Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 177 (3521. - 3540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3540. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-20 20:51:16
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

//A táborban//

*Mire a nagy értekezés után a tettek mezejére lépne, mármint az elf kölyök ügyében, annak szerencséjére már indulnak is. Leginkább arra, amerre az érzékeny elf fülekkel bíró Freyai mutatja, meggyőzve vagy csak megerősítve mások hitét is a dologban. Egyszóval Harath hűlt helyét találja a kis csikasznak, így jobb híján a táborbontásban éli ki magát. Közben azért Shaurival is vált néhány szót, érintést csak módjával.*
-Légy óvatos. Furcsa ez az erdő. Olyan, mintha mindig figyelnének.
*Néz is szét, noha nem tudja irányát sejtelmeinek, de minduntalan ott érzi a kellemetlen bizsergést tarkóján. Aztán lovát felnyergeli és felmálházza, majd a főcsapat balját kísérő fedezetként haladjon velük.*

//Vadászat//

*Noha a végkifejlet felettébb bizonytalan, az útjuk első része teljesen eseménytelenül telik. Már -már feledteti vele az üvöltést, annak gazdáját. Ő nem sokat észlel a hátul történő dolgokból, habár ha szitkozódás vagy hangosabb robaj, például egy elhasaló nagydarab fickó zaja eljut vájt füléhez, azért odapislant. De amúgy az ő oldaláról igyekszik védeni a többieket, akár még lóról szállva is, gyalogszerrel, kantáron vezetve hátasát, ha szükséges. Nyomokat keres, figyel, hallgatózik, hátha hasznát látja félvér mivoltának. És jelez, ha így lenne.
De aztán jó néhány óra is eltelik, mikor a korábbiaknál nagyobb esemény, nevezetesen a farkasverem foglyainak robaja vonja magára figyelmét. De ő ahelyett, hogy odasietne, máris a környékre emeli felhúzott íját, hogy míg az akadályt leküzdik odabent, ő biztosítsa nyugalmukat idekint. Természetesen hallja Kagan hangját, mint pattognak parancsai. Majd feltételezi a hangokból, hogy sikerrel járhatnak.*
-Vigyázz rá kérlek.
*Nyújtja át "hordára" kantárát az elf nőstényének, ki megint kamatoztathatja gyógyítói képességeit. Ő pedig indul rögvest a törzsfő után. Ahogy korábban, úgy most is a bal szélen halad összeszokottan velük. Aprólékosan halad, körültekintően nyomoz mondhatni, miközben a másik kettőnél élesebb érzékeire hagyatkozik. Ha lát valamit, jelez nekik kezével. Íja kezében, a tegezben nyílvesszők, egy pedig a húron persze készenlétben.*


3539. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-20 19:30:28
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

//A táborban//

*Harathtól és Shauritól is megkapja a szükséges felvilágosítást, így már tisztábban lát, és agyában lassan-lassan egy tétova ötlet kezd formálódni.*

*Azt már nem látja, milyen eredménnyel jár a kis takonypóc Zef megrendszabályozása, mert a csapat összeállításával foglalkozik. A tábort semmi perc alatt lebontják (ebben is meglehetős rutinra tettek szert az évek alatt), majd északnak fordulnak, testületileg, többnyire lovon.*

//Vadászat//

*A ritkásodó erdőben lehet haladni hátassal is, mégsem mennek túl gyorsan - a hajtás lényege nem a rohanás, amellett a gyalognépeket is be kell várni. Menet közben kissé felbomlik a csapat, így Kagan kerül előre Darellel, a többiek a szárnyakon - jó ideig békésen és jobbára eseménytelenül.*

*Némi csetlés-botlás után az első komolyabb esemény, amire hátrafordul a nyeregben, a Salanelt érő inzultus. Szemöldökét összevonva mered a hátvédek felé, de Salaneltől sem kap érdemi jelzést.*
- Miva'? *mordul hátra, aztán a kapott adatok alapján szitkozódik egy sort, mielőtt tovább ösztökélné lovát és csapatát.*

*Ám nem ez marad emlékezetes eseménye a "hajtásnak", hanem a Darel alatt félig beszakadó farkasverem, amin egyébként Kagan még szerencsésen átér.*
- Hogy a Szellemmek rohasszák ki a beledet. *vicsorog, miután biztosabb távolba kormányozta lovát. Gyorsan dönt, szeme ide-oda villog, hogy lássa, kire számolhat. Letrion kiesett és az a Darfang-fickó sem lesz sokra érdemes, ám a többiek tudnak segíteni.*
- Waldran, Harath, a szélekre - kerüljétek meg a vermet! Eran fiam, segíts Darelnek! *miközben a szája jára, a keze sem tétlen, és ha helyzeténél fogva Darelnek nem is, a lónak még segíthet. Szabad keze kivágódik, elkapva a kantárt, majd lovával lassan hátrálva próbál segíteni a bajba jutott hátasnak.*
- Gyerünk, fiú, fog az menni! *biztatja a lovat, majd tekintete Hrothgaarra villan.*
- Segíts, törpe! *a mokány fickó testi ereje és alacsony súlypontja most igencsak jól jöhet nekik.*

*Ha sikerült Darelt és a lovát is kimenteniük, mogorván pislog körbe.*
- Shauri, lásd el a sérülteket és pihenjetek egy rövidet. Darel, Salanel... nézzétek meg, miféle verem ez: ember, ork vagy más fajzat csinálmánya? *bárki lehet az "építő" - errefelé azonban kevés intelligens lény él, ki ilyet építene.*
- Én Harathtal és Waldrannal körbenézek kicsit, de nem megyünk messze, talán ha kétszáz métert... *nem szeretné, ha rajtuk ütne valami dög.*
- Ha végeztek, gyertek utánunk. Nem fogunk sietni. Harath, Waldran... utánam. *ezzel gyalog indul északnak - lassan és óvatosan, nyomolvasási képességeit latba vetve, gyakran megállva. Ez most már nem hajtás, itt már űzni kell.*


3538. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-20 19:15:39
 ÚJ
>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

// Felkészülés a télre //

* Elindulnak hát az úton, mely váratlan események sorozatát rejti magában, bár ez nem látszik előre természetesen. Viszont akkor már látszik, mikor hasra esik egy gyökérben, s a kőkupacban alaposan megüti magát. Főleg oldalát fájlalja, de hamar feltápászkodik és elindul kissé sántítva is, mert lemaradni akkor sem akar, mert abból csak nagyobb bajok lennének saját belátása szerint.
~ Rendben... Figyelmetlen voltam, ez bárkivel megeshet. ~ Győzi meg magát a véletlenről, de arról már nincs véleménye, hogy ki rakhatta azokat a köveket oda.
~ Egy eset még nem a világvége. ~ Mondja magában, és szótlanul megy tovább a csapat végén. Talán negyed óra telhet el, s egyik társuk lemarad, majd pedig fejét fájlalva érkezik vissza. Ezt nem veszi észre Eran, mert csak előre néz és nem volt semmilyen hangosabb, vagy láthatóbb hatása ennek. Viszont ekkor egy kő süvítését hallja a férfi, mikor hátrapillant, akkor már a pont mögötte haladó férfinek vérzik a feje. Nem igazán tudja mi lehet az oka, nem látta a követ, csak éppen, hogy hallotta.
~ Ebből elég! Valaki szórakozik velünk. ~ Először a kecskeszakállú sebesültre gondol ő is, de pillanatok alatt észreveszi, hogy amaz milyen állapotban van: jó, hogy nem esik el, még hogy fejen dobja a félvért, ráadásul így, hogy annak a vére is kicsordul. *
- Megvagy? * Kérdi a fél-elfet, habár látja, hogy nem fog belehalni a sérülésbe, csak mégis vérzik.
Nem áll meg sokáig, egyből indul is tovább, mivel úgy tűnik a csapat nem nagyon foglalkozik a történésekkel. További két óráig nem történik semmi különös és mikor már pont felejtené el az idáig történteket, ekkor újabb probléma adódik. Eran hátul van, ezért nem látja pontosan mi történt, de a ló nyerítéséből arra számít, hogy valamiféle csapdába léptetett. Közelebb lépked és erről meg is bizonyosodik, de ő nem rohan oda segíteni egyből, valahogy teljesen kiszállt magából, mintha nem is ő irányítaná lépteit, hanem csak egy külső megfigyelő lenne.
Persze hamarosan ő is odamegy kiszedni a férfit, valamint a lovat is megpróbálja megszabadítani a fogságból, közben még mindig a furcsa érzést érzi. Ha sikerrel járnak, akkor hátrébb is vonul és megnézi, hogy mennyire súlyosak jelenleg a már jó pár órája szerzett sérülések, valamint, majd ő is elindul, ha a többiek is, de csak a sor végén továbbra is. *


3537. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-19 22:33:37
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Harga//

*Ha a vásárlás el is marad, az ebéd legalább készülőben van. Míg Harga a tűzelőt hozza, addig a szerzetes előkésziti a nyulat a sütésre. Felvágja, kibelezi, megnyúzza. Akad a kulacsában annyi víz, hogy kimossa a testet, majd ha megérkezik a fa, nyársat is farag hozzá. Csendben végzik a dolgukat, Cralan csak akkor szólal meg, amikor már ropog a tűz.*
-És mik a terveid, a jövőre nézve. Tudom, most egy jó fegyvert akarsz magadnak. De aztán? Jóból mondom. Felejtsd el ezt a pofon kalmárkodást, mert hidd el, senki nem fog fizetni azért, hogy kupán vághasd. Szerinted engem meg tudtál volna ütni?-
*Kérdezi, de egyáltalán nem gőgösen a szerzetes. Harci láza alább hagyott, s belátja, hogy ide nem leckéztetés kell.*
-Szóval?-
*Húzza nyársra a nyulat Cralan, néhány almával együtt.*



3536. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-19 20:23:13
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

// Felkészülés a télre //

* A rögtönzött csapat hellyel közzel de hamar összekapja magát, végtére is nem parasztokról van szó akiket túlzottan meghat egy üvöltés az erdőben… Miután ő maga is összeszedte magát és igyekezett némi nyom után kutatni, ami kimerült valami csecsebecsében mi Darelt abszolúte nem érdekli így részéről ott is marad ahol van. Sikertelen kutatásának végén visszalép lovához, ez a hang valahogy nem hagyja nyugodni, ezt Freyai észre is veszi rajta. *
- Nem, ez nem az volt mit északon követtünk… Az nem hallatott ilyen hangot.
* Teszi hozzá Harath szavaihoz. Majd míg mindenki összekapja holmiját ő sem tesz másként, feltekeri hamar a prémeket és a lóra erősíti, ha hajtóvadászat lesz akkor végül is jön majd a lovas sebesség. Közben megesik a kis Zef nem túl kedves helyrerakás is. Igazán büszke lehet magári a fickó, nem igazán érti az effajta acsarkodás lényegé, biztos valami idióta barbár szokás, hogy meg kell mutatniuk ki a nagy. Hát ő dolguk… így is csupán fél szemmel látja az egészet hiszen abszolúte mással van elfoglalva, elméje valahogy nehezebben dolgozza fel ezt a valamit. Ez a valami más lesz… húz egyet a nyeregtáska szíján, hogy gondolatai lezárja. Majd felül a lóhátára, bizonyára más is tesz így ha már hajtóvadászatra készülnek… *

* Lassan haladnak előre a kopaszodó erdőben, sokáig semmi aztán néhány apróság, pár hang hátulról amivel most nem foglalkoznak egyelőre az elöl lévők, maximum egy egy hátrasandítás erejéig de csak a fejét fogó egyik nomád ügyködött valamit, előtte pedig valaki orra bukott. Sok a kiálló ág az erdőben… Aztán a következő pillanatban reccsen az ág s hirtelen a talaj egyre közelebb kerül a fiúhoz. Hangos nyerítés ahogy a termetes hátas a gödörbe süllyed. Darel nem látja a sérülést, főként mert jelenleg épp lába beakadt a kengyelbe. Nem túl kedvező helyzet, a ló riadtan próbál kitörni a nem teljesen beszakadt veremből, egymaga nem sok sikerrel. Ami nem kedvez a fiúnak mert így végképp nehéz dolga lesz kibogozni tulajdon lábát, hogy utána valahogy az állaton is segítsen… Megpróbál kezével lenyúlni s úgy lazítani a lábát béklyóban tartó alkalmatosságon. Remélhetőleg sikerrel, mert ez esetben (ha közben valaki szintén a segítségére sietett akkor annak karját, elfogadva) kikászálódik a verem szélére. Ha ez a kis művelet sikeres (külső segítséggel nyilván jóval egyszerűbben és gyorsabban mint magára utalva… mindezt természetesen egy apró biccentéssel meg is köszönve az érkezőnek) megpróbálja elkapni a kantárt *
- Segítsetek kihúzni.
* Majd ha jön segítség ha nem igyekszik a hatást kihúzni abból a nem éppen szörnykéz alkotta veremből… Remélhetőleg az állat is szeretne mihamarabb megszabadulni ideiglenes börtönétől és rásegít a dologra, mivel egymaga lehet nem épp átlagos erővel bír, de azért egy lovat kihúzni egy veremből, hát ahhoz kevés 1 ember, jó esetben nem is egyedül kell véghezvinnie. Ha sikerrel jártak, akkor szusszan egyet. *
- Most már biztos… nem EZT követtük északon… a keze megvolt hozzá, hogy ilyen gödröt ásson, de csapdát AZ nem épített volna…
- Bármi is ez, figyel minket, itt van. Tudja merre tartunk, és ez nem tetszik neki.
* Néz körül lassan miközben kifújja magát kicsit. Majd ha vége a kis párbeszédnek akkor veszi észre a ló hátsó lábát s az ott lévő sebet. Freyaihoz fordul. *
- Mit gondolsz?
* Kérdi a lánytól, hiszen eddig is ő látta el tanácsokkal a lóval kapcsolatban. Főként arra kíváncsi, hogy tud e még rendesen járni egy ilyen seb után. Ha szükséges valami ruhanemű az ellátáshoz akkor zsákjában akad némi váltás ruha, azt fel lehet használni akár… Ha a ló tud járni akkor az elf lányra bízza. Darelnek szüksége van mindkét kezére, ha az a valami rájuk törne esetleg. Az ezzel való foglalkozás valahogy teljesen leköti most elméjét, igen sok ideig kellett teljesen mással foglalkoznia így a környezet számára most teljesen vakfolt, még az sem tűnt volna fel neki ha valaki köréjük osont volna, persze ez érthető, eléggé lefoglalta a veremből való kijutás, majd az állat kijuttatás és a seb ellátása… Ha ezeken túl vannak akkor bólint a többiek felé, jelezve, hogy részéről mehetnek tovább. Csönd honol, körülöttük mikor indulnak, baljós csend… amennyire kitelik tőle igyekszik résen lenni. *


3535. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-19 20:03:33
 ÚJ
>Dharren Tinshyth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Haladók - Eng'rif, Myrka, Isurii, Dharren//

- Persze, hiszen van időnk, úgy látszik. Ha a vadászat sikeres lesz, akkor az élelemmel már nem lesz gondunk a télen.
- Úgyhogy ti csak foglalkozzatok a vásárlással, meg Myrka néne is szedje össze otthon a cókmókját. Én majd emelek és cipelek.
* Nem csak azért jött velük, hogy vigyázzon rájuk, hanem hogy emelgessen helyettük. A két gnómra nem bízza ezt persze, ahogy azért Isuriira sem. Mégis csak nő, ő meg férfi. *

//Érkezők - Eng'rif, Myrka, Isurii, Dharren//

* Az ösvényen haladnak tovább, át az erdőn. Itt már tényleg hátul marad, olykor előre léptet lovával és kicsit előrébb halad, hogy körülnézzen vágtában. De nem lát semmi különöset, érezni sem érzi, hogy figyelnék őket. Visszasorol Isurii mellé és úgy válaszol. *
- Eddig minden rendben van, szerintem sima utunk lesz.
* Biztosítja őt arról, hogy nem lesz gond és ehhez is tartja magát. Olykor előre lovagol, majd vissza a kis szekér mögé, de mindig látó-hallótávolságon belül marad.*

A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.19 20:03:46


3534. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-19 18:38:19
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Ha az ismeretlen nem reagál a sötételf elengedhetetlenül egyre idegesebb lesz. Jobbra, balra pillantgat nem lát-e vajon valakit aki esetleg őket figyeli. Minél hamarabb ki akar jutni ebből az átkozott erdőből és a gondolat, hogy esetleg tűpárnát csináljon az előtte térdeplő alakból egyre barátságosabb színben tűnik föl előtte, és egyre inkább keresi az okot, amiért ezt nem szabad megtennie. Tudja, hogy van rá valami ok, de magától akkor se lenne képes megmondani, ha kerékbetöréssel fenyegetnék. Aztán a kihalt fák mögül meghallja a nagy csapattól érkező hangfoszlányokat.* ~Ha ő is a Thargoddar vezér embere...~ *A szörny miatt nem aggódik, az nem jön át az erdő határán, de ha a hadúrral rúgná össze a port az a világ végén is találna valakit aki pár aranyért elmetszené a torkát. Ezt már nem hajlandó bevállalni, ahogy a férfi békén hagyását sem képes elfogadtatni magával. Főleg amikor jobban szemügyre veszi az erdőjáró íját, ami a legszebb darab amit eddigi életében látott.
Elrakja saját fegyverét, fekete nyilát visszatűzi a tegezbe. Mindenek előtt a süket ember mögé lopódzik és a nála lévő lócsonttal hatalmasat csap az illető védtelen feje irányába. Nem akarja megölni, csak éppen egy kicsit legyengíteni, hogy aztán ne nagyon ellenkezzen. Ezután megpróbálja hátracsavarni a zöld ruhás jobb karját, és valami módon elrángatni a nála jóval erősebb és képzettebb figurát a Tharg-ok irányába. Egyetlen fegyvere az alkarvédőjéből kiálló tüske, amit azonnal bele is illeszt ellenfele bőrpáncéljába.* -Na mozgás. *Kezd bele a vonszolásába, felkészülve rá, hogy az első gyanús mozdulatra, belevágja a tüskéket, vagy a tegezből egy a tegezből sietve kirántott nyilat.* ~Kétszáz lépés, a rohadt életbe.~ *Nagyjából ennyire lehet messze a nagyhangú nagy ember díszes kompániája. Már ha nem kell valami miatt nagyobb kitérőt tenniük.
Mivel a sötételf nem süketült meg, bár lehet a komisz mágia ami Dareost megtámadta hamarosan az ő fülére is rá fog telepedni, ő hallja amint, tőlük nem túl messze valami reccsen és egy ló fájdalmasan fölnyerít.* ~Mi az ördögöt csinálnak ezek. Idejöttek háborúzni a semmi közepére... Vagy már meg is találták az üvöltés gazdáját?~ *Már csak azért is odamegy, ha sikerül a vadászt élve vagy halva elhurcolnia, ha nem. Ritkán látni hasonló vérfürdőt mint amikor egy böhöm erdei rémség a vadászaival találkozik.*


3533. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-19 16:26:27
 ÚJ
>Isurii Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Vakmerő

//Haladók - Eng'rif, Myrka, Isurii, Dharren//

-Jó ötlet! *Mosolyog Dharrenre. Egy másik, hangsúlyozottan másik időpontban majd felkereshetnék a könyvtárat is, de nem most. Most a piacra mennek az alapanyagokért, meg Myrka cókmókjáért.*
-Persze.
*Helyesel Myrka felé is, majd válla felett Engrifre pillant.
A tarsolyában neki is van már pár varázsital, amiket Kagantól kapott, de nem azokat emlegeti a gnóm, így nem érzi fontosnak megemlíteni.*
-Az aranyakat nem kell számolnod.
*Felel diplomatikusan a kérdésre. Ez is egy olyan dolog amit nem szívesen osztana meg egyelőre a többiekkel, de tény, hogy az fogja behatárolni őket. Nála is van egy kis zsebpénz és a törzs vagyonából is költhetnek erre a célra.*
-Csak gondoljátok ki mire van szükségetek, mi jöhet szóba és milyen mennyiségben.

//Érkezők - Eng'rif, Myrka, Isurii, Dharren//

*A kis csoport szép lassan, de biztosan eljut a városig. Az ösvényt követve haladnak az erdőn át határozott tempóban. Nem szeretné, ha bármi fennakadás lenne és a váratlan meglepetések megérkezésére sem hagyna időt.*
-Dharren?
*Fordul az őrparancsnok felé, hátha van valami utasítása számukra.*


3532. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-19 09:04:48
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*A maga módján mindenki reagál az üvöltésre, sőt Kagan hívó szavára is. Úgy tűnik csapatostul erednek a dög nyomába, így a félvérnek nem kell egyedül felkutatnia ezt az ismeretlen lényt. Az alig tucatnyi főből álló vadász, harcos csapat hátvédjeként halad Salanel vagy az inkább Darfang lenne? Szerencsétlen meg is sebesült, meg kissé elveszettnek is tűnik, úgyhogy legfeljebb hátsó ember lehet, védő nem igazán.*
-Tartsd a lépést, ne szakadj le.
*Szól időnként hátra a tagnak, különben pedig íjával a kezében kémleli a körülöttük elterülő rengeteget. Próbálja meglátni vagy meghallani azt, amit keresnek vagy leginkább annak nyomait. Már ha hagy maga után bármiféle nyomot. Úgy tűnik amilyen hangosan tud üvölteni, olyan óvatosan közlekedik. Kezdetben kifejezetten eseménytelenül telik a "hajtás", ám aztán egy rendkívül furcsa dolog történik. Koppanó hang, éles fájdalom a fejbúbon, aztán a vér melegsége a nyakon, ahogy csordogál lefelé. Salanel fájdalmasan szisszen fel és egyből odakap a sebhez.*
-A rohadt élet.
*Fordul hátra szitkozódva rögtön, hiszen első gondolata, hogy ennek az idióta Darfangnak elborult az elméje és így új szórakozást talált magának. Viszont a szerencsétlen vélhetően a sebesülése, a fáradtság és a kiborító események hatása miatt magával se nagyon tud foglalkozni, nem hogy még ilyen ostoba csínyeket eszeljen ki.*
~Hogy a fenébe nem vettem észre?~
*Mi más is lehetne az első gondolata, ha nem ez? Valaki egy kőhajításnyi távolságon belülre került, anélkül, hogy a vadász akár egy pillanatra is észlelte volna.*
-Darfang, hé, figyelj. Láttál vagy hallottál bármit?
*Ha Salanel figyelmét elkerülte, akkor erősen kétli, hogy a kifejezetten rossz bőrben lévő férfi észlelte volna, de próba szerencse.*
-Nesze, itt egy kis víz, igyál mielőtt összeesel. Aztán menj előre és figyelmeztesd az elejét, hogy valaki... vagy valami követ minket.
*Itt hátul úgyse veszi nagy hasznát, talán információhordózóként tud segíteni.*

*A következő jó két óra eseménytelenül telik, ám Salanel figyelme nem lankad, (már amennyire sérülése ellenére képes koncentrálni). Ingujjából készített egy mutatós turbánt a vérző fejére, de szerencsére több baleset már nem éri. Nem úgy az elöl haladókat. Hangos nyerítés töri meg az erdő csendjét, Salanel pedig gyorsít és egyből előre siet, hogy szemügyre vegye az eseményeket. Fejfájásával és szédülésével nagy segítség nem lesz ugyan, de a semminél talán mégis többet ér.*


3531. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-18 23:19:53
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

// Felkészülés a télre //

*Ki-ki jelleme, múltja, lelkiállapota, személyisége, előképzettsége... vagy kedve szerint reagál az elhangzó üvöltésre, Kagan ismét összeszólítja övéit, Darel a hang nyomába indulna és próbál valami támpontot keresni, de az egyetlen amire rábukkan az egy szakadt gyöngy lánc pár szőr- vagy hajszállal. A méretéből tekintve vaskos nyaka volt az előző tulajnak, de egyéb érdekesség nincs rajta. Még értékesnek sem lehetne nevezni.
Freyai úgy véli be tudja azonosítani a pontos irányt ami egészen konkrétan "valamerre" van, amerre éppen mutat.
Salanel, Waldran, Letrion és Hroti kellően fel vannak már tüzelve, Harath ötletelni próbál, Eran melléjük bóklászik. Zef... Zef. Darfang aléltan kókadozik, bár nincs súlyos baja, mert sérülése elégségesen el lett látva ahhoz, hogy jelentősen ne hátráltassa.
Shauri továbbfűzi a félvér szavait, kiegészítve pár apró pontosítással; a banda így ácsorog nagyjából egy kupacban a táborhelyen.
Jellemzően nem nagyon osztják meg egymással gondolataikat -már ha azok megfogalmazódnak-, csupán magukban rágódnak azon, hogy miként tovább. (A kivételek pedig csak erősítik a szabályt.)

Kadar az egyetlen, aki komolyabb tettlegességre szánja el magát és elindul, hogy szétmarcangolt lovának teteme után nézzen és mentse ami menthető. Bár úgy hiszi, hogy a farkasok végleg elhagyták a tetemet, jobb lesz vigyázni. Nem minden úgy van, ahogy elsőre tűnik, illetve ahogy azt Plevaen elképzeli.
De legalább az eléggé meggyötört Daerosra rábukkan. Hogy mit kezd vele, az már az ő dolga, de hiába beszél neki, mert a Vadász nem fogja hallani. Egyéb érzékszerveivel nincsen semmi problémája, csupán kialvatlanság és az őrjítő hangok miatt nyúzott.

Végül hát a többiek "mert miért ne" alapon elindulnak északnak szép lassan. Valamilyen formában. Mivel erről egyelőre nem tudtak határozni, mert energiájuk nagy részét a helyes irány megtalálása kötötte le véletlenszerűen alakul az alábbi sorrend: Kagan halad az élen, az ő jobbján Darel. Őket követi Harath és Waldran a két szélen. Zef Waldran keze alá sodródik akarva akaratlanul. Itt elég tuti helyen lesz, mert minden irányból védik. Ha ezt elég hamar fel tudja ismerni a kölyök akkor nagyon ügyes és szerencsés, mert megkímélheti magát és társait a további hisztitől.
Tőle kissé lemaradva battyog Hrothgaar is középen. Shauri Harath mögött a szélen, Freyai pedig a másik oldalon követi őket. A két lány után halad Letrion és Eran, mögöttük középen Salanel, mint hátvéd. A sort a kóválygó Darfang zárja, aki próbál lépést tartani a félvérrel.
Ezt a formációt tartva haladnak hát rendületlenül és elszántan észak felé. Az erdő csendes körülöttük, na meg lépteik zajától amúgy sem hallanak sokat az apróbb neszekből, csak a vájt fülűeknek van erre némi esélye.
Eseménytelenül törnek előre a kietlen erdőben, egy óráig nem történik semmi, de aztán...

A többiek lóháton (vagy simán ügyességüknél fogva) észre sem vették a földből kiálló gyökereket, melyekben Eran hasra esik. Alaposan megüti magát, ami nem hiányzott neki a fájós vállai mellé, de szerencsére nem csapja szét magát teljesen a mellette lévő kőkupacon. Nem sokon múlt, de mázlija volt.
Micsoda véletlen, hogy valami épp nemrég rángatta ki a földből ezt a gyökeret és pont ott voltak azok a kövek, ahova az eleső Eran fejének kellett volna érkeznie!
Remélhetőleg azért komoly fennakadást nem fognak okozni a történtek.

Fertály óra múlva Darfanggal történik hasonló baleset. Nem tudta elég gyorsan vonszolni magát és elvesztette szemei elől a csapatot. Épp csak egy pillanatra, mikor belé hasított valami határozottan és élesen... -hát nem gondolat volt, az tuti...-
Egy faág csapja hátulról hókon.
Nem tudni, hogy ő is csak simán ügyetlen volt és nekiment, majd visszakézből kapott a kérges testűtől egy pofont, vagy valaki szándékosan megfeszítette neki, mert mikor észhez tér pár pillanatnyi szédüléséből, akkor sem lát maga körül senkit. De azért fura...
A csoporthoz gond nélkül vissza tud csatlakozni ha összeszedi magát, mert a hangokat követni tudja.

Amint visszacsatlakozott a többiekhez a sérült, Salanelt megdobják hátulról egy kővel. Olyan jól sikerül eltalálni a félvért, hogy feje búbján felreped a bőr és vérezni kezd, de legalább csontja nem törik. Az éles szemű hátvéd megtántorodik, de egy kis szédülésen és a harci sérülésén túl komolyabb baja nem lesz.
Kérdés, hogy ki küldte meg őt hátulról egy tenyérnyi nagyságú szürke kaviccsal?
Csak Darfang áll mögötte, de ő olyan kis nyekenyóka jelenlegi állapotában, hogy saját lábait is alig bírja emelgetni. Különös.

Ezeket az eseményeket követően további két óráig nem történik semmi. Ám aztán az eddigi furcsaságoktól eltérően egy nagyobb horderejű dolog történik, mégpedig Darellel. A férfi ugyanis beleléptet lovával egy csapdába. Már Kagan alatt is recsegtek az "ágak", de az őt szorosan követő északi és hátasa alatt adták meg magukat.
Mivel a szerencse (nem) létező istennője a vadászok mellett áll, a Farkasfinak nem esik bántódása, ám lova hátsó combjának bőre alá befúródik a farkasverem egyik karója. Nem szakad be alattuk teljesen, így próbálja magát feljebb küzdeni mellső lábaival az állat, de mindhiába. Lovasa lába a kengyelbe szorul.
Letrion a vér látványától és a paripa fájdalmas nyerítésétől teljesen rosszul lesz. A szagok, a stressz és minden egyéb megteszi hatását, s míg a többiek próbálják (remélhetőleg) leszedni a lóról a nyeregben ragad Darelt, addig ő diszkréten okádik egyet a szomszédos fa tövében. Ez nem tesz jót állóképességének.

Darel, Letrion, Darfang (már ha még nem ásták el és velük van), Eran és a fejét fájlaló Salanel nem, vagy csak nagyon kis mértékben tudnak eközben figyelni arra, hogy mi történik körülöttük, így a többieken a sor, hogy valahogy normalizálják a helyzetet, ám akkor ők sem tudnak másra koncentrálni.
Végül is eddig is viszonylag nyugalmas útjuk volt idáig, semmi megmagyarázhatatlan nem történt, csak pár furcsaság... Még az üvöltés sem hangzott fel egyszer sem a nap folyamán.
Ez most a megnyugtató csönd, vagy a gyanús csönd?*



3530. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-18 20:06:35
 ÚJ
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Hát legalább Freyai, az elf lány hamar össze kapja magát. Zef viszont hülyeséget hülyeségre halmoz, és így hamar ki is harcolja magának a komolyabb nevelést. Harath az, aki felrúgja a kis csikaszt, megérdemelten. De azt meg tudja erősíteni, amit a másik elf lány és Kagan is mondott. Ő is abból az irányból hallotta az üvöltést. A megszokottnál csendesebb most az aranyhajú. Alig-alig szól és azok is tőmondatok, fontos információk. *
- Úgy emlékszem, hogy akkor Valian olyan nyilakat készített, mint amiket az orkok használnak és a kürt, amit megfújt és a jelek is olyanok voltak, mintha orkok támadnának.
* Dharren nem akarta elhagyni az erődöt, mert neki a törzsre kellett vigyáznia. Harath pedig akkor volt lesérülve, a kötés még ott volt a fején. Ezt a vezérnek mondja, ahogy mellette áll. A parancs laza csatárlánc. Nem biztos abban, hogy a fák között jó ötlet lenne lóháton haladnia. Úgyhogy hagyja csomagját az aranyszőrű kancán, csak a kötszeres-főzetes táskát veti a hátára. Kardja az oldalán, ott vannak még a tőrök, íja a kezében felhúzva, tegez a táska másik oldalán, vállán átvetve. Lova majd követi őt, persze nem halkan, úgyhogy a hajtásra ő is tökéletes lesz. *


3529. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-18 19:28:49
 ÚJ
>Darfang Kaleg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre//

*A sebesült némileg megkönnyebbül amikor Kagan jelez az egyik hölgynek, aki mellé még nagyon szép is a maga módján. Darfang nem igazán ordít amikor a több napos sebet nekiáll a hölgy kitisztítani, de az arca eltorzul a fájdalomtól. A seb gyulladt pedig már elvileg el lett egyszer látva, de hát ilyen dolog ez, van ami hat és van ami nem. A gondolkodásnak most nincs itt se a helyes, se az ideje. Az ember kénytelen csendben szenvedni, és senyvedni, de azt legalább kellemes társaságban. Már a mennyire a csendes nőszemély kellemesnek mondható, bár legalább a sebekhez ért. Darfang elégé elveszti a színét mire a gyógyítója végez a kötözéssel, és a felállás még annyira se megy mint előtte, de ilyen dolog ez, a jót megelőzi a rossz.*
-Sokkal tartozom neked ezért. Bármit kérhetsz.*Motyogja szinte megtörten, de még mindig állva, és ellenállva. Próbál a fintorába mosolyt csalogatni.*Aludjon jól hölgyem!*Mondja, miközben otthagyja, hogy pihenjenek egymástól függetlenül. Egy fa tövét választja ki nyughelyéül. Lehet bármilyen beesett arcú az éhségtől, hiszen van hova beesni annak az arcnak, más nem a gyomorba, a fáradság viszont győzedelmeskedik, és bár esik az arc, inkább előre be a fának a tövébe, és halkan szuszog szinte azonnal, csak még kicsit fáj. Álmai vörösen kuszák, és teltek, de nem igazán lehet tudni mivel vannak olyan teli, ha ő üres, talán azzal aminek benne kéne lennie.*

//Ébredezés//

*Az ordítás elég, de majdnem kevés, a fáradság nagy úr, de legyőzhető. Darfang felül, nem mozdul tovább. Csak néz ki a fejéből, miközben agyát elöntik a hangok. Az állati hangok, beszéd, ébredők és még valami más is. Korgás, a gyomor üressége hajtaná előre, de nincs hova, csak ül, nekidőlve a fának. Talán meg is fázott az alvás közben, nem lehet tudni. Az is lehet már meghalt, és az egészet csak képzeli.*


3528. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-18 18:56:19
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Igyekszik a hang vélt forrása, iránya felé fedezni övéit, de még így is óvakodik esetlegesen téves következtetésből leragadni arra. Vagyis fejét forgatva, szemének sarkából a tőle telhető legtágabb teret próbálja fürkészni. Talán éles félelf fülei segíthetik ebben, főleg, hogy az iszonytató hangra úgy fest ő immúnisabb jó néhányuknál.
Támogatja Kagan fegyverbe szólítását, de mindezt koncentrálva, hallgatólagosan. Sőt, abban is egyetért vezérével, hogy ilyen hang gazdájának nincs helye földjeik közelében. Ellenben a kérdését nem kerülheti és nem is akarja, hiszen nem azért emlegette föl.*
-Orkok nyílvesszejével tévesztette meg Amon Ruadh-ot. Bezárt kapukat, feszült várakozást, bizonytalanságot szült, s hogy sokáig senki nem merészkedett kívülre.
*Ugyan keményebb szó is eszébe jutott, de mégiscsak van annyi közösségi érzet benne, hogy nem fogalmazza meg megfélemlítésnek. Máshogy közelíti meg tehát.*
-E hang pedig kísértetiesebb bármely vadállaténál, rettegést és őrületet szül.
*Utal vadászaik és sok idegen viselkedésére, melyet az vált ki náluk.*
-Távol tartja a hívatlanokat...
*Nem könnyű úgy előadni, hogy a kelleténél jobban ne keverje bele a Valian -akciónál jelenlévőket.
A szurkos hát távozhat saját két lábán, ló nélkül. Szerencséjére nem nyúlt le egyet sem közülük. Bólintással fogadja a parancsot, csakúgy, mint az elfek beterelgetésére szólót is. Mikor a pánik kitört épp ő és Shauri volt, ki Freyai-t felrázta, hát most szemtől-szemben közeledik hozzájuk. Arcizmai kemény vonásokká merevednek. Szemei vércsetekintet, feszült figyelem, kemény elszántság. És nem kis agresszió bujkál bennük, hiszen nagy vadra készülnek menni. Igaz, ő most csak ideiglenes társaikhoz tart.
Zef talán így mit sem sejt a körülette futkosók és rendeződők hada között hirtelen felbukkanó Harath irányából. Ha netán rá fogja az íját, nos a félvér nemes egyszerűséggel maga elé teszi kezeit békés szándéka jeléül, és "Hó-hó" szavakkal félretolja azt vagy félrelép előle.
Hogy aztán meglepetésből úgy rúgja fel szándéka szerint a kölköt, ahogy már rég megérdemli. Kagan, Waldran a törzsének többi tagja, és nem kevésbé saját örömére.*


3527. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-18 18:30:38
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre - Daeros//

*Nemsokára megpillantja az erdőjárót. Mintha amaz nem is érzékelné a jelenlétét. Nem látszik se veszélyesnek, se ártó szándékúnak. Ott és akkor őrültnek látszik. Lassan közelebb lépked a földön térdelő alakhoz, viszont a tíz lépés távolságot megtartja. Innen már biztosan eltalálná, ugyanakkor messze van egy jól irányzott kardcsapás, vagy bármi egyéb kellemetlen meglepetés elszenvedéséhez. A háta mögül nem látja mit szorongat a kezei között.* -Ne forduljon meg.
*A sötételf nem sokat vesz észre a másik lelkiállapotából, csak a szavak némelyikét sikerül elcsípnie.* ~Ez a fickó zakkant.~ *Gondolja magában. Eszébe jut az üvöltés amitől tegnap ő is igencsak hasonló állapotba került. Kezdi felfogni azt is miért viselkedett úgy a törpe amikor leszedte őt a fáról. Most pedig nagyon hasonlóan akar eljárni az emberrel is. Bár a zakkantság nem jelenti a rémmel való kapcsolatot mégis arra kell gondolnia, ez az alak tud valamit.*
-Lassan álljon föl, fegyvert a földre, kezeket tarkóra és húsz lépést előre. *Ha tudna a másik süketségéről, nyilván nem strapálná magát ezzel az egésszel, most viszont kénytelen addig kiabálni amíg bele nem un a dologba.
Az erdő közepén vannak, az idegen nem válaszol, az üvöltő micsoda itt mászkál valahol a közelben és Plevaen üldözési kézzel lábbal tiltakozik egy őrült íjjász háta mögé engedésének. Az egyetlen biztos útnak az látszik, ha elvinné ezt az alakot azokhoz a másik alakokhoz.* ~Tharg-ok vagy kik. Azok majd kiszedik belőle, mit látott, mit hallott és hány haverja van még errefelé.~ *Mert ahogy a Thargarodi bandát se vette észre mielőtt gyülekezést tartottak a lába alatt, könnyen lehet egy másik csapat is valahol a sűrűben.*


3526. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-18 18:22:46
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Fogvicsorgatva lesz urrá a káoszon, és rendezi maga köré a csapat nagy részét.*
- A sötételf eltűnt! *konstatálja, és emberei tekintetét keresi.*
- Figyeljetek oda. *nem ismerik, és távozása gyanakvásra ad okot. Nem szabad tétovázni, ha hirtelen kell majd dönteniük.*
- Salanel, hidegvér! *a felderítő valamiért igen érzékenyen reagál, és ez igen aggasztja a vezért.*
- Szerlkezzen fel mindenki, levadásszuk. Te is, Eran-idegen.

*Harath szavaira csak mordul egyet, a félvér elég komoly ütést kapott a fejére nemrég.*
- Evilági vagy nem, nincs helye a Thargodarok földjén, sem a Város erdeiben. *A túlvilági kérdés nem izgatja fel különösebben, de a Valianra tett utalás már felkelti a figyelmét.*
- Mert mit csinált az a bolond? *kérdez rá a halott tündér ügyeire, ugyanis nem volt jelen, mikor a cirkusz történt.*
- Hagyd, hadd menjen. *legyint a sötételfre, mert ha már tudják, merre jár, kevésbé veszélytelen. Ha menekül, hát meneküljön - nem olyan fajzat, akitől elvárható a bátorság.*

*Zef sajnos nem tudja, meddig eresztheti a mérőkötelet a kútba, ugyanis Kagan ilyen helyzteben nem tűri a renitens ökörködést. A tegnapi napi műsor is épp elég lenne, de most fegyelem kell.*
- Harath. *ennél többet nem kell mondania, csak fejével biccent egyet; bízik benne, hogy a félvér rövid úton megfegyelmezi a magukkal nem bírókat.*
- Északról, igen. *erősíti meg Freyai elf füleinek híreit, maga is úgy gondolja, onnan jön a hang.*
- Laza csatárlánc! Hajtásra készülj!


3525. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-18 17:55:22
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a Télre//

*Miután meglátja a Freyai bőrét borító, viszkető kiütéseket, némileg bűnbánó tekintettel pillant fel könnyei hálójából a leányzóra, de azért persze nem tagadhatjuk le, hogy reménykedik, az ő fejbőre nem lett hasonlatosan vörös és duzzadt.*
- Legközelebb... keressünk egy folyót.
*Sóhajt fel, ám ekkor hirtelen lelki kezelésbe veszi az elf, olyan gyengéden húzza magához, hogy a fiú inkább nem ellenkezik többet, tulajdonképpen megbocsátott már a lánynak. Azonban a többinek nem, akik láthatóan sötétebbek, mint amilyennek látszanak. Mi ez, valami falka? Mindenki egyért? Vagy már a szavaknak sincs szabadsága? Elégedetten vigyorodik el, elvégre miért kötözködne folyton, ha nem azért, hogy idegeit bontsa ezeknek az elfajult létformáknak, akik láthatóan még meg is könnyítik a dolgát. Talán egy-kettőjüknek még az sem teljesen tiszta, mire célzott, de ettől függetlenül már harapdálva védik aprócska büszkeségük megmaradt foltjait. Zef felnevet a szavaikon, legalább annyit már tud, hogy itt aztán jól fog szórakozni. Persze azért elővigyázatos, tudja ő, hogy többen vannak, és heves vérmérsékletűek, némileg visszafogja hát beszélőkéjét.*
- Menten magam alá pisálok. Már csak döntenem kéne, hogy melyikőtöktől rettegjek jobban...
*Némelyiküknél talán valóban idősebb is, azonban ez cseppet sem zavarja abban, hogy örökké gyerek maradjon. Persze tudja ő, hogy valójában nem veszik komolyan a szavait. Lenézik, talán azért, mert egyenes, vagy mert kölyök, egy egyszerű kívülálló. Ha bárki megkérdezné, nyilván letagadná, pedig annál egyértelműbb, hogy igenis zavarják az előítéletek, a szívből jövő sértegetés azonban csak egy darabig vonja el figyelmét a lényegesebb dolgokról. Látszik, hogy problémás, ha nem engedheti el magát teljesen... vagyis ki kéne alakítania valamiféle adu-ászt, hogy szabadon garázdálkoshasson.
De mivel a nőstény van olyan bolond, hogy belemenjen ebbe a kecsegtető ajánlatba, csak megforgatja szemeit, és vállára dől. Naív, és buta lány, pont az a fajta, amelyiket a legjobban gyűlöli, mégis sikerült beférkőznie a gondosan felemelt fal mögé. Zef azonban ráér még felépíteni azt... a továbbiakban nem kifejezetten érdekli a beszélgetés fonala, szemhéjai elnehezednek, és mély álomba merül. Halványan még emlékszik rá, hogy feje puha helyre érkezik, és a leányzó egy vastag, prémes, meleg dolgot terít rá.*

//Ébresztő//

*Bárhol is ébredjék fel, legalább két bukfencet vet az újabb kiáltás hallatán, és legalább annyira dühös, mint amennyire ijedt. Hajnalok hajnalán ugyan soha nem szokott kifejezetten fürge lenni, de utóbbi mozdulatait egy jól képzett elf is megirigyelte volna. Panaszos nyögését már annál kevésbé, miközben fejét ijedten kapkodva kutat esetleges szövetségesei után. Ekkor meg is jelenik a lány, a remegő fiúcska pedig némileg megnyugodva fogadja el a kezét, és már talpon is találja magát, mikorra elbődül a tata.*
- Ez még mindig részeg? Megőrülök, komolyan.
*Már amúgy is nyűgös, az érzékszerveit borzoló vonyítás pedig cseppet sincs hasznára. Komolyan, mi baja ennek? Nem tudja felfogni az öregember gondolkodását. Még csak fel sem tűnt semmi a láthatáron. Ennyi ostobát egy helyen is ritkán találni, noha nyilván van valami fészkük, ahonnét ideszabadultak, s most nem találják helyüket. Részéről nem csatlakozik az ordibálókhoz, inkább tisztes távolságban kapja elő íját, elvégre azért felbukkanhat még a lény, ha már ekkora lármát csapnak, felkavarva az erdő egykori nyugalmát. Az sem lenne csoda, ha maga az erdő szelleme próbálná elüldözni ezeket az ide nem illő pofákat.*

A hozzászólás írója (Zef Kunigonde) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.18 17:58:28


3524. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-18 12:04:54
 ÚJ
>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre - Plevaen//

*Kínzó lassúsággal telt az éjszaka Daeros számára, ki saját elméjének és testének börtönében sínylődve volt kénytelen elviselni hosszú-hosszú órákon át az őrjítő női kacagást. Az éj sötét, s veszélyekkel teli, főleg ha az erdőben, egyedül tölti az ember fia, és csak az istenek tudhatják, miféle szerencsének a kegyeltje lehet a Vadász, hogy ép bőrrel megúszta, anélkül, hogy bármi rá fente volna a fogát.
Mert jelenlegi állapotában a férfi aligha tehetett volna bármit is, hiszen nem hall hangokat, csupán a kacaj létezik számára, az örökös, szűnni nem akaró női hang, mely lassan az őrületbe kergeti.
Így talál rá a sötételf másnap reggel, s ebben az állapotban Daeros nem hallja, nem látja őt. Térdre borulva, elkínzott, meggyötört tekintettel mered a baljában tartott női koponyára, melynek fogaira még jelzőt is nehéz volna találni, de tény, hogy ritkán lát az ember ilyesmit. Daeros jobb kezével a saját hajába kapaszkodik, a férfi egész testében remeg, s akár a szűkölő kutya, lábait maga alá húzva halkan nyöszörög.*
-Hallgass el... hallgass már, kérlek... takarodj tűnj el a fejemből...*hangja olyan halk, hogy szinte a reggeli szellő is képes volna elnyomni, a sötételf is csak fajára jellemző remek hallása miatt hallhatja csupán. A Vadász tudatában van annak, hogy nincs egyedül, bár ez inkább köszönhető az ösztöneinek, mintsem érzékszerveinek, de mindez Daeros tudatáig még nem jutott el, mert azt teljesen betölti a női nevetés, melytől már a saját hangját sem hallja...*


3523. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-17 22:54:42
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a télre//

*Az est folyamán tényleg nem aludt el. Csendben ült bokáin a tűz mellett, miközben a környezetét figyelte. Az elmúlt napi üvöltés hatására az erdő elcsendesült, még egy apró ág zörrenése sem hallatszódott. Zöld íriszeivel a tűz meleg fényébe temetkezett. Ha Zef elaludt az éjszaka folyamán mellette, akkor csak egyszerűen fogja, hogy fejét az ölébe hajtva. Darel által földre hajított prémtakaróval takarja be, hogy teste a rideg éjszakába ne fázzon meg. Miután Darel is nyugovóra tér, csak kedvesen rámosolyog, így köszönve el tőle. A Waldrannal együtt őrzött órák alatt, állt csak fel, s hagyta magára a kis elfet, majd utána újra visszatért az eredeti pozíciójába. Így érte el őket a hajnal, amit meglepetésére az első madárcsiripelések jelezték számukra.*

//Ébresztő//

*Ám ez a „nyugodt” állapot nem tart sokáig. Az erdő csendjét egy újabb hideglelős ordítás szakította félbe. A hirtelen jött hang hallatán teste összerázódik, majd kapkodja fejét a kialakult fejetlenségen. Az első, amit tisztán érzékel, hogy fajával ellenséges bőrű személy elköszön tőle, majd távozik.*
- Viszlát.
*Nyögi ki végül a választ. Nem is a hang hallatán lett rosszul, hanem ahogy a többiek reagáltak rá. Már megint. Ahogy a mellette hirtelen felpattanó Darelra néz, szívét félelem szorongatja. Még nem látott hasonló reakciót a harcostól. Ahogy a vezértől sem, habár csak néhány pillanatig láthatta a táborban is. Őt is egy nyugodt természetű, hidegvégű embernek gondolta, ám most ő is pillanatok alatt feltápászkodik, s már harci öltözetben szólítja társait. Aminek a többiek teljesítenek is. Megrázkódtatásából egy apró lökés zökkenti ki. Fejét hirtelen kapja oda, s látja, hogy a szőke hajú fajtársa volt az. Kedvesen, ám még továbbra is zavarodottan, s talán némi bűntudattal mosolyog az íjászra.*
- Sajnálom.
*Magyarázkodik állapota miatt, majd ő maga is hamar feltápászkodik, miközben Zefet is felsegíti*
- Gyere, állj fel.
*Mondja neki, s reméli hogy a fiú eleget is tesz kérésének, ha nem, akkor lehajolva áll, hogy megvárja a fiú reakcióját. A tegnapból kiindulva a legrosszabbra készül fel.
Bár a hang váratlanul érte, most mégsem volt annyira szerteágazó, mint tegnap. Próbálja emlékezetéből előcsalni, hogy merről is jöhetett a hang, hogy ezzel is a többiek segítségére legyen. Bár ennek meghatározása még mindig nehézkes, de már talán pontosabbat tud mondani, mint amit tegnap tudott volna.*
- Arról jött a hang. Azt hiszem.
*Mutat egy irányba, ahonnan érzékelni vélte azt. Reméli, hogy akadnak olyanok a csapatban, kik tudják igazolni, vagy épp megcáfolni szavait, hogy ezzel is előrébb vigyék ennek a valaminek a kilétét.*
- Valamicskének a hangja, most közelebbről szólt, mint tegnap.
*Nevezi el nemes egyszerűen az ismeretlen lényt.*


3522. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-17 22:20:26
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Zavaros volt az éjszaka, még ha le is hunyta a szemét, csak rémálmai voltak. Még a stresszlevezés sem jött össze, mert bár közösen őrködtek, Waldran inkább feszülten figyelt, semmint csajozott. Volt annyi esze, hogy előbbre helyezze a bajtársak érdekeit, mint saját ágyékának kívánságát. Gondolta, hogy majd az őrségváltást követően, de...
Megint!
Felriad, de a rémálma folytatódik. Üvöltés, üvöltés, üvöltés. Ha eddig nem izzadt volna meg, most leveri a víz. Felkönyököl, kimeredt szemekkel mered maga elé, pedig már rég elmúlt a rémisztő pillanat. Viszont koponyájában továbbra is ott visszhangzik. Súlyosan emelkedik és süllyed a mellkasa.*
~ THARGODAR! ~
*Először meg se hallja. Csak másodszorra. Ekkor aktiválódik az életösztön, vértjét veszi, fegyverét csatolja az oldalára. Pillanatokon belül a rokon mellett lesz, az íja már a kezében, és jobbra-balra járnak a szemei, hogy merre kell eleresztenie az első nyílvesszejét.*
- Nem éjszakai lény. Itt kell lennie a közelben. *Osztja meg észrevételeit. Éjszaka nem volt jele annak, hogy ez a szörny mozogna, vadászna vagy bármi egyebet csinálna. Ott kell lennie, ahol az előző üvöltés idején. Talán akkor tért nyugovóra, most pedig épp felébredt.*
- Bárcsak kifüstölhetnénk! *Sóhajt, de talán szükségtelen lenne emiatt felgyújtani az erdőt. Bár a pillanat hevében erre is képes lett volna. Most inkább várja, hogy mi lesz Kagan parancsa.*


3521. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-17 21:30:38
 ÚJ
>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Az álma nem különösebben volt rémálom, bár egy gigantikus, alaktalan lénnyel küzdött, véget érni látszólag nem akaró állandósággal, vagy futott, vagy lőtt, vagy mindkettő, de se ő, se a lény nem jutott előrébb. Az egész álom egy ettől a lénytől már ismert földrengető bődüléssel zárult... Ez már nem álom! Megint csinálja! A hangba szinte mindene beleremeg. ~Ez csak egy hang! ~ Minden porcikájában érzi, és talán hamarosan ismét el akarja sodorni ép eszét. ~Ez csak a hangja, az istenit!~ Ha nem vigyáz... ~CSAK hang, csak el akar ijeszteni, retteg a féreg, nem fog előjönni!~*
- Te csak egy hang vagy, te szemét! Még csak elő se toltad a képedet, így akahsz te báhkit is elijeszteni!?
*Üvölti vissza torkaszakadtából, ami tőle ugyan szokatlan, de még a csapata se ismeri túl régóta, ezt ők még nem tudnák biztosra megállapítani, legföljebb, ha a tegnapi reakciójához hasonlítanák. És ezzel vége. A hang elhal, s immár nincs olyan osztatlan hatása, mint tegnap volt. Legalábbis őrajta, úgy tűnik. ~Ettől ijedtem meg én tegnap?~ Valahogy most nem tűnt olyan ijesztőnek, bár azért nem egy kellemes tónus. Ekkor néz csak körbe és most mindent tisztán lát, és fel is tudja mérni. Íja megint kézben, nyíllal felszerelve. És csak most fogja fel, hogy a sötételf egy pillanattal ezelőtt nyilat szegezett rá.*
- Hékás!
*Ám mire ezt kimondta, az alak már odébb van. A csapat már terelődik össze, és a kisebb nyüzsgés közepén maga a vezér, mint jéghegy emelkedik ki a zűrzavar tengeréből. Csatlakozik hát ő is a hadirendbe, közben ismét nem vesztve szem elől a sötételfet. Akármi volt ez az előbb, nem túl bizalomgerjesztő. Ám az úgy látszik, menni készül, helyes. Viszont immár Wandar is motiváltabb azon a téren, hogy felkutassák, bármi is legyen a hang forrása. Na meg az is érdekes felvetés, amit az az íjász hangoztat, már ami hallható hangszínen történik, és el is juthat hozzá.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257