Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 50 (981. - 1000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-02-02 12:49:22
Üzenet elküldve: 2021-02-02 12:49:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 155
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 155
Játékstílus: Vakmerő
*Kisebb nézelődés után hamar meg is találja azt, amiért jött. Igazából sok dolgot kinéz magának, de jobb lesz ezeket majd listába szedni és egy kereskedőre bízni majd, viszont az egyetlen igaz szenvedélye nem tűrhet halasztást. Végtére is ennyit megengedhet magának a nagy kavarodás közepette. Egy bácsikához lép, ki egy apróbb kis helyet foglal el magának a piac sűrűjében. *
-Eeyr áldja, jó uram.
*Mondja, és nem is sokat vacilál, a választékból hamar talál olyat, ami elnyeri a tetszését. Egy szépen faragott, warg fejes pipát vesz kézbe, és kis nézelődés utána ki is fizeti a 120 aranyat neki (Mesélő (Hydra)..
*
-Köszönöm!
*Nem kevés arany ugyan, legalábbis számára, de talán majd idővel tovább adhatja az új nemzedék egy tagjának, vagy ki tudja, talán egyszer a saját gyermekének, ha lesz családja valaha. *
-Eeyr áldja, jó uram.
*Mondja, és nem is sokat vacilál, a választékból hamar talál olyat, ami elnyeri a tetszését. Egy szépen faragott, warg fejes pipát vesz kézbe, és kis nézelődés utána ki is fizeti a 120 aranyat neki (Mesélő (Hydra)..
*-Köszönöm!
*Nem kevés arany ugyan, legalábbis számára, de talán majd idővel tovább adhatja az új nemzedék egy tagjának, vagy ki tudja, talán egyszer a saját gyermekének, ha lesz családja valaha. *
999. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:50:30
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:50:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Igazából már nem lenne dolga a piacon, de azon kevés alkalmak egyike a mai, hogy élvezi a friss levegőt. Még, ha amaz csípős is egy kicsit. Így nem siet vissza a biztonságos négy fal közé. Talán még vásárol is valamit, hisz nőből van, így a felesleges aranyköltés mestereinek egyike. Kényelmesen halad, hosszú perceken keresztül zavartalan is a sétája, de legújabb kis barátja úgy tűnik kezdi magát elunni a nő karjai között. Icereg és ficereg, hiába próbálja a nő csitítani az állatot.*
- Nyughass te kis bolhás!
*Öleli is jobban keblére a kölyköt, de amaz csak a mancsaival tolja el magát. Mint valami kopó tanonc, aki kiszagolt valami érdekeset a piacon, s most muszáj, hogy utána járjon. Ez pedig nem is lenne csoda, hisz körbeöleli őket az ételek szaga, az állatok zaja és a jövő-menő városiak hangoskodása. Egy kíváncsi gyereket pedig mindez képes izgalomba hozni, főleg, ha esetükben ez éppen egy kíváncsi, s úgy néz ki csintalan kölyök kutya.*
- Na te kis...
*Morran halkan Rocha, s kap is a kisállat után, de elhibázva a bolhás már huppan is lent. Az még hagyján, hogy lepottyant, de mintha mi sem történt volna ered is meg az egyik irányba, be az egyre sűrűsödő tömeg közé.*
- A fene egyen meg. Ha ezt tudom láncot is veszek hozzád.
*Nyögi kínjában, s már veti is be magát a tömegbe, igyekezvén szemmel tartani a kölyköt. Ami pedig nem könnyű feladat, hiszen a vakarcsot nem akadályozza sem a lábak közötti közlekedés, sem az árusok asztalai alatt átverekedés. Rocha néha csak egy-egy sikkantásból tudja, hogy merre is jár a szökevény. Olyankor hirtelen irányt váltva szegődik a fehér bundás után. Most szerezte, nem igazán lenne ínyére, ha el is veszíteni ezt a kis vakarcsot, így kitartóan küzdi át magát a gyarapodó tömegben. Még pár perc és az is lehet, hogy kénytelen lesz valami feljebbvalóhoz imádkozni, hogy segítsen elkapni a kis csínytevőt.*
*Igazából már nem lenne dolga a piacon, de azon kevés alkalmak egyike a mai, hogy élvezi a friss levegőt. Még, ha amaz csípős is egy kicsit. Így nem siet vissza a biztonságos négy fal közé. Talán még vásárol is valamit, hisz nőből van, így a felesleges aranyköltés mestereinek egyike. Kényelmesen halad, hosszú perceken keresztül zavartalan is a sétája, de legújabb kis barátja úgy tűnik kezdi magát elunni a nő karjai között. Icereg és ficereg, hiába próbálja a nő csitítani az állatot.*
- Nyughass te kis bolhás!
*Öleli is jobban keblére a kölyköt, de amaz csak a mancsaival tolja el magát. Mint valami kopó tanonc, aki kiszagolt valami érdekeset a piacon, s most muszáj, hogy utána járjon. Ez pedig nem is lenne csoda, hisz körbeöleli őket az ételek szaga, az állatok zaja és a jövő-menő városiak hangoskodása. Egy kíváncsi gyereket pedig mindez képes izgalomba hozni, főleg, ha esetükben ez éppen egy kíváncsi, s úgy néz ki csintalan kölyök kutya.*
- Na te kis...
*Morran halkan Rocha, s kap is a kisállat után, de elhibázva a bolhás már huppan is lent. Az még hagyján, hogy lepottyant, de mintha mi sem történt volna ered is meg az egyik irányba, be az egyre sűrűsödő tömeg közé.*
- A fene egyen meg. Ha ezt tudom láncot is veszek hozzád.
*Nyögi kínjában, s már veti is be magát a tömegbe, igyekezvén szemmel tartani a kölyköt. Ami pedig nem könnyű feladat, hiszen a vakarcsot nem akadályozza sem a lábak közötti közlekedés, sem az árusok asztalai alatt átverekedés. Rocha néha csak egy-egy sikkantásból tudja, hogy merre is jár a szökevény. Olyankor hirtelen irányt váltva szegődik a fehér bundás után. Most szerezte, nem igazán lenne ínyére, ha el is veszíteni ezt a kis vakarcsot, így kitartóan küzdi át magát a gyarapodó tömegben. Még pár perc és az is lehet, hogy kénytelen lesz valami feljebbvalóhoz imádkozni, hogy segítsen elkapni a kis csínytevőt.*
998. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-30 10:14:51
Üzenet elküldve: 2021-01-30 10:14:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi is elkezdi méregetni a kancát. Valóban szívós jószágnak látszik. Bár a férfi nem túlzottan ért a hátasokhoz. Ha egy hajóról lenne szó, az már teljesen más lenne, elvégre világ életében ahhoz volt szokva. Mindenesetre odalép a kupechez és kifizetMesélő (Akhilleusz)nak 303 aranyat. Az üzlet úgy tűnik megköttetett, így nincs más hátra, a férfi fel is ül a lovacska hátára. Ezt eléggé esetlenül csinálja, de végül valahogy mégis a nyeregben marad.*
- Ha gondolod indulhatunk!* Szól Karheiának, aki valószínűleg jót nevetett a férfi szerencsétlenkedésén.*
*A férfi is elkezdi méregetni a kancát. Valóban szívós jószágnak látszik. Bár a férfi nem túlzottan ért a hátasokhoz. Ha egy hajóról lenne szó, az már teljesen más lenne, elvégre világ életében ahhoz volt szokva. Mindenesetre odalép a kupechez és kifizetMesélő (Akhilleusz)nak 303 aranyat.
Az üzlet úgy tűnik megköttetett, így nincs más hátra, a férfi fel is ül a lovacska hátára. Ezt eléggé esetlenül csinálja, de végül valahogy mégis a nyeregben marad.*- Ha gondolod indulhatunk!* Szól Karheiának, aki valószínűleg jót nevetett a férfi szerencsétlenkedésén.*
997. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-29 18:36:37
Üzenet elküldve: 2021-01-29 18:36:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 467
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 467
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//És tényleg elindulva//
*Ahogy kilépnek a fogadó ajtaján Ysanee elégedetten veszi tudomásul, hogy nem fázik. Persze arcát kicsit csípi a hideg, de a tegnap vásárolt prémkabát beváltja a hozzáfűzött reményeket, s melegen tartja a leány testének nagy részét. Ha utazásuk közben nem kezd el szakadni a hó vagy veszettül fújni a szél, nagy valószínűséggel nem lesz gond.
A kérdést hallva elgondolkodóan hümment egyet aztán sokatmondó pillantásokkal néz fel a férfira, szája sarkában sejtelmes mosoly ül. Jól láthatóan illetlen dolgok cikázhatnak a fejében, végig is néz a másikon, de természetesen nem mond semmit. A tolvajt egyedül csak a hideg tartja vissza attól, hogy mindenféle pajzán javaslatokat tegyen, mert neki bizony könnyen megjön az étvágya, ha rajta múlna -és persze ha nem kellene igyekezniük sehová- valószínűleg jó ideig nem merészkedtek volna elő a szobából.
Mindenesetre a körülményekre való tekintettel most elengedi a dolgot, s inkább gondolatait a kebles molnárasszonyra tereli.*
-Ez nem hangzik borzalmasan unalmasnak.
*Ismeri el aztán összevont szemöldökkel gondolkodik*
-Mi rímel arra, hogy csecs?
*Emeli tekintetét a bárdra, de hamar elkuncogja magát. Gondoskodóan átöleli hátulról a másikat, megdörzsöli hátát és kezét, hogy ne fázzon aztán már veti is fel a következő ötletét, széles, ravasz vigyorral.*
-Vaaaagy alattomos módon kérdezgetlek téged mindenféléről, mert úgysem hazudhatsz nekem.
*Rebegteti meg szempilláit szendén, igazából félig viccelődve, elvégre semmiképp sem szeretné, hogy kellemetlen legyen a hangulat. Ám, ha a mélységinek nincs ellenére, szívesen megtudna róla végre pár dolgot.*
//És tényleg elindulva//
*Ahogy kilépnek a fogadó ajtaján Ysanee elégedetten veszi tudomásul, hogy nem fázik. Persze arcát kicsit csípi a hideg, de a tegnap vásárolt prémkabát beváltja a hozzáfűzött reményeket, s melegen tartja a leány testének nagy részét. Ha utazásuk közben nem kezd el szakadni a hó vagy veszettül fújni a szél, nagy valószínűséggel nem lesz gond.
A kérdést hallva elgondolkodóan hümment egyet aztán sokatmondó pillantásokkal néz fel a férfira, szája sarkában sejtelmes mosoly ül. Jól láthatóan illetlen dolgok cikázhatnak a fejében, végig is néz a másikon, de természetesen nem mond semmit. A tolvajt egyedül csak a hideg tartja vissza attól, hogy mindenféle pajzán javaslatokat tegyen, mert neki bizony könnyen megjön az étvágya, ha rajta múlna -és persze ha nem kellene igyekezniük sehová- valószínűleg jó ideig nem merészkedtek volna elő a szobából.
Mindenesetre a körülményekre való tekintettel most elengedi a dolgot, s inkább gondolatait a kebles molnárasszonyra tereli.*
-Ez nem hangzik borzalmasan unalmasnak.
*Ismeri el aztán összevont szemöldökkel gondolkodik*
-Mi rímel arra, hogy csecs?
*Emeli tekintetét a bárdra, de hamar elkuncogja magát. Gondoskodóan átöleli hátulról a másikat, megdörzsöli hátát és kezét, hogy ne fázzon aztán már veti is fel a következő ötletét, széles, ravasz vigyorral.*
-Vaaaagy alattomos módon kérdezgetlek téged mindenféléről, mert úgysem hazudhatsz nekem.
*Rebegteti meg szempilláit szendén, igazából félig viccelődve, elvégre semmiképp sem szeretné, hogy kellemetlen legyen a hangulat. Ám, ha a mélységinek nincs ellenére, szívesen megtudna róla végre pár dolgot.*
996. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-29 17:08:52
Üzenet elküldve: 2021-01-29 17:08:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 560
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 560
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//És tényleg elindulva//
* Cale bólint, és neki is élettel telibb az arca, most, hogy letudták ezeket a kellemetlen dolgokat, mint az ígérgetés, meg a viselkedés. Ettől persze kevésbé várja már az indulást, mert nem nagyon akar találkozni az elf nővel, akivel valószínűleg igen hamar fognak egymás torkának ugrani. De Ysanee olyan szépen tud rá nézni, hogy neki nem tud nemet mondani. El is indul vele, miután türelmesen megvárta, hogy összeszedje amit össze kell.
Odakint azért már összehúzza magán a kabátot, mert nincs meleg, sőt, határozottan cidris az idő. Ez persze jó ürügyet ad arra, hogy közelebb húzódjon a tolvajhoz, és kicsit lopjon a testhőjéből. Hiszen kettejük közül nem csak Ysanee enyves kezű. *
- Na és mégis mivel szórakoztassalak út közben? * Gondolkodik el, és azon ritka pillanatok egyikét élik meg, amikor a férfi semmi pajzánra nem gondol. Ennek két oka is van, az egyik a hideg, a másik, hogy elég jól csillapította étvágyát a lány az este, és a reggel folyamán. Harmadik oknak talán a korát lehetne megnevezni, na nem a fizikai, hanem a mentális fajtát. Hiába fiatal még, túl sok rossz érte az utóbbi időben. *
- Talán elkezdhetnénk írni a molnár asszpmy meséjét, aki a pataknál mosta az inget. * Utal vissza az előző estére, amikor a lógó mellű nőről beszéltek. * Már ha szeretnél részt venni az ötletelés, és a megvalósítás részében, és nem csak a kész dalt hallgatnád meg.
* Pillant szíve választottjára, aki többször bizonyította már, hogy kreatív, és vicces is tud lenni. Egy ilyen partner pedig remek társ lehet egy bormámoros ballada megírásához. Ráadásul attól se kell tartania, hogy a legendás tolvaj ellopja, és sajátjaként adja elő a művüket, hiszen, ha jól tudja, nem épp énekhangjáról vagy zenei érzékéről híres. *
//És tényleg elindulva//
* Cale bólint, és neki is élettel telibb az arca, most, hogy letudták ezeket a kellemetlen dolgokat, mint az ígérgetés, meg a viselkedés. Ettől persze kevésbé várja már az indulást, mert nem nagyon akar találkozni az elf nővel, akivel valószínűleg igen hamar fognak egymás torkának ugrani. De Ysanee olyan szépen tud rá nézni, hogy neki nem tud nemet mondani. El is indul vele, miután türelmesen megvárta, hogy összeszedje amit össze kell.
Odakint azért már összehúzza magán a kabátot, mert nincs meleg, sőt, határozottan cidris az idő. Ez persze jó ürügyet ad arra, hogy közelebb húzódjon a tolvajhoz, és kicsit lopjon a testhőjéből. Hiszen kettejük közül nem csak Ysanee enyves kezű. *
- Na és mégis mivel szórakoztassalak út közben? * Gondolkodik el, és azon ritka pillanatok egyikét élik meg, amikor a férfi semmi pajzánra nem gondol. Ennek két oka is van, az egyik a hideg, a másik, hogy elég jól csillapította étvágyát a lány az este, és a reggel folyamán. Harmadik oknak talán a korát lehetne megnevezni, na nem a fizikai, hanem a mentális fajtát. Hiába fiatal még, túl sok rossz érte az utóbbi időben. *
- Talán elkezdhetnénk írni a molnár asszpmy meséjét, aki a pataknál mosta az inget. * Utal vissza az előző estére, amikor a lógó mellű nőről beszéltek. * Már ha szeretnél részt venni az ötletelés, és a megvalósítás részében, és nem csak a kész dalt hallgatnád meg.
* Pillant szíve választottjára, aki többször bizonyította már, hogy kreatív, és vicces is tud lenni. Egy ilyen partner pedig remek társ lehet egy bormámoros ballada megírásához. Ráadásul attól se kell tartania, hogy a legendás tolvaj ellopja, és sajátjaként adja elő a művüket, hiszen, ha jól tudja, nem épp énekhangjáról vagy zenei érzékéről híres. *
995. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-29 09:01:06
Üzenet elküldve: 2021-01-29 09:01:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 155
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 155
Játékstílus: Vakmerő
*Bredoc immár teljes felszerelésében lépdel be lassan a piacra, kicsit jól esik neki ez a fajta nyüzsgés, sok-sok gondtalan ember, mind keres vagy éppen árul valamit, bár ha úgy nézzük ők is keresnek valamit. Két kezét a háta mögött összekulcsolva halad, hol itt hol ott megállva egy-egy percre, hátha megakad a szeme valamin, amire érdemes lenne aranyat költeni. Bár alapvetően nem túl anyagias jellem, és sok csecsebecséje sincs, néhány dolgokra azért még neki is lehet szüksége. Egy jó fenőkőre, vagy egy minőségi pipára. Sajnos az övé már elég viseltes, kopott is, és egy kis repedés is akad az oldalán, nem úgy működik már, ahogy annak idején sok évvel ezelőtt. Talán szerencséje lesz és talál valamit, amivel elégedetten folytathatja útját. *
994. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-27 20:59:59
Üzenet elküldve: 2021-01-27 20:59:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Szerencsére elég hamar megpillantja a boltíves bejáratot. Hiába, hogy a korai órában indult meg a frissen sültek, a meleg pékáruk, friss gyümölcsök illata már most hívogatja befelé. Még a városi tömeg is elenyésző, így azért sem kell morognia, hogy a tengernyi emberen keresztül kellene átverekednie magát. Mire a vásárlók serege elözönlik a teret, addigra reményei szerint ő már végez is. Most még inkább csak az idősebbek lézengenek, akik megszokták a koránkelést, a korai munkavégzést, őket pedig még könnyű szerrel tudja kényelmesen kerülgetni. A hideg és a tömeg amúgy sem a kedvencei, plusz egy ideje amúgy is elég mogorva hangulatában van, így ezek nem igazán állnak megfelelő összességbe. De így talán úgy fog végezni, hogy idegrendszere sem lesz megterhelve a kelleténél jobban.
Emlékszik, hogy egyik alkalommal mikor a piacot látogatta igencsak lekötötte a figyelmét a kis bolhás vakarcsok látványa. Talán nem is lenne rossz gondolat, hogy vegyen magának egy kedvencet. Nem azért, hogy legyen, aki vigyáz a házra, míg ő maga nincs otthon, hiszen nincs olyan értéke, amit féltenie kéne, a brossát leszámítva, de az meg úgy is mindig a ruháján díszeleg. Csak kellene egy barát, hogy ne legyen egyedül a négy fal között. Szerencséjére a szőrcsomók is már a piacon vannak, ezt jól hallja a vékony hangú csaholásból, így célirányosan halad is a hang felé. A választék is egész nagy, akad pár kölyök a ketrecben. Az árusnak csak biccent, s már guggol is le, hogy szemügyre vehesse a jószágokat. Persze azok nem sokat foglalkoznak vele. Jobban elvannak azzal, hogy egymást zargassák, lökdössék, a másik fülét húzzák, viszont egy, talán az összes közül a legkisebb bolhazsák letelepszik a rács mellett, s szinte rezdületlenül pillog fel a nőre. Rocha mosoly visszafojtva hunyorog a kisállatra, szinte pislogás nélkül, még fejét is oldalra billenti, mire az eb, mintha direkt utánozná szintén így tesz. A nő meglepetten fel is vonja a szemöldökeit, majd lassan átbillenti a fejét a másik oldalra, a szőrgombóc pedig le is utánozza egyből.*
- Hát fura egy figura vagy te.
*Dünnyögi kedvesen az orra alatt, mire az apróság heves farokcsóválással vakkant is egyet. A többiek vele továbbra sem foglalkoznak, csupán csak a játék hevében szaladnak neki, de azután hamar ott is hagyják.*
- Az biza'. A többiek nem is nagyon kokettá'nak vele, tessen tudni. *Szól is az árus, mire a nő kelletlenül húzza el a száját.* Ő vót a lgutolsó aki kibút az annyábó'. Látszik is, mert különbözik a többitő. Nézze meg jobban. Ezért nem sok aranyat adnak, nem viszi el senki. Az egyik füle rövidebb, mint a másik, meg a farka is kurta, meg olyan, mint a malacé. Csak a bundája szép, kesztyűnek még jó lehet.
*Rötyög is fel a férfi, s jobban megnézve való igaz. A felemás fülek, a kurta, kunkori kis farok elég furának hat, de mégis ez a furcsaság inkább különlegessé teszi a nő számára, mintsem visszataszítóvá. A bundája pedig valóban gyönyörű. Hófehér, csak a farka és a szemei körül zsemleszín a szőre. Mint aki okulárét visel.*
- Én elviszem.
*Rocha biztos benne, hogy az árus felvezetése arra volt való, hogy a nőre erőltesse a vásárlást. Pedig nem volt szükséges. A többi kutya átlagos, ez pedig itt különleges. A különleges dolgokért pedig odáig van a nő, így ez a kis bolhazsák biztos nem fog itt maradni. Fel is egyenesedik, majd minden tétovázást nélkülözve bontja le övéről erszényét.*
- De őtet is teljes áron adom. 122 arany.
*jelenti is ki határozottan, mire a nő borostyán szemei haragosan villannak a férfira.*
- Nem is vinném el kevesebbért.
*Mordul fel, s a kereskedő kezébe nyomja a leszámolt aranyakat. Pár pillanat múlva pedig már a kezei között tudhatja az izgatott kis apróságot. A köszönést mellőzve hagyja is ott az árust, majd lassan tovább indul, kezében tartva a jószágot.*
- Majd találok neked valami frappáns nevet.
*Mosolyodik el, s tovább is halad a sorok között. Itt már nagyobb a céltudatossága. A ruháknál régebben kinézett prémköpenyt veszi meg, s, hogy költsön egy kis fölöslegre is vesz még egy pár darab mécsest is otthonra. Az egész napi költekezése meg is volt. 734 arany nem kevés pénz, pedig csak egy köpenyért indult reggel, de az erszényében csilingelő aranyak hamar gazdát is cseréltek a kereskedőkkel (Mesélő (Hydra)).*
*Szerencsére elég hamar megpillantja a boltíves bejáratot. Hiába, hogy a korai órában indult meg a frissen sültek, a meleg pékáruk, friss gyümölcsök illata már most hívogatja befelé. Még a városi tömeg is elenyésző, így azért sem kell morognia, hogy a tengernyi emberen keresztül kellene átverekednie magát. Mire a vásárlók serege elözönlik a teret, addigra reményei szerint ő már végez is. Most még inkább csak az idősebbek lézengenek, akik megszokták a koránkelést, a korai munkavégzést, őket pedig még könnyű szerrel tudja kényelmesen kerülgetni. A hideg és a tömeg amúgy sem a kedvencei, plusz egy ideje amúgy is elég mogorva hangulatában van, így ezek nem igazán állnak megfelelő összességbe. De így talán úgy fog végezni, hogy idegrendszere sem lesz megterhelve a kelleténél jobban.
Emlékszik, hogy egyik alkalommal mikor a piacot látogatta igencsak lekötötte a figyelmét a kis bolhás vakarcsok látványa. Talán nem is lenne rossz gondolat, hogy vegyen magának egy kedvencet. Nem azért, hogy legyen, aki vigyáz a házra, míg ő maga nincs otthon, hiszen nincs olyan értéke, amit féltenie kéne, a brossát leszámítva, de az meg úgy is mindig a ruháján díszeleg. Csak kellene egy barát, hogy ne legyen egyedül a négy fal között. Szerencséjére a szőrcsomók is már a piacon vannak, ezt jól hallja a vékony hangú csaholásból, így célirányosan halad is a hang felé. A választék is egész nagy, akad pár kölyök a ketrecben. Az árusnak csak biccent, s már guggol is le, hogy szemügyre vehesse a jószágokat. Persze azok nem sokat foglalkoznak vele. Jobban elvannak azzal, hogy egymást zargassák, lökdössék, a másik fülét húzzák, viszont egy, talán az összes közül a legkisebb bolhazsák letelepszik a rács mellett, s szinte rezdületlenül pillog fel a nőre. Rocha mosoly visszafojtva hunyorog a kisállatra, szinte pislogás nélkül, még fejét is oldalra billenti, mire az eb, mintha direkt utánozná szintén így tesz. A nő meglepetten fel is vonja a szemöldökeit, majd lassan átbillenti a fejét a másik oldalra, a szőrgombóc pedig le is utánozza egyből.*
- Hát fura egy figura vagy te.
*Dünnyögi kedvesen az orra alatt, mire az apróság heves farokcsóválással vakkant is egyet. A többiek vele továbbra sem foglalkoznak, csupán csak a játék hevében szaladnak neki, de azután hamar ott is hagyják.*
- Az biza'. A többiek nem is nagyon kokettá'nak vele, tessen tudni. *Szól is az árus, mire a nő kelletlenül húzza el a száját.* Ő vót a lgutolsó aki kibút az annyábó'. Látszik is, mert különbözik a többitő. Nézze meg jobban. Ezért nem sok aranyat adnak, nem viszi el senki. Az egyik füle rövidebb, mint a másik, meg a farka is kurta, meg olyan, mint a malacé. Csak a bundája szép, kesztyűnek még jó lehet.
*Rötyög is fel a férfi, s jobban megnézve való igaz. A felemás fülek, a kurta, kunkori kis farok elég furának hat, de mégis ez a furcsaság inkább különlegessé teszi a nő számára, mintsem visszataszítóvá. A bundája pedig valóban gyönyörű. Hófehér, csak a farka és a szemei körül zsemleszín a szőre. Mint aki okulárét visel.*
- Én elviszem.
*Rocha biztos benne, hogy az árus felvezetése arra volt való, hogy a nőre erőltesse a vásárlást. Pedig nem volt szükséges. A többi kutya átlagos, ez pedig itt különleges. A különleges dolgokért pedig odáig van a nő, így ez a kis bolhazsák biztos nem fog itt maradni. Fel is egyenesedik, majd minden tétovázást nélkülözve bontja le övéről erszényét.*
- De őtet is teljes áron adom. 122 arany.
*jelenti is ki határozottan, mire a nő borostyán szemei haragosan villannak a férfira.*
- Nem is vinném el kevesebbért.
*Mordul fel, s a kereskedő kezébe nyomja a leszámolt aranyakat. Pár pillanat múlva pedig már a kezei között tudhatja az izgatott kis apróságot. A köszönést mellőzve hagyja is ott az árust, majd lassan tovább indul, kezében tartva a jószágot.*
- Majd találok neked valami frappáns nevet.
*Mosolyodik el, s tovább is halad a sorok között. Itt már nagyobb a céltudatossága. A ruháknál régebben kinézett prémköpenyt veszi meg, s, hogy költsön egy kis fölöslegre is vesz még egy pár darab mécsest is otthonra. Az egész napi költekezése meg is volt. 734 arany nem kevés pénz, pedig csak egy köpenyért indult reggel, de az erszényében csilingelő aranyak hamar gazdát is cseréltek a kereskedőkkel (Mesélő (Hydra)).
*
993. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-27 13:22:50
Üzenet elküldve: 2021-01-27 13:22:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Talán hajnal lehet amikor a piactérre érkezik a hatalmas Throgg. Az árusok épp csak pakolásznak és készítik az árukát, hogy a piac nyitására elkészüljenek. Az óriás igencsak kiemelkedő látványt nyújt a tömeget mellőző területen. Néhány árus és polgár össze össze súg a háta mögött és amikor Throgg ezt észreveszi dühösen fordul hátra, hogy izzó tekintetével félelmet keltsen a szívükben. Ez valamikor sikerül valamikor nem, de más szándéka épp nincs. Annyi biztossá válik számára, hogy az élesnyelvű városiak nem lesznek a kedvencei.
Ahogy bóklászik a téren úgy hall meg egy számára furcsa beszélgetést, amely talán megoldást jelenthet a számára. Valami kereskedő állatokat akar levadászni, vagy elfogni vagy megenni vagy megsütni. Nem érti pontosan, de az általa elhangzottnak vélt szavak pont elégségesek ahhoz, hogy elinduljon a kovácsműhely irányába.*
Ahogy bóklászik a téren úgy hall meg egy számára furcsa beszélgetést, amely talán megoldást jelenthet a számára. Valami kereskedő állatokat akar levadászni, vagy elfogni vagy megenni vagy megsütni. Nem érti pontosan, de az általa elhangzottnak vélt szavak pont elégségesek ahhoz, hogy elinduljon a kovácsműhely irányába.*
992. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-27 00:44:30
Üzenet elküldve: 2021-01-27 00:44:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Karheia örömmel nyugtázza saját vásárlását, és azt, hogy ezzel kicsit felkészültebb az útra. Ezt követően ő csendbe burkolózik, mert azt várná, hogy Torskel válasszon, aki végül kifejezi aggályait a vásárlással szemben.*
- Oh.
*Hümmög egy párat amikor szembesül a problémával.*
- Én sem vagyok sem a lovak, sem a jószágok nagy szakértője, de lássuk mit tehetünk.
*Annyi tudással nem rendelkezik, hogy ne lehessen maradéktalanul átverni ilyen téren, de annyival még igen, hogy egy igáslovat meg tudjon különböztetni egy drága, és gyors telivértől.*
- Ők úgy látom jók lennének a célra.
*Mutat Karheia három állatra is hosszú percekig tartó szemrevételezés után. Az egyikük meglehetősen hasonlít Csatanglóra, a színét leszámítva méretben, és alkatilag is majdnem megegyeznek, ebből pedig ki tud indulni a nő. Csatangló pedig egy egyszerű, megbízható jószág, nagy terhet nem bír el, és nem is kifejezetten gyors, Karheia viszont egészen megszerette már.*
- Szerintem az a kis fekete kanca megérné a pénzét. Hosszú utazásra ideális, minden másra nem nagyon, cserébe nem hiszem, hogy sokat kérnének el érte. A többi is nagyjából ugyanezt tudhatja, bár azok feltehetően nem fáradnak el olyan hamar egy termetes férfi alatt.
*Már csak méretükből fakadóan sejti ezt a mágus asszony, valahol neki mégis jobban tetszik az aprócska fekete kanca, de csak mert odavan a látszólag védelemre szoruló apró lényekért.*
*Karheia örömmel nyugtázza saját vásárlását, és azt, hogy ezzel kicsit felkészültebb az útra. Ezt követően ő csendbe burkolózik, mert azt várná, hogy Torskel válasszon, aki végül kifejezi aggályait a vásárlással szemben.*
- Oh.
*Hümmög egy párat amikor szembesül a problémával.*
- Én sem vagyok sem a lovak, sem a jószágok nagy szakértője, de lássuk mit tehetünk.
*Annyi tudással nem rendelkezik, hogy ne lehessen maradéktalanul átverni ilyen téren, de annyival még igen, hogy egy igáslovat meg tudjon különböztetni egy drága, és gyors telivértől.*
- Ők úgy látom jók lennének a célra.
*Mutat Karheia három állatra is hosszú percekig tartó szemrevételezés után. Az egyikük meglehetősen hasonlít Csatanglóra, a színét leszámítva méretben, és alkatilag is majdnem megegyeznek, ebből pedig ki tud indulni a nő. Csatangló pedig egy egyszerű, megbízható jószág, nagy terhet nem bír el, és nem is kifejezetten gyors, Karheia viszont egészen megszerette már.*
- Szerintem az a kis fekete kanca megérné a pénzét. Hosszú utazásra ideális, minden másra nem nagyon, cserébe nem hiszem, hogy sokat kérnének el érte. A többi is nagyjából ugyanezt tudhatja, bár azok feltehetően nem fáradnak el olyan hamar egy termetes férfi alatt.
*Már csak méretükből fakadóan sejti ezt a mágus asszony, valahol neki mégis jobban tetszik az aprócska fekete kanca, de csak mert odavan a látszólag védelemre szoruló apró lényekért.*
991. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-25 13:47:04
Üzenet elküldve: 2021-01-25 13:47:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Kufárunk elunja az életét is mert, hogy senki se vesz ma semmit az is hótziherásztű. Na mindegy. Ilyen napnak is lenni kell. A kolbászból se mindig lesz kerítés ahogy a mondás tartja. Összepakolja a motyókáját tündérünk és felmálházza Mandot. Az ölebnek is eladható hátas szépen tűri mint egy jó igás jószág.*
- Na ma is fuccsos az üzlet úgyhogy sipirc tovább Mandokám. Megyünk bizencelni a dagonyavárosba.
*Hórukk. Fenn is van kufárunk a megtermett hátaseben. Meglendíti a gyeplőt és mint a vadász ölebek rajtol el Mandoka. Kufárunk alig győz kapaszkodni. Majdhogynem kopaszodik ekkora szélben. Lényeg a lényeg. Elindultak. A néhai elitnegyed vagy a mostani romtábor vagy mi a szesz helyzet felé iramkodnak. Pironkodik is kufárunk a nagy szélbe de úgy kapaszkodik mint bolha a gazdájába.*
- Na ma is fuccsos az üzlet úgyhogy sipirc tovább Mandokám. Megyünk bizencelni a dagonyavárosba.
*Hórukk. Fenn is van kufárunk a megtermett hátaseben. Meglendíti a gyeplőt és mint a vadász ölebek rajtol el Mandoka. Kufárunk alig győz kapaszkodni. Majdhogynem kopaszodik ekkora szélben. Lényeg a lényeg. Elindultak. A néhai elitnegyed vagy a mostani romtábor vagy mi a szesz helyzet felé iramkodnak. Pironkodik is kufárunk a nagy szélbe de úgy kapaszkodik mint bolha a gazdájába.*
990. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-25 12:51:42
Üzenet elküldve: 2021-01-25 12:51:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
*Már szinte teljesen lejárták a lábukat és a kicsiken is úrrá lesz a fáradtság. Az evés gondolata sem tud több erőt előhalászni benne, pedig aztán enni nagyon szeret. A gyerekek ehhez képest nagyon felélénkülnek, mikor az ételről esik szó, na meg, hogy mit is ennének. Egymás után halmozzák a jobbnál jobb, talán eddig csak hallomásból ismert ételeket.*
-Lichaneki báránybordát! Szűzpecsenyét barackkal! Meg narancsot! Aputól hallottuk, hogy a kikötőben néha láda számra állnak. *Adja elő a kisfiú, mint valami tündérmesét. Elég nagyra kerekednek a szemei, kicsit felébred mert nem erre számított. A kislány még rá is kontráz.*
- Wargcombit kicsirépával! *Mert érződik, hogy ő is szeretne valami nagyot mondani.*
-Jóóól van… jóól van, akkor krumplileves lesz. *Csapja le az egész témát, mert a végén még túlságosan is elszállnak itt a dolgok, aztán nem fogja tudni kézben tartani. Nem is messze megáll egy zöldségáru parasztnál és vesz gyökérzöldségeket, krumplit, káposztát és szépen beleteszi a zsákjába. A következő bódénál vesz egy nagy, kerek rozskenyeret is. Már csak még egy hozzávalóra van szüksége, viszont a henteshez nem viszi be a gyerekeket, megkéri Kelazt, hogy vigyázzon addig rájuk míg megveszi a húsos csontot. Abból készül ugyanis a legjobb leves, amit ismer. Az árusoknál Mesélő (Akhilleusz) otthagy összesen 22 aranyat a dolgokért. *
-Na ebből elleszünk egy darabig. *Emeli meg elégedetten a zsákot, amibe a dolgokat rétegezte, majd úgy dönt, talán inkább mégis jobban járnának, gyorsabban hazaérnének, ha a férfi hozná helyette. Aztán meg, ha már itt van úgyis.*
-Kelaz, hoznád, ha nem gond. *Tartja oda a zsák végét, hogy elvegye tőle. Ha elveszi, ha nem, már indulnak is kifelé, a kis Kriza szinte már a karján lóg a fáradtságtól, amikor hallja, hogy nagyon szimatol valamit a levegőben. Éppen akkor érnek oda az egyik standhoz, ahol valami fánkfélét sütnek ki, jó bő olajban. A kislány ránéz, de nem mer szólni, talán már megszokta, hogy abból úgyse kapnak. Nagyot sóhajt, majd ott is megáll és a maradék aprópénzén vesz a két gyereknek egyet- egyet az édességből.*
-De most már hazamegyünk… *Morogja érces hangon.*
*Már szinte teljesen lejárták a lábukat és a kicsiken is úrrá lesz a fáradtság. Az evés gondolata sem tud több erőt előhalászni benne, pedig aztán enni nagyon szeret. A gyerekek ehhez képest nagyon felélénkülnek, mikor az ételről esik szó, na meg, hogy mit is ennének. Egymás után halmozzák a jobbnál jobb, talán eddig csak hallomásból ismert ételeket.*
-Lichaneki báránybordát! Szűzpecsenyét barackkal! Meg narancsot! Aputól hallottuk, hogy a kikötőben néha láda számra állnak. *Adja elő a kisfiú, mint valami tündérmesét. Elég nagyra kerekednek a szemei, kicsit felébred mert nem erre számított. A kislány még rá is kontráz.*
- Wargcombit kicsirépával! *Mert érződik, hogy ő is szeretne valami nagyot mondani.*
-Jóóól van… jóól van, akkor krumplileves lesz. *Csapja le az egész témát, mert a végén még túlságosan is elszállnak itt a dolgok, aztán nem fogja tudni kézben tartani. Nem is messze megáll egy zöldségáru parasztnál és vesz gyökérzöldségeket, krumplit, káposztát és szépen beleteszi a zsákjába. A következő bódénál vesz egy nagy, kerek rozskenyeret is. Már csak még egy hozzávalóra van szüksége, viszont a henteshez nem viszi be a gyerekeket, megkéri Kelazt, hogy vigyázzon addig rájuk míg megveszi a húsos csontot. Abból készül ugyanis a legjobb leves, amit ismer. Az árusoknál Mesélő (Akhilleusz) otthagy összesen 22 aranyat a dolgokért.
*-Na ebből elleszünk egy darabig. *Emeli meg elégedetten a zsákot, amibe a dolgokat rétegezte, majd úgy dönt, talán inkább mégis jobban járnának, gyorsabban hazaérnének, ha a férfi hozná helyette. Aztán meg, ha már itt van úgyis.*
-Kelaz, hoznád, ha nem gond. *Tartja oda a zsák végét, hogy elvegye tőle. Ha elveszi, ha nem, már indulnak is kifelé, a kis Kriza szinte már a karján lóg a fáradtságtól, amikor hallja, hogy nagyon szimatol valamit a levegőben. Éppen akkor érnek oda az egyik standhoz, ahol valami fánkfélét sütnek ki, jó bő olajban. A kislány ránéz, de nem mer szólni, talán már megszokta, hogy abból úgyse kapnak. Nagyot sóhajt, majd ott is megáll és a maradék aprópénzén vesz a két gyereknek egyet- egyet az édességből.*
-De most már hazamegyünk… *Morogja érces hangon.*
989. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-23 22:47:04
Üzenet elküldve: 2021-01-23 22:47:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Ha jól emlékszik akkor egyszer járt ezen a piacon, még kezdő kalózként. Valami csempészárut kellett továbbadni egy kereskedőnek. Arra nem is emlékszik, hogy pontosan mi volt az, de a csempészés első számú szabálya az, hogy a csempésznek csak át kell hozni a dolgokat, azt nem szükséges tudnia, hogy mi van a ládákban. Ő maga is szétnéz a piacon, bizony van mit vásárolni, a legfontosabb azonban most egy ló megszerzése. A nő kérdésére elgondolkodik.*
- Egyszer, talán kétszer ültem lovon. Hajós vagyok, nem lovag, bármilyen ladikot elvezetek neked. A lovakról csak annyit tudok, hogy elől harap, hátul rúg.* Jelenti ki nagy tudományát Torskel.*
- Viszont gyorsan tanulok.* Jelenti ki a Karheiának.*
- Te melyiket tartod a legjobb döntésnek?* Érdeklődik a férfi. Azért ott van a lelkében, hogy mégiscsak jobban jártak volna, ha elcsakliznak egy lélekvesztőt, azzal jól elboldogulna.*
*Ha jól emlékszik akkor egyszer járt ezen a piacon, még kezdő kalózként. Valami csempészárut kellett továbbadni egy kereskedőnek. Arra nem is emlékszik, hogy pontosan mi volt az, de a csempészés első számú szabálya az, hogy a csempésznek csak át kell hozni a dolgokat, azt nem szükséges tudnia, hogy mi van a ládákban. Ő maga is szétnéz a piacon, bizony van mit vásárolni, a legfontosabb azonban most egy ló megszerzése. A nő kérdésére elgondolkodik.*
- Egyszer, talán kétszer ültem lovon. Hajós vagyok, nem lovag, bármilyen ladikot elvezetek neked. A lovakról csak annyit tudok, hogy elől harap, hátul rúg.* Jelenti ki nagy tudományát Torskel.*
- Viszont gyorsan tanulok.* Jelenti ki a Karheiának.*
- Te melyiket tartod a legjobb döntésnek?* Érdeklődik a férfi. Azért ott van a lelkében, hogy mégiscsak jobban jártak volna, ha elcsakliznak egy lélekvesztőt, azzal jól elboldogulna.*
988. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-23 21:04:52
Üzenet elküldve: 2021-01-23 21:04:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
* YIlanda belemegy a férfi javaslatába, hogy vigyék a két kölköt is. Biztosan jót fog tenni nekik is egy kis kimozdulás. Másnap időben kelnek, aminek senki nem örül, de muszáj, mert a házat most már nem hagyhatják csak úgy ott. Csak ezután indulnak útnak a piacra. Mielőtt viszont belépnének oda YIlanda kézen fogja a kislányt és elmagyarázza, hogy mi a szabály.*
- Én nem fogom meg a kezed, mert szerintem te se nagyon akarnád.* Szól halkan a fiúnak, aki bólogat, hogy bizony nem kicsi már, nem kell a kezét fognia. A jól viselkedés jutalmára csak néz egyet, de azért nem ellenkezik. Végül is megteheti, ha van alapanyag. Legutóbb is megtette és még csak panasz sem volt rá. Na, de most már indulhatnak is vásárolni. YIla sorolja, hogy mi kell, amire ők csak bólogatnak és menetelnek utána rendületlenül. Ők pakolnak mindent gondosan, ahogy csak tudják. Viszont YIlanda elköveti azt a hibát, hogy Kelaztól kérdezi meg, hogy milyen színű legyen a függöny. Az meg néz rá nagy bambán, mert nem éppen arról híres, hogy függönyöket vásároljon. Neki az is mindegy lenne, ha nem lenne, vagy csak egy fehér lepedő volna. Kriza a vörösre szavazna és Kelaz a világért sem rontaná el a kedvét.*
- A vörös jó szerintem is.* Amikor pedig nem látja a nő, kacsint a kicsinek játékosan, mire az is próbálkozik, de csak pislogás lesz belőle. Szépen kiköltekeznek vagyis csak YIla, mert Kelaznak egyetlen petákjába se fáj ez. Sőt mi több fizetnek neki, hogy itt legyen. Javarészt egyszerű holmikat vásárolnak, amiből lehet következtetni, hogy már nem fog a régi pompájában tündökölni a hely. A férfinak ez is mindegy, mert nem ő fog benne lakni.*
- Ennyi aranyat talán még nem is láttam együtt.* Sóhajt ő is, mert most se látta, csak azt, hogy fizet itt, majd fizet ott az aranyos hajú lány. A kaja kérdésére igazából nem tud, mint mondani.*
- Nem tudom. Attól függ mennyit áldozol rá. Ezt neked kell tudni. Én erre nem tudok mit mondani.* Ez talán így a korrekt, mert ő nem szeretné költeni senki pénzét. Amit vesz ő azt főzi meg, ha éppen meg kell főzni.*
* YIlanda belemegy a férfi javaslatába, hogy vigyék a két kölköt is. Biztosan jót fog tenni nekik is egy kis kimozdulás. Másnap időben kelnek, aminek senki nem örül, de muszáj, mert a házat most már nem hagyhatják csak úgy ott. Csak ezután indulnak útnak a piacra. Mielőtt viszont belépnének oda YIlanda kézen fogja a kislányt és elmagyarázza, hogy mi a szabály.*
- Én nem fogom meg a kezed, mert szerintem te se nagyon akarnád.* Szól halkan a fiúnak, aki bólogat, hogy bizony nem kicsi már, nem kell a kezét fognia. A jól viselkedés jutalmára csak néz egyet, de azért nem ellenkezik. Végül is megteheti, ha van alapanyag. Legutóbb is megtette és még csak panasz sem volt rá. Na, de most már indulhatnak is vásárolni. YIla sorolja, hogy mi kell, amire ők csak bólogatnak és menetelnek utána rendületlenül. Ők pakolnak mindent gondosan, ahogy csak tudják. Viszont YIlanda elköveti azt a hibát, hogy Kelaztól kérdezi meg, hogy milyen színű legyen a függöny. Az meg néz rá nagy bambán, mert nem éppen arról híres, hogy függönyöket vásároljon. Neki az is mindegy lenne, ha nem lenne, vagy csak egy fehér lepedő volna. Kriza a vörösre szavazna és Kelaz a világért sem rontaná el a kedvét.*
- A vörös jó szerintem is.* Amikor pedig nem látja a nő, kacsint a kicsinek játékosan, mire az is próbálkozik, de csak pislogás lesz belőle. Szépen kiköltekeznek vagyis csak YIla, mert Kelaznak egyetlen petákjába se fáj ez. Sőt mi több fizetnek neki, hogy itt legyen. Javarészt egyszerű holmikat vásárolnak, amiből lehet következtetni, hogy már nem fog a régi pompájában tündökölni a hely. A férfinak ez is mindegy, mert nem ő fog benne lakni.*
- Ennyi aranyat talán még nem is láttam együtt.* Sóhajt ő is, mert most se látta, csak azt, hogy fizet itt, majd fizet ott az aranyos hajú lány. A kaja kérdésére igazából nem tud, mint mondani.*
- Nem tudom. Attól függ mennyit áldozol rá. Ezt neked kell tudni. Én erre nem tudok mit mondani.* Ez talán így a korrekt, mert ő nem szeretné költeni senki pénzét. Amit vesz ő azt főzi meg, ha éppen meg kell főzni.*
987. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 20:41:44
Üzenet elküldve: 2021-01-22 20:41:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy újabb nap a paradicsomban//
-Csizmát, kendőt, téli kabátot, ernyőt tessék!
*Kiabálják az árusok a verőfényben.*
-Édesgumót, répát, fémszíjvéget!
*Hirdetik mások egészen széleskörű kínálatukat.*
-Az, persze. Édesgumó.
*Deren soha nem volt édesszájú. Az a nőknek való. Ami azt illeti a nők meg neki. Végignéz a legújabb városi divaton, legelteti szemét kicsit a fehérnépen, még mielőtt újabb látványosságot keresne. Ezek pedig a fegyverek. Elhalad a díszes íjak boltja mellett, végignéz az általa ismeretlen állatok csontjából készült egzotikus darabokon. Az elf íjakon, a könnyű íjászvérteken.*
~Egy szép napon...~
*Vágyakozva tekint rájuk. Elhatározta. Egy napon övé lesz a legfürgébb nyíl és a legcsendesebb ideg. Markában pedig a leghűvösebb, legpontosabb markolat lapul majd.*
~Ahhoz viszont pénzt kell szerezni, keresni.~
*Szemét a Pegazus itteni bejáratára veti, talán odabent találhat valakit. Arcizmai megfeszülnek egy pillanatra, ahogy elmélkedik magában.*
~Remélem vadászat azért ilyenkor is van, vagy valami, amiért arany jár. Legrosszabb esetben felkeresem a thargokat délen.~
*Habár hallott már a harcos fejedelemségről Arthenior szomszédságában, még egyszer sem járt arra. Úgy hírlik nekik mindig van feladatuk egy harcos számára, amiért tisztes díjat is fizetnek, noha lehet az egész csak mese. Benyit a fogadóba.*
-Csizmát, kendőt, téli kabátot, ernyőt tessék!
*Kiabálják az árusok a verőfényben.*
-Édesgumót, répát, fémszíjvéget!
*Hirdetik mások egészen széleskörű kínálatukat.*
-Az, persze. Édesgumó.
*Deren soha nem volt édesszájú. Az a nőknek való. Ami azt illeti a nők meg neki. Végignéz a legújabb városi divaton, legelteti szemét kicsit a fehérnépen, még mielőtt újabb látványosságot keresne. Ezek pedig a fegyverek. Elhalad a díszes íjak boltja mellett, végignéz az általa ismeretlen állatok csontjából készült egzotikus darabokon. Az elf íjakon, a könnyű íjászvérteken.*
~Egy szép napon...~
*Vágyakozva tekint rájuk. Elhatározta. Egy napon övé lesz a legfürgébb nyíl és a legcsendesebb ideg. Markában pedig a leghűvösebb, legpontosabb markolat lapul majd.*
~Ahhoz viszont pénzt kell szerezni, keresni.~
*Szemét a Pegazus itteni bejáratára veti, talán odabent találhat valakit. Arcizmai megfeszülnek egy pillanatra, ahogy elmélkedik magában.*
~Remélem vadászat azért ilyenkor is van, vagy valami, amiért arany jár. Legrosszabb esetben felkeresem a thargokat délen.~
*Habár hallott már a harcos fejedelemségről Arthenior szomszédságában, még egyszer sem járt arra. Úgy hírlik nekik mindig van feladatuk egy harcos számára, amiért tisztes díjat is fizetnek, noha lehet az egész csak mese. Benyit a fogadóba.*
986. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 13:04:09
Üzenet elküldve: 2021-01-22 13:04:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci körút//
*Mindig is tudta, hogy léteznek odakinn ilyen kedves személyek, bár lehet azért sikerült pozitívan csalódnia, mert nem ember az illető. A visszaadott aranyakat megköszöni és elteszi, mert jól fognak nála még szolgálni.*
- Minden jót! Eeyr kísérje az útján. *Hajol meg már megszokásból is, majd felegyenesedve visszaindul a csomaggal együtt abba az irányba, amerre a lovát hagyta. ~Remélem a kis dög nem mászott ki a táskából, mert akkor őt is kereshetem fél délután.~ Sétál el egy stand mellett, de mindjárt meg is akad a szeme a rajta lévő dolgokon. ~Igaz is, kell még kocka. ~ Leteszi a csomagját a stand szélénél és megalkuszik az eladóval a szükséges portékákra. Le is számol még 504 aranytallért a kufár Mesélő (Akhilleusz) részére.*
-Ezzel aztán minden megvan. *Könnyebbül meg, mert amúgy nem szereti a nagy tömeget, ahogy lökdösik és néha rálépnek a lábára, még csak annyit se vetve oda, hogy elnézést.*
-Nem lesz könnyű ezt feltenni a lóra. *Cipeli a vásárolt cuccokat egészen a fekete paripáig. Ott szépen kiengedi a szitakötőt, hiszen most már tud ügyelni rá, nem fog bajba keveredni. A nyeregtáskába beteszi, ami ott elfér, a többit pedig próbálja ráerősíteni. *
-Majd fogom míg megyünk. *Húzza el a száját, mert így meglehetősen széles tereptárggyá avanzsáltak. Úgy is lesz, szépen folytatják tovább az útjukat. Első feladat egy fogadót keresni, ahol megalhatnak és megetetheti a lovát. ~Megérdemled a szénát, és nem hagyhatom, hogy kiszáradj. ~ Simogatja meg a fekete gyönyörűség nyakát, aki igazán engedelmesen lépked mellette, a szokatlan rakomány dacára. ~A Pegazus vajon megvan még? ~*
*Mindig is tudta, hogy léteznek odakinn ilyen kedves személyek, bár lehet azért sikerült pozitívan csalódnia, mert nem ember az illető. A visszaadott aranyakat megköszöni és elteszi, mert jól fognak nála még szolgálni.*
- Minden jót! Eeyr kísérje az útján. *Hajol meg már megszokásból is, majd felegyenesedve visszaindul a csomaggal együtt abba az irányba, amerre a lovát hagyta. ~Remélem a kis dög nem mászott ki a táskából, mert akkor őt is kereshetem fél délután.~ Sétál el egy stand mellett, de mindjárt meg is akad a szeme a rajta lévő dolgokon. ~Igaz is, kell még kocka. ~ Leteszi a csomagját a stand szélénél és megalkuszik az eladóval a szükséges portékákra. Le is számol még 504 aranytallért a kufár Mesélő (Akhilleusz) részére.
*-Ezzel aztán minden megvan. *Könnyebbül meg, mert amúgy nem szereti a nagy tömeget, ahogy lökdösik és néha rálépnek a lábára, még csak annyit se vetve oda, hogy elnézést.*
-Nem lesz könnyű ezt feltenni a lóra. *Cipeli a vásárolt cuccokat egészen a fekete paripáig. Ott szépen kiengedi a szitakötőt, hiszen most már tud ügyelni rá, nem fog bajba keveredni. A nyeregtáskába beteszi, ami ott elfér, a többit pedig próbálja ráerősíteni. *
-Majd fogom míg megyünk. *Húzza el a száját, mert így meglehetősen széles tereptárggyá avanzsáltak. Úgy is lesz, szépen folytatják tovább az útjukat. Első feladat egy fogadót keresni, ahol megalhatnak és megetetheti a lovát. ~Megérdemled a szénát, és nem hagyhatom, hogy kiszáradj. ~ Simogatja meg a fekete gyönyörűség nyakát, aki igazán engedelmesen lépked mellette, a szokatlan rakomány dacára. ~A Pegazus vajon megvan még? ~*
985. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 12:07:41
Üzenet elküldve: 2021-01-22 12:07:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Piaci körút//
*Az ifjú hölgy megköszöni a segítséget, az árengedményt, amivel jelzi, hogy elégedett a vásárolt könyvekkel és paklikkal. Egy elégedett vásárló mindig nagy örömére van az idős gnóm árusnak. *
- Igazán nagyon szívesen. *Mosolyogva válaszol az apó, majd a kártya lapjaira rákérdez.*
- Ezt én is szeretném tudni. Nekem nincs jó kezem a rajzoláshoz, de van, aki mesterien és aprólékosan festi meg a kártyákat. *Végül le is tisztázódik minden tétel, amiért egy nagyobb összeget a fiatal nő átad az idős gnómnak. Az öreg vigyorogva néz vissza az aranyak láttán.*
- Ilyen tetemes vásárlásnál, még egy kicsinyke kedvezményt tudok adni. * Nemes egyszerűséggel Maydeleine Rhywayers számára visszaad 100 arannyi kedvezményt. A gnóm apó elégedetten csomagolja be a négy könyvet és a három pakli kártyát. Ezeket átnyújtja a fiatal nőnek és mosolyogva búcsúzik tőle.*
- Jó olvasást ifjú hölgy! Viszont látásra! *Ezzel el is köszön az idős gnóm és tovább folytatja a pakolást könyvei között, hiszen még nem végzett ezzel az elfoglaltságával.*
*Az ifjú hölgy megköszöni a segítséget, az árengedményt, amivel jelzi, hogy elégedett a vásárolt könyvekkel és paklikkal. Egy elégedett vásárló mindig nagy örömére van az idős gnóm árusnak. *
- Igazán nagyon szívesen. *Mosolyogva válaszol az apó, majd a kártya lapjaira rákérdez.*
- Ezt én is szeretném tudni. Nekem nincs jó kezem a rajzoláshoz, de van, aki mesterien és aprólékosan festi meg a kártyákat. *Végül le is tisztázódik minden tétel, amiért egy nagyobb összeget a fiatal nő átad az idős gnómnak. Az öreg vigyorogva néz vissza az aranyak láttán.*
- Ilyen tetemes vásárlásnál, még egy kicsinyke kedvezményt tudok adni. * Nemes egyszerűséggel Maydeleine Rhywayers számára visszaad 100 arannyi kedvezményt.
A gnóm apó elégedetten csomagolja be a négy könyvet és a három pakli kártyát. Ezeket átnyújtja a fiatal nőnek és mosolyogva búcsúzik tőle.*- Jó olvasást ifjú hölgy! Viszont látásra! *Ezzel el is köszön az idős gnóm és tovább folytatja a pakolást könyvei között, hiszen még nem végzett ezzel az elfoglaltságával.*
984. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 11:16:54
Üzenet elküldve: 2021-01-22 11:16:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci körút//
*Látva azt a rengeteg könyvet, ami kipakolva és még a kocsin is lát, semmi kétsége a felől, hogy alkímiából valóban nem létezik olyan könyv, amit az ilyen tudással rendelkezők kiadnának a kezeik közül. Bizony ők is nagyon fognak vigyázni arra, hogy az általuk kitapasztalt dolgok ne kerülhessenek idegen kezekbe. Megérzései szerint olyan italokat rejthet a homály, amelyek belekotnyeleskedhetnek a világ már jól megszokott rendjébe, egyeseknek előnyt biztosítva, esetleg másoknak nagyobb hátrányt adva. Ahogy a férfi megjegyzi, hogy öregkora okán, ő sokkal titkosabb iratokat is elő tudna állítani, mint ő, csak megmosolyogja.*
-Igazán köszönöm a segítséget és az árengedményt is. Látszik, hogy értesz a könyvekhez és mindet nagy becsben tartod. Ha legközelebb szükségünk lesz valamire, biztosan megkereslek még. *Biccent, hiszen elfogadták az árat, amit javasolt, büszkeségében elrepülne ha tudna.*
-Akkor az összes könyvet elviszem. *Majd kiderült, hogy az öreg gnómtól nem áll távol a szerencsejáték sem, főleg a kártyák, amiket az imént említett. Kicsit meglepődik, ám gyorsan átsuhan az arcán, mikor előkerül egy pakli, amiért már azonnal nyúl is, hogy megnézhesse.*
-Uhh.. még sose láttam kézből. Tudja nem magamnak vásárolom, de ezek tényleg nagyon jók. Hogyan képes valaki ilyen aprólékosan festeni? *Hajol közelebb az egyik laphoz maga is, majd visszaadja az öregnek.*
-Akkor lesz a négy könyv és ebből a pakliból három. Ha jól számolom… *Mozgatja az ujjait, miközben a koncentrációt jelezve, felfelé tekint, mintha csak az égre lenne felírva minden egyes tétel.*
-Ezerháromszáz arany. *Mondja ki halkan, mert hatalmas összegnek sejti., mikor az öreg is rábólint, hogy bizony neki is annyi jött ki, már hajol is közelebb, hogy leszámolja. Nem telik bele sok időbe, mire egy leakasztott erszénybe összekészíti a Mesélő (Akhilleusz) gnóm részére az 1300 aranyat.*
-Már olyan izgatott vagyok, alig várom, hogy otthon beleolvashassak mind a két könyvbe. *Adja át a kis erszényt és tartja a két karját, hogy el tudja venni a számára már összekészített csomagot.*
*Látva azt a rengeteg könyvet, ami kipakolva és még a kocsin is lát, semmi kétsége a felől, hogy alkímiából valóban nem létezik olyan könyv, amit az ilyen tudással rendelkezők kiadnának a kezeik közül. Bizony ők is nagyon fognak vigyázni arra, hogy az általuk kitapasztalt dolgok ne kerülhessenek idegen kezekbe. Megérzései szerint olyan italokat rejthet a homály, amelyek belekotnyeleskedhetnek a világ már jól megszokott rendjébe, egyeseknek előnyt biztosítva, esetleg másoknak nagyobb hátrányt adva. Ahogy a férfi megjegyzi, hogy öregkora okán, ő sokkal titkosabb iratokat is elő tudna állítani, mint ő, csak megmosolyogja.*
-Igazán köszönöm a segítséget és az árengedményt is. Látszik, hogy értesz a könyvekhez és mindet nagy becsben tartod. Ha legközelebb szükségünk lesz valamire, biztosan megkereslek még. *Biccent, hiszen elfogadták az árat, amit javasolt, büszkeségében elrepülne ha tudna.*
-Akkor az összes könyvet elviszem. *Majd kiderült, hogy az öreg gnómtól nem áll távol a szerencsejáték sem, főleg a kártyák, amiket az imént említett. Kicsit meglepődik, ám gyorsan átsuhan az arcán, mikor előkerül egy pakli, amiért már azonnal nyúl is, hogy megnézhesse.*
-Uhh.. még sose láttam kézből. Tudja nem magamnak vásárolom, de ezek tényleg nagyon jók. Hogyan képes valaki ilyen aprólékosan festeni? *Hajol közelebb az egyik laphoz maga is, majd visszaadja az öregnek.*
-Akkor lesz a négy könyv és ebből a pakliból három. Ha jól számolom… *Mozgatja az ujjait, miközben a koncentrációt jelezve, felfelé tekint, mintha csak az égre lenne felírva minden egyes tétel.*
-Ezerháromszáz arany. *Mondja ki halkan, mert hatalmas összegnek sejti., mikor az öreg is rábólint, hogy bizony neki is annyi jött ki, már hajol is közelebb, hogy leszámolja. Nem telik bele sok időbe, mire egy leakasztott erszénybe összekészíti a Mesélő (Akhilleusz) gnóm részére az 1300 aranyat.
*-Már olyan izgatott vagyok, alig várom, hogy otthon beleolvashassak mind a két könyvbe. *Adja át a kis erszényt és tartja a két karját, hogy el tudja venni a számára már összekészített csomagot.*
983. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 09:12:14
Üzenet elküldve: 2021-01-22 09:12:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Piaci körút//
*A vásárlás vidám hangulatban telik, ami láthatóan jó a vevőnek és eladónak egyaránt. Az alkímiával foglalkozó könyv már közel járhat, vagy éppen pont megfelelő lehet a fiatal nőnek. Rá is vágja az öreg mondatára, hogy bizony arra gondol. A receptek titkosságára mély lélegzetvétel mellett bólint.*
- Bizony azok. Féltve őrzött titkok ezek, amiket csak kevesen ismernek, és azok is megtartják maguknak. Higgye el, ha létezne bővebb leírás azt már beszereztem volna. *A mondat végén azért egy lágy mosolyt is megenged az idős gnóm magának. Ha rajta múlna, már bizonyosan megkaparintott volna, legalább egy példányt. A könyvtári könyv másolása és írásmód újra kacagásra készteti a gnóm apót.*
- Még mindig jobban járna, ha az én ízületes kezemmel körmölném le. Az lenne az igazi titkos írás. *Saját viccelődésén is jól szórakozik a könyvárus, de végül visszatér az üzletre. Ez az általános leíró könyv az alkímiáról valamivel gyakoribb, mint a füvész könyvek. Sokan keresik ezeket a titkokat, így amit össze lehet gyűjteni, azt szorgosan másolják a terület érdeklődői. A kordélyon keresgélve talál is két példányt az alkímia alapjairól, csaknem ugyanolyan bőrkötésű kivitelben, mint ami a könyvtárban is fellelhető, tartalomban is megegyező. Az említett áron rágódik egy kicsit. Néhány arannyal többet mondott volna, de ha már ekkora tételben vásárol a fiatal nő, akkor ezen a pár aranyon már nem fog múlni.*
- Legyen, de, csak mert ilyen nagy tételben vásárolt. Akkor eddig összesen 700 arany lesz, ha nem kér mást. *A négy darab könyvért ez egészen jó ár, még ha soknak is hangzik. A piacon talán nem is akadnának másra, aki ilyen készlettel rendelkezik, mint az idős könyvgyűjtő gnóm. A kártyapakli említésére huncutul vigyorogni kezd az apó.*
- Magam is nagy játékos vagyok. Már szerényebb körökben persze. *Nyomban kotozni is kezd és felmutat egy jó állapotú negyvenes kártyapaklit.*
- Ezeket általában 200 aranyért szoktam adni. Nézze csak meg, hogy milyen szépek a lapok. Kézzel festett egyedi művek. *Ha érdekli a minőség, akkor a paklit megnézésre oda nyújtja a fiatal nőnek.*
*A vásárlás vidám hangulatban telik, ami láthatóan jó a vevőnek és eladónak egyaránt. Az alkímiával foglalkozó könyv már közel járhat, vagy éppen pont megfelelő lehet a fiatal nőnek. Rá is vágja az öreg mondatára, hogy bizony arra gondol. A receptek titkosságára mély lélegzetvétel mellett bólint.*
- Bizony azok. Féltve őrzött titkok ezek, amiket csak kevesen ismernek, és azok is megtartják maguknak. Higgye el, ha létezne bővebb leírás azt már beszereztem volna. *A mondat végén azért egy lágy mosolyt is megenged az idős gnóm magának. Ha rajta múlna, már bizonyosan megkaparintott volna, legalább egy példányt. A könyvtári könyv másolása és írásmód újra kacagásra készteti a gnóm apót.*
- Még mindig jobban járna, ha az én ízületes kezemmel körmölném le. Az lenne az igazi titkos írás. *Saját viccelődésén is jól szórakozik a könyvárus, de végül visszatér az üzletre. Ez az általános leíró könyv az alkímiáról valamivel gyakoribb, mint a füvész könyvek. Sokan keresik ezeket a titkokat, így amit össze lehet gyűjteni, azt szorgosan másolják a terület érdeklődői. A kordélyon keresgélve talál is két példányt az alkímia alapjairól, csaknem ugyanolyan bőrkötésű kivitelben, mint ami a könyvtárban is fellelhető, tartalomban is megegyező. Az említett áron rágódik egy kicsit. Néhány arannyal többet mondott volna, de ha már ekkora tételben vásárol a fiatal nő, akkor ezen a pár aranyon már nem fog múlni.*
- Legyen, de, csak mert ilyen nagy tételben vásárolt. Akkor eddig összesen 700 arany lesz, ha nem kér mást. *A négy darab könyvért ez egészen jó ár, még ha soknak is hangzik. A piacon talán nem is akadnának másra, aki ilyen készlettel rendelkezik, mint az idős könyvgyűjtő gnóm. A kártyapakli említésére huncutul vigyorogni kezd az apó.*
- Magam is nagy játékos vagyok. Már szerényebb körökben persze. *Nyomban kotozni is kezd és felmutat egy jó állapotú negyvenes kártyapaklit.*
- Ezeket általában 200 aranyért szoktam adni. Nézze csak meg, hogy milyen szépek a lapok. Kézzel festett egyedi művek. *Ha érdekli a minőség, akkor a paklit megnézésre oda nyújtja a fiatal nőnek.*
982. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 08:52:49
Üzenet elküldve: 2021-01-22 08:52:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci körút//
*Neki is megkönnyíti ezt a meghurcoltatott feladatot, hogy egy kis vidámság kúszik be a mondandóba, kevésbé érzi tehernek az egész piacjárást. Az pedig, hogy az első árusnál megtalálja az összes könyvet, amiért idejött, megkönnyebbüléssel tölti el, így talán még a mai napon másra is jut ideje. Miután végre sikerül a megfelelő irányba állítania a varázsitalos könyv fogalmát és a férfi rávágja, hogy az alkímiára gondolhat, mindjárt a tenyerébe üti az öklét.*
-Úgy van! Az lesz az… *Bár még mindig nem bizonyos benne, mert annyira már nem emlékszik a könyvtárban töltött időre, de az öreg bizonyára szagot fogott és a könyvekkel neki van több tapasztalata.*
-Heeeh? Olyan titkosak ezek a receptek? *Ámul el rajta, bár ahogy így visszagondol, a könyvtárban, amit olvasott az sem volt igazán részletes leírás és jelentős mértékben tartalmazott homályos utalásokat.*
-Bizony, a könyvtárban én is láttam azt a könyvet… azért lemásolni sem lenne két nap… nagy megkönnyebbülés, hogy azért valaki már megtette helyettem. Őszintén szólva… nem a legszebb az írásom. *Vallja be kicsit halkabban, az lett volna az igazi Eeyr csapása, ha neki kellett volna lekörmölnie és Wrexanék meg bogarászták volna a kacifántos betűit.*
-Esetleg nem lenne még egy példány? Talán ennyi információ is elég, hogy el tudjunk indulni mi is... *~A tapasztalatokkal pedig majd bővítjük. ~Oda is nyúl érte, hogy belenézzen.*
-A százötven arany így tényleg kicsit sok, de ha találna másikat és kettőt vinnék odaadná kétszázhúszért? *Nyújtja vissza, miután megvizsgálta az irományt.*
-Ha már itt tartunk, esetleg nem ismer valakit, aki kártyapaklikat árul? Arra lenne még szükségem, de ötletem sincsen merre induljak ez után… *Birizgálja tanácstalanul a haját, hátha a gnóm jobban ismeri az árusokat és a portékákat errefelé.*
*Neki is megkönnyíti ezt a meghurcoltatott feladatot, hogy egy kis vidámság kúszik be a mondandóba, kevésbé érzi tehernek az egész piacjárást. Az pedig, hogy az első árusnál megtalálja az összes könyvet, amiért idejött, megkönnyebbüléssel tölti el, így talán még a mai napon másra is jut ideje. Miután végre sikerül a megfelelő irányba állítania a varázsitalos könyv fogalmát és a férfi rávágja, hogy az alkímiára gondolhat, mindjárt a tenyerébe üti az öklét.*
-Úgy van! Az lesz az… *Bár még mindig nem bizonyos benne, mert annyira már nem emlékszik a könyvtárban töltött időre, de az öreg bizonyára szagot fogott és a könyvekkel neki van több tapasztalata.*
-Heeeh? Olyan titkosak ezek a receptek? *Ámul el rajta, bár ahogy így visszagondol, a könyvtárban, amit olvasott az sem volt igazán részletes leírás és jelentős mértékben tartalmazott homályos utalásokat.*
-Bizony, a könyvtárban én is láttam azt a könyvet… azért lemásolni sem lenne két nap… nagy megkönnyebbülés, hogy azért valaki már megtette helyettem. Őszintén szólva… nem a legszebb az írásom. *Vallja be kicsit halkabban, az lett volna az igazi Eeyr csapása, ha neki kellett volna lekörmölnie és Wrexanék meg bogarászták volna a kacifántos betűit.*
-Esetleg nem lenne még egy példány? Talán ennyi információ is elég, hogy el tudjunk indulni mi is... *~A tapasztalatokkal pedig majd bővítjük. ~Oda is nyúl érte, hogy belenézzen.*
-A százötven arany így tényleg kicsit sok, de ha találna másikat és kettőt vinnék odaadná kétszázhúszért? *Nyújtja vissza, miután megvizsgálta az irományt.*
-Ha már itt tartunk, esetleg nem ismer valakit, aki kártyapaklikat árul? Arra lenne még szükségem, de ötletem sincsen merre induljak ez után… *Birizgálja tanácstalanul a haját, hátha a gnóm jobban ismeri az árusokat és a portékákat errefelé.*
981. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 08:24:45
Üzenet elküldve: 2021-01-22 08:24:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
*Végül Kelazzal úgy egyeznek meg, hogy senkit sem hagynak otthon, a gyerekekre is ráfér a bóklászás. Másnap, amint mindenki összeszedi magát, mindent, amit tudnak becsuknak és elindulnak a piacra. Mielőtt belépnének a már jelentős forgalmú helyre, azért megtorpan és egy fordulattal elkapja Kriza egyik kezét.*
-Jobb, ha most tisztázunk néhány szabályt, mielőtt az egész délután a keresésetekkel tölthetnénk. Te velem jössz, Gab, meg Kelazzal. Nem csámborgunk el, te meg főleg… nem… engeded… el… a … kezem. *Artikulál és emeli ki a fontos dolgokat.*
-Ha jól viselkedtek Kelaz majd főz nektek vacsorát. *Nem igazán akar olyat ígérni, amit nem tud beteljesíteni. Az meg, hogy nem ő fog főzni, akár jó hírnek is számíthat ezekben a körökben, múltkor is csak azért ették a főztjét olyan gyorsan, hogy ne érezzék, hogy nincs íze, na meg éhesek voltak. Amint ezt mindenki felfogta végre nekiindulhatnak.*
-Először megrendeljük a bútorokat, aztán a függönyöket és szőnyegeket és még be kell nézzünk az asztaloshoz a bejárati kapu miatt… *Sorolja a szinte végeláthatatlan listát. Szerencsére egy helyen több minden is beszerezhető, így talán nem kell egész nap a piacot és a környéket járniuk. Mivel a férfi is vele van, így néha oda fordul hozzá, hogy kikérje a véleményét.*
-Szerinted melyik illik jobban a kúriába? A kék bársony sötétítő függöny vagy legyen a szokásos vörös? *Bár színben nem igazán van választék, de ennyi még akad. Mivel pedig nem sok kúriában járt eddig, csak a lopot pillantásokra tud támaszkodni, reméli nem nagyon szúrják el az összképet.*
-Legyen ez! Legyen ez! * Tapogatja meg a vörös anyagot a kislány, úgy tűnik ez a sokfajta új tapasztalat nincs ellenére. Végül a mellett dönt, amit a férfi javasol, legyen bármelyik is az. Nem szeretné túlságosan is költekezőre fogni a dolgot, így mindenből az egyszerűbbet választja, hiszen ezúttal nem egy nemesi család fogja belakni azt a helyet és talán a fosztogatókat is távol tartja a kifelé mutatott egyszerűség és minimalizmus. Az iramot nagyon dicséretesen a gyerekek is tartják, bár a vége felé, már azért látszik az arcukon a fáradtság. A nap végére úgy alakul a dolog, hogy a kereskedők Mesélő (Daidalos) részére kipenget összesen 2500 aranyat a beszerzendő dolgokért. *
-Hát… nem tudom mikor lesz legközelebb ennyi arany nálam együtt. *Sóhajt egy elhalót, hiszen ez még az, amit Lyllike odaadott neki a felújításra. Nézegette is reggel egy darabig, élvezte, hogy arra a néhány órára gazdag lett.*
-Akkor most a bevásárlás… mit ennétek? Csak rendezzük le gyorsan, mert már alig állnak a lábukon. *Szól oda végül Kelaznak, mikor a gyerekek nagyon lassan reagálnak a feltett kérdésre.*
*Végül Kelazzal úgy egyeznek meg, hogy senkit sem hagynak otthon, a gyerekekre is ráfér a bóklászás. Másnap, amint mindenki összeszedi magát, mindent, amit tudnak becsuknak és elindulnak a piacra. Mielőtt belépnének a már jelentős forgalmú helyre, azért megtorpan és egy fordulattal elkapja Kriza egyik kezét.*
-Jobb, ha most tisztázunk néhány szabályt, mielőtt az egész délután a keresésetekkel tölthetnénk. Te velem jössz, Gab, meg Kelazzal. Nem csámborgunk el, te meg főleg… nem… engeded… el… a … kezem. *Artikulál és emeli ki a fontos dolgokat.*
-Ha jól viselkedtek Kelaz majd főz nektek vacsorát. *Nem igazán akar olyat ígérni, amit nem tud beteljesíteni. Az meg, hogy nem ő fog főzni, akár jó hírnek is számíthat ezekben a körökben, múltkor is csak azért ették a főztjét olyan gyorsan, hogy ne érezzék, hogy nincs íze, na meg éhesek voltak. Amint ezt mindenki felfogta végre nekiindulhatnak.*
-Először megrendeljük a bútorokat, aztán a függönyöket és szőnyegeket és még be kell nézzünk az asztaloshoz a bejárati kapu miatt… *Sorolja a szinte végeláthatatlan listát. Szerencsére egy helyen több minden is beszerezhető, így talán nem kell egész nap a piacot és a környéket járniuk. Mivel a férfi is vele van, így néha oda fordul hozzá, hogy kikérje a véleményét.*
-Szerinted melyik illik jobban a kúriába? A kék bársony sötétítő függöny vagy legyen a szokásos vörös? *Bár színben nem igazán van választék, de ennyi még akad. Mivel pedig nem sok kúriában járt eddig, csak a lopot pillantásokra tud támaszkodni, reméli nem nagyon szúrják el az összképet.*
-Legyen ez! Legyen ez! * Tapogatja meg a vörös anyagot a kislány, úgy tűnik ez a sokfajta új tapasztalat nincs ellenére. Végül a mellett dönt, amit a férfi javasol, legyen bármelyik is az. Nem szeretné túlságosan is költekezőre fogni a dolgot, így mindenből az egyszerűbbet választja, hiszen ezúttal nem egy nemesi család fogja belakni azt a helyet és talán a fosztogatókat is távol tartja a kifelé mutatott egyszerűség és minimalizmus. Az iramot nagyon dicséretesen a gyerekek is tartják, bár a vége felé, már azért látszik az arcukon a fáradtság. A nap végére úgy alakul a dolog, hogy a kereskedők Mesélő (Daidalos) részére kipenget összesen 2500 aranyat a beszerzendő dolgokért.
*-Hát… nem tudom mikor lesz legközelebb ennyi arany nálam együtt. *Sóhajt egy elhalót, hiszen ez még az, amit Lyllike odaadott neki a felújításra. Nézegette is reggel egy darabig, élvezte, hogy arra a néhány órára gazdag lett.*
-Akkor most a bevásárlás… mit ennétek? Csak rendezzük le gyorsan, mert már alig állnak a lábukon. *Szól oda végül Kelaznak, mikor a gyerekek nagyon lassan reagálnak a feltett kérdésre.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3115-3134