Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 196 (3901. - 3920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3920. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-29 14:19:55
 ÚJ
>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

*Másnap jókedvűen ébred otthon. Megreggelizik szüleivel, majd közli velük, hogy ismét egy kisebb útra megy. Nem olyan messze, de lehet, hogy több idő lesz. Nem tudja. Valami csoportosulásról hallott a kikötő és Arthenior között, meg mikor múltkor arra járt, hallotta a hangokat is onnan. Valami nagy nyüzsgő dolog lehet, és úgy tudja - ezt mondta neki a nő a hófesztiválon -, hogy ott tud bájitalokat is árulni. Most pedig picit felgyűlt a készlete, úgyhogy nosza rajta, irány a munka. Útközben tájékoztatja erről az öreg urat is, aki örömmel fogadja a hírt, és még ad Erielnek bájitalokat, hogy azokat árulhassa. Végül a lány útra kél néhány napi étellel és két kulcs vízzel (amit majd a folyóban újratölt). Hozzácsapódik ismét egy kis karavánhoz, velük utazik.*

3919. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-28 21:29:46
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Aravae Mithraniel//

*Újabb fára való felmászása közben hajol le, hajai már-már a földet mossák. Lábait két vaskos faág közé szorítja, s úgy hajol le, hogy kényelmesen tudjon a lánynak válaszolni. Ám így a dércsípte arca egyre pirosabb lesz, ahogy lefelé lógva vér folyamatosan orcájába áramlik.*
- Ő is remélte, hogy megtalálta a megfelelő fegyvert. Évekig hűségesen kitartott mellette. Így reménykedek én is. De a kérdésedre válaszolva, a legutóbbi eseten kívül csak gyakorlati céllal tudtam kihasználni a kardom adta adottságait.
*S ahogy belegondol, valóban igazat mond. Kevés utazása idején, bármikor is kényes helyzetbe került, egyszer egy barlangból kellett menekülnie. Máskor egy férfi elől menekült meg, de akkor sem kardját használta. S mióta megvan a zöldköves sárkányos hajtőre, előszeretettel használja azt, ha közelharcba keveredne.
Macskaügyességét használva ül fel a fa ágára, s lábait kiakasztva, hátradőlve hagyja, hogy súlya a föld felé húzza. Mikor már azt hihetné a barna hajú szépség, hogy háttal csapódik a falevelekkel tarkított avarba, az utolsó pillanatban egy bukfencet vetve a levegőbe fordul meg, s érkezik meg talpra. Térdeit enyhén behajlítja, hogy tompítsa az esést.*
- Nálunk nem szokás a kardforgatás művészete. A férfiak harccal foglalatoskodnak, de inkább távolsági, s főként íjászattal. Ritka eset, amikor egy-két férfiúnk mágiával van megáldva, s azt használják hol védekezés képen. Bátyám ért némileg a kardforgatáshoz, s ő tanított a kezdetekben. Mikor pedig éreztük, hogy kezdek túlnőni rajta magamtól tanultam. S mióta úton vagyok, egy harcossal szoktam gyakorolni. Ő azért, hogy tudása ne kopjon, én azért, hogy néhány módszert ellessek tőle. Habár ő inkább pallost használ, így némileg nehézkes a gyakorlásunk, de volt már rá példa, hogy rendes karddal vívtunk meg.
*Magyarázza kedves mosollyal az arcán, türelmesen. Menetközben folyamatosan lehagyja Aravaet, de mindannyiszor megáll, s bevárja őt.*
- Minálunk is elfogadott, hogy a nők nem harcolnak. Gyógyítok, avagy druidák. Vagy épp mágusok, s erejüket gyógyításra használják. De teljes mértékben igazat kell, hogy adjak neked. Nem azért forgatok kardot, hogy másoknak ezzel ártsak. Épp ellenkezőleg, ha úgy hozza, a szükség mások védelméért szeretnék kardot fogni. Vagy ha esetleg én kerülnék nehézkes szituációba. De semmiképp értelmetlenül.
*Fejti ki saját véleményével megtoldva a leányét. Kedvesen mosolyodik el amaz halvány pirulásán. Elsőre is feltűnhető, hogy a saját véleménye fontos neki, s hogy az ezzel való egyetértést meghálálná. Vagy legalább is jól esik neki. De úgy tűnik képes elfogadni, mások véleményét is. Mindazonáltal a saját véleménye közel áll a leányéhoz.
Egy vaskos fa mellett áll meg, s félig visszafordulva várja a kellemes léptekkel igyekező Aravaeát. Kezét a fa barna kérgéhez simítja közbe.*
- Én csak reménykedni tudom, hogy a kevésbé rossz mellett döntöttünk. *Szerencsétlen balesetnek tudja be, hogy találkoztak az erdő eme két lakójával. Lelkét mai napig fúrja a lelkiismeret, hogy hagyta meghalni az öreget. Viszont fájdalmát nem tudta volna semmi sem enyhíteni. S az sem lett volna biztos, hogy az ellenméreg megmenti.
Tekintete egy pillanatra üvegessé válik, ahogy gondolatai másfelé cikáznak. A mellette elhaladó Aravae szavai zökkentik ki belőle. Néhányat pislog értetlenül, majd folytatja útját az apró tisztás felé.*
- Ha mégsem tudtál segíteni, ha újra megjelenne a szörny, biztos vagyok benne, hogy visszamennél, vagy rosszul gondolom?
*Kevés ismeretségük óta, elmondhatja, hogy talán igaza lehet. A lány lelkiismeretes, s nem hagyná, hogy ártatlanoknak essen bántódása. Ő érezné magát a legrosszabbul, ha hírt hallana a révész felől, s nem sietne segítségére.
A tisztásra érve rögtön nekilát a jótevő növény kereséséhez.*
- Igen, ezt a fajtát, mintha ismerném. *Mosolyog jókedvűen a lányra, egy bokor mellől guggolva a víz közelében. Meglepően hamar ráakad a qartanra. Ezt egy apró sikkantással jelzi, majd rögtön neki lát, hogy begyűjtse a kellő mennyiséget. Mivel nem tartja elegendőnek a bokor alján találtat, így tovább kutat máshol is. A leány szavaira felkapja tekintetét. S ha már felkapta, előveszi hajtűét és válaszolás közben gyors, gyakorlott mozdulatokkal tűzi kontyba haját.*
- Megérte? Mindig is arról vágytam, hogy eljöhessek és világot lássak. Úgy gondoltam, hogy fontos, hogy magam tapasztaljam meg, azokat a dolgokat, amikről eddig csak hallomásaim voltak. A magam által szerzett ismeretek fontosak. Azért jöttem el, hogy bejárjam Lanawin földjeit, minél több mindent láthassak, s minél több dologban vegyek részt. Nem bántam meg, hogy eljöttem otthonról, de még mindig annyi minden van, amit nem láttam még.
*Freyai nem csak lenyűgöző dolgokat tapasztal meg, hanem bizony az élet árny oldalait is. Lelke tudja, hogy ez szükséges ahhoz, hogy megértse a dolgok működését.*
- Ha Darel felépül megígértem neki, hogy elkísérem délre, a Kikötőbe. Addig a városba maradok, s segítségére leszek, ha tudok. És te?
*Érdeklődik viszont kíváncsisággal a hangjában.*


3918. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-28 17:23:24
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Üzletelés?//

- Ha ő a jobbak között van, akkor az olcsóbb népséget legközelebb meg se mutassa. Már ha hallgat egy magamfajtára. *Még kacsint is hozzá. Na nem, nem elcsábítani akarja a fickót, ahhoz fiatalabbnak kéne lennie, meg – és a kettő közül ez a sokkal fontosabb kitétel – nőnek. Akikek itt egyáltalán megpróbálkozhatna az elcsábításával, azokat akár meg is veheti kétszáznegyven csengő aranyért, így pedig kár is fáradni vele.*
- Tudja, az a baj, hogy nincs rajtuk sapka. Meg kalap vagy sisak se. Olyat szeretnék, aki értékeli a jó fejfedőket. Vagy elvették tőlük? *Kérdezi szúrós szemmel, minta legalábbis azt szeretné kideríteni, hogy igaz-e, hogy minden egyes nap különös kegyetlenséggel ellátják a bajukat reggeli helyett.*
- Persze az sem árt, ha egy dögös bögyös szőkeség, de azt máshol is kapni, ha érti mire gondolok. *Kacsint. Kezd ráérezni a durva, lelketlen martalóc szerepre.*

3917. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-27 22:48:08
 ÚJ
>Aravae Mithraniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132

Játékstílus: Vakmerő

// Organthela Freyai //

*A lágy vonásokkal megáldott félvér leplezetlen érdeklődéssel hallgatja Freyai a nagyapjáról szőtt, tiszteletteljes gondolatait, majd egy halovány mosoly kíséretében átpillant a válla felett, hogy a nyakatekert pózokat szívlelő leányra emelhesse mélykék színben tetsző lélektükreit.*
- Teljesen érthetőek a motivációi, s reméljük, legutolsó kardja valóban jó szolgálatot tesz majd a szükségben. Vagy netán volt már alkalmad megpróbálni az erejét? *Kíváncsiskodik mindennemű hátsószándék vagy rosszakarat nélkül, egyszerűen a kardok iráni szenvedélyét mutatja ki akaratlan, melyről Thilgor földjének elhagyása óta nem igazán tudott senkivel elmélkedni. Megszokta, hogy odahaza gyakorta szóba kerültek a pengék, hol a család finom kezű kovácsainak révén, kik örökkön a tökéletest hajtják, vagy épp maguk a használók vitatták meg elképzeléseiket, tapasztalataikat. Aztán, ott voltak még a gyakori edzések édesapjával, ki inkább ecsetként, semmint gyilkos fegyverként tanította meg gondolkodni az oldalán nyugvó ékes kardról, s eme nézetét azóta is vallja, ha netán bárki kíváncsiságát fejezné ki az irányában. Organthelát illetően azonban kezdi megszokni, hogy nyugodt lélekkel kezdeményezhet, a lány valószínűleg akkor sem óhajtaná rá tukmálni a véleményét, ha az vajmi csoda folytán különböző volna a sajátjától.*
- Ne haragudj, ha már elhangzott, ám ha se nem atyád, se édesanyád nem tanított fegyvert forgatni, úgy ki segített bele az alaposabb tanulmányozásba? Csupán azért kérdem, mert kíváncsivá tett, felétek miként oktatnak a kard jelleméről. *Érdeklődik tovább, mialatt visszafordul a fogyatkozóban leledző sárkányfogakhoz, míg elegendőnek nem bizonyul a zsákmány, hogy továbbálljanak az erdő aprócska vízeséssel díszített tavához.*
- Megeshet, minden lélek másképpen tűnődik fegyverének valójáról, mifelénk azonban művészetként szokás felfogni a kardforgatást. Nemes, finom motívumokkal cirádált ecsetként, melyről te döntheted el, kívánsz-e festeni vele az élet göröngyös felszínű vásznára. Egynémely ismerősömmel már megosztottam eme nézeteket itt, Artheniorban, egyesek szerint nőnek szomorú a fegyverviselés, mások pedig pusztán a vérontás lehetőségét kívánják meglátni ezen ékes pengék mögött. Ám hol marad a test, a lélek és az elme edzettsége? Bizony, nem lehet elvonatkoztatni fegyvereink gyilkos mivoltától, azonban azt sem szabad megengedni magunknak, hogy megfeledkezzük előnyeiről. *Magyarázza, egészen elmerülve mondatainak tengerében, s mire észbe kap, bizony halovány pirosság rózsállik fel orcáin a zavar enyhe érzetének nyomán.*
- Igazán ne haragudj, ha netán untatnának szavaim, olykor hajlamos vagyok pusztán elmerengni az élet dolgain. Persze, igazán nagy örömmel meghallgatnám a véleményedet. *Gyengéd, finom mosoly kapaszkodik fel ajkaira, midőn az elf lány felé fordul, egyúttal megszemlélve, miként áll Freyai a gyűjtögetéssel. S látván, hogy a szőkeség megelégszik az eddig begyűjtött mennyiséggel, tovább indul vele a tó irányába.
Léptei könnyedek s csöndesek, akár csak Organtheláéi, azonban kétségtelen, hogy az erdei leány jobban idomul egykori élőhelyéhez, mint a karcsú vonalakkal megáldott épületegyüttesben nevelkedett félvér. Ő a kecsesség jegyében halad, míg társnője a praktikum oltárán igazgatja mozdulatait, így nem egyszer megelőzve Aravaét. Addig is csendben hallgatja a Medgolyt illető érvelését, amellyel ezúttal is egyet kell értenie.*
- Bizony, nehéz esetnek hangzik. Az élet nem lehet fehér vagy fekete, szinte állandó jelleggel szürkeségben csalja érzékeinket, megnehezítve a választásunk útját. Azonban elmondásaid alapján úgy vélem, te s társad a kevésbé rossz mellett döntöttetek. *Duruzsolja gyöngéd, bársonyos hangján, s immáron Freyai is kedveskedik mellé lépni, hogy együtt folytathassák a hátralevő utat, amely igazán nem mutat már távolra.*
- Egyedüllét nem kínozta a révész, akadt társa, s a közelben őrök is állomásoznak, ám történetének valóságtartalmát úgy vélem, immár sosem fogjuk megtudni. Reményem, hogy valóban nem hagytam cserben egy ártatlan embert a szükség óráiban... *Szólal meg ismét, miként témájuk fonala a hónapokkal ezelőtti küldetésére gördül, közben pedig az itt-ott sáros földútra engedi süllyedni mélykék lélektükreit. Ám érezvén magán Organthela napsütötte mosolyát, reá pillant, hogy méltón viszonozhassa a kedves gesztust.
Az út hátralevő részében a leány bájos mozdulatait figyeli, amint minden élőlényt puha, negédes érintéseivel csókol, teljes akaratlansággal fejezve ki őszinte imádatát a természet iránt. Vélhetően Aravae sosem fogja megtapasztalni ezt a mély kötődést, révén, hogy közvetlenül sosem élt fák között, ám puszta szeretetével neki is szívéllyel szokása gondozni a környezetét.
Mielőtt azonban teljesen elmerülne a szőkeség vizslatásában, szemeik elé tárul az erdő egyik legszebb kincse, a tiszta vizű tó, melyen finom fodrokat szül a bele ömlő vízesés. Körötte megannyi növény, színes virágok, kicsit olyan, mintha a lombhullatók királyságának e szegletét nem érte volna a tél hűvöse. Megeshet, a magasba nyúló fák szorosan ölelkező leveleinek hozománya ez, azonban az sem kizárt, hogy varázslat hintette el atyai csókját az öröklét jegyében.*
- Az orgonához hasonlatos virágzatú növényt keresünk, fehér színnel megáldva. Hasznos bogyói is ekképpen festenek, azokat szükséges leszednünk. Magam még nem tapasztaltam, de állítólag a víz közelében telepednek, meglehet, csupán az én figyelmemet kerülték el eddig. *Magyarázza egészen halkan, mintha csak attól félne, erőteljesebb hangjával riadásra bírja a környék lakóit - beleértve a gyöngéd lelkű növényeket is -, közben pedig vizslató tekintettel fürkészi a tó környékét, hátha felfedezi messzebbről is a keresett fehér qartant. Azonban, hogy a kutatás és a jövendőbeli szüretelés se maradjon szavak nélkül, ismét kinyitja pirosló ajkait, ezúttal a leány itt létének okait kívánva firtatni.*
- S miként tapasztalod, megérte hátrahagynod Alleriumot? Persze otromba kérdés... Jómagam bár nem szándékkal, de szintén a környező vidékeket járom, s napról napra egyre inkább lenyűgöznek tapasztalásaim... *Meséli, ajkain könnyed mosollyal, aztán egy pillanatra felhagyván a kereséssel, Freyaira fordítja lélektükreit.*
- Ezúttal is segítette a város az eligazodásodat? Merre kívánsz tovább haladni?

3916. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-27 16:15:02
 ÚJ
>Netan Lictor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Megfontolt

//Földmozdító Oriiza//

*A kérdések inkább bugyuták voltak, mint érdekesek, gondolkodni se nagyon kellett a megválaszolásukhoz. Mivel elég gyors iramban követték egymást és értelmük se nagyon volt, így nem is szándékozott mindegyikre válaszolni.*
-A dögöt nem hordják el teljes egészében a madarak, valamennyit mindig otthagynak belőle, az ehetetlen részt legalább.
*Az akasztásos kérdés már meglepőbb, de az ember sosem tudhatja milyen tudásra lesz valaha szüksége, így jobb, ha mindent megjegyez.*
-Felakasztani valakit igen komoly szakma, a testtömegtől függ, hogy milyen hosszú kötelet kell alkalmazni, illetve nem mindegy, hogy fojtás általi, vagy csigolyatörés általi halált akarunk elérni vele.
~Nem is emlékszem már melyik írásban találkoztam ezzel a kérdéssel, az rémlik, hogy az írója nagyon büszkén szólt eme tudásáról és lenézte a laikus hóhérokat, kontároknak nevezte őket.~
*A bocsánatkérés szinte túlságosan reális beszédként hatott az előbbi kérdések után, talán kezd kijózanodni a lány.*
-Fölösleges bocsánatot kérnie, én ráérek és bennem kárt nem okozott, csak saját magában.

3915. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-27 13:47:36
 ÚJ
>Földmozdító Oriiza avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

// Netan Lictor //

*Szótlanul lépked egyenesen a város felé. Nagyjából tisztában van, vele hol járhat, lassan kezd elszivárogni a maradék ital is a véréből. Ez a legrosszabb időszak, amikor már vége a bódulatnak és tiszta fejjel képes gondolkozni. Minduntalan felsejlik neki előző élete és az azelőtti, amikor még nem kellett ital a boldogsághoz. Ami azt illeti, most sem kell, hiszen akármennyire boldognak tűnik, amikor iszik, akkor sem az. Elkeseredett és ezen nem változtat semmi, de legalább ott mérgezi, magát ahol tudja.
Ahogy megy, a fák ágait nézegeti. Többször eljátszott már a gondolattal, hogy mennyivel könnyebb lenne felkötnie magát és vége lenne mindennek. Sajnos túl erős benne az élet, de vajon mi él benne?
A férfira sandít. Felesleges volt lejönnie utána a patakhoz, de mindegy, hátha legalább azzal, hogy közelebb jött enyhített a lelkiismeretén. Nem is várhatott segítséget, hisz senki sem segít egy részeg idiótán. Talán a részegek védőszentje, de tőle sem várhat kegyelmet. Szív még párat a koporsószegből, majd elhajítja azt és jól megtapossa.*
- Mit gondol, hány kilót bír el egy erősebb ág?
*Kérdezi az embert. Csak társalgás véget.*
- S vajon mennyi idő alatt hordják szét a madarak a dögöt, hogy senki se találja meg?
*Mosolyog, ahogy ránéz a férfira. Nem egy boldog mosoly, csak amolyan palástoló, az legyen a másik gondja, hogy eldöntse a kérdés tréfa e vagy sem.*
- Ért egy keveset az akasztás mechanikájához, uram? Persze ha nem zavarja, hogy ilyen dolgokról kérdezem evés előtt.
*Végül eszébe jutott, hogy elhívta a férfit, miért is? Bocsánatkérés képen. Hát persze. Amiért úgy rászédelgett, hogy majdnem kitörte a nyakát. Lehajtja a fejét szégyenében. Újabb cigit húz elő. Hiába a megszokás bizony leküzdhetetlen, ha az ember túlságosan gyenge jellem.
Gondolt már rá, hogy dohány helyett más féle növényt kéne a papírba tekerni, talán gyógynövényt. Olyat, ami könnyebben hessegeti el a rossz gondolatokat, mint a pia. Igaz, hogy így is kever egy kevés menta levelet a száraz barna levelek közé, de csak az íze véget, sokkal jobban kihozza az aromáját a dohánynak.*
- Nézze… sajnálom, ami az imént történt. Remélem, azért nem vagyok túl kellemetlen.
*Gomolyog a füst a száján beszéd közben. Muszáj volt még egyszer kimondania, talán a férfi így jobban elhiszi, hogy komolyan gondolja.*

3914. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-27 12:52:47
 ÚJ
>Netan Lictor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Megfontolt

//Földmozdító Oriiza//

*Nem hétköznapi látvány a patakban fulladozó leányzó, jobb napokon Netan még ki is nevetné, de valahogy most túlságosan abszurdnak tűnik az egész, így a röhögés elmarad. *
~Kutya baja, ilyen bármelyik részeges naplopóval megesik.~
*Odaér a lányhoz és megvárja, amíg rendbe szedi magát, ráfér egy ilyen mutatvány után, szinte cirkuszba illő volt.
Nem tiltakozik, amikor utazótársa javasolja, hogy továbbhaladjanak, egy szót sem szól, beleegyezően bólintva jelez, hogy egyetért. A bólintás és a csuklya elegendőnek bizonyul, hogy elrejtse enyhén kárörvendő mosolyát.
Miután a lány hátat fordít neki is elindul, Netan lehajol és egy apró követ emel ki a patak medréből, forgatja, megvizsgálja, majd belehelyezi táskájába. *
~Ha egy kő beszélni tudna~
*Óvatosan lépked az ösvényen a nő után, semmi kedve neki is földet enni ma, és a ruháját sem kívánja összekoszolni.*

3913. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-27 09:39:49
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80

Játékstílus: Szelíd

//Egy szörnyű nap//
//2. Csapat//

//Iana Nadzyr;Omon Rabark//

*A szekér hamarosan elindul, a két fogoly hallja, amint a város zajait, majd pár perc múlva valamiért megállítják a szekeret. Valahonnét előröl beszéd foszlány hallatszódig, de nem lehet tisztán érteni, hogy miről beszélnek. Valamilyen papírokról, és a Dwirinthalen családról beszélnek majd újra útnak indulnak. Ha a páros nagyon mozogni kezd, vagy megpróbálnak beszélni akkor egy - egy erős ütéssel beszélik le őket az ilyen cselekedetről. A hangokból ítélve a szekér elhagyja a várost, s órákig döcög néma csöndben.*

//Aokin Uehoshi//

*A szerzetes kérdése ismét elbizonytalanítja Arstha-t. Pár percig némán üll, s maga elé bámul, hogy eldöntse mennyit árulhat el. Végül úgy dönt, hogy elmondja amit tud.*
-Alkordasz, az őshazánk, ahonnét fiai és lányait elkergette egy gonosz... *A mesét kürt hangja szakítja, aminek hallatán a az ülő fiú is feláll. Mindenki abba hagyja a munkát, s kicsivel odébb gyülekezni kezdenek. Hamarosan három nagy letakart szekér gördül be a tisztás szélére, a bakokról újabb katonák ugranak le, s üdvözlik a táborban lévőket. Az egyik katona lehúzza az első szekérről a ponyvát. A rácsos állatszálló ketrecben nem állatok vannak, hanem hordók és zsákok. Utána lerántja a második második szekérről is, amint szintén hordók és zsákok helyezkednek el. A harmadik szekéren két katona van és két alacsony vézna fogoly zsákkal a fejükön. Az első katona aki leszáll a utolsó kocsiról olyan hatalmas, hogy csak oldalazva tud kimászni az ajtón, s amikor felegyenesedik, már egy fejjel magasabb a többieknél. A két foglyot könnyedén kiveszi a kocsiból, s egyenesen az oszlopokhoz viszi őket. Az első foglyot ledobja a földre, míg a másikat óvatosan teszi le a szerzetes elé. S utána leveszi a zsákokat a fejükről, egy fiatal elf fiú, és egy még fiatalabb ember leányzó.*
-Beszélgessetek! *parancsol a trióra, majd sarkon fordul s oda megy a tömeghez. Talán ha felállnának és futnának, akkor megszabadulhatnának. De összekötözött kézzel az erdőben nem jutnának messzire.*

3912. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-27 09:35:25
 ÚJ
>Földmozdító Oriiza avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

// Netan Lictor //

*Az úrficska gondolhatna arra is, hogy azért mert Oriiza nem akarja megtámadni, még elvezetheti, egy olyan helyre ahol egy tucat tagbaszakadt kalóz-bandita teljes lelkiismeret-furdalás nélkül ki fordítaná a bőréből. Nem gondol erre. Felesleges is, akármennyire játszhatja jól a szerepét a lány, az már nem nevezhető színészkedésnek, amit alant megcsinált.
Szóval, a fél-elf még gurul pár métert, majd fejjel előre a patakba zuhan. Hátrahőköl és azonnal seggre is ül a partján. Kapkodva veszi a levegőt. Ruhájának ujja cafatokban lóg a balján. Nem is törődik vele sokáig, egy határozott mozdulattal leszakítja, s kicsit megnedvesítve törölgeti vele az arcát. Most úgy néz ki mint egy koszos divatdiktátor. Aszimmetrikus inggel, erősen koptatott bőr nadrággal, s még egy kevés dohánylevél is szétszóródott a haján, ami a kis tatyijából került oda.
Amint kész az arcával, szétszedi eddig valamennyire összeálló haját. Kiszedi a virágokat és elhajítja, ugyanezt teszi a rongyokkal. Már valahogy nincs kedve ezekhez, talán ez a hideg fejmosás a józanság útjára vezette.*
- Fúj…
*Köp egyet oldalra. A szájába is jutott egy kevéske a frissen felkavart vízből. Kigombolja mellényét, ahogy tudja, megigazítja már nem fehér ingét. Szomorúan nyugtázza, hogy mindenképpen szüksége lesz egy újra. A nyakán tekeredő kendőt is kénytelen levenni, jéghideg a víztől és nem akar tüdőbajba megdögleni. Vállára hajítja azt és feláll. Végül a karján patakzó vért is letakarítja, ketté szakítja a rongyot és beköti az egyik felével. Amikor már nagyjából végzett, félig összegombolja mindenét. Elővigyázatosságból ellenőrzi a tőrét. A gyönyörű hosszú penge, acélkéken villog, ahogy kihúzza a hüvelyből, amelyen egy pár felirat található. Nem tudja, milyen régóta megvan, csak arra emlékszik, hogy egy mulatás utáni fényes reggelen találta, az övén lógott. Azóta úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére.
Kicsit megtisztogatja a ronggyal, bár nincs rá szükség, a hüvely kifogástalanul megvédi a pengét. Nem helyezi vissza, mert lépteket hall. Vajon emlékszik még kivel indult el a tisztásról? A férfi közelebb ér, s a lány dühösen, gyanakvóan sandít rá, ismerős. Nem biztos, hogy jó ötlet ráfogni a fegyvert. Eszébe ötlik, hogy milyen szép kard szegeződött a gyomrának, inkább visszacsúsztatja a tőrt.
Nem teljesen biztos benne, hogy került ide ez a fazon, vagy, hogy pontosan mi fűzte össze az útjukat, de nem mutat semmilyen zavarodottságot. Visszahelyezi a fegyvert a mellénye alá. Közelebb lép az emberhez.*
- Akkor menjünk…
*Mondja teljesen magabiztosan, vékony hangját sokkal megnyerőbbre cserélte. A két oldallal előbbi cigerattának nem tudja mi lett a sorsa, talán elejtette. Sebaj teker egy másikat, s most meg is gyújtja. Elégedetten fújja ki a füstöt. Milyen kellemes is a jóminőségű dohány. Bár még nem tudja, hová mennek, de majd csak eszébe jut. Azzal kezd visszakapaszkodni az ösvényre.*

A hozzászólás írója (Földmozdító Oriiza) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.27 10:05:25

3911. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-27 08:03:42
 ÚJ
>Jelahan Ijaaz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*A holdudvarról kiléptetve átvág egy kisebb füves területen, majd hamar eléri az erdő szélét. Ott is az ösvényt keresi meg elsőnek, hiszen az vezet majd útjának céljához. S bár hosszú lesz ez az út, azért nem lóhalálában vágtat. Kedveli az erdőt, a nyugalmat mely ilyenkor körülveszi. No persze, figyel is, hiszen azért régi róka ő a tyúkólban. Nem lenne szerencsés, ha valami vadorzó támadna rá, s ő nem lenne résen.
Bár sok fegyvert nem hord magánál, de szándékában áll egy kardot venni, hiszen a régi már teljesen tönkre ment, még az egyik öreg kovács cimborája is azt mondta, már nem érdemes kalapálni rajta. Viszont ahová készül, ott elvileg jó kovácsok vannak. Talán rendel náluk egyet, amíg az ügyes bajos dolgokat úrnője helyett, és nevében elrendezi.*

3910. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-26 22:20:30
 ÚJ
>Netan Lictor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Megfontolt

//Földmozdító Oriiza//

*Kimérten lépked a lány nyomában, tartja a tisztes távolságot. *
~Hamarosan úgyis kibukik a város? Ez ám az optimizmus, a probléma, hogy általában alaptalan.~
*Vajon a leányzó tisztában van e vele, hogy Netan az erdőt annak csodáival többre értékeli, mint őkelmét? A növényzet, a föld, a különféle állatok rengeteg tudást rejtenek, csak idő és elszántság kell, hogy megfejtse az ember.
Bár lekötik figyelmét az erdő kincsei, azért fél szemmel követi utazótársát is, ha másért nem, legalább elővigyázatosságból. Ellenséges szándékának hiányáról már meggyőződött, ilyen részegen valószínűbb, hogy szándék nélkül tesz valakiben kárt.
Úgy néz ki az a valaki saját maga lesz. Ahogy a lány gurulva vesz mintát az aljnövényzetből és ellenőrzi a környező kövek keménységét, Netan el sem mozdul helyéről, inkább felméri a szituációt.
Pár kövön kívül nagy veszély nem fenyegeti a lányt, utánaugrani pedig kockázatos lenne, illetve indokolatlan is. A patak gyenge folyású, nem jelent veszélyt még egy gyerekre sem, felnőtt nőre meg aztán végképp nem.
Azért tétlen sem marad teljesen, szép óvatosan elindul egy biztonságosnak látszó úton, a lány előbb-utóbb majd megáll, úgyhogy muszáj lesz utánamenni.*


3909. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-26 19:47:47
 ÚJ
>Földmozdító Oriiza avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

// Netan Lictor //

*Örvendezve kezdi meg az utat egyenesen az erdő felé. Pár lépést szökdécselve tesz, meg mint egy őzike, pontosan, azért mert a férfi elfogadta a meghívását. Még se lehet akkor, olyan kellemetlen a társasága, ha az ember beadta a derekát egy kis együtt időzésnek. Néhány szökdécselés után, inkább átvált sétára. Így is csak egy vastag törzsű fa gátolta meg abban, hogy el ne essék.*
- Elég az, ha előre megyünk! Hamarosan úgy is kibukik a város! Ott meg majdcsak találunk valamit!
*Néhány kisebb rágcsáló zöreje hallatszik az erdőben. Riadtan menekülnek a nem megszokott hangoktól. Az avarszőnyeg recseg, ropog a lány lába alatt, Felrúg néhány kisebb ágat az útjából, csak hogy ne zuhanjon el a még eléggé ködös mozgása végett. Kezeivel fától fáig támaszkodik, s úgy halad előre, néhány lépésenként letörli a koszt a tenyeréről.
Patak csörgedezése hallatszik kicsit messzebbről. Oriiza a hang irányába veszi az irányt.*
- Kedves uram!
*Pillant a férfira.*
- Ha megengedi, hogy felfrissítsem magam, leoldalaznék ahhoz a friss vizű forráshoz. Visszajövök, ne féltsen!
*Mosolyodik el, s azzal egy meredekebb ösvényen kezd szép lassan leereszkedni. Natan már biztos tudja mi fog következni ebből. Oriiza is tudná, ha nem lenne ennyire árnyalt az elméje. Lába ugyanis megakad egy kiálló gyökérben és olyan szép ívben esik hasra, mint amilyen szép ívű dallamot szokott lejteni a kocsmákban. Ha nem lenne elég, hogy karját végig sebezte egy kiálló kő, ezzel elszakítva inge nagy részét, még meg is indul vízszintben a patak felé. Ahogy gurul, s csúszik, igyekszik megkapaszkodni kevés sikerrel.*

3908. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-26 17:22:29
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Szelíd

//Üzletelés?//

- Igen, rá gondoltam.
* Bólint a férfi, s a kislány irányába néz, aki még mindig a macit szorongatja. A harmadik kocsival kapcsolatos dologra nem válaszol azonnal.*
- Azt mondja meg nekem, hogy milyennek képzeli el az ideális figurát?
* Addig arra sem válaszol, hogy van e egyáltalán még egy kocsi, előbb meg akarja tudni, hogy Svir csak szórakozik vagy valóban akar is valamit. Így is már elég sokat látott az "áruból". De a kereskedő már lassan tényleg azt hiszi, hogy az idegen a bolondját járatja vele. Annak pedig rossz vége szokott lenni, ha az ember rabszolgakereskedőkkel szórakozik...*

3907. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-26 15:41:32
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Aravae Mithraniel//

*Fejét enyhe szögben hajtja félre, ahogy hallgatja a leány szavait. Maga sem fogalmazhatta volna meg szemben. Szemeiből kedvesség árad, s mosollyal ajkain bólint a szavakra. Maga is így gondolja. Már igazán hamar leszűrhette, hogy a barna hajú szépséggel hamar megtalálták a közös hangot, hisz nem csak érdeklődésük, hanem gondolkozásuk is rendkívül hasonlóak. Ez is csak az bizonyítja számára, hogy atyáik remek barátaik egymásnak. Az ilyen mindig a leszármazottaikkal való viszonyban mutatkozik meg.
Rendkívül boldog, hogy a nehéz napok, s gondterhelt napok után, ily jó társaságra talált. Felemelő, hogy oly sok idő után, végre egy fajtársával találkozott - mert nem tekinti kisebbnek Aravaet, mert "csak félig" elf. Számára ugyanolyan egyenértékű, mint mindenki más, s ezt éreztetni is próbálja a másikkal. Már csak úgy is, hogy úgy viselkedik vele, mint mindenki mással. Habár erről a mélykék íriszűnek nem lehet tudomása.*
- Szavaid helyesek Aravae. Nagyapám egyfajta különc volt a családban. Tisztelte a hagyományokat, de ahogy ő mondogadta a harcban nem válogathat az elf. Ha a kardját elvesztette, nem állhatott ott fegyvertelenül, miközben szeretteit, vagy társai, ártatlanok élete volt a cél. S számára igen sok idő volt, amíg megtalálta a megfelelő fegyvert, amit forgathat. Rengeteg földet járt be érte, rengeteg kovács vendége volt, s úgy tűnik az utolsó volt az igazi.
*S ezért reménykedik ő maga is, hogy ez a fegyver lesz számára a legalkalmasabb forgatásra. Bár amióta eljött otthonról harcra nem került sor, csak a minap lehetett volna. Meglehet a harcossal forgatták egymás ellen fegyvereiket, s hamar rá kellett jönnie, hogy tudása még nagyon kezdetleges, s nem árt minél hamarabb, minél többet fejlődnie.
A tobozok gyűjtögetése nem is oly unalmas, akkor ha van az elfnek társasága. Sose értette, hogy nővére hogy képes órákat gyüjtögetéssel tölteni, ő már a kezdetén megunja. Ám úgy, hogy nincs egyedül, hamar tellik az idő, s hamarnak is tűnik a megtalálás ideje is.*
- Valóban, de ott van a másik oldal is. A gazdája nem élhetett örökké, ember volt. S ha meghal, s szerencsétlen pára egyedül marad, ki tudja kiket támadott volna meg. S mint már mondtam, ott van a közelben egy tábor. Ők csak saját területüket védték, ezért nem is lehet őket hibáztatni. Ez volt az a helyzet, ahol nem születhetett jó megoldás.
*Mosolyodik el kissé szomorkásan. S a tojásra gondol, amit a szerzeteseknek hagyott. Reméli, hogy azok azt nem fogják elpusztítani, hanem kikeltetik, s később békében nevelik fel, s a vele való foglalkozás generációkról, generációra száll. Gondolatai ingoványos útján eljut egy pontra ahol, akaratlanul is félben marad mozdulata.*
~Ha ő volt a nőstény, akkor kell lennie, egy hímnek is, nem? Mert akkor, hogy foganhatott meg?~
*A gondolat egy pillanatra megrémíti, s szívesen szólna a jégkék szemű harcosnak. De ő most betegen fekszik. S ezért is kell minél hamarabb visszatérnie hozzá, hogy segítse gyógyulását.*
- Biztos hosszú távon senkinek sem tesz jót az egyedüllét. A révész elméjét is megbolygathatta a folytonos egyedüllét, s az őt kísértő árnyképek már valóságossá váltak számára. De igazán érdekes helynek hangzik.
*Mosolyog a barna hajú szépségre, miközben mellé sétál, hogy immár együtt menjenek az erdei tóhoz, a maradék gyógynövény beszerzéséért. Léptei könnyedek, feltűnhet, hogy mozgása elsősorban erdőkhöz szokott. Szinte nesztelenül halad előre, minden növényt, amely mellett elhaladnak óvatosan érint meg, szeretet árasztva feléjük.*
- Nem veszem sértésnek. Hasonló kezdeményezésről sem hallottam még. Artheniorban is csak néhány alkalommal jártam, s mindkét esetben igen sietős volt távozásom. *Neveti el magát.* - Valójában azért indultam el otthonról, hogy világot láthassak, magam tapasztaljam meg azokat, amit eddig csak hírből, mesékből, könyvekből tudtam. A városban számos segítség van, amely segít eligaztni, hogy merre is tartsak tovább.
*Mondja könnyed, vidám hangon.*

3906. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-25 23:23:12
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Üzletelés?//

* Hiába, barátot választhat az ember, családot nem, rabszolgakereskedőből pedig jut, amilyen jut, most éppen olyan, amelyik egy csöppet sem értékeli Svir amúgy igen kiváló humorát. Igaz, most inkognítóban van, kalap, meg minden flanc nélkül.*
- Drágállom, igen. *Mondja rendíthetetlenül.*
~Akkor csak tetszett a viccem.~
*Gondolja magában amikor a kereskedő lejjebb viszi az árat húsz arannyal.*
- Szóval azt mondja, picsogó taknyos. A lányra gondol a mackóval? *Ha picsogós, akkor őt máris kihúzza a listáról, olyan nem kell otthonra. Gondolkodik még egy kicsit, közben a tarkóját vakargatja.*
- Amúgy meg még ezek is elég nyeszlettnek tűnnek mind, úgy könnyű engedni, ha már eleve romlott a portéka. Felteszem tartanak egy harmadik kocsit is azokkal a rabszolgákkal, akik tényleg megérik a pénzüket. *Merész, nagyon merész, de azt a kereskedő tudhatja a legjobban, hogy alkudozás közben minden be szoktak vetni.*

3905. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-25 21:52:27
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Szelíd

//Üzletelés?//

* A figura nemigen veszi a poént, csak morog valamit.*
- Miért pont ők? Mindkettő városi és engedelmes, de ha egy picsogó taknyos kell vagy a másik kocsitól valamelyik bolond... Nekem úgyis jó. Drágállod, idegen?!
* Pár pillanat múlva folytatja.*
- Megkapod 20 arannyal olcsóbban, DE... Csak mert jókedvemben találtál.
* Érdekes ember lehet a kereskedő, ha nála ez a jókedv, de Svir örülhet, mert azért mégsem mindegy, hogy 280 vagy 260 arany.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.25 21:53:15

3904. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-25 21:36:50
 ÚJ
>Agbrerve Erorakth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Az unikornis átka//

*Nem sokkal a sikertelen támadása után a felsorakozott ellenség őrült kántálásba kezd és végre szemtől szemben állhatnak az idejövetelükért felelős bestiával. A lény nem sokat várakozik még csak rájuk sem támad, hanem eltűnik a fák között.* ~Bolondnak néz minket.~ *És erre minden oka megvan hisz a falusiak tényleg rendesen átejtették őket.
Ha itt maradnak a tisztáson, maximum annyit érnek el, hogy éhen halnak, vagy majd üdvözlik a következő erre kóborló kalandorbagázst. Korábban elvetett terve ami az erdő felgyújtására vonatkozott most ismét előkerült a fejében és egyre inkább tetszik neki. Ha valahol találna olyan helyet ahol nem érik el őket a lángok, talán a hegy egyik barlangját, akkor véghez is viszi ezt a nemes cselekedetet. Hadd égjen bent az egyszarvú minden segítőjével együtt.
Persze azt is tudja mire megy ki a játék, ha belevetik magukat az ismeretlen területre az a dög bármikor rájuk ronthat és rájuk is fog rontani. Ki tudja miféle csapdák, vagy egyéb veszedelmek vannak már előkészítve, talán némelyik külön az ő kedvükért lett összerakva.* -Azt bajosan. *Mondja miközben felkap egy köteg dárdát és ismét karjára tekeri a láncot. Nagy a kísértés, hogy az unikornis után menjen, ám a saját dicsősége most másodlagos. Az egyszarvú koponyát akkor is begyűjtheti, ha már megtalálták a kijáratot, hisz ide bármikor visszajöhet.* -Nem lesz egyszerű. *Három erdei ösvény áll előttük, a fal valahol az erdőben fut ahol borzalmas a terep és az akadály miatt bármikor csapdába eshetnek. A három ösvénnyel már más a helyzet és ha lehet ez még vészjóslóbb.* -Az erdő az ő területük. Fejemet teszem rá, hogy azt is elvarázsolták akár a faluhatárt. *Többes számot használ, feltételezvén, hogy a koboldokról szóló hírek is igazak.* -Az úton célpontok vagyunk, de nem esélytelenek. *Ez kissé bátor kijelentés, elvégre már számtalan kalandor indult el a három út valamelyikén.* -Úgy játszik velünk mint macska az egérrel, ha nem így lenne már mind halottak lennénk. Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de én belemegyek a játékba. *Nem vár a társaságra, kemény emberek azok ha itt maradnak tudnak vigyázni magukra, ha elindulnak az istenek se tudnának vigyázni rájuk.* -Ami engem illet, belemegyek a játékba, és ha megjelenik az ellenfelem, hát a táblával verem agyon.
*Elindul a középső ösvényen egyenesen a hegyek felé. Valamiért úgy érzi ott lesz az amit keres. Lépéseire nem ügyel, a falusiak kántálása felkeltette az erdő minden lényének figyelmét, erről az unikornis megjelenése is biztosított. A bal oldalon halad mert bal oldalt van a pajzsa is, ha rátörnek balról jobban védekezhet, még ha jobbról akkor van ideje reagálni. Már inkább a susnyás bokrait rugdossa mint az út porát. Kényelmetlen intézkedés, de a bokrok és fák közt kevesebb a meglepetésszerű farkasverem. Lassan lépked, igyekszik mindenre odafigyelni.* ~Ha tényleg egy unikornis az ellenfelük, miért pont unikornis vadászt hívott a falu.~ *Ez a gondolat nem akar kimenni a fejéből.* ~A lény ami elé a pórul járt kalandorokat vetik pont az aminek a kiiktatására az ideérkezők felszerelkeztek.~ *Valami azt súgja még mindig nem jártak egészen a dolgok végére.*

3903. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-25 21:15:55
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Üzletelés?//

*Ha a figura rákérdezne, Svir akkor sem árulná el. Nem azért, mert nem nézi ki belőle, hogy megértené a bonyolult rituálék leírását, hanem mert roppant titkosak. Különböző titkos társaságok még a társaságoknál is titkosabb tagjai biztosan eltennék láb alól érte, természetesen titokban.*
- Hogy-hogy? Azért a harminc aranyért lábbilincs is jár hozzájuk? *Kérdi vigyorogva. Reméli, hogy ennyi humort még megengedhet magának a nagyon marcona rosszarcúak között.*
- Miért pont őket? Kétszáznyolcan arany, talán nem is hoztam magammal annyi pénzt. *Sopánkodik és csóválja a fejét.*
- Meg aztán enni és inni is kell adni nekik, az se lehet olcsó. *A zsebébe dugja a kezét és vizslatja még egy kicsit a népséget.*

3902. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-25 20:52:56
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Szelíd

//Üzletelés?//

- Aha...
* Vakarja meg fejét a a figura, mintha tanakodna. Nemigen tudja, hogy milyenek ezek a szertartások, de különösebben nem is izgatja a dolog.*
- Ezek itt... Nem valószínű, hogy megszöknek. Az olcsóbbakra már jobban kell figyelni. Akárhogy is nézzük, ők sem tárgyak, így nem esküszöm meg rá, hogy nem próbálkoznának be. De az ilyesfélék csak legnagyobb elkeseredésükben szoktak megszökni.
* A kereskedő itt arra gondol, ha valakit brutális módon bántalmaznak vagy effélék.*
- Néhányuk még egészen ragaszkodott is a gazdájához. Azok meg elégedettek is voltak, csak hát... Eladósodtak, ha jól tudom.
* Végignéz a társaságon.*
- A nők közül talán a vöröset ajánlanám, a férfiak közül a nyüszüge szőkét. Mindkettőnek 280 az ára.

3901. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-25 15:10:29
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

*Van a kis, közepes és a nagy bukás. És van az, amikor kivert kutyaként üldözik be az erdő mélyére. Arcán a maszk törött darabjai, melyet alig tart össze posztó. Nem is emlékszik, hol szabadult el igazán a pokol. Valahogy a belső őrség elmaradt, de ki tudhatta volna, hogy erre is van pénzük a gazdagoknak és főleg ennyire. A rajtaütés eleje még könnyű volt, párral meg is birkózott, csak aztán jöttek az érdekesebb dolgok és a varázshasználók. Na, az volt az a pillanat, amikor nem kellett sokat vesződnie, hogy meneküljön, vagy meneküljön inkább. A többieket elvesztette a szeme elől, de vagy halottak vagy a példáját követik. Az erdő sűrű, ő meg kevés dologért fog megállni. Útját a Kikötő felé veszi, bár így is órák hosszába fog kerülni, mire oda jut. De legalább nem panaszkodhat a fáradtságra, hirtelen nagyon sok energiája szabadult fel, amint újra hatalmába kerítette a régi érzés, a túlélési vágy. És rá a vágyak elég erősen hatnak, nehezen áll ellent. Ennek nem is kíván ellent állni, érthető okokból. Még ha csak valami értéket el tudott volna vinni, de így csak fölöslegesen sebeztette meg magát. Egy életre meggyűlölte a nagy várost. Mindenével együtt. Alig nyolc órája volt, hogy visszakívánkozott ide és már is újra azt érzi, hogy hátra sem fog nézni, évekig. Vagy évtizedekig. Még, ha a fogadóját megláthatta volna készen, de még erre sem volt ideje. Végképp eldőlt, hogy kivonul, elfelejti ezt az egész alvilági mizériát, sok ez neki. Aztán meg is rázza a fejét, csak az indulatok beszélnek belőle. De tényleg túl könnyedén mond igent.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257