//Második szál//
//Ishin Gylawora//
*Imádja a tengert, hallgatni a zúgását, a vitorlarúdon ugrálni, vagy csak egyszerűen kikönyökölni a hajó oldalához, és nézni a horizonton túl. Viszont azért hosszú idő után kicsit örül neki, hogy szárazföld van a lába alatt. Annak meg még inkább, hogy nem kell megint halat ennie hallal, merthogy a tengeren nagyon mást még a legjobb szakács sem tudna összedobni, ha elfogynak a készletek. Meg egyébként sem pakolhatnak fel hétfogásos vacsorához, más, fontosabb dolgoknak is kell. Például rumnak. Az elmaradhatatlan. Így marad a hal. Nem csoda, hogy a kikötőből egyből a fogadóba viszi az útja gondolkodás nélkül. Egész úton már azon gondolkodott, mit is fog rendelni.*
~ Sült szalonnát talán? Vagy kolbászt? Azt sem ettem már jó rég.~
*Belenyúl a zsebébe, és számolgatni kezdi, mennyi pénze is van. Nagy részét már ugyan elköltötte arra az üveg borra, ami most is ott virít a kezében. Jó a rum, de egy idő után megkíván az ember mást is.*
~Legyen mindkettő!~
*Miután eldönti, hogy maradék pénzéből pedig jó nagy lakomát fog csapni, megünnepelve, hogy este nem fog az ágya hullámozni, határozott léptekkel indul meg a fogadó felé. Arcára önelégült vigyor ül ki, mint valami idiótának. Jókedvének nem nagyon lehet elejét venni, amihez azért hozzájárul az az üveg bor is, amit idefelé már majdnem teljesen eltüntetett. Csak az alján lötyög még egy kicsi, de ha rajta múlik, az sem fog sokáig tartani már.
Az ajtónál megáll egy másik férfi mellett. Az alkohol már kicsit elvette az eszét, így az illemmel mit sem törődve végignéz rajta tetőtől talpig, majd jóízűen elneveti magát.*
- Vedd már le azt a köpenyt, hét ágra tűz a nap! *Megrázza a fejét, majd kicsit arrébb áll, hogy a fogadóból kijövő hölgyeménynek szabad utat biztosítson. Szeme a szőkeség jobbra-balra billegő csípőjére szegeződik, követve azt, még el nem tűnik a lány a tömegben. Füttyent egyet elismerően, és visszafordul a köpenyeshez.*
- Ejha! Ha ilyen szépségek szaladgálnak odabent, lesz miből választani!