*A téren találhatja meg az egyetlent, akinek a legkevesebb esélye volt belekeveredni a dolgokba, hiszen kártyázni sem szokott, a félszemű Drevokot. Bár a szeme nem, a füle elég jó, a Piactéri zsiványoktól szerzi az információt, cserébe egy titkos (és a köz számára ismeretlen) helyen szállásolja el őket. Ez a szóbeszéd szerint tolvajcéhig is fejlődhetne, de ezeket a pletykákat és tulajdonosukat is megfojtják gyors intézkedésekkel. Őt különösebben nem zavarja a dolog, hiszen az információnak ára van és a túlzott osztogatókedv is rontja a más üzletét, így károsítja a piacot. A kártyaasztal csak cserehelyszín, a szegényebb fajtának való, valamint ott is ül egy-egy beépített ember, hogy tudja, minek nincs már értéke. Vagy miből szerezhet egy kis hasznot. Gyorsan vesz egy másik köpenyt, kicsit vastagabbat és nagyobbat, hogy tudjon mit takarni. Most nem siet, megáll az épülettől két sarokra és vár. Ez nem a bölcsességét jelenti, csak újra ismerős ember hajt át a városon. Kapzsi nevezetű ismerőse éppenséggel pont erre jár és véletlen egyszerűséggel a füst felé van dolga. Igazából nem is biztos a dologban, csak a két őr pofázmánya és a sárga köpenyke az azonos, de ilyen kifordult ízléssel kevés artheniori rendelkezik és ők is házon belül élvezkednek vele. Abban nincs kétsége, hogy a két hely között megelőzték és abban sem, hogy amíg nem erőlködik a feltűnősködéssel, halottnak hiszik.*
~Kapzsi, vajon kinek dolgozol most? Nem pazarolnád a vagyonod ilyen módszeres égetéssel, bár szereted a tüzet, de ha az te kezedbe kerül az ingatlan, akkor fölösleges. Ha le tudnám rólad szedni azt a két fémkatonát, akkor szívesen és sokáig elvallatnálak ez ügyben.
*Nem esik mondjuk nehezére összerakni a képkockákat, de jó lenne végre mindent érteni, mert megint csak elméleteket gyárt.
~Vipera a vallatóban, ennél jobb alibi nem is kell. A másik pedig őrök keze között, ez mondjuk nem ér sokat, de gondolom egy kapitány vagy valami nagy rangú tiszt most teszi rá a kezét a szerencsejátékra és ehhez radikális átalakítások szükségesek. De miért kell mindenkit eltávolítani? Ráadásul egy jövedelmező üzletről van szó, nem valaki látszatveszteséges pénzmosó. Ebben sok pénz búvik el, nagyon sok pénz.~
*Miután a kelletlen kíséret távozott, egy pillanatig tűnődik, hogy kövesse őket vagy fizessen egy keveset a tudásért, ami már megilletné. Végül úgy dönt, hogy nem kockáztatja tovább az életét. Viszont meglátogatja a fogadót a holttesttel és észrevették-e. Ezt is gyorsan elveti.*
~Rosszkor rendeződnek át az erőviszonyok. Bár valószínűleg a város urait nem hatja meg különösebben a kénykedvem az ügyleteik iránt, a pénzükből sem osztanának túl sokat.
*Előveszi a szütyőt, amivel a Vipera kifizetni szánta és egy kisebb papírt talált benne a garasokon túl. Itt jön rá, hogy elég nagy hiba volt csak úgy hagyni a zsákocskát a zsebében pihenni. Mondjuk a rajta lévő szavaktól inkább csak a hányingere jött meg, a mocsadék nem átallott pár búcsúzó szót vésni a papírtömegre. Viszont most már tényszerű, hogy jól van és élvezkedik a helyzetében.*
~Ennek se kellett sok, hogy beálljon szolgának. Bizonyára nagyon boldog élete lesz a továbbiakban, amint éppen cipőt fényez a kezével vagy a nyelvével takarítja el a mocskot. Bár igazából pontosan tudom, hogy mi lesz vele, amint fölöslegessé válik ő is és a másik is. Viszont a városőrség épületét meg kell látogatni, mert tudni szeretném, hogy ki az a szépreményű őrségi, aki olyan jól érzi magát a hatalom mámorában. És a közeljövőben úgy is 'keresztezem' véletlenül az útját, tehát érdemes megjegyezni az arcát, nagy előnyt nyújt. Meg, ha most bemennék, akkor az érdeklődésem és a létezésem híre szétterjedne az egész városon, aztán az milyen hivalkodó lenne. Szépen elsomfordálgatunk az őrökhöz, esetleg újra gyakorlatozunk, de a lényegről nem veszem le a szemem. És az most nem egy segítő vagy egy szalmabáb.~