Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 293 (5841. - 5860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

5860. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-26 18:15:59
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta//

*Lorsan elgondolkodó tekintetét észlelve elmosolyodik.*
~Talán egyszer majd lesz rá idő és mód, és ilyesmit is kipróbálunk, hiszen az életben kell a játék is.~
*Nitta szinte észre sem veszi, a gondolat már olyan könnyedén és természetesen jön neki, hogy meg sem ütközik rajta, hogy Lorsant nézve nevetés és móka is az eszébe jut.*
– Igaz, fölösleges *hagyja rá Nitta, de ettől függetlenül nem gondolja, hogy a férfi egyszerűen csak célszerű akar lenni. Mert ha úgy veszik, az is fölös erőfeszítés volt, hogy egy idős és tapasztalt állatot szemelt ki maguknak. Egy fiatal borjúval sokkal könnyebben boldogult volna, és a húsa is porhanyósabb, ezt Nitta is nagyon jól tudja, ismeri a különbséget. Az már más kérdés, hogy ő sem akart volna fiatal állatot, az előnyei mellett sem, hacsak az például nem sérült.
Nitta ettől függetlenül tisztában van vele, hogy Lorsan tud kegyetlen is lenni, hiszen a férfi maga mondta el neki, de azt is tudja, annak oka volt, komoly és súlyos oka. Nitta nem gondolja, hogy Lorsan gáncstalan lovag, de hiszi, hogy soha nem kegyetlen öncélúan, nem gonosz, nem abban lel örömet, ha egy nőt bánt. Sőt! Ez egészen nyilvánvaló számára.
Ettől függetlenül most kissé meglepi, hogy még a segítséget is elhárítja, kérdőn pillant rá, de aztán szinte azonnal érkezik a magyarázat is.
Nitta cseppet elpirul, majd bólogatni kezd, miközben próbálja visszatartani a nevetését.*
– Természetesen. Én nem hallottam semmiféle masszázsról, meglepetésként fog érni, egészen megdöbbenek majd. Jó lesz úgy?
*Mókásnak tartja, hogy majd eljátszhatja a meglepettet, de már most tudja, hogy nem fogja elutasítani Lorsan kérését. Nem csak azért nem, mert valóban egyedül birkózik meg a zsákmány hazaszállításával, de sokkal önzőbb okokból sem. Nitta van annyira bátor, hogy saját magának bevallja az igazat. A múltkor jó érzés volt a férfihoz érnie, és reggel is jólestek az apró csókok. Egy masszázs pedig érintést jelent.*
– Rendben. Erre! Erre jöttünk.
*A lány visszafelé menet, ahogy elhagyják a tisztást, igyekszik elhajtani az útból a rugalmasabb ágakat, hogy könnyebben és gyorsabban haladhassanak. Az elf pillantását követve ő is felfelé sandít, majd magában kénytelen megállapítani, hogy a férfinak igaza van. Ettől függetlenül nem tulajdonít neki semmiféle látnoki képességet, de tapasztalatot sokat.*
- Lehet, hogy jó lenne sietni *mondja ő is egyetértően.* Végtére is mindegy, meglessük a csapdát, aztán irány hazafelé. Acél már biztos vár minket, Idának is kell még enni adnom, meg a csibéknek. Aztán teszek oda vizet, meg melegítek törölközéshez vásznakat.
*Nitta halkan tervezget, miközben haladnak.*
– Most már tudhatom, mi lesz a vacsoránk? *kérdez rá végül kíváncsian.*

5859. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-25 15:46:09
 ÚJ
>Norke Steyhn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Sayua, Breon//

– Gúnyolódni? Én? De hát hogyan is mernék? Az a bitang ork tolvaj lehet, hogy újra a környéken jár…
*És talán még az is jobb lenne, mint az elfektől hallott hírekben előforduló élőholt hadak, akiket talán valami mágia irányít. Norke mindenesetre szívesebben találkozna össze orkokkal, főleg mert olyan történetet is hallott már, amiben az orkok igazán normálisan viselkedtek.*
~Minden fajban van szemét és dicső is. Ez a helyzet.~
*Közben persze közelebb érnek az idegenhez. Az alkonyi ködben Norke felméri, amennyire tudja.
Fiatal, nála legalább öt-hat évvel ifjabb és kicsivel alacsonyabb is, a haja barna, rövid, a ruhái elég jó minőségűek, a fegyvere egyetlen hosszúkard, más semmi. Norke nem becsüli le, de különösebben nem is tart tőle, ő maga is tud bánni a fegyvereivel, de a láncing és az alkarvédők az ő javára billentenék a mérleg nyelvét, ha az idegen kötekedő kedvű egyén lenne.*
~Már ha nincsenek a közelben rejtőzködő társai.~
*Nem inti csendre Sayuát, miért is tenné, de úgy dönt, egy kis trükkhöz folyamodik.*
– Ahogy ez a boszorkány is mondja *int a fejével maga mögé a lány felé*, Arthenior és Amon Ruadh a két legközelebbi hely. És egyik távolabb van, mint a másik.
*Norke keze közben megkeresi Sayuáét, finoman megszorítja az ujjait.*
– Ugyanakkor az éj nemsoká leszáll, ha valaki nem ismeri a terepet, ilyenkor folytatni az utat őrültség.
*Ezt a mondatot maguknak is szánja.*
– Egy jó tábortűz, meg egy rejtett zug. Ennyi kell. Ahhoz képest még szerencsénk is van, fent éjszakon ilyentájt már sokszor vastag hó borít mindent.
~Mondanám, hogy menjünk a majorságba, Zenolita és Al meg a többiek már olyan túlerőt jelentenénk, hogy még ha ellenséges is a szándéka ennek a fickónak, legyűrnénk semmi perc alatt. Csak az a kín, hogy amilyen köd van, még én is elsétálnék a birtok mellett, és nem lenne jó eltévedni idekint.~
- Javasolom, üssünk tábort!

5858. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-23 17:05:57
 ÚJ
>Sayua Soter avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Sayua is tisztában van a rájuk leselkedő veszéllyel, hiszen hallotta, milyen hírrel érkeztek Nivere kisasszonyhoz, és pont ez a hír volt az, ami erre az útra sarkallta. Úgy gondolta, ha kiszakadnak kicsit a majorság légköréből, akkor el tudja felejteni, hogy talán nem lesz olyan felhőtlen itt az élet, mint amilyet szeretne. Egy erdei séta tökéletes erre, hogy kiszellőztesse a fejét, elzárja sötét gondolatait, és majd foglalkozik akkor velük, mikor már nem bújhat el előlük. Addig élvezi az élet apró örömeit, amíg még megteheti.*
-Én is ettől tartok... *Bólint belenyugodva a ténybe, hogyha nem találják meg a majorságba vezető ösvényt, akkor bizony a fák nem túl barátságos árnyékában kell tölteniük az éjszakát. De mielőtt nagyon kétségbe eshetne vagy elkeseredhetne ezen, egy hang töri meg a rájuk telepedő csendes. Legalábbis, mintha hallana valamit, de azért a biztonság kedvéért Norke-t is megkérdezi, hátha csak az ágakat ropogtató szél csapta be érzékeit...*
-Kriag? *Egy pillanatig el kell gondolkodnia, hogy arcot tudjon kötni a névhez, majd hirtelen beugrik neki a megtermett férfi alakja.* Tényleg, lehet, hogy ő az!
*Lelkesül fel még jobban, hiszen ha ismerős, akkor biztosan el tudja irányítani őket a megfelelő irányba, ahonnan már könnyedén visszatalálnak.*
-Hé, ne gúnyolódj! *Böki oldalba a férfit a csípős megjegyzését hallva.* ezt az orkos dolgot már letudtuk...
*De azért veszi a célzást, és nem veti az idegen alak karjaiba magát, vagyis most még nem.*
~A városba? Ha Artheniorra gondol, akkor nagyon elkavarodhatott, hiszen az az erdő másik felén van. Vagy mi tévedtünk el annyira, hogy ennyire eltávolodtunk a birtoktól?~
-Sajnos nem tudunk ilyenről, legalábbis Arthenioron kívül csak Amon Ruadh van a környéken, de az jóval messzebb... ~Legjobb tudásom szerint.~ *Jegyzi meg félig Norke mögül. Megfordul a fejében, hogy talán felajánlhatnák, hogy a majorságban még van hely, egy megfáradt vándor még bőven elfér, de inkább nem teszi szóvá. Nem tudhatják, ki az idegen, és habár ő mindig mindenkiről a legjobban feltételezi, tudja, hogy vannak rossz emberek, útonállók, rablók, banditák, akikkel nem szerencsés közeli kapcsolatot kötni. És mivel egyelőre a sűrű köd takarja a férfi arcát, csupán testalkatát, esetleg életkorát sejthetik, de így első ránézésre nem tűnik ellenségesnek.*

5857. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-23 16:17:22
 ÚJ
>Loganorr Braxtonnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Beszerző úton//
//Visszafelé//

*Megint csak megnyugtatja őt Amy kedvessége, megérti, hogy mit érez. Ez a nemes lélek ami lakozik benne. Mindig segít neki és mindenkinek, aki körülötte él, ez a lány sajátja. Nem tud csodálat nélkül nézni erre a tulajdonságára, sem. Nem várta, hogy a szalagoknak ennyire fog örülni. Végül is ez egy egyszerű dolog, nem valami ékszer, vagy miegymás, ami drágább. Örömmel figyeli, hogy mennyire elnyerte a tetszését a lánynak. Amikor megkapja érte a puszit, elvörösödve hökken meg.*
-Örömmel adtam Amyccha, mert, azért... láttam, hogy tetszett önnek, vagyis neked és megnézted.
*Nem tudja, hogy harmincas korú ember létére, hogy akadhat el a nyelve, de tény, hogy ez történt.*
-Ez, ez, csak egy egyszerű kis szalag, de örülni fogok, ha kedvedre van és viselni fogod.
*Mondja végül mikor egy kicsit lenyugszik a kedélye.*
~Hogyan hathat rám így? Fiatal és gyönyörű, azon kívül a legnemesebb jellem, akivel találkoztam. Jobb, ha vigyázok mielőtt kinevettetem magam.~
*Bizony messze még a major, a kora este pedig már közel van. Végez egy kis számítást fejben, hogy megsaccolja körülbelül mikor érnek oda.*
-Ha ilyen lassú tempóval megyünk, akkor késő estére fogunk odaérni azt gondolom, de nem kell aggódnod, hoztam lámpást. Mondjuk meg is állhatnánk éjszakára, de szerintem jobban járunk, ha nem tesszük. Ez a sok minden felhívás lenne a tolvajoknak, menet közben mégsem vagyunk annyira kitéve az ilyen veszélyeknek.
*Amennyire lehet ösztökéli a lovakat gyorsaságra, de csak megfontoltan, mert vigyáznia kell az árura és Amyre is. Lassan felé néz a szeme sarkából, aztán mosolyog.*
-Mond Amyccha, te, miért nem mentél férjhez újra? Nem akarok tapintatlan lenni, de talán lett volna alkalmad rá, hogy megtedd. Persze tudom a nemesség körében az ilyen szerencsétlen dolog, mint a tiéd kizáró ok, de a közrendűekből nem hiszem, hogy nem vettek észre.
*Bizalmas kérdés, de az elindulásuk előtti este után és a puszi után már fel meri tenni.*

5856. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-23 15:37:35
 ÚJ
>Breon Worubell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Na igen. Lehet, hogy csak a gondolataiban kiáltott fel, és az őt köszöntő nőszemély gondolatolvasó, de az is lehet, hogy megfeledkezve magáról, hangosan harsant fel, és adta az erdő tudtára a nemtetszését. És nagy eséllyel az utóbbi játszik. Hiába, valamilyen szinten minden nő gondolatolvasó, de csak azt szokták kitalálni, ha hazudsz. Házimunkáról, szeretőről, akármiről, ők a szemedbe néznek, és kiderítik. De most Breon nem is hazudott, és nem is tudott volna a köd miatt a vörös lány szemébe nézni. Szóval nagy eséllyel elkalandoztak a gondolatai, és amit gondolt, nem is gondolta, hanem kiáltotta...*
- Ömm... Üdv. *Pislog nagyokat a váratlan társaságra, majd a ködből egy újabb alak köszön vissza. Szó szerint.* - Viszont. Hát... A városba szeretnék jutni, legalább három napja itt csatangolok. *Halványan elmosolyodik, és zavartan elkezdi vakargatni tarkóját.* - De kezdem azt érezni, hogy nem a jó irányba tartok.
*Nem tűnnek útonálló bandának, és nem is tűnnek annyira elveszettnek. Legalábbis nincsenek annyira bepánikolva, mint ő. Neki már a hócipője tele van az erdővel. Nyálkás, vizes, minden bokorban leselkedik valami rém, és legutóbb, amikor egy kis faluban járt, óvva intették a holtaktól. Nem mondtak többet, csak annyit, hogy óvakodjon a holtaktól. Azóta sem tudja eldönteni, hogy most szórakoztak vele, vagy tényleg van itt valami az erdőben. Mindenesetre a kardszíj lazára van kötve nála, és eddig minden egyes megrezzenő bokornál villámgyorsan előrántotta a pengét. Többnyire nyulakat megriasztva vele.*
- Őő... Van a közelben falu, vagy valamilyen vadászház, ahol meg tudnám húzni magam éjszakára?


5855. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-23 12:11:05
 ÚJ
>Rendoll Tawinn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Karaván úton (újra)//

*Ugyanattól kímélik egymást, de ennek nincs tudatában. Nem akarja az átéltek után még egyszer veszélybe sodorni Liát, még a gondolattól is meg akarja kímélni, hogy ilyesmi bekövetkezhet. Amit hallott aggasztó volt és nem tudja örökre megkímélni tőle, hogy megtudja, de addig, amíg lehet nem fogja beárnyékolni a boldogságát. Ahányszor látja az önkéntelken mozdulatot, hogy Lia a gyűrűket tapintja elmosolyodik. Jó helyen vannak és nemsokára még jobb helyen lesznek Lia és a saját ujján.*
-El tudom képzelni mit éreztél, hidd el, de túléltük ez a lényeg.
~Mind a ketten, ha ismét jön a vész, együtt azt is túléljük.~
*A majorság felé tartanak, most is olyan zavartalan az útjuk, mint amikor indultak a Karavánnal. Nem tudja milyen is lesz ez a major, de gyaníthatóan szép hely. Ha egyszer egy előkelő nemes nő, emiatt otthagyta a városi házát, ami nagyon szép és gondozott, a nagyságáról már nem is beszélve. Sajnálta is, hogy már meglátszik rajta az elhanyagolás nyoma.*
~Kár azért az Owairat házért, pedig fényűző egy hely.~
-Nem tudom milyen lesz a major, de gondolom szép.
*Mondja Lia kérdésére válaszolva, aztán mellékesen megkérdezi.*
-Neked is tetszik az a ház ott a Gazdagnegyedben, ahonnan indultunk, nem tudom miért költözött el onnan a nemes tulaj. Szerintem szép hely, kár, hogy olyan üres.
*Megosztja gondolatait Liával és elgondolkodva néz maga elé.*
-Hol legyen az otthonunk? Gondolkoztál már rajta?
*Újra kedvesére néz.*
- Itt a városban? Vagy költözzünk mi is kijjebb?
*Teszi fel a kérdést, mert egy ideje már foglalkoztatja. Közben a szekér folyamatosan gördül tovább az úton és Nastor jólesően nyerít az erdő láttán.*
-Talán nekünk is jól jönne egy major.
*Mosolyog Liára.*

A hozzászólás írója (Rendoll Tawinn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.23 12:21:56

5854. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-23 11:20:09
 ÚJ
>Norke Steyhn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Sayua, Breon//

*Mikor elindult Sayuával úgy tűnt, cél nélkül teszi, de nem ez volt az igazság. De a lány olyan lelkes volt, hogy végre van egy szabad délutánjuk és sétálhatnak kicsit kettesben, felfedezhetik a környéket, hogy nem volt szíve megmondani neki, hogy ez most, a jelen körülmények között kissé többről szól.
Norke nem csak úgy sétálgat, ő nyomokat is keres, bármit, ami arra utalhatna, hogy a majorság körül ólálkodik valaki, vagy inkább valami. Mióta a két elf beállított hozzájuk a hírek a déli tájakat fenyegető veszedelemről, az óta készülnek, ki így, ki úgy. Norke is segített karókat is hegyezni, de úgy véli az se baj, ha megismeri a környező terepet, nappal, vagy akár éjjel is.
Mivel úgy véli, közvetlen veszély nincs, nem gondolja, hogy Sayuát a négy fal között kellene hagynia, mikor végtére is összeköthetik a kellemest a hasznossal, hiszen nincs túl sok alkalmuk kettesben maradni.*
– Ha úgy gondolod, vöröske, hogy nem találhatunk vissza *feleli kis selma mosollyal*, akkor kénytelenek leszünk idekint éjszakázni az erdőben.
*Norkének ez nem gond, és van elég galád hozzá, hogy úgy gondolja a lánynak viszont nem lesz ártalmára a lecke. Azt úgyse hagyná, hogy baja essen, de mivel eddig ellenségnek nem látta nyomát, kifejezetten életveszélytől nem tart, nem rosszabb a helyzet, mint lenne egy másik téli éjszakán, és így legalább gyakorlatban taníthat valamit Sayuának, valamit, ami talán életmentő lehet később.
A szeme sarkából figyeli a párja reakcióit, azt, ahogy összehúzza magán a kabátot, amit a házvezetőnő készletei közül kért, az arcát, ahogy magában bizonyára sorra veszi a lehetőségeket…*
– Hallottam *bólint rá.*
~Vadász még lehet, és ha barátságos és nagyobb társasággal vannak éjszakára akár csatlakozhatunk is. Erdész? Nem hinném, errefelé a Majorság a legnagyobb központ, és a mieink nincsenek kint, kivéve talán Kriagot.~
- Az is lehet, hogy Kriag az *veti fel.* Nézzük meg, de…
*De csak óvatosan, akarná folytatni, de a lány máris lelkesen siet előre, őt is magával vonva. Mi mást tehet? Nem marad le, megy vele, mert a lány egyedül még képes és valami csapdába sétál. Akkor már legalább legyen ott vele.*
– De az is lehet, hogy a tolvaj orkod az! Tudod melyik! *szúr azért kicsit oda, hátha némi óvatosságot tud verni Sayua kobakjába.*
~Jólelkű lány! Meg se nézi, kiről van szó, bízik ismeretlenül is.~
– Estét! *köszön rá az ismeretlenre, és fél lépéssel a vöröske elé lép.* Mi járatban errefelé? *teszi fel a kérdést, mintha a másik legalább az ő magánbirtokukra tévedt volna.*
~Bár tudja a nyavalya, mekkora is az erdő, ami a majorsághoz tartozik. Szóval vegyük úgy, hogy még ez is az Owairatoké itt körben!~

5853. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-23 06:53:06
 ÚJ
>Kriag Warko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Felderítés //

* Az erdő baljós komorsággal zárul össze, ahogy elnyeli a barbárt. Kriag akaratlanul is kezébe kapja az íját, nyilat fektetve az idegre. Nem feszíti meg, annyira azért nem ijedős, de jobb óvatosnak lenni. Itt, ezen a terepen szinte lehetetlen a nyomokat olvadni, legalábbis neki, mert nem ilyen körülmények között tanulta a szakmát. *
~ Az a zöld ruhás alak, Daranel itt biztos jobban boldogulna. ~
* Gondolja magában, de azért csörtet tovább, bízva az ösztöneiben, s abban, hogy ha kell, egyszerűen keresztül vágja magát a rengetegen. Hosszas kutyagolást követően azonban az ösztönei győznek, s szerencsére megtalálja a helyes utat. Annak azonban jobban örül, hogy ellenséggel nem találkozott, sőt nyomát sem látta nekik. *

5852. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-22 21:44:08
 ÚJ
>Sayua Soter avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Norkével még jóval napnyugta előtt indultak el vissza, Arthenior felé, hogy felfedezzék kicsit a környéket. Nem volt sem konkrét céljuk, sem tervük, miért indulnak útnak, csak úgy, mentek a nagy világba. Eddig. Most már bajban vannak. Néhány perce leszállt az éj, a sötétség átláthatatlan fátyla terült el az erdőben, és ha ez nem lenne elég, még a hűvös téli szél is feltámadt, mely vadul próbálja letépni róla vékony szoknyáját.*
-Norke! *Fordul kissé kétségbeesetten a férfi felé.* Ilyen sötétben szerintem esélytelen, hogy hazatalálunk. Hol töltjük az éjszakát?
*Szinte költői a kérdés. Az erdő kellős közepén vannak, de még a talpuk alatt futó ösvényt is alig látják. Ha nem érnek vissza a majorságba, hát bizony kénytelenek lesznek itt éjszakázni. Nem mintha ez akkora tragédia lenne; egyikőjük sem úri ficsúr, aki ne tudná álomra hajtani a fejét a csillagos ég alatt, és amúgy is, volt már rá példa, hogy az avarban, összebújva aludtak. Habár akkor még teljesen máshogy viszonyultak egymáshoz, most még akár kellemesnek vagy romantikusnak is felfoghatnák a helyzetet. Már ha nem számítjuk a fagypont körüli hőmérsékletet és a szitáló ködöt... Még szerencse, hogy indulás előtt kölcsön kért Amy-től egy vastag bőrkabátot, különben már a térdei is vacognának.
A kabát körül forgó gondolataiból egy éles kiáltás rántja vissza. Meglepetten kapja fel a fejét, nem hitte volna, hogy mások is vannak olyan elvetemültek, hogy ilyen ítéletidőben induljanak útnak az erdőben. Úgy tűnik, előlük, az ösvény felől jött a hang, nem is olyan messziről.*
-Te is hallottad? *Fordul párja felé.* Gyere, nézzük meg ki az. Talán egy vadász vagy egy erdész, aki el tud minket kísérni egy darabon, és akkor nem kell itt éjszakáznunk.
*A lehetőségtől, hogy még ma hazajuthatnak, annyira fellelkesül, hogy rögtön karon is ragadja Norke-t és elindul a hang forrása felé. Százötven méter és egy kanyar megtétele után felsejlik egy alak a távolban. Nem valami bizalomgerjesztő látvány, de ő az egyetlen esélyük.*
-Elnézést... *Kezdi rettentően frappánsan az ismerkedést, de belefullad saját mondatába, és inkább a férfira bízza a társalgást.*

5851. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-22 21:09:56
 ÚJ
>Breon Worubell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Viszonylag széles ösvényen halad, elférne rajta egy szekér. Ám mindhiába a méret, a minőséggel is törődni kell, ami viszont nem túl jó; itt-ott az egész csapás kellős közepén beköszön egy csipkebokor (melyet Breon szíves örömest megritkít), a csúszós, nyálkás avar pedig szőnyegként teríti be az egészet. A legszörnyűbb szőnyegként, melyet emberfia el tud képzelni magának.
A levelek nem ropognak, mint az egy őszi idillben szokás, hanem cuppognak, mint egy téli rémálomban. Hideg van, köd, ami ráadásul szitál is. És a nap is nemsokára lemegy, órák kérdése. Így még tüzet sem tud gyújtani... Ó, szerencsétlen, beh szerencsétlen sors! És szütyőjében is már csupán egy szikkadt kenyérsarok leledzik, meg egy szárított marhaszelet, amivel ölni lehet, oly kemény.
Azt sem tudja, merre tart. Vajon a város felé, vagy el onnan? Szíve szerint a városba menne, de álljon elé az, aki elítélne egy embert, mert nem tud ilyen időben tájékozódni. Már csak azért imádkozik amulettjéhez, hogy ne találja szembe magát egy medvével, vagy egy falka farkassal, mert akkor lőttek neki.
Teste az erdő mélyében jár, és elméje is jár, de az teljesen más értelemben; azon töri a fejét, hogy mégis hogyan gyújtson estére tüzet, hogyan tákolja össze táborát? A legjobb az lenne, ha szembetalálkozna valakivel. Egységben az erő. És lehet, hogy az egység másik felének lesz valami ehető élelme is. Meg egy kis száraz mohája... Csak ő lehet olyan hülye, hogy gyújtós nélkül kel útnak. Ha mást nem, a tegnapi faluban szereznie kellett volna egy taplógombát, az tartaná a tüzet. De így most magára kell vetnie.
~A fene essen belé!~ Kiált fel asztrálisan, majd mérgesen belerúg az avarba. Egy darabig megállapodik a soron következő csipkebokornál, hogy lelegelje, majd folytatja az útját, követve az ösvényt. Kezdi belátni, hogy itt nem fog túl sok értelmes lénnyel találkozni.*


5850. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-22 11:54:20
 ÚJ
>Liahwulfe Amenho Khyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//Karaván úton (újra)//

*Lia meggyőződése, hogy jó helyen vannak ők hátul a lovakkal, tekintve, hogy nem csak a hűvös téli idő miatt van úgy kipirosodva az arca. Elég, ha csak arra gondol, mit tettek előző nap a tisztáson, aztán később a szállásukon is.*
~De hát a felesége leszek!~
*A lány jobbja önkéntelenül vándorol a mellkasához, ahol a szövetek rétegein át is érzi a gondosan becsomagolt gyűrűket.*
– Úgy igaz! *bólint mosolyogva.* Nos, azok az izék nekem sem hiányoznak.
*Gyengéd mosollyal pillant oldalra, Rendollra.*
– Mert szerinted én mit éreztem, mikor láttam, hogy azok a valamik körbevesznek és lerántanak Nastorról? Szerencsére a fáklyás trükk bejött. És a bájital is megtette a magáét, de attól még nem felejtem el, hogy megsebesültél.
*Lia egészen Rendoll mellé lép, kezét felemeli, ujját végighúzza a férfi arcán a szemöldöke végétől a szája sarkáig, ahol most egy heg lenne, ha nem lett volna a varázsital, amit a lovagja megivott.*
– Talán túl vagyunk ezeken *súgja biztatóan, nem akarja a férfi kedvét szegni azzal, hogy a piacon elkapott egy beszélgetésfoszlányt arról, hogy a délvidéken csata folyik.
Félő, sokáig úgysem dughatják a fejüket a homokba.
De itt és most béke van, és a szekér akadály nélkül folytathatja az útját a majorság felé.*
– Te hallottál már erről a helyről, ahova most megyünk? *először Rendollt kérdezi, de aztán felemeli a hangját, a többiekhez is szól.* Ti mit tudtok az Ametiszt Majorról?

5849. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-21 15:25:18
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Szelíd

//Az eltűnt szállítmány//

*Az óriás talán bárdolatlan, de se nem birka, se nem túlzottan buta. Darn szavai után béketűréséből sem marad több, így egyetlen mozdulattal kiakolbólitja a gnómot és a társát a barlangból.*
- Háládatlan vacak. *dörmögi még, majd mogorván visszatér csendes magányába.*

*A nap lassan felkel, és a Darn-Rinthom duó mindössze egyetlen Nullumot tudott ejteni. A feladat így eredménytelenül zárult, nem fognak sem pénzhez, sem Nullumvadász-hírnévhez jutni. Még szerencse, hogy nem Irbiszre mentek...*

5848. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-21 08:34:28
 ÚJ
>Rinthom Dardura avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Az eltűnt szállítmány//

-Jó, arrébb megyek, de nem halsz meg tőlem, nem vagyok leprás. Csak megfáztam.
*Rinthom leteszi Darnt a tűz mellé, majd ő maga is leül melegedni és száradni.*
-Át akartam ugrani egy kis patakot de nem sikerült és a lábam belecsobbant. Aztán már nyilvánvaló mi következett egy őszi éjjelen. Nem sokkal azután megtaláltuk Darnt, de ő hirtelen elájult. Így kerültünk ide. Szóval te ismered őt?
*Rinthom ezen nagyon elcsodálkozik, mert nem hitte volna hogy a gnóm barátja egy óriásnak. Eközben Darn felkel, és el kezd furcsán beszélni az óriásnak. Majd hozzáfordul és Kornd Edfword néven bemutatkozik. Lehet hogy most az igazi nevét árulta el, és a Darn csak egy fedőnév?*
-Figyelj Darn, szerintem feküdj csak vissza és pihenj még, jó?
*Rinthom a következőt már az óriásnak mondja.*
-Kimegyek és megnézem mit csinál Karon. Addig figyelnél rá?
*Felöltözik és kimegy az esti erdőbe. Meg is pillantja Karont, és odamegy hozzá.*
-Darn furcsán viselkedik. Te nem jössz be? Ki tudja mit fog még csinálni, segíthetnél te is.
*Rinthom is észreveszi a barlangot. Ez már megmagyarázza hogy Karom miért van kint.*
-Vagy talán be is mehetnénk abba a barlangba szétnézni.

5847. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-20 20:44:20
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

*Több órába is beletelt, de végül eléri az erdőt, a fák oltalmat nyújtó, barátságos árnyékát. Mennyivel kellemesebb ismerős terepen sétálni, mint teljesen ismeretlen ösvényen haladni, azt sem tudva, milyen hosszú lesz az út, és hogy pontosan hova fog megérkezni. De megérkezett, és ez a lényeg. Itt már sokkal magabiztosabb, megszokásból kerülgeti a terebélyes bokrokat, a kitüremkedő gyökereket, ágakat, melyek minduntalan megpróbálják útját állni a fogadó felé. De egyik sem jár sikerrel, gyorsan, orra bukás nélkül éri el a Holdudvarba vezető kis kaput, ami nála nagy teljesítmény. Ha hozta volna a szokásos, figyelmetlen és ügyetlenkedő formáját, biztosan a földre huppant volna, nem is egyszer, de most olybá tűnik, elég magabiztosan halad előre ahhoz, hogy ne legyen ideje megállni, egy pillanatra sem.
A kiskapuhoz érve ujjaival finoman megérinti a szerkezet tetejét, és már épp nyitná ki, mikor eszébe jut, hogy lenne még egy elintézni való dolga, mielőtt nyugodni tér: be kell néznie a templomba, hogy tanácsot kérjen a mágiatanulmányainak folytatása végett. Így hátat fordít az ezüstös fényárban úszó udvarnak, és a kis ösvényen haladva a város szíve felé veszi az útját, a kovácsműhely felé, ahonnan már csak egy kőhajtásnyira van a templom.*

5846. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-20 19:42:22
 ÚJ
>Amyccha Bottahrie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 349
OOC üzenetek: 43

Játékstílus: Szelíd

//Beszerző úton//
//Visszafelé//

*Ugratja a férfit, legalábbis próbálkozik vele, csak hogy mosolyogjon, de még ha vissza is vágna valamivel, ami, úgy veszi észre, egyébként nem jellemző Loganorr-ra, az is jobb lenne, mintha csak ülne a bakon magába fordulva.
Az az, amit Amy nem bír látni.
Tudja persze, hogy velejárója a dolognak, tudja, a bánat nem múlik el parancsszóra, mindenhez idő kell, de ettől függetlenül nem akarja, hogy a férfi átengedje magát a fájdalomnak.
A temető előtt persze nem sokat tehet. Ő maga a kocsin marad, hiszen az immár teli van rakodva értékes áruval, csak úgy őrizetlenül nem hagyhatja, mint a piacon, mikor még üres volt. Így hát a lány kint marad a kocsin, kezében a gyeplővel várja, hogy Loganorr végezzen. Onnan ahol ül, a férfi fejét látja, és a vállait, ahogy végigmegy a temetőkerten az oldalsó kerítés felé, és végül jóval távolabb megáll. Az arckifejezését nem tudja kivenni ilyen távolságból, de azt látja, ahogy a kezét a szeméhez emeli.
Amy lehatja a fejét, eszébe jut a saját gyermeke, akit elveszített mielőtt megszülethetett volna a baba, aztán az édesanyja is.*
~Mit számít, hogy ez egyikük messze földben nyugszik, a másikuknak meg nincs is sírhelye? Mi egy sír? Csak egy hely. Mi egy test? Csak egy héj. Nem az számít. De ha neki megnyugvást hoz ez, hogy még utoljára gondoskodott róluk, hát akkor jó ez így.~
*Amikor a férfi visszaér, átadja a gyeplőt neki, de utána úgy gondolja, bár ne tette volna, szerencsére még nem a gödrös keskeny ösvényen vannak, mert akár fel is borulhattak volna.*
– Héhéhéé! Lassíts!
*Aztán halkan sóhajt.*
– Jól van. Tudom.
*Óvatosan megsimítja a férfi karját.*
– Mindent rendben találtál, úgy, ahogyan gondoltad? *kérdi végül egyszerűen. Ugyan a téma nem vidám, de nincs rajta mit kerülgetni. Attól, hogy nem néznek oda a nagy warg még ugyanúgy ott ül a konyha közepén, ahogy mondani szokás. Amy pedig úgy gondolja, azzal, hogy rákérdez, megadja Loganorrnak a szabadságot, hogy beszélhessen, hogy ne kelljen rosszul éreznie magát amiatt, hogy úgy hiszi, nem mondhatja ki a gondolatait. Hogy ne érezze azt, hogy egyedül van a fájdalmával. Ugyanakkor Amyccha nem kérdez többet. Lehetőséget ad, de ez nem kötelezi a férfit semmire.*
– Logan, ilyenkor nincs olyan, hogy nemeshez méltó. Ember vagy, van szíved. Ennyi az egész.
*A lány kicsit oldalra fordul, gyengéden mosolyodik el.*
– Nem kell eljátszanod semmit.
*Aztán csak nézi, hogy a férfi a zsebében kezd keresgélni.*
– Nekem?
*Amyccha őszinte meglepetésekkel nézi a szalagokat.*
~Ó egek! Ezeket meg mikor? De szépek!~
*A lány szinte öntudatlanul simítja végig ujjaival a halványkék selymet, aztán a bordó bársonyt is.*
– Nagyon szépek *suttogja, az arcára álmodozó mosoly ül. Loganorr nem tudhatja, de még soha egy férfitól sem kapott semmi ilyesmit, semmi kis kedves ajándékot, a szalagokat óvatosan hajtja össze a kezébe zárja őket, csukott öklét a mellkasára szorítja.* Köszönöm. Köszönöm szépen.
*Látva a halovány mosolyt, cseppet felbátorodik, a férfi mellett ülve kissé oldalra hajol, óvatos alig érintéssel lehel puszit a másik arcára.*
– Viselni fogom őket, ígérem.
~Nem a ruhámon, ilyen finom ruháim már rég nincsenek, de a hajamban. Az jó lesz.~
*Aztán a lány gondosan elteszi a szalagokat és szorosabbra húzza maga körül a köpenyét.*
– Kezd sötétedni, de talán nemsoká elérjük a gázlót. Ugye?

5845. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-19 20:54:17
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Lorsan és Nitta//

* A csóknak nem tudott ellenállni, de utána hamar "menekülőre" fogja a dolgot, mert a vadászat most fontosabb, mint. Mint az a dolog. Nem akar sokat késlekedni, a vadászathoz idő kell, ezért hamar felkel és felöltözik, előkészíti fegyvereit és Nitta felszerelésére is fordít figyelmet. *
- A páncél nem a legjobb, de ha tudsz benne halkan mozogni, akkor inkább vedd fel. Ilyenkor jobb valamilyen bőrvért-féleség, egy kombinált. Esetleg olyan, aminek a bőr részei közzé illesztettek fém lapokat. A bőr takar és szigetel, nem nyikorog és nem csillan meg rajta a legkisebb napsugár sem. Ha olyan fém vérted van, akkor bekenem majd zsírral, hogy ne csillogjon, ha nem gond.
* Kérdez rá erre, mert akkor azt is elő kell készíteni, mielőtt indulnának. S míg a felszerelésükkel bajlódik, esetleg Nitta vértjével, addig a lány gondoskodik a reggeliről és az útra való teáról. Így hát asztalhoz is ül, sötétbarna és zöld, kopottas ruházatban.*
- Jó étvágyat akkor. Jól néz ki, örülök, hogy ilyen kevéskéből is valami laktatót tudsz összehozni.
* Dicséri meg a lányt, mert tényleg ügyesen készítette el a maradékból és pár apróságból a reggelijüket. De ha a mai vadászat jól sikerül, akkor egy ideig nem lesz gondjuk a hússal. Az utolsó morzsáig megeszik mindent, közben pár apróságot megoszt egy-egy falat közben. *
- Sok mindentől függ. Bemegyünk az erdőbe és majd figyelem a növényzetet és a talajt, hogy milyen állatok nyomait lelem meg. Mikoriak a csapások, amiken járnak és a legutóbbit, leggyakrabban jártat választom ki.
* S mivel másra nem lesz szükségük, felveszik a köpenyt, ő kesztyűt is húz, és útnak indulnak az erdő felé. Mikor átlépik annak határát, ő a talajt kezdi el majd figyelni, letört ágakat a bokrokon, fenn akadt szőrcsomókat és hasonló apró jeleket, amikből egy maga fajta vacsorát szerezhet. Jól jönne vaddisznó, vagy szarvas. Bár e kettővel jócskán van munka, de több húst is ad, mint valamilyen szárnyas jószág. Alig egy órányi gyaloglás után maga mellé inti Nittát és mutat neki néhány kusza és apró lábnyomot a földön és bogyószerű ürüléket. Jobb kezét a fejéhez emeli és két ujjával mutatja, hogy nyulat talált. Úgy látszik ezen a környéken sűrűn felbukkan néhány tapsifüles.
Itt az ideje, hogy táskáját levesse és előszedjen belőle néhány vékony, de erős zsineget. Egyik végére csúszó hurkot köt, a másikat pedig felerősíti egy hajlékony, de erős ághoz. Ahogy a földön matat, észrevesz néhány megrágott, még frissebb hajtást. Úgy látszik abból már rágcsált a nyúl, hátha kedve támad rá megint. Úgy igazítja a csapdát, hogy a rágott hajtás közelében legyen és kicsit betakarja az avarral, némi földel, csak úgy vékonyan. A táskát vissza veszi a hátára és óvatosan megindulnak tovább, újabb nyomokat keresve és követve. Néhány szarvas és őz nyomában egy tisztás felé veszik útjukat. *

A hozzászólás írója (Lorsan Vesryn Illitran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.19 20:54:41

5844. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-19 18:48:58
 ÚJ
>Tyran Razzury [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Karaván úton (újra)//

* Még szép, hogy nem hagyja egy fél lábbal a sírban levő öregre és egy keményfejű, északi harcosra mindazt, amiért majdnem odavesztek. Ezt szó szerint meg is mondta nekik még a Gazdagnegyedben.
Most pedig vidáman fütyörészve, új, névtelen fegyverét a kezében pörgetve lépked a kocsi mellett-mögött. Páncélja és a Klémor nyugodtan pihen a szekéren. A monoton, de máris sokkal vidámabb menetelés közben azon gondolkozik, minek is nevezze el, ha megszolgálja azt a lándzsa. Igen, a fiú már csak ilyen; az ő világában (de szinte biztos, hogy nem csak az övében) mindent a nevek uralnak. Még a legjelentéktelenebbnek tűnő tárgynak is van neve, amivel valaki felruházta azt, s szentül hiszi, hogy a Valódi Név tudásával irányítani lehet az illetőt, ezért meg kell válogatni, kire is bízzuk rá ezt a titkot. *


5843. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-19 00:48:22
 ÚJ
>Loganorr Braxtonnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Beszerző úton//
//Visszafelé//

*Elmosolyodik amikor Amy ugratja, hiszen a hangsúlyból nyilvánvaló, hogy ugratás volt csak és nem szemrehányás, hogy ilyen gyorsan kapaszkodott fel a szolgálói ranglétrán. A mosoly azért eléggé halovány, inkább annak szól, hogy Amy megint megpróbálja jókedvre deríteni. Olyan figyelmes vele, úgy érzi meg sem érdemli ezt a kedvességet. Nem mondja, hogy inkább lefokozásnak érzi mostani helyzetét, mert ha arra gondol, hogy Amy ül mellette, akkor ez a szekér akár hintó is lehetne. Nem mintha nem lennének azok mind a ketten akik, lecsúszott nemesek, de akkor is. Amyccha jelleme olyan csodálatos, a tartása, a szépsége és az ahogyan becsülettel viseli a sorsát igazi nemesre vall és lenyűgözi ahányszor csak ránéz, mozdul, vagy szól. A fájdalmát is képes volt eltompítani, habár meg nem szűnhet. Ezt érzi mikor a rakodással végül végeznek és a temető felé veszik az irányt. Minden úgy van ahogy kérte. A jelöletlen sír helyén egy márványtömb áll, amibe a medálon látható Braxtonnar címer van belevésve és halott asszonya neve. A medál eltűnt, de akárki is vitte el nem számít, fő, hogy látja a sír jó állapotban van. Nem sejti, hogy nincs benne a test, amit szeretet egykoron. Számára ez a sírhely asszonyáé és gyermekéé. Némán áll előtte, szemében könnyek gyűlnek, amiket gyorsan letöröl. Elfordul és a szekérhez siet, aztán a lovak közé csap. Szabadulni akar innen a bánatától minél gyorsabban, minél messzebbre. Szerencsére hamar feleszmél és visszafogja a sebességet, nem akarja, hogy az áru megsérüljön.*
-Sajnálom Amyccha nem akartam…
*Szabadkozik a tempó miatt, aztán aggódva pillant maga mellé, remélhetőleg nem ijesztette meg a lányt. Amikor a szekér immár nyugodt tempóban halad tovább egy ideig megint csendben marad, de aztán az egyenletes, monoton tempó lassan megnyugtatja. Amy felé fordul.*
-Tényleg kérlek, hogy ne haragudj az előbbiért. Botor dolog azt hinni, hogy elfuthatok a bánat elől. Igyekszem nemeshez méltón viselni a gyászt ezentúl.
*Halkan beszél, aztán a zsebében kezd keresgélni és előhúzza a szalagokat.*
-Ezek lemaradtak, ezért elhoztam neked... hogy ne hiányozzon.
*Átadja a két szalagot. Nem tudja mit mondhatna még. Azt, hogy nem bírja nézni mikor hiányt szenved bármiben, vagy azt, hogy nem akarja ráerőltetni a szomorúságát inkább azt látná, hogy vidám.*
-Biztosan jól fog állni, ha felvarratod a ruhádra.
*Mondja inkább udvariasan és a halovány mosoly megjelenik az arcán, ahogy az utat figyeli tovább, hogy megnyugodjon.*




5842. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-18 21:50:52
 ÚJ
avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Az eltűnt szállítmány//
*Darnnak eközben szárnyai nőttek. Még mindig veri szét az épületeket, de már tüzet is okád valamint képes felszállni. Csak, hogy nem önmagától.
Eközben, ugyan ebben a pillanatban felkel. Ez viszont már furcsa lenne még Darnnak is, ha erről tudna. Még sikerül elkapnia a behemót szavait.*
-Kérem uram legközelebb tanuljon illemet! Ez nem állapot! Először is: nem illik ilyen közvetlen és bántó megjegyzéseket tenni egy idegennek. *odafordul Dardurához.* Bocsásson meg eme óriás illetlenségéért, igazán nem tehet róla, hogy ilyen mocsok közt kell élnie. Ifjabbik Kornd Edfword vagyok. Önben kit tisztelhetek?

5841. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-12-17 14:48:31
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//

*Az első mondatra aprót bólint, mert tényleg jó lenne, csak sajnos nem lehet. A vadászat fontos, nem hanyagolhatják el, ha nem végzik el a dolgukat, éhen maradnak utána, és nem is csak egy napra.
Így ház Nitta is mozgolódik.*
- Rendben, szerintem már tudom is mi lesz.
*Már épp ülne fel, mikor Lorsan fölé hajol, apró kis csókocskák záporoznak az ajkára, a nyaka oldalára, a vállára, elpirul picit, végigborzong, majd elönti a melegség, a férfi fakófehér tincsei közé siklanak az ujjai, mikor a férfi újra megcsókolja, lágyon viszonozza, de aztán nem kapaszkodik a nyakába, bár szeretné még kicsit marasztalni, de dolguk van.
Nitta is felöltözik, ahogy a férfi javasolta, rétegesen, hiszen nem szeretne megbetegedni, és az idő már téliesre fordult, főleg így kora hajnalban van hideg.*
- Páncélt vegyek, vagy csak a tőröket, *kérdezi a vesszőfonat falon át. Aztán a konyharészbe megy, teát tesz oda, majd a raguból kipecázza a húsokat, a tűzhelyre serpenyő kerül, bele szalonnát kockáz, kevés hagymát is, némi paprikát csíkoz rá, mivel a csibék még kicsik így nincs tojás, hát a raguból mentett húst adja hozzá, a kész mű egyedi, kicsi petrezselymet aprít rá, majd ketté osztja, Lorsannak adva a nagyobb részt. Mellé épp csak megpirít pár szelet kenyeret, szaporán terít, az elkészülő teából is tölt, a maradékot pedig a kulacsokba önti óvatosan.*
- Kész a reggeli! *jelenti be.* Nem olyan különlegesség, de meleg.
*Reméli, hogy a párjának ízleni fog, izgul is, így néha a pillái alól lesi az elfet.*
~Párom? Mióta gondolok rá így?~
*Meglepve jön rá, hogy valójában nem is tudja, hogy nincs egy bizonyos időpont, csak az biztos, hogy nem ma történt, nem is tegnap.*
- Jó étvágyat! *mondja, mikor Lorsan leül.*Az innivalót összekészítettem. Vigyünk még valamit?
*Eszébe jut, hogy még betesz két kisebb vászontasakot, csak a békesség miatt, ha lát valami hasznosak, úgy el tudja talán hozni.
A köpenyéért lép oda a ruhás ládájához.*
- És mi a terved? Van ilyenkor egyáltalán, hogy mit lehet és mit szeretnél? Gondolom, ez sok mindentől függ... A vacsora pedig a zsákmánytól, ugye?

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257