Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 178 (3541. - 3560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3560. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-24 18:20:46
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a Télre//

*Meglepetten fordul hátra a törpe felé, akivel tulajdonképpen egyetlen szót sem váltott ezalatt a két nap alatt, mégis úgy beszél, mintha tudná, hogy okosabb nála, vagy ilyesmi. Felnőttek...*
- Tudok vigyázni magamra.
*Húzza el a száját durcásan, mert ő azért mégsem egy egyszerű kisgyerek, jóval többet látott és élt meg annál, noha elf létével életének korszakai is hosszabbra nyúlnak, nem csoda hát, hogy lélekben nem feltétlen éri utol a maga mögött hagyott éveket. Ez egyébként egyáltalán nem zavarja, Zef nagyon is jól elvan így, és most sem kapott több kedvet hozzá, hogy olyan unalmas vénséggé váljon, mint amilyenek ezek.
Azonban végre történik valami izgalmas is, amely egyelőre elhessegeti fejéből a borús gondolatokat. Könnyedén tűnhet őrültnek ebben a pillanatban, de persze kisfiús bájának is betudható, hogy nem tud nem nevetni, ha az igencsak ápolatlan külsejű idegenre néz, a továbbiakban ez pedig csak fokozódik, ahogy a remete áttör a tömegen, és az izéjéhez szalad. A lény egyszerűen eszméletlenül aranyos egy jószág, Zef kissé irigyli is a férfit, hogy büntetlenül fürdőzhet meg bundájában, mert azért meg kell hagyni, hogy igen meleg és puhácska lehet, és ilyen lehetősége mégiscsak ritkán adódik egy embernek. Miközben elhatározza, hogy később magának is beszerez egy hasonló lényt, már készíti beszélőkéjét, valamiféle ihlet fogja el, és lássuk is be, hogy bizonyosan hamar megtalálná a közös hangot az idegennel. Azonban a tata még ezt az örömöt is elveszi előle, úgy tűnik nem volt elég, hogy a porban fetrengett, nem, neki tovább kell rontania az ifjú kedvét. Újabb bemutatkozás, remélhetőleg az egész tábor elharsogja a nevét, mielőtt bármi érdemleges is történne... Persze füle botját sem mozdítja a parancsra, ő már így is kissé elszóródott, és amúgy sem érdekli a dolog. Íját ugyan készenlétbe helyezi, de egyébként érdeklődve tekint a bundás lényre, magában elemezgetve, hogy most vajon brummogni fog, vagy inkább krákogni? Vagy attól függ, hogy mélyről szól-e...? Freyai hangját hallva felnevet, mert bár tény, hogy neki is szimpatikus az állatka, ettől függetlenül egészen más fogalmuk van a szépségről, noha egy fajból származnak.*
- Nekem kell egy ilyen.
*Osztja meg véleményét a leányzóval, mert úgy érzi, hogy ők ketten valamelyest legalább megértik egymást, mégha nem is pendülnek olyannyira egy húron.*

3559. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-24 14:04:12
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a télre//

*A percek eseményei gyorsan haladnak számára. Solaras s Darel beragadására, hirtelen esett pánikba, s fagyott le pillanatokra. Ami visszarántotta a jelenbe, az egy erős fájdalom. Hirtelen kap a hasához, s görnyed össze. Fogait összeszorítja, ahogy a nyilaló érzés átjárja testét. Látása beopálosodik, s lassan fél térdre is ereszkedik. Az érzés nem újdonság számára, hiszen hasonló fájdalmai havonta egyszer szoktak lenni. De bárhogy is számol vissza gyorsan magában, nem és nem illik össze az időpont s a fájdalma. Nem most kéne fájnia, ráadásul nem is ilyen intenzitással. Itt meglehet, hogy más lehet a baj.
Szemei sarkából látja, hogy Shauri foglalkozik az elesettekkel, vagy legalább a sebesültekkel, s azok az utóbbi időben megszaporodtak. Ha észreveszi, s észreveszi fájdalmat, még ha nem is mondja, de látható, hogy erős fájdalmakkal küzd, s a hasát szorongatja, megpróbál könnyedén legyinteni, hogy vele ne foglalkozzon, van rajta kívül rosszabb helyzetben lévő is. S igen, mikor jöttek erre, sőt még az előző este is volt egy alak, akinek az állapota nem volt a legmegfelelőbb, sőt, talán igen súlyosnak is volt mondható. Ő nagyobb gondoskodást, vagy legalább odafigyelést igényel, mint ő. Szívesen segítene a lánynak, de épp azon van, hogy fájdalmát tudatában enyhítse. Lassan vesz mély levegőt, majd engedi ki. Így látása hamarosan ki is tisztul, viszont figyelme lankadt ebben az időben. Olyannyira eltompultak érzékszervei, hogy észre sem vette, hogy egy alak megjelent a társaságukban. Már csak azt veszi észre, hogy erős fájdalmai közepette igyekszik felállni, egy alak suhan el előtte. Mozdulata ismét megdermed, s csak értetlenül pislog, ahogy igyekszik felfogni, a szakadtas valami látványát. Lassan fordítja fejét oldalra, hogy megbizonyosodjon, nem a fájdalom látatta vele a dolgokat. S nem az tette. Tényleg egy szakadt-vedlett figura rohant el előttük, mégpedig egy a természetbe beolvadt lényhez. Szeme kikerekednek, s hirtelen fájdalmait is elfelejti, ahogy felfogja a bagolyfejű, medvetestű lény látványát. Talán egy Bave lehet, vagy Medgoly? Nem tudja, de a természet eme torziója elbűvöli.*
- Mily szép.
*Suttogja el, a többiek felháborodása közepette saját véleményét. Ami igaz is, ő maga különlegesnek tartja a lényt, de hát ezen nincs mit csodálkozni, egy erdei elf. Számára minden állat gyönyörű, szép és kedves, még ha a valóságban nincs is így. Viszont a körülötte lévők, nem így gondolják. A fájdalom ismét visszarántja a valóságba, s a Vezér szava döntő, helyezkedniük kell. Egy apró pillantást, még enged a harcos felé, s a sérült Solaras felé, s ha Darel szeretné, átvenné a ló irányítását, vagy legalább vele tartana.
Bárhogy is döntenek, lassan, hasát fogva, poroszkál le az út ösvényéről, hogy egy fának vesse hátát. Bármire is kerül a sor, ilyen fájdalommal nem biztos, hogy képes lenne harcolni. A vastag fa jótékony takarásban részesíti a lányt, miközben az utat szemmel tudja tartani. Füleivel próbálja kihallani a mögötte álló lény s a Medgoly, vagy bármilyen állat mozgását, következő lépését.*

3558. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-24 13:33:19
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Cralan//

*Vagy-vagy? Ugyan már, és! Még a magozásban is sokkal jobb, mint a magolásban, pedig nem a meggybefőzés a kedvenc hobbija. Hah, meg aztán, Harga és a hobbik! A sülő nyúl láttán viszont már összefut a nyál a szájában.*
- Hát... *kezd bele, majd némi szünet következik. Meg kell gondolja, mit és merre akar egyáltalán? Itt az erdőben legfeljebb egy husángot találhat magának, az pedig nem a kedvenc fegyvere, legfeljebb sétapálcának lenne jó. Legalább egy rozsdás bökőt szeretne, már csak a megszokás kedvéért is.*
-... a városkapuig elkísérhetlek, aztán nekem is a dolgom után kell majd néznem.*Amíg arra várnak, hogy kész legyen a sült letelepszik a fűbe.*

3557. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-23 22:18:43
 ÚJ
>Vén Myrka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Haladók - Eng'rif, Myrka, Isurii, Dharren//

Igen, kék biztos kelleni fog *bólogat elgondolkodva. Közben nagyon igyekszik visszaemlékezni, készített-e valaha ilyen italt, és ha igen, mi kell hozzá, de a világon semmi nem jut eszébe, ahogy az az elmúlt jó néhány évben lenni szokott. Azt mondják, az öregek a régmúltra emlékeznek jobban - hát, Myrka esetében ez a szabály, úgy látszik, nem érvényes.
Furcsa érzés úgy menni a város felé, hogy már nem ott lakik, és még furcsább lesz majd elhordani a homiját. Ott lakik, abban a kis házban, mióta csak... hát, amire emlékszik, azt ott töltötte, és mást sem ismer, aki tudná, mikor költözött oda.*

3556. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-23 18:57:55
 ÚJ
>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Ómenek, előjelek. Wandar anyja szerette komolyan venni őket, bármiről, ami érdekes mintázatot vett fel, kirakott valami jó, vagy rossz előjelet, mintha csak magától találná ki hirtelen. Ugyan a varjaknak nem mondták meg, hogy hárman egymás után nem szabad elrepülniük az ablak előtt, mert akkor a ház lakói nehéz időknek nézhetnek elébe – Igazából, ha tudták volna, lehet, mint jó poén többször is megcsinálják. Apja jókat mulatott ezeken a megszólalásokon, bár legutóbbi alkalommal nem nevetett. Vajon akkor minderre most mit mondana, ha itt volna? Egy csapda az erdő közepén – tüdőbaj, esetleg gyomorgörcs leselkedik valamelyik közelben állóra? Egy csapdaépítő őrült az erdő közepén – hét év balszerencse? Egy bagoly-medve az erdőben – kapni fogunk egy visszautasíthatatlan ajánlatot?
Éppen a kíváncsiskodó lovának a kötelét fogja meg, nehogy az zavarja a lódoktort a munkálatokban, amikor megjelenik a fura idegen. Valahogy nem tűnik annyira fenyegetően veszélyesnek, azért nem is hagyja, hogy az közel érjen hozzá – kitudja, mióta eshetett utoljára itt az eső, és hogy ez a szag nem-e valami dögvésznek, vagy valami fertőzőnek a mellékhatása. Előkapja íját, de amolyan ráérősen egy kézzel, nyilat nem is vesz elő tegezéből, miközben az idegen a helyzetét változtatja. Ám amihez az odaér, már nem tűnik annyira veszélytelennek. Kifejezetten örül a szórt alakzat parancsának, így az, hogy elkezd távolodni a fura lénytől, még csak véletlenül sem tűnik dezertálásnak, sokkal inkább taktikai visszavonulásnak. Méghozzá ezt már gyorsabban teszi, hiszen lova is egyetért ezzel a megmozdulással, és így nem is akadályozza annak kivégzésében. Biztonságosabbnak tűnő lőtávolban visszafordul, homlokegyenest beleütközik egy dilemmába. Ahhoz, hogy nyíllal feltöltse az íját, s mi több, lőjön vele, ahhoz ugye két kéz kell. Na most, egyik kezében éppen az íját szorongatja, ezzel nincsen semmi baj, hanem a másik kezével meg a nem éppen oroszlánszívű lovát fogja. Ha harcképessé akarja tenni magát ebben az esetleges helyzetben, el kell engednie a jószágot, ami viszont félő, hogy elszalad. Esetleg foghatná mindkettőt, vagy ráköthetné csuklójára, de akkor a ló a legrosszabb pillanatokban zavarhatja meg a célzásban. Kikötni az állatot meg most nincs idő. Iszik, vagy vezet? Ló, vagy lő? Mindenesetre, míg a vezér elsimítani próbálja az ügyet, elővehet két nyilat úgy, hogy közben nem engedi el az állatot, és az íjat fogó kezébe vegye azokat is, aztán már csak az illeszt-és-lő résszel kell, bajlódjon. na meg kitudja, lehet, ha elengedi, sem szökik el az állat, vagy ha igen, akkor sem messzire.*
- Csillapodj... Pofátlan!
*Jut eszébe, hogy így nevezte el legutóbb az állatot, igaz csak mérgében, de jobb nevet azóta sem tudott kitalálni neki. Aztán azt az állatot is méregeti, ami a figyelem középpontjába került – Vajon ez adta azokat a hangokat? Igazából még meg is könnyebbülne, ha így lenne, mert bár félelmetes egy teremtés ez, valahogy amikor még nem volt alakja, még rémisztőbb volt, nem tudni mi az, csupán találgatni, s aztán az ember gondolatát elözönlik hatalmas, gyilkos bestiák szökellő hada. Ez pedig végre már legalább egy alakot öltött bestia, amitől ráadásul Wandar lőtávolban is van, és nincs is egyedül, tehát a lénynek van kit felfalnia őelőtte.*

3555. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-23 18:51:56
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Harga//

*A nőstény hamar visszatér egy nagy adag fával, így semmi akadálya, hogy a nyúl felkerülhessen a nyársra. Míg sül, Cralan hallgatja az elszánt mondandót, ami megerősíti abban, hogy Harga vagy nem túl okos, vagy túl makacs. Esetleg mindkettő. Ezért aztán szó nélkül hagyja az előbb elhangzottakat, s elgondolkodva forgatja tovább a nyársot. Csupán pár perc múlva szólal meg.*
-Azt hiszem ebéd után visszatérek a városba. Velem tartasz? Meglátogatom a barakkot.-
*Mondja csendesen, közben figyeli az egyre jobban piruló nyulat.*

3554. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-23 16:43:36
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Darfang épp agonizál, teljesen hasznavehetetlen a fickó, így a félvér nem is foglalkozik vele. Nem felvigyázó ő, hogy az elesetteket pátyolgassa. Helyette inkább a csapdát kezdi vizsgálgatni, ahogy azt Kagan mondta.*
-Valaki követett minket, de elég jó rejtőzködő.
*Tájékoztatja még a közelében lévő társakat, de néhány pillanat múlva rádöbben, hogy ez teljesen felesleges. A gyorsléptű, rongyos valaki ugyanis hamarosan feltűnik a semmiből. Salanel lefogadná, hogy ő volt az a vicces kedvű figura, aki fejbe dobta egy kővel. A fürgesége és ügyessége figyelemre méltó, de amúgy nem valami rémisztő teremtés, nem úgy a kedves barátja, aki pillanatokkal később előlép rejtekéből. Többen tanácsolták már neki, hogy az erdő mélyét messziről kerülje el, mert megmagyarázhatatlan események történnek és különös, veszélyes teremtmények lakják. Úgy látszik sikerült belebotlani az egyikbe.*
-Na ne... Mi a fene ez?
*Motyogja maga elé, miközben végigméri a beazonosíthatatlan lényt. Azonban csak néhány másodpercig csodálkozik rajta, miután jól megnézte magának, azonnal távolodni kezd a társaitól, hogy felvegye az újabb alakzatot. Waldranhoz hasonlóan próbál cselekedni, valamiféle rejtekhelyet, fedezéket keres, ami mögé besasszézhat, hogy onnan tartsa szemmel a dögöt és rongyos kis barátját, (de főleg a dögöt). Ha ilyet nem talál, akkor kénytelen lesz a nyílt terepen ellenőrzése alatt tartani a párost. Próbál minél óvatosabban mozogni, fenyegető mozdulatokat nem tesz, mert nem lenne jó felbőszíteni a hatalmas lényt. Amíg az nem támad vagy a félvér parancsot nem kap, addig nem lő. De csak addig.*

3553. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-23 14:24:57
 ÚJ
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Nem csak a lovat kellene ellátnia, Darfang sebe is átkötést igényelne, Salanel is beszerzett egy kis sérülést, s ráadásul még Freyai is panaszkodik, méghozzá hasfájásra. Ez tipikusan az a helyzet, amikor jól jönne még plusz két pár kar, vagy még több és közben még az erdőt is szívesen figyelemmel tartaná. Csak a ló fájdalmának és vérzésének csillapításáig jut el, mikor az a valami felbukkant a közelükben. Számára plusz kudarc, hogy ott, pontt ott bukkan fel a közelében, szinte észrevétlenül, amit eddig ő tartott szemmel. Hát ezt elszúrta. Amíg gyógyítósdit játszott, meglepték őket. A kis szutykos valami hadovál, integet és elsuhan mellettük, át a túloldalra és utána fordulva egy olyan valamit pillant meg a többiekkel együtt, amiről még csak nem is hallott. Neki elég is a halk szóródj parancs, noha az íját már esélye sincs előkapni. Inkább a sérült ló takarásában húzza ki óvatosan a kardját a hüvelyéből. Bal lábával letérdel, jobbjával kitámasztja magát, ugrásra készen, bármerre. Lassan, nagyon lassan mozdul, óvatosan. Segítségére van ebben az is, hogy Kagan a maga sajátos módján kérdéseket szegez a furcsa alaknak és a madarának, így legalább kevéssé tűnik fel az ő mocorgása. Az viszont biztos, hogy a visszatérő mélységit az első adandó alkalommal úgy lövi faron, hogy a hasából álljon ki a nyíl vége. És még meg is fogja rugdosni. *

3552. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-23 11:51:14
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

~ Nem mehetek tovább. ~
*Egy pillanatra megtorpan, amint a fejében visszhangzik a mondat, de aztán menne is tovább, mert nem volt számára ismerős a hang. Épp egy nagyon izgalmas csapást vett észre, mintha felkavarták volna itt az avart.
Várjunk csak!
Hiszen a hang számára nem volt ismerős, sőt, figyelmeztetett! Máskor kevésbé kell belemerülni a felderítésbe, és akkor talán rögvest felfigyel arra, ha őket találják meg - nem fordítva, ahogy annak lennie kellene.*
- Mi a rosseb... *Ilyet még életében nem látott, csak külön-külön. Meg is kezdi a szóródást, de nagyon óvatos léptekkel teszi, hisz arra még emlékszik, hogy egyikük épp beleszakadt egy farkasverembe.
Ki tudja, hogy még milyen csapdák rejtőznek itt az avarban?
Ennek megfelelően megfontoltan oldalaz egy sűrűbb részhez, legyen az bokor vagy fatörzs, amely kissé eltakarja a vadászt. Nyílvesszeje félig a földre, félig a lényre szegezve, de csak egy szempillantásnyi időre lenne szüksége, hogy becélozza és eleressze. Míg Kagan egyezkedik, addig Waldran igyekszik megállapítani, hogy vajon melyik lehet a legsebezhetőbb része annak a... lénynek, amely az előbb még csak egy hatalmas kupacavar volt.*

3551. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-22 19:32:07
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Bárkit is ragadott meg, egyszerre csak ömleni kezd belőle a vér, orrán és fülén egyszerre és a vér végigfolyik a mélységi fekete kezein. Erre hangosan felhörren majd a vért egy közeli fa kérgébe törölve szitkozódni kezd.* ~Ekkorát ütöttem volna?~ *Közben az is kiderül, hogy a csapat többi tagja nincs is annyira közel mint ahogy azt elsőre sejtette.* -A wargok vonszoljanak téged ezután. *Ez a mondat a kelleténél jóval hangosabbra sikerült, de ez senkit nem érdekel egy olyan erdőben ahonnan még a farkasok is messzire elkotródtak. Plevaen felkapja a nyerget és gyors léptekkel megindul vissza a csapat felé. Még csak hátra sem néz. Aztán fél óra múltán, nyugodtan konstatálja, hogy a nyereg nehéz, ő meg egy idióta amiért a Tharg-okhoz akar visszamenni és azokat az erdőben mászkáló elmebetegek kapcsán kérdőre vonni. Ismét irányt vált, ezúttal arra amerre Arthenior városát sejti. Nem jó ha az ember, vagy akár a sötételf túl sokszor irányt vállt, mert egy idő után maga is belezavarodik a dologba. Többször is átgondolja, merre indult el a városból, merre ment a lócsontokért, miként váltott irányt a kikötő felé, majd aztán arra amerre most megy. Minden esetben más térkép rajzolódik ki előtte és egyik sem elég meggyőző egy újabb irányváltáshoz. Aztán sok sok óra gyaloglás után... "Reccs" Hangzik az ágak takarásából, amiken átlépve ismét a hadúr harcosai fogadják. Őt láthatóan nem sokan veszik észre, a gödörbe zúgott Darel és a kavalkád amit ez az esemény okozott sokkal jobban leköti a figyelmüket. Tesz pár óvatos lépést a kavalkád felé, ezúttal nincs senki aki élő pajzsként funkcionálna neki, és semmi garanciája annak, hogy ismét életben hagyják. Szeretne megszólítani valakit, de az a mondat ami jobb színben tüntetné őt föl, miután az eltűnése és a farkas lovag csapdába esése ilyen sorsszerűen összekapcsolódott sajnos hiányzik a szótárából. Valószínűleg minden más szótárból is.
Már közelebb ért, viszont a fő célpont még mindig nem ő. Ez nem mondható szerencsének inkább csak késlelteti az elkerülhetetlen, kérdést amire nincsenek válaszai.* ~Igen, ez a hely őrült.~ *Fűzi hozzá mikor az újabb furcsa figura megjelenik.* ~És ha így folytatom én is megőrülök.~ *Még mindig nem szól semmit tátott szájjal bámulja amint a fickó ügyesen átjut a barbár harcosok, a lovag, a fiú és a sebesült között majd megölel egy nagy...
A bármi is az ő továbbra sem lát semmit, a lény színe miatt ezután se veszi észre mi is az amit a többiek megéreztek. Abból, amerre néznek, nagyjából látja merre van a szörnyeteg és arcformájuk után, úgy dönt, legjobb, ha helyét, a teremtménnyel szemben és a karókkal telerakott verem azzal ellentétes oldalán foglalja el.*
-Úgy tudom Ti a világosban kimagaslóan teljesítetek, ez most hasznotokra lehet. *Szólítja meg a Darelt, mielőtt a korábbi parancs szerint szétszóródna a csapat.
Lassan, előtte is körvonalazódni kezd, a medvebagoly alakja. Elsősorban viszont nem arra figyel, hanem a két lovat féken tartó törpére meg az elf kölyökre vet kicsit sem kedves és nem kicsit gyanús pillantásokat. Azon töpreng vajon, melyiktől lehetne könnyebben hátast szerezni, hátha még a vérengzés kezdete előtt megléphetne innen.*

3550. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-22 18:12:18
 ÚJ
>Eng'rif Shrokar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Érkezők - Eng'rif, Myrka, Isurii, Dharren//

*Az éjszaka, mely út közben van, eseménytelenül telik, ahogy a másnap is gyakorlatilag. Így érkeznek meg végül Artheniorba, pontosabban annak szélén lévő erdőség széléhez, mely mellett szinte rögtön ott húzódik a levegő városa. Eng'rifnek annyira nem hiányzott, bár tény, nem nagyon találta a helyét ebben a törzsizében, így, hogy már két-három embert (vagy gnómot) ismer onnan - már amennyire ezt lehet ismeretségnek nevezni - kicsit más lesz a helyzet.*
- Csak azért érdeklődtem a pénzről *mondja Isuriinak, a nőnek egyértelmű ez abból, hogy rá néz, felé beszél, és amúgy csak akkor szólal meg, ha épp a nő is látja a gnómot*, mert én elég jól ismerek pár kofát a piacon, többször megfordultam már erre, és van rutinom abban, hogy hogy szerezzük be olcsóbban azokat az italokat. Amit neked száz aranyért adnak, azt lehet, hogy én nyolcvanért is megkapom. *Mondja egyszerűen tényszerűen, ezzel erősen utalva arra, hogy lehet, hogy neki vagy a másik gnómnak kéne elvégezni a tényleges bevásárlást.
Közben pedig reméli, lassan a kovácsműhelyhez érnek - hisz arra a leggyorsabb az út -, és már pikk-pakk a piacon is lehetnek.*

3549. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-22 17:27:20
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Emberei mozdulnak, mindenki teszi a dolgát, eredményre mégis csak korlátozottan vezet igyekezetük. Még hallja Letrion szavait, és sikerrel kifeszegetik Darelt és lovát a csapdából, amikor is...*
~ Ez meg ki a rosebb? ~ *kerekedik szeme a hirtelen feltűnő, izgága alakra, aki rikoltozva nyilvánítja ki Urának jogát a vidékre.*
~ Tehát itt sem a Város az úr. Megmondtam! ~ *sajnos nincs ideje eme magvas gondolatot kibontania magában, mert a fickó áttör közöttük és a túloldalra rohan... ahol is egy meglehetősen furcsa lény várja.*
- Ó, hogy az a... *ami eddig is ott volt, csak majdhogynem retkes sziklán heverő avarhalomnak nem tűnt.*
- Szóródj! *szisszen a halk parancsszó, de támadásra egyelőre nem ad jelet, túlságosan leköti az ámuldozás.*
~ Valami warg-féle? ~ *próbálja azonosítani, és előrébb lép.*
- Kagan Thargodar vagyok. *ugyan pajzsát és baltáját már keze ügyébe kerítette, de még nem lép fel támadólag.*
- Thargarod Hadúra! Ki vagy te, és kinek a földje ez? *nem gondolja, hogy a remete a mögötte magasodó lényről beszélt, mikor e vidék urát emlegette: a koncepció neki túl idegen, hogy egyből erre következtessen, még ha vannak is jelek, mik erre utalnak.*
- Felelj, szolga! *időt akar nyerni, míg csapata kellőképpen szétszóródik - az ilyen harcban a pajzsfal nem segít sokat; nem harc ez, hanem vadászat. No meg aztán, annyi minden kiderülhet még, talán megússzák vér és küzdelem nélkül.*

3548. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-22 11:56:39
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Cralan//

//Cralan//

*Úgy meghozza a tüzelőt, de úgy! Úgy, ahogy azok szokták hozni, akiknek semmiféle favágófelszerelésük nincsen. Harga erős, nagyon is erős, de ahhoz azért még mindig nem eléggé, hogy puszta kezével szaggassa le a vastagabb ágakat a fákról, marad a földre lehullott ágak összeszedése. Hamar visszatér egy jó ölnyi fával, majd egy második fordulót is megejt.*
- Nem, most először is egy jó nyúlsültet szeretnék.*Rávigyorog Cralanra, mert szörnyen viccesnek tartja, amit az előbb mondott. Hiába, az orkok humora lenyűgöző!*
- Már csak az ötlettel is kerestem harminc aranyat, miért ne folytatnám? Különben is, mint mondtam, csak eladom a pofonokat, nem cserélem, a tisztességtelen vevők kíméljenek. *Némi gondolkodás után újra megszólal.*
- Legközelebb biztosítékot is fogok kérni.*Mondja némi hümmögés keretében.*

3547. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-22 02:15:43
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre//

*Eran bukdácsolása elég feltűnő volt ahhoz, hogy a többiek észrevegyék, Darfang és Salanel ezzel ellentétben nem számol be csapattársainak a történtekről, így senki nem gyanúját nem alapozhatják meg ezek a kis balesetek.

Daeros orrából és füléből folyni kezd a vér, a hangok nem csitulnak és ha nem figyel fel a selfre, akkor ismét magára is marad, messzire elszakad a társaságtól.

Plevaen beéri közben a többieket, de ehhez órákat kell gyalogolnia. Daeros baja semmilyen szinten nem ragad át rá.
Pont akkor toppan a kis társaság mellé, mikor Darel lova félig meddig beleszakad a verembe.

Salanel idő közben rendbe jön, csak fáj a sérülés egy kicsit, de nem szédül, különösebben semmi nem hátráltatja.

Darfang a félvér minden kedvessége és segítő szándéka ellenére kitartóan döglődik.

Freyai éles, szúró fájdalmat érez az alhasában. Ennek nem lesz jó vége! EZ a sok stressz, meg a holdállás... Nem is tud ebben a körben semmit csinálni, annyira elkapja a görcs.

Darelnek társai is segítenek, így lába kiszabadul és ő is kikerül a nyeregből, lova pedig feltör a veremből, mielőtt az végleg, teljesen beszakad. Hátsó lábán felszakad a bőr és csúnya nyílt seb keletkezik rajta. Shauri hiába szeretne rajta segíteni, nem lesz túl sok idejük szöszmötölni.
Döntenie kell, hogy kivel foglalkozik és pontosan mit csinál, mert hamarosan feltűnik egy alak az oldalán, tőle pár méterre. Mintha a semmiből libbent volna elő pont azon a részén a csapatnak, melyet ő felügyelt. Magas, nyeszlettnek látszó, koszos lényecske, aki csak akkor mosdik, ha az eső ráesik és ruházatát sem mostanában cserélte. Állandóan ki van téve a természet viszontagságainak és ez alaposan meg is látszik rajta: nem egy bizalomgerjesztő figura, szemei pedig eszelősen villognak. Korát nehéz lenne megállapítani, fegyvert nem visel.*
-Nem mehettek tovább!
*Szólal fel színpadiasan, kezeit a magasba emelve és megrázva, mintha épp átkot szóra.*
-Ez az Ő birodalma, az erdő legmélye!
*Igyekszik hangját is elváltoztatni, de nem nagyon megy neki. Még mielőtt bárki bármit mondhatna tömör aggodalom ül ki nyúzott képére és semmivel sem törődve átszalad a társaságot alkotó emberek közt. Ha megpróbálják nyakon csípni, elhajol, kitépi magát a kezekből. Az esetlegesen rá szegeződő fegyverekről tudomást sem vesz.*
-Drága Szépségem, nem szabadna itt lenned! Ez veszélyes!
*Rimánkodik és karjait ismét széttárva rohan a fák közt, de csak akkor látják meg mi felé szaladt, mikor egy ölelés keretében hozzábújik valami tollas-bundás és kétségkívül hatalmas lényhez. Barnás rejtőszínével tökéletesen olvadt a tájba, mozdulatlansága miatt nem igazán volt észlelhető. Csak most, hogy lehajol Tüptürüpphöz és sárga csőrével finoman megcsipkedi a férfi hiányos hajzatát, akkor tudják felmérni mivel is állnak szemben. Egy óriás méretű, bagoly arcú, medve testű lényt félt annyira az eszelős remete. Törzsének első felét hosszú barnás tollak fedik, hátsó fele pedig dús bundával takart. Vélhetőleg nőstény állatról van szó, mert hátsó lábait korábban nyakéknek használt ékszerek díszítik, melyeket gazdája akaszthatott rá.*
-Gonosz kis emberkék, menjetek innen el!
*A férfi hirtelen megpördülve hátát kedvence mellső lábának veti és mindenre elszánt tekintettel veti pillantását a vele szemben állókra. Szinte köpi a szavakat.
A mögötte türelmesen ücsörgő vad felborzolja kissé tollait, amitől még inkább hatalmasnak tűnik.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.22 02:43:21

3546. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-21 22:32:34
 ÚJ
>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Történik még ez-az, miután valamelyest visszalopja magát a rend, és a béke a csapatba, egy kisebb tanácskozás, az elf kölyök oktatására fordított energia, táborbontás. Bár nem tudja, mi az a laza csatárlánc, de valahogy végül mégiscsak kialakul az ülésrend, így hamar útnak is indulnak. Ami problémát jelentett igazán, - meglepő módon – Az az, hogy lova az üvöltés hallatára nehezményezni kezdte köteléke jelenlétét, ami nem engedte a fától messzire jutni. Persze amint az visszarántotta, az állat, mintha csak ismét megfeledkezett volna a dologról, ugyanolyan nyaktörő lendülettel akart megindulni, hogy aztán a kötél ismét visszarántsa – és így tovább. Letrion megtett ugyan minden tőle telhetőt, hogy lenyugtassa, ez eleinte nem volt osztatlan hatása, hiszen először a lovat kezdte el szidni, aztán a kötelét, majd megint a lovat, amiért az majdnem fellökte. Amikor aztán rájött, hogy jobb hozzáállással kéne megnyugtatni egy lovat (kedvesebb hangvételben kezdte el szidni), az lassan elfogadta a kötél hosszát, így akkor már el lehetett engedni. Aztán menet közben lassan elmaradozott a pánik hangulat, csak a ló maradt, meg a hátán a gazdája. Ő enyhe üldözöttség –érzéssel ült a nyeregben, ám ennek semmi köze ahhoz, hogy esetleg valóban üldöznék. Csak tegyünk egy paranoiás Wandart egy fülsértően csendes erdőbe úgy, hogy ne tudja, útjuk épp merre vezet, és előzetesen riogassuk földrengető ordítozásokkal. Nos, ez az oka. Részben. Aztán felbukik ez az idegen alak is valami kiálló gyökérben. Vet felé egy pillantást, de csak azt szűri le, hogy az alak figyelmetlen, és nem néz a lába elé. Egyébként pedig már-már kezd arra jutni, hogy talán nem is találjuk meg ezt az izét, ami talán nem is az, aminek hallatszik, és ha így lesz, talán hamar feladják a keresését. Bár abban az esetben lehet megint csak szöknie kéne a törzstől, hiszen nincs élelem, akkor a végén még egymást kezdik el felfalni, felélesztve ezzel egy régi törzsi szokást, vagy hasonlók. Esetleg... A gondolatot félbeszakítja az egyik ló fájdalmas felnyerítése, oda is néz, de bár ne tette volna. Látott már ugyan vért, meg haldokló állatot is, de valahogy ebben az összeállításban... A ló alatta meg megint ficereg, látva fajtársa passióját, és ez még rásegít hirtelen rátörő émelygésére. Lepattan a hátasról, hátha attól enyhül Pocak rebelliója, ám addigra már az attól eredő teremtési hajlam egyre sürgetőbbé válik. Wandar, otthagyva lovát (botor cselekedet) odébb vonul, és kijelölve egy aktuális fát, annak fedezékébe ásít, méghozzá folyékonyat, és színeset. Nem jut eszébe, mit evett tegnap, de ez a látványból már nem fog kiderülni. Dacára a lendületes evési szokásainak, gyomorsava egész hatékonyan dolgozott, így csak a színekből, és itt-ott darabkákból lehetne következtetni. Kár, pedig már nem sok lehetett hátra a teljes feldolgozottságig, ám most oda az egész. Egy darabig, míg amott a csapdába esett hátast mentik, ő elnézegeti teremtményét, annak részleteit, színárnyalatát, tartalmát. Na meg azt is hallja, amit amott fennhangon közölnek. Így, mire valamelyest megkönnyebbülten, mégis erőtlenebbül visszatámolyog a többiekhez, azok már Darelt lovastul, mindenestül kiszabadították a fogságából, és most épp a lovat foltozzák.*
- Hogy mehhe tahrtunk... Nos, akkoh azt javaslom, néha váltsunk ihrányt. Csak kisebb méhtékekkel. Miután pehrsze a csapat újhraegyesült. *Utal ezzel az előrehaladott Kaganékra. És hogy mitől jött neki ez az „elmés” ötlet? Egyszerű, abból amit Darel mondott. Tudja, merre megyünk, mert egyenesen mentünk végig. Ráadásul mióta. Annyi idő alatt kitudja, tán még sikerült is valaminek ezt a gödröt kiásnia. Abban még nem biztos, hogy mi köze van ennek a hanghoz, ám közben létrehozza ám a saját összeesküvés-elméleteit is, bár azoknak némelyike tartalmazni fogja azt is, hogy valakinek a csapatból köze lehet a dologhoz. Lova egyébként nem szökik el, csak megpróbálja közelebbről megvizsgálni a bajbajutott lovat, persze távolról elkerülve közben azt a harapós gödröt. Ha továbbindulásról van szó, részéről nincsen akadálya – csak jussanak már el végre valahova.*

3545. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-21 21:40:21
 ÚJ
>Hrothgaar Skyllagrimmson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a Télre//

//Vadászat//

*Az ismeretlen lény üvöltése összerázta a csapatot, aminek köszönhetően végre valahára meg is indulnak... bele a vakvilágba? Zavarodottsága csupán pár pillanatig tart, majd nyergel-fordul és már ott is vannak... a susnyásban. A törpe bőszen meresztgeti szemeit, kémleli az erdőt, ahogy csak tőle telik. A formáció, amit felvettek, nos lehetne rosszabb is. Hrothgaar valahol a gárda közepén halad, kicsivel előtte a felvágott nyelvű (és még nem kivágott nyelvű, hála bajtársai türelmének) hegyesfűlű. Még a szuszogását is vissza-visszafojtja időnként, csak, hogy jobban tudjon fülelni, ám nincs mit tenni, az üvöltés nem hangzik fel újból... Az idő elég lassan tűnik tovaszállni a törpe számára, aki már kezd is lemondani a "nagy vadról", amikor Salanel fájdalmasan felnyög.*
~Valami fejen küldte egy kavaccsal... hmmm.~
*Ő maga természetesen a Bicebócát gyanúsítaná meg először, annyi szent. Bár társa úgy látszik nem így vélekedik és ez Hrothgaart is gondolkodásra, józanabb gondolkodásra készteti.*
~De akkor mégis mi a megveszekedett fene volt az?~
*Ingerülten fújtat párat és a biztonság kedvéért pajzsát baljába veszi. Felvillant elméjében az a gondolat, miszerint rajtuk üthetnek itt az erdőben, így inkább fő az óvatosság. De nem egy martalóc banda lepi őket! A Darel nevű ember lova valami csapdába léptetett és az állat kis híján lezúgott a verembe. Vezére parancsára már ösztönszerűen reagál: lepattan a nyeregből és cselekszik.*
- Hóó-nyooomd!
*Még jó, hogy a pajzs nála volt: azzal támasztotta meg a ló hasát, hogy biztosabban fejthessen ki erőt. Bal vállával feszül neki a feladatnak és egy kiadós erőlködés után enyhülni érzi a súlyt a vállán. Homloka picit gyöngyözik, hangosan liheg pár pillanatig, majd nagyot szív orrán és egy jó nagy turhát rejt az avarba. Ekkor veszi csak észre, hogy az állat megsérült.*
- Ó, hogy az ég verje meg...
*Fakad ki és megrázza busa nagy vörös üstökét. Csüggedtség fogja el a sérült állat láttán, még sincs sok ideje ezen sajnálkozni, mert Waldran szinte hozzá vágja lova kantárját, szóval a törpe innestől bizonytalan ideig két hátasért felel.*
- Hát jó...
*Motyog magának. Ha szükség van még rá, besegít bárkinek.*
- Hé, kölök! Nem jó ötlet...
*Hallhatja hangját Zef. A törpe nem apáskodik, ó ugyan, de talán a kis elf is tudja, hogy ha leszakad a csapattól, még _akár_ bajba is kerülhet. Amint tovább halad a csapat, a törpe figyelmesen kantárszáron vezeti Waldran hátasát. Tőle telhetően figyel. Hol oldalra, hol a háta megé, hol be mélyen az erdő szívébe.*

3544. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-21 20:55:06
 ÚJ
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a Télre//

//A táborban//

* Zef megalázottságát átérzi, de tenni nem tesz semmit érte. Majd megtanulja idővel, hogy időnként jobb hallgatni. Felzárkózik hát Harath mellé és váltanak pár szót, érintést. *
- Inkább "valami" figyel. Nem tetszik valami ebben az erdőben. Légy résen.
* Inti őt, figyeljen nagyon az úton, persze így fog tenni ő is. Beáll a félvér mögé, majd egy idő után visszaszáll a lovára, "magasabbról" talán több mindent észre fog venni az útból, és a környékből. *

//Vadászat//

* Hát nem. Csak annyit vesz észre, hogy a háta mögött valaki szórakozik velük. Vagy valami. Ez a fejen vágás az ággal, valahogy olyan gyerekesnek tűnik a szemében. Ám ahogy jobban bele gondol. ~Ajaj.~ Itt valami bűzlik, határozottan és ez nem a sérült csapattag bomlásának a szaga. Hiába tartja szemmel az erdőt, a háta mögé nem lát, és előre sem lát el teljesen, mert a harcosok széles vállai nagy takarást adnak. Így a csapdát innen nem vehette észre. Kagan még át tud fölötte haladni a lovával, de Darel nem ilyen szerencsés. Beszakad alatta, elnyeli a föld a lovával együtt és már csak a ló fájdalmas „sikolyát” hallja. Leszáll ő is a lováról és odasiet megnézni, hogy mi történt. Ám elég markos legény maradt még ott, akik ki tudják őket húzni a csapdából. Inkább íjával az erdő felé figyel, felkészülve arra, hogy most aztán megtámadják őket. Ezzel a csapdával keletkezett jó adag zűrzavar, amit ki lehet használni. S valahogy szemének vonalába kerül Zef is, ahogy figyeli a környéket. Ha netán be akarna bóklászni az erdőbe, határozottan rá fog szólni. Vagy elkapja a hegyes fülét és úgy rántja vissza. Kagan kérésére elteszi az íját és a sérült ló felé fordul. A másik lánnyal együtt talán tudnak rajta segíteni. *
- Igenis.
- Vannak kötszereim és egy főzet, valamint szárított növénykeverékem nyílt sebekre. Sőt, tű és fonál is. Mit gondolsz, ha összevarrom és bekötjük, kibírja lábon?
* Ő annyira nem ért a lovakhoz, de a seb az seb. Ellátják annak rendje és módja szerint, és megnézi Darfangot is. *
- Megnézem a sebed.
* Meg is teszi persze és átköti, valamint oda nyújtja neki az egyik üvegcsét. Az íze nem valami jó, de használni fog valamennyit. És neki is ad abból a szárított növénykeverékből, amit a tenyerébe véve egy kis vízzel „összedolgoz”, hogy pépesebb legyen. *
- Az egyik fájdalmat csillapít, a másik pedig a sebláz ellen való és el van keverve benne egy kis erősítő.
* Vagyis olyan szer, amitől hamarabb felgyógyulnak az emberek, is. Mostantól nem csak rá, de Darel lovára is figyelnie kell a sebeik miatt. Harath is őrá bízta a lovát, úgyhogy. Na, mindegy. Végignéz a hátra maradt keveseken, és ha úgy ítéli majd meg, akkor indulásra ösztökéli őket. *
- Gyerünk, menjünk utánuk.

3543. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-21 15:48:02
 ÚJ
>Darfang Kaleg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre//

*Darfang a fa tövében nagyon is rosszul érzi magát, de úgy gondolja, hogy a két napi sérülten történő bolyongás után igazán nem árt, ha az ember kicsit pihen, így ő ama cselekedet űz tovább, hogy nem áll fel, és nagyon rossz hangulatban nekitámaszkodik a fának, aminek eddig is támaszkodott. Ez így elég paradoxon dolog, amitől némileg lejjebb csúszik az amúgy is elég szétcsúszott állapotában, hiába a sebláz nem gyógyul percek alatt, és a hideg talajon való alvás se tesz túlságosan jót neki, főleg mert egy megfázás, vagy még valami még rosszabb mondjuk tüdőgyulladás könnyen ronthat a helyzeten, hiszen az úgy nagy általánosságban elég halálos egy betegség.*

3542. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-21 10:56:44
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Végre sikerült elindulniuk.
Szélviharos volt a táborbontás, de sajna nem akadtak ilyen gyorsan az üvöltés gazdájára. Eseménytelen percek híznak órákká, az egyetlen érdemi történés pedig az, hogy Salanel kap egyet a kobakjára. Waldran eddig is feszülten figyelt, hát most még jobban kapaszkodik az íjába és fürkészi a sűrűt. Mindhiába, csak a mellette igyekvő Zef kuncogása az, amit elkap. Egy lapos pillantásnál többre nem értékeli.*
~ Vissza kellene fordulnunk, ennek semmi értelme. ~
*Ilyen messze nem lehetett a hang gazdája! Rossz irányba indultak, egyre jobban ezt gondolja. Már épp hangot is adna a megérzésének, amikor Darel lovastul beleszakad egy verembe. Micsoda pech. Waldran nem szalad, csak nézi, meg legfeljebb drukkol, hogy Zef is belecsússzon a nagy sietségben. Ámde inkább a csapdán és Darel későbbi szavain gondolkodik.*
- Akármi is az, nem hiszem, hogy most ásta ki. Vagy egy közönséges farkasverem, vagy távol tartás végett van itt. *Osztja meg az észrevételeit, és az előbbit tartaná valószínűnek egy átlagos délutánon, de a mai nap minden, csak nem átlagos... ugyanakkor az üvöltés gazdájához nem tudja kötni a dolgot, hisz a szörnyek nem ásnak gödröket és tesznek bele kihegyezett karókat.*
- Indulok. *Mondja, és odadobja a kantárt a jó törpének.
Most végre azt csinálhatja, amihez nagyon ért. Minden erején azon van, hogy felfedezzen egy rejtett zugot vagy ösvényt, bármit, ami előrelendítené a vadászatukat. Vadászcsapatuk vezetőjeként eleget tud a nyomolvasásról, a nagy menekülést követően pedig igazi vándorrá avanzsálódott. Talán nem lustult el annyira a dombon ülve, hogy most cserbenhagyják képességei.*

3541. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-21 00:52:22
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a Télre//

//A táborban//

*Tény, hogy feleslegesnek találja ezt a sok rohangálást, ha majd jönni akar az a valami, akkor jönni is fog. Minek siettetni?
Persze azért meglepi, hogy a tata semmit sem reagál a szavaira. Vagy talán megjött az esze, és kivételesen igazat ad neki? Mindenesetre azért megdörzsöli az újabb eséstől némileg megviselt kobakját, Harath közeledtét pedig valóban csak addigra veszi észre, mikor már igen közel jár hozzá. Íját leeresztve tartja maga elé, elvégre nem tűnik kifejezően fenyegetőnek a félvér, meg hát nincs is oka ártó szándékot feltételeznie a...*
- Hé!
*A rúgás persze betalál, a kölyök pedig a földön végzi, dühös tekintete a férfira szegeződik, arcára hajnalpiros árnyalat vetül ki, de nem süti le a szemeit, csupán köp egyet a földre.*
- Mi van? Ennyire jól esett? Most elégedett vagy? Azt hiszed hallgatni fogok, csak mert erősebb vagy? Talán nem tudtam ezt magamtól is? Bár, a fajtádtól nem is várhatok el sokat... Ha valami nem tetszik, elég ha fellöksz, nem? Vagy ha nem hallgatok el, talán földbe döngölsz?
*Feltápászkodik, és bár remegő kislábujjal, de azért szembenéz a fölé magasodó ürgével. Kinek képzeli magát? Nem mintha Zefnek nem volna szégyenérzete. Mintha minden szempár felé szegeződne, ahogyan a porban kúszik. Dühödten szedi össze a tegezéből kiszóródott nyílvesszőket, apró öklei remegnek a megaláztatástól, trappoló léptekkel, összeszorított ajkakkal oldozza el a lovát, majd néhány nyugtató szó kíséretében követi a többieket.*

//Vadászat//

*Nem igazán érdekli, tulajdonképpen észre sem veszi, hogy ki mellett halad, kellően el van foglalva a saját érzelmeivel ahhoz, hogy a többi már ne érdekelje. Persze az érdekesebb eseményeknél azért fel-fel pillant, például jót nevet a tarkón talált fickón is, bár inkább kuncogásnak nevezhető, elvégre nem figyelemfelkeltésnek szánja.
Unalom, unalom, unalom. Azért se szólal meg. Az erdő mintha folyamatosan ismételné önmagát, cseppet sem változik. Csupán az aktuálisan bénázó emberek jelentenek némi múló szórakozást.
Darel balesete azonban egészen máshogy hat a kölyökre, ijedten és meglepetten szalad a verem széléhez. Önkéntesen is nyújtaná a kezét a férfi felé, de megelőzik, így inkább csak a fejét vakarja meg. Amúgy sem ért volna sokat... A háttérből nézi végig, ahogyan kiszabadítják Darelt, majd a lovát, és segítenek a sérüléseiken. Inkább a szavakra összpontosít, és érdeklődve kémleli az erdőt. Ha a közelben bújik meg az a valami, talán őt tartja a legkevésbé fenyegetőnek. Vagyis büntetlenül merészkedhet beljebb...*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257