Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 215 (4281. - 4300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4300. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-24 07:21:03
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Harci Torna//
//Freyai - Dynti//

*Talán az a szerencséjük, hogy nem éles fegyverekkel vívnak, különben szépen helyben hagynák a másikat. Eddig két támadása sikeres volt, de nem engedheti meg, hogy elbízza magát, hiszen a lány sem lazsál, amint arra lehetőséget lát, rögtön megkísérel egy visszatámadást. Résen kell lennie, hogy ezt védhesse, így rámarkol a kardra, majd amint tudja, kardjával megfékezi a támadást, lehetőleg úgy, hogy kitolja a másik kardját oldalra, majd amint ez sikerül, újból támadásba lendül, s kihasználva az esetleges tért, ismét egy oldalirányú vágással próbálkozik az elf ellen.*

4299. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-24 00:20:51
 ÚJ
>Dayria Yoleath Valurien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Kalisthe Elawin//

*Nem mondhatni, hogy hozzá van szokva magánszférájának alattomos megerőszakolásához, ám a lány mozdulatai olyan könnyedek és óvatlanok, hogy puszta túllihegés volna a biztonságát félteni a vékony, kíváncsiskodó ujjaktól. Fogdossa csak, szimatolgassa, érezze magát közelebb a korall színbe öltözött virághoz, hogy aztán amaz a legváratlanabb pillanatban szippanthassa magába a törékeny életet.
A lény gondolatai újfent ösztönös, akaratlan indíttatásainak tengerén lavíroznak, noha ezúttal a kifogástalan álca fenntartásához elengedhetetlen, hogy lecsillapodjék a benne tajtékzó vágy az ismeretlen vérének kiontására, máskülönben túlzottan feltűnőek lesznek kósza pillantásai az általa oly’ kedvelt testrészek irányában. Szerencséje a mocsárhajúnak, hogy loboncának nagy része óvón takargatja a csinos kis nyakat, ugyanis az ezüstszín hajú szépségben lappangó démon kedvenc élelemforrása a bőr közelében húzódó lüktető artéria. Azonban jégből vájt tekintetét semmi nem gátolhatja meg abban, hogy alámerüljön a lány mellkasára, s bár eltűnődött ábrázata tanúskodhat egyszerű figyelemkiesésről, ám a testet öltött gonosz inkább a bordák fogságában dobogó szívet vizionálja maga elé, s szinte hallja, ahogy ütemesen kalapál az övéhez képest gyönge, halandó testben...
~Micsoda dallam...~*
- Úgy gondolod? Bizonyosan eltérő lehet a nyugatiakétól. Vagy netán az illatvizem? *Kérdezősködik ártatlanul, midőn szürkéskék lélektükrei barátságos fénnyel ölelkezve emelkednek vissza a leányzóra. Itt az ideje elhinteni az aprócska hazugságot a gondolatolvasásáról, de legnagyobb meglepődésére egy alpári kinyilatkozáson kívül nem nyer magának érdemi csodálatot. Nem kíván magyarázatokkal élni, melyek során mágiamentességét bizonygatná, az igazságot magáról pedig későbbre tartogatja. Na, nem mintha telepátiája révén olyan könnyedén olvashatna mások fejében, azonban kis gondolatfoszlányokat elhinthetne áldozatának mohával fedett buksijában. Megtehetné, de nem teszi, ha most minden kártyáját felfedi, észre sem veszi, és már is el fogja veszejteni a mocsárhajú eddig töretlennek ható érdeklődését.
Otthonáról szőtt kevésbé derűs szavai viszont hidegen hagyják a fúriát. Ugyan elárulhatná, az ő nem létező szívét épp az effajta helyek lobbantják tűzre, de eltekintve a nyilvánvaló logikai gubanctól, még szemben álló is volna a magáról kialakított képpel egy effajta kinyilatkozás. Nincs szüksége felesleges kíváncsiskodásra, így puha ajkainak bájos mosolyán kívül semmi mással nem kommentálja a hallottakat. Nem úgy, mint a harci tornáról kialakított véleményét.*
- Magam is így hallottam, ha viszont mást nem, mulatni még mindég kellemesebb rajta, mint az egymással diskuráló népeket figyelni. Gyere, szerintem nem fogjuk megbánni. *Magyarázza, miközben felkel a kőpadról, s ahogy a ruháját kezdi igazgatni magán, meghallja az elf mágus szavait is. Olybá tűnik jobbkor nem is támadhatott volna kedve a helyváltoztatáshoz, ugyanis, ha a műkardokkal való akrobatikázás nem is ígér sokat, a mágiát már nehézkesebb ilyesfajta kínos korlátok közé szorítani, így bizonyossággal lesz majd benne bőven izgalom.*
- Akkor gyere, és nézd meg, miként mulatnak itt a népek. *Jegyzi meg a mágus felszólalása után, midőn félig a lány felé fordul.*

//Az erdő szélén//

*Utána remélhetőleg vele és a pelével az oldalán teheti meg azt a nem is túl nagy távot az erdő széléig, ahol már javában folynak a pitiáner küzdelmek.
Dayria gyöngéd, visszafogott mosolyt melenget barackszín ajkain, amint végigfuttatja szürkéskék lélektükreit a népes forgatagon, majd egy tetszőleges helyen megállapodván, újfent a mocsárhajúnak szenteli a figyelmét.*
- Mily’ botor tőlem, még be se mutatkoztam neked. Elenith vagyok. *Ejti ki puha száján a végletekig meggyűlölt nevet, mely mégis kitűnően idomul a lény ártatlan, bájos megjelenéséhez.
Miként remélhetőleg a lány is lecsenget ajkairól egy tetszőleges – bár esetében nyilván igaz – nevet, ismét körülnéz a bámészkodókon, no meg az egymással viaskodókon egyaránt. Lát lovagokat, szép hölgyeket, a napfényt nem félő mélységieket, no meg még egy nagyra termett, erőt sugározó férfit is, körötte furcsa szerzetekkel. Nyilván vajmi vezetőféle lehet, már ahogy meg tudja innét állapítani, azonban bárhogy töri a fejét, nem emlékszik effajta úrra a környéken. Igaz, rég volt már, hogy ismereteit naprakészen tudhatta a világ dolgairól.*
- Mit szólsz? Még ha fegyvereik hamisak is, több itt az élet, mint az udvaron.

4298. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 23:14:57
 ÚJ
>Letrion Raeyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Megfontolt

// Az Unikornis átka – Zárás //

*Épp a lándzsájáért nyúlna, amikor egy erős rúgás hátulról térdre kényszeríti. S bár ezzel még közelebb is kerül a fegyverhez, nem veheti fel, mert hátulról lefogják, és erősen tartják. Ahogy a kobold vezért látja közeledni, megpróbál szabadulni, ám nem tudja kezeit kitépni a szorításból. Ekkor viszont egy nagy lökéshullám mindenkit a földre taszít, s amit Raeyan elsőnek meglát, amikor felnéz, az a burok eltűnése. ~Hát sikerült?~ Körbenéz, s amit lát, az egyrészről bíztató, másrészről viszont bizarr, ahogy visszaváltoznak eredeti alakjukba. Az egyik ájult koboldot, aki őt fogta, és a lökéstől ráesett, úgy kell lelöknie magáról, ahogy annak súlya elkezd növekedni. Felülve a fegyverét keresi, tekintetével pedig az unikornist, és bármelyik társát keresi. Az előbbi holtan elterülve, az utóbbiakból pedig elsőként az óriást látja meg, aki épp a segítségére siet.*
- Igen, azt hiszem.
*Ez után még lemegy, hogy visszaszerezze kardját – nem akármilyen kard ez, hisz az apjától kapta – majd mire visszaér, az egész zavarodott, dühös csapat megindul a falu felé. ~Ennek nem lesz jó vége...~ Tudja, miért mennek, de azért utánuk fut, nem akar egymagában hátra maradni. A falusiakat kint érik, és nem kímélik. Raeyan először csak áll, és döbbenten néz, mint ahogy nagyon régen tette. Persze érti ő a különbséget az akkori és a mostani helyzet között, és azt is, hogy a falusiak meglincselése még jobb sorsot is jelent, mint amit azok tartogattak nekik, meg a koboldoknak, és hogy ez így helyénvaló, és szép és jó. Viszont inkább nem nézi tovább a jelentet, nem hogy részt is vegyen benne, arra pedig szintén nem kíváncsi, hogy a kislány és az anyja hol van, és mi történik épp velük, legyenek bármilyen gonoszak. Ehelyett tétlenül vonul a falu békésebb részei felé – egykét lincselő férfi gyanakodva veszi észre őt, ám legtöbben látták őt a barlangban, így rá nem leselkedik veszély – és kivárja, hogy a tömeg kitombolja magát. ~Legalább a veszély elhárul.~ Ez pedig viszonylag gyorsan lecseng, s hamarosan ismét találkoznak a pappal.*
- Köszönjük. *Veszi át a tarsolyt.* Értem. Jó utat!
*Miután a pap elmegy, Raeyan nekiül, hogy egyenlően elossza négyfelé a kapott aranyat. Mindannyian megdolgoztak érte, bőven. Így kioszt 500 aranyat Agbrerve Erorakthnak , 500-at Saun Lamarnak , és szintén 500-at Dongnor Arsenornak. *
- Tessék. *Szétnéz, hogy megállapítsa a napszakot.* Kezd sötétedni, azt hiszem jobb, ha a ma estét itt töltjük. Holnap pedig elmesélem, miről szólt ez az egész. *Hiszen hiába a fizetség, általában zavaró, ha az ember nem tudja, miért kapta. Ez is a „jussuk” része.*
- Most viszont pihenjünk. Sűrű nap volt ez, azt hiszem, mindnyájunkat meggyötört. *Ő maga legalábbis egy kicsit sem törődik azzal, hogy kevésbé fáradtnak mutassa magát. Ha bármelyikük az azonnali indulás mellett dönt, hát lelke rajta, bár Raeyan nem tartja ezt a döntést sem biztonságosnak, sem kényelmesnek, de hát ki ő, hogy bárkinek az útjába álljon. Ha nyitva van, és be lehet jutni – márpedig jó lenne, csomagja jó része ott van – akkor ő a fogadóban tér nyugovóra. Egy darabig még ébren tartják a történtek, ám viszonylag hamar elalszik. Ráér még gondolkodni holnap.

Másnap ahhoz képest korán kel, hogy mennyire fáradt volt, ám akkor is többet aludt, mint általában. Előkészül, és összeszedelőzködik, majd indulásra készen várja azokat, akik úgy döntöttek, hogy ma indulnak.*
- Indulhatunk? *Kérdezi, amennyiben mind összegyűltek.*

4297. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 23:09:40
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Harci Torna//

//Gabrien vs Moranshe//

*Az első buzogánycsapás sikertelen, azaz Moranshe jó ütemben lép el a lezúgó fegyver útjából, majd azonnal visszatámadásba megy át.
Várható volt a küzdelem elején, hogy egyfajta puhatolózással kezdődik a harc, de a kolosszus nem kívánja sokáig a komfortzónáján belül tartani ellenfelét.
A visszatámadás, azaz a szúrás a pajzs alatt a lába irányába nem talál, az életlen kard halkan sikoltva csúszik le a csataszoknya acéllemezeiről, talán akkor sem okozna sérülést, ha éles fegyverekkel folyna a küzdelem.
A hósörényű nem állítja meg a láncos fegyvert, hagyja, hogy a lendület továbbvigye azt, majd félig karból, félig csuklóból már vezeti is a zúzófegyvert újra támadásra, egy kurta kört írva le a levegőben a súllyal.
A támadás célja ezúttal ellenfele karja, az, amelyikkel a fegyvert tartja. Moranshe karja eddigre valószínűleg visszafelé tart a karddal a kezében, de ha jó ütemben támad, akkor akár meg is béníthatja a kardforgató kart, esetleg kiverheti a kezéből a kardot, ha a súly telibe kapja a pengét.*

4296. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 22:51:09
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Isurii, Jane, Khan, Kagan//

*A sörkérdést megoldandó, ha leendő tanítója esetleg el is kérné, Taitos akkor is meghúzza a korsót, és reménykedik, hogy tényleg nincs benne méreg.*
~Remélem így végre az egészséges gyanakvásnak is annyi~ *gondolja, majd miután látja, hogy Kagan csak úgy szorongatja a korsót, magában elmosolyodik* ~Amint belekortyol elkezdek támolyogni~ *fut át agyán a gondolat, de a jómodorra való tekintettel inkább kihagyja most ezt a kis mókát.*

*A mágusnő sejtelmes felvetésére, a pontos fogalmazást is felrója képzeletbeli listájára, a többi megtanulandó dolog mellé.
A nő szemei nem tudják megijeszteni, egyelőre. Mindenesetre egy ilyen kék szempár inkább hat megnyugtatólag, tehát a pillantását állva így válaszol:* -Amennyiben a tanítóm jónak látja, lehet bármi. *Mondja vigyorogva, majd elképzeli, ahogy trágyát pakol egy istállóban, és minden talicska trutymó után a gyakorlás kedvéért megidéz egy lószellemet, hogy a lovak ürítési szokásainak megváltoztatásáról tárgyaljon vele.*
-Jól hangzik! *Állapítja meg, miután a mágusnő az általa mondani akartakra válaszolt, majd még mielőtt elindulna Kagan nyomában folytatja.* -Köszönöm a bizalmat. *Szünetet tart* -Segíthetek esetleg? *mondja, majd kezét a nő felé nyújtja, hogy segíthessen neki a rönkről felállni, hiszen nemrég még félholtan hevert a sárban.
Végül miután felsegítette a nőt (már ha az elfogadott segítséget), hagyja hadd menjen, hiszen hülyén nézne ki, ha a környék egyik legjobb mágusa élő mankója lenne, amúgy is kissé visszatért belé a szín. Talán ő is kereshetett valakit akit taníthat.*
-És mit jelent a Vashegyhez való csatlakozás, mit kell tennem hozzá? *Kérdezi még a zsibongó tömegbe érés előtt.
Később a harcosok viadalainál csendben követi a kis csapatot, és közben megszemléli a "fontosabb" enberek kísérőit is. Végül arra jut, hogy egy harcedzett fiatalembert, és egy kedvesnek tűnő valamiféle gyógyítót lát, de ebben egyáltalán nem biztos. Majd végül a harcosokra vetül a tekintete, és közepes érdeklődéssel nézi a viadalokat, miközben követi ujdonsült mesterét.*
~Egy ital mindig, mindent feldob!~ *emlékszik vissza Zordon, a nevelője, mosolygós arcára, mikor a messzi "hazájában" a tűz mellett iszogattak.*

A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.23 22:51:44

4295. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 22:35:02
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Harci torna//
//Morwon- Yüger//

* Sikerül nekirohanni a nőnek, már, ha ez sikernek számít. Ám ezúttal nem olyan szerencsés, mint az elobb. Az ellenfél pallosa eltalálja lábát, de mivel annak pengeje tompítva van, így alig érzi meg az ütést, melynek bizonyára nyoma sem fog néhány napnál tovább maradni, csak kis horzsolás. Viszont akkor sem tetszik ez kifejezetten Morwonnak, ezért pajzsát továbbra is előre tartva nyomul előre, közben oldalról nagy lenditessel megsuhintja a fegyvert, s valamilyen furcsa módon ismét az ötkor próbálja eltalálni. *

4294. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 22:13:58
 ÚJ
>Isurii Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

//Isurii, Jane, Khan, Taitos //

*Nem egészen tudja pontosan, hogy éppen most mire érti Kagan a "hamarosant", de azért biccent rá. Tőle is köszönettel fogadja az elismerést. Tényleg viadalt nézne, tényleg fel kéne mérnie "hamarosan" hova kell eljutnia ahhoz, hogy a döntőben is lehessen esélye. Moont például még egyáltalán nem láthatták varázsoni, mert ő kihívó híján egyből továbbjutott.
Annak örül, hogy Janemitának tetszik a beosztása, egy kis ördöggel tényleg nem telhetnek unalmasan a lány napjai. Majd alkalom adtán ő is szemrevételezi azt a bestiát most, hogy már pár elejtett szóból tud a létezéséről. A vadászatról fél esztendő alatt senki nem számolt be neki részletesen, pedig nem él elvonultan, zárkózott remete életet. Mindössze valamiért senki nem godnolta fontosnak beavatni őt, vagy mesélni róla, pedig régen milyen jó is volt mikor még esténként a tűz mellett szórakoztatták egymást ilyesmivel.
Ami a figyelem perifériájára szoruló Khant illeti, elsőre tényleg rendesnek tűnik. Még azt sem lehetne mondani, hogy a gond akkor kezdődik, mikor szólásra nyitja száját, mert nem. Egészen addig semmi probléma, amíg el nem kezd komolyabban gondolkozni. Az a lovászlányos dráma, vagy az Isurii-Pegazus dráma is ennek eredménye lehet és személy szerint ő azóta sem érti egyiket sem Janemitához hasonlóan.

Ami Taitos mondandóját illeti: érdeklődve hallgatja, bár itt-ott kissé érdekes az ifjú szóhasználata.*
-Bármilyen?
*Kérdez vissza sejtelmesen mosolyogva, tengerszín szemeiben pedig némi huncut fény csillan, de nem az az érdeklődést felcsigázó fajta, hanem az melytől inkább elbizonytalanodhat a vele szemben álló. Isurii pont olyan arcot vág, mintha tudna valamit, amit a másik nem: például tudná hogy milyen könnyen ki lehetne használni egy ilyen ajánlatot. A hajfonás tudományáért cserébe talán a lábát masszíroztatná meg... De rosszindulatnak híján nem fog visszaélni a pontatlan megfogalmazás adta lehetőségekkel, épp ezért is kérdez inkább vissza.*
-A hadseregekhez első sorban hadviselés kell. Csatamágus sincs csaták nélkül, de ha érdekel a mágia tudománya szívesen tanítalak. A feladatok ellátásával kereshetsz pénzt, hogy megfizesd az árát, de ígérem nem szabom magasra, ha a Vashegyhez csatlakozol.
*Mosolyog az idegenre, majd Kaganra pillant, hátha van ellenvetése, megjegyezni valója.
Egyébként ha fivére tart a mérgektől -és képes két percig egy helyben maradni, hogy Isuriinak esélye legyen- akkor húga szívesen elmormol egy varázsigét az ő italára is, mely bűbájjal hatástalanítani tudja a természetben előforduló ártó szereket.
Elég egyszerű varázslat, de életet menthet.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a természetben előforduló, nem mágiával létrehozott mérgek eltűnnek a kezébe vett ételből, italból.

4293. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 22:01:16
 ÚJ
>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

*Az egyik, számára új sötételftől, Moonxylvery rokonától máris elbúcsúznak. Túl sokat így nem tudnak meg róla. A másik, különös szerzet azonban körükben marad. Láthatóan valami nem stimmel vele. Ezt nehéz nem észrevenni, és nem csak a kinézete miatt, hiszen ha fura jeleket keres, akkor az átok emlegetését, valamint Svir felkarolását még csak meg sem említette. Egészen megsajnálja az íjászt, a jóízlés azonban hallgatásra bírja.*
- Mikor kezdődik a küzdelem? *nyakának a küzdőtér felé nyújtogatásával ezt nem sikerül megállapítania, így a legilletékesebb, Moon felé fordul. A bora szép ütemben fogy, és mielőtt elindulnak, be akar szerezni belőle még egy kupával.*
- Lehet, hogy van, akire ráfér némi varázslat *céloz nagyon finoman Rynizzre. Hátha telibe találja valamilyen általa nem ismert gyógyító mágia, vagy fejbe kólintja egy elemek kiváltotta égi csapás, amitől végre rendbe jön. Bár erre jelenleg csekély esélyt lát.*

4292. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 21:21:47
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Kagan, Isurii, Jane, Khan//

*Ő is sört mondott, de lehet, hogy teának hangzott, végül is, ejtésmód kérdése. Ha kellően be van rúgva valaki, mondhatja is, értheti is bárhogy.*
- Remek. Igyál. *biccent a férfinek, hogy igyon bele szépen az italba. Ha mérgezett, azt Taitos fogja először megtudni. Ha a fickó beleivott, csak akkor veszi át a nedüt, de nem iszik bele, csak tartogatja bal kezében - a mérgeknek mindig kell egy kis idő.*
- Aha. *pislog bizonytalanul Taitosra, hallgatva az előadását, és valahol örül, hogy a fiatal férfi műsora nem neki szól. Nem tudna mit hozzátenni. Inkább Khant veszi szemügyre, pillantásával jelezve, hogy még nem végeztek, de egyelőre nem akarja firtatni a megvizesedő és lavinaként moccanó beleinek témakörét.*
- Meg kellene néznünk a párbajt, hmm? *veti fel Khannak, aki biztosan értékelné a harci tusa látványát, már csak szakmai szempontból is.*
- Menjünk közben, gyertek! *int a lányoknak is, és ha már Taitos ott sertepertél, jöhet velük. Ha a fickó még mindig nem esett össze, Kagan óvatosan belekortyol a sörbe.*

*A tusa közelébe érve már minden Tharg páros felvonul, és Gabrien Moranhéval össze is akaszkodik. Itt még nem tudja, kinek szurkoljon, de a Morwon-Orkon összecsapásban könnyebb a döntés.*
- Lapítsd ki a bestét, Morw! *szurkol a hatalmas Thargodar-tagnak, és vigyorogva nézi a küzdelmet. Ő maga nem nevezett, nem tartotta magához méltónak a kiírást és a szabályzatot, na meg leleplezni sem gondolta harcértéküket. Még nem.*

4291. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 20:17:54
 ÚJ
>Ágrólszakadt Janemita avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Isurii, Kagan, Khan, Taitos //

*Valóban nem lételeme, hogy köszöngessenek neki minden apróságot, de nyilván nem zárkózik el előle. Elmosolyodik csak és teszi tovább a dolgát.*
-Ohh, igen. Kedvemrevaló. *Vigyorog. Tetszik neki ez a szó. ~Kedvemrevaló.~ És nem is hazudik, tényleg szereti a kis dögöt tollastól-szőröstől, főleg mióta mászkálni is lehet vele. Persze, a többi munkát sem veti meg.*
-Pedig rendes embernek tűnik. Így messziről. *Fűzi hozzá Khan dolgához vállvonva. Még mindig nem érti, hogy mi volt az a dráma a lovászlánnyal, másról meg nem igazán tud, amivel szálka lett a Thargok szemében. Bár az iménti eltűnésével sem lophatta be magát Kagan szívébe, az biztos.
A szürke pasas kénytelen hát előttük beszélni, bár a félvért nem igazán érdekli annak kérelme és vágya, hogy Isurii kis tanonca legyen, azért hallgat. Nem feltétlenül azért, hogy Taitos rosszul érezze magát, csak hát a tudás hatalom, Jane-nek pedig tudásból is kevés van, hatalomból meg semmi.
Mivel Kagan és Khan is elég közel vannak, hogy a lányra vigyázzanak, no és hogy szemmel tartsák Taitost, ezért tekintete a küzdő kolosszus felé vándorol. Hátha elcsíp néhány csapást. Elég vegyesek az érzelmei, mert akarja ugyan, hogy a hegyomlásnyi férfi győzelmet arasson, azt nem szeretné, hogy Moranshe megsérüljön. Hiába az életlen fegyverek, azért lehet velük fájdalmat okozni. Szerencsére látja a vörös hajú nőt is, aki még a Holdudvaron üvöltözte, hogy "Felcser!", így hamar megnyugszik a lelke. Ha baj van, biztos összefoltozza a szerencsétlenebbik félt. Nem lesz gond.*

4290. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 19:50:33
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Harci Torna - Egészségügyi szolgálat//

*Kóstolgatás. Leginkább így tudná meghatározni azt, ami jelenleg a küzdőtéren folyik. E kezdeti szakaszban a felek zöme még épp csak egymás erejét, ügyességét méri fel. Nagy sóhajjal nyugtázza a látottakat. Ilyenek a harcosok, folyton csak önmagukra gondolnak, és egy pillanatra sem jutna eszükben a háttérben várakozó felcser sanyarú, unalmas sorsa.
Figyelmét, és morgolódásának legfőbb tárgyát most Gabrien és Moranshe küzdelme köti le. S bár a szöszke ügyesen mozog, azért a batárnak jósolná a győzelmet.*
~Vagyis a másik szorul majd ápolásra.~
*Fintorog egy sort a gondolatra, és teszi meg a tőle telhetőt az ügy érdekében.*
-Vágj alá Cicuka!
*Hangja pedig termetének dacára edzetten erős, mint a legtöbb piaci kikiáltóé, ha még sem lenne mindez elég, jobbjának két ujját szájába kapva füttyent éleset. Magasról tesz arra ki hallja (feltehetően mindenki) avagy arra, ki veszi magára hajrázását. Csak egy számít, legyen dolga végre.*


4289. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 19:31:25
 ÚJ
>Agbrerve Erorakth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Az unikornis átka - Zárás//

*Ő maga is meglepődik mikor a legyőzhetetlennek hitt állat szarva ripityára törik kardja alatt és az unikornis kileheli a lelkét. Majd egy ismeretlen erő hirtelen hátra veti, ugyan nem esik pánikba, az nem is az ő stílusa, de az értetlenkedés ismét feltűnik szemei között, mikor a páncélja immár harmadszorra is a földhöz vágódik. Hátán fekve látja az égen szertefoszló burkot és ekkorra már minden tiszta előtte. A szörnyeteg halott, az átok megtört, ő pedig immáron pajzsára véshetné az unikornisölő nevet. Persze nem biztos, hogy ezt meg is teszi, hisz saját ereje messze az utolsó volt az átkot megtörő cselekedetek hosszú sorában. Ha rögtön az elején lesújtott volna az állatra és legyőzi akkor lenne mivel büszkélkednie, de így mindez egyedül a pap érdemeként írható fel. Lassan feltápászkodik és még egyszer letekint a halott lóra. Furcsa, azt hitte, ha megválik a szarvától, épp olyan lesz mint bármelyik másik ló.* ~Vajon mi történhetett a szárnyaival?~ *Teszi fel magának a következő kérdést.* ~Attól vadult volna meg, vagy tán egy nála sokkal erősebb harcos, egy valódi hős szabadította meg tőlük.~ *Erre a kérdésre valószínűleg sohasem fog választ kapni.
Övéből egy nagyobb rongyot vesz elő és megpróbálja összeszedni a széthullott szarv maradványait, azt a kis marék törmeléket ami még belőle megmaradt. Nem valami nagy trófea, ám babonás harcos lévén úgy dönt magával viszi, ki tudja, talán egy nála műveltebb személy majd hasznát is látja, ám lehet olyan értéktelen kacat mint amilyen saját szakálla volna, ha egyszer eltávozna az azt hordó óriásból a lélek és már nem lenne kit díszítenie.
Mikor hátra fordul, látja a visszaváltozott és meglehetősen csupasz hadsereget amint épp éledezni kezdenek. Szépen visszabaktat a barlangba és felemeli még korábban a koboldok közé vágott pajzsát. Egyelőre nem tudja vajon az átváltozás mennyivel hat ki azok viselkedésére. Hisz Saun és Arsenor átváltozásuk után is ugyanolyanok maradtak így bőven lát esélyt, hogy a visszaváltozott koboldok természete egy cseppet sem lett jobb. Amíg viszont a sebeiket nyalogatják és próbálják megérteni mi is történt velük, addig talán nem lesz gond.
Gyorsan kihalássza Raeyant is az alul öltözött férfiak halma alól. Szégyenli amiért csak most jut eszébe szegény vezérük és amiért először az unikornis maradványaival, aztán nagy fémpajzsával volt elfoglalva.* -Jól vagy. *Próbálja némi kedveskedéssel menteni a helyzetet ám ekkor felhangzanak Khream szavai és mintha egyenesen Agbrerve szívéből szólnának.*
-Harcra! *Kiáltja el magát, majd a támadó társasággal együtt a falu felé indul. Igyekszik velük lépést tartani, csak sérülten és az ő súlyával ez nem túl egyszerű. Elképesztőnek tartja mindazt ami ebben a faluban zajlott. Az a kislány, lebeg a szeme előtt, aki az elején olyan kedvesen integetett feléjük ám a burkon túlról már gonosz vigyor ült az arcán. Szükséges gyilkolás, jogos bosszú az ami szeme előtt folyik, és amiben maga is részt vesz. Buzogányával jobbra balra osztogatja a halálos csapásokat. Gyenge ellenfelek ezek ám rettentő veszélyesek és bizony ha életben maradnak hamar újrakezdhetik az a rituáléikat. Az egyetlen amivel nem ért egyet az a velük való küzdelem. A halált kiérdemelték ugyan, de azt nem, hogy kard által pusztuljanak. Egyik sem méltó többre a kötélnél.
A csata után felkeresi hátasát is. Reméli a falu nem tett benne nagy kárt. Amúgy nem félti dzsidást, hisz elég nagy és erős állat. Talán nem olyan erős mint az unikornis, de egy szimpla kis falu nem tud kárt tenni benne. Ám ezektől minden kitelik, és nyilván nem örültek a rájuk szakadt elefántnak.
Végül meghallgatja a pap beszédét, és megvárja amíg a vezér elosztja a zsákmányt. Ő nem pénzért cselekedett, csak azt tette amit a becsület megkívánt ám ha Raeyan ad valamit azt nem fogja visszautasítani hanem megbecsüli vezetőjük ajándékát.*

4288. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 19:14:55
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Nimue//

*Szerencsére ő sem nagyon hallja már, amint a fickó ismét távozásra szólítja fel, így arra sem figyel oda, amint annak ujjai a mesterkardjára kúsznak. Tőle akár pecabot végére is kúszhatnak. Ha még mindig az a nyikhaj kölyök lenne, aki még nem tapasztalt semmit a világból, lehet belefagyna a vér is, de így semmi reakció, inkább csatlakozik egy kellemesebb társasághoz.
Amint a lány felnevet, már sokkal inkább nyeregben érzi magát. Talán hálás is lehetne a behemótnak, amiért tuskó módon reagált a segítségnyújtásukra, hisz így legalább a Hópihe is megláthatja, hogy Caleth is tud rendes lenni, vagyis… Hihetetlenül próbál az lenni.*
- Hát, már az is több, mint amire az én gyógytudományommal mennénk. *Kacsint a lányra, de azért ez nem teljesen igaz. Akinek annyi sebe és monoklija volt már életében, mint neki, az nagyon jól tudja, mik azok az apró praktikák, amikkel ezeket a leggyorsabban meglehet gyógyítani. Csak, nem szívesen segít másoknak, a hálát sokan még hírből sem ismerik, ahogy azt az imént is tapasztalhatta.*
- Ugyan cicám, egyesek csak szeretnek fontoskodni, vagy az erejüket fitogtatni, ez az ő hibájuk, ha viszont foglalkozol velük, na az már a tied. *Lazán megvonja a vállát,majd nyújtózkodik egyet. Részéről ennyivel le van tudva az a bagázs, legközelebb inkább majd a háttérből tapsol meg énekelget, amíg valaki odarohan a lányhoz segíteni.* Tudod, a hülye okoskodik, az okos meg hülyéskedik. *Mondja, bár hirtelen rá kell döbbennie, hogy jelen esetben pont ő az, aki okoskodik.*
- Rendben, de ígérje meg, hogy ha valamelyik összeesik hagyni fogjuk megrohadni a földön. *Párszor megvonogatja a szemöldökét és körbenéz. Pontosabban fogalma sincs kik fognak vetélkedni az utolsó körben, de a tűzmágus fickó már elnyerte a szimpátiáját, így ha csak addig nem lát arra érdemesebbet, akkor bizony neki fog szurkolni ismét.*
- Hát lehet erre nemet mondani? *Vigyorog le a lányra jelezvén, hogy beleegyezik, majd hirtelen ötlettől vezérelve leguggol a lány elé, majd benyúl a zsebébe, s bár a lány már nem látja, de előkap egy másik érmét. Felmutatja a lánynak, s akkor még csak egy van belőle, majd összezárja a tenyerét.*
- Ha megtennéd, hogy ráfújsz… *Néz a lányra, s ha esetleg megteszi, akkor örül, ha ódzkodik tőle, hát megteszi saját maga, majd amikor kinyitja a tenyerét, abban nem egy, hanem legalább 7-8 érme van. Majd összezárja a tenyerét, kinyitja és ismét egy lesz belőle.*
- Hát nem egy jégeső varázslat, de gondoltam valamivel kárpótollak az anyás incidensért. *Teli fogas vigyor, majd ismét kiegyenesedik.* Ha elárulsz magadról még pár dolgot, talán elárulhatom, hogy csináltam.

4287. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 19:01:11
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Harci Torna//

//Ethea és Harath//

*Semmi szokatlan nincs fegyverválasztásában, annál is inkább, mert ha íj van kezében, oldalán mindig megtalálható eme fegyver. Ugyanakkor ez talán fairebb a lánnyal szemben, kit nem sikerül kizökkentenie kis heccelésével sem. Ő szintúgy nyugodtan áll, mint előbb néhány pillanattal. Ahogy gondolta már korábban, amaz ügyesen beáll a nappal háttal, pajzs és rövidkard mellkasa előtt, feléje szegezve. Látja, mint hunyja be szemét a másik, lélekben már tudja eztán következik a kezdés. Nem kell csalatkozzon.
Egy pillanat tört részéig nem mozdul, mintha megfagyott volna. Szinte egy időben indul meg, cselekszik villámgyorsnak szánt oldalirányú kis sasszéval balra, aztán visszatáncolással a másik irányba. Ezzel kívánja összezavarni az ellenfelét, hogy még csak fegyverük se csókolózzon össze, ellenben a nap így már nem fog szemébe sütni, ha minden jól megy. Sőt jobbra kerülve, a lány baljára, egy-két visszavágással próbálkozik előbb bal, majd jobb kezében fogott kardjával. Célja előbbivel a lány pajzsának döngetése, aztán az azt tartó keze, felkarja. De ha felkínálkozik, úgy kézfeje, csuklója is szóba jöhet, az ízület mindig jobban fáj, és gyengít. S ha ideje és helye van még, úgy a lendületes kitérését továbbviszi, így kerülve újfent kardtávolságon kívülre tőle.*

A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.23 19:02:19

4286. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 18:54:52
 ÚJ
>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//

*Kelletlen kis fintorra húzza festett ajkait Moon kérését hallva, különösen, miután az egyetlen jól öltözött férfiú figyelmével, s bókjaival tünteti ki. Leányos zavarban kuncog fel röviden Svir hajbókolására, csillogó tekintetéből teljesen egyértelműen kiolvasható, hogy ennyivel is megnyerte magának a férfi. Persze előbb a sötételf leányzót kell helyre tenni, elvégre nem tűrheti, hogy ilyen kínos helyzetbe hozzák, ilyen fess úriember előtt.*
-A nevem Twinilie Rineril. Éc minden rendben van az elmémmel. Te vagy képtelen felfogni, hogy megátkoztak.
*Nyivákol Moonnak, de Svir előtt mentegetve magát, a többiek a legkevésbé sem érdeklik. Pasi hangon meg nem fog beszélni, azért se! Az nem megy a ruhájához.*
-Mác jobban.
*Ad kacagva választ, és karol Svirbe.*
-De előbb nézzük azt a harcot.
*Kacsint fel a pasira, nagyon igyekezve kellőképpen kihívó lenni, egyszersmind kerülni a problémás hangzókat.*
-Hívj Twininek.
*És döbben is le egy pillanatra, mikor elméjébe idézi miként mutatta be a férfit Moon. No mindegy, mosolyog a másik arcába negédesen. Majd kerüli a megszólítást.
Az új becsatlakozót csak egy futó pillantásra méltatja, és arra a fél szóra még pontosít nevén. Nem Rynizz, az nem ő. Hiába is erőltetik.*
-Twini.
*Ezzel fordul máris vissza Svir felé.*
-Gyönyörű kalap, igazán előkelő.
*Vet vágyakozó pillantásokat a fejfedőre.*
-Van jó pár belőle a birtokomban, de egyik cem ilyen megnyerő. Hol vette? Vagy kécítette? Remek munka, igazán.
*Csacsog, ahogy a tizenéves fruskák szoktak, szempillarebegtetve, kényeskedve.*
-Merre tovább?
*Tekint még körbe, kell-e már indulni a tusa helyszíne felé. Saját részről nem ódzkodik a mágiától, épp ellenkezőleg, kifejezetten vágyik rá, hogy végre megfelelőt találva visszanyerje alakját.*



4285. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 18:16:15
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// Az Unikornis átka - Zárás //

*Raeyan érezheti, hogy nem a legerősebb koboldokkal van dolga, így mikor próbál enyhíteni annak a szorításán, ami a nyakát szorongatja, az sikerül is valamennyire, pontosabban annyira elég, hogy fogást találjon rajta, s a másikra hajítsa. Ám ennek még kevésbé sincs vége... Váratlanul egy erős rúgást érezhet a háta mögött a lábán, mire térdre is rogyik rögtön, s két kobold hátulról erősen lefogja. Majd megpillanthatja, hogy a vezér dühös pillantásokkal, kezében karddal lépked felé a tömegben...
Arsenornak sem jobb a helyzete, hiszen bár felébredt, de a kobold nem hajlandó leszállni róla, s igen erős ütésekkel sorozza az arcát. Több helyen vérzik, számos ponton pedig bőven feldagadt már, egyik szemére nehezen láthat. Félő, hogyha ez így folytatódik, teljesen rommá lesz törve az arca...
Saunnak is sikerül kitérnie a kezdeti két kobold elől, ám látva, hogy eléggé erős, váratlanul vagy öten vetik rá magukat, s azonnal le is teperik a földre. Hamar elkezdik ütni ők, ami az ő esetében eléggé fájdalmas, hiszen páron páncélkesztyű virít...
Tehát mindenki eléggé szorult helyzetben van, mikor a kántálás abbamarad, s Agbrerve, az óriás lesújt... A pap nem volt teljesen biztos a sikerben, ám a szarv ahelyett, hogy épen maradna, akárcsak a bőr, ripityára törik! Ez pedig egy kisebb láncreakciót el is indít. Az állat, immáron élettelenül hullik a földre, úgy, hogy semmi istenség nem lakozik már odabent. Ekkor hirtelen mindenki érezhet egy energialökést, mely mindenkit a földre a dönt, s láthatja a társaság, ahogy a burok felvillan, majd szép lassan elpárolog. Végül pedig az összes kobold - beleértve Saunt és Arsenort - elájul, de csak pár pillanatig. Alig tíz másodperc alatt az összesről lehullik a szőr, végtagjaik, s vonásaik pedig visszanyerik eredeti külsejüket, csupán ruha nem takarja testüket, de ez jelen helyzetben a legkisebb probléma. Kissé fejfájósan eszmél fel mindenki, viszont emlékeiket nem vesztették el, tisztán emlékeznek minden egyes pillanatra, melyet másik bőrben töltöttek. Ez pedig hatalmas dühöt eredményez mindenkiben.*
- Emberek! *szól fel váratlanul Khream* Sajnálom, hogy át kellett élnetek ezt az egészet, de már szabadok vagytok! Viszont úgy vélem, akadnak nem messze olyanok, kiknek feltehetnénk pár kérdést...
*Egy csatakiáltást követően ordítva megindul a kis sereg vissza a faluba. A határnál megállnak egy pillanatra - nehogy véletlenül nekimenjenek a falnak -, de látván, hogy tényleg eltűnt, tovább is rohannak. S micsoda véletlen, a falu aljasabbik része pont feléjük tart, de mindenki rémülten eszmél fel, mikor a tömeg feléjük kezd rohanni. Páran megpróbálnak elszaladni, de azokat hamar utolérik. A pap pedig hátul kullog... Tudja jól, hogy mi fog következni, s tudja, hogy számos élet véget fog érni hamarosan. Pap lévén ellenzi az ilyet, de ha emberként nézi, akkor megérdemlik. Így hát nem is figyel oda, inkább eltűnik egy kicsit a templomban, miközben a férfiak nyakát eltörik, majd a nőket, s az öregeket elhurcolják... Csak ezután lép ki újra, s bús ábrázattal, a négyes felé lép, akik ha szétszéledtek, összehívja őket.*
- Azt hiszem, meg kell köszönnöm a segítséget. Nélkületek nehezen ment volna. *ekkor Letrion Raeyan kezébe nyomja a tarsolyt, mely 2000 aranyat tartalmaz. * Ezt osszátok el, megérdemlitek. *ábrándosan a feldúlt tömeg felé fordul* Nem tudom, mi lesz most. Azt hiszem, páran itt maradnak, s újjászervezik a falut. Ráfér, azt hiszem... De nekem már itt nincs keresnivalóm. Ideje odébb állni.
*Azzal egy bús mosolyt elmorzsol, majd egy kis batyut felkapva megindul kifelé a faluból, miután Khreammal elbúcsúznak. Ő marad... Célja, hogy jobbá tegye ezt a falut, ha kell, új lakókkal, s ha kell, akkor mindent bevet annak érdekében, hogy biztonságos legyen itt. Immáron sokkal éberebben...
A nap ereszkedőben van, s hamarosan leszáll az éj. Akad pár üres ház, ahol meghúzhatja magát a társaság éjszakára, ha maradni akar. Nem árt a pihenés, hiszen a sérülések hosszú ideig emlékeztetni fogják őket arra, hogy egy démoni Unikornissal vették fel a harcot...*

4284. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 17:05:19
 ÚJ
>Mordach Harders avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147

Játékstílus: Szelíd

// Átkozott fogadó //

*Mordach eléggé figyel a részletekre, s kissé idegesítő is lehet, hogy olyan sokat kérdez, de hát mit lehet tenni, eléggé alapos!*
- Valóban jó harcos volnék, de az ide miért is kell?
*Nem tudni, hogy csupán egy játékos megállapítás, vagy esetleg egy elszólás volt, de mindenesetre megért egy kérdést. Na, nem mintha baja lenne azzal, ha esetleg bevetheti pengéjét, sőt! Kártevő irtás, vad irtás, vadászat? Jöhet! (függetlenül, hogy takarító lesz) Azt viszont kétli, hogy betolakodók járnának erre, hiszen még aki tisztességesen akarja megkeresni a helyet, annak sem megy. Nem hogy a csőcseléknek...
Ekkor váratlanul Awer ismét osztódni kezd, mire a Vörös arckifejezésére egy kisebb undor ül, ahogy végignéz Awer nyolcvanon.*
- Fujj. Ezt meg hogy csinálja?
*Teszi fel a költői kérdést, amire talán nem is igazán vár választ. Egy erősebb, vagy gyengébb mágiával könnyedén lehet hasonmásokat készíteni, s ő maga is szívesen megtanulná ezt, sőt! Egy alku hamar körvonalazódik a fejében, de ezt majd később...
A Vörös végül csendben követi a hasonmást, s próbálja fejben megrajzolni maguknak a térképet. Egyelőre nem igazán foglalkoztatják az átlagos szobák, leginkább azok érdeklik, melyekhez oda van biggyesztve a "tilos" szócska. Tehát oda kell majd bemenni, idővel! Ezeket a helyeket jobban a fejébe veri, bár az elejét már el is felejtette.*
- Net-Hig. *ismétli* Én már elfelejtettem. *szól vissza Adának Awer előtt* Már a sajátomra se emlékszek.
*Röhögi. Eléggé kacskaringós a hely, szinte ugyanolyan ajtóval, szóval párszor véletlenül biztos el fogja téveszteni. Vagy direkt... Az utolsó információra pedig csupán bólint egyet, aztán belép a szobába.*
- Akkor reggel.
*Biccent Awer ki tudja hányadik hasonmása felé, azzal ha bezárul az ajtó, le is hajítja holmiját az ágy elé, s csípőre tett kezekkel pillant körbe.*
- Valóban, nagyon hangulatos!
*Azzal váratlanul, még mielőtt a tündér az ágyon landolhatna, felkapja, s körbeforog vele párszor, majd az ágy felé hajítja. Persze, nem vadállat módon...*
- Nem is fogunk mászkálni. *vetődik be Ada mellé* De az árnyékszéket meg kell látogatnunk, márpedig én már nem teljesen emlékszek, hogy merre is van pontosan. S mivel emberek vagyunk, így vétkezünk is...
*Vigyorodik el halványan, egyértelműen jelezve szándékát, hogy egy ártalmatlan kiosonásba talán nem fognak belehalni. Persze, az első éjszakán a tiltott szobákat valóban nem ártana elkerülni, de a többi helyiségbe akár be is kukkanthatnak.*
- Éreztem, hogy hezitáltál a szoba végett. *fordul oldalra kételkedve* Remélem nem bánod, hogy erőltettem, de semmiképp sem szeretném, ha egyedül lennél valahol, egy távoli szobában. Egyáltalán nem vagyok biztos még a helyben, s külön-külön sokkal jobban meg lehet törni. Én rángattalak ebbe - is - bele, s nem szeretném, ha a lelkemen száradna, ha történik valami. Márpedig van egy olyan sejtésem, hogy fog történni. Még ha az nem is abban az értelemben rossz, mint azt mi gondoljuk. Mondjuk, még nem igazán értem, miért van szükség a harctudásomra egy takarításos munka esetén. Talán a takarítás nem is a por eltörlését jelenti! *röhög fel, majd feje alá helyezi kezeit, s a plafonra szegezi tekintetét* Tudod, talán nem is bánom annyira, hogy "kiválasztottak" lettünk. *mondja ábrándosan* Ha csak egyszerű, otthon ülő munkások lennénk, kinek a világ a faluját s a környező földeket jelenti, nem tapasztalhatnánk meg ilyet. Veszélyesnek veszélyes, de talán megéri egy ilyen élményért. Mire a ráncok megjelennek, hatalmas élettörténetünk lesz. Nem azt meséljük az utókornak, hogy mennyit dolgoztunk a földeken kis pénzért, hanem hogy mennyi szörnnyel harcoltunk, hány húzós helyzetben keveredtünk, s mennyi izgalmat éltünk át. *sóhajt egyet, majd oldalra fordul* Még mindig szentül hiszem, hogy oka volt annak, hogy mi találkoztunk. *simítja meg lassan a hölgyemény vállát*

4283. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 15:11:50
 ÚJ
>Saun Lamar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

// Az unikornis átka //

* A beképzeltség, mint oly sokszor, ezúttal is a gazdája ellen dolgozik, mert bár Saun elszólja magát, a vezér nem figyel eléggé a harcosra, így nem esik le neki a szavak jelentősége. Ehelyett felszólítja őt, és Arsenort, hogy vigyen ételt a raboknak. Saun egy tál ételt vesz magához úgy lép a rácsokhoz. *
- Rendben. -
* Válaszolja, miközben belöki a tálcát a rácson. Most már nyílvánvaló a dolog, így mikor a két rab a földre esik, szó nélkül kap a fegyver után, s megy a rácsokhoz. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy az ajtó és a koboldok között legyen. Mikor a rabok kitörnek, gyorsan odavág egyet a legközelebb állónak, majd megindul a tömeg után, mint hátvéd. A kijárat közelében már tőrével is harcol, kard és tőr, megfejelve néhány jól elhelyezett rúgással. *
- Fussatok! Csak előre! -
* Kiabálja bíztatóan, majd azokhoz szól, akik vele harcolnak azért, hogy visszatartsák a szörnyeket. *
- Itt maradunk! Világos? -
* Mordul fel, miközben igyekszik kitérni, hárítani a dögök sunyi csapásait. Aggódik is, hisz előre nem lát, így nem tudja mi folyik ott, de még Arsenort is sikerül szem elől tévesztenie. *


4282. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 14:17:52
 ÚJ
>Moranshe Wylensur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Harci Torna//

//Gabrien vs Moranshe//

*A taktikája egyelőre nagyon egyszerű, ez az, amit a mestere ismerkedésnek hív. Semmi komoly manőver vagy csel, csupán puhatolózás. Szerencsére párbaj lévén egy ellenfélre kell figyelnie, így hát minden érzékét Gabrienre összepontosítja.
Az első csapás nem is várat sokat magára, lendül a buzogány a lány bal válla felé. Úgy tűnik, a férfi is még csak a bemelegítésnél tart, mert semmi trükközés nincs még a támadásban. Aztán majd kiderül, mi jön még utána. A pajzsot azért hanyagolta most, hogy a kitérésre tudjon koncentrálni, amit máris megkezdhet. Ellép a buzogány útjából, a lépés amit tesz, minimális, de elég ahhoz, hogy éppen csak elkerülje a súlyos fegyvert, és megússza épp bőrrel. A lépést követően súlypontja hátrébb lévő bal lábán van, de a következő pillanatban már jobb lábára nehezedik, és egy gyors, a pajzs alá, a lábra célzott szúrással válaszol. Nem egy komoly támadás, súlyos sérülést sem igazán lehetne okozni vele, inkább amolyan riogatás, már ha egy ember óriást lehet egyáltalán riogatni.*

4281. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 12:16:21
 ÚJ
>Yüger Garakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Harci torna//
//Morwon- Yüger//

*Az ütését kivédte az óriás, épp csak érzékeli szemével a szikrákat és fülével a vasak csikorgását, mikor a nagy már ront is neki pajzsával. Nekifeszül, néhány lépésnyi távolságot csúszik, közben igyekszik kivédeni a szúrást. Oldalra fordul, hogy vállával támaszthassa a pajzsot, ezzel elkerüli a pengét.
Mikor az óriás megáll, az ork a nagydarab lába felé vág, hogy megsebezhesse annyira, hogy ne legyen olyan biztos a lábaiban, mint előtte. A támadás után két lépést tesz hátra, felemeli a kardot átlósan maga elé, védekezésképpen, ha az óriás tartogatna valamit a tarsolyában.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257