Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Artheniori erdő | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 329 (6561. - 6580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257
6580. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-02 22:07:34
Üzenet elküldve: 2016-06-02 22:07:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//
*Idejét sem tudja, mikor volt lelke utoljára ilyen békés. Már persze a Halaxal kapcsolatos aggodalmakat leszámítva. Mintha valóban kedvesen kelt volna a nap, jóindulatú sugaraival helyesen melengetva az újra közös hangot találókat.*
- A thargok? *Ráncolja össze szemöldökét, mint aki nagyon tűnődik, majd alakul át arca sandán ráeszmélővé.*
- Ja, akiknek el akartatok adni némi aprópénzért asszonynak!!
*Színlel hirtelen felháborodottságot, mondhatni túlságosan színpadiasan, s nem is bírja sokáig harsány kacagás nélkül. Jó kis út volt az, utólag nem lehet oka panaszra. A nagy nevetgélés után persze figyelmesen hallgatja a többi fejleményt, Jazhez hasonlóan pironkodva a műhelyről legelsőként eszébe ötlő emléken. És aprót bólintva a gyors korrigálásra, mit testvére az emlék pontosítására eszközöl.*
- Az borzasztó régen volt!
*Jegyzi meg az evidenciát, aggódva továbbra is az eltűntért.
A továbbiakban is figyel persze, hiszen minden egyes szó érdekli, talán túlságosan is, mi a hegyesedő fülek tulajdonosának zavaróan figyelemfelkeltő ajkait elhagyja. Ám közben más is leköti zöldjeinek kíváncsiságát, s fordítja is őket fejével együtt a furcsán bizarr hangok irányába.*
- Azok... azok meg mi a francok?
*Kérdez riadtan bátyjától, ahogy a bolyhos helyett bomló nyulak hordájának közeledését elméje is befogadja. Persze közben ugrásra, futásra, menekülésre vagy támadásra is készül, remélve ügyesebb mivoltát a hiányos lábazatú szerzeteknél, attól függően, útitársa hogy ítéli a helyzetet.*
//Úton Amonra//
//Nyílt//
*Idejét sem tudja, mikor volt lelke utoljára ilyen békés. Már persze a Halaxal kapcsolatos aggodalmakat leszámítva. Mintha valóban kedvesen kelt volna a nap, jóindulatú sugaraival helyesen melengetva az újra közös hangot találókat.*
- A thargok? *Ráncolja össze szemöldökét, mint aki nagyon tűnődik, majd alakul át arca sandán ráeszmélővé.*
- Ja, akiknek el akartatok adni némi aprópénzért asszonynak!!
*Színlel hirtelen felháborodottságot, mondhatni túlságosan színpadiasan, s nem is bírja sokáig harsány kacagás nélkül. Jó kis út volt az, utólag nem lehet oka panaszra. A nagy nevetgélés után persze figyelmesen hallgatja a többi fejleményt, Jazhez hasonlóan pironkodva a műhelyről legelsőként eszébe ötlő emléken. És aprót bólintva a gyors korrigálásra, mit testvére az emlék pontosítására eszközöl.*
- Az borzasztó régen volt!
*Jegyzi meg az evidenciát, aggódva továbbra is az eltűntért.
A továbbiakban is figyel persze, hiszen minden egyes szó érdekli, talán túlságosan is, mi a hegyesedő fülek tulajdonosának zavaróan figyelemfelkeltő ajkait elhagyja. Ám közben más is leköti zöldjeinek kíváncsiságát, s fordítja is őket fejével együtt a furcsán bizarr hangok irányába.*
- Azok... azok meg mi a francok?
*Kérdez riadtan bátyjától, ahogy a bolyhos helyett bomló nyulak hordájának közeledését elméje is befogadja. Persze közben ugrásra, futásra, menekülésre vagy támadásra is készül, remélve ügyesebb mivoltát a hiányos lábazatú szerzeteknél, attól függően, útitársa hogy ítéli a helyzetet.*
6579. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-02 20:34:38
Üzenet elküldve: 2016-06-02 20:34:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
* Most már valóban elege van az egész hercehurcából. Mikor a szőrösebb dög elvágódik, s látja, hogy csak nehezen bír tápászkodni, hamar dönt. Szeme sarkából figyeli a másikat, akinek a vágtázása még így sem olyan gyors, mint egy élő farkasé. Fejszéje lecsap a földről épp feltápászkodó dög nyakára. Ahogy leválasztja a fejet a nyakról, reményei szerint, nem is kel fel többé. Rögtön abban a pillanatban hátra vetődik, távolabb ugorva a támadó másik élőholt farkas elől. Bal sarkával támasztja meg magát a földön és lendül is előre. Neki a farkasnak, hogy annak fejét is leválassza a nyakáról. Egyszer és mindenkorra. Van még dolga otthon ugyanis, haza akar menni. *
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
* Most már valóban elege van az egész hercehurcából. Mikor a szőrösebb dög elvágódik, s látja, hogy csak nehezen bír tápászkodni, hamar dönt. Szeme sarkából figyeli a másikat, akinek a vágtázása még így sem olyan gyors, mint egy élő farkasé. Fejszéje lecsap a földről épp feltápászkodó dög nyakára. Ahogy leválasztja a fejet a nyakról, reményei szerint, nem is kel fel többé. Rögtön abban a pillanatban hátra vetődik, távolabb ugorva a támadó másik élőholt farkas elől. Bal sarkával támasztja meg magát a földön és lendül is előre. Neki a farkasnak, hogy annak fejét is leválassza a nyakáról. Egyszer és mindenkorra. Van még dolga otthon ugyanis, haza akar menni. *
6578. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-01 21:24:07
Üzenet elküldve: 2016-06-01 21:24:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Sa’argathot Ébredése//
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
*A kenyérnek való bedagasztása immár készen van, most jön a nyújtás. Nitta kevés lisztet szór a nyújtódeszkára, majd a lisztes kezével a sodrófát is belisztezi, sehova se tapadjon fel a tészta.*
~Vajon Lorsan megtalálta azt a helyet? Biztosan meg. Ha építőanyagnak nem is, tűzre talán jók lehetnek azok a kidőlt fák. Persze ha rágja őket valami bogár, akkor a házba jobb nem behozni őket, de tábortűzre még mindig mehetnek, van jó pár dolog, amit úgy is meg lehet oldani.~
*Nitta kezében táncba kezd a sodrófa, látnivaló, hogy nem először veszi már használatba, halad is a nyújtással, de közben oda-odapillant Acélra is, aki folyton az erdő felé tekinget, feláll, majd újra visszatottyan a hátsójára, és nyugtalanabbnak tűnik, mint máskor.*
- Mi az Acél? Várod te is Lorsant? Úgy-úgy, mire megjön lassan az ebéd is készen lesz...
~Vajon miért ilyen nyugtalan ma ez a jószág? Olyan furcsa ez az egész.~
*A lány homlokát ráncolva néz ki a ház ajtaján, az ég felé pillant, vannak-e különös felhők.*
~Vihar készülődne?~
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
*A kenyérnek való bedagasztása immár készen van, most jön a nyújtás. Nitta kevés lisztet szór a nyújtódeszkára, majd a lisztes kezével a sodrófát is belisztezi, sehova se tapadjon fel a tészta.*
~Vajon Lorsan megtalálta azt a helyet? Biztosan meg. Ha építőanyagnak nem is, tűzre talán jók lehetnek azok a kidőlt fák. Persze ha rágja őket valami bogár, akkor a házba jobb nem behozni őket, de tábortűzre még mindig mehetnek, van jó pár dolog, amit úgy is meg lehet oldani.~
*Nitta kezében táncba kezd a sodrófa, látnivaló, hogy nem először veszi már használatba, halad is a nyújtással, de közben oda-odapillant Acélra is, aki folyton az erdő felé tekinget, feláll, majd újra visszatottyan a hátsójára, és nyugtalanabbnak tűnik, mint máskor.*
- Mi az Acél? Várod te is Lorsant? Úgy-úgy, mire megjön lassan az ebéd is készen lesz...
~Vajon miért ilyen nyugtalan ma ez a jószág? Olyan furcsa ez az egész.~
*A lány homlokát ráncolva néz ki a ház ajtaján, az ég felé pillant, vannak-e különös felhők.*
~Vihar készülődne?~
6577. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-01 10:09:11
Üzenet elküldve: 2016-06-01 10:09:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//
*Fényes nappal van, a két utazó már indulni készül, mondhatni idilli a hangulat, az elmúlt pár órához képest. Kedvesen kelt ma a nap is, jóindulatúan ragyog be a fák lombjai között az Artheniori erdőbe. Egyetlen egy baj van. Motozás, apró lábak mászkálásának tömeges hangja. És egy pillanat alatt megelevenedik az erdő nagyja. Borzoi csapat vonult ugyanis az erdő azon részére, ahol Ewica és Jaz táboroznak. Az erdőt nem járó népek nagyja ezeket simán nyúlnak nézhetné ugyebár, ahogyan ezeknél a lényeknél szokás, az viszont mindenképpen szemet szúrhat a csapatnak, hogy heten vannak, és hogy nem valami jó állapotban. Szemük természetellenesen mély vörösben játszik, és itt-ott egy-egy végtag, illetve szervhiány, vagy harapásnyom látszik rajtuk, sokak bundája, feje környékén alvadt vértől csapzott. Mikor meglátják, hogy a magukénak titulált erdőrészen két betolakodó van, az egyik óriásit rikkant.*
-Kyhaa
*És már el is kezd szökellni nyomában hat másik társával, akik itt-ott felborulnak, gurulnak, hiszen kettő, vagy három lábbal ugrálni lényegesen kellemetlenebb, mint néggyel, de nem vitás, ők itt és most rohamozni fognak.*
//Úton Amonra//
//Nyílt//
*Fényes nappal van, a két utazó már indulni készül, mondhatni idilli a hangulat, az elmúlt pár órához képest. Kedvesen kelt ma a nap is, jóindulatúan ragyog be a fák lombjai között az Artheniori erdőbe. Egyetlen egy baj van. Motozás, apró lábak mászkálásának tömeges hangja. És egy pillanat alatt megelevenedik az erdő nagyja. Borzoi csapat vonult ugyanis az erdő azon részére, ahol Ewica és Jaz táboroznak. Az erdőt nem járó népek nagyja ezeket simán nyúlnak nézhetné ugyebár, ahogyan ezeknél a lényeknél szokás, az viszont mindenképpen szemet szúrhat a csapatnak, hogy heten vannak, és hogy nem valami jó állapotban. Szemük természetellenesen mély vörösben játszik, és itt-ott egy-egy végtag, illetve szervhiány, vagy harapásnyom látszik rajtuk, sokak bundája, feje környékén alvadt vértől csapzott. Mikor meglátják, hogy a magukénak titulált erdőrészen két betolakodó van, az egyik óriásit rikkant.*
-Kyhaa
*És már el is kezd szökellni nyomában hat másik társával, akik itt-ott felborulnak, gurulnak, hiszen kettő, vagy három lábbal ugrálni lényegesen kellemetlenebb, mint néggyel, de nem vitás, ők itt és most rohamozni fognak.*
6576. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-01 09:49:21
Üzenet elküldve: 2016-06-01 09:49:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Úton Amonra//
//Nyílt//
*Jó ez így. Olyan dolgokról társalogni, melyek mindkettejüket érinti, viszont közel sem annyira kellemetlen, mint az, mi csak kettejükre tartozik.*
-De Ewi!
*Vigyorodik el a kérdésre.*
-Hisz jártál ott.
*Neveti el magát, felidézve az emléket, hogy a legutóbbi alkalommal ezt az utat húga mennyire részegen, és leginkább Halax vállán tette meg.*
-Tudod, a thargok, ahová krumplit kellett cipelj, akikkel üzletelni próbáltunk, és akik be sem engedtek a kapun.
*Kivárja a pillanatot, amíg a felismerés eléri a leánykát, csak azután folytatva a válaszadást.*
-Halax oda indult. Emlékszel a kovácsműhelyre?
*Jön gyorsan zavarba, mert nem épp azt az momentumot akarta elhívni, mikor az ominózus épület előtt vad csók, és szó csatát vívtak.*
-Amit nem sikerült felnyomni, tudod?
*Pontosítja is gyorsan, hadarva, melyik estére gondol.*
-No. Apa másnap csak kifizette a berendelt készletet, és elindult a Vashegyre, hogy szép haszonnal túl adjon rajta. Ekkor láttam utoljára.
*Halad közben, még épp kényelmes, de hathatós tempót diktálva.*
-Mert mindenhol máshol, már kerestem. Még a karavánpihenőig is utaztam. Jó, nem egyedül. Egy kereskedő karavánnal bejártuk az egész vidéket. Sehol nem is látták.
*Húzza fancsali mosolyra száját.*
//Nyílt//
*Jó ez így. Olyan dolgokról társalogni, melyek mindkettejüket érinti, viszont közel sem annyira kellemetlen, mint az, mi csak kettejükre tartozik.*
-De Ewi!
*Vigyorodik el a kérdésre.*
-Hisz jártál ott.
*Neveti el magát, felidézve az emléket, hogy a legutóbbi alkalommal ezt az utat húga mennyire részegen, és leginkább Halax vállán tette meg.*
-Tudod, a thargok, ahová krumplit kellett cipelj, akikkel üzletelni próbáltunk, és akik be sem engedtek a kapun.
*Kivárja a pillanatot, amíg a felismerés eléri a leánykát, csak azután folytatva a válaszadást.*
-Halax oda indult. Emlékszel a kovácsműhelyre?
*Jön gyorsan zavarba, mert nem épp azt az momentumot akarta elhívni, mikor az ominózus épület előtt vad csók, és szó csatát vívtak.*
-Amit nem sikerült felnyomni, tudod?
*Pontosítja is gyorsan, hadarva, melyik estére gondol.*
-No. Apa másnap csak kifizette a berendelt készletet, és elindult a Vashegyre, hogy szép haszonnal túl adjon rajta. Ekkor láttam utoljára.
*Halad közben, még épp kényelmes, de hathatós tempót diktálva.*
-Mert mindenhol máshol, már kerestem. Még a karavánpihenőig is utaztam. Jó, nem egyedül. Egy kereskedő karavánnal bejártuk az egész vidéket. Sehol nem is látták.
*Húzza fancsali mosolyra száját.*
6575. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-30 21:38:26
Üzenet elküldve: 2016-05-30 21:38:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Úton Amonra//
//Nyílt//
*Tudja ő persze, talán nem is csak lelke mélyén, mi volt a távozás valódi oka, most mégis kényelmesebb ezt a gondolatot jó mélyre szorítani. Bár a téma ettől sem válik kellemesebbé, legalább feszültségtől mentes most csevejük.*
- Ho...
*A gondolatkezdemény befejezése helyett tekintetével a rakoncátlan tincs útját követi, majd immár a feleletet, szemöldökét ráncolva a cseppet sem vidám eshetőségekre.*
- Értem.
*Hozzáfűzni többet nem tud, egy aggódó ábrázatot és egy gondterhes sóhajt leszámítva.*
- És merre van az a Vashegy? Miért pont oda mész?
*Persze korábban is megnyilvánult már kíváncsi természete, mégis talán a megszokottnál is többet kérdez. Élvezi a tegnapi nap ellentéteinek hiányát, mintha kicsit visszacsöppentek volna a nem is olyan távoli múltba.*
- És merre jártál még, amíg kerested?
//Nyílt//
*Tudja ő persze, talán nem is csak lelke mélyén, mi volt a távozás valódi oka, most mégis kényelmesebb ezt a gondolatot jó mélyre szorítani. Bár a téma ettől sem válik kellemesebbé, legalább feszültségtől mentes most csevejük.*
- Ho...
*A gondolatkezdemény befejezése helyett tekintetével a rakoncátlan tincs útját követi, majd immár a feleletet, szemöldökét ráncolva a cseppet sem vidám eshetőségekre.*
- Értem.
*Hozzáfűzni többet nem tud, egy aggódó ábrázatot és egy gondterhes sóhajt leszámítva.*
- És merre van az a Vashegy? Miért pont oda mész?
*Persze korábban is megnyilvánult már kíváncsi természete, mégis talán a megszokottnál is többet kérdez. Élvezi a tegnapi nap ellentéteinek hiányát, mintha kicsit visszacsöppentek volna a nem is olyan távoli múltba.*
- És merre jártál még, amíg kerested?
6574. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-30 01:42:00
Üzenet elküldve: 2016-05-30 01:42:00
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 133
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 133
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szerencsére a lány nem adja jelét, hogy osztaná Lorew aggodalmát, ez pedig határtalan örömmel tölti el a szerzetest. Aggódik is persze, hogyne aggódna? Ha a végén kiderül, hogy tulajdonképpen semmi haszna nincs, akkor igazából már az volna a legkegyesebb, hogy az entitás megölné. Az ennél rosszabb opciókra pedig gondolni sem akar. Az elhangzó szavakra felkapja a fejét, majd némi várakozás után megjegyzi:*
- Esetleg... esetleg én tudok segíteni. Elmondani dolgokat, amire kíváncsi vagy. Bármit, amit tudok. És ha... ha úgyis maradnod kell egy darabig *véletlenül sem akar olyan kifejezésekkel dobálózni, mint örökké* akkor akár segíthetnék beilleszkedni. Vagy mi...
*Nem mintha annyira értene hozzá, hiszen ő világéletében különcnek számított, és élvezte ezt, de azért... talán el tudja látni olyan tanácsokkal a lányt, hogy ne buktassa le magát... rögtön. Mert hát sajnos ideát nem kedvelik a felsőbbrendű entitásokat, ezt már említette. Viszont második körben rájön, hogy talán a lány nem tud kérdéseket megfogalmazni a témában, inkább csak úgy mindenre kíváncsi, szóval... enyhén bátortalanul belekezd csak úgy a közepébe:*
- Szóval mint nyilván már észrevetted, ez egy visszataszító és elfajzott világ, tele halandókkal. Mint amilyen én is vagyok. Önzőek, ostobák, szánalmasak, és... gyűlölnek mindent, ami más. Éppen ezért igazság szerint a túlélés egyetlen módja, ha olyannak adod ki magad, amilyenek ők is. Bármennyire is borzasztóan hangzik *Lorew kénytelen szünetet tartani, amíg elfojtja az undort. Az ostoba halandók miatt egy ilyen gyönyörű teremtménynek valami alantas, értéktelen lénynek kellene kiadnia magát... megbocsájthatatlan.*
- Szóval... akármilyen csodálatosak is a szárnyaid... és a karmaid... azokat el kéne rejtened. Sajnálom...
*Aztán lehet, hogy a lány nem kötődik annyira ezekhez a részekhez, mint Lorew, a szerzetesnek viszont komoly traumát jelentettek a korábbi szavak. Legszívesebben előre is borulna, vagy valami hasonlót tenne, de még benne van, hogy ne tegyen hirtelen nagy mozdulatokat, amikkel esetleg megijesztheti a lányt. Nem szeretné elrontani a köztük szerinte kialakulóban lévő bizalmi kapcsolatot.*
*Szerencsére a lány nem adja jelét, hogy osztaná Lorew aggodalmát, ez pedig határtalan örömmel tölti el a szerzetest. Aggódik is persze, hogyne aggódna? Ha a végén kiderül, hogy tulajdonképpen semmi haszna nincs, akkor igazából már az volna a legkegyesebb, hogy az entitás megölné. Az ennél rosszabb opciókra pedig gondolni sem akar. Az elhangzó szavakra felkapja a fejét, majd némi várakozás után megjegyzi:*
- Esetleg... esetleg én tudok segíteni. Elmondani dolgokat, amire kíváncsi vagy. Bármit, amit tudok. És ha... ha úgyis maradnod kell egy darabig *véletlenül sem akar olyan kifejezésekkel dobálózni, mint örökké* akkor akár segíthetnék beilleszkedni. Vagy mi...
*Nem mintha annyira értene hozzá, hiszen ő világéletében különcnek számított, és élvezte ezt, de azért... talán el tudja látni olyan tanácsokkal a lányt, hogy ne buktassa le magát... rögtön. Mert hát sajnos ideát nem kedvelik a felsőbbrendű entitásokat, ezt már említette. Viszont második körben rájön, hogy talán a lány nem tud kérdéseket megfogalmazni a témában, inkább csak úgy mindenre kíváncsi, szóval... enyhén bátortalanul belekezd csak úgy a közepébe:*
- Szóval mint nyilván már észrevetted, ez egy visszataszító és elfajzott világ, tele halandókkal. Mint amilyen én is vagyok. Önzőek, ostobák, szánalmasak, és... gyűlölnek mindent, ami más. Éppen ezért igazság szerint a túlélés egyetlen módja, ha olyannak adod ki magad, amilyenek ők is. Bármennyire is borzasztóan hangzik *Lorew kénytelen szünetet tartani, amíg elfojtja az undort. Az ostoba halandók miatt egy ilyen gyönyörű teremtménynek valami alantas, értéktelen lénynek kellene kiadnia magát... megbocsájthatatlan.*
- Szóval... akármilyen csodálatosak is a szárnyaid... és a karmaid... azokat el kéne rejtened. Sajnálom...
*Aztán lehet, hogy a lány nem kötődik annyira ezekhez a részekhez, mint Lorew, a szerzetesnek viszont komoly traumát jelentettek a korábbi szavak. Legszívesebben előre is borulna, vagy valami hasonlót tenne, de még benne van, hogy ne tegyen hirtelen nagy mozdulatokat, amikkel esetleg megijesztheti a lányt. Nem szeretné elrontani a köztük szerinte kialakulóban lévő bizalmi kapcsolatot.*
6573. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-29 22:36:29
Üzenet elküldve: 2016-05-29 22:36:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A lány nem teljesen bizonyos abban, hogy érti, mire akar Lorew kilyukadni, talán mentegetni akarja magát, talán kibúvót keres a szavakban, meg akar hátrálni, hogy az imént felajánlott segítségét visszavonhassa, hogy ne kelljen tennie semmit. Sajnos azonban a dolgok nem így működnek, mivel Varya már eléggé közel engedte az idegent ahhoz, hogy ne engedhesse csak úgy elmenni. Nem bízik benne, továbbra sem, bár esetében talán érthető, hogy a "bizalom" számára csak egy szó, a világon nem jelent semmit sem. Egy üres frázis, amit a halandók arra találtak ki, hogy aggályaikat és bizonytalanságukat elnyomhassák.*
-Semmit sem tudok erről a világról, sem a benne élőkről. Ha nem tudok hazamenni, ha itt ragadtam... *megremegnek az ajkai a gondolatra, hogy örökkön ezen a világon kell bolyongania, számára ez rendkívül ijesztőnek tetszik. Idegenként, egyedül, egy idegen világban, melynek nem akar része lenni...*
-Idő... *visszhangozza a szót, mely számára megint csak alig jelent valamit. Az idő múlása nincs rá hatással, újabb nevetségesen bugyuta fogalom, melynek jelentését igazában nem értheti meg.*
-Másom sincs, csak időm.
*A lány nem teljesen bizonyos abban, hogy érti, mire akar Lorew kilyukadni, talán mentegetni akarja magát, talán kibúvót keres a szavakban, meg akar hátrálni, hogy az imént felajánlott segítségét visszavonhassa, hogy ne kelljen tennie semmit. Sajnos azonban a dolgok nem így működnek, mivel Varya már eléggé közel engedte az idegent ahhoz, hogy ne engedhesse csak úgy elmenni. Nem bízik benne, továbbra sem, bár esetében talán érthető, hogy a "bizalom" számára csak egy szó, a világon nem jelent semmit sem. Egy üres frázis, amit a halandók arra találtak ki, hogy aggályaikat és bizonytalanságukat elnyomhassák.*
-Semmit sem tudok erről a világról, sem a benne élőkről. Ha nem tudok hazamenni, ha itt ragadtam... *megremegnek az ajkai a gondolatra, hogy örökkön ezen a világon kell bolyongania, számára ez rendkívül ijesztőnek tetszik. Idegenként, egyedül, egy idegen világban, melynek nem akar része lenni...*
-Idő... *visszhangozza a szót, mely számára megint csak alig jelent valamit. Az idő múlása nincs rá hatással, újabb nevetségesen bugyuta fogalom, melynek jelentését igazában nem értheti meg.*
-Másom sincs, csak időm.
6572. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-28 22:10:18
Üzenet elküldve: 2016-05-28 22:10:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Nem szándékozik bemenni az erőbe, így megpróbál a fák mentén haladva visszajutni a házak közé.
Egyszer majd talán a sűrűbe is benéz, de nem most. Meghagyja a jövő zenéjének. Különben is. Merre mehetne ott tovább? Azt se tudja merre vezetne könnyelmű sétája. Egyszerűbb, ha itt keres magának mestert. Végül is ezért jött Artheniorba, hogy tanítót találjon magának, aki még nem ismeri és jobban eltűri makacs hozzáállását, meg hogy mindenről van véleménye. Az már inkább jó kérdés, hogy ezt a személyt miként, hol és hogyan fogja megtalálni. Egy azonban biztos. Ideje felkeresni egy helyet, ahol kipróbálhatja, mire képes. Mondjuk egy barakkot.*
A hozzászólás írója (Mayran Sol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.28 22:40:08
Egyszer majd talán a sűrűbe is benéz, de nem most. Meghagyja a jövő zenéjének. Különben is. Merre mehetne ott tovább? Azt se tudja merre vezetne könnyelmű sétája. Egyszerűbb, ha itt keres magának mestert. Végül is ezért jött Artheniorba, hogy tanítót találjon magának, aki még nem ismeri és jobban eltűri makacs hozzáállását, meg hogy mindenről van véleménye. Az már inkább jó kérdés, hogy ezt a személyt miként, hol és hogyan fogja megtalálni. Egy azonban biztos. Ideje felkeresni egy helyet, ahol kipróbálhatja, mire képes. Mondjuk egy barakkot.*
A hozzászólás írója (Mayran Sol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.28 22:40:08
6571. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-28 22:06:51
Üzenet elküldve: 2016-05-28 22:06:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Edyrm Omaran//
*A távozást jelző mondatokra felnéz, és bólint, hogy tudomásul vette.*
-Tudtommal a legközelebbi a Pegazus, és azt hallottam egész jó a kosztjuk. *Szól az elf után, aztán, jobban átgondolva a helyzetet és felpillantva az égre, ahol már lefelé indult a nap, utána is ered.*
-Jobban belegondolva, inkább csatlakoznék. Nemrégiben belefutottam errefelé egy tolvajba, talán kettőnknek kisebb esélye van arra, hogy belefussunk, mint egyesével. Ráadásul én is a fogadóban szándékozok megszállni. *Magyarázza, amikor beéri Edyrm-t. Legalább annyira nem szeretné a saját pénzét elveszíteni, mint amennyire nem kívánja ezt a sorsot az elfnek sem.*
-Egyébként, ha jól hallottam, akkor Arthenior központjában van egy piac, viszonylag könnyen elérhető innen is, csupán valamilyen műhelyen kell átvágni. *Int a megfelelő irányba.*
-Egyébként, ha még mindig el akar látogatni a barakkba, szívesen elkísérem. *Ajánlja fel, elvégre arra indultak, és csupán arrafelé nem jutottak el. Fogalma sincs, mennyire lehet fontos ez a másik számára, de neki nem ártana.*
*A távozást jelző mondatokra felnéz, és bólint, hogy tudomásul vette.*
-Tudtommal a legközelebbi a Pegazus, és azt hallottam egész jó a kosztjuk. *Szól az elf után, aztán, jobban átgondolva a helyzetet és felpillantva az égre, ahol már lefelé indult a nap, utána is ered.*
-Jobban belegondolva, inkább csatlakoznék. Nemrégiben belefutottam errefelé egy tolvajba, talán kettőnknek kisebb esélye van arra, hogy belefussunk, mint egyesével. Ráadásul én is a fogadóban szándékozok megszállni. *Magyarázza, amikor beéri Edyrm-t. Legalább annyira nem szeretné a saját pénzét elveszíteni, mint amennyire nem kívánja ezt a sorsot az elfnek sem.*
-Egyébként, ha jól hallottam, akkor Arthenior központjában van egy piac, viszonylag könnyen elérhető innen is, csupán valamilyen műhelyen kell átvágni. *Int a megfelelő irányba.*
-Egyébként, ha még mindig el akar látogatni a barakkba, szívesen elkísérem. *Ajánlja fel, elvégre arra indultak, és csupán arrafelé nem jutottak el. Fogalma sincs, mennyire lehet fontos ez a másik számára, de neki nem ártana.*
6570. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-28 18:41:18
Üzenet elküldve: 2016-05-28 18:41:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Úton Amonra//
//Nyílt//
*Még Ewi készülődik ő türelmesen várakozva magyarázz, majd immár léptei ütemére diktálva a szavakat.*
-Persze.
*Bólint is rá nyomatékosítón, mintha valóban ennyire egyszerű, ennyire természetes lenne, hogy eltűnt társa után kutat, nem adva fel a reményt. Holott sosem járt Halax nyomában, mindig előkerült atyja eddig még, előbb-utóbb. Bár tény, most túl hosszúra nyúlt távolmaradása, és valóban ad ez némi aggodalomra okot. Mindezek mellett, lelkük mélyén tudják jól mindketten, hogy nem csak az öreg eltűnése volt Jaz kis körutazásának egyetlen apropója. Viszont most, tartva magát újdonsült fogadalmához, jótékonyan nem hajlandó törődni a ténnyel, hogy húga miatt pattant meg.*
-Hogy?
*Hagyja lógni a levegőben a kérdést egy pillanatig, majd nagyot fújva igyekszik egy kósza, arcába hulló tincset jobb belátásra, és más helyzetbe kényszeríteni.*
-Sok mindent gondolok.
*Ránt egyet tarisznyája pántján miközben rátér az ösvényre.*
-Hogy pusztán csak meglépett a haszonnal, hogy eltévedt, és éhezve botorkál valahol, hogy foglyul ejtették, és igen, azt is, hogy megölték.
*Az utóbbi két verziót tartja leginkább lehetségesnek, máskülönben már rég nyomára kellett volna akadjon.*
//Nyílt//
*Még Ewi készülődik ő türelmesen várakozva magyarázz, majd immár léptei ütemére diktálva a szavakat.*
-Persze.
*Bólint is rá nyomatékosítón, mintha valóban ennyire egyszerű, ennyire természetes lenne, hogy eltűnt társa után kutat, nem adva fel a reményt. Holott sosem járt Halax nyomában, mindig előkerült atyja eddig még, előbb-utóbb. Bár tény, most túl hosszúra nyúlt távolmaradása, és valóban ad ez némi aggodalomra okot. Mindezek mellett, lelkük mélyén tudják jól mindketten, hogy nem csak az öreg eltűnése volt Jaz kis körutazásának egyetlen apropója. Viszont most, tartva magát újdonsült fogadalmához, jótékonyan nem hajlandó törődni a ténnyel, hogy húga miatt pattant meg.*
-Hogy?
*Hagyja lógni a levegőben a kérdést egy pillanatig, majd nagyot fújva igyekszik egy kósza, arcába hulló tincset jobb belátásra, és más helyzetbe kényszeríteni.*
-Sok mindent gondolok.
*Ránt egyet tarisznyája pántján miközben rátér az ösvényre.*
-Hogy pusztán csak meglépett a haszonnal, hogy eltévedt, és éhezve botorkál valahol, hogy foglyul ejtették, és igen, azt is, hogy megölték.
*Az utóbbi két verziót tartja leginkább lehetségesnek, máskülönben már rég nyomára kellett volna akadjon.*
6569. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-28 08:12:35
Üzenet elküldve: 2016-05-28 08:12:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Sa’argathot Ébredése//
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
*A támadó dögök kissé őrültek. Még mindig a szőrös lény az agresszívabb, dacára annak, hogy ő a rosszabb állapotú. Bár a halálnál rosszabb státuszba nem igazán kerülhet, így valahol érthető igyekezete, hogy ezt ki is használja. Támad. Lorsan fél kezével védheti, a támadását, szabadon hagyva ezzel a másikat. Farkasunk viszont felborulva esik a földre, és bizony törött gerinccel felállni, még ha nem is fáj, nem egy túl dinamikus móka, így Lorsan akár le is darálhatná, mire talpra állna, viszont szeme sarkából láthatja a felé vágtázó kopasz undormányt, így nem sok ideje marad, talán egy jól irányzott ütés. Vagy akár maradhat is az első kivégzésénél, ha bevállalja a rózsaszín farkas harántosan oldalról jövő támadását.*
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
*A támadó dögök kissé őrültek. Még mindig a szőrös lény az agresszívabb, dacára annak, hogy ő a rosszabb állapotú. Bár a halálnál rosszabb státuszba nem igazán kerülhet, így valahol érthető igyekezete, hogy ezt ki is használja. Támad. Lorsan fél kezével védheti, a támadását, szabadon hagyva ezzel a másikat. Farkasunk viszont felborulva esik a földre, és bizony törött gerinccel felállni, még ha nem is fáj, nem egy túl dinamikus móka, így Lorsan akár le is darálhatná, mire talpra állna, viszont szeme sarkából láthatja a felé vágtázó kopasz undormányt, így nem sok ideje marad, talán egy jól irányzott ütés. Vagy akár maradhat is az első kivégzésénél, ha bevállalja a rózsaszín farkas harántosan oldalról jövő támadását.*
6568. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-27 21:19:08
Üzenet elküldve: 2016-05-27 21:19:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Pintyikék//
*Bármennyire is törékeny kis nyafka cafkának tűnjön a lány, jól tűri az erőltetett tempó viszontagságait. Főleg, hogy az állandó lóháton ülés meg nyereg okozta kisebb-nagyobb kellemetlenségeknek szinte esélyük sincs eljutni tudatáig.
Az átadó ünnepségre koncentrál, hiszen remekül kell sikerülnie, ha ténylegesen meg akarja csinálni az üzletet, s nem mellesleg a fejecskéjét is meg akarja tartani. Habár tény, maga a kialkudott aranyak a bérleti jogra és a Pinty teljes berendezésére terjedt, a személyzettel külön akarnak megállapodni. A nagyobb gond itt pedig a személyzet. No de ha maroknyi csapattal tudnak valami jót alkotni, már fellélegezhet egy kicsit. Azért valami kényelmes lábbelit és ruhát fog felvenni, ha esetleg mégis sietve kell távozni. Sosem lehet tudni, és sosem lehet elég óvatos az ember.*
*Bármennyire is törékeny kis nyafka cafkának tűnjön a lány, jól tűri az erőltetett tempó viszontagságait. Főleg, hogy az állandó lóháton ülés meg nyereg okozta kisebb-nagyobb kellemetlenségeknek szinte esélyük sincs eljutni tudatáig.
Az átadó ünnepségre koncentrál, hiszen remekül kell sikerülnie, ha ténylegesen meg akarja csinálni az üzletet, s nem mellesleg a fejecskéjét is meg akarja tartani. Habár tény, maga a kialkudott aranyak a bérleti jogra és a Pinty teljes berendezésére terjedt, a személyzettel külön akarnak megállapodni. A nagyobb gond itt pedig a személyzet. No de ha maroknyi csapattal tudnak valami jót alkotni, már fellélegezhet egy kicsit. Azért valami kényelmes lábbelit és ruhát fog felvenni, ha esetleg mégis sietve kell távozni. Sosem lehet tudni, és sosem lehet elég óvatos az ember.*
6567. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-27 02:42:55
Üzenet elküldve: 2016-05-27 02:42:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 133
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 133
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Némileg megkönnyebbül, habár a bűntudata nem tűnik el. Egészen ideáig rosszat tett azzal a rengeteg szerencsétlenséggel, amivel azt hitte, a felsőbbrendű entitások érdekeit szolgálja.*
- Nincs rá semmilyen mentségünk... Kizárólag önző érdekekből tette ezt veled valaki, az pedig... Az pedig, ami veled történik, kizárólag a halandók visszataszító természetéből fakad. Amit nem tudnak megérteni, azt megpróbálják eltüntetni. Aki más, azt gyűlölik. Undorító teremtmények... vagyunk.
*Sóhajtja, elvégre attól függetlenül, hogy éppen ő ebben nem hasonlít a többiekre, és őt inkább vonzza, semmint taszítja az, ha valaki más, továbbra i csak egy halandó marad. Sekélyes, önző, visszataszító lények mind. Sosem tagadta, hogy ő is az lenne. Bízik benne, hogy talán egy leheletnyivel több lehet ennél, amiért ő legalább tisztában van ezzel, de valójában... nem remél semmit.*
- Te nem tehetsz semmiről, téged csak iderángattak, hogy aztán kihasználjanak, és a gyűlöletük céltáblájává tegyenek.
*És ebben az a legszörnyűbb, hogy fogalma sincs a komolyabb idézővarázslatokról, így aligha tudná visszasegíteni saját világába a lányt, vagy ilyenek. Nem tehet érte egyáltalán semmit... Apróságokat esetleg, hitegetheti magát, hogy képes hasznosnak lenni, de valójában a létezése továbbra is teljesen értelmetlen. A további pontosításokra lassan bólint, tehát nem gondolatokat, pusztán érzéseket lát a lány. Illetve érez... folyamatosan.*
- Bocsánat, akkor... biztosan zavarok *gondolkodás nélkül mondja ki a szavakat. Ő a maga részéről el sem tudja képzelni, milyen rettenetesen zavaró lehet egyfolytában mindenkit érezni maga körül. Számára bőven elég, hogy látja, és hallja őket. A tudat, hogy ott vannak. De ha még érezné is őket... a hideg is kirázza. Éppen ezért a bocsánatkérés az, ami először eszébe jut, hiszen már az ő jelenléte is zavaró lehet. Persze fogalma sincs róla, hogyan kontrollálhatná az érzéseit, hogy kevésbé legyen zajos a lány számára. Csak útban van. Megint.*
- Én... nem vagyok benne biztos, hogy képes vagyok-e segíteni neked. Talán csak az idődet vesztegetem *bár talán sosem tudná feldolgozni, ha valóban bizonyosságot nyernének ezek a szavak, de kénytelen kimondani, olyan sokszor fordult már meg a fejében. Nem szeretne hamis reményeket ébreszteni a lányban. Legfeljebb annyit tehet, hogy próbálkozik, de korántsem biztos, hogy ennek bármi eredménye lesz.*
*Némileg megkönnyebbül, habár a bűntudata nem tűnik el. Egészen ideáig rosszat tett azzal a rengeteg szerencsétlenséggel, amivel azt hitte, a felsőbbrendű entitások érdekeit szolgálja.*
- Nincs rá semmilyen mentségünk... Kizárólag önző érdekekből tette ezt veled valaki, az pedig... Az pedig, ami veled történik, kizárólag a halandók visszataszító természetéből fakad. Amit nem tudnak megérteni, azt megpróbálják eltüntetni. Aki más, azt gyűlölik. Undorító teremtmények... vagyunk.
*Sóhajtja, elvégre attól függetlenül, hogy éppen ő ebben nem hasonlít a többiekre, és őt inkább vonzza, semmint taszítja az, ha valaki más, továbbra i csak egy halandó marad. Sekélyes, önző, visszataszító lények mind. Sosem tagadta, hogy ő is az lenne. Bízik benne, hogy talán egy leheletnyivel több lehet ennél, amiért ő legalább tisztában van ezzel, de valójában... nem remél semmit.*
- Te nem tehetsz semmiről, téged csak iderángattak, hogy aztán kihasználjanak, és a gyűlöletük céltáblájává tegyenek.
*És ebben az a legszörnyűbb, hogy fogalma sincs a komolyabb idézővarázslatokról, így aligha tudná visszasegíteni saját világába a lányt, vagy ilyenek. Nem tehet érte egyáltalán semmit... Apróságokat esetleg, hitegetheti magát, hogy képes hasznosnak lenni, de valójában a létezése továbbra is teljesen értelmetlen. A további pontosításokra lassan bólint, tehát nem gondolatokat, pusztán érzéseket lát a lány. Illetve érez... folyamatosan.*
- Bocsánat, akkor... biztosan zavarok *gondolkodás nélkül mondja ki a szavakat. Ő a maga részéről el sem tudja képzelni, milyen rettenetesen zavaró lehet egyfolytában mindenkit érezni maga körül. Számára bőven elég, hogy látja, és hallja őket. A tudat, hogy ott vannak. De ha még érezné is őket... a hideg is kirázza. Éppen ezért a bocsánatkérés az, ami először eszébe jut, hiszen már az ő jelenléte is zavaró lehet. Persze fogalma sincs róla, hogyan kontrollálhatná az érzéseit, hogy kevésbé legyen zajos a lány számára. Csak útban van. Megint.*
- Én... nem vagyok benne biztos, hogy képes vagyok-e segíteni neked. Talán csak az idődet vesztegetem *bár talán sosem tudná feldolgozni, ha valóban bizonyosságot nyernének ezek a szavak, de kénytelen kimondani, olyan sokszor fordult már meg a fejében. Nem szeretne hamis reményeket ébreszteni a lányban. Legfeljebb annyit tehet, hogy próbálkozik, de korántsem biztos, hogy ennek bármi eredménye lesz.*
6566. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-27 02:13:45
Üzenet elküldve: 2016-05-27 02:13:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Csendben figyeli ezt a számára merőben ismeretlen életformát, amit képtelen megérteni. Ironikus, hogy mind a ketten így vannak a másikkal: nem értik annak lényét, nem ismerik, s bár Lorew csodálattal adózik a démonnak, Varya csupán értetlenséggel vegyes félelmet érez az emberek iránt.*
-Tudom, hogy nem te voltál.*jelenti ki, hiszen egyértelműen emlékszik arra, személy szerint ki a felelős mindazért, ami őt érte.*
-De olyanok, mint te. Miért...? Miért kárhoztattok szenvedésre, miért láncoltok ehhez a világhoz, miért zártok börtönbe? *a mélyvörös szemekből hasonló színű könnyek buggyannak ki, de az is lehet, hogy csakugyan vércseppek azok, melyek most végigsiklanak a lány arcán.*
-Mit ártottam nektek? *kérdi suttogva. Nem érti, keresi a választ, mióta csak ide került, de nem találja, s nyilván nem Lorew lesz az, aki megadja neki. Ez olyasmi, amit egymagának kell kiderítenie, mert az nem lehet, hogy csak úgy, minden különösebb ok nélkül bántották, kínozták, gyötörték volna. Nem, az nem lehetséges, ha így volna, abba a tudatba beleőrülne, hiszen nem érdemli a kínt, amit kap.*
-Nem. *int lassan nemet fejével.*
-Nem látom, mi van idebent. *mutat a férfi homlokára, majd keze lejjebb siklik, és megállapodik annak mellkasán.*
-De érzem, mi van idebent. Mindent. *hogy ez valójában mekkora teher és átok, arról a férfinak nyilvánvalóan fogalma sem lehet. Varya sokszor még azt sem tudja megállapítani, hogy az érzések, melyek benne tombolnak, a sajátjai-e, vagy másoktól származnak. Soha, senki nem tanította meg ugyanis arra, mi a kettő között a különbség.*
-Nem csak most... mindig... mindenkiét...
*Csendben figyeli ezt a számára merőben ismeretlen életformát, amit képtelen megérteni. Ironikus, hogy mind a ketten így vannak a másikkal: nem értik annak lényét, nem ismerik, s bár Lorew csodálattal adózik a démonnak, Varya csupán értetlenséggel vegyes félelmet érez az emberek iránt.*
-Tudom, hogy nem te voltál.*jelenti ki, hiszen egyértelműen emlékszik arra, személy szerint ki a felelős mindazért, ami őt érte.*
-De olyanok, mint te. Miért...? Miért kárhoztattok szenvedésre, miért láncoltok ehhez a világhoz, miért zártok börtönbe? *a mélyvörös szemekből hasonló színű könnyek buggyannak ki, de az is lehet, hogy csakugyan vércseppek azok, melyek most végigsiklanak a lány arcán.*
-Mit ártottam nektek? *kérdi suttogva. Nem érti, keresi a választ, mióta csak ide került, de nem találja, s nyilván nem Lorew lesz az, aki megadja neki. Ez olyasmi, amit egymagának kell kiderítenie, mert az nem lehet, hogy csak úgy, minden különösebb ok nélkül bántották, kínozták, gyötörték volna. Nem, az nem lehetséges, ha így volna, abba a tudatba beleőrülne, hiszen nem érdemli a kínt, amit kap.*
-Nem. *int lassan nemet fejével.*
-Nem látom, mi van idebent. *mutat a férfi homlokára, majd keze lejjebb siklik, és megállapodik annak mellkasán.*
-De érzem, mi van idebent. Mindent. *hogy ez valójában mekkora teher és átok, arról a férfinak nyilvánvalóan fogalma sem lehet. Varya sokszor még azt sem tudja megállapítani, hogy az érzések, melyek benne tombolnak, a sajátjai-e, vagy másoktól származnak. Soha, senki nem tanította meg ugyanis arra, mi a kettő között a különbség.*
-Nem csak most... mindig... mindenkiét...
6565. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-27 01:57:55
Üzenet elküldve: 2016-05-27 01:57:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 133
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 133
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A vádak hatására lehajtja a fejét, most először amióta a lány felöltötte valódi formáját. Hogyan is nézhetne a szemébe, amikor teljességgel igaza van? Lorew épp úgy hibás, mint bármelyik mágus, aki a felsőbb erők irányában próbál nyitni, még akkor is, ha őt más célok vezérlik, mint a legtöbb ilyet.*
- Bocsáss meg, én... igazad van, az hibám *megrázza a fejét, mintha csak a bűntudatot próbálná lerázni magáról* Nem szabadott volna megszállottan keresnem a hozzád hasonló felsőbbrendű lényeket. Még akkor sem, ha engem egészen más célok vezéreltek, mint azokat a nyomorult senkiket, akik csak hatalmat, meg erőt akartak. Csak... csak el kéne fogadnom, hogy ez egy alantas, halandókkal szennyezett világ, ami pusztulásra van ítélve. Abban bíztam, hogy egy napon egy felettünk álló lény ki fogja terjeszteni a hatalmát a világunkra, és az életünk legalább annyi értelmet nyer, hogy őt szolgálhatjuk. De... mégis ki akarna egy ilyen világon uralkodni? Sajnálom, hogy miattam téged is lerántottak a mocsárba, de...
*Nem tud mit hozzáfűzni. Hogy nem tehet ellene semmit, az teljesen egyértelmű, a saját védelmében meg nem igazán akar felhozni semmit. Persze már rég volt, hogy ténylegesen ilyen álmokat dédelgetett, de ki tudja, hogy a lány mióta raboskodik ebben a világban. A világban lévő mágia pedig kifürkészhetetlen, ki tudja, hogy tudomásán kívül nem volt-e tényleges szerepe abban, hogy ő ide került. Ezek után mit is hozhatna fel a saját mentségére?*
- Te... a fejembe látsz? *ezen a ponton kénytelen újra felpillantani. Valami végtelen megnyugvás tölti el ennek hatására, hiszen akkor ha akarna sem lenne képes hazudni a lánynak. Meg hát... akkor ő tudja is ezt. Érzi a bűntudatát, a kíváncsiságát, minden egyes csodálattal telített gondolatot ki tud olvasni Lorew fejéből... Talán bocsánatot kéne kérnie, amiért meg akarta érinteni? Nem, lényegesebb lenne a kérdésre felelni.*
- Hogy tudnálak nem csodálni? Egyedi jelenség vagy ebben a világban, nincs még egy hozzád fogható lény itt. A legtöbben félnek az ismeretlentől, én viszont csodálom. Mindennél jobban.
*Elvégre mitől kéne félnie? Hogy megöli a lány? Egyszer úgyis meghal. Akkor milyen magasztosabb halálra számíthat ennél? Gyakorlatilag a felsőbbrendű lény semmi olyasmit nem tehet vele, amiért ne lenne hálás. Talán ezt az adott pillanatban másképpen látná, de... mit számít az?*
*A vádak hatására lehajtja a fejét, most először amióta a lány felöltötte valódi formáját. Hogyan is nézhetne a szemébe, amikor teljességgel igaza van? Lorew épp úgy hibás, mint bármelyik mágus, aki a felsőbb erők irányában próbál nyitni, még akkor is, ha őt más célok vezérlik, mint a legtöbb ilyet.*
- Bocsáss meg, én... igazad van, az hibám *megrázza a fejét, mintha csak a bűntudatot próbálná lerázni magáról* Nem szabadott volna megszállottan keresnem a hozzád hasonló felsőbbrendű lényeket. Még akkor sem, ha engem egészen más célok vezéreltek, mint azokat a nyomorult senkiket, akik csak hatalmat, meg erőt akartak. Csak... csak el kéne fogadnom, hogy ez egy alantas, halandókkal szennyezett világ, ami pusztulásra van ítélve. Abban bíztam, hogy egy napon egy felettünk álló lény ki fogja terjeszteni a hatalmát a világunkra, és az életünk legalább annyi értelmet nyer, hogy őt szolgálhatjuk. De... mégis ki akarna egy ilyen világon uralkodni? Sajnálom, hogy miattam téged is lerántottak a mocsárba, de...
*Nem tud mit hozzáfűzni. Hogy nem tehet ellene semmit, az teljesen egyértelmű, a saját védelmében meg nem igazán akar felhozni semmit. Persze már rég volt, hogy ténylegesen ilyen álmokat dédelgetett, de ki tudja, hogy a lány mióta raboskodik ebben a világban. A világban lévő mágia pedig kifürkészhetetlen, ki tudja, hogy tudomásán kívül nem volt-e tényleges szerepe abban, hogy ő ide került. Ezek után mit is hozhatna fel a saját mentségére?*
- Te... a fejembe látsz? *ezen a ponton kénytelen újra felpillantani. Valami végtelen megnyugvás tölti el ennek hatására, hiszen akkor ha akarna sem lenne képes hazudni a lánynak. Meg hát... akkor ő tudja is ezt. Érzi a bűntudatát, a kíváncsiságát, minden egyes csodálattal telített gondolatot ki tud olvasni Lorew fejéből... Talán bocsánatot kéne kérnie, amiért meg akarta érinteni? Nem, lényegesebb lenne a kérdésre felelni.*
- Hogy tudnálak nem csodálni? Egyedi jelenség vagy ebben a világban, nincs még egy hozzád fogható lény itt. A legtöbben félnek az ismeretlentől, én viszont csodálom. Mindennél jobban.
*Elvégre mitől kéne félnie? Hogy megöli a lány? Egyszer úgyis meghal. Akkor milyen magasztosabb halálra számíthat ennél? Gyakorlatilag a felsőbbrendű lény semmi olyasmit nem tehet vele, amiért ne lenne hálás. Talán ezt az adott pillanatban másképpen látná, de... mit számít az?*
6564. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-27 01:01:59
Üzenet elküldve: 2016-05-27 01:01:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Ti. Te és a hozzád hasonlók tehetnek róla, hogy itt vagyok. *persze nyilván nem igazságos, hogy Lorewet egy kalap alá veszi azon mágusokkal, akik puszta hatalomvágytól vezérelve megidézik a fajtáját, akarata ellenére ehhez a világoz láncolják a hozzá hasonlókat, de Varya nem is kifejezetten Lorew személyére utalt ezzel.*
-Egy idegen világhoz láncoltatok, de olyan erőkkel játszotok, amiket nem érthettek meg... *suttogja, a karmai közben lassan visszahúzódnak, s nyomukat már csupán a lány kezére alvadó újabb rétegnyi vér jelzi, mely most legalább a sajátja.*
-Nem tudom, hol vagyok, nem tudom, mi vagyok. *vallja be, szemei megtelnek bánattal és szomorúsággal. Nyilván Lorew nem ilyesmire számított, amikor rátalált az általa felsőbbrendűnek ítélt entitásra. Talán válaszokat akart olyan kérdésekre, melyeket fel sem tett, talán bármi mást, de Varya nem tud számára válaszokkal szolgálni. Önmagának sem képes válaszolni, még az olyan egyszerű kérdésekre sem, hogy ki is ő valójában.*
-Tudom. *szól csendesen.*
-Nem érzek benned félelmet, csak ámulatot, amit nem értek. *vallja be töredelmesen, jobbja kinyúl s kezébe fogja a férfi arcát.*
-Miért nem félsz tőlem? Mi okod volna csodálni egy hozzám hasonló szörnyet? *teszi fel a számára jelen pillanatban legfontosabb kérdéseket, melyek nyomán talán elindulhat az önismeret felé vezető igen rögös úton, de ha azt nem is, talán valamiféle irányt mutathatnak neki a sötétben, ahol eddig tapogatózott.*
-Ti. Te és a hozzád hasonlók tehetnek róla, hogy itt vagyok. *persze nyilván nem igazságos, hogy Lorewet egy kalap alá veszi azon mágusokkal, akik puszta hatalomvágytól vezérelve megidézik a fajtáját, akarata ellenére ehhez a világoz láncolják a hozzá hasonlókat, de Varya nem is kifejezetten Lorew személyére utalt ezzel.*
-Egy idegen világhoz láncoltatok, de olyan erőkkel játszotok, amiket nem érthettek meg... *suttogja, a karmai közben lassan visszahúzódnak, s nyomukat már csupán a lány kezére alvadó újabb rétegnyi vér jelzi, mely most legalább a sajátja.*
-Nem tudom, hol vagyok, nem tudom, mi vagyok. *vallja be, szemei megtelnek bánattal és szomorúsággal. Nyilván Lorew nem ilyesmire számított, amikor rátalált az általa felsőbbrendűnek ítélt entitásra. Talán válaszokat akart olyan kérdésekre, melyeket fel sem tett, talán bármi mást, de Varya nem tud számára válaszokkal szolgálni. Önmagának sem képes válaszolni, még az olyan egyszerű kérdésekre sem, hogy ki is ő valójában.*
-Tudom. *szól csendesen.*
-Nem érzek benned félelmet, csak ámulatot, amit nem értek. *vallja be töredelmesen, jobbja kinyúl s kezébe fogja a férfi arcát.*
-Miért nem félsz tőlem? Mi okod volna csodálni egy hozzám hasonló szörnyet? *teszi fel a számára jelen pillanatban legfontosabb kérdéseket, melyek nyomán talán elindulhat az önismeret felé vezető igen rögös úton, de ha azt nem is, talán valamiféle irányt mutathatnak neki a sötétben, ahol eddig tapogatózott.*
6563. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-26 23:58:41
Üzenet elküldve: 2016-05-26 23:58:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 133
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 133
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem szükséges, hogy a türelmesen várjon, a percek röpke pillanatoknak tűnnek csupán, ha tehetné, örökké bámulná a lány igazi valóját. A kérdésre egy nagyon lassú bólintás a felelet, közben a szemeit egy pillanatra sem veszi le róla, még pislogni is csak akkor pislog, amikor már feltétlenül szükséges. Persze biztos léteznek jobb szavak a gyönyörűnél, de Lorewtől csak ennyire futotta. Az ujjai egyre jobban remegni kezdenek, ahogy a lány közelebb lép, és mikor elérhető távolságon belülre kerül, akkor a szerzetesnek minden önuralmára szüksége lesz, hogy ne érintse meg a karmokat, vagy a szárnyakat. Mindenesetre talán az utolsó pillanatok egyikében, de képes megálljt parancsolni magának, és a kezeit visszahelyezni a földre.*
- Mi akartunk? *ismétli a kérdést, és egy darabig fel sem fogja, mit jelent. Amikor pedig sikerül értelmeznie, akkor talán csak jobban összezavarodik, mint eddig bármikor* Mármint... ki az a mi?
*Ő akarta? Még szép, hogy akarta, évtizedek óta várt arra, hogy egy, a lányhoz hasonló lény megjelenjen a világukban, de lehetséges, hogy... hogy ezzel... mármint hogy ő is benne van abban, ami miatt ez az entitás ide került? És ha ő igen, még kik? És ugyan mit felelhetne, hogy miért? Pusztán önző érdekekből? A következő szavak mindezt a problémát viszont abszolút semmissé teszik, mivel... Lorew nem tudja pontosan, hogyan juttathatná vissza a lányt a saját világába, de... ez egészen úgy hangzott, mintha arra kérné a férfit, hogy... hogy megölje? Enyhén megrázza a fejét, mintha csak nem értene, majd pedig annyit mond:*
- Sosem tudnék ártani neked... könyörgök ne is kérj ilyesmit, ez... képtelen lennék rá *valószínűleg még akkor sem tudna kárt tenni egy ilyen gyönyörű lényben, ha a saját élete forogna kockán. Azonban... jó ez így? Elvégre ezzel talán rosszat tesz a lánynak... A saját élete az egy dolog, de itt most egy felsőbbrendű entitás kéréséről van szó. Ez persze a tényen nem változtat, képtelen lenne ártani neki.*
*Nem szükséges, hogy a türelmesen várjon, a percek röpke pillanatoknak tűnnek csupán, ha tehetné, örökké bámulná a lány igazi valóját. A kérdésre egy nagyon lassú bólintás a felelet, közben a szemeit egy pillanatra sem veszi le róla, még pislogni is csak akkor pislog, amikor már feltétlenül szükséges. Persze biztos léteznek jobb szavak a gyönyörűnél, de Lorewtől csak ennyire futotta. Az ujjai egyre jobban remegni kezdenek, ahogy a lány közelebb lép, és mikor elérhető távolságon belülre kerül, akkor a szerzetesnek minden önuralmára szüksége lesz, hogy ne érintse meg a karmokat, vagy a szárnyakat. Mindenesetre talán az utolsó pillanatok egyikében, de képes megálljt parancsolni magának, és a kezeit visszahelyezni a földre.*
- Mi akartunk? *ismétli a kérdést, és egy darabig fel sem fogja, mit jelent. Amikor pedig sikerül értelmeznie, akkor talán csak jobban összezavarodik, mint eddig bármikor* Mármint... ki az a mi?
*Ő akarta? Még szép, hogy akarta, évtizedek óta várt arra, hogy egy, a lányhoz hasonló lény megjelenjen a világukban, de lehetséges, hogy... hogy ezzel... mármint hogy ő is benne van abban, ami miatt ez az entitás ide került? És ha ő igen, még kik? És ugyan mit felelhetne, hogy miért? Pusztán önző érdekekből? A következő szavak mindezt a problémát viszont abszolút semmissé teszik, mivel... Lorew nem tudja pontosan, hogyan juttathatná vissza a lányt a saját világába, de... ez egészen úgy hangzott, mintha arra kérné a férfit, hogy... hogy megölje? Enyhén megrázza a fejét, mintha csak nem értene, majd pedig annyit mond:*
- Sosem tudnék ártani neked... könyörgök ne is kérj ilyesmit, ez... képtelen lennék rá *valószínűleg még akkor sem tudna kárt tenni egy ilyen gyönyörű lényben, ha a saját élete forogna kockán. Azonban... jó ez így? Elvégre ezzel talán rosszat tesz a lánynak... A saját élete az egy dolog, de itt most egy felsőbbrendű entitás kéréséről van szó. Ez persze a tényen nem változtat, képtelen lenne ártani neki.*
6562. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-26 21:14:03
Üzenet elküldve: 2016-05-26 21:14:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
* Hát az a fülcsücsök semmiség. Visszabillenve egyensúlyára talál megint és figyeli, miként helyezkednek a farkasok. Az egyik a háta mögött sunyiskodik, az épebb jószág. Viszont a darabos mozgású az, aki az ő térde felé kapkodni próbál. Kiugrik a két farkas közül, s ezzel együtt el is ugrik a támadó farkas elől. Elhátrál egy közeli fáig, megint, hogyha szorultabb helyzetbe kerülne, akkor fel tudjon rá ugrani. Megint. Bevárja inkább azt, hogy miként támad a két farkas. Ha felé ugranak, hát kaszabolni fog a két fegyverrel. Haza kell mennie, nem hagyhatja cserben Nittát. *
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
* Hát az a fülcsücsök semmiség. Visszabillenve egyensúlyára talál megint és figyeli, miként helyezkednek a farkasok. Az egyik a háta mögött sunyiskodik, az épebb jószág. Viszont a darabos mozgású az, aki az ő térde felé kapkodni próbál. Kiugrik a két farkas közül, s ezzel együtt el is ugrik a támadó farkas elől. Elhátrál egy közeli fáig, megint, hogyha szorultabb helyzetbe kerülne, akkor fel tudjon rá ugrani. Megint. Bevárja inkább azt, hogy miként támad a két farkas. Ha felé ugranak, hát kaszabolni fog a két fegyverrel. Haza kell mennie, nem hagyhatja cserben Nittát. *
6561. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-05-26 20:35:42
Üzenet elküldve: 2016-05-26 20:35:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Sa’argathot Ébredése//
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
*A délelőtt lassan telik, az idő ólomlábakon jár. Nitta igyekszik elfoglalni magát, jelenleg éppen a laposkenyér sütésével. Ez természetesen nem lesz valami kiállításra vagy versenyre való pékremek, lévén Nitta nem pék, és ez egyfajta kovásztalan kenyér, de arra tökéletesen megteszi majd, hogy a lassan rotyogó finom zöldséges őzragut feltunkolják vele.*
~Friss lesz és langyos, pont ahogy Lorsan szereti.~
*A lány mindig ideges kicsit, ha a párja egyedül megy az erdőbe, annak ellenére, hogy tudja, az elf nem valami gyenge nyápic valaki, a harcban sem járatlan, vadászatban sem kezdő, és több mint háromszor annyi éve járja már a vadont, mint amennyit Nitta egyáltalán megélt.
Mélyet sóhajt, az ajtó felé néz, ahol Acél most nem fekszik, hanem felül.*
- Jól van, jól, majd kapsz egy falatot, ha elkészül.
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//
*A délelőtt lassan telik, az idő ólomlábakon jár. Nitta igyekszik elfoglalni magát, jelenleg éppen a laposkenyér sütésével. Ez természetesen nem lesz valami kiállításra vagy versenyre való pékremek, lévén Nitta nem pék, és ez egyfajta kovásztalan kenyér, de arra tökéletesen megteszi majd, hogy a lassan rotyogó finom zöldséges őzragut feltunkolják vele.*
~Friss lesz és langyos, pont ahogy Lorsan szereti.~
*A lány mindig ideges kicsit, ha a párja egyedül megy az erdőbe, annak ellenére, hogy tudja, az elf nem valami gyenge nyápic valaki, a harcban sem járatlan, vadászatban sem kezdő, és több mint háromszor annyi éve járja már a vadont, mint amennyit Nitta egyáltalán megélt.
Mélyet sóhajt, az ajtó felé néz, ahol Acél most nem fekszik, hanem felül.*
- Jól van, jól, majd kapsz egy falatot, ha elkészül.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257