Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 326 (6501. - 6520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6520. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-10-17 19:00:21
Üzenet elküldve: 2017-10-17 19:00:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
*Sok időt vesztett a kúriában a szerencsétlenkedéssel. Kétszer majdnem orra esett a lépcsőn lefelé menet, egyszer belerúgott az asztal szélébe, és még egy bögrét is levert a konyhában, amit utána össze kellett takarítania. Szörnyen telt a reggele, nem is egy, legalább két bal lábbal kelt fel, de reméli, hogy a nap többi része már kellemesebb lesz. Vastag nadrágot, inget és kabátot vesz magára, egyik kezében a kosár, másik vállán a táskája, és elindul kifelé a negyedből a piactérre.
~Kenyér, paradicsom, sajt, csirke, hal, gomba...~ Hosszan sorolja magában, mit is kell vennie, nehogy bármit is elfelejtsen. Először a zöldséges és gyümölcsös bódékat keresi fel. Direkt korán érkezett, hogy ne a "senkinek nem kell", ócska, fonnyadt darabok maradjanak neki a láda alján, és elégedetten konstatálja, hogy egész szép a felhozatal. Érett, kerek finomságok várakoznak egymás hegyén-hátán, hogy valaki megvegye őket. Például a kis Nolie.
Utánuk jöhetnek a húsok, itt már jóval többet időzik. Nagy a tömeg a friss árukat kínáló kofák előtt, legalább tíz percet ácsorog a sorára várva, mire végre ő is elmondhatja, mit szeretne. Körbenéz még a varázsitalok terén is, puszta kíváncsiságból. Van most épp elég itala. Végül alig egy óra alatt körbejárja az egész teret, mindent megnézett, amit szeretett volna, és indulhat is vissza a Namos házba. Már ha szeretne...*
~Kenyér, paradicsom, sajt, csirke, hal, gomba...~ Hosszan sorolja magában, mit is kell vennie, nehogy bármit is elfelejtsen. Először a zöldséges és gyümölcsös bódékat keresi fel. Direkt korán érkezett, hogy ne a "senkinek nem kell", ócska, fonnyadt darabok maradjanak neki a láda alján, és elégedetten konstatálja, hogy egész szép a felhozatal. Érett, kerek finomságok várakoznak egymás hegyén-hátán, hogy valaki megvegye őket. Például a kis Nolie.
Utánuk jöhetnek a húsok, itt már jóval többet időzik. Nagy a tömeg a friss árukat kínáló kofák előtt, legalább tíz percet ácsorog a sorára várva, mire végre ő is elmondhatja, mit szeretne. Körbenéz még a varázsitalok terén is, puszta kíváncsiságból. Van most épp elég itala. Végül alig egy óra alatt körbejárja az egész teret, mindent megnézett, amit szeretett volna, és indulhat is vissza a Namos házba. Már ha szeretne...*
6519. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-10-14 21:59:17
Üzenet elküldve: 2017-10-14 21:59:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Elég nagy gát számára az, hogy félvérről van szó. Persze ha a megrendelőnek ez kell, akkor ez kell. Azt mondta, hogy minél jobb az "áru", ennél több a pénz. Zhorack szerint ennél jobbat már úgysem találhat.
Fogalma sincs, hogy hogyan szólítson le valakit, aki nem érdeklődik felőle. Próbálja észrevétlenül követni a lányt, néha megáll egy-egy árusnál és úgy tesz, mintha nagyon érdekelné az ott lévő portéka.
Mikor a nő egy pillanatra megáll odalép mellé.*
- Szerintem sokkal jobban áll kiengedve.
*Próbál kedvesen mosolyogni.*
- Remélem nem zavarom. Zhorack Belturver vagyok. Magában kit tisztelhetek?
*Reménykedik abban, hogy talán a nőnek ismerős a Belurver név, de sokkal valószínűbb a nem, mint az, hogy igen. A családja még a nemesek között sem annyira ismert.*
*Elég nagy gát számára az, hogy félvérről van szó. Persze ha a megrendelőnek ez kell, akkor ez kell. Azt mondta, hogy minél jobb az "áru", ennél több a pénz. Zhorack szerint ennél jobbat már úgysem találhat.
Fogalma sincs, hogy hogyan szólítson le valakit, aki nem érdeklődik felőle. Próbálja észrevétlenül követni a lányt, néha megáll egy-egy árusnál és úgy tesz, mintha nagyon érdekelné az ott lévő portéka.
Mikor a nő egy pillanatra megáll odalép mellé.*
- Szerintem sokkal jobban áll kiengedve.
*Próbál kedvesen mosolyogni.*
- Remélem nem zavarom. Zhorack Belturver vagyok. Magában kit tisztelhetek?
*Reménykedik abban, hogy talán a nőnek ismerős a Belurver név, de sokkal valószínűbb a nem, mint az, hogy igen. A családja még a nemesek között sem annyira ismert.*
6518. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-10-14 21:04:01
Üzenet elküldve: 2017-10-14 21:04:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Egy ideig leragad a szép kelmék, a csillogó ékszerek előtt, de végül egy újabb fancsali grimasz kíséretében tovább is áll.*
- Unalmas...
*Dünnyögi is az orra alatt, majd mély sóhajjal tovább indul, miközben csuklójáról egy szalagot leoldva inkább fel is fogja laza kontyba dús tincseit. Fölösleges kihívónak lenni, ha már a tetszelgéstől is elment a kedve. Jobb ötletnek tűnik, ha most betér a Pegazusba, rendel pár kupa bort, majd kissé pityókásan a szobájába vonul.
Ahogy indul is nemlétező dolga végeztével még egy futó pillantást vet a könyvek felé. Talán az adna elfoglaltságot a nap hátralevő részére. De biztos valami romantikus kalandregényre esne a választása, azután meg igen kellemetlen lenne, ha megint a társaságot kívánná meg. Ahogy végignézi az irományokat futólag megakad a szeme az éjsötét alakon. Nem egy sötételfet látott már, de ennyire mélyfeketét még soha. Selymesnek tűnő, hófehér haj és igen borsos árúnak tűnő ruhák.*
~Biztos pökhendi pojáca.~
*Mosolyodik el az orra alatt epés megjegyzésén, majd lassú léptekkel indul is tovább. Hasonló szerzeteket látott már, kik azt gondolták, hogy megnyerő, mindent elsöprő férfiasságuk hirdetőtáblájaként szolgálnak a díszes, gazdagságot kirikkantó kelméik, ékszereik, mindenük, de visszahallani már azt hallotta vissza, hogy a lekenyerező sármosság, udvariasság, kellem és a tudás, hogy hirtelen felszítsák a nőben a szenvedélyt hamar el is múlik, mikor a csatatéren teljesíteni kellene. Az efféle férfiakkal való randevú vége az, hogy a nő feltüzelve, csalódottan tér haza, a férfi pedig elesetten, megszégyenülve tér saját útjára. Ahogy Riel újabban a tökéletes férfi képét kirajzolta magában, az nem valami nemesi ficsúr, hanem bizony egy megtermett munkásember, aki bizonyítottan rendet tud tenni a nők háza táján. De a tapasztalat nem beszél belőle, csupán csak a képzelgés, ami ezeknél a perceknél tovább nem is tart. Kár is ilyennel fecsérelni az időt, mikor várja a jó kupa bora a fogadóban.*
*Egy ideig leragad a szép kelmék, a csillogó ékszerek előtt, de végül egy újabb fancsali grimasz kíséretében tovább is áll.*
- Unalmas...
*Dünnyögi is az orra alatt, majd mély sóhajjal tovább indul, miközben csuklójáról egy szalagot leoldva inkább fel is fogja laza kontyba dús tincseit. Fölösleges kihívónak lenni, ha már a tetszelgéstől is elment a kedve. Jobb ötletnek tűnik, ha most betér a Pegazusba, rendel pár kupa bort, majd kissé pityókásan a szobájába vonul.
Ahogy indul is nemlétező dolga végeztével még egy futó pillantást vet a könyvek felé. Talán az adna elfoglaltságot a nap hátralevő részére. De biztos valami romantikus kalandregényre esne a választása, azután meg igen kellemetlen lenne, ha megint a társaságot kívánná meg. Ahogy végignézi az irományokat futólag megakad a szeme az éjsötét alakon. Nem egy sötételfet látott már, de ennyire mélyfeketét még soha. Selymesnek tűnő, hófehér haj és igen borsos árúnak tűnő ruhák.*
~Biztos pökhendi pojáca.~
*Mosolyodik el az orra alatt epés megjegyzésén, majd lassú léptekkel indul is tovább. Hasonló szerzeteket látott már, kik azt gondolták, hogy megnyerő, mindent elsöprő férfiasságuk hirdetőtáblájaként szolgálnak a díszes, gazdagságot kirikkantó kelméik, ékszereik, mindenük, de visszahallani már azt hallotta vissza, hogy a lekenyerező sármosság, udvariasság, kellem és a tudás, hogy hirtelen felszítsák a nőben a szenvedélyt hamar el is múlik, mikor a csatatéren teljesíteni kellene. Az efféle férfiakkal való randevú vége az, hogy a nő feltüzelve, csalódottan tér haza, a férfi pedig elesetten, megszégyenülve tér saját útjára. Ahogy Riel újabban a tökéletes férfi képét kirajzolta magában, az nem valami nemesi ficsúr, hanem bizony egy megtermett munkásember, aki bizonyítottan rendet tud tenni a nők háza táján. De a tapasztalat nem beszél belőle, csupán csak a képzelgés, ami ezeknél a perceknél tovább nem is tart. Kár is ilyennel fecsérelni az időt, mikor várja a jó kupa bora a fogadóban.*
6517. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-10-14 19:19:27
Üzenet elküldve: 2017-10-14 19:19:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Zhorack reggel elég morcosan ébredt fel. Ott volt a nő... nő? Nem nő, kislány. Szóval ott volt az a kislány, aki eltévedt abban a városban, ahol lakik. Miért kellett a férfinak belemenni, hogy hazakíséri? Sőt, felvitte a lakásába, a lány jól berúgott, és még azt sem engedte, hogy Zhorack kiélvez a helyzetet. Hisztizve elmenekült.*
~Félvérek.~
*Ha még egyszer meglátja azt a Meira nevű lányt olyan finoman fogja megforgatni benne a kardját, hogy öröm lesz nézni.
Úgy érzi, hogy bizony megérdemel valami kis ajándékot saját magától. Ha már ilyen szörnyűségek történnek.
Hiába csak céltalanul bolyong a a piactéren mégsem hagyta otthon a legdrágább ruháit, csak hogy a szegények irigykedhessenek arra, hogy neki mindene megvan.
A tegnap történtek miatt nincs túl jó kedve. Fintorogva nézegeti az árusnál a csont tőrök borzalmas minőségét, és más nagyon nemérdekli a fegyvereken kívül. Ételt a szolgálók úgyis vesznek, ők tartják számon, hogy mi kell a házba, Zhorack ilyesmivel biztos, hogy nem fog foglalkozni.
A ruhák, és a különböző anyagok sem költik le a figyelmét.
Megáll egy öregembernél, aki mindenféle könyvet árul, átlapozza őket, de valahogy egyik sem érdekli. Nem csoda, Zhorack nem az az olvasgató típus.
A figyelmét egyedül egy egészen szép, csinos nő köti le, és meg is fordul a sötételf fejében, hogy talán elcsábítja egy éjszaka erejére. Mondjuk a maira, ha már a tegnapi nem sikerült. Az ábrándot félbeszakítja az, mikor észreveszi, hogy az sem ember, mint az előző.*
~Félvérek... Egyre többen vannak.~
*Ekkor eszébe jut az, amit annak a mágusnak ígért. Gondolkozik egy ideig, majd rájön, hogy talán érdemes lenne megpróbálni. Maximum újabb slamasztikából kell kihúznia magát, és még több hazugságot kell elhintenie a városőrök felé. A kérdés csupán az, hogy sikerül-e felkeltenie a nő figyelmét.*
*Zhorack reggel elég morcosan ébredt fel. Ott volt a nő... nő? Nem nő, kislány. Szóval ott volt az a kislány, aki eltévedt abban a városban, ahol lakik. Miért kellett a férfinak belemenni, hogy hazakíséri? Sőt, felvitte a lakásába, a lány jól berúgott, és még azt sem engedte, hogy Zhorack kiélvez a helyzetet. Hisztizve elmenekült.*
~Félvérek.~
*Ha még egyszer meglátja azt a Meira nevű lányt olyan finoman fogja megforgatni benne a kardját, hogy öröm lesz nézni.
Úgy érzi, hogy bizony megérdemel valami kis ajándékot saját magától. Ha már ilyen szörnyűségek történnek.
Hiába csak céltalanul bolyong a a piactéren mégsem hagyta otthon a legdrágább ruháit, csak hogy a szegények irigykedhessenek arra, hogy neki mindene megvan.
A tegnap történtek miatt nincs túl jó kedve. Fintorogva nézegeti az árusnál a csont tőrök borzalmas minőségét, és más nagyon nemérdekli a fegyvereken kívül. Ételt a szolgálók úgyis vesznek, ők tartják számon, hogy mi kell a házba, Zhorack ilyesmivel biztos, hogy nem fog foglalkozni.
A ruhák, és a különböző anyagok sem költik le a figyelmét.
Megáll egy öregembernél, aki mindenféle könyvet árul, átlapozza őket, de valahogy egyik sem érdekli. Nem csoda, Zhorack nem az az olvasgató típus.
A figyelmét egyedül egy egészen szép, csinos nő köti le, és meg is fordul a sötételf fejében, hogy talán elcsábítja egy éjszaka erejére. Mondjuk a maira, ha már a tegnapi nem sikerült. Az ábrándot félbeszakítja az, mikor észreveszi, hogy az sem ember, mint az előző.*
~Félvérek... Egyre többen vannak.~
*Ekkor eszébe jut az, amit annak a mágusnak ígért. Gondolkozik egy ideig, majd rájön, hogy talán érdemes lenne megpróbálni. Maximum újabb slamasztikából kell kihúznia magát, és még több hazugságot kell elhintenie a városőrök felé. A kérdés csupán az, hogy sikerül-e felkeltenie a nő figyelmét.*
6516. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-10-14 14:14:02
Üzenet elküldve: 2017-10-14 14:14:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Hát az unalom nagy úr. A mai reggelen, ahogy kibújt az ágyból határozottan úgy érezte, hogy ez a nap más lesz. Valahogy az ablakon beszűrődő napfény is máshogy cirógatta meg sugaraival az arcát. Mintha tartogatna valamit a számára. Gyorsan el is készült. Belebújt a kedvenc, lenge, fehér ruhájába, ami csak épphogy nem súrolja az utcák köveit. Válláról szépen leigazgatta a puha anyagot, majd már útját az utcák felé vette. Szinte mindent bejárt már, amitől valami kis izgalmat, egy új kalandot remélt, de végül már fáradtan, az üres hassal elindulás miatt, kissé éhesen, s csalódottan ácsorgott a piacnál. Ma épp nem a pénzköltést érezte bujkáló küldetésének, de hát a nőt a költekezés igen boldoggá tudja tenni. Még akkor is, ha erre csak pár arany áll a rendelkezésére. Hát, ha érzékei becsapták, akkor is kellemessé varázsolja a napot. Így lassú léptekkel és fürkésző tekintettel meg is indul a piac mélyére. Bájos, kisimult arcával, tiszta, fehér ruhájában, szabadon lehulló ében tincseivel és csalódottsága ellenére is angyali mosolyával, a szürke tömegbe érve úgy érzi magát, mint egy megtestesült tündér. Épp csak a szárnyait hagyta most otthon. S mégsem figyel fel rá senki sem. Még csak annyira sem méltatják, hogy a tolakodó vásárlók szabad utat adjanak neki arra a tized másodpercre, míg egy-egy árus mellett elhalad. Az izgatóan elbűvölő mosoly végül megadja magát, hogy a fancsali, flegmatikus, barátságtalan ábrázat kerüljön a helyére.*
*Hát az unalom nagy úr. A mai reggelen, ahogy kibújt az ágyból határozottan úgy érezte, hogy ez a nap más lesz. Valahogy az ablakon beszűrődő napfény is máshogy cirógatta meg sugaraival az arcát. Mintha tartogatna valamit a számára. Gyorsan el is készült. Belebújt a kedvenc, lenge, fehér ruhájába, ami csak épphogy nem súrolja az utcák köveit. Válláról szépen leigazgatta a puha anyagot, majd már útját az utcák felé vette. Szinte mindent bejárt már, amitől valami kis izgalmat, egy új kalandot remélt, de végül már fáradtan, az üres hassal elindulás miatt, kissé éhesen, s csalódottan ácsorgott a piacnál. Ma épp nem a pénzköltést érezte bujkáló küldetésének, de hát a nőt a költekezés igen boldoggá tudja tenni. Még akkor is, ha erre csak pár arany áll a rendelkezésére. Hát, ha érzékei becsapták, akkor is kellemessé varázsolja a napot. Így lassú léptekkel és fürkésző tekintettel meg is indul a piac mélyére. Bájos, kisimult arcával, tiszta, fehér ruhájában, szabadon lehulló ében tincseivel és csalódottsága ellenére is angyali mosolyával, a szürke tömegbe érve úgy érzi magát, mint egy megtestesült tündér. Épp csak a szárnyait hagyta most otthon. S mégsem figyel fel rá senki sem. Még csak annyira sem méltatják, hogy a tolakodó vásárlók szabad utat adjanak neki arra a tized másodpercre, míg egy-egy árus mellett elhalad. Az izgatóan elbűvölő mosoly végül megadja magát, hogy a fancsali, flegmatikus, barátságtalan ábrázat kerüljön a helyére.*
6515. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-10-11 12:32:31
Üzenet elküldve: 2017-10-11 12:32:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
*Úgy tűnik, hogy ezt elég szépen elintézte. Bekerül az életébe egy nő, és annyira eltereli a figyelmét, hogy elfelejt megjelenni egy üzleti megbeszélésen. Mire odaért, a férfi már eltűnt. Valószínűleg megunta a várakozást. Egyedül Aleimord szerencséje az, hogy nem életek múltak ezen tárgyalás sikerességén, és van pár megoldás a tarsolyában, amivel majd szépen elkenegetheti ezt a bakit.
Próbál feltűnés mentesen közlekedni, még mindig nem szokott hozzá, amíg bámulják. Addig nem volt baj, amíg ő volt az örökös. Átlagos főnemesi család elsőszülött fia. Jó, persze megnézték, főleg a szegények, de nem úgy, mint most. Mióta összeveszett a szüleivel, és az összes örökség a húgára fog szállni, azóta elég érdekesen néznek rá.
Saját magának kell elintéznie, hogy fent tarthassa a jelenlegi életszínvonalát. A főnemesi címre való pályázása már nagy valószínűséggel ugrott, de attól még élhet átlagos, nemesi életet.
Persze ehhez szükséges valami társ, és itt jön képbe a nő. Az a nő, akivel eredetileg érdekházasságot akart kötni. Hát nem elcsavarta teljesen a férfi fejét?
A gondolataiba merülve gondol egyet, és megáll az egyik árusnál. Érdekházasság vagy nem, ahhoz bizony gyűrű is kell. Nemes asszonynak illő gyűrű, csak úgy üresen mégsem kérheti meg valakinek a kezét.
Nézelődik, a kezébe akadnak drága karkötők, nyakéket, de gyűrűt valahogyan nem sikerül találnia.*
Próbál feltűnés mentesen közlekedni, még mindig nem szokott hozzá, amíg bámulják. Addig nem volt baj, amíg ő volt az örökös. Átlagos főnemesi család elsőszülött fia. Jó, persze megnézték, főleg a szegények, de nem úgy, mint most. Mióta összeveszett a szüleivel, és az összes örökség a húgára fog szállni, azóta elég érdekesen néznek rá.
Saját magának kell elintéznie, hogy fent tarthassa a jelenlegi életszínvonalát. A főnemesi címre való pályázása már nagy valószínűséggel ugrott, de attól még élhet átlagos, nemesi életet.
Persze ehhez szükséges valami társ, és itt jön képbe a nő. Az a nő, akivel eredetileg érdekházasságot akart kötni. Hát nem elcsavarta teljesen a férfi fejét?
A gondolataiba merülve gondol egyet, és megáll az egyik árusnál. Érdekházasság vagy nem, ahhoz bizony gyűrű is kell. Nemes asszonynak illő gyűrű, csak úgy üresen mégsem kérheti meg valakinek a kezét.
Nézelődik, a kezébe akadnak drága karkötők, nyakéket, de gyűrűt valahogyan nem sikerül találnia.*
6514. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-10-08 11:46:09
Üzenet elküldve: 2017-10-08 11:46:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szarkák//
//Nyílt//
*Dret tanakodva néz körül a piacon, hogy kit lehetne kirabolni. Figyeli az árusokat, néha onnan is lehet csenni pár árut de inkább a tömegben lévő embereket szemléli mivel így könnyebb lopni és el is vegyül a tömegben. Éppen egy zöldség árus mellet halad el amikor összeütközik egy idegennel akinek furcsa könyvek és bájitalok vannak a kezében amit el is ejt a baleset következtében elnézést kér miközben lehajol az üvegcsékért és az egyik eltört üveget fogta éppen amikor furcsán kezd vibrálni a kifolyt kotyvalék.*
A hozzászólás írója (Dereton Oplis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.08 11:46:43
//Nyílt//
*Dret tanakodva néz körül a piacon, hogy kit lehetne kirabolni. Figyeli az árusokat, néha onnan is lehet csenni pár árut de inkább a tömegben lévő embereket szemléli mivel így könnyebb lopni és el is vegyül a tömegben. Éppen egy zöldség árus mellet halad el amikor összeütközik egy idegennel akinek furcsa könyvek és bájitalok vannak a kezében amit el is ejt a baleset következtében elnézést kér miközben lehajol az üvegcsékért és az egyik eltört üveget fogta éppen amikor furcsán kezd vibrálni a kifolyt kotyvalék.*
A hozzászólás írója (Dereton Oplis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.08 11:46:43
6513. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-10-04 06:28:50
Üzenet elküldve: 2017-10-04 06:28:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Régi sebek//
*Khad, bár apró kerülőt tesz ezzel, inkább kockáztatja meg azt, hogy rászólnak amiatt, hogy összevérezi a gazdagnegyed kövét, mint hogy a sebesülése miatt célpontnak nézzék a szegénynegyedben. Baj nélkül megérkezik a piactérre, ahol ismét konstatálja, hogy mennyire nem érdekli az embereket egy ember, aki vérző csuklóval elsétál mellettük. Mondjuk nem is lepődik meg, hiszen van elég bajuk az embereknek nélküle is. Körülnézve ki is szúrja azt a standot a piactéren, ahol a különböző gyógyászati eszközöket árulják.* -Egy elsősegélycsomagot kérek, olyan 40 arany, jól gondolom? *kérdi. Nem is hibáz nagyot, hiszen az árus (Mesélő (Landa)) 34 aranyat kér el érte.
Fizet és elviszi a csomagot. Ezután félrevonul, és megpróbálja a lehető legjobban ellátni magát.*
6512. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-30 23:19:35
Üzenet elküldve: 2017-09-30 23:19:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája//
*A helyzet ennél bizarrabb már nem is lehetne. Egyik pillanatban még repeső lélekkel fogadja el az ebédmeghívást, melyet az eszméletre küzdött lovag hálaként ajánlott fel, a következőben pedig leforrázva áll a férfival szemben, hitetlen kifejezéssel az arcán.
~Hogy tessék?!~
Hirtelen szóhoz sem jut, megdermedve vet egy pillantást jobbra majd balra, hátha valaki másnak szólt Darenn, de nemigen lát senkit az általános piaci tömegen kívül, ezért kizárásos alapon csak neki szólhat. Ami azt illeti ilyet még sosem mondott neki senki, pedig sokfelé vándorolt már, és sok furcsa helyzetbe került.
Nem szokott hápogni, de most nem áll távol tőle. Szempillantás alatt vörösödik el nyakig. Egészen tenyeréig fut a sértettség, mely bizsergés formájában tombol tovább, arra sarkallva, hogy egy kiadós maflás formájában vezesse le.
~Előbb kérdez… előbb kérdezz!~
Kezeit csípőjére támasztja, hogy más feladatot adjon nekik.*
-Hogy mit fogjak be? *Dühös pillantással néz a másik szemébe, s teszi fel a kérdést vészjósló hangon. Szinte suttogva hagyják el a szavak a száját.
~Túl szép lett volna...~
A férfi, magyarázkodó szavaira kissé értetlenül felel, most már végképp összezavarodott.*
-Nem… félek… ~Miért félnék?~ de semmi szükség ilyen szavakra. *Szúrja közbe elszoruló torokkal.* Ha meggondoltad az ebédmeghívást, értek én a szép szóból is. *Vár a magyarázatra pár másodpercet, ha a férfi komolyan gondolta azt, és hátha mégis kiderül, hogy valamit nagyon csúnyán félreértett.*
//Előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája//
*A helyzet ennél bizarrabb már nem is lehetne. Egyik pillanatban még repeső lélekkel fogadja el az ebédmeghívást, melyet az eszméletre küzdött lovag hálaként ajánlott fel, a következőben pedig leforrázva áll a férfival szemben, hitetlen kifejezéssel az arcán.
~Hogy tessék?!~
Hirtelen szóhoz sem jut, megdermedve vet egy pillantást jobbra majd balra, hátha valaki másnak szólt Darenn, de nemigen lát senkit az általános piaci tömegen kívül, ezért kizárásos alapon csak neki szólhat. Ami azt illeti ilyet még sosem mondott neki senki, pedig sokfelé vándorolt már, és sok furcsa helyzetbe került.
Nem szokott hápogni, de most nem áll távol tőle. Szempillantás alatt vörösödik el nyakig. Egészen tenyeréig fut a sértettség, mely bizsergés formájában tombol tovább, arra sarkallva, hogy egy kiadós maflás formájában vezesse le.
~Előbb kérdez… előbb kérdezz!~
Kezeit csípőjére támasztja, hogy más feladatot adjon nekik.*
-Hogy mit fogjak be? *Dühös pillantással néz a másik szemébe, s teszi fel a kérdést vészjósló hangon. Szinte suttogva hagyják el a szavak a száját.
~Túl szép lett volna...~
A férfi, magyarázkodó szavaira kissé értetlenül felel, most már végképp összezavarodott.*
-Nem… félek… ~Miért félnék?~ de semmi szükség ilyen szavakra. *Szúrja közbe elszoruló torokkal.* Ha meggondoltad az ebédmeghívást, értek én a szép szóból is. *Vár a magyarázatra pár másodpercet, ha a férfi komolyan gondolta azt, és hátha mégis kiderül, hogy valamit nagyon csúnyán félreértett.*
6511. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-30 11:32:34
Üzenet elküldve: 2017-09-30 11:32:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
~Ej ha! Igazán szép kis fruska!~
*Füttyent fel Soreyl elméjében a kard, amint hozzá is eljut a látvány. A lovag leplezi apróbb felháborodását, és magában válaszol Perchipfellnek.*
~Láthatólag, jól nevelt lány. Ne beszélj így róla!~
*Próbálja rendre inteni a mesterkardot. Ez ritkán sikerül neki. Persze a fizikai csatákat mindig a lovag nyeri, és a kard arra fordul merre ő akarja. Ám ritkán tudja belefojtani a szót.*
~Akkor jól nevelt fruska. Vidd fel szobára! Rád férne már mert gyakran olyan hisztis vagy mint egy... fruska.~
*Soreyl érzi, hogy már csak bosszantásból, érkeznek a riposztok, és azért hogy ismét húzhasson magának egy lelki strigulát, miszerint ismét ő nyert.*
~Hallgass!~
*Próbál gondolatain keresztül erősebben rászólni. Ha száján kieresztené a parancsot, hangja erőteljes lenne és mély. Perchipfell körülbelül ilyen paraméterekkel észleli az esetet. Valójában hatott a dolog, csupán azért szájal vissza, mert beleszáradna a tokjába, ha nem övé lenne az utolsó szó.*
~Na! Ezt mondtam! Hisztis fruska. Összefújta a szemetet a szél! Összeilletek. Meghághatod.~
*Soreyl szemeit itt elönti a düh. Éppen kezét ajánlotta volna fel az Ezüsthercegnőnek, mikor egyszer csak elkomorul az arca. Egyszer csak kitör belőle egy erősebb hang, és nem tudja megfékezni indulatait, így száján préselődik ki a regula.*
-Fogd be a mocskos szádat, senki sem kíváncsi rád!
*Nos ez a nem várt reakció, egyéb más nem várt reakciókat válthat ki a hölgyben. Egy pillanat alatt vált szabadkozóra tekintete, testtartása, és ha nem vág közbe bármi mondandóval Naty, akkor egyből neki is kezd.*
-Kérlek ne félj. Nem vagyok bolond. Elmagyarázom.
//Előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
~Ej ha! Igazán szép kis fruska!~
*Füttyent fel Soreyl elméjében a kard, amint hozzá is eljut a látvány. A lovag leplezi apróbb felháborodását, és magában válaszol Perchipfellnek.*
~Láthatólag, jól nevelt lány. Ne beszélj így róla!~
*Próbálja rendre inteni a mesterkardot. Ez ritkán sikerül neki. Persze a fizikai csatákat mindig a lovag nyeri, és a kard arra fordul merre ő akarja. Ám ritkán tudja belefojtani a szót.*
~Akkor jól nevelt fruska. Vidd fel szobára! Rád férne már mert gyakran olyan hisztis vagy mint egy... fruska.~
*Soreyl érzi, hogy már csak bosszantásból, érkeznek a riposztok, és azért hogy ismét húzhasson magának egy lelki strigulát, miszerint ismét ő nyert.*
~Hallgass!~
*Próbál gondolatain keresztül erősebben rászólni. Ha száján kieresztené a parancsot, hangja erőteljes lenne és mély. Perchipfell körülbelül ilyen paraméterekkel észleli az esetet. Valójában hatott a dolog, csupán azért szájal vissza, mert beleszáradna a tokjába, ha nem övé lenne az utolsó szó.*
~Na! Ezt mondtam! Hisztis fruska. Összefújta a szemetet a szél! Összeilletek. Meghághatod.~
*Soreyl szemeit itt elönti a düh. Éppen kezét ajánlotta volna fel az Ezüsthercegnőnek, mikor egyszer csak elkomorul az arca. Egyszer csak kitör belőle egy erősebb hang, és nem tudja megfékezni indulatait, így száján préselődik ki a regula.*
-Fogd be a mocskos szádat, senki sem kíváncsi rád!
*Nos ez a nem várt reakció, egyéb más nem várt reakciókat válthat ki a hölgyben. Egy pillanat alatt vált szabadkozóra tekintete, testtartása, és ha nem vág közbe bármi mondandóval Naty, akkor egyből neki is kezd.*
-Kérlek ne félj. Nem vagyok bolond. Elmagyarázom.
6510. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-25 22:16:32
Üzenet elküldve: 2017-09-25 22:16:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Előkészületek//
*Gyors lépésekkel halad át a város számára érdektelen részén. A piactér előtt, és odaérve a következőeken gondolkodik.*
~Vajon a terveimmel egybeeső-e ennek a nőnek a felbukkanta.~
*Somret ugyanis már legalább egy hattal ezelőtt eltervezte, hogy ma felrajzolja a pentagrammát, amiben művét létrehozza. Noha sokan tudománynak tekintik a természetfeletti jelenségeket, Somret ezt idejétmúlt, maradi elképzelésnek tartja, ezért hát a könnyebb utat választja. Rituálékat végez, jeleket ró fel, mormol és olvas az ómenekből. Már amikor éppen nem mintanemes, mint most.*
~Holtis is jelzett. Egyértelmű jel kell, hogy legyen!~
*Vívódik magában.*
~De hisz olyan béna... Mondjuk lehet, hogy ez éppen a terveimnek megfelelő.~
*Folytarja a latolgatást, míg a megfelelő standhoz nem ér.*
~Na lássuk csak, mi is kell...~
*Felidézi a verset, melyet egy kibogozhatatlan, régi könyvben olvasott, melyből a recepteket igyekszik kihámozni, több, vagy éppen kevesebb sikerrel.*
~Av marte, kotus holin tole'deur ta halke.~
*Idézi az ősi szöveget, melyben a legfőbb esszenciák arányait írja le a szerző, és neki ma éjjel pontosan ezekből kell dolgoznia. A képlet pofon egyszerű, minden más, nos azt majd az élet hozza.*
-Dicsőséget Artheniornak, kofa!
*Köszön a tisztességesnél is tisztességesebben, válláról pedig Holtis feje fordul baljós lassúsággal az ital árussal szembe. Somret ezután végigtekint az árcédulákon.*
-Üdvözlet, Naccsád!
*Szólítja meg őt az árus, ekkoe azonban leesik a tantusz számvető urunknak is.*
~Túlságosan jól öltözve, túlságosan nappal, túlságosan fenkölten jöttem vásárolni.~
*Állapítja meg, mikor becslései alapján is horrornak is beillő összeget kap fejben, hiszen így alkudozni igen nehéz volna.*
~Ebben az esetben, azt hiszem csak egy megpecsételő benyomást kéne a hölgyikére tennünk.~
*Néz gondolatban súgva a szavakat Holtisnak.*
~Ahhoz elég egy ital is, aztán majd keresek beszállítót.~
*Határozza el, hiszen egyrészt álnéven, másrészt artheniori nemesként nincs más dolga, mint illően bemutatkozva alkudozni.*
-A legszebb zöldet adja, tekintsen rám úgy, mint törzsvásárlóra!
*Mondja a tőle telhető legjobb indokot az árengedményre.*
~Az élet princípiuma üvegbe zárva. Legendák mesélnek róla.~
*Gyönyörködik el az üvegben, ahogy szokott.*
-Parancsoljon, Uram!
*Nyújtja át az egyik nem túl összefogdosott fiolát.*
-Hatvanöt aranypénzt kóstál.
*Az ár bemondása után Somret nem állhatja meg, hogy ne emeljen rajta kicsit, csak úgy taktikailag, vagy gőgből, leginkább a jövőt alapozva meg ezzel. Majd elbúcsúzik, és meg sem áll az előkelő házak, kisebb villák sorát hosszabító kisnemesi rezidenciájáig.*
*Gyors lépésekkel halad át a város számára érdektelen részén. A piactér előtt, és odaérve a következőeken gondolkodik.*
~Vajon a terveimmel egybeeső-e ennek a nőnek a felbukkanta.~
*Somret ugyanis már legalább egy hattal ezelőtt eltervezte, hogy ma felrajzolja a pentagrammát, amiben művét létrehozza. Noha sokan tudománynak tekintik a természetfeletti jelenségeket, Somret ezt idejétmúlt, maradi elképzelésnek tartja, ezért hát a könnyebb utat választja. Rituálékat végez, jeleket ró fel, mormol és olvas az ómenekből. Már amikor éppen nem mintanemes, mint most.*
~Holtis is jelzett. Egyértelmű jel kell, hogy legyen!~
*Vívódik magában.*
~De hisz olyan béna... Mondjuk lehet, hogy ez éppen a terveimnek megfelelő.~
*Folytarja a latolgatást, míg a megfelelő standhoz nem ér.*
~Na lássuk csak, mi is kell...~
*Felidézi a verset, melyet egy kibogozhatatlan, régi könyvben olvasott, melyből a recepteket igyekszik kihámozni, több, vagy éppen kevesebb sikerrel.*
~Av marte, kotus holin tole'deur ta halke.~
*Idézi az ősi szöveget, melyben a legfőbb esszenciák arányait írja le a szerző, és neki ma éjjel pontosan ezekből kell dolgoznia. A képlet pofon egyszerű, minden más, nos azt majd az élet hozza.*
-Dicsőséget Artheniornak, kofa!
*Köszön a tisztességesnél is tisztességesebben, válláról pedig Holtis feje fordul baljós lassúsággal az ital árussal szembe. Somret ezután végigtekint az árcédulákon.*
-Üdvözlet, Naccsád!
*Szólítja meg őt az árus, ekkoe azonban leesik a tantusz számvető urunknak is.*
~Túlságosan jól öltözve, túlságosan nappal, túlságosan fenkölten jöttem vásárolni.~
*Állapítja meg, mikor becslései alapján is horrornak is beillő összeget kap fejben, hiszen így alkudozni igen nehéz volna.*
~Ebben az esetben, azt hiszem csak egy megpecsételő benyomást kéne a hölgyikére tennünk.~
*Néz gondolatban súgva a szavakat Holtisnak.*
~Ahhoz elég egy ital is, aztán majd keresek beszállítót.~
*Határozza el, hiszen egyrészt álnéven, másrészt artheniori nemesként nincs más dolga, mint illően bemutatkozva alkudozni.*
-A legszebb zöldet adja, tekintsen rám úgy, mint törzsvásárlóra!
*Mondja a tőle telhető legjobb indokot az árengedményre.*
~Az élet princípiuma üvegbe zárva. Legendák mesélnek róla.~
*Gyönyörködik el az üvegben, ahogy szokott.*
-Parancsoljon, Uram!
*Nyújtja át az egyik nem túl összefogdosott fiolát.*
-Hatvanöt aranypénzt kóstál.
*Az ár bemondása után Somret nem állhatja meg, hogy ne emeljen rajta kicsit, csak úgy taktikailag, vagy gőgből, leginkább a jövőt alapozva meg ezzel. Majd elbúcsúzik, és meg sem áll az előkelő házak, kisebb villák sorát hosszabító kisnemesi rezidenciájáig.*
6509. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-23 18:23:06
Üzenet elküldve: 2017-09-23 18:23:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Galin//
*Ő aztán teljesen és tökéletesen megérti eme derék szakállas hőst. Hisz maga is épp azért nem adja a fejét házasságra, meg utódlásra, mert az bizony elég röghöz kötött egy életmód volna. Sehogy sem fér össze a dolog a kalandozással, így aztán valahogy mindig elmaradt. Most meg már úgy a férfiak sem kapkodnak utána. Bezzeg fiatal korában! Olyan igazi kis töltött galamb forma volt ő, minden törplegény álma! Legalább is ő határozottan így emlékszik vissza egykori önmagára. ~No de azért meg kell hagyni, most sem vagyok én olyan rossz bőrben!~ Állapítja meg magában, és közben sután bele is túr nem mindennapi hajkoronájába, melyből csak úgy, mint lényének összes többi részéből erős dohányillat árad.*
-Nem kell nekem magyarázkodnia uraságodnak! Tudom én aztat, hogyan megy ez! Sok ám a dolga az ilyen kalandozóknak. Na meg aztán, rá is ér még maga a gyerekcsinálással! Még annyi pulyája lehet, amennyit csak el tud képzelni! *mondandója mellé baráti hátlapogatásban is részesíti társát.*
-Lesz ottan még annyi csemete, hogy meg se tudja őket különböztetni! Hát énnekem aztán csak elhiheti! Meséltem mán az öreganyám jóstehetségéről? Nem egy hétköznapi asszonyság volt, az bizonyos. *Meglehet, hogy ismét belekezdene annak a bizonyos nagyanyónak az öröklött jóstehetségéről hadoválni, ha nem kerülnének szóba a drahunok. Azok viszont szóba kerülnek, és ez teljesen elvonja figyelmét előbbi gondolatairól. Talán ezúttal Suudra mellé pártol a szerencse, mert úgy tűnik, olyan csevegőtársat talált magának, aki hozzá hasonlóan éppen valami izgalmat keres ebben a szúrágta városban. Itt van hát a nagy lehetőség! Miért ne mehetnének drahunfogó útra? Elvégre a világmegváltó terveknek is kell néha némi pihenés. És minden bizonnyal a világot is könnyebb megváltani, ha van egy drahununk. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mennyi sör elférne egy drahunon. Hasznos jószágok ám azok, biza!*
-No hallja e uraságod, akkor ha magának sem ütköznek a számításaival ezek az ötletek itten, akkor mán csak azt mondja meg, volna -e kedve velem tartani, hogy befogjunk egy ilyen csodás állatot? *teszi fel a nagy kérdést a szakállasnak, s amennyiben beleegyező választ kap, nem tétlenkedik tovább.*
-Akkor hát ne is várassuk meg ezeket a csudás teremtményeket! *lelkesül fel egészen, és azzal meg is indul valamerre a kovácsműhely felé, teljesen találomra választva ki az útirányt. Elvégre ő maga nem ismeri a várost, azonban buzgóságában teljesen meg is feledkezik erről a csalhatatlan tényről.*
*Ő aztán teljesen és tökéletesen megérti eme derék szakállas hőst. Hisz maga is épp azért nem adja a fejét házasságra, meg utódlásra, mert az bizony elég röghöz kötött egy életmód volna. Sehogy sem fér össze a dolog a kalandozással, így aztán valahogy mindig elmaradt. Most meg már úgy a férfiak sem kapkodnak utána. Bezzeg fiatal korában! Olyan igazi kis töltött galamb forma volt ő, minden törplegény álma! Legalább is ő határozottan így emlékszik vissza egykori önmagára. ~No de azért meg kell hagyni, most sem vagyok én olyan rossz bőrben!~ Állapítja meg magában, és közben sután bele is túr nem mindennapi hajkoronájába, melyből csak úgy, mint lényének összes többi részéből erős dohányillat árad.*
-Nem kell nekem magyarázkodnia uraságodnak! Tudom én aztat, hogyan megy ez! Sok ám a dolga az ilyen kalandozóknak. Na meg aztán, rá is ér még maga a gyerekcsinálással! Még annyi pulyája lehet, amennyit csak el tud képzelni! *mondandója mellé baráti hátlapogatásban is részesíti társát.*
-Lesz ottan még annyi csemete, hogy meg se tudja őket különböztetni! Hát énnekem aztán csak elhiheti! Meséltem mán az öreganyám jóstehetségéről? Nem egy hétköznapi asszonyság volt, az bizonyos. *Meglehet, hogy ismét belekezdene annak a bizonyos nagyanyónak az öröklött jóstehetségéről hadoválni, ha nem kerülnének szóba a drahunok. Azok viszont szóba kerülnek, és ez teljesen elvonja figyelmét előbbi gondolatairól. Talán ezúttal Suudra mellé pártol a szerencse, mert úgy tűnik, olyan csevegőtársat talált magának, aki hozzá hasonlóan éppen valami izgalmat keres ebben a szúrágta városban. Itt van hát a nagy lehetőség! Miért ne mehetnének drahunfogó útra? Elvégre a világmegváltó terveknek is kell néha némi pihenés. És minden bizonnyal a világot is könnyebb megváltani, ha van egy drahununk. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mennyi sör elférne egy drahunon. Hasznos jószágok ám azok, biza!*
-No hallja e uraságod, akkor ha magának sem ütköznek a számításaival ezek az ötletek itten, akkor mán csak azt mondja meg, volna -e kedve velem tartani, hogy befogjunk egy ilyen csodás állatot? *teszi fel a nagy kérdést a szakállasnak, s amennyiben beleegyező választ kap, nem tétlenkedik tovább.*
-Akkor hát ne is várassuk meg ezeket a csudás teremtményeket! *lelkesül fel egészen, és azzal meg is indul valamerre a kovácsműhely felé, teljesen találomra választva ki az útirányt. Elvégre ő maga nem ismeri a várost, azonban buzgóságában teljesen meg is feledkezik erről a csalhatatlan tényről.*
6508. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-23 15:46:33
Üzenet elküldve: 2017-09-23 15:46:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Suudra//
-Azért most már tessék csendesebbnek lenni, mert nem csak tudatlanok, de haragtartóak is ezek a népek!
*Bohókásan, még mindig kuncogva hajol oda a törpasszony füléhez, hogy odasúgja neki a figyelmeztető szavakat. Egy dolog a fajgyűlölettel vádolni egy egyszerű csaplárt, meg megint más világgá kürtölni a piactéren, hogy mennyire semmirekellő banda él itt a levegő városában. Még a végén tényleg elviszi őket a városőrség, és aztán csipázhatnak nagyokat értetlenül, hogy mégis mi a francért kerültek büntetőmunkára. Bár ami azt illeti egyszer mindent ki kell próbálni az életben. Talán később, mikor már nem talál több szórakozást a szabadságban, elkövet valami pitiáner dolgot, hogy dolgozhasson kicsit. Ez pontosan Galinra vallana.
A füstölgő természetesen nagyon is jól esik neki, és minden egyes szívást megpróbál teljesen átélni, de valahogy mégsem olyan ennek az íze, mint annak a misztikus bűvös csibuknak, mi már generációk óta öröklődik szakállasunk famíliájában.*
-Úgy hiszem, az az üzenet még sokára fog eljutni, drága Aranyasszonyságomhoz! Tudja, a magam fajta hősöknek nincs ideje a csinos kis menyecskéket hajkurászni. Azon fáradozunk megállás nélkül, hogy mindenki biztonságban érezze magát! Tudja, ez ilyen. De nem bánom, hisz hol lenne nélkülem a világ?
*Büszkén megveregeti a mellkasát, mintha valóban neki köszönhető a jelenleg uralkodó idilli béke, pediglen mikor valóban szükség lett volna hősiességére valahol messzi tájakon járt. De mentségére szóljon, hogy azonnal útnak eresztette zömök tappancsait, mihelyst hallott a sírjaikból előmászó ocsmányságokról. Sajnos túl rövidek voltak a lábai ahhoz, hogy időben ideérjen a nagy háború befejezte előtt. Azonban azóta itt téblábol a városban, s nem igazán találja a számításait. Hátha most megtalálja a neki való egyszerű, férfias játékok forrását ezzel a derék asszonysággal.*
-Nekem aztán nem kell megmagyaráznia, Aranyasszonyságom! Én is ki tudja már mióta kotlok itt a városban a tojásaimon, mint valami egyszerű tyúkanyó, és még egy jóravaló kocsmai bunyóban sem volt részem. Mostanság igen unalmas itt az élet. Az igazat megvallva pontosan valami olyan kalandnézőben voltam, ami jól fizet, és a magamfajta törp harcosoknak találták ki!
*Feljebb csúsztatja a fejébe borított, főzőedénynek is sokszor használt sisakját, és megvakargatja vörös fürtjei alatt megbúvó vastag fejbőrét, pont mintha teljesen tanácstalan lenne a témát illetően. Aztán jön Suudra, és rögtön elfelejteti Galinnal azt a tényt, hogy épp azon gondolkozott, hogy min is gondolkozott éppen.*
-Hisz a drahunok jó kis jószágok, úgy biza! Olyan... drahunosak!
*Az igazság az, hogy nem tudja hova tenni a furcsa nevet, de a furcsa hangzásából fakadóan ez is egy olyan élőlény lehet, mint a talmidok. Szomorú, hogy biológiai ismeretei eléggé lekorlátozódnak a halak, a madarak, és a szárazföldi teremtmények felismerésénél. De hogy valójában minek mi a neve, arról fogalma sincs.*
-Azért most már tessék csendesebbnek lenni, mert nem csak tudatlanok, de haragtartóak is ezek a népek!
*Bohókásan, még mindig kuncogva hajol oda a törpasszony füléhez, hogy odasúgja neki a figyelmeztető szavakat. Egy dolog a fajgyűlölettel vádolni egy egyszerű csaplárt, meg megint más világgá kürtölni a piactéren, hogy mennyire semmirekellő banda él itt a levegő városában. Még a végén tényleg elviszi őket a városőrség, és aztán csipázhatnak nagyokat értetlenül, hogy mégis mi a francért kerültek büntetőmunkára. Bár ami azt illeti egyszer mindent ki kell próbálni az életben. Talán később, mikor már nem talál több szórakozást a szabadságban, elkövet valami pitiáner dolgot, hogy dolgozhasson kicsit. Ez pontosan Galinra vallana.
A füstölgő természetesen nagyon is jól esik neki, és minden egyes szívást megpróbál teljesen átélni, de valahogy mégsem olyan ennek az íze, mint annak a misztikus bűvös csibuknak, mi már generációk óta öröklődik szakállasunk famíliájában.*
-Úgy hiszem, az az üzenet még sokára fog eljutni, drága Aranyasszonyságomhoz! Tudja, a magam fajta hősöknek nincs ideje a csinos kis menyecskéket hajkurászni. Azon fáradozunk megállás nélkül, hogy mindenki biztonságban érezze magát! Tudja, ez ilyen. De nem bánom, hisz hol lenne nélkülem a világ?
*Büszkén megveregeti a mellkasát, mintha valóban neki köszönhető a jelenleg uralkodó idilli béke, pediglen mikor valóban szükség lett volna hősiességére valahol messzi tájakon járt. De mentségére szóljon, hogy azonnal útnak eresztette zömök tappancsait, mihelyst hallott a sírjaikból előmászó ocsmányságokról. Sajnos túl rövidek voltak a lábai ahhoz, hogy időben ideérjen a nagy háború befejezte előtt. Azonban azóta itt téblábol a városban, s nem igazán találja a számításait. Hátha most megtalálja a neki való egyszerű, férfias játékok forrását ezzel a derék asszonysággal.*
-Nekem aztán nem kell megmagyaráznia, Aranyasszonyságom! Én is ki tudja már mióta kotlok itt a városban a tojásaimon, mint valami egyszerű tyúkanyó, és még egy jóravaló kocsmai bunyóban sem volt részem. Mostanság igen unalmas itt az élet. Az igazat megvallva pontosan valami olyan kalandnézőben voltam, ami jól fizet, és a magamfajta törp harcosoknak találták ki!
*Feljebb csúsztatja a fejébe borított, főzőedénynek is sokszor használt sisakját, és megvakargatja vörös fürtjei alatt megbúvó vastag fejbőrét, pont mintha teljesen tanácstalan lenne a témát illetően. Aztán jön Suudra, és rögtön elfelejteti Galinnal azt a tényt, hogy épp azon gondolkozott, hogy min is gondolkozott éppen.*
-Hisz a drahunok jó kis jószágok, úgy biza! Olyan... drahunosak!
*Az igazság az, hogy nem tudja hova tenni a furcsa nevet, de a furcsa hangzásából fakadóan ez is egy olyan élőlény lehet, mint a talmidok. Szomorú, hogy biológiai ismeretei eléggé lekorlátozódnak a halak, a madarak, és a szárazföldi teremtmények felismerésénél. De hogy valójában minek mi a neve, arról fogalma sincs.*
6507. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-22 12:17:05
Üzenet elküldve: 2017-09-22 12:17:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Galin//
-Úgy, úgy! Bele bizony! Nem olyan szívós népség ez itten, tán ezért sem értékeli olyan nagyon a jó dohányt, mint a mi tárnajáró fajtánk. Csóró, tudatlan banda! Fogalmuk sincs, mitől fosztják meg magukat. *Helyesel, közben egyetértően bólogatva. Körbe is tekint az arra járókon, majd magában ismét megállapítja, hogy menthetetlenek. Ezt a külvilág felé csak egy lemondó sóhajjal jelzi, semmi többel. A továbbiakban ismét a rőt szakállú uraság felé fordítja minden figyelmét. A férfi szemmel láthatólag boldogan szippant a csibukból. Nem kell hát csalódnia, jóravaló törpnek nyújtotta pipáját. Az fel se tűnik neki, hogy a másik rosszul emlékszik a nevére.*
-No, akkor csak pöfékeljen bátran uraságod! Használja ki ezt a lehetőséget reá. Aztán ha meg egyszer porontya lesz, izenjen a Suudrának! A saját szememmel is szeretném megnézni egy ilyen derék törp leszármazottait. *esketi meg társát, s közben ismételten helyeslően bólint, ezúttal saját ötlete elismeréseként.
A hős törp következő kérdése igencsak felkészületlenül éri. Elsőként csak egy elgondolkodó hümmögésre telik tőle válasz gyanánt. Rövid töprengés után azonban eszébe villannak a lehetőségek, mint az éj utáni első napsugarak.*
-No hát, meg kell hogy valljam, időszerű volna valami tisztes munka után néznem, mer ha így haladok, hamarost felkopik az állam. Meg akkor mán valami szálláshely is jól jönne. De tudja, biz nagyon egyhangúan telt az ide utam. Semmi nem akart történni azzal a kalapos vénséggel, akinek a szekerén utaztam. Most mán lassan teljességgel berozsdásodok. Maga is látja, egészen beleőszültem az unalomba! Ha nem történik semmi, attól dobom fel a talpam! Nehéz döntés ám ez, hallja -e? Talán széjjel kellene csapni néhány semmirekellő között, vagy ami még jobb, szerezni egy drahunt! Azok remek jószágok! Már csaknem oly rég vágyódom egy ilyen nagyszerű szerzetre, mint pipadohány után. *Meséli egészen fellelkesülve. Hogy milyen időszámításban méri a dolgokat, azt talán a nagy bölcsek sem tudnák megmondani. Az viszont tény, hogy ha drahunt lát, már régóta eltöpreng azon, milyen jó volna egy ilyen állat neki is.*
-Úgy, úgy! Bele bizony! Nem olyan szívós népség ez itten, tán ezért sem értékeli olyan nagyon a jó dohányt, mint a mi tárnajáró fajtánk. Csóró, tudatlan banda! Fogalmuk sincs, mitől fosztják meg magukat. *Helyesel, közben egyetértően bólogatva. Körbe is tekint az arra járókon, majd magában ismét megállapítja, hogy menthetetlenek. Ezt a külvilág felé csak egy lemondó sóhajjal jelzi, semmi többel. A továbbiakban ismét a rőt szakállú uraság felé fordítja minden figyelmét. A férfi szemmel láthatólag boldogan szippant a csibukból. Nem kell hát csalódnia, jóravaló törpnek nyújtotta pipáját. Az fel se tűnik neki, hogy a másik rosszul emlékszik a nevére.*
-No, akkor csak pöfékeljen bátran uraságod! Használja ki ezt a lehetőséget reá. Aztán ha meg egyszer porontya lesz, izenjen a Suudrának! A saját szememmel is szeretném megnézni egy ilyen derék törp leszármazottait. *esketi meg társát, s közben ismételten helyeslően bólint, ezúttal saját ötlete elismeréseként.
A hős törp következő kérdése igencsak felkészületlenül éri. Elsőként csak egy elgondolkodó hümmögésre telik tőle válasz gyanánt. Rövid töprengés után azonban eszébe villannak a lehetőségek, mint az éj utáni első napsugarak.*
-No hát, meg kell hogy valljam, időszerű volna valami tisztes munka után néznem, mer ha így haladok, hamarost felkopik az állam. Meg akkor mán valami szálláshely is jól jönne. De tudja, biz nagyon egyhangúan telt az ide utam. Semmi nem akart történni azzal a kalapos vénséggel, akinek a szekerén utaztam. Most mán lassan teljességgel berozsdásodok. Maga is látja, egészen beleőszültem az unalomba! Ha nem történik semmi, attól dobom fel a talpam! Nehéz döntés ám ez, hallja -e? Talán széjjel kellene csapni néhány semmirekellő között, vagy ami még jobb, szerezni egy drahunt! Azok remek jószágok! Már csaknem oly rég vágyódom egy ilyen nagyszerű szerzetre, mint pipadohány után. *Meséli egészen fellelkesülve. Hogy milyen időszámításban méri a dolgokat, azt talán a nagy bölcsek sem tudnák megmondani. Az viszont tény, hogy ha drahunt lát, már régóta eltöpreng azon, milyen jó volna egy ilyen állat neki is.*
6506. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-21 23:42:01
Üzenet elküldve: 2017-09-21 23:42:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Naty//
*A szegénynegyedből kiérve a piacra a lány sokkal többet nézelődik. Quantall elsődleges feladata pedig a sok szagtól és embertől izgalomba jött Csámpás visszafogása. Vagy háromszor is rá kell szólni, hogy megnyugodjon. A mélységi nem olyan nézelődős alkat. Bár van szépérzéke, de a tudás az ami igazán meg tudja őt ragadni. Egyedül egy bőrművesnél áll meg és vesz szemügyre tüzetesebben egy díszes lószerszámot rajta sallangok és csatok, hogy még feltűnőbb legyen az ember. Quantall látszik, hogy alaposan mustrálja majd egy fancsali mosollyal ellép onnan.*
~Nem nekem való. Nem járok én felvonulásokra amúgy sem. Jobb helye van másnál.~
*A lány szavaira nem tud mit reagálni úgyhogy zavarában igyekszik elmélyülten nézni egy közeli pultot amin női piperecikkek vannak és a tarkóját vakargatja.*
-Ha tapasztalataim nem cáfolnák meg, hogy az egy vallási hely és valami kevésbé kétes hírű dologról lenne szó például egy szegénynegyedi kelmefestőről akkor adnék esélyt, hogy talán valóban köze lehet közvetetten is, de egy valláshoz. Így viszont nem hiszem és nem is javasolnám annak a helynek a megkeresését. Nyugodtabb lennék ha nem kockáztatnál.
*Vallja be a bevallandót. A kíváncsiságot nem tartja rossznak, de ha ilyen dolgokba visz bele az nem tetszik neki. Persze azt is lehetne mondani, hogy Quantall mércéje csak egyirányú hisz a lányt félti egy bordélytól míg maga egyszer szintén kíváncsiságból a csonttemetőbe ment ahol egy isteni szolgálóval csapott össze.*
*A szegénynegyedből kiérve a piacra a lány sokkal többet nézelődik. Quantall elsődleges feladata pedig a sok szagtól és embertől izgalomba jött Csámpás visszafogása. Vagy háromszor is rá kell szólni, hogy megnyugodjon. A mélységi nem olyan nézelődős alkat. Bár van szépérzéke, de a tudás az ami igazán meg tudja őt ragadni. Egyedül egy bőrművesnél áll meg és vesz szemügyre tüzetesebben egy díszes lószerszámot rajta sallangok és csatok, hogy még feltűnőbb legyen az ember. Quantall látszik, hogy alaposan mustrálja majd egy fancsali mosollyal ellép onnan.*
~Nem nekem való. Nem járok én felvonulásokra amúgy sem. Jobb helye van másnál.~
*A lány szavaira nem tud mit reagálni úgyhogy zavarában igyekszik elmélyülten nézni egy közeli pultot amin női piperecikkek vannak és a tarkóját vakargatja.*
-Ha tapasztalataim nem cáfolnák meg, hogy az egy vallási hely és valami kevésbé kétes hírű dologról lenne szó például egy szegénynegyedi kelmefestőről akkor adnék esélyt, hogy talán valóban köze lehet közvetetten is, de egy valláshoz. Így viszont nem hiszem és nem is javasolnám annak a helynek a megkeresését. Nyugodtabb lennék ha nem kockáztatnál.
*Vallja be a bevallandót. A kíváncsiságot nem tartja rossznak, de ha ilyen dolgokba visz bele az nem tetszik neki. Persze azt is lehetne mondani, hogy Quantall mércéje csak egyirányú hisz a lányt félti egy bordélytól míg maga egyszer szintén kíváncsiságból a csonttemetőbe ment ahol egy isteni szolgálóval csapott össze.*
6505. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-21 22:07:12
Üzenet elküldve: 2017-09-21 22:07:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Quantall//
*A szegénynegyedben továbbra is közvetlenül a férfi mellé simulva sétál, de a piacra érve már jobban belevész a színes kavalkádba. Ugyan nem távolodik el a férfitól, de oda lép egy-egy árushoz, megmustrálni a portékáját. Miközben nézelődik, megfontolja Quantall szavait. Ő még csak nem régen indult útnak zordnak ítélt otthonából, így egyre jobban hajlik a sokat látott sötét ifjú szavaira. Nem szeretne önmagának sem kellemetlenséget okozni, de főleg nem szeretné belekeverni a másikat valami vélt kalandba, amelynek a kimenetele igencsak kétes lehet.*
- Nagyon kedves vagy, hogy aggódsz. Lehet, hogy igazad van, és nagy hiba volna vissza menni.
*Mélázik hangosan is.*
- Nem venném a szívemre, ha belekevernélek valami kétes dologba, még ha csak a buta kíváncsiságom is az oka.
~Amin persze felül tudok emelkedni.~
*A szegénynegyedben továbbra is közvetlenül a férfi mellé simulva sétál, de a piacra érve már jobban belevész a színes kavalkádba. Ugyan nem távolodik el a férfitól, de oda lép egy-egy árushoz, megmustrálni a portékáját. Miközben nézelődik, megfontolja Quantall szavait. Ő még csak nem régen indult útnak zordnak ítélt otthonából, így egyre jobban hajlik a sokat látott sötét ifjú szavaira. Nem szeretne önmagának sem kellemetlenséget okozni, de főleg nem szeretné belekeverni a másikat valami vélt kalandba, amelynek a kimenetele igencsak kétes lehet.*
- Nagyon kedves vagy, hogy aggódsz. Lehet, hogy igazad van, és nagy hiba volna vissza menni.
*Mélázik hangosan is.*
- Nem venném a szívemre, ha belekevernélek valami kétes dologba, még ha csak a buta kíváncsiságom is az oka.
~Amin persze felül tudok emelkedni.~
6504. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-21 19:46:14
Üzenet elküldve: 2017-09-21 19:46:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A városba érkezése óta már eltelt fél nap, de Windre végre célhoz ér, a hatalmas Piactéren otthon érezheti magát. De a nyugalom helyett egy rettenetes érzés uralkodik el szívében, ez az elrettenés az embertömegnek szól. Annyi rivális, annyi vásárló, annyi probléma. Tudja jól, hogy degeszre kereshetné magát egy jó üzlettel, de a fő problémája, hogy nem áll semmi ilyesmi a rendelkezésére.
Először, inkább felméri a piacot, hogy mivel is kereskedhetne, ami még nincsen itt. Sorban az első egy gyümölcsös stand, mit kiszúr. Viszonylag, de valóban frissek az áruba bocsátott termések, így ebbe bele sem lehetne kötni. Sorban halad végig, a bódék és ideszokott árusok között, sorról-sorra tapasztalja meg a tér gazdag kínálatát. Borok, pipere cikkek, nyersanyagok, ételek, eszközök, gyógynövények. Nagyjából minden, amivel kereskedhetett volna, ha talál egyáltalán.
Ahogyan a piac túlsó felére ér, egy erős negatív aura kezdi körüllengeni valóját, ez a csalódottság. Nem csalódott az árukban, sőt csodálatosnak tartja a széles kínálatot. Csupán tanácstalansága és fogyatkozó vagyona egyre nagyobb problémaként sejlik fel szeme előtt, ahogyan elhagyja a piacot.*
Először, inkább felméri a piacot, hogy mivel is kereskedhetne, ami még nincsen itt. Sorban az első egy gyümölcsös stand, mit kiszúr. Viszonylag, de valóban frissek az áruba bocsátott termések, így ebbe bele sem lehetne kötni. Sorban halad végig, a bódék és ideszokott árusok között, sorról-sorra tapasztalja meg a tér gazdag kínálatát. Borok, pipere cikkek, nyersanyagok, ételek, eszközök, gyógynövények. Nagyjából minden, amivel kereskedhetett volna, ha talál egyáltalán.
Ahogyan a piac túlsó felére ér, egy erős negatív aura kezdi körüllengeni valóját, ez a csalódottság. Nem csalódott az árukban, sőt csodálatosnak tartja a széles kínálatot. Csupán tanácstalansága és fogyatkozó vagyona egyre nagyobb problémaként sejlik fel szeme előtt, ahogyan elhagyja a piacot.*
6503. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-20 20:25:43
Üzenet elküldve: 2017-09-20 20:25:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája//
*Hamar túllendül lányos zavarán, bár kezét a férfiéból kicsúsztatva, jobb hajtekervényéhez emeli, s végigsimít rajta. Akár mint egy levezetésképp.*
- Örvendek Darenn Soreyl *Derűsen fogadja a férfi illedelmes bemutatkozását. Majd ő is eloszlatja a nevét övező kérdőjelet.*
- Natalayda Mozecka *Hajtja meg enyhén fejét s térdeit egy időben, minden flanc nélkül.
Sokféle ember megfordul egy város piacán, a lovagnak nagy szerencséje volt, hogy éppen Naty karjaiba ájult. Egy ilyen helyzetet kihasználva könnyűszerrel ki is rabolhatták volna. Natynak ehhez képest más a felfogása, s értékrendje. Arra ugyan nem számított, hogy ebéd meghívásban részesül, viszont szívesen megismerné a daliát.*
- Igazán nagylelkű ajánlat, egy apró segítségét cserébe, de elfogadom a meghívást, köszönöm.
*Mondja el egy szuszra.*
//Előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája//
*Hamar túllendül lányos zavarán, bár kezét a férfiéból kicsúsztatva, jobb hajtekervényéhez emeli, s végigsimít rajta. Akár mint egy levezetésképp.*
- Örvendek Darenn Soreyl *Derűsen fogadja a férfi illedelmes bemutatkozását. Majd ő is eloszlatja a nevét övező kérdőjelet.*
- Natalayda Mozecka *Hajtja meg enyhén fejét s térdeit egy időben, minden flanc nélkül.
Sokféle ember megfordul egy város piacán, a lovagnak nagy szerencséje volt, hogy éppen Naty karjaiba ájult. Egy ilyen helyzetet kihasználva könnyűszerrel ki is rabolhatták volna. Natynak ehhez képest más a felfogása, s értékrendje. Arra ugyan nem számított, hogy ebéd meghívásban részesül, viszont szívesen megismerné a daliát.*
- Igazán nagylelkű ajánlat, egy apró segítségét cserébe, de elfogadom a meghívást, köszönöm.
*Mondja el egy szuszra.*
6502. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-19 23:17:38
Üzenet elküldve: 2017-09-19 23:17:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája//
*A mi lovagunk állóképessége egészen jó. Ha el is ájult egy pillanatra, már sokkal jobban van. Persze nem állna le most kard tusázni bárkivel, de ahhoz hogy a hölgyet felsegítse, már szinte a toppon van.*
-Köszönöm, sokkal jobban. Hála neked... Kisasszony.
*Az apróbb szünet a megszólítás előtt név hiányában éktelenkedik ott. Ezt úgy érzi a lovag, hogy azonnal pótolnia kell, így kisebb meghajlással egybekötve megejti az ő részéről.*
-Darenn Soreyl, szolgálatára.
*Aztán azt is érzi, hogy ez így egészen fura, hiszen miben szolgálhatná segítőjét? Ez is pótolandó a listán.*
-Hogy hálálhatom meg a segítséget? Meghívhatom egy kiadós ebédre esetleg?
*Invitálja meg, az egyre szemrevalóbb hölgyet, asztaltársaságnak.*
//Előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája//
*A mi lovagunk állóképessége egészen jó. Ha el is ájult egy pillanatra, már sokkal jobban van. Persze nem állna le most kard tusázni bárkivel, de ahhoz hogy a hölgyet felsegítse, már szinte a toppon van.*
-Köszönöm, sokkal jobban. Hála neked... Kisasszony.
*Az apróbb szünet a megszólítás előtt név hiányában éktelenkedik ott. Ezt úgy érzi a lovag, hogy azonnal pótolnia kell, így kisebb meghajlással egybekötve megejti az ő részéről.*
-Darenn Soreyl, szolgálatára.
*Aztán azt is érzi, hogy ez így egészen fura, hiszen miben szolgálhatná segítőjét? Ez is pótolandó a listán.*
-Hogy hálálhatom meg a segítséget? Meghívhatom egy kiadós ebédre esetleg?
*Invitálja meg, az egyre szemrevalóbb hölgyet, asztaltársaságnak.*
6501. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-09-18 20:46:29
Üzenet elküldve: 2017-09-18 20:46:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Suudra Whramm//
*Szakállerdejének vörös sűrűje alá rózsaszín egy kevésbé rikító árnyalata kúszik, hogy benedvesítse a törp urunk húsos, csalfa mosolyra húzódó ajkait. Ráncai megerősödnek, szemei felcsillannak, és végül leengedi hurkaszerű ujjait. Mellkasát forrongó elégedettség tölti el, hiszen sikerült újból megcsillogtatnia kivételes képességeit a tömzsi asszonyság előtt. Tehát a bódé megvan, elvileg dohánynak is lennie kell, és akkor bizony mindketten, sőt ha az árust is nézzük mindhárman boldogok lesznek. A boldogság pediglen Galin szerint jó. Ha nem vagyunk boldogok az élet minden egyes másodpercében, akkor az egy elpocsékolt pillanat lesz. Márpedig Galin nem szeret pocsékolni.
Ezt semmi sem bizonyítja jobban, hogy gyermekkorában mindenféle kacatot összegyűjtött, amit úgy látott, hogy a későbbiekben hasznára lehet, a lyukas alsóneműit pedig csak akkor dobta ki, mikor azokon már az egész ülepét felfedő árok tátongott. Nem egy szende szűz, de azért kivételesnek kell lenni ahhoz, hogy a formás kis hátsóját megmutassa az illetőnek.*
-Én megmondtam asszonyságodnak, hogy ritka itt a dohány! Valamiért az itteni népek nem szeretnek úgy füstölögni, mint mi, törpök. Ez már csak ilyen.
*Legyint lemondóan, ezzel is arra sarkalva a társaságát, hogy nyugodjon bele, mert máshol kevésbé valószínű, hogy talál ilyen nemes árut. Esetleg még a feketepiac, ahol olcsóban hozzájuthat, de olyan helyekre csak olyan kontárok járnak, akik nem tisztelik az egyszerű emberek törvényeit. Ő meg bizony Suudrat nem nézi ilyen otromba teremtésnek, aki mindenre fittyet hányva belehelyezi az ülepét a kút vizébe.*
-Szerencse bizony! Amibe a városiak itt már majd belehalnak az nekünk csak egy bolhacsípés!
*Nem igazán törődik a körülötte ólálkodók véleményével, ha esetleg azok megfülelnének bármit is. Kedélyesen elbeszélget fajtársával, s ennél nem is kell neki több. Amikor pedig felkínálják neki a békepipát... majdnem elalél a megtiszteltetéstől. Az arcán tiszta élvezettel bólint, majd kérdés nélkül veszi ki partnere mancsai közül a csibukot, hogy egy kellemes pöffentéssel egy karikát varázsoljon a tüdejébe leszaladó, majd visszasuhanó füstből.*
-Ínnye! Nincs is ennél jobb, kérem szépen! Tudja, Dra... *Ennyire emlékszik a nevéből.* a hálám még leszármazottaimban is meglesz az Ön irányába!
*Barátian újból megpaskolja a másik fenekét, ezzel jelezve, hogy bizony most már adósa az asszonyságnak.*
-S ezután merre tetszik menni?
*Szakállerdejének vörös sűrűje alá rózsaszín egy kevésbé rikító árnyalata kúszik, hogy benedvesítse a törp urunk húsos, csalfa mosolyra húzódó ajkait. Ráncai megerősödnek, szemei felcsillannak, és végül leengedi hurkaszerű ujjait. Mellkasát forrongó elégedettség tölti el, hiszen sikerült újból megcsillogtatnia kivételes képességeit a tömzsi asszonyság előtt. Tehát a bódé megvan, elvileg dohánynak is lennie kell, és akkor bizony mindketten, sőt ha az árust is nézzük mindhárman boldogok lesznek. A boldogság pediglen Galin szerint jó. Ha nem vagyunk boldogok az élet minden egyes másodpercében, akkor az egy elpocsékolt pillanat lesz. Márpedig Galin nem szeret pocsékolni.
Ezt semmi sem bizonyítja jobban, hogy gyermekkorában mindenféle kacatot összegyűjtött, amit úgy látott, hogy a későbbiekben hasznára lehet, a lyukas alsóneműit pedig csak akkor dobta ki, mikor azokon már az egész ülepét felfedő árok tátongott. Nem egy szende szűz, de azért kivételesnek kell lenni ahhoz, hogy a formás kis hátsóját megmutassa az illetőnek.*
-Én megmondtam asszonyságodnak, hogy ritka itt a dohány! Valamiért az itteni népek nem szeretnek úgy füstölögni, mint mi, törpök. Ez már csak ilyen.
*Legyint lemondóan, ezzel is arra sarkalva a társaságát, hogy nyugodjon bele, mert máshol kevésbé valószínű, hogy talál ilyen nemes árut. Esetleg még a feketepiac, ahol olcsóban hozzájuthat, de olyan helyekre csak olyan kontárok járnak, akik nem tisztelik az egyszerű emberek törvényeit. Ő meg bizony Suudrat nem nézi ilyen otromba teremtésnek, aki mindenre fittyet hányva belehelyezi az ülepét a kút vizébe.*
-Szerencse bizony! Amibe a városiak itt már majd belehalnak az nekünk csak egy bolhacsípés!
*Nem igazán törődik a körülötte ólálkodók véleményével, ha esetleg azok megfülelnének bármit is. Kedélyesen elbeszélget fajtársával, s ennél nem is kell neki több. Amikor pedig felkínálják neki a békepipát... majdnem elalél a megtiszteltetéstől. Az arcán tiszta élvezettel bólint, majd kérdés nélkül veszi ki partnere mancsai közül a csibukot, hogy egy kellemes pöffentéssel egy karikát varázsoljon a tüdejébe leszaladó, majd visszasuhanó füstből.*
-Ínnye! Nincs is ennél jobb, kérem szépen! Tudja, Dra... *Ennyire emlékszik a nevéből.* a hálám még leszármazottaimban is meglesz az Ön irányába!
*Barátian újból megpaskolja a másik fenekét, ezzel jelezve, hogy bizony most már adósa az asszonyságnak.*
-S ezután merre tetszik menni?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10032-10051