből hamar kiderül, kinél milyen egyéb portéka található még és mi az ára, ha óvatlan vagy. Lyv persze éles eszű, és majdnem az összes kofát ismeri már, de akit nem, annál is ügyesen beveti a meggyőző erejét, így az árak hamar akár a töredékére is csökkenhetnek. Most azonban nem első sorban emiatt érkezett. Keres valakit. Elvileg egy alacsony, vörös hajú nőt kell megtalálnia, ezért nyakát nyújtogatva, lassan halad a tömegben, nehogy elsétáljon mellette, anélkül, hogy észre venné.*
*A piac most is tele van élettel, és Lyv éppen ezt szereti benne. Mások irtóznak a tömegtől, a zsúfoltságtól és a hangzavartól, de őt felpezsdíti ez környezet. Az érzékeit igyekszik olyan messzire kiterjeszteni, amennyire csak lehet és különválasztani tömeg hangjait. Bele hallgat egy-egy pletykás beszélgetésbe, hátha új információkhoz jut. Különösen figyel minden árus hangos, vagy kevésbé hangos jelzéseire, amiből hamar kiderül, kinél milyen egyéb portéka található még és mi az ára, ha óvatlan vagy. Lyv persze éles eszű, és majdnem az összes kofát ismeri már, de akit nem, annál is ügyesen beveti a meggyőző erejét, így az árak hamar akár a töredékére is csökkenhetnek. Most azonban nem első sorban emiatt érkezett. Keres valakit. Elvileg egy alacsony, vörös hajú nőt kell megtalálnia, ezért nyakát nyújtogatva, lassan halad a tömegben, nehogy elsétáljon mellette, anélkül, hogy észre venné.*
5933. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-11 09:37:36
Üzenet elküldve: 2016-11-11 09:37:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
*Nem igazán van hozzászokva az ajándékokhoz. Ha jobban belegondol idejét sem tudja már, hogy mikor kapott valakitől valamit.*
-Elfogadnám. *mondja elég szerényen.* -De, csak akkor, ha megígéred, hogy együtt fogunk gyönyörködni a tájban valami magas helyről.
*A sziklaszirteken ha minden igaz még ő maga sem volt, pedig onnan meg lehetne nézni a végtelen tengert. Sosem vonzotta a tenger, de biztosan szép látvány.*
-Hát... én is csak hallomásokból tudom. Azt mondják délceg, erős ember volt, aki kimondottan vezetőnek született. Állítólag ügyes kovács volt és még ügyesebb harcos. Kenan volt a neve. Úgy harcolt a harci és kovácskalapácsokkal, hogy egy törpe is megirigyelte volna. *fut végig egy mosoly az arcán, ahogyan elképzeli a jelenetet.* -Három falu népét vonta össze, egytől-egyig embereket. Azt akarta elérni, hogy idővel egy nagy és erős várossá alakuljanak. Sajnos az orkok keresztülhúzták a számításait. *itt sóhajt egyet, majd arcára mély bánat és gyász ül ki. Majd megrázza fejét, mert nem akar gyengének tűnni és egy erőltetett mosoly keretében ezt mondja.*
-Régi történet.
*Ephemia az első, akinek ezeket elmondja. Másnak is mondott már egy-két szót arról, hogy apja meghalt, de ilyen részletesen még Dawnnak sem mondta el ezeket.*
-Mindenképpen az, még ha tényleg undorító is. A szokás hatalma. Ami nekünk gusztustalan és taszító, de lehet, hogy tíz másiknak meg természetes.
*Ebben sem lesz soha igazság az biztos. Majd egyszer valaki talán új törvényeket vezet be, ami ezt ellenzi, de erre vajmi kevés az esély... sőt, még annál is kevesebb.
A tartozás érzése teljesen kölcsönös, és a vadász is érzi, hogy Ephemia lesz az. Ők ketten összetartoznak! Lehet, hogy bátor kijelentés, de minek kellene tagadni azt, ami nyilvánvaló?*
-Hmmm... szóval étcsokoládé.
*Noha az étcsokoládé elvileg a legtermészetesebb, de Daranel nem kedveli a kesernyés ízét.*
-Lássuk csak. *hajol közelebb.* -Én megkóstolnám a kókuszost egynek, sőt mohó leszek... a mogyoróst is. Olyan jól néz ki!
*Miután kiválasztották a falatka csokoládékat, amiket összerakva egy tábla jön ki legfeljebb, Daranel átadja az édességárus (Mesélő (Nyuszi) számára a 15 aranyat. Bizony nem olcsó dolog az édesség, megkérik az árát, de ez most a legkevésbé sem érdekli.*
-Köszönjük.
*Kis csomagocskát kapnak, amiben benne vannak a falatkák. Étcsokoládé, mogyorós és kókuszos csokoládé.*
-Én azt mondom Ephemia, hogy gyorsan együk is meg!
*Elsőnek a kókuszosnak töri le a felét, a másik felét meghagyja, hátha kedvet kap hozzá a nő.*
-Hmmm... hű... hát ez mennyei! A tiéd milyen?
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
*Nem igazán van hozzászokva az ajándékokhoz. Ha jobban belegondol idejét sem tudja már, hogy mikor kapott valakitől valamit.*
-Elfogadnám. *mondja elég szerényen.* -De, csak akkor, ha megígéred, hogy együtt fogunk gyönyörködni a tájban valami magas helyről.
*A sziklaszirteken ha minden igaz még ő maga sem volt, pedig onnan meg lehetne nézni a végtelen tengert. Sosem vonzotta a tenger, de biztosan szép látvány.*
-Hát... én is csak hallomásokból tudom. Azt mondják délceg, erős ember volt, aki kimondottan vezetőnek született. Állítólag ügyes kovács volt és még ügyesebb harcos. Kenan volt a neve. Úgy harcolt a harci és kovácskalapácsokkal, hogy egy törpe is megirigyelte volna. *fut végig egy mosoly az arcán, ahogyan elképzeli a jelenetet.* -Három falu népét vonta össze, egytől-egyig embereket. Azt akarta elérni, hogy idővel egy nagy és erős várossá alakuljanak. Sajnos az orkok keresztülhúzták a számításait. *itt sóhajt egyet, majd arcára mély bánat és gyász ül ki. Majd megrázza fejét, mert nem akar gyengének tűnni és egy erőltetett mosoly keretében ezt mondja.*
-Régi történet.
*Ephemia az első, akinek ezeket elmondja. Másnak is mondott már egy-két szót arról, hogy apja meghalt, de ilyen részletesen még Dawnnak sem mondta el ezeket.*
-Mindenképpen az, még ha tényleg undorító is. A szokás hatalma. Ami nekünk gusztustalan és taszító, de lehet, hogy tíz másiknak meg természetes.
*Ebben sem lesz soha igazság az biztos. Majd egyszer valaki talán új törvényeket vezet be, ami ezt ellenzi, de erre vajmi kevés az esély... sőt, még annál is kevesebb.
A tartozás érzése teljesen kölcsönös, és a vadász is érzi, hogy Ephemia lesz az. Ők ketten összetartoznak! Lehet, hogy bátor kijelentés, de minek kellene tagadni azt, ami nyilvánvaló?*
-Hmmm... szóval étcsokoládé.
*Noha az étcsokoládé elvileg a legtermészetesebb, de Daranel nem kedveli a kesernyés ízét.*
-Lássuk csak. *hajol közelebb.* -Én megkóstolnám a kókuszost egynek, sőt mohó leszek... a mogyoróst is. Olyan jól néz ki!
*Miután kiválasztották a falatka csokoládékat, amiket összerakva egy tábla jön ki legfeljebb, Daranel átadja az édességárus (Mesélő (Nyuszi) számára a 15 aranyat. Bizony nem olcsó dolog az édesség, megkérik az árát, de ez most a legkevésbé sem érdekli.
*-Köszönjük.
*Kis csomagocskát kapnak, amiben benne vannak a falatkák. Étcsokoládé, mogyorós és kókuszos csokoládé.*
-Én azt mondom Ephemia, hogy gyorsan együk is meg!
*Elsőnek a kókuszosnak töri le a felét, a másik felét meghagyja, hátha kedvet kap hozzá a nő.*
-Hmmm... hű... hát ez mennyei! A tiéd milyen?
5932. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-10 21:58:19
Üzenet elküldve: 2016-11-10 21:58:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
*Már számára is kezd unalmas lenni, hogy szinte folyamatosan sóhajtozik. Pedig most tényleg van oka rá, hiszen egyre elmérgesedik a helyzet, ahogy Lapu is visszafordul, hogy helyre tegye Zarast. Szegény szürke hajúnak nincs jó napja. Előbb tőle kapta meg a magáét, aztán a szőke leányzótól is, ráadásul Kryiontól is bezsebelhetett pár pimasz pillantást. Azon míg az előbbi és az utóbbi valószínűleg kevésbé érintette meg, Lapu reakciója láthatóan lelombozta. Annyira, hogy az Daewe-et rendesen meg is lepi. Alaposan kizökken a nyugalmából, annyira elkámpicsorodik, hogy meg is sajnálja. Épp vigasztalni kezdené, amikor a félvér kérdése érkezik. Csak megrázza a fejét és kedvesre sikeredett mosollyal. Nem tudja, hogy hova indulnak azok ketten, de varázsitalokat itt lehet beszerezni, tehát neki itt van dolga.*
- Hé! *Teszi a vállára a kezét, mert mintha Zaras hezitálna, hogy mit tegyen.* - Szerintem jobb, ha hagyod egy kicsit. Ha most erőlteted, csak még jobban felhúzhatjátok magatok, talán szerencsésebb, ha mindketten lehiggadtok egy kicsit. Ő is túlreagálta egy kicsit, te pedig... szóval már érted, hogy mit mondtam.
*Most szelíd a hangja, szinte vigasztaló. Tényleg megsajnálta a kicsit maga alá roskad Zarast. Más kérdés, hogy könnyen lehet, ez terhes a szürke hajúnak, de ha így lenne, úgyis szól majd pár keresetlen szót. Akkor pedig visszaáll a régi rend és piszkálgathatják egymást megint. Aztán elvigyorodik, hátha el tudja terelni kicsit Zaras figyelmét.*
- Szóval? Ha akarsz venni valami csecsebecsét és aranyra van szükséged, fordulj hozzám bizalommal!
*Már számára is kezd unalmas lenni, hogy szinte folyamatosan sóhajtozik. Pedig most tényleg van oka rá, hiszen egyre elmérgesedik a helyzet, ahogy Lapu is visszafordul, hogy helyre tegye Zarast. Szegény szürke hajúnak nincs jó napja. Előbb tőle kapta meg a magáét, aztán a szőke leányzótól is, ráadásul Kryiontól is bezsebelhetett pár pimasz pillantást. Azon míg az előbbi és az utóbbi valószínűleg kevésbé érintette meg, Lapu reakciója láthatóan lelombozta. Annyira, hogy az Daewe-et rendesen meg is lepi. Alaposan kizökken a nyugalmából, annyira elkámpicsorodik, hogy meg is sajnálja. Épp vigasztalni kezdené, amikor a félvér kérdése érkezik. Csak megrázza a fejét és kedvesre sikeredett mosollyal. Nem tudja, hogy hova indulnak azok ketten, de varázsitalokat itt lehet beszerezni, tehát neki itt van dolga.*
- Hé! *Teszi a vállára a kezét, mert mintha Zaras hezitálna, hogy mit tegyen.* - Szerintem jobb, ha hagyod egy kicsit. Ha most erőlteted, csak még jobban felhúzhatjátok magatok, talán szerencsésebb, ha mindketten lehiggadtok egy kicsit. Ő is túlreagálta egy kicsit, te pedig... szóval már érted, hogy mit mondtam.
*Most szelíd a hangja, szinte vigasztaló. Tényleg megsajnálta a kicsit maga alá roskad Zarast. Más kérdés, hogy könnyen lehet, ez terhes a szürke hajúnak, de ha így lenne, úgyis szól majd pár keresetlen szót. Akkor pedig visszaáll a régi rend és piszkálgathatják egymást megint. Aztán elvigyorodik, hátha el tudja terelni kicsit Zaras figyelmét.*
- Szóval? Ha akarsz venni valami csecsebecsét és aranyra van szükséged, fordulj hozzám bizalommal!
5931. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-10 20:45:39
Üzenet elküldve: 2016-11-10 20:45:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Várakozás//
*A piacot már kifejezetten jól ismeri, majdnem minden nap körbejárta az egészet amikor még itt lakott. Most viszont nem nézelődni jött, és nem is átutazóban, kifejezett céllal érkezett egy megbeszélt üzletet nyélbe ütni. Nagy adag szerencse kellett hozzá hogy teljesen véletlenül olyan új ismeretséget szerezzen, amire éppen szüksége volt, ráadásul mindenki jól jár, hiszen a kis gnómnak már-már ipari mennyiségű bájitalra van szüksége, a Sillerforw háznak pedig jelenlegi helyzetükben minden bevételi forrás jól jön. Az ő egyik emberükkel van találkozója itt a piacon, de várakozás közben nem tudja nem észrevenni a hatalmas zöld behemótot sem.*
~ Ez meg mi a fenét keres itt? ~
*Meg is indul rögtön Sharall felé, valószínűleg az apró Jezabielt ő sokkal nehezebben veszi észre mint a gnóm az orkot, de ha érkezésére nem is, a megszólításra már csak felfigyel a férfi.*
- Sharall te meg hogy kerülsz ide? Nem tetszett az erdei élet?
*Mosolyogva teszi fel a kérdést, pedig félig komoly, hiszen mi másért nem lenne most is Vadvédben? Az nem lehet hogy a gnóm után küldték, nem bíznának egy újoncra az ilyesmit*
*A piacot már kifejezetten jól ismeri, majdnem minden nap körbejárta az egészet amikor még itt lakott. Most viszont nem nézelődni jött, és nem is átutazóban, kifejezett céllal érkezett egy megbeszélt üzletet nyélbe ütni. Nagy adag szerencse kellett hozzá hogy teljesen véletlenül olyan új ismeretséget szerezzen, amire éppen szüksége volt, ráadásul mindenki jól jár, hiszen a kis gnómnak már-már ipari mennyiségű bájitalra van szüksége, a Sillerforw háznak pedig jelenlegi helyzetükben minden bevételi forrás jól jön. Az ő egyik emberükkel van találkozója itt a piacon, de várakozás közben nem tudja nem észrevenni a hatalmas zöld behemótot sem.*
~ Ez meg mi a fenét keres itt? ~
*Meg is indul rögtön Sharall felé, valószínűleg az apró Jezabielt ő sokkal nehezebben veszi észre mint a gnóm az orkot, de ha érkezésére nem is, a megszólításra már csak felfigyel a férfi.*
- Sharall te meg hogy kerülsz ide? Nem tetszett az erdei élet?
*Mosolyogva teszi fel a kérdést, pedig félig komoly, hiszen mi másért nem lenne most is Vadvédben? Az nem lehet hogy a gnóm után küldték, nem bíznának egy újoncra az ilyesmit*
5930. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-10 18:10:03
Üzenet elküldve: 2016-11-10 18:10:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
*Kellemes érzéssel tölti el, hogy Daranel ott lesz számára ha hatalmába kerítené a félelem a kilátón. Látván, hogy a férfi elhúzza a száját a költséges látcső említésére, előrukkol egy ötlettel.*
- Tudod mit? Ha találok egy látcsövet a kúriában, akkor neked adom. Senkinek sem fog feltűnni a hiánya, de ha mégis, amiatt sem kell aggódnod.
*Természetesen nem apja holmijában fog kutakodni, hanem a nagybátyja használaton kívüli dolgai között. Ő biztosan nem bánja majd, ha elkér tőle egy számára haszontalan kis tárgyat. Ugyan mi vesztesége adódna belőle?*
- A nemesség köreiben nagy népszerűségnek örvendenek a családok közötti pletykák. És igen, ezek vagy igazak, vagy nem. Ezt biztosra csak az tudhatja, akiről a szóbeszéd szól. Másfelől én teljes mértékig abban hiszek, hogy atyádtól jó tulajdonságokat örököltél. Igazán kíváncsi lennék rá, milyen ember is lehetett.
*Az elbeszélés alapján úgy hiszi, bizonyosan jó apja lett volna Daranelnek, ha a férfit nem ragadja el idő előtt a halál.*
- Vannak még rút és gusztustalan szokások egyes társaságoknál, melyeket jobb lenne hátrahagyni. De a megszokás nagy úr. Sőt, rossz kimondani is, de ez már-már tradíció.
*Jobb erről nem is beszélni tovább, hisz most is kénytelen-kelletlen magára gondol. Ő sem kíván egy gazdag vénember feleségévé válni.
Előbbi feltevéseit a férfi szavainak háttérbeli jelentéséről csak megerősíti az, hogy közelebb húzza magához. A közeledést most sem utasítja el, s akaratlanul is hosszú mosolyra húzódik a szája. Nincs még kimondva, de ő már érzi, hogy az íjászhoz akar tartozni.*
- Akkor én azt mondom, vadásszunk csokoládéra.
*A kissé kövérkés édességárus standjához érve rácsodálkozik a választékra: a legkülönfélébb és legegzotikusabb édességekkel van megpakolva az asztal, s Ephemiát megint a bőség zavara keríti hatalmába. Vannak itt olyanok, melyeket már volt szerencséje egyszer-kétszer megkóstolni, de a többség ismeretlen számára. Ismeretlen, de guszta.*
- Ez egy forgatag, a hangszeres és a virágárus után már semmin sem lepődöm meg. Egyébként, ha választanom kellene... *Szemeivel alaposan végigméri az egyes nyalánkságokat.* Azt hiszem, azt az étcsokoládét választanám.
*Annak a kezének mutatóujjával, mellyel eddig a férfit karolta, rámutat a választott édességre. A keserű csokoládé mindig is a kedvence volt, mert édesnek mondható ugyan, de nem émelyítőnek.*
- Téged melyik fogott meg a legjobban?
//Őszi Forgatag//
//Daranel//
*Kellemes érzéssel tölti el, hogy Daranel ott lesz számára ha hatalmába kerítené a félelem a kilátón. Látván, hogy a férfi elhúzza a száját a költséges látcső említésére, előrukkol egy ötlettel.*
- Tudod mit? Ha találok egy látcsövet a kúriában, akkor neked adom. Senkinek sem fog feltűnni a hiánya, de ha mégis, amiatt sem kell aggódnod.
*Természetesen nem apja holmijában fog kutakodni, hanem a nagybátyja használaton kívüli dolgai között. Ő biztosan nem bánja majd, ha elkér tőle egy számára haszontalan kis tárgyat. Ugyan mi vesztesége adódna belőle?*
- A nemesség köreiben nagy népszerűségnek örvendenek a családok közötti pletykák. És igen, ezek vagy igazak, vagy nem. Ezt biztosra csak az tudhatja, akiről a szóbeszéd szól. Másfelől én teljes mértékig abban hiszek, hogy atyádtól jó tulajdonságokat örököltél. Igazán kíváncsi lennék rá, milyen ember is lehetett.
*Az elbeszélés alapján úgy hiszi, bizonyosan jó apja lett volna Daranelnek, ha a férfit nem ragadja el idő előtt a halál.*
- Vannak még rút és gusztustalan szokások egyes társaságoknál, melyeket jobb lenne hátrahagyni. De a megszokás nagy úr. Sőt, rossz kimondani is, de ez már-már tradíció.
*Jobb erről nem is beszélni tovább, hisz most is kénytelen-kelletlen magára gondol. Ő sem kíván egy gazdag vénember feleségévé válni.
Előbbi feltevéseit a férfi szavainak háttérbeli jelentéséről csak megerősíti az, hogy közelebb húzza magához. A közeledést most sem utasítja el, s akaratlanul is hosszú mosolyra húzódik a szája. Nincs még kimondva, de ő már érzi, hogy az íjászhoz akar tartozni.*
- Akkor én azt mondom, vadásszunk csokoládéra.
*A kissé kövérkés édességárus standjához érve rácsodálkozik a választékra: a legkülönfélébb és legegzotikusabb édességekkel van megpakolva az asztal, s Ephemiát megint a bőség zavara keríti hatalmába. Vannak itt olyanok, melyeket már volt szerencséje egyszer-kétszer megkóstolni, de a többség ismeretlen számára. Ismeretlen, de guszta.*
- Ez egy forgatag, a hangszeres és a virágárus után már semmin sem lepődöm meg. Egyébként, ha választanom kellene... *Szemeivel alaposan végigméri az egyes nyalánkságokat.* Azt hiszem, azt az étcsokoládét választanám.
*Annak a kezének mutatóujjával, mellyel eddig a férfit karolta, rámutat a választott édességre. A keserű csokoládé mindig is a kedvence volt, mert édesnek mondható ugyan, de nem émelyítőnek.*
- Téged melyik fogott meg a legjobban?
5929. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-10 14:47:51
Üzenet elküldve: 2016-11-10 14:47:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Klantazy, Lastar//
*Szokások poros utazóköpenyében járja a hatalmas piacteret. Nézelődik, hogy miket lehet venni, vásárolni nem szeretne, talán majd máskor ha több pénze lesz, most elég kevés van nála. Talán egyszer kijön ide eladni valamit, de most éppen semmi értékes dolga nincs, ami neki nem kell, másnak viszont igen. Továbbmegy a piros, fehér, zöld, és mindenféle színű bódék között, szinte már megsüketülve az árusok kiabálásától, ahogy próbálják árulni az áruikat. Egy kis gyaloglás után beleütközik egy orkba és egy sötételf nőbe, akik éppen veszekednek.*
-Üdv! Megtudhatnám miről folyik ilyen nagy vita? Talán segíthetek dűlőre jutni.
*Szokások poros utazóköpenyében járja a hatalmas piacteret. Nézelődik, hogy miket lehet venni, vásárolni nem szeretne, talán majd máskor ha több pénze lesz, most elég kevés van nála. Talán egyszer kijön ide eladni valamit, de most éppen semmi értékes dolga nincs, ami neki nem kell, másnak viszont igen. Továbbmegy a piros, fehér, zöld, és mindenféle színű bódék között, szinte már megsüketülve az árusok kiabálásától, ahogy próbálják árulni az áruikat. Egy kis gyaloglás után beleütközik egy orkba és egy sötételf nőbe, akik éppen veszekednek.*
-Üdv! Megtudhatnám miről folyik ilyen nagy vita? Talán segíthetek dűlőre jutni.
5928. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-10 14:08:53
Üzenet elküldve: 2016-11-10 14:08:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
*Az az alapvető baj, hogy Zaras egy irigy pukkancs, és minden sunát megpróbál behúzni magának. Aztán persze mint egy kisgyerek a nagy bögre mézzel, nem tud vele mit kezdeni, így némi nyalakodás után az arcára kenné az egészet. Az elf újabb hisztikörére csak ásítva elfordul kicsit (persze gúvadt békaszemeit próbálja Zarason tartani, nehogy pofán legyen vágva), és Daewe-re néz.*
~ Látod? Nagyon gyerekes, áááásítás. ~ *üzeni a tekintete. Utolsónak áll be a sorba, a már távol járó Lapu, és a beszélgető elfek mögé.*
~ Szóval fattyú. ~ *villan meg a tekintete a nő szavaira, de nem szól semmit, csak elmélyülten turkálja az orrát. Amit talál, elpöcköli, mert megenni nem szokta túl gyakran, a ruhájára meg nem keni, mert vendégségbe mennek. Unottan szív egyet bagójába, aztán mikor utoléri a kis csapatot, éppen Lapu az, aki osztja a tisztavérűt. Legszívesebben elvigyorodna és vadul mutogatna mindenféle jóságot Zarasnak, hogy mekkora gyík, de rossz taktika lenne, és Kriyon mostanában - két fikatúrás között - elkezdte használni az agyát is. A Szövetség rá is hatással van, bár azt hozzá kell tenni, hogy csak Zaras és Loka idegesítése motiválja kellőképpen.*
- Ezt ne firtassuk. *mármint a szüleit meg a többi dolgát. Nem olyan egyszerű dolog az.*
- Különben is, hagyd rá. Nem minden elf ilyen... de akad közöttük jó pár fajgyűlölő, kirekesztő gonosztevő. *forgatja a szemét ábrándosan, csak Zaras felé nem nézve. Kifelé komor és megbántott képet vág, csak befelé röhög, de befelé is halkan.*
- Megyek, megyek... *noszogatja meg hátasát, majd Lapu után indul. Derékból fordul vissza, és szavait csak Daewenek intézi.*
- Jössz? *Zaras még a habogása ellenére sem kap egy pillantást sem, bár ettől Kriyon majdnem leszédül a nyeregből, úgy kell kancsítania.*
~ Rohaggyá meg a savanyú földben, te poshadt krumpli, te... ~ *aú, de fáj a pózolás néha!*
*Az az alapvető baj, hogy Zaras egy irigy pukkancs, és minden sunát megpróbál behúzni magának. Aztán persze mint egy kisgyerek a nagy bögre mézzel, nem tud vele mit kezdeni, így némi nyalakodás után az arcára kenné az egészet. Az elf újabb hisztikörére csak ásítva elfordul kicsit (persze gúvadt békaszemeit próbálja Zarason tartani, nehogy pofán legyen vágva), és Daewe-re néz.*
~ Látod? Nagyon gyerekes, áááásítás. ~ *üzeni a tekintete. Utolsónak áll be a sorba, a már távol járó Lapu, és a beszélgető elfek mögé.*
~ Szóval fattyú. ~ *villan meg a tekintete a nő szavaira, de nem szól semmit, csak elmélyülten turkálja az orrát. Amit talál, elpöcköli, mert megenni nem szokta túl gyakran, a ruhájára meg nem keni, mert vendégségbe mennek. Unottan szív egyet bagójába, aztán mikor utoléri a kis csapatot, éppen Lapu az, aki osztja a tisztavérűt. Legszívesebben elvigyorodna és vadul mutogatna mindenféle jóságot Zarasnak, hogy mekkora gyík, de rossz taktika lenne, és Kriyon mostanában - két fikatúrás között - elkezdte használni az agyát is. A Szövetség rá is hatással van, bár azt hozzá kell tenni, hogy csak Zaras és Loka idegesítése motiválja kellőképpen.*
- Ezt ne firtassuk. *mármint a szüleit meg a többi dolgát. Nem olyan egyszerű dolog az.*
- Különben is, hagyd rá. Nem minden elf ilyen... de akad közöttük jó pár fajgyűlölő, kirekesztő gonosztevő. *forgatja a szemét ábrándosan, csak Zaras felé nem nézve. Kifelé komor és megbántott képet vág, csak befelé röhög, de befelé is halkan.*
- Megyek, megyek... *noszogatja meg hátasát, majd Lapu után indul. Derékból fordul vissza, és szavait csak Daewenek intézi.*
- Jössz? *Zaras még a habogása ellenére sem kap egy pillantást sem, bár ettől Kriyon majdnem leszédül a nyeregből, úgy kell kancsítania.*
~ Rohaggyá meg a savanyú földben, te poshadt krumpli, te... ~ *aú, de fáj a pózolás néha!*
5927. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-10 12:51:04
Üzenet elküldve: 2016-11-10 12:51:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
* Az őt eltaláló lövedék is közrejátszik abban, hogy a félvér el tudja kerülni a támadást, és Zaras zsibbadtan markolja a kantárt, de leginkább hugijának kiborulása aggasztja. Daewe válasza az idő alatt érkezik, amíg próbálja Laput utolérni, és téved, ha azt hiszi, nem hatott az elfre – nyilván nem úgy, hogy visszaszívjon bármit is, de elgondolkodtató válasz volt. Olyannyira, hogy kissé sápadtabb, és visszavágni sem tud, mert… mert nem lehet. Talán nagyobb hatással lett volna, ha nem éppen fogadott hugicáját akarná utolérni. Aztán mikor Laputól is megkapja, amit, érti csak meg miért szaladt el sírva, és miért kapta meg Daewetől a fejmosást. *
- De… L-Lapu, én… én…
* Próbál halkan közbevágni, de akárhányszor próbálkozik, elharapja végül. Mellkasára valami nehéz súly ereszkedik, nyomja azt, ajkát beharapva tűri hát a rohamot. Zaras mindenkit lenéz, aki nem fajának példánya, de ezt csak úgy általánosságban, kivételt képeznek alóla néhányan… mint… mint ez a hisztis kislány. *
- Lapu, kérlek…
* Vajon utána menjen? Hagyja itt Daewet a rengeteg arannyal, és menjen utánuk? De Kriyon is vele van, az úgy nem jó. Végül a feladat győz, és lehajtott fejjel üli végig a távozást.
~ De hisz te voltál a kis kolonc, aki rám akaszkodott… ~
Ez a gondolat szalad át fején, és követi az, hogy „persze, utána megszerette”, de most nem tehet érte semmit. Még egy dolog, amit helyre kell, hozzon. *
~ Te kis hülye… ~
* Az őt eltaláló lövedék is közrejátszik abban, hogy a félvér el tudja kerülni a támadást, és Zaras zsibbadtan markolja a kantárt, de leginkább hugijának kiborulása aggasztja. Daewe válasza az idő alatt érkezik, amíg próbálja Laput utolérni, és téved, ha azt hiszi, nem hatott az elfre – nyilván nem úgy, hogy visszaszívjon bármit is, de elgondolkodtató válasz volt. Olyannyira, hogy kissé sápadtabb, és visszavágni sem tud, mert… mert nem lehet. Talán nagyobb hatással lett volna, ha nem éppen fogadott hugicáját akarná utolérni. Aztán mikor Laputól is megkapja, amit, érti csak meg miért szaladt el sírva, és miért kapta meg Daewetől a fejmosást. *
- De… L-Lapu, én… én…
* Próbál halkan közbevágni, de akárhányszor próbálkozik, elharapja végül. Mellkasára valami nehéz súly ereszkedik, nyomja azt, ajkát beharapva tűri hát a rohamot. Zaras mindenkit lenéz, aki nem fajának példánya, de ezt csak úgy általánosságban, kivételt képeznek alóla néhányan… mint… mint ez a hisztis kislány. *
- Lapu, kérlek…
* Vajon utána menjen? Hagyja itt Daewet a rengeteg arannyal, és menjen utánuk? De Kriyon is vele van, az úgy nem jó. Végül a feladat győz, és lehajtott fejjel üli végig a távozást.
~ De hisz te voltál a kis kolonc, aki rám akaszkodott… ~
Ez a gondolat szalad át fején, és követi az, hogy „persze, utána megszerette”, de most nem tehet érte semmit. Még egy dolog, amit helyre kell, hozzon. *
~ Te kis hülye… ~
5926. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-10 11:07:22
Üzenet elküldve: 2016-11-10 11:07:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
*Hisztis, durcás elvonulás. Bizony még senkinek sem vált becsületére. Viszont már nagy elege volt a fiúkból. Most szipogva, sírva távolodik el, a beszélgetés, vita, további szavait nem is hallja, nem is érdekli. Pukkadjanak meg a hülyék!
Az azért eljut füléhez, tudatához, hogy bátyja utána kiáltozik. Hát látni se akarja! Külön pukkadjon meg!
Erős ebben az elhatározása, de Zaras csak nem akarja békén hagyni, így megállásra késztetve Liliomot fordul szembe most az elffel, könny áztatta arccal, dühösen.*
-Most csak azért mert Kriyon nem elf még nem kell szemétkedni! Én se vagyok elf! Kriyon apukája se volt elf! De az anyukája százszor okosabb volt nálad! És biztosan szerette az apukáját! És szerette Kriyont is! És büszke is volt rá! Rád senki se büszke, mert hülye vagy! És menjél innen! És hagyjál békén! És utálunk! Keressél magadnak testvéreket a többi hülye elf között!
*Üvölt sírva, már amennyire a torkát gombócként fojtogató érzelemtől lehet, a legkevésbé sem érdekli most mit gondolhat róla bárki is a jelenlévő tömegből. Kicsit magára is vette Zaras szavait, és nem, eddig soha nem is gondolta volna, hogy az elf ennyire lenézi őt, őket, embereket, félvéreket. Lapu butuska kis fejében ők mind egy boldog, békés nagy család voltak, így most mélyen fáj a felismerés, és a csalódás.*
-Gyerünk Kriyon. Dolgunk van!
*Pillant a félvérre még, majd fordul, és indul meg most már tényleg a Namos ház felé dühösen.*
*Hisztis, durcás elvonulás. Bizony még senkinek sem vált becsületére. Viszont már nagy elege volt a fiúkból. Most szipogva, sírva távolodik el, a beszélgetés, vita, további szavait nem is hallja, nem is érdekli. Pukkadjanak meg a hülyék!
Az azért eljut füléhez, tudatához, hogy bátyja utána kiáltozik. Hát látni se akarja! Külön pukkadjon meg!
Erős ebben az elhatározása, de Zaras csak nem akarja békén hagyni, így megállásra késztetve Liliomot fordul szembe most az elffel, könny áztatta arccal, dühösen.*
-Most csak azért mert Kriyon nem elf még nem kell szemétkedni! Én se vagyok elf! Kriyon apukája se volt elf! De az anyukája százszor okosabb volt nálad! És biztosan szerette az apukáját! És szerette Kriyont is! És büszke is volt rá! Rád senki se büszke, mert hülye vagy! És menjél innen! És hagyjál békén! És utálunk! Keressél magadnak testvéreket a többi hülye elf között!
*Üvölt sírva, már amennyire a torkát gombócként fojtogató érzelemtől lehet, a legkevésbé sem érdekli most mit gondolhat róla bárki is a jelenlévő tömegből. Kicsit magára is vette Zaras szavait, és nem, eddig soha nem is gondolta volna, hogy az elf ennyire lenézi őt, őket, embereket, félvéreket. Lapu butuska kis fejében ők mind egy boldog, békés nagy család voltak, így most mélyen fáj a felismerés, és a csalódás.*
-Gyerünk Kriyon. Dolgunk van!
*Pillant a félvérre még, majd fordul, és indul meg most már tényleg a Namos ház felé dühösen.*
5925. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-09 20:39:40
Üzenet elküldve: 2016-11-09 20:39:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várakozás//
*Végül felemelvén nagy zöld hátsóját, úgy dönt alkoholba fojtja bánatát. Persze klisés, de ha minden más elhagyja a férfit az alkohol marad az egyetlen társa. És mivel nem lát senkit aki a társa lenne, így ő beéri a folyékony barátsággal is. Sajnos a pegazus nincs nyitva, a pinty felé meg valamiért nem viszi a lába. Ezért alternatív alkohol keresési taktikát kell bevetnie. Ki kell mennie a piacra. Tudom tudom szörnyen hangzik, hogy az embernek, vagy jelen esetben orknak dolgozni kell azért, hogy erősítse a máját, de apáink és az ő apjaik is ittak, pedig akkor még nem is voltak fogadók. Nagy nehezen eléri a piac nyüzsgő forgatagát, de valamiért az ember tömeg és az őt vizslató szúrós szempárok, most a legkevésbé sem érdeklik. Egy kissé elcsodálkozik, hogy mennyi minden van nincs ehhez hozzászokva, de amit még jobban furcsáll, azaz az hogy sehol egy csepp szesz. *
-Mi az isten, csak nem alkohol tilalom van?
*Morogja magában, de azért a keresést nem adja fel. Egyre beljebb és beljebb veti magát az emberáradatba, hátha talál valami érdekeset, ha már porzó máját úgy is ugaron kell tartania. *
*Végül felemelvén nagy zöld hátsóját, úgy dönt alkoholba fojtja bánatát. Persze klisés, de ha minden más elhagyja a férfit az alkohol marad az egyetlen társa. És mivel nem lát senkit aki a társa lenne, így ő beéri a folyékony barátsággal is. Sajnos a pegazus nincs nyitva, a pinty felé meg valamiért nem viszi a lába. Ezért alternatív alkohol keresési taktikát kell bevetnie. Ki kell mennie a piacra. Tudom tudom szörnyen hangzik, hogy az embernek, vagy jelen esetben orknak dolgozni kell azért, hogy erősítse a máját, de apáink és az ő apjaik is ittak, pedig akkor még nem is voltak fogadók. Nagy nehezen eléri a piac nyüzsgő forgatagát, de valamiért az ember tömeg és az őt vizslató szúrós szempárok, most a legkevésbé sem érdeklik. Egy kissé elcsodálkozik, hogy mennyi minden van nincs ehhez hozzászokva, de amit még jobban furcsáll, azaz az hogy sehol egy csepp szesz. *
-Mi az isten, csak nem alkohol tilalom van?
*Morogja magában, de azért a keresést nem adja fel. Egyre beljebb és beljebb veti magát az emberáradatba, hátha talál valami érdekeset, ha már porzó máját úgy is ugaron kell tartania. *
5924. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-09 19:53:57
Üzenet elküldve: 2016-11-09 19:53:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Őszi forgatag //
// Megmérettetés //
*Szemét lesunyva várja, hogy eldőljön, azok ketten megmérkőznek-e nélkülük is. Nem hiszi, hogy komoly befolyással lehetne az eseményekre, akármit is takar az a megmérettetés. Afelől meg kétsége sincsen, hogy az Úrnő, akit a leginkább követésre érdemesnek tart ezen a világon, győzedelmeskedni fog.*
- Vesdynild *sandít fel az orra alól a bemutatkozóra. Valami különös érzete van vele kapcsolatban, a szőr a hátán delet mutat tőle, ami nála nem feltétlen negatív dolog, hanem csak azt jelzi, hogy nem tudja hova rakni. Aztán az érzés elhussan tőle, ahogy a versenybe szállók is mellőlük. Most jönne az a része, amikor be kellene váltania a kísérgetés ígéretét. Nem nagyon tudja, hogy kell finom hölgyekkel társalogni, abban a megnyomorított életben, amit korábban tudhatott magáénak, ez nem volt lehetőség. E téren leginkább csak kínt és halált látott. Az úrnők? Nos, velük valahogy könnyebben tudott beszélni, sokszor a sötét arc inspirációira, vagy éppen ellenében.*
~ Látod? Végeztem vele. Kifacsartam és meggyötörtem. És te ott állsz tehetetlenül. ~
*Sima, gunyoros hang. Sokat tűrt, sokat várt, szívében üres sajgással, amit társa iránt érzett. Az egyetlen volt, akinek menekülése közben feltépte a torkát, s hagyta a saját vérében bugyogva megdögleni. A múlt sötét árnyéka. Az emlékkép elhalványul. Jöhet a macskales.*
- Gyere, menjünk arra! *szegezi hosszú mutatóujját egy távolabbi pontra, miközben a másik kezét Malrion felé nyújtja hívogatón, izgatottan. Mintha egy surranó farkat látott volna a szeme sarkából arra eltűnni az egyik sátor mögött. Persze lehet, hogy csak egy különösen sebes léptű teremtmény, mint amilyen egy elf, tévesztette meg a figyelmét.*
// Őszi forgatag //
// Megmérettetés //
*Szemét lesunyva várja, hogy eldőljön, azok ketten megmérkőznek-e nélkülük is. Nem hiszi, hogy komoly befolyással lehetne az eseményekre, akármit is takar az a megmérettetés. Afelől meg kétsége sincsen, hogy az Úrnő, akit a leginkább követésre érdemesnek tart ezen a világon, győzedelmeskedni fog.*
- Vesdynild *sandít fel az orra alól a bemutatkozóra. Valami különös érzete van vele kapcsolatban, a szőr a hátán delet mutat tőle, ami nála nem feltétlen negatív dolog, hanem csak azt jelzi, hogy nem tudja hova rakni. Aztán az érzés elhussan tőle, ahogy a versenybe szállók is mellőlük. Most jönne az a része, amikor be kellene váltania a kísérgetés ígéretét. Nem nagyon tudja, hogy kell finom hölgyekkel társalogni, abban a megnyomorított életben, amit korábban tudhatott magáénak, ez nem volt lehetőség. E téren leginkább csak kínt és halált látott. Az úrnők? Nos, velük valahogy könnyebben tudott beszélni, sokszor a sötét arc inspirációira, vagy éppen ellenében.*
~ Látod? Végeztem vele. Kifacsartam és meggyötörtem. És te ott állsz tehetetlenül. ~
*Sima, gunyoros hang. Sokat tűrt, sokat várt, szívében üres sajgással, amit társa iránt érzett. Az egyetlen volt, akinek menekülése közben feltépte a torkát, s hagyta a saját vérében bugyogva megdögleni. A múlt sötét árnyéka. Az emlékkép elhalványul. Jöhet a macskales.*
- Gyere, menjünk arra! *szegezi hosszú mutatóujját egy távolabbi pontra, miközben a másik kezét Malrion felé nyújtja hívogatón, izgatottan. Mintha egy surranó farkat látott volna a szeme sarkából arra eltűnni az egyik sátor mögött. Persze lehet, hogy csak egy különösen sebes léptű teremtmény, mint amilyen egy elf, tévesztette meg a figyelmét.*
5923. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-09 14:29:49
Üzenet elküldve: 2016-11-09 14:29:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Véletlen találkozás//
//Morganus//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*Fürkészve nézi a másikat. Abban alapból nem kételkedik, hogy Morganus vigyázott Gisellire, védelmezte, oltalmazta. Ez nem is kérdés számára. Ahogy az meg teljességgel elfogadható indok, hogy egymaga nem akart vele nekivágni az útnak, pláne nem egy döcögve haladó szekérrel, főleg nem, mikor a környéken élőhalottak mászkáltak, két- és négylábú kivitelben is.*
~Addig rendben, hogy Morganus megvédte mindenkitől. Na de ki védte meg Cölöpállító Morganus Melingremtől?~
*Végül Norke úgy dönt ezt a kérdést egyelőre elnapolja, semmi értelmét nem látja annak, hogy lerohanja Melingremet, mert a fickó még képes és megmakacsolja magát, akkor meg már ő sem engedhet, végül viheti szerencsétlen ahhoz a barna gyógyító lányhoz az Owairat-házba, ha netán elfajulna a vitájuk. Aztán hallgathatja a húga átkait.*
~Kinek kellenének ilyen francos bonyodalmak?~
*Norke nem szereti szándékosan megnehezíteni a dolgokat, így inkább a kivárás taktikáját veszi elő az ügyben.*
- Megnyugtató hallani, hogy nem hagytad magára. Pedig én aztán tudom, milyen idegtépő tud lenni időnként. Nehéz vele, na *teszi még hozzá, és csak a szeme sarkából pillant Morganusra.*
- Egen, megértelek, de ezek szerint a vívótudásoddal kezdenünk kéne majd valamit. Én is segíthetek, de beszélhetek majd a szöszivel is.
*Azért a kíváncsiság is feléled benne.*
- Levél Efamarnak, és vele még valami? Ha olyan csomagot kap, mint a múltkor, szerintem kitér a hitéből!
*Norke elneveti magát, a fejét csóválja, de azért kissé közelebb hajol Morganushoz.*
- Nem tudod, honnan várja?
*A konkrét kérdésre átgondolja a választ.*
- Hát nézd, volt ez az izé, égiháború vagy mi. nem értek én ez ilyesmihez, de volt. Na kissé mások lettek az utak, nem vészesen, de a háború megváltoztatott dolgokat. A távolság mintha kisebb lenne, de kerülni kell kicsit, mindegy is. Alapvetően lóháton egy fegyveres férfinak most elég biztonságos, de a szekér az ugye más.
Nem foglak nógatni, hogy azonnal pakoljatok. Elébb úgyis van még pár dolog...
//Véletlen találkozás//
//Morganus//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
*Fürkészve nézi a másikat. Abban alapból nem kételkedik, hogy Morganus vigyázott Gisellire, védelmezte, oltalmazta. Ez nem is kérdés számára. Ahogy az meg teljességgel elfogadható indok, hogy egymaga nem akart vele nekivágni az útnak, pláne nem egy döcögve haladó szekérrel, főleg nem, mikor a környéken élőhalottak mászkáltak, két- és négylábú kivitelben is.*
~Addig rendben, hogy Morganus megvédte mindenkitől. Na de ki védte meg Cölöpállító Morganus Melingremtől?~
*Végül Norke úgy dönt ezt a kérdést egyelőre elnapolja, semmi értelmét nem látja annak, hogy lerohanja Melingremet, mert a fickó még képes és megmakacsolja magát, akkor meg már ő sem engedhet, végül viheti szerencsétlen ahhoz a barna gyógyító lányhoz az Owairat-házba, ha netán elfajulna a vitájuk. Aztán hallgathatja a húga átkait.*
~Kinek kellenének ilyen francos bonyodalmak?~
*Norke nem szereti szándékosan megnehezíteni a dolgokat, így inkább a kivárás taktikáját veszi elő az ügyben.*
- Megnyugtató hallani, hogy nem hagytad magára. Pedig én aztán tudom, milyen idegtépő tud lenni időnként. Nehéz vele, na *teszi még hozzá, és csak a szeme sarkából pillant Morganusra.*
- Egen, megértelek, de ezek szerint a vívótudásoddal kezdenünk kéne majd valamit. Én is segíthetek, de beszélhetek majd a szöszivel is.
*Azért a kíváncsiság is feléled benne.*
- Levél Efamarnak, és vele még valami? Ha olyan csomagot kap, mint a múltkor, szerintem kitér a hitéből!
*Norke elneveti magát, a fejét csóválja, de azért kissé közelebb hajol Morganushoz.*
- Nem tudod, honnan várja?
*A konkrét kérdésre átgondolja a választ.*
- Hát nézd, volt ez az izé, égiháború vagy mi. nem értek én ez ilyesmihez, de volt. Na kissé mások lettek az utak, nem vészesen, de a háború megváltoztatott dolgokat. A távolság mintha kisebb lenne, de kerülni kell kicsit, mindegy is. Alapvetően lóháton egy fegyveres férfinak most elég biztonságos, de a szekér az ugye más.
Nem foglak nógatni, hogy azonnal pakoljatok. Elébb úgyis van még pár dolog...
5922. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-09 13:59:57
Üzenet elküldve: 2016-11-09 13:59:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
-Semmi gond, majd megfogom a kezedet, hogy biztonságban érezd magad.
*Aki nincs hozzászokva a magas helyekhez, az könnyen leszédülhet, így mindenképpen vigyázni kell. Daranel már kölyökkorában a fákon csimpaszkodott, mint egy kis majom, szóval ő otthonosan mozog a magaslati helyeken.*
-Igazad lehet, biztosan rém drága. *mondja egy kis szájhúzással, mivel túlságosan fellelkesítette a gondolata.* -Azért, ha megtalálod mindenképpen hozd el magaddal ha lehetséges és amennyiben nem kelt feltűnést, hogy mit is keresgetsz.
*Daranel is szeretett volna egy olyan testvért, aki igazi, vér szerinti testvére, de a sors nem ajándékozta meg ezzel. Van sok barátja, akikre testvérként tekint, a Légióban pedig mindenki annak számított, de egyik sem a vér szerinti.*
-Tudod azt mondják, hogy a pletyka nincs ok nélkül, hanem mindig van valami alapja. Noha igaz, hogy ugye elvesznek belőle meg hozzáadnak, de ritka az olyan, ami teljes mértékben kitaláció. Igen, én inkább apám természetét és tulajdonságait örököltem.
*Ezt viszont Eelaran úr mondta neki és úgy véli, hogy nem csapná be Völgyerdő vezetője. Miért is tenné? Semmi oka nem lenne rá és haszna sem lenne belőle.*
-Az biztos, hogy ilyen volt, mindenesetre nagyon undorító és megalázó egy tizennégy éves gyermeket egy hozzá képest már vén kéjenchez adni.
*Látszik rajta, hogy mélységesen megveti ezt. Persze lehet mondani, hogy mit tudja ő, sosem volt nemes aki megértené a szokásaikat, de akkor sem tudnák meggyőzni arról, hogy márpedig ez így a helyes.*
-Teljes mértékben. *húzza kicsit közelebb magához a belekaroló lányt ezzel is éreztetvén, hogy kiről is van szó. Nem mintha Ephemia ezt ne tudná.*
-Nem is kell túlzásba vinni, csupán egy-egy kis darabkára vagy szeletre gondoltam.
*A csokoládét mindenki szereti, csak ki-ki a maga módján és mértékében. Az édességárus kitett magáért, hiszen odaérve nem csak csokik és cukorkák vannak, hanem nyalóka, törökméz meg számos nyalánkság, amik elképesztően jól néznek ki.*
-Hűha. *vakargatja meg fejét.* -Erre azért nem számítottam. Az valamilyen kókuszos... amaz meg meggyes... de van töltetlen is. Melyikből szeretnél?
//Őszi Forgatag//
//Ephemia//
-Semmi gond, majd megfogom a kezedet, hogy biztonságban érezd magad.
*Aki nincs hozzászokva a magas helyekhez, az könnyen leszédülhet, így mindenképpen vigyázni kell. Daranel már kölyökkorában a fákon csimpaszkodott, mint egy kis majom, szóval ő otthonosan mozog a magaslati helyeken.*
-Igazad lehet, biztosan rém drága. *mondja egy kis szájhúzással, mivel túlságosan fellelkesítette a gondolata.* -Azért, ha megtalálod mindenképpen hozd el magaddal ha lehetséges és amennyiben nem kelt feltűnést, hogy mit is keresgetsz.
*Daranel is szeretett volna egy olyan testvért, aki igazi, vér szerinti testvére, de a sors nem ajándékozta meg ezzel. Van sok barátja, akikre testvérként tekint, a Légióban pedig mindenki annak számított, de egyik sem a vér szerinti.*
-Tudod azt mondják, hogy a pletyka nincs ok nélkül, hanem mindig van valami alapja. Noha igaz, hogy ugye elvesznek belőle meg hozzáadnak, de ritka az olyan, ami teljes mértékben kitaláció. Igen, én inkább apám természetét és tulajdonságait örököltem.
*Ezt viszont Eelaran úr mondta neki és úgy véli, hogy nem csapná be Völgyerdő vezetője. Miért is tenné? Semmi oka nem lenne rá és haszna sem lenne belőle.*
-Az biztos, hogy ilyen volt, mindenesetre nagyon undorító és megalázó egy tizennégy éves gyermeket egy hozzá képest már vén kéjenchez adni.
*Látszik rajta, hogy mélységesen megveti ezt. Persze lehet mondani, hogy mit tudja ő, sosem volt nemes aki megértené a szokásaikat, de akkor sem tudnák meggyőzni arról, hogy márpedig ez így a helyes.*
-Teljes mértékben. *húzza kicsit közelebb magához a belekaroló lányt ezzel is éreztetvén, hogy kiről is van szó. Nem mintha Ephemia ezt ne tudná.*
-Nem is kell túlzásba vinni, csupán egy-egy kis darabkára vagy szeletre gondoltam.
*A csokoládét mindenki szereti, csak ki-ki a maga módján és mértékében. Az édességárus kitett magáért, hiszen odaérve nem csak csokik és cukorkák vannak, hanem nyalóka, törökméz meg számos nyalánkság, amik elképesztően jól néznek ki.*
-Hűha. *vakargatja meg fejét.* -Erre azért nem számítottam. Az valamilyen kókuszos... amaz meg meggyes... de van töltetlen is. Melyikből szeretnél?
5921. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-11-09 11:27:39
Üzenet elküldve: 2016-11-09 11:27:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Küldemény a kovácsnak //
* Erelias úgy dönt, egyenesen belevág a forgatag közepébe, legalább megnézheti ki mit árul. *
~ Mennyi minden van itt. ~
* Rengeteg ember tolong mindenfelé, kerülgetik az út közepén túl lassan haladó szekeret, ami kihasználja az alkalmat és hangosan kiabálva kínálja portékáit. Vésett rézedényeket árul, szép mintával. Egy árus meglátja az egyedül kószáló fiút, aki ruhája alapján módosnak néz ki. Odasétál hozzá, mindenféle csecsebecsét mutogat, saját ékszereit dicséri, buzdítja vegyen egyet a mamájának. *
- Köszönöm, nem. -
* Hárítja el zavartan a fiú, a rímekben kántáló árust. Szerencsére hamar továbbáll. A földön ponyvára lerakva zöldségeket árusítanak, sokfélét, frisset, finomnak tűnőt. A ponyva mögött mosolygós parasztasszonyok kofáskodnak. Pár méterrel odébb már az asztalos céhek legényei versengenek figyelemért, de hirtelen Erelias orrát megcsapja a hentesek portékájának illata. Vesz is magának egy kevés szárított húst. *
~ Most már ideje mennem. ~
* Továbbáll a kovács felé, aminek a kéményéből felszálló füst már innen is jól látszik. *
* Erelias úgy dönt, egyenesen belevág a forgatag közepébe, legalább megnézheti ki mit árul. *
~ Mennyi minden van itt. ~
* Rengeteg ember tolong mindenfelé, kerülgetik az út közepén túl lassan haladó szekeret, ami kihasználja az alkalmat és hangosan kiabálva kínálja portékáit. Vésett rézedényeket árul, szép mintával. Egy árus meglátja az egyedül kószáló fiút, aki ruhája alapján módosnak néz ki. Odasétál hozzá, mindenféle csecsebecsét mutogat, saját ékszereit dicséri, buzdítja vegyen egyet a mamájának. *
- Köszönöm, nem. -
* Hárítja el zavartan a fiú, a rímekben kántáló árust. Szerencsére hamar továbbáll. A földön ponyvára lerakva zöldségeket árusítanak, sokfélét, frisset, finomnak tűnőt. A ponyva mögött mosolygós parasztasszonyok kofáskodnak. Pár méterrel odébb már az asztalos céhek legényei versengenek figyelemért, de hirtelen Erelias orrát megcsapja a hentesek portékájának illata. Vesz is magának egy kevés szárított húst. *
~ Most már ideje mennem. ~
* Továbbáll a kovács felé, aminek a kéményéből felszálló füst már innen is jól látszik. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10038-10057