Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Artheniori erdő | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 186 (3701. - 3720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257
3720. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:32:53
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:32:53
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Az unikornis átka//
*A csapat megérkezett, három ember, két lándzsás és egy kardforgató. Akaratlanul is azt latolgatja mennyit nyom a latban a kis társaságuk. Banditák és útonállók ellen mindenképp számottevő erő. A térkép azonban ott maradt a pegazus falán. Az óriás egy nagyot sóhajt, torka mélyéről gigászi páratömeg hömpölyög fel a levegőbe. Ahhoz, hogy visszaküldjön valakit nincs joga és az indulást sem tartóztathatja fel ameddig visszamenne érte a fogadóig. Kénytelen megbízni a nő emlékezetében és tájékozódási képességeiben, ami nyilván sokkalta jobb mint a sajátja. Hisz a messzi ormok bámulásához szokott szemek nem igen vehették ki miféle ösvény van a térképre rajzolva, ráadásul a környéket sem ismeri valami jól.
Az út során végig jobbra balra tekintget ahogy azt már korábban is megszokta, buzogánya pedig ott lóg a hóna és pajzsa alatt készen, az esetleges ellentámadásra ami aztán szükségtelennek bizonyul hiszen végül harc nélkül érhetik el a falut ám már önmagában is sikernek számít. A kis település látványa egyrészt megnyugtatja, hisz végre elérték utuk első állomását, másrészt aggodalommal tölti el hiszen ha a szörnyeteg valami módon idetévedne akkor semmi sem akadályozná meg a falu lerombolásában vagy az emberek megtámadásában, bár a rémségek köztudottan jobban kedvelik az erdők és barlangok homályát mint az ember lakta településeket mégis nyugtalanító egy ennyire szép és ennyire védtelen település látványa. Az pedig, hogy a várostól nem egész négy órányi gyaloglásra már szörnyekkel van tele az erdő, és a városnak szintén nincs védőfala, se egy rendes bástyája csak még aggasztóbbá teszi a dolgot.
Lassan leereszkedik a dombról és átsétál a főutcán majd kiérkezik a térre. A síró gyermekkel nem foglalkozik, ha az anyja nem akarja a közelükbe engedni nyilván az asszony sem fog sok információval szolgálni a számukra, ráadásul nem lenne jó ha agyerek kedves képet alakítana ki a fegyveres harcosokról, mert bizony többségük nem túl kedves alak. Az ivászatot ősei törvényei tiltják a harc előtt, ám megjegyzi a helyet mert a győzelmi torról való elmaradás, vagy annak meg nem tartása még ennél is nagyobb bűn. A templomtól se vár sokat, talán később benézhet oda is. Most azonban az ősz férfihez megy a kútnál.* -Üdv, jóember. *Köszönti mély dörgedelmes hangján. Nem tudni amazt vajon mennyire rémíti meg a hirtelen előkerülő kétemberes, szarvas páncélos harcos és mellette álló bizarr hátasának látványa. Ha esetleg el akarna szaladni utána nyúl és gyorsan visszahúzza, bár erre nem lát sok esélyt, így nem is kifejezetten készül rá.* -Az unikornis ügyében jöttünk, meg tudná mondani merre találom? *Ennél okosabb kérdés most nem jut az eszébe, nyilván tudja, az erdő felé kell indulnia, ám ha az öreg tud valamit mondani az állat viselkedéséről vagy szokásairól az mindenképpen sokkalta előrébb vinné a küldetésüket. Három útitársa most kiesik figyelmének szféráiból így nem láthatja, vagy tudhatja azok mit csinálnak. Hozzájuk majd akkor tér vissza ha megtudott valamit, avagy nem tudott meg semmit. A csapat négy taggal bír, négy helyszín érdemel figyelmet, a legjobb talán az lenne ha szétválnának.*
*A csapat megérkezett, három ember, két lándzsás és egy kardforgató. Akaratlanul is azt latolgatja mennyit nyom a latban a kis társaságuk. Banditák és útonállók ellen mindenképp számottevő erő. A térkép azonban ott maradt a pegazus falán. Az óriás egy nagyot sóhajt, torka mélyéről gigászi páratömeg hömpölyög fel a levegőbe. Ahhoz, hogy visszaküldjön valakit nincs joga és az indulást sem tartóztathatja fel ameddig visszamenne érte a fogadóig. Kénytelen megbízni a nő emlékezetében és tájékozódási képességeiben, ami nyilván sokkalta jobb mint a sajátja. Hisz a messzi ormok bámulásához szokott szemek nem igen vehették ki miféle ösvény van a térképre rajzolva, ráadásul a környéket sem ismeri valami jól.
Az út során végig jobbra balra tekintget ahogy azt már korábban is megszokta, buzogánya pedig ott lóg a hóna és pajzsa alatt készen, az esetleges ellentámadásra ami aztán szükségtelennek bizonyul hiszen végül harc nélkül érhetik el a falut ám már önmagában is sikernek számít. A kis település látványa egyrészt megnyugtatja, hisz végre elérték utuk első állomását, másrészt aggodalommal tölti el hiszen ha a szörnyeteg valami módon idetévedne akkor semmi sem akadályozná meg a falu lerombolásában vagy az emberek megtámadásában, bár a rémségek köztudottan jobban kedvelik az erdők és barlangok homályát mint az ember lakta településeket mégis nyugtalanító egy ennyire szép és ennyire védtelen település látványa. Az pedig, hogy a várostól nem egész négy órányi gyaloglásra már szörnyekkel van tele az erdő, és a városnak szintén nincs védőfala, se egy rendes bástyája csak még aggasztóbbá teszi a dolgot.
Lassan leereszkedik a dombról és átsétál a főutcán majd kiérkezik a térre. A síró gyermekkel nem foglalkozik, ha az anyja nem akarja a közelükbe engedni nyilván az asszony sem fog sok információval szolgálni a számukra, ráadásul nem lenne jó ha agyerek kedves képet alakítana ki a fegyveres harcosokról, mert bizony többségük nem túl kedves alak. Az ivászatot ősei törvényei tiltják a harc előtt, ám megjegyzi a helyet mert a győzelmi torról való elmaradás, vagy annak meg nem tartása még ennél is nagyobb bűn. A templomtól se vár sokat, talán később benézhet oda is. Most azonban az ősz férfihez megy a kútnál.* -Üdv, jóember. *Köszönti mély dörgedelmes hangján. Nem tudni amazt vajon mennyire rémíti meg a hirtelen előkerülő kétemberes, szarvas páncélos harcos és mellette álló bizarr hátasának látványa. Ha esetleg el akarna szaladni utána nyúl és gyorsan visszahúzza, bár erre nem lát sok esélyt, így nem is kifejezetten készül rá.* -Az unikornis ügyében jöttünk, meg tudná mondani merre találom? *Ennél okosabb kérdés most nem jut az eszébe, nyilván tudja, az erdő felé kell indulnia, ám ha az öreg tud valamit mondani az állat viselkedéséről vagy szokásairól az mindenképpen sokkalta előrébb vinné a küldetésüket. Három útitársa most kiesik figyelmének szféráiból így nem láthatja, vagy tudhatja azok mit csinálnak. Hozzájuk majd akkor tér vissza ha megtudott valamit, avagy nem tudott meg semmit. A csapat négy taggal bír, négy helyszín érdemel figyelmet, a legjobb talán az lenne ha szétválnának.*
3719. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:23:39
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:23:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Átkozott fogadó //
-Hogy őszinte legyek, ez kicsit ijesztően hangzik. A tündérek nem épp az erőszakról híresek, így nem is csoda, eddig én sem nagyon találkoztam vele. Ami abban a kis házban történt, nekem már az is sok volt. Szegény ártatlan lelkemet megrontotta a Vörös. *Veszi kicsit komolytalanabbra a formát, s halvány mosoly jelenik meg az arcán. Nagyon örül, hogy azt a pár órát a férfival tölthette, s annak is, hogy ilyen eseménydúsan telt.* Valahogy éreztem, hogy a mozgalmasabb életstílushoz vagy szokva, s mivel én sem vagyok az az otthonülős fajta, vagy legalábbis nem szeretnék azzá válni, így bármi történjék is, melletted maradok a kis kalandodban. Úgyhogy ha szeretnél se tudnál egyhamar megszabadulni tőlem.
*Jelenti ki határozottan, miközben játékosan megböki az izmos kart, mintegy nyomatékot adva kijelentésének.*
-Rendben, s köszönöm! Bár nem hiszem, hogy nagy szükségem lesz rájuk, bírni fogom a hideget. Viszont ha a nekem derékig érő hóban kell majd gyalogolnunk, na az már egy más dolog.
*Ám úgy tűnik, ez a probléma egyelőre nem aktuális, majdhogynem teljesen hó- és jégmentes utakon haladnak, ami nagyban megkönnyíti a tündér haladását. S annyira nem is sajnálja, hogy most a két lábán kell jönnie, hiszen jól esik neki a séta, majd úgy is lesz egy jó pár óra, mikor Mordach hátán kapaszkodva élvezheti az utat. Ami mondjuk nem is hangzik rosszul...*
-Látszik, hogy nem vagyok jártas a mágiában. Kicsit naiv gondolat volt, hogy bármikor egy karlegyintéssel ide-oda tudsz teleportálni minket. Bár, ahogy téged ismerlek, ha szükség lenne, akkor ki tudnál találni valamit.
*Az erdőhöz közeledve nem utasítja vissza a felé nyújtott segítő kezet, szárnyaival kissé rásegítve fellibben a széles hátra, s óvatosan átfogva a férfi nyakát stabilan elhelyezkedik.*
-Ahha. *Bólint kissé értetlenül.* Maradjunk annyiban, hogy rád bízom ezt a tájékozódást, s majd szólsz, ha ott vagyunk. Vagy ha esetleg nagyon eltévedünk, bár akkor sokat nem fogok tudni segíteni.
Hát, igazából nem is nagyon tudtam arról, hogy lenne rá lehetőségem, s van más élet is, az iskolán kívül. Szüleim meg meghagytak ebben a tudatlanságban, s nem értették, mikor nem olyan rég kijelentettem, hogy többet is szeretnék látni a világból. Persze nem tartóztattak fel, kezembe nyomtak egy vekni kenyeret és egy maroknyi aranyérmét, majd mehettem, amerre akartam. S én most veled szeretnék tartani, hiszen nagyon élvezem a társaságodat, s még a kalandokat sem sajnálod tőlem.
-Hogy őszinte legyek, ez kicsit ijesztően hangzik. A tündérek nem épp az erőszakról híresek, így nem is csoda, eddig én sem nagyon találkoztam vele. Ami abban a kis házban történt, nekem már az is sok volt. Szegény ártatlan lelkemet megrontotta a Vörös. *Veszi kicsit komolytalanabbra a formát, s halvány mosoly jelenik meg az arcán. Nagyon örül, hogy azt a pár órát a férfival tölthette, s annak is, hogy ilyen eseménydúsan telt.* Valahogy éreztem, hogy a mozgalmasabb életstílushoz vagy szokva, s mivel én sem vagyok az az otthonülős fajta, vagy legalábbis nem szeretnék azzá válni, így bármi történjék is, melletted maradok a kis kalandodban. Úgyhogy ha szeretnél se tudnál egyhamar megszabadulni tőlem.
*Jelenti ki határozottan, miközben játékosan megböki az izmos kart, mintegy nyomatékot adva kijelentésének.*
-Rendben, s köszönöm! Bár nem hiszem, hogy nagy szükségem lesz rájuk, bírni fogom a hideget. Viszont ha a nekem derékig érő hóban kell majd gyalogolnunk, na az már egy más dolog.
*Ám úgy tűnik, ez a probléma egyelőre nem aktuális, majdhogynem teljesen hó- és jégmentes utakon haladnak, ami nagyban megkönnyíti a tündér haladását. S annyira nem is sajnálja, hogy most a két lábán kell jönnie, hiszen jól esik neki a séta, majd úgy is lesz egy jó pár óra, mikor Mordach hátán kapaszkodva élvezheti az utat. Ami mondjuk nem is hangzik rosszul...*
-Látszik, hogy nem vagyok jártas a mágiában. Kicsit naiv gondolat volt, hogy bármikor egy karlegyintéssel ide-oda tudsz teleportálni minket. Bár, ahogy téged ismerlek, ha szükség lenne, akkor ki tudnál találni valamit.
*Az erdőhöz közeledve nem utasítja vissza a felé nyújtott segítő kezet, szárnyaival kissé rásegítve fellibben a széles hátra, s óvatosan átfogva a férfi nyakát stabilan elhelyezkedik.*
-Ahha. *Bólint kissé értetlenül.* Maradjunk annyiban, hogy rád bízom ezt a tájékozódást, s majd szólsz, ha ott vagyunk. Vagy ha esetleg nagyon eltévedünk, bár akkor sokat nem fogok tudni segíteni.
Hát, igazából nem is nagyon tudtam arról, hogy lenne rá lehetőségem, s van más élet is, az iskolán kívül. Szüleim meg meghagytak ebben a tudatlanságban, s nem értették, mikor nem olyan rég kijelentettem, hogy többet is szeretnék látni a világból. Persze nem tartóztattak fel, kezembe nyomtak egy vekni kenyeret és egy maroknyi aranyérmét, majd mehettem, amerre akartam. S én most veled szeretnék tartani, hiszen nagyon élvezem a társaságodat, s még a kalandokat sem sajnálod tőlem.
3718. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 16:53:48
Üzenet elküldve: 2014-12-17 16:53:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Waia Syunddar//
-Mindegy is, hívhat úgy, ahogy szeretne, vagy ahogy éppen a nyelvére jön. *Jegyzi meg vállát megvonva, mikor látja, hogy kisebb problémát okozott a férfinak a nevének helyes kiejtése.*
~Hmm... úgy tűnik, ha kicsit háborodott is ez a szerencsétlen, azért annyit még tud, hogy az erdő mélye nem túl veszélytelen. S talán bennem sem bízik annyira, mint amennyire szeretném, de ez akár az én hibám is lehet. Nem vagyok épp a legjobb formámban, jó rég nem ettem már, úgyhogy ha nem lennénk a város ilyen nyílt részén, akkor most rögtön feltépném ennek a féregnek a torkát, és csak élvezném, ahogy az édes, vasas vére vörösre festené hófehér arcomat. A hold is olyan szépen ragyog ma, kár lenne egy ilyen éjszakát gyilkosság nélkül hagyni, ilyenkor még a kín is édesebben esik a démoni lelkeknek...~
*Kicsit túlságosan is elrugaszkodott a jelentől, és annyira beleélte magát a gondolataiba, hogy nem is figyelt a férfira.*
-Oh, igen, a tisztás! *Veszi fel ismét a beszélgetés fonalát.* Én is úgy tudom, hogy arrafelé van, úgyhogy biztosan el is fogjuk érni egy idő után.
*Meryth számára a tisztás is tökéletes hely. Eddig kétszer tett ott, amolyan megfigyelő körutat, de egyszer sem volt ott senki, és reméli, hogy ez most is így lesz, nagyban megkönnyítené a dolgát. De ha lesz is társaságuk, akkor is ki fog találni valamit.*
-Kiáltani fogok. *Ígéri mosolyogva, és már el is tűnik a vaskos fák árnyékában. Gondolatai közben ismét elkalandoznak, hiszen azt az eshetőséget is számításba kell vennie, hogy mások is lesznek a tisztáson. Vagy, ami talán rosszabb, hogy még a kovácsműhelynél elhagyják az erdőt, és akkor le kéne mondania az éjjeli falatozásról, aminek nagyon nem örülne. Ha már egyszer az áldozat ilyen szépen odasétált hozzá, nem szalaszthatja el.*
-Bocsánat, kicsit elbambultam. *Kanyarodik kijjebb.*
-Mindegy is, hívhat úgy, ahogy szeretne, vagy ahogy éppen a nyelvére jön. *Jegyzi meg vállát megvonva, mikor látja, hogy kisebb problémát okozott a férfinak a nevének helyes kiejtése.*
~Hmm... úgy tűnik, ha kicsit háborodott is ez a szerencsétlen, azért annyit még tud, hogy az erdő mélye nem túl veszélytelen. S talán bennem sem bízik annyira, mint amennyire szeretném, de ez akár az én hibám is lehet. Nem vagyok épp a legjobb formámban, jó rég nem ettem már, úgyhogy ha nem lennénk a város ilyen nyílt részén, akkor most rögtön feltépném ennek a féregnek a torkát, és csak élvezném, ahogy az édes, vasas vére vörösre festené hófehér arcomat. A hold is olyan szépen ragyog ma, kár lenne egy ilyen éjszakát gyilkosság nélkül hagyni, ilyenkor még a kín is édesebben esik a démoni lelkeknek...~
*Kicsit túlságosan is elrugaszkodott a jelentől, és annyira beleélte magát a gondolataiba, hogy nem is figyelt a férfira.*
-Oh, igen, a tisztás! *Veszi fel ismét a beszélgetés fonalát.* Én is úgy tudom, hogy arrafelé van, úgyhogy biztosan el is fogjuk érni egy idő után.
*Meryth számára a tisztás is tökéletes hely. Eddig kétszer tett ott, amolyan megfigyelő körutat, de egyszer sem volt ott senki, és reméli, hogy ez most is így lesz, nagyban megkönnyítené a dolgát. De ha lesz is társaságuk, akkor is ki fog találni valamit.*
-Kiáltani fogok. *Ígéri mosolyogva, és már el is tűnik a vaskos fák árnyékában. Gondolatai közben ismét elkalandoznak, hiszen azt az eshetőséget is számításba kell vennie, hogy mások is lesznek a tisztáson. Vagy, ami talán rosszabb, hogy még a kovácsműhelynél elhagyják az erdőt, és akkor le kéne mondania az éjjeli falatozásról, aminek nagyon nem örülne. Ha már egyszer az áldozat ilyen szépen odasétált hozzá, nem szalaszthatja el.*
-Bocsánat, kicsit elbambultam. *Kanyarodik kijjebb.*
3717. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 16:41:01
Üzenet elküldve: 2014-12-17 16:41:01
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Az Unikornis átka //
*Az út szerencsére nyugodtan telik, a társaság nem találkozik össze banditákkal, sem vérszomjas állatokkal. Néha egy-egy bokor megrezzenhet, mely mögül egy kisebb nyúl, esetleg más apró állatka szökell ki s szalad tova, ám ez is ritkán történik meg az út során. Jól látszik, hogy a tél beköszöntével az állatok is visszahúzódnak, ami egy átutazó számára előnyös is lehet. Nagyjából három, esetleg négy órát kell gyalogolniuk, hogy odaérjenek a kis faluhoz. Először egy közepes méretű dombot kell megmászniuk, majd a tetejére érve megpillanthatják alant a helyet. Kellemes, nyugodt kis falunak tűnik, tipikus olyannak, ahol az ember szívesen megöregedne. A domb tetejéről nagyjából öt perc szükséges ahhoz, hogy leereszkedjenek, s megérkezzenek. A falut nem védi fal, kerítés, vagy hasonló, viszont az épületek egyelőre két oldal helyezkednek el, s a társaság egy széles térre érkezhet meg. Már csak az a kérdés, hogy merre induljanak... Számos lehetőség tárul eléjük.
Ha balra pillantanak, akkor az egyik padon egy morcos anyát pillanthatnak meg, aki unottan rángatja kislányát, aki oda akar menni az érkező harcosokhoz. Egyértelműen idegenek számára, s a gyermeki kíváncsiság határtalan! Ám az anyának már kevésbé ez a véleménye, így hát nem is szeretné, ha gyermeke csak úgy odaszaladna hozzájuk.
Szemben egy öreg kis szökőkút pihen, mely már nem annyira aktív, hiszen több jégdarabka is úszkál benne. Ennek a partján áll egy idős férfi, ki éppen vizet merít egy favödörbe. Hosszú fekete köpenye van, fejét nem borítja semmi, így jól látszik halovány őszes, barnás haja. Hosszú szakálla s bajsza alól halk, melankolikus dallam hallatszik. Ő egyelőre nem vette észre a társaságot.
Jobb oldalt egy nagyobb felirat keltheti fel a figyelmüket: "Fogadó a Halott Bányászhoz". Ott egyelőre nincs mozgás, ettől függetlenül még lehet, hogy nyitva van, csupán az emberek akarnak bent maradni a hideg miatt.
Szemben, kicsit távolabb egy öreg templom helyezkedik el - ezt övezi egyedül fekete kerítés -, melynek jobb oldalán kanyarodik el az út, így innen tovább nem is láthatnak egyelőre. A templom ajtaja nyitva, s mintha mozgolódás is lenne odabent.
Végül pedig ha elhaladnak a templom mellett s követik az utat ki a faluból - tehát nem akarnak információt szerezni -, akkor egyenesen ahhoz a bizonyos erdőhöz érhetnek, ami előtt táblákkal figyelmeztetik az arra járókat a veszélyre.
Tehát a csapatnak együttesen el kell döntenie, hogy hova mennek: az anyához s kislányához, az idős emberhez, a kocsmába, a templomhoz, vagy az erdő felé.*
*Az út szerencsére nyugodtan telik, a társaság nem találkozik össze banditákkal, sem vérszomjas állatokkal. Néha egy-egy bokor megrezzenhet, mely mögül egy kisebb nyúl, esetleg más apró állatka szökell ki s szalad tova, ám ez is ritkán történik meg az út során. Jól látszik, hogy a tél beköszöntével az állatok is visszahúzódnak, ami egy átutazó számára előnyös is lehet. Nagyjából három, esetleg négy órát kell gyalogolniuk, hogy odaérjenek a kis faluhoz. Először egy közepes méretű dombot kell megmászniuk, majd a tetejére érve megpillanthatják alant a helyet. Kellemes, nyugodt kis falunak tűnik, tipikus olyannak, ahol az ember szívesen megöregedne. A domb tetejéről nagyjából öt perc szükséges ahhoz, hogy leereszkedjenek, s megérkezzenek. A falut nem védi fal, kerítés, vagy hasonló, viszont az épületek egyelőre két oldal helyezkednek el, s a társaság egy széles térre érkezhet meg. Már csak az a kérdés, hogy merre induljanak... Számos lehetőség tárul eléjük.
Ha balra pillantanak, akkor az egyik padon egy morcos anyát pillanthatnak meg, aki unottan rángatja kislányát, aki oda akar menni az érkező harcosokhoz. Egyértelműen idegenek számára, s a gyermeki kíváncsiság határtalan! Ám az anyának már kevésbé ez a véleménye, így hát nem is szeretné, ha gyermeke csak úgy odaszaladna hozzájuk.
Szemben egy öreg kis szökőkút pihen, mely már nem annyira aktív, hiszen több jégdarabka is úszkál benne. Ennek a partján áll egy idős férfi, ki éppen vizet merít egy favödörbe. Hosszú fekete köpenye van, fejét nem borítja semmi, így jól látszik halovány őszes, barnás haja. Hosszú szakálla s bajsza alól halk, melankolikus dallam hallatszik. Ő egyelőre nem vette észre a társaságot.
Jobb oldalt egy nagyobb felirat keltheti fel a figyelmüket: "Fogadó a Halott Bányászhoz". Ott egyelőre nincs mozgás, ettől függetlenül még lehet, hogy nyitva van, csupán az emberek akarnak bent maradni a hideg miatt.
Szemben, kicsit távolabb egy öreg templom helyezkedik el - ezt övezi egyedül fekete kerítés -, melynek jobb oldalán kanyarodik el az út, így innen tovább nem is láthatnak egyelőre. A templom ajtaja nyitva, s mintha mozgolódás is lenne odabent.
Végül pedig ha elhaladnak a templom mellett s követik az utat ki a faluból - tehát nem akarnak információt szerezni -, akkor egyenesen ahhoz a bizonyos erdőhöz érhetnek, ami előtt táblákkal figyelmeztetik az arra járókat a veszélyre.
Tehát a csapatnak együttesen el kell döntenie, hogy hova mennek: az anyához s kislányához, az idős emberhez, a kocsmába, a templomhoz, vagy az erdő felé.*
3716. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 15:01:11
Üzenet elküldve: 2014-12-17 15:01:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Egy szörnyű nap//
*Éles harcban Aokin még nem vett részt. A kolostorban az utolsó évben már éles fegyverrel gyakoroltak de, ez akkor is más. Az ellenfelei mert úgy látszik nem hátrálnak meg rárontanak. Aokin legfőbb fegyvere a saját teste és a bot. Jelenleg a felé támadót a botjával próbálja lefegyverezni és egy oldalfordulattal úgy mozdulni, hogy a másik ellenfele ne neki háttal legyen. Így talán lesz is esélye kivédeni a neki intézett támadást. Az új ellenfelek szintén nem túl bizalomgerjesztőek de, míg elég közel nem érnek addig Aokin velük nem foglalkozik. Az ütései vagy lefegyverzőek vagy pedig az ellenfél elkábítását célozzák.*
*Éles harcban Aokin még nem vett részt. A kolostorban az utolsó évben már éles fegyverrel gyakoroltak de, ez akkor is más. Az ellenfelei mert úgy látszik nem hátrálnak meg rárontanak. Aokin legfőbb fegyvere a saját teste és a bot. Jelenleg a felé támadót a botjával próbálja lefegyverezni és egy oldalfordulattal úgy mozdulni, hogy a másik ellenfele ne neki háttal legyen. Így talán lesz is esélye kivédeni a neki intézett támadást. Az új ellenfelek szintén nem túl bizalomgerjesztőek de, míg elég közel nem érnek addig Aokin velük nem foglalkozik. Az ütései vagy lefegyverzőek vagy pedig az ellenfél elkábítását célozzák.*
3715. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 14:17:33
Üzenet elküldve: 2014-12-17 14:17:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Az Unikornis átka//
*Ahogy kilépnek érdekes látvány tárul eléjük. Az első, hogy havazik ami főleg Arsenornak igen kellemetlen meglepetés, hisz még nem sikerült egy jó meleg öltözetet beszereznie. Még mindig az a szövet nadrág és ing van rajta amit a lány vart akivel együtt rablás áldozatai lettek. Így hát a hideg elég erősen éri őt.*
~Csak valami betegség ne kapjon el.~
*A másik meglepetés pedig az óriás hátasa aminek Arsenor a nevét is megtudja.*
~Elefánt. Hát ez hatalmas. És hol él meg egy ilyen jószág?~
*Viszont a nagy ámuldozást abba kell hagynia hisz a nő aki vezetővé lépett elő egyenesen rá néz és kérdi, hogy indulhatnak-e. Arsenor félve válaszol.*
-Igeen?
*Ahogy kilépnek érdekes látvány tárul eléjük. Az első, hogy havazik ami főleg Arsenornak igen kellemetlen meglepetés, hisz még nem sikerült egy jó meleg öltözetet beszereznie. Még mindig az a szövet nadrág és ing van rajta amit a lány vart akivel együtt rablás áldozatai lettek. Így hát a hideg elég erősen éri őt.*
~Csak valami betegség ne kapjon el.~
*A másik meglepetés pedig az óriás hátasa aminek Arsenor a nevét is megtudja.*
~Elefánt. Hát ez hatalmas. És hol él meg egy ilyen jószág?~
*Viszont a nagy ámuldozást abba kell hagynia hisz a nő aki vezetővé lépett elő egyenesen rá néz és kérdi, hogy indulhatnak-e. Arsenor félve válaszol.*
-Igeen?
3714. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 11:54:45
Üzenet elküldve: 2014-12-17 11:54:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Az Unikornis átka//
*A válaszra felhúzza szemöldökét.*
- Ló.
*Visszhangozza, tovább bámulva a lóvá tett elefántot. Ezután felnevet Saun megjegyzésére, ami nem csak vicces, de igaz is: ők hárman már csak ilyen hátvédnek vannak itt, hogy névlegesen részt vegyenek a dologban. Na meg hogy felvegyék a jutalmat a segítségért. Bólogat az ezutáni felvetésre, majd az óriás kérdése jön elő:*
- Én nem hoztam.
*Pillant körbe a másik kettőn, hátha nekik eszükbe jutott.*
- De nincs messze, az irányt meg megjegyeztem. Azaz...
*Körbenéz, hogy most arra van a fogadó, ami nagyjából a város melyik részén van, és erre jöttek ki, akkor arra van észak, a térképen pedig merre van a jelölés:*
- Arra kell mennünk.
*Mutat a feltételezett helyes irányba. Ha esetleg valaki hozta a térképet, úgy ránéz megerősítésért. De mint vándor, nem egyszer kellett már térkép alapján tájékozódnia, volt ideje az ilyesmit begyakorolni. Ha meg eltévednek, úgy legalább lesz kit okolni és megnyúzni a dolog miatt, de legalább nem lesznek egyedül. Aztán elfordul, és mivel így egyenesen Dongnorra néz most, bárki azt feltételezheti, hogy neki szól a kérdés:*
- Nos, Indulhatunk?
*Hogy miért pont neki szól, az kérdéses, legtöbbször az ilyesmi nála véletlenszerű szokott lenni, ám lehet eme kivételes eset szánt szándékkal történt.*
*A válaszra felhúzza szemöldökét.*
- Ló.
*Visszhangozza, tovább bámulva a lóvá tett elefántot. Ezután felnevet Saun megjegyzésére, ami nem csak vicces, de igaz is: ők hárman már csak ilyen hátvédnek vannak itt, hogy névlegesen részt vegyenek a dologban. Na meg hogy felvegyék a jutalmat a segítségért. Bólogat az ezutáni felvetésre, majd az óriás kérdése jön elő:*
- Én nem hoztam.
*Pillant körbe a másik kettőn, hátha nekik eszükbe jutott.*
- De nincs messze, az irányt meg megjegyeztem. Azaz...
*Körbenéz, hogy most arra van a fogadó, ami nagyjából a város melyik részén van, és erre jöttek ki, akkor arra van észak, a térképen pedig merre van a jelölés:*
- Arra kell mennünk.
*Mutat a feltételezett helyes irányba. Ha esetleg valaki hozta a térképet, úgy ránéz megerősítésért. De mint vándor, nem egyszer kellett már térkép alapján tájékozódnia, volt ideje az ilyesmit begyakorolni. Ha meg eltévednek, úgy legalább lesz kit okolni és megnyúzni a dolog miatt, de legalább nem lesznek egyedül. Aztán elfordul, és mivel így egyenesen Dongnorra néz most, bárki azt feltételezheti, hogy neki szól a kérdés:*
- Nos, Indulhatunk?
*Hogy miért pont neki szól, az kérdéses, legtöbbször az ilyesmi nála véletlenszerű szokott lenni, ám lehet eme kivételes eset szánt szándékkal történt.*
3713. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 10:27:39
Üzenet elküldve: 2014-12-17 10:27:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Egy szörnyű nap//
//Aokin Uehoshi//
*Aokin határozottan úgy dönt, hogy marad, s lelkiekben felkészül arra, ami szerinte jönni fog. Igaz, hogy az élete nagy részét a kolostorban töltötte, de amikor az erdőben fegyveresek állnak előtted, akkor biztos lehetsz benne, hogy mi következik.
Amikor a szerzetes kijelenti, hogy marad, akkor a jobb oldali fickó bólint, hogy megértette a döntését.*
-Sajnálom, hogy így döntött. *mondja a szerzetesnek.* Elkapni őket! *adja ki hangosan a parancsot.* Lehetőleg élve!
*Talán vigaszt nyújt a szerzetesnek a második parancs, de most nincs ideje ezen elmélkedni. A bal oldali azonnal rohan a szerzetes felé, hogy oldalsó karlendítéssel lecsapjon a szerzetesre. A háta mögött lévő egyed már nem foglalkozik avval hogy hangtalan legyen, hangos ágreccsenés jelzi a szerzetesnek a közeledtét. A szerzetes balszerencsére nem csak ez a három fickó van, hanem újabb kettő lép ki a fák takarásából abból az irányból, amerre elküldték volna. A két harcosnál nem kardok vannak, hanem közel két méter hosszú botok a végén kötél hurokkal. Pont olyan, amivel a veszett kutyákat szokták befogni.*
//Aokin Uehoshi//
*Aokin határozottan úgy dönt, hogy marad, s lelkiekben felkészül arra, ami szerinte jönni fog. Igaz, hogy az élete nagy részét a kolostorban töltötte, de amikor az erdőben fegyveresek állnak előtted, akkor biztos lehetsz benne, hogy mi következik.
Amikor a szerzetes kijelenti, hogy marad, akkor a jobb oldali fickó bólint, hogy megértette a döntését.*
-Sajnálom, hogy így döntött. *mondja a szerzetesnek.* Elkapni őket! *adja ki hangosan a parancsot.* Lehetőleg élve!
*Talán vigaszt nyújt a szerzetesnek a második parancs, de most nincs ideje ezen elmélkedni. A bal oldali azonnal rohan a szerzetes felé, hogy oldalsó karlendítéssel lecsapjon a szerzetesre. A háta mögött lévő egyed már nem foglalkozik avval hogy hangtalan legyen, hangos ágreccsenés jelzi a szerzetesnek a közeledtét. A szerzetes balszerencsére nem csak ez a három fickó van, hanem újabb kettő lép ki a fák takarásából abból az irányból, amerre elküldték volna. A két harcosnál nem kardok vannak, hanem közel két méter hosszú botok a végén kötél hurokkal. Pont olyan, amivel a veszett kutyákat szokták befogni.*
3712. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 07:06:14
Üzenet elküldve: 2014-12-17 07:06:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Az ezüstróka nyomában//
* A kérdésen kissé meglepődik. Érezhető amint egy negyed fordulatot tesz törzsével, hogy lássa a magasságkülönbséget közte és a félvér között.*
- Nem tudsz leesni. *jegyzi meg utána nyugodtan konstatálva, hogy talán ha fél fejjel magasabb nála a fél-elf *De ha képes vagy rá akkor bevárlak és jöhetsz tovább gyalog. *mondja és érezni lehet a levegőben egy pimasz mosoly jelenlétét.
Talán ugyan arra gondolhatnak, mert egyre inkább kezd félni attól, hogy a szellem-róka nyomát vesztette. Vajon van az efféle lelkeknek illata? Valami furcsát, valami éterit mintha érzett volna amit sem a harcosokhoz sem pedig saját magukhoz nem tudott kötni.*
- Add Erdők Ura, hogy igazam legyen. *fohászkodik a körülöttük lévő mindenséghez majd mélyet szippant a levegőből. Reménykedik benne, hogy ez a mágia is útjába tudja igazítani. Ha sikerül és valamilyen célt is kijelöl a számára arra fordítja Hópehelyt és csak később válaszol Aletai kérdésére.*
- Arthenior közelében egy faluban nőttem fel. Az erdőt jól ismerem, bár ezen a vidéken még nem jártam. *ismétli meg amit egyszer régebb már megemlített majd megpróbál tovább koncentrálni a talán megtalált illatmintákra és követni őket az erdőben.*
A varázsló egy mélyet szippant a levegőből, melynek hatására ugyan szaglása nem erősödik meg, de bármilyen általa érzett szagot egyértelműen meg tud különböztetni, és be tudja határolni, hogy mi is az, amennyiben ismeri az adott dolgot, mely a szagot kibocsájtja.
* A kérdésen kissé meglepődik. Érezhető amint egy negyed fordulatot tesz törzsével, hogy lássa a magasságkülönbséget közte és a félvér között.*
- Nem tudsz leesni. *jegyzi meg utána nyugodtan konstatálva, hogy talán ha fél fejjel magasabb nála a fél-elf *De ha képes vagy rá akkor bevárlak és jöhetsz tovább gyalog. *mondja és érezni lehet a levegőben egy pimasz mosoly jelenlétét.
Talán ugyan arra gondolhatnak, mert egyre inkább kezd félni attól, hogy a szellem-róka nyomát vesztette. Vajon van az efféle lelkeknek illata? Valami furcsát, valami éterit mintha érzett volna amit sem a harcosokhoz sem pedig saját magukhoz nem tudott kötni.*
- Add Erdők Ura, hogy igazam legyen. *fohászkodik a körülöttük lévő mindenséghez majd mélyet szippant a levegőből. Reménykedik benne, hogy ez a mágia is útjába tudja igazítani. Ha sikerül és valamilyen célt is kijelöl a számára arra fordítja Hópehelyt és csak később válaszol Aletai kérdésére.*
- Arthenior közelében egy faluban nőttem fel. Az erdőt jól ismerem, bár ezen a vidéken még nem jártam. *ismétli meg amit egyszer régebb már megemlített majd megpróbál tovább koncentrálni a talán megtalált illatmintákra és követni őket az erdőben.*
A varázsló egy mélyet szippant a levegőből, melynek hatására ugyan szaglása nem erősödik meg, de bármilyen általa érzett szagot egyértelműen meg tud különböztetni, és be tudja határolni, hogy mi is az, amennyiben ismeri az adott dolgot, mely a szagot kibocsájtja.
3711. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-16 23:51:43
Üzenet elküldve: 2014-12-16 23:51:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Az unikornis átka//
* Tulajdonképpen kellemes sétával érik el az erdőt. Esik a hó, így Saun időt szakít rá, hogy leoldozzam málhájáról sisakját, és a fejébe húzza. Az igazi meglepetés akkor éri, akárcsak a többieket, amikor megpillantja az óriás "lovát". *
- Egy elefát itt? Ez érdekes. Hogy engedtek be vele? -
* Érdekődik, hisz ismeri ezeket az állaokat, s nem érti, hogy hogy engedhették be, mert ezek a jószágok hatalmasak, erősek ráadásul igen hamar meg is tudnak vadulni. *
- Ha itt az elefánt, ránk nem is lesz szükség. Az unikornisnak vége. -
* Jegyzi meg színlelt szomorúsággal. Ezután viszont már éberen figyel, pajzsát felcsatolja, s megmozgatja kardját is a hüvelyében. *
- Szerintem beszélnünk kellene a falusiakkal, hogy pontosan mit, s merre láttak. Jobb ismert ellenséggel harcolni, mint ismeretlennel. -
* Teszi hozzá csendesen. *
* Tulajdonképpen kellemes sétával érik el az erdőt. Esik a hó, így Saun időt szakít rá, hogy leoldozzam málhájáról sisakját, és a fejébe húzza. Az igazi meglepetés akkor éri, akárcsak a többieket, amikor megpillantja az óriás "lovát". *
- Egy elefát itt? Ez érdekes. Hogy engedtek be vele? -
* Érdekődik, hisz ismeri ezeket az állaokat, s nem érti, hogy hogy engedhették be, mert ezek a jószágok hatalmasak, erősek ráadásul igen hamar meg is tudnak vadulni. *
- Ha itt az elefánt, ránk nem is lesz szükség. Az unikornisnak vége. -
* Jegyzi meg színlelt szomorúsággal. Ezután viszont már éberen figyel, pajzsát felcsatolja, s megmozgatja kardját is a hüvelyében. *
- Szerintem beszélnünk kellene a falusiakkal, hogy pontosan mit, s merre láttak. Jobb ismert ellenséggel harcolni, mint ismeretlennel. -
* Teszi hozzá csendesen. *
3710. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-16 22:58:26
Üzenet elküldve: 2014-12-16 22:58:26
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
// Az ezüstróka nyomában //
*A róka hamar elillan, mint egy jelenés. Nem is fut, csak feltűnik olykor olykor itt-ott, az erdőben, irányítva, vezetve a párost, ha úgy tetszik. Persze, elképzelhető, hogy előlük menekül. Nehéz lenne megállapítani, de a lovaglás közben kellemesen elbeszélgetők egy darabig nem akadnak újra a nyomára, ha gondolataik ennyire máshol járnak. Aletai tévesen ítéli meg a helyzetet: egy mágikus és csodálatos lény kézre kerítése nem a lehető legjobb alkalom a csajozásra is egyben. Igaz, két legyet üthetne egy csapásra, de talán mégis több komolyságot igényelne a feladat, főleg, hogy neki a legfontosabb a zsákmányt megszerezni a kapott ajánlat fényében.
Hát nem is érdekli, hogy ő korábban miért nem vette észre? Hogy hogyan is néz ki pontosan amit üldöznek? Ewangel származására vonatkozó kérdéseit inkább egy este, a tűz mellett kellene feltennie, s akkor biztosan a lány is teljesen rá tudna figyelni, míg most esetlen bevethetné a mágia iránti fogékonyságát is. Ha ismer olyan varázslatot, mellyel érzékelni tudja az affinitást, akkor hamar meglelheti, amit keresnek.*
*A róka hamar elillan, mint egy jelenés. Nem is fut, csak feltűnik olykor olykor itt-ott, az erdőben, irányítva, vezetve a párost, ha úgy tetszik. Persze, elképzelhető, hogy előlük menekül. Nehéz lenne megállapítani, de a lovaglás közben kellemesen elbeszélgetők egy darabig nem akadnak újra a nyomára, ha gondolataik ennyire máshol járnak. Aletai tévesen ítéli meg a helyzetet: egy mágikus és csodálatos lény kézre kerítése nem a lehető legjobb alkalom a csajozásra is egyben. Igaz, két legyet üthetne egy csapásra, de talán mégis több komolyságot igényelne a feladat, főleg, hogy neki a legfontosabb a zsákmányt megszerezni a kapott ajánlat fényében.
Hát nem is érdekli, hogy ő korábban miért nem vette észre? Hogy hogyan is néz ki pontosan amit üldöznek? Ewangel származására vonatkozó kérdéseit inkább egy este, a tűz mellett kellene feltennie, s akkor biztosan a lány is teljesen rá tudna figyelni, míg most esetlen bevethetné a mágia iránti fogékonyságát is. Ha ismer olyan varázslatot, mellyel érzékelni tudja az affinitást, akkor hamar meglelheti, amit keresnek.*
3709. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-16 21:44:10
Üzenet elküldve: 2014-12-16 21:44:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Az ezüstróka nyomában//
*Száguldanak a fák között, s ez nem csak Hópehelynek nem tetszik. Aletai, noha tud lovagolni, nem kifejezetten szeret. Főleg a vágtával van baja, mert olyankor össze-vissza pattog a nyeregben, s ettől bizonytalan az egész. Olyan, mint egy nagy, imbolygó hinta.*
-Számomra többet ér, mint egy ember élete.
*Kiválóan elbeszélgetnek lovaglás közben, de igazából veszélyben vannak. Nem is tudnak róla, de ezek a barbárok nemrégen még farkasokkal harcoltak, ha esetleg az ezüstróka legyőzése nem lesz elég majd, eléjük vethet a sors egy-egy elkószált példányt.*
-Mond csak... Visszafordulsz értem, ha leüt mögüled egy ág?
*Mosolyodik el, miközben játékosan megcsípi egy kicsit Ewangel combját. A másik kezével persze pánikszerűen kapaszkodik a lány hasába -vagy talán máshová is?-, konstatálja, hogy van előnye a lovaglásnak is.*
-Lovagolni nem szeretek, viszont a lovakat igen. Ritka értelmes lények. Hópehely illik hozzád. Olyan a színe, mint a lelked.
*Bókol, bár tudja jól, hogy ez nem ennyire egyszerű kérdés. Viszont, hála a Sorsnak kezd beigazolódni a vágya, hogy Angyallal eltéved az erdőben.*
-Hol nevelkedtél korábban? A környéken nőttél fel?
*Ismeretségük erős, de még túl rövid ideje kezdődött ahhoz, hogy alapos is legyen. Kiváló alkalom ez a beszélgetésre.*
*Száguldanak a fák között, s ez nem csak Hópehelynek nem tetszik. Aletai, noha tud lovagolni, nem kifejezetten szeret. Főleg a vágtával van baja, mert olyankor össze-vissza pattog a nyeregben, s ettől bizonytalan az egész. Olyan, mint egy nagy, imbolygó hinta.*
-Számomra többet ér, mint egy ember élete.
*Kiválóan elbeszélgetnek lovaglás közben, de igazából veszélyben vannak. Nem is tudnak róla, de ezek a barbárok nemrégen még farkasokkal harcoltak, ha esetleg az ezüstróka legyőzése nem lesz elég majd, eléjük vethet a sors egy-egy elkószált példányt.*
-Mond csak... Visszafordulsz értem, ha leüt mögüled egy ág?
*Mosolyodik el, miközben játékosan megcsípi egy kicsit Ewangel combját. A másik kezével persze pánikszerűen kapaszkodik a lány hasába -vagy talán máshová is?-, konstatálja, hogy van előnye a lovaglásnak is.*
-Lovagolni nem szeretek, viszont a lovakat igen. Ritka értelmes lények. Hópehely illik hozzád. Olyan a színe, mint a lelked.
*Bókol, bár tudja jól, hogy ez nem ennyire egyszerű kérdés. Viszont, hála a Sorsnak kezd beigazolódni a vágya, hogy Angyallal eltéved az erdőben.*
-Hol nevelkedtél korábban? A környéken nőttél fel?
*Ismeretségük erős, de még túl rövid ideje kezdődött ahhoz, hogy alapos is legyen. Kiváló alkalom ez a beszélgetésre.*
3708. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-16 14:35:49
Üzenet elküldve: 2014-12-16 14:35:49
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Az Unikornis átka//
*A hó csendben szállingózik és az apró pelyhek megtelepszenek az óriás páncélján és sisakján. Az meg se fordul a fejében, hogy ez az idő majd egyre melegebbre fordul és végül a vulkánok havának tikkasztó hőségét kell majd kiállnia. Ahonnan jött ott a nyár legforróbb és egyben egyetlen napja hasonlít erre a mostani időjárásra. Csak nézi a szemcséket és azon gondolkozik vajon mit csinálhatnak most az otthoniak.* ~Sütik a birkát a kandalló tüzén, hatalmas korsókból isszák az aranybarna sört, vagy épp régi dalokat és történeteket hívnak vissza a régmúlt homályából. Van e most harc, háború a bércek között, és ha van kik csaptak össze és családja ki mellé fog állni?~ *Hatalmas jobbjával lesöpri mellkasáról a havat.* ~Mind meglesznek, mikor visszatérek?~ *Elkergeti magától a gondolatokat. Nem azzal kell foglalkoznia mi lesz otthon mikor visszatér, hanem azzal hogyan tér majd vissza. Most csatába vonul, az ellenség ismeretlen, ha pedig túl akarja élni, nem veheti félvállról a dolgokat. Amivel foglalkozhat az csak az "itt" és csak a "most".
Az idegenekből álló csapatra nem kell sokáig várakoznia, a nő jön elől páncélban fegyverrel, bár az ő számára még így is törékenynek és sebezhetőnek látszik, habár nem kevésbé az a többi ember sem. Ha minden igaz a két férfinek is ott kell lennie valahol a nyomában.
Dzsidás továbbra is a még ki nem döntött fák közt kutat valami harapnivaló után, de ugyancsak keveset találhat, hisz a levelek ősszel min lehullottak. Csalódottságában ismét egy fának megy és annak kérgét próbálja lehántani. Az óriás maga sem egyszerű eset mikor asztal mellé ül, de még ő is képtelen felfogni, miként létezhet olyan állat ami állandóan csak zabál, ráadásul ennyit. Ha pedig ennyi még nem volna elég, még ürügyet is biztosít a lánynak, hogy visszavágjon a fogadóban történtek miatt. Mert bár az óriás elsőre megmondta miféle dög a szárnyas-szarvas ló, az elefántokról nem szólnak sem dalok sem legendák amiket ismerhetett volna.
A nő kérdésére csak a behemót dög felé fordítja a fejét, jobban megvizsgálja aztán rávágja a választ.* -Ló *Ez pedig nem is áll olyan távol az igazságtól, mert ha elefánt, ha elfajzott bika, ha óriásdisznó, ő akkor is lovat csinál belőle ha mind a ketten beledöglenek. A második kérdésre már nem is válaszol, helyette felköti a pallost az állat hátára így az már készen áll az indulásra. Ismét megragadja a láncot és igyekszik böhöm jószágát kivezetni a sunyásból. Zabált már az istállóban éppen eleget, nekik pedig sietős a dolguk. Jó lenne sötétedés előtt beérni abba a faluba mert bár a szörny, mivel szembe kell nézniük sebesült feleakkora sincs mint Dzsidás ráadásul csak egy szarva van, mégsem szeretne egy váratlan, szörnyhad általi orvtámadás áldozatává válni. Sokkal jobb ha a vadász keresi a vadat mintha a vad keresi őt. Még elrendezi nagyjából a láncokat és pokrócokat, amiket az állatra aggatott aztán újra megszólal.* -Részemről indulhatunk. *Néz vissza a kis csapatra.* -A térkép nálatok van? *Nehogy már a nagy szedelőzködés közepette pont az maradjon itt.*
*A hó csendben szállingózik és az apró pelyhek megtelepszenek az óriás páncélján és sisakján. Az meg se fordul a fejében, hogy ez az idő majd egyre melegebbre fordul és végül a vulkánok havának tikkasztó hőségét kell majd kiállnia. Ahonnan jött ott a nyár legforróbb és egyben egyetlen napja hasonlít erre a mostani időjárásra. Csak nézi a szemcséket és azon gondolkozik vajon mit csinálhatnak most az otthoniak.* ~Sütik a birkát a kandalló tüzén, hatalmas korsókból isszák az aranybarna sört, vagy épp régi dalokat és történeteket hívnak vissza a régmúlt homályából. Van e most harc, háború a bércek között, és ha van kik csaptak össze és családja ki mellé fog állni?~ *Hatalmas jobbjával lesöpri mellkasáról a havat.* ~Mind meglesznek, mikor visszatérek?~ *Elkergeti magától a gondolatokat. Nem azzal kell foglalkoznia mi lesz otthon mikor visszatér, hanem azzal hogyan tér majd vissza. Most csatába vonul, az ellenség ismeretlen, ha pedig túl akarja élni, nem veheti félvállról a dolgokat. Amivel foglalkozhat az csak az "itt" és csak a "most".
Az idegenekből álló csapatra nem kell sokáig várakoznia, a nő jön elől páncélban fegyverrel, bár az ő számára még így is törékenynek és sebezhetőnek látszik, habár nem kevésbé az a többi ember sem. Ha minden igaz a két férfinek is ott kell lennie valahol a nyomában.
Dzsidás továbbra is a még ki nem döntött fák közt kutat valami harapnivaló után, de ugyancsak keveset találhat, hisz a levelek ősszel min lehullottak. Csalódottságában ismét egy fának megy és annak kérgét próbálja lehántani. Az óriás maga sem egyszerű eset mikor asztal mellé ül, de még ő is képtelen felfogni, miként létezhet olyan állat ami állandóan csak zabál, ráadásul ennyit. Ha pedig ennyi még nem volna elég, még ürügyet is biztosít a lánynak, hogy visszavágjon a fogadóban történtek miatt. Mert bár az óriás elsőre megmondta miféle dög a szárnyas-szarvas ló, az elefántokról nem szólnak sem dalok sem legendák amiket ismerhetett volna.
A nő kérdésére csak a behemót dög felé fordítja a fejét, jobban megvizsgálja aztán rávágja a választ.* -Ló *Ez pedig nem is áll olyan távol az igazságtól, mert ha elefánt, ha elfajzott bika, ha óriásdisznó, ő akkor is lovat csinál belőle ha mind a ketten beledöglenek. A második kérdésre már nem is válaszol, helyette felköti a pallost az állat hátára így az már készen áll az indulásra. Ismét megragadja a láncot és igyekszik böhöm jószágát kivezetni a sunyásból. Zabált már az istállóban éppen eleget, nekik pedig sietős a dolguk. Jó lenne sötétedés előtt beérni abba a faluba mert bár a szörny, mivel szembe kell nézniük sebesült feleakkora sincs mint Dzsidás ráadásul csak egy szarva van, mégsem szeretne egy váratlan, szörnyhad általi orvtámadás áldozatává válni. Sokkal jobb ha a vadász keresi a vadat mintha a vad keresi őt. Még elrendezi nagyjából a láncokat és pokrócokat, amiket az állatra aggatott aztán újra megszólal.* -Részemről indulhatunk. *Néz vissza a kis csapatra.* -A térkép nálatok van? *Nehogy már a nagy szedelőzködés közepette pont az maradjon itt.*
3707. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-16 13:17:08
Üzenet elküldve: 2014-12-16 13:17:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Egy szörnyű nap//
*A férfiak úgy látszik, hogy nem akarják beavatni a szerzetest a dolgukba. Sőt azt akarják, hogy hagyja ott a nőt. A nő könyörgése megerősíti Aokint, hogy ott kell maradni. A férfiak viselkedését Aokin nem érti. Nem tudja miért félnének a nőtől. Viszont határozottan lép fel a férfiakkal szemben.*
-Sajnálom de, nem hagyhatom, hogy egy ártatlan nőre így támadjanak rá akár egy csapat vadkutya.
*Közben továbbra is figyeli az előtte állókat és próbál hallgatózni maga mögé nehogy sunyin hátba támadják.*
*A férfiak úgy látszik, hogy nem akarják beavatni a szerzetest a dolgukba. Sőt azt akarják, hogy hagyja ott a nőt. A nő könyörgése megerősíti Aokint, hogy ott kell maradni. A férfiak viselkedését Aokin nem érti. Nem tudja miért félnének a nőtől. Viszont határozottan lép fel a férfiakkal szemben.*
-Sajnálom de, nem hagyhatom, hogy egy ártatlan nőre így támadjanak rá akár egy csapat vadkutya.
*Közben továbbra is figyeli az előtte állókat és próbál hallgatózni maga mögé nehogy sunyin hátba támadják.*
3706. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-16 13:12:38
Üzenet elküldve: 2014-12-16 13:12:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Az Unikornis átka//
*Kiér a holdudvarra, amin keresztül el lehet jutni az erdőhöz. Csak párszor járt erre, viszont még így télen is van egy sajátos festői hangulata a helynek. hanem ahogy ezen túljut, megáll, egy pillanatra elakad a lélegzete. Az a böhömnagy élőlény határozottan mozog, és Raeyan lekapta volna a válláról a lándzsát, és oldalazva közelített (vagy talán inkább távolodott) volna a bestiához, ha nem vette volna észre mellette a bent megismert óriást.*
- Az ott egy... egy efelánt?
*Kérdezi az óriástól. Meséltek már neki ilyenről, batár állat hosszú, lógó orral, és agyarral. Viszont sosem látott még ilyet igaziból.*
Ez... hozzád tartozik?
*Hiszen látszólag olyan békésen álldogál ott a fának dőlve, mintha teljesen természetes lenne, hogy egy elefánt ritkítja a téli megmaradt növényzetet a fogadó hátsó udvara mögött.*
A hozzászólás írója (Letrion Raeyan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.16 13:14:31
*Kiér a holdudvarra, amin keresztül el lehet jutni az erdőhöz. Csak párszor járt erre, viszont még így télen is van egy sajátos festői hangulata a helynek. hanem ahogy ezen túljut, megáll, egy pillanatra elakad a lélegzete. Az a böhömnagy élőlény határozottan mozog, és Raeyan lekapta volna a válláról a lándzsát, és oldalazva közelített (vagy talán inkább távolodott) volna a bestiához, ha nem vette volna észre mellette a bent megismert óriást.*
- Az ott egy... egy efelánt?
*Kérdezi az óriástól. Meséltek már neki ilyenről, batár állat hosszú, lógó orral, és agyarral. Viszont sosem látott még ilyet igaziból.*
Ez... hozzád tartozik?
*Hiszen látszólag olyan békésen álldogál ott a fának dőlve, mintha teljesen természetes lenne, hogy egy elefánt ritkítja a téli megmaradt növényzetet a fogadó hátsó udvara mögött.*
A hozzászólás írója (Letrion Raeyan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.16 13:14:31
3705. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-16 09:52:55
Üzenet elküldve: 2014-12-16 09:52:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Egy szörnyű nap//
//Aokin Uehoshi//
*A szembe levő két férfi biztos távolságra megáll a szerzetessel szemben, úgyhogy egymást se akadályozzák a harcban. Kardjukat viszont egyetlen percre sem engedik le. A harci alap állásuk nem a legkifinomultabb, de a szerzetes biztos benne, hogy már volt részük harcban.*
-Nekünk a nő kell. *jelenti ki a jobb oldali fickó.* Tűnjön innét vagy vagy maga is megbánja. *fenyegeti a szerzetest, közben a város irányába mutat a kardjával az erdőn keresztül. Jelezve a szerzetesnek, hogy arra távozhat. Most még.*
-Meg akarnak ölni. *könyörög a nő a szerzetesnek, miközben próbál négykézlábra tápászkodni. A nő megmozdulására az elöl álló két harcos hátrább lép egyet, mint akik félnek tőle.*
//Aokin Uehoshi//
*A szembe levő két férfi biztos távolságra megáll a szerzetessel szemben, úgyhogy egymást se akadályozzák a harcban. Kardjukat viszont egyetlen percre sem engedik le. A harci alap állásuk nem a legkifinomultabb, de a szerzetes biztos benne, hogy már volt részük harcban.*
-Nekünk a nő kell. *jelenti ki a jobb oldali fickó.* Tűnjön innét vagy vagy maga is megbánja. *fenyegeti a szerzetest, közben a város irányába mutat a kardjával az erdőn keresztül. Jelezve a szerzetesnek, hogy arra távozhat. Most még.*
-Meg akarnak ölni. *könyörög a nő a szerzetesnek, miközben próbál négykézlábra tápászkodni. A nő megmozdulására az elöl álló két harcos hátrább lép egyet, mint akik félnek tőle.*
3704. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-15 23:55:59
Üzenet elküldve: 2014-12-15 23:55:59
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Az Unikornis átka//
*Mikor belép az istállóba, kaotikus látvány fogadja. A szénabálák egytől egyig mind széjjel lettek túrva abban a túlságosan is nagy körben, amit az elefánt ormánya beért, a lovász pedig úgy rohangál fel s alá mint aki megveszett és egy nagyobbfajta, vasvillával igyekszik rendre szoktatni az állatot. Agbrerve nem késlekedik sokáig, a lovász bármi is legyen a keze ügyében akkor is csak egy lovász, az óriás hátasa viszont egy több tonnás szörnyeteg, így elsősorban az ember védelmében, leköti a nagy barom láncát aztán erős kezével kihúzza az istállóból. Utólag még kap néhány felkiáltást miszerint "ha még egyszer meg látja itt ezt a borzalmat a városőrséggel viteti ki". Ezek után már a városőrség katonáinak épsége is függ attól hová teszi az ormótlan teremtményt.* ~Óriásdisznó~ *Morogja többször a foga közt miközben az erdő felé megy. Egyik lehetősége az lenne ha áthaladna az egész városon, ám ez rettentő időt és fáradtságot jelentene neki addig nem akarja megvárakoztatni a csapatot. Inkább a főtérről elvezető út irányába indul el és nyugatról kerüli meg mind a várost mind a fogadót. Kiépített út ugyan nem áll a rendelkezésére, de termetüknél fogva mind ő mind Dzsidás alkalmas rá, hogy utat törjön magának a bokrok és fák rengetegében. A páncélt és a kemény bőrt nem sértik fel a tövisek a kisebb bokrokat pedig egyszerűen eltapossák.
Sok letört ággal és letiport bozóttal később kiérnek egy már mások által is használt ösvényre. A földben hosszan futnak végig a szekerek kereke által vájt rések és a fű is sokkal alacsonyabb mint általában.* ~Lehet rossz helyen vagyunk?~ *Gondolja mivel a többieket még sehol nem látja, ám a gondolatot elhessegeti magától és visszafelé indul immár a kitaposott ösvényen ami reményei szerint Artheniorba vezet. Hátasával persze most se lehet bírni minden fánál, bokornál megáll csakhogy a hasát tömje, amire azonban semmi idejük. Bár a város egy egy magasabb épülete már kilátszik a fák közül, élükön a templom csúcsával, amiről innen meg nem mondaná mi célból épült, és pár gazdagnegyedi ház tetejével.* ~Korán jöttünk.~ *Állapítja meg mikor kiérnek arra a részre ahonnan már közvetlenül láthatja a holdudvart és a Pegazus fogadót. Ha nem lenne biztos benne most nyilván Raeyannak kezdene el kiáltozni, de nem tesz semmi hasonlót. Hiába mégis csak sok előnye van annak, ha az ember ekkora termettel bír.
Először kardját, aztán saját ormótlan hátát támasztja neki egy-egy fának és végre hagyja az állatot legelészni a közeli fákról és bokrokról. Hadd egye tele magát még indulás előtt mert utána biztos, hogy nem fog az ő kedvéért megállni.*
~Te óriásdisznó, te. Hát mit csináljak én veled.~ *Szidja fejében az engedetlen jószágot. Valahonnan meg kéne ismernie egy Druidát, vagy állatidomárt és azzal kezelésbe vetetni, mert az állat mostani viselkedése tűrhetetlen. Nem engedelmeskedik, nem marad nyugton és még lovagolni se tud rajta normálisan. Pedig az állatnak voltak korábbi gazdái, tehát valami módon azoknak is kezelniük kellett amíg teherhordásra, vagy a szellemek tudják mire, használták. Ha egy kutyának azt mondják "támadj", akkor támad, ellenben ha azt mondják nokedli, csak ül és néz buta szemekkel, nem értve mi dolga van most. Ha ismerné a helyes parancsokat, az állat mindjárt kezesbáránnyá válna.*
*Mikor belép az istállóba, kaotikus látvány fogadja. A szénabálák egytől egyig mind széjjel lettek túrva abban a túlságosan is nagy körben, amit az elefánt ormánya beért, a lovász pedig úgy rohangál fel s alá mint aki megveszett és egy nagyobbfajta, vasvillával igyekszik rendre szoktatni az állatot. Agbrerve nem késlekedik sokáig, a lovász bármi is legyen a keze ügyében akkor is csak egy lovász, az óriás hátasa viszont egy több tonnás szörnyeteg, így elsősorban az ember védelmében, leköti a nagy barom láncát aztán erős kezével kihúzza az istállóból. Utólag még kap néhány felkiáltást miszerint "ha még egyszer meg látja itt ezt a borzalmat a városőrséggel viteti ki". Ezek után már a városőrség katonáinak épsége is függ attól hová teszi az ormótlan teremtményt.* ~Óriásdisznó~ *Morogja többször a foga közt miközben az erdő felé megy. Egyik lehetősége az lenne ha áthaladna az egész városon, ám ez rettentő időt és fáradtságot jelentene neki addig nem akarja megvárakoztatni a csapatot. Inkább a főtérről elvezető út irányába indul el és nyugatról kerüli meg mind a várost mind a fogadót. Kiépített út ugyan nem áll a rendelkezésére, de termetüknél fogva mind ő mind Dzsidás alkalmas rá, hogy utat törjön magának a bokrok és fák rengetegében. A páncélt és a kemény bőrt nem sértik fel a tövisek a kisebb bokrokat pedig egyszerűen eltapossák.
Sok letört ággal és letiport bozóttal később kiérnek egy már mások által is használt ösvényre. A földben hosszan futnak végig a szekerek kereke által vájt rések és a fű is sokkal alacsonyabb mint általában.* ~Lehet rossz helyen vagyunk?~ *Gondolja mivel a többieket még sehol nem látja, ám a gondolatot elhessegeti magától és visszafelé indul immár a kitaposott ösvényen ami reményei szerint Artheniorba vezet. Hátasával persze most se lehet bírni minden fánál, bokornál megáll csakhogy a hasát tömje, amire azonban semmi idejük. Bár a város egy egy magasabb épülete már kilátszik a fák közül, élükön a templom csúcsával, amiről innen meg nem mondaná mi célból épült, és pár gazdagnegyedi ház tetejével.* ~Korán jöttünk.~ *Állapítja meg mikor kiérnek arra a részre ahonnan már közvetlenül láthatja a holdudvart és a Pegazus fogadót. Ha nem lenne biztos benne most nyilván Raeyannak kezdene el kiáltozni, de nem tesz semmi hasonlót. Hiába mégis csak sok előnye van annak, ha az ember ekkora termettel bír.
Először kardját, aztán saját ormótlan hátát támasztja neki egy-egy fának és végre hagyja az állatot legelészni a közeli fákról és bokrokról. Hadd egye tele magát még indulás előtt mert utána biztos, hogy nem fog az ő kedvéért megállni.*
~Te óriásdisznó, te. Hát mit csináljak én veled.~ *Szidja fejében az engedetlen jószágot. Valahonnan meg kéne ismernie egy Druidát, vagy állatidomárt és azzal kezelésbe vetetni, mert az állat mostani viselkedése tűrhetetlen. Nem engedelmeskedik, nem marad nyugton és még lovagolni se tud rajta normálisan. Pedig az állatnak voltak korábbi gazdái, tehát valami módon azoknak is kezelniük kellett amíg teherhordásra, vagy a szellemek tudják mire, használták. Ha egy kutyának azt mondják "támadj", akkor támad, ellenben ha azt mondják nokedli, csak ül és néz buta szemekkel, nem értve mi dolga van most. Ha ismerné a helyes parancsokat, az állat mindjárt kezesbáránnyá válna.*
3703. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-15 17:54:59
Üzenet elküldve: 2014-12-15 17:54:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Egy szörnyű nap//
*Aokin bár nem akarja elfogadni a pénzt a nő csak erősködik és az mondja, ossza el a szegények között. A szerzetes érzi ha nem fogadja el azzal csak megsérti a nőt.*
-Nagyon hálásak lesznek.
*Ezzel elteszi. Út közben a nő a Hold karavánpihenőről mesél Aokinnak. A szerzetes mint mindent ami új információ ezt is érdeklődve hallgatja. El is dönti egyszer meglátogatja azt a helyet. Viszont a békés beszélgetést nem várt esemény szakítja félbe. A hang, a nő reakciója és a nyílvessző látványa egyből idegessé teszi Aokint. Az idegenek felbukkanása se nyugtatja meg. Rájuk nézve Aokin nem egyszerű tolvajokat lát. A kardoktól nem ijed meg hisz a kolostorban megtanulta, hogy a botját miként használja úgy, hogy a kardokkal is felvegye a versenyt. Viszont a nő sérülése és a tudat, hogy van egy íjjász is óvatosságra inti őt.*
-Maguk meg kicsodák és mit akarnak.
*Aokin teste megfeszül és a legkisebb támadó mozdulatra is ugrásra kész.*
*Aokin bár nem akarja elfogadni a pénzt a nő csak erősködik és az mondja, ossza el a szegények között. A szerzetes érzi ha nem fogadja el azzal csak megsérti a nőt.*
-Nagyon hálásak lesznek.
*Ezzel elteszi. Út közben a nő a Hold karavánpihenőről mesél Aokinnak. A szerzetes mint mindent ami új információ ezt is érdeklődve hallgatja. El is dönti egyszer meglátogatja azt a helyet. Viszont a békés beszélgetést nem várt esemény szakítja félbe. A hang, a nő reakciója és a nyílvessző látványa egyből idegessé teszi Aokint. Az idegenek felbukkanása se nyugtatja meg. Rájuk nézve Aokin nem egyszerű tolvajokat lát. A kardoktól nem ijed meg hisz a kolostorban megtanulta, hogy a botját miként használja úgy, hogy a kardokkal is felvegye a versenyt. Viszont a nő sérülése és a tudat, hogy van egy íjjász is óvatosságra inti őt.*
-Maguk meg kicsodák és mit akarnak.
*Aokin teste megfeszül és a legkisebb támadó mozdulatra is ugrásra kész.*
3702. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-15 17:21:25
Üzenet elküldve: 2014-12-15 17:21:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Egy szörnyű nap//
//Aokin Uehoshi//
*Aokin ugyan elutasítja a nő erszényét, de a nő ragaszkodik hozzá, hogy viszonozza a szívességét.*
-Ha nem magának teszi el, akkor ossza szét a szegényeknek. *kacsint a szerzetesre.*
*A nő örül, hogy a szerzetes elkíséri. Könnyedén karol a férfiba, és örömmel válaszol a kérdéseire.*
-Hát rájött, hogy nem ide valósi vagyok? *kacag fel.* A Hold karavánpihenőből származom, csak üzleti ügyben jöttem ide.
*Út közben a tó szépségről, és nyugalmáról mesél a szerzetesnek.
Már egy ideje elhagyták a kovácsműhely szélét, amikor süvítő hangra lesznek figyelmesek. A következő pillanatban a nő karja megfeszül, amikor a szerzetes oda néz, akkor látja, hogy egy nyílvessző áll ki a nőből. Sajnos nincs ideje a nő ápolásával foglalkozni, mivel két férfi lép elé Mind a kettő férfi vörös köpenyt visel, hozzá nagy fekete karimás kalapot, a kezükben hosszúkardot szorongatnak. Pál pillanattal később a szerzetes már a háta mögött is hall valami zajt. Valószínűleg ott is van valaki.*
//Aokin Uehoshi//
*Aokin ugyan elutasítja a nő erszényét, de a nő ragaszkodik hozzá, hogy viszonozza a szívességét.*
-Ha nem magának teszi el, akkor ossza szét a szegényeknek. *kacsint a szerzetesre.*
*A nő örül, hogy a szerzetes elkíséri. Könnyedén karol a férfiba, és örömmel válaszol a kérdéseire.*
-Hát rájött, hogy nem ide valósi vagyok? *kacag fel.* A Hold karavánpihenőből származom, csak üzleti ügyben jöttem ide.
*Út közben a tó szépségről, és nyugalmáról mesél a szerzetesnek.
Már egy ideje elhagyták a kovácsműhely szélét, amikor süvítő hangra lesznek figyelmesek. A következő pillanatban a nő karja megfeszül, amikor a szerzetes oda néz, akkor látja, hogy egy nyílvessző áll ki a nőből. Sajnos nincs ideje a nő ápolásával foglalkozni, mivel két férfi lép elé Mind a kettő férfi vörös köpenyt visel, hozzá nagy fekete karimás kalapot, a kezükben hosszúkardot szorongatnak. Pál pillanattal később a szerzetes már a háta mögött is hall valami zajt. Valószínűleg ott is van valaki.*
3701. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-14 20:07:35
Üzenet elküldve: 2014-12-14 20:07:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Az ezüstróka nyomában //
* Aletai a felé nyújtott kezet elfogadja így nemsokára már ketten lovagolnak Hópehely hátán. A ló vagy két prüszköléssel hozza gazdája tudomására a nemtetszését, de némi kedves meggyőzéssel és egy zsák ízes alma ígéretével egész vidáman üget tova a kecses állat. Mondhatni nem sokkal tekinti többnek Aletai súlyát mint egy nagyobb macskáét.
A férfi karjai a derekára fonódnak ami jó is hisz a ló a nő nógatására ütemes ügetésbe kezd ami néha egy-két ugratással is megtűzdel amint át kell szökellnie néhány törött gallyon vagy útba kerülő kisebb bokron.
Csak elmosolyodik a férfi szavain. Elhiszi, hogy fontos személy a hadúr na de a számára mit jelent? Egy csapat tenyeres-talpas harcos ura, de ez egy mágusok számára nem sokat jelent. Persze megérti Aletai szavait, vagy ha mégsem legalábbis elfogadja.*
- Én a kezem rá nem teszem. *ismétli meg viszont azt nem állítja, hogy meg sem keresi. Kíváncsi rá mit akarhatott tőle a szellem róka, hát követi tovább a nyomait.*
- Nem is száz aranyat ér az biztos. *jegyzi meg hisz ő is tisztában van az ezüstróka árával, mit ha élve kapnak el még többet is ér mint holtan, bár az már kérdéses, hogy hol jobb kimúlnia egy efféle tiszta léleknek.
A család és a védelem résznél keze egy pillanatra Aletai tenyerén pihen meg bár valószínűleg neki mást jelent ez a két szó mint a félvérnek.*
* Aletai a felé nyújtott kezet elfogadja így nemsokára már ketten lovagolnak Hópehely hátán. A ló vagy két prüszköléssel hozza gazdája tudomására a nemtetszését, de némi kedves meggyőzéssel és egy zsák ízes alma ígéretével egész vidáman üget tova a kecses állat. Mondhatni nem sokkal tekinti többnek Aletai súlyát mint egy nagyobb macskáét.
A férfi karjai a derekára fonódnak ami jó is hisz a ló a nő nógatására ütemes ügetésbe kezd ami néha egy-két ugratással is megtűzdel amint át kell szökellnie néhány törött gallyon vagy útba kerülő kisebb bokron.
Csak elmosolyodik a férfi szavain. Elhiszi, hogy fontos személy a hadúr na de a számára mit jelent? Egy csapat tenyeres-talpas harcos ura, de ez egy mágusok számára nem sokat jelent. Persze megérti Aletai szavait, vagy ha mégsem legalábbis elfogadja.*
- Én a kezem rá nem teszem. *ismétli meg viszont azt nem állítja, hogy meg sem keresi. Kíváncsi rá mit akarhatott tőle a szellem róka, hát követi tovább a nyomait.*
- Nem is száz aranyat ér az biztos. *jegyzi meg hisz ő is tisztában van az ezüstróka árával, mit ha élve kapnak el még többet is ér mint holtan, bár az már kérdéses, hogy hol jobb kimúlnia egy efféle tiszta léleknek.
A család és a védelem résznél keze egy pillanatra Aletai tenyerén pihen meg bár valószínűleg neki mást jelent ez a két szó mint a félvérnek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257