*A gyakorlat után összeszedi a viszonylag szép fegyvert (legalábbis szerinte mindenképpen az). Egy remek állapotban lévő kétkezes pallos, amely könyörög azért, hogy használják. A fegyvermester nem tréfált... No de hát csak nem tartózkodhat mindig a barakkban, így hát a lakókamrájában leveszi a páncélját, majd néhány rongyból egy kezdetleges maszkot csinál magának, leginkább az alkimistákra emlékeztet, akik olyan anyaggal dolgoznak, amelynek a gőzei is halálosak, annyi különbséggel, hogy ez a haját is fedi. Persze semmi bántódása nem eshetne, hiszen ő nem Taym, azt a férfit kivégezték, a maszk nem is ebből a célból kell.
Kisétál egészen a piactérig, ahol tesz néhány kört, míg megpillant néhány igen furcsa állatot. Olyanok, mint valami igénytelen lovak, vagy még inkább... Nem is lehet őket mihez hasonlítani, egyszerűen röhejesen néznek ki, azonban ami furcsa, abban pénz is van. Szépen lassan odasétál a férfihez (ránézésre egy öreg törpe), aki már lassan a pakolódás végén jár.*
- Üdvözletem *mondja* Segíthetek valamiben? *a választ meg sem várva folytatja, persze ha igenlő választ kap, akkor a látszat kedvéért néhány dolgot ő is összecsomagol, és felrak a tevékre* Mondja csak, el szándékozik hagyni a várost? Mert ha igen, én tudom, hol kereshetne igen jó pénzt a portékáival *majd kicsit lehalkítja a hangját, hogy csak a törpe hallja* Nézze el nekem ezt az idétlen álruhát, tudja, a sötételfeket nem szívlelik errefelé, és én magam sem szívlelem a napfényt *jegyzi meg, hiszen egész testét fedi valami, így a vén kofa aligha tudná megállapítani, hogy nem sötételf, hanem ember.*
- Szóval hely, amiről beszélek... szívesen elvezetem önt oda, azonban ez csak este lehetséges. Ezt is nézze el nekem, nappal nem ismerem ki magam annyira... *mondja megjátszott elcsuklással a hangjában* A hely... a kikötő. Minden képzeletet felülmúló összegekért adhatja ott el mindenét, jómagam is abból éltem egy időben, bájitalokat készítettem, és a járókelőknek eladtam. Sok gazdag kereskedő és nemes megfordul ott, ráadásul nem is túl okosak... Ha érti, mire gondolok, remek kombináció. Nos mit mondd? Hajlandó szerencsét próbálni azon a helyen? *igyekszik baráti hangot erőltetni, ami nem is nehéz, hiszen ott áll mögötte a hosszú évek gyakorlata.*