Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 343 (6841. - 6860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6860. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-11 10:35:45
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Az egész vadászós témával őt Völgyerdő elf népe ismertette meg akik felnevelték. Mondják, hogy a vadászat "emberi dolog" de nincsenek ezzel másképpen a hosszúéletűek sem. Náluk profibb íjászokat és erdőjárókat aligha lehet találni, fantasztikus célzási érzékkel áldotta meg őket a teremtő, gyorsak, könnyen mozognak, és kis túlzással úgy képesek közlekedni a fákon mint egy irbisz. Mindig azt sulykolták Daranelbe, hogy tisztelje a természetet, amit meg is tanult. Mélységesen elítéli az orvvadászokat. Egy elfek lakta erdőségben nem csak a hús miatt vadásztak, hanem olykor kénytelenek voltak kilőni a beteg példányokat, vagy ha túlságosan megszaporodott valamelyik akkor úgymond "ritkítani" kellett. A cserzővarga gyönyörű bőröket készített, télire pedig mindig voltak meleg bundák, szőrmék, vagy gyapjú a juhokról. Minden évben volt egy nagy ünnepség amiben a versenyvadászat volt az egyik program, viszont a nap végén az elejtett vadakat kifektették egymás mellé és tisztességesen, az állatok méltóságának etikai elvét betartva adták meg a tiszteletet. Az etikai részhez nemcsak az állatok méltósága, hanem az esélyadás, önmérséklés is fontos szerepet játszik. A vadnak meg kell adni az esélyt, és ha képes elmenekülni hagyni kell, nem pedig tűpárnát csinálni belőle.*
-Igen ebben igazad van.
*Egyébként a kérdése afféle teszt is egyben, bár ezt Aoneer nem tudhatja.*
-Ráadásul ha felzavarunk egy csordát a földdel tesznek minket egyenlővé.
*Ha valamit nagyon nem szeretne hát az az, hogy egy felingerelt húsz fős Drahun csorda elé kerülni, mert akkor bizony palacsinták lesznek.*
-Akkor a mai célunk a Minx. Megmondom őszintén sosem ettem még a húsából de. *paskolja meg a hátán lévő málhát.* -Szerencsénk van, mert só és bors is van nálam, sőt még darabolt és szárított zöld is.
*Hogy mi is az a zöld azt majd elmondja később, de semmi kábító jellegű dolog vagy méreg, szóval emiatt nem kell aggódni.*
-Én sokat ismerek. Mindnek megvan a maga különleges hangja. De mivel megszámlálhatatlan madárfajta létezik így persze van amiről fogalmam sincs, hogy mi is az.
*Valahogy így van Daranel is, aki egyre ritkábban hódol a vadászásnak, főleg mióta inkább az őrzéssel foglalkozik.*
-Régen én hetente. De most már tudom kit kell keressek ahhoz, hogy gyakrabban jöjjek.
*Az íjász bólint, és már indulnak is a nyomok után. Ha lehet persze nem libasorban haladnak egymás mögött, mert az biztonsági szempontból sem kedvező, ráadásul ha legalább két méteres távot megtartva haladnak akkor jobban is szűkítik a területet, és több mindent vonnak szemügy alá.*
-Ki tanított vadászni? *kérdezi kellően mérsékelt hangnemben... mert hát kukán mégse kolbászoljanak.* -Hány évesen terítettél le először nagyvadat?

6859. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-11 09:03:24
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta - új napok telnek csendesen tova//

*Azonnal megérzi a tréfás nagyzolást Lorsan hangsúlyában, válaszul szándékoltan komolykodó arcot vág és úgy tesz, mint aki mélyen eltöpreng a problémán.*
- Aj már! Akkor bizony hatalmas bajban vagyok. Mert ugye létezik a szabálykönyv az emberi faj hímegyedeihez, meg az elf hímekhez egy másik. Két vaskos kötet, mindkettőt betűről betűre megtanultam, erre kiderül, hogy Lorsan Vesryn Illitran egyik szabálygyűjteménybe sem illik bele. Hát mihez kezdjek én így most már? Mit tegyek veled?
*Aztán a kedves nyugtató mondatra már ő is rábólint.*
- Azért remélem, a gyümölcslevest nem égetem oda, az katasztrofális lenne. Úgy hiszem, azt még te sem lennél képes legyűrni. Sőt, biztos, hogy nem. ~Akármennyire is szeretsz és nem akarnál megbántani azzal, hogy fúúj.~ Éppen ezért nagyon igyekezni fogok, hogy ne kerülj kínos helyzetbe *toldja még oda az utolsó mondatot, immár tréfás hangon.
De Nitta ettől függetlenül is igyekszik. Nem csak azért, mert szeretne elismerést kapni, amivel egyébként sem szűkölködik Lorsan, hanem mert örömöt akar okozni, mert szeretné látni, hogy valóban a kedvében tud járni a párjának. Egyfajta belső vágy ez, hogy a tőle telhető legjobbat adja annak, akit szeret.
Az pedig, hogy az igyekezete viszonzásra talál még mindig egyfajta csoda a számára. Ajándék a sorstól.
Egyáltalán nem tiltakozik, mikor a férfi az ölébe húzza, könnyedén dől az elf vállához, és hallgatja őt. Tetszik neki a hangja, a hangsúlya is, ahogy beszél, és persze az is amit mond.*
- Igen, így jó lesz. A kerítés fontos, és meg is lesz, de azt nem hagyom, hogy túlhajszold magad.
*Kicsit elfordítja a fejét, könnyed puszit lehel a párja állára.*
- Szerintem az, hogy lesz egy kis szünet napközben, a legnagyobb hőség idején, csak jót fog tenni. Utána könnyebb lesz majd a folytatás. Igen, szerintem jó egy kis felfrissülés.
*Aztán kuncogni kezd.*
- Áhá! Szóval az úr majd szól előre, hogy mit rendel ebédre. Hát jó! Te szólsz, én meg majd vagy azt készítem, vagy megleplek valami mással. Tökéletes lesz.
*Nem bírja ki, hogy ne évődjön, de a püspökfalat meg a nyuszifül emlegetésére megint csak elpirul. Hiába, erről nem tud leszokni.*
- Ki ki *bólogat.* Bár lehet estére én is megkívánok valami csemegét, mondjuk kolbászt...
*Kikászálódik Lorsan öléből, és elkezdi összeszedni a tányérokat, az asztal túloldaláról teszi még hozzá az utolsó szót pajkosan csillogó szemekkel, élvezve, hogy mennyire merész:* tojással.

6858. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 23:36:59
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Társaságban tényleg jobb a vadászat. Már szinte el is felejtette milyen volt az régen. Egy falka kutyával kilovagolni a vadászkastélyból, kürtszóval átkelni az erdőn, hallani messziről a hajtónak kirendelt parasztok dobolását. No persze nem az ő kastélya volt, nem az ő birtoka, nem az ő parasztjai, de még a ló sem volt saját. Őt csak elvitték mert jobban lőtt, jobban lovagolt mint az igazi úrfiak, és ezt az egy tehetségét senki nem merte tőle elvitatni. Ha elvenne egy gazdag menyecskét akkor lehetne saját földje, saját kastélya és saját parasztcsapata, más lehetősége nem igazán van a feljebbjutásra, és valahol végső soron egy sokadik fiúnak ez is a dolga.
A viccen jót nevet, persze csak visszafogottan, az elmondott lehetőségekre pedig komolyan gondolkozóba esik, hisz amiket a zöld ruhás felsorolt azok valóban fejedelmi állatok.*
-Lehet, hogy ketten le tudnánk vadászni egy magányos Drahunt, de a húsával már nem tudnánk mit kezdeni. *A Drahun köztudottan egy nagyon nagy dög, jó mulatság lenne meglőni és valami módon földre kényszeríteni, még jobb mulatság, ha ezt az egészet ketten tudnák megvalósítani, de egész egyszerűen ekkora vadra menni már fölösleges.*
-Egy Minxben viszont benne lennék, de remélem jó sok borsot hordasz a zsebeidben, mert különben teljesen ehetetlen. *Igazából bármi megfelel hozzá ami elveszi a nemes állat ízét. Ha már megölnek egy ilyen szép teremtményt akkor az a minimum, hogy el is fogyasztják és nem hagyják veszendőbe menni.
A viccek és álmodozás után a téma lassan ráterelődik a valódi problémákra. Daranelen látszik, hogy profi abban amit csinál, és ha meg kéne élnie az erdő sötétjében akkor az épp olyan egyszerű és hétköznapi lenne mint egy Artheniori polgárnak lemenni a piacra húsért meg zöldségért. Aoneer másmilyen. Ha ő keveredne el az erdő ismeretlen részeire, az első dolga lenne valamiféle menedéket készítenie magának, hogy legalább a civilizáció látszatát magával hozza. Inkább egy lelkes amatőr, nem az élete a vadászat, csak egy kedves elfoglaltsága.*
-A fontosabbakat. *Vallja be. Persze aki nem ért az erdő nyelvén annak nem kell vadászni se mennie mert azzal csak nagyobb kárt okoz mind az erdőben, mind önmagában.* -És az utóbbi időben már egyre ritkábban. Korábban minden hónapra jutott egy alkalom.
*Ebből már leszűrheti a másik is, hogy a városőr mit ért gyakori vadászat alatt.*
-Menjünk hát. Nem engedhetjük el őket, ha egyszer itt vannak az orrunk előtt. *Érvel az indulás mellett, és ha a zöld ruhás is egyetért akkor már indul is a csorda után. A nyomok egyelőre tiszták, ezeket még ő is képes követni, a páncél hirtelen hiányától pedig könnyed és gyors, még gyorsabb is Daranelnél, ha a nehéz terep nem dolgozik kifejezetten ellene.*

6857. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 23:01:43
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Mondjuk neki a vadászaton kívül semmi másra nem kellene kutya. Eleinte gondolkozott azon, hogy Synmira háza környékére vesz egy nagytestű, tekintélyes őrkutyát ami még kis túlzással egy orknak is képes megálljt parancsolni. De mivel ismételten a Vashegyen tanyázik ideje nagy részében így nincs rá szükség, hiszen ott vannak annyian, hogy nem kell kutyát alkalmazni. Synmiran meg ott vannak a mágikus védelmek ha a szükség úgy hozza, szóval abszolút csak a vadászatokra tudná őket használni, de akkor viszont tényleg gyakrabban kell eljárnia.*
-Ez igaz. Mondjuk ha télen átkergetsz az erdőn egy vadat akkor nemigen fogsz fázni.
*Őt sem érdeklik sem a szőrmék sem a prémek, bár az tény, hogy ínségesebb időkben jó pénzt lehet vele keresni főleg az olyannal mint a medve vagy az irbisz bundájával.
Aoneer kérdésére sejtelmesen elmosolyodik. Szarvast, őzet vagy vaddisznót könnyű kifogni, de az olyan általános és mindennapi. Ha már itt vannak ketten akkor már nem ártana más vizekre evezni kicsit.*
-Mit szólnál egy Minxhez, Gwuffhoz vagy Drahunhoz?
*Ezek közül már egyik sem tartozik az aprócska prédák közé, sőt kifejezetten nagy fogások lennének. A szarvasok nyomát afféle ráhangolódás és bemelegítés miatt érné meg követni, közben pedig felmérhetik a terepet.*
-De attól még mehetünk ezek után így kezdésnek. Úgy veszem ki egy órácskával járhatnak előttünk... az pedig röpke idő a vadászatnál. Értesz a madárhangok felismeréséhez? Egyébként gyakran vadászol?

6856. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 22:24:46
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Persze sokféle terv van és sok forrás is hozzájuk amiket majd fel lehet használni amint a rajtuk záródó csapok megnyílnak, és a komor és veszélyes kort felváltja egy dicső és fejlődő időszak. Már nincs is az olyan messze, legalábbis nem hinné, hogy ez a beszorítottság, és ez az áldatlan állapot még sokáig eltarthatna a világban. A férfi szavait inkább megjegyzés nélkül hagyja, nyilván nem egyszerű dolog elveszíteni egy állatot, főleg ha ilyen tónusban emlékszik vissza rá, és se megbántani nem akarja a másikat, se együtt érzően, kettesben siránkozni egy bokor alatt. Elvégre még alig ismerik egymást. Ha neki vadászkutyái lennének akkor már olyanokat szerezne be amiket városőri munkásságában is hasznosíthat, tehát amolyan nagytestű, fekete, harapós dögök, inkább hajtók minthogy a másik kettőhöz tartoznának, a vadászat pedig remek alkalom lenne a falka kiképzéséhez. Mondjuk ha többen akár nagyobb testű állatokat is képesek lenyomni akkor egy megvadult ork, sem okozhat nekik gondot. A óriás az már más tészta, az nyugodtabb, és szálasabb. A kutyák is másképp viselkednének vele.*
-Hangulatosabb. *Állapítja meg.* -És a drága szőrméket, meg a szőnyegnek valót is csak télen szerezheti be az ember. Mert akármit is mondjon a szabó, semmi nem melegít úgy mint az a bunda amit keresztülkergettél az egész erdőn. *Ez akár el is mehetne egy szokványos vadász adomának is. Nyáron néhány állatnak talán szebb a bundája, a rövidebb szőrnek és a világosbarna bőröknek is megvan a varázsa, de egy farkas, róka, medve vagy hermelin ilyenkor mutatja csak meg valódi szépségét. Persze ő sem szándékozik pusztán a prémek miatt vérrel borítani be az erdőt. Nem holmi nemesasszony ő, hogy szekrényeket pakoljon tele finomabbnál finomabb kelmékkel, egy rendes bunda az ami kell télire, annak fajtáját pedig majd az erdő és a vadász szerencséje döntik el.
Figyelemmel követi a zöld ruhás ténykedését a nyomokkal. Egyetért abban, hogy egyetlen állat is elegendő húst ad mind egy jó ebédre, mind az otthoni kör megvendégelésére, sőt annyit, hogy ketten haza se fogják tudni vinni az összeset, ugyanakkor a bőr is elegendő lesz, legalább pár aranyra, ha nagyon ki nem lyuggatják. Viszont amit a másik mond, a szarvasnál nagyobb vadról az komolyan elgondolkoztatja. Szarvasnál nagyobb vadak mint a Drahunok persze járják az erdőket szép számban, de mielőtt lőne jobb lenne tudni azt is mire akarnak lőni.*
-Mire is gondol pontosan? *Teszi fel a kérdést majd maga is a nyomok mellé guggol hátha az ő egyszerűbb ismereteivel is ki tud hámozni valamit belőlük. Az irány tényleg adott. A csapás szép sima, és az ekkora állatok nem képesek nyom nélkül mászkálni az erdőben. Ha a nap delelőre hág akkor úgyis meg kell pihenniük az árnyékban, de talán még ez előtt is utol érhetik a nyomok gazdáit, ha elég gyorsak. Természetesen benne van a dologban.*

6855. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:52:30
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Daranel sosem volt trófeagyűjtő, viszont a bőr dolgokat kifejezetten kedveli. Neki nem lenne szüksége vadászlakra mivel nem a város szívében lakik így gyakran jut neki a friss levegőből, de pár lest azért beállítana szívesen azokra a pontokra, ahonnan a leginkább beláthatóak mondjuk a patakokra ahová az állatok járnak szomjukat oltani.*
-Nekem régen volt, de kevés időt töltöttem vele így nem sikerült betanítani... pacsit is alig adott. Most viszont én is tervezek venni kopót.
*Vadászkutyákból többféle is van attól függően, hogy a vadász mire is akarja igazán használni. Van amelyik kifejezetten a kisvadakra szakosodott, vannak a hajtók meg a kotorékok. Persze nem szándékozik kutyafarmot venni, de egytől több kellene.*
-A téli vadászat is érdekes, a nyomok pedig sokkalta tisztábban kivehetőek a friss havon.
*A kérdés mosolyt csal arcára, hiszen valóban nem olyan aki mészárszéket csinál az erdő közepén és vérrel színezi meg a leveleket, ágakat, törzseket.*
-Egy is elég, ha szép kifejlett. Örvendek Aoneer. Valóban értek a nyomolvasáshoz. Azok ott. *mutat a földre.* -Őzsuta és szarvasnyomok. Megismerni a formájukon. De a szarvastól talán találunk nagyobb vadat is. *guggol le a nyomokhoz, kicsit megsepregeti kezével.* -A nyomok északkelet irányba visznek. *bár ez nem igazán nagy felfedezés.* -Legalább hatan lehetnek. *tesz meg pár lépést, majd int Aoneernek.* -Nézd csak... úgy tűnik ragadozók nem követték őket.
*Nem lenne jó olyan ösvényre merészkedni, ami farkasok, vagy más veszedelmes bestiák territóriumába vezet.*
-Szerencse, hogy ezek a nyomok nem hiányosak így könnyebben lehet bennük olvasni. Szerintem nézzük meg őket.

6854. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 20:02:56
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A kijelentésből miszerint tényleg mind a ketten ugyanarra az állatra vadásznak és ugyanazokat a nyomokat követik még nem tud mit lekövetkeztetni, ez az egyszerű ténymegállapítás csupán a dolgok összefonódását mutatja. Különös fordulat ez a sorstól és még különösebb, hogy végül a higgadtabb megoldás kerekedik felül. Külön külön valóban elszalaszthatták volna a nemes állatot. Az agancs meg, már ha nem nőtényt lőnek, felőle lehet a másiké. Neki amúgy sincs a városi őrségnél akkora szabad falfelülete amire kiakaszthatná, sem ládája amibe eltehetné. Lehet vásárolnia kéne már végre egy házat Artheniorban, sőt ha meghúzza a nadrágszíjat akkor akár egy szebb vadászlakra is telhet, de amióta ezen elkezdett volna rendesen gondolkozni pont azóta kezdte elnyelni a világot ez a bűzló fekete tömeg is. Amíg pedig így van addig vadászlakot semmi értelme vásárolnia, Artheniorban pedig egy ház ára jóval magasabb mint a menekültek érkezése előtt. Majd ha már minden visszatért a rendes kerékvágásba vesz magának egy nagy házat és teleaggatja bőrökkel és trófeákkal.
Az ajánlatra tehát bólint, majd a következő kérdésre már kissé értetlenül rázza a fejét. Válaszolhatná azt is, hogy "már van", ezzel hátba veregetve a zöld ruhás férfit, de akkor talán fújhatná is a társaságot.*
-Sose értettem olyan jól az állatokhoz. De lehet télre már kutyákkal jövök. *A feltételezést megengedi magának, hogy mi lesz belőle az már más kérdés. Lehet túl nagy ez a légvár az ő számára és a végén kipukkad mint a buborék.*
-Miért mégis hány nagyvadat akarsz te elejteni? *Vonja fel a szemöldökét és most már fülig ér a szája. A másik valahogy nem tűnik olyan figurának aki lemészárolná a környék komplett vadállományát puszta szórakozásból, ráadásul épp az előbb vallotta be, hogy ő is egy nagyobb prédát szemelt ki célpontjául.*
-Aoneer. *Viszonozza a bemutatkozást hasonló egyszerűséggel, jobbját leveszi a számszeríjról és viszonozza a férfi kézszorítását.*
-Nos Daranel, megkockáztatnám, hogy te vagy kettőnk közül a jobb nyomolvasó, a vad se lehet már túl messze. Rád bízom magam.


6853. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 19:08:27
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A másik ember higgadtan fogadja Daranel érkezését, látszólag nem egy zöldfülűvel fut össze aki fölöslegesen hadonászik.*
-Akárcsak én.
*Legutóbb akkor lőtt nagyot amikor Kriag társaságában vadászott a majorságot körülvevő erdőségben. Ha a szilánkoknak vadászott akkor kisebb kotorékokat vagy nyulakat fogott, nem egyszer elég volt ehhez pusztán a csapda. Persze ezek nem adják vissza az igazi éles vadászat élményét, amikor sokkalta szívósabb és masszívabb állatot kapnak nyílvégre.*
-Társuljunk. Két jó íj többre jut mint egy.
*Egyébként a versenyvadászat sem tűnne rossz dolognak, de ahhoz jó lenne mondjuk mindkettejük mellé egy kutya... bár nincs kizárva, hogy a másik ember nem hozott magával. Arthenior erdejében sosem hátrányos, ha van egy társ, főleg mostanság. A zsákmányban pedig szívesen osztozkodik, e téren biztosan nem lesz gond.*
-Van kutyád?
*Daranel már régóta szeretne beszerezni egy igazi vadászkutyát. El is ment a minap körülnézni ez ügyben, de semmi értelmeset nem sikerült kifognia. Nagyon rá akartak sózni egy sólymot, de sosem volt nagy solymász.*
-Ezt nem vitatom. *enged meg magának egy halvány félmosolyt.* -Az ereje kárpótolja a lassúságát. Közvetlen közelről pedig még a legnagyobb vaddisznót is leteríti. A számszeríj egy célpontra nagyon erőteljes, de több prédára az egyszerűbb íj a hatásosabb.
*Mondjuk ha három farkas rohan felé akkor aztán ellehet a számszeríj. Ha viszont Daranelre rontana rá egy medve akkor aztán lövöldözhetné világba a nyilakat, és akkor sem zúzna akkorát mint a másiké. Ezért is lesz nagyon jó, ha együtt fogják folytatni a vadászatot... jól kiegészíthetik egymást.*
-Így mi remek páros leszünk.
*Közelebb lép, majd szabad kezét a másik felé nyújtja.*
-Daranel vagyok.

6852. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 19:06:06
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Lorsan és Nitta - új napok telnek csendesen tova//

- Szólok persze, de akár elfel is éltél volna, én más, egyedi példány vagyok, nem holmi tucat elf.
* Tréfálkozik ő is, nagyzol egy kicsit. *
- Te sem úgy születtél, hogy mindent meg tudsz főzni. Tanulni és gyakorolni kell, próbálkozni. Lehet párszor odaég az ebéd, de egyszer minden sikerülni fog.
* Vonja meg a vállát, ezekkel a dolgokkal ő is ugyan így van. Így is áll hozzá mások esetében is. Szóval igazán megértő elf, és még az egyenlőségnek is a híve valahol. Igen, sok szempontból. Például most ott, hogy lehetne rajtuk egyenlő számú ruhadarab. Ebéd után pedig újra ölébe ülteti a lányt és megint megpróbálja megnyugtatni, kicsit a lelkére beszélni. *
- Én sem úgy akarok élni, hogy állandóan féltenem kelljen az életünket. De ahogy tudok, haladok a kerítéssel. A meleg idő miatt ígérem, nem hajszolom magam annyit. Most rendet rakunk magunk után, elmegyünk úszni egyet, megnézzük a halakat és vacsora. A munkát majd holnap folytatjuk, jó lesz így? És majd akkor is, minden ebéd után kicsit úszkálunk, a melegben jót fog tenni. És majd minden nap előre szólok, hogy mit ennék szívesebben. Vadat vagy halat, vagy ami még jó falat és szemnek szájnak ingere. Egy kis püspökfalat, vagy nyuszifül.
* Az utóbbi kettőnél már újra poénkodik. Az elsőnél Nitta hátsójába csíp, a másiknál finoman a fülébe harap. *
- Mit gondolsz, ebben kiegyezhetünk?

6851. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 18:39:22
 ÚJ
>Hegyesfülű Kharizan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*Kharizan halk léptekkel halad az erdőben, figyelmesen fürkészi a környezetét.*
~Nem örülnék a kirabolnának, rossz kezdés lenne ebben a városban.~
*Mivel hogy már kezd esteledni, hátraveti a csuklyáját és arcát a szélnek tartva élvezi az életet. A gondtalanság érzése hirtelen eltűnik belőle amikor arra gondol hogy ezután mit tegyen.*
~Szükségem lesz egy társra ha fejlődni akarok. Az lenne a legjobb ha a mágiához és a fegyverekhez is értene.~
*Amíg ezen agyal, kiér az erdőből és egy tisztásra érkezik. Azoktól akikkel találkozott, azt hallotta hogy ezen a helyen mélyen magába nézhet és fejlődhet az ember. Elmosolyodik.*
~Lássunk hozzá!.~

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.10 19:11:50, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.

6850. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 18:27:52
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Az erdő félhomálya kellemesen takarja az égen ragyogó napot. Meg is bolondulna tőle, ha egész nap égő tarkóval kéne itt gyalogolnia. A környezete nesztelen, legalábbis egy erdőhöz képest. Figyel a saját környezetére, nehogy vadból üldözötté váljon. Az erdő sok vadat rejt ám nem mindegyik jó szándékú és ha valami megpróbálja őt becserkészni akkor neki kell előbb észrevennie azt minthogy a ragadozó támadhatna. Ebből a szempontból most elbukik. Egy csörtető szarvast, vagy egy a közelében ólálkodó élőholtat biztos észrevenne, egy erdei irbiszt, vagy más osonva közeledő ragadozót már nem biztos, a zöld ruhás íjász halk lépteit pedig egyáltalán nem hallja. Az erdő zajaiban sem áll be olyan változás amire fel kéne, hogy figyeljen.
Szerencsére már nem először vadászik, és ez a környezet azért mégiscsak bizalomgerjesztőbb mint a szegénynegyed szűk sikátorai, így mikor meghallja a hangot csak a fejét kapja hirtelen annak irányába. A számszeríjat tapasztalt használóként a föld felé fordítja és nem lóbálja mint az eszement, főleg nem emberi hanggal szemben. Az is sokat segít a dolgokon, hogy becserkészője nem mélységi, nem is ork, hanem egy látszólag vadászathoz öltözött, elf, avagy ember. Az előbbi esetben valószínűleg egyből agyonlövi a közelében ólálkodó figurát. Ezt az első pillanatban még nem tudná megmondani, a fül tetejének lapultsága csak a másodikban tűnik fel neki és nem is lehet hibáztatni érte, az öltözék az eszközök és a vadászatnak ez a kiforrott stílusa messze nem emlékeztet az által ismert kutyás hajtásokra. Épp ezért most a zöld ruhás az aki előnyben van.*
-Minél nagyobbra. *Feleli, halkan nehogy felzavarja ezt a kellemes nyugalmat, meg a vadak miatt sem érdemes üvöltözni. Ez a banditák erdeje, a farkasok tudják, hogy az emberi kiabálás finom húst hagy maga után. Arcán egy leheletnyi mosoly kúszik végig. Most nincs értelme kőpofát öltenie magára elvégre nem dolgozik és nem is a kártyaasztalnál háborúzik az asztal túl felével.*
-Akkor? Beálljak melléd vagy próbáljalak meg lehagyni? *Jön a teljesen jogos kérdés, hisz alighanem mindketten ugyanazt a célpontot szemelték ki maguknak. Innentől már csak az a kérdés megosztják e a zsákmányt, vagy versenyt futnak annak tulajdonjogáért. Egy szarvas leterítéséből mindkettejüknek csak haszna származna, ugyanakkor ha a másik illető megélhetésből csinálja azt amit ő szórakozás címszó alatt, akkor lehet jobban jár ha inkább más helyet keres magának és hagyja a könnyű lábú vadászt békében dolgozni. Hiszen tetszik vagy sem ez akkor is az ő birodalma, a városőr legfeljebb vendég, vagy átutazó lehet.*
-Ami egy ilyen lövés után még szaladgálni bír az megérdemli, hogy elfusson. *Vág vissza az erdőjárónak, nyílvetőjét még mindig a földre szegezve. A fegyver ereje vitathatatlan, a lassúságát pedig már jó ideje el tudja viselni. Való igaz nehéz fegyveres harchoz, és medvekoponyák bezúzásához valahogy jobban áll az ormótlan eszköz mint egyszerű nyúllövéshez.*

6849. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 17:23:22
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Talán nem a legjobbkor időzít a vadászathoz, mert az élőholtak miatt akár még belőle is válhat préda, de annyira hiányzik már neki ez a tevékenység, hogy nem húzza tovább.
Szokásos elf zöld köpenyét viseli, ami nélkül aligha látni az íjászt, és ami eltakarja a bőrvértjét. Alkarvédője megfelelően feszül egészen könyékig, hogy megakadályozza a köpeny ujjának össze-vissza lógását, ami akár még a célzásban is bezavarhat ha nem szorítja le. Nadrágja egy világosbarna kifejezetten vadászatokra használatos darab, amin van két nagyon mély első zseb, a csípő részen gumi gondoskodik arról, hogy ne csúszhasson le, a lábszár illetve fenék része pedig megerősített és vízálló. Ellenálló, rugalmas, extra könnyű, szellős. De ami a legjobb benne, hogy véd a rovaroktól, amik nyáron "megeszik" az embert. Fekete magas szárú bakancsa megerősített talpú, szintén vízálló, bélelt ámde nehézkesebb lábbeli.
Míves elf íja természetesen az elsőszámú fegyvere, ehhez illően egy egész tegeznyi nyílvesszőt is hozott magával szintén a leginkább elfek által használt változatát. Oldalán egy barna bőrtokban pihen a kiváló vadászkése, aminek pengéje lefelé hajló "hasas". Remekül megfelel nyúzásra, zsigerelésre, darabolásra.
Ezen felül a hátán lévő kis málhában van kötél, tűzszerszám, fáklya, hálózsák és még egy-két apróság.
Tehát mondhatni remekül felkészült, egyébként ha valaki végigméri tetőtől talpig azonnal észreveszi, hogy ez az ember bizony nem először járja az erdőt, vadont. Hosszú haját összegumizta, hogy lófarokként hordja és ne hulljon a szemébe.
Halk léptekkel, szinte árnyékként suhan a fák között, igyekszik valami nagynak a nyomára bukkanni. Aztán valami egészen másfajta nyomot vél felfedezni, aminek következtében azonnal letérdel, megfogja a nyomon belüli barázdákat, kitapintja, végighúzza kezével.*
~Bakancsnyomok.~
*Semmi kétsége efelől. Ezek szerint nincs egyedül, bár ez nem meglepő egy ekkora erdőben, viszont az már igen, hogy szinte lőtávolságban van a másik. A nyom alapján a bakancs talpa hasonló az övéhez ami arra utalhat, hogy egy másik vadász jár itt. Követi a nyomot, majd pár vad nyomát is felfedezi. Az egyik a szilva formájára, míg a másik az esőcseppre hasonlít.*
~Szarvas és őzsuta.~
*Szőr, csontszilánk, bőr vagy vérnyom nem "takarja" el a vadnyomokat, és egészen frissnek is tűnnek... tehát nem lehetnek nagyon messze.
Aztán midőn tovább megy megpillant valakit, aki szintén a vizsgálódással van elfoglalva. Amennyiben az nem veszi észre, vagy nem elég éles a füle, hogy meghallja Daranel közeledtét akkor behúzódik az egyik fa mögé. Az erődben sosem szabad hátulról megijeszteni valakit, főleg akinél egy irdatlan méretű számszeríj feszül kezében.*
-Nagyvadra? *szól oda félig takarásból, majd ha a másik felfigyel rá akkor megadóan emeli egyik kezét maga elé, a másikban az elf íj pihen.*
-Nem akarlak zavarni, és nem akarok bajt. Csak megláttam a nyomaidat, majd a vadakét is.
*Hangja teljesen barátságos és közvetlen.*
-Tekintélyes darab. *biccent a számszeríjra.* -Bár ha elsőre nem találsz vele létfontosságú szervet akkor sok idő, mire újratöltöd.

6848. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 14:25:47
 ÚJ
>Árva Lazyar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Éjtáncos Ruara//

*Meglepődig a jókívánságokon. Felvont szemöldökei, és sebhelyes homlokránca, azért egy jóleső mosollyal simul össze.*
~Még sosem kaptam egy ork "áldását".~
*Magában is kétellyel ejti ki ezt a szót, ezért sem mondja hangosan. Nem tudja mi ez vallás vagy hit, vagy mi is ez, de mindenesetre isteni jókívánságnak tűnt, amibe kicsit tisztelettudó köszönettel meghajtja a fejét, és viszonozza ahogy tudja.*
-Minden jót.
*Mondja, és egy egy utolsót még búcsúzkodik.*
-Viszlát Ruara.
*És azonnal sarkon fordul, ismer egy gyorsabb utat gyermekkorából. Azt veszi irányba, s nem siet nagyon. A csalitosban pár percen belül eltűnik a nyurga lány. Pár percet ténfereg vissza azon az úton amin eddig jöttek.*
~Onnan már Ruara eltalál a piacig. Én úgy emlékszem hogy valahol itt volt 'titkos út'.~ *Gyermekkorában az árvaházból erre szökött ki az erdőbe olykor-olykor.*
~Egy igazán szép, és megható erdei ösvény, egymásba hajló bokrok alkotta diadalívek hősszívű derekai hajlanak a napfény súlya alatt. Fehér szirmú ismeretlen virágok illatoznak az vadcsapás szélén.~
*Idéződnek fel emlékeiben a képek, persze hiába. Megtalálja gyermeki szabadsága alagútját, de a mérete is gyermeki maradt. Magas testével alig férne már át a rózsákkal benőtt bokrokon. Megszaggatná egy kissé ruházatát. Szomorún nézi, és felhőtlen boldogságára emlékszik vissza. Egy kecses mozdulattal lehajol, és bekukkant a bozótosba. Elfogja az agyát rohamozó nosztalgia. Emlékeibe meredten talán több fertályórát is gyermekkorának fantáziavilága felelevenítésével tölt.*

6847. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-10 13:22:30
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Az őrmester ezúttal messzebb merészkedett a város határait védő mágikus buroktól, vért nélkül, sisak nélkül, rangjelzések nélkül, Arthenior vad erdejébe az élőholt veszély kellős közepén, ám ezúttal nem is kétlábú vad az amit el akar ejteni, és jobban örülne, ha amaz élne mert a halottat nem lehet megsütni, és megnyúzni is rettentően undorító lenne. Egyszerűen unja a folyóparti kacsákat, valami nagyobb vadra vágyik, és ha nem hagyja el a város ijesztő kőfalait a természet vérengző és bestiális ölének viharos nyugalmáért, akkor hamarosan belebolondulna a szegénynegyedi szürkeségbe és a város leszegett fejű rongyos lakóinak látványába. A városőrködés szép és jó dolog, és hosszú hatokon át kötelességtudóan el is tudja végezni, de ő sem egy gnóm tákolta kakukkos óra ami csak kattog és végi a munkát szakadatlanul.
Az erdő fényes és zöld. Kora délelőtt van, a föld nedves, a füveken még ott a reggeli harmat, a sárban pedig már itt is ott is lát egy nyomot, de ezek többsége csupán nyúlé, vagy rókáé.
Öltözéke magas szárú kemény bakancs, barna bőrnadrág, már enyhén kopottas fehér ing, melytől lehet nem ártana lassan végleg megválnia, illetve egy a hideg ellen szolgáló utazóköpeny. Kezében a nagydarab lövésre kész számszeríj, övén az mesterkard lóg. Ez utóbbi nem épp vadászathoz való eszköz, de még mindig jobb mint a hatalmas alabárd amit korábban oly gyakran forgatott a barakk gyakorlópástjain. Azzal most csak a baj lenne, már amíg nincs lova. Lovat márpedig nem vételezhet az őrségtől saját szórakoztatására.
A fűútról lassan rátér a mellékutakra, elhagyott csapásokra. Próbál a terep alapján lefelé haladni, egy olyan helyre ahol összegyűlhetett az esővíz ivóhelyül szolgálva a szomjas őzeknek, vagy dagonyaként egy vaddisznócsaládnak. Ezek azok a vadak amelyekre most szüksége van, és amit szerinte érdemes lenne elejteni egy ilyen út során. Közben persze figyeli a a földbe mélyedő lábnyomokat és a fák oldalán található agyarnyomokat, már amennyire ért ehhez. Eddig a komolyabb vadászatokon neki csak lőnie és nyúznia kellett. A kutatás nem épp a szakterülete, mégis úgy érzi, eredményesen fogja zárni a napot.*

6846. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-09 13:01:06
 ÚJ
>Éjtáncos Ruara avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Árva Lazyar//

- Nem kell. *mosolyodik el az ork nő.
És szemlátomást a lány tényleg megakarja látogatni. Ennek különösképp örül, igazán érdekesnek tartja, fiatal létére. S ha hallaná annak gondolatait, még azt is elmagyarázná neki, hogy bizony nem a jel teszi különlegessé, a jel csak egy pecsét, mert beigazolja, hogy az. De így nem tudja neki elmagyarázni, és nem is akarna most mélységekig belemerülni ebbe. Márpedig sokáig tartana az, amit ezzel kapcsolatban mondhatna neki. Végül úgy tűnik elválnak útjaik. Siet valahová az ifjú. Nem bánja. Habár neki nem kell időre mennie sehová, mégsem árt, ha hamarabb megismeri a várost, és ebben egyedül tud a legjobban remekelni.*
- Várni foglak Yara. *fordul a lánnyal szemben, és különösképpen kedvesen mosolyog.*- A Mester útmutatása kísérjen utadon és adjon neked jó szerencsét. *búcsúzik, majd ha a vörös hajú elindul, Ruara is sarkon fordul, s teljesen a másik irányba megy. A többi pedig... majd az árnyak eldöntik, hogy hogy alakuljon a sorsuk.*

6845. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-09 11:51:00
 ÚJ
>Leblasa Rnachertylé avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Elveszve//

*Ahogy előlép a bokrok közül, először fel sem méri, kikkel áll szemben, sokkal fontosabb, hogy ők tudják, nem ellenség és nincs ártó szándéka. Ahogy ezt tisztázzák, már bátran felemeli a fejét, tekintetét végigfuttatva a két idegenen. Egy gnóm hölgy az egyik, találkozott már sok hasonlóval útjai során és nem is akar illetlennek tűnni, így hamar el is kapja fejét, hogy a fiút is végigmérje. Rá sem tervez néhány pillanatnál több időt fordítani, de ahogy tudatosul benne, mit is lát pontosan, nem bírja levenni róla a szemét. Hófehér bőr, hófehér haj és rózsás szemek. Nem az erek hálózzák be a szem fehérjét, az tényleg rózsaszín és ez lenyűgözi a lányt. Sosem hallott még efféle elváltozásról egy testen, de furcsamód tetszik neki. Különleges, szokatlan és mégsem ijesztő a megjelenése. Ellentétben persze Leblasával, akire ha ránéznek, rögtön elkapják a fejüket, undorodnak és pofákat vágnak.
A közelben van a város, ez már egy jó hír, viszont a jelen szerint mindhárman arra tartanak, ez már annyira nem dobja fel. Nem szívesen utazik társaságban... igazság szerint semmit sem tesz szívesen társaságban, de mégis csak udvariatlanság lenne most elköszönni és lelépni, miután megmutatták neki a megfelelő irányt. Ha együtt mennek, nagyobb biztonságban is lesz. Egyedül képtelen lenne magát megvédeni, de harmadmagával talán rájuk sem támad sem állat, sem rabló, sem élőholt. Aztán ha véletlenül kiderülne, hogy ezek ketten összejátszanak és ők fogják kirabolni, az elég kellemetlen lenne.*
-Hát... akkor gondolom hármasban folytatjuk az utat. *Mondja ki végül, majd ha elindul a hölgy, akkor néhány lépéssel lemaradva követi. Percekig nem szól semmit, csak hallgatja, ha a többiek váltanak pár szót, majd mire sikerül leküzdenie zavarát, odalép a fiú mellé.*
-Én... egyáltalán nem szeretnék udvariatlannak tűnni... de... megkérdezhetem, hogy... miért ilyen a hajad és a szemed...? *Alapból nehezen kezdeményez beszélgetést, de ez a téma még érzékenyebben érinti. Tudja, milyen érzés másnak lenni, és mennyire szégyenled magad, mikor mások vigyorogva vagy kárörvendve kérdezik, mégis mitől vagy ennyire más. Éppen ezért próbált óvatosan közeledni és finoman feltenni a kérdést, nem áll szándékában megsérteni a fiút.*

6844. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-08 13:51:37
 ÚJ
>Árva Lazyar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Éjtáncos Ruara//

*Homályos neki ez a nő. Az újonnan érkezett jövevénynek minden szavát érti, de szinte semmilyen megértési sémára nem tudja felhúzni. Hanyagolja is azt a kényszerét hogy mindent megértsen, és mindent megtudjon.*
~Pedig ez a mágia alapja.~
*Teszi hozzá magában, mestere régi szavait. Tényleg úgy érzi, hogy nagy dolgokra hivatott, de nem a jeltől az arcán. Mindenkinek mást jelentenek a dolgok. Neki ez élete leggyönyörűbb hibájának a jele. Nem pedig nagy dolgok, orákulumszerű fényjelzése. Nagyjából csendben marad eztán. Elfelejtette, hogy ő maga bemutatkozott e. Egyszerűen nem jut az eszébe, hogy mondta e már, hogy hogyan hívják. Egyszerűen, ha nincs más akkor elejti még egyszer.*
-Én Árva Lazyar vagyok. Barátok csak Yarnak hívnak. Gondolom az előtagot nem kell magyarázni.
*Mondja, s így kísérgetik egymást egy darabig. Hamar odaérnek az erdei ösvényen. A kovácsműhelynél balra fordulnak, és itt el is köszön Ruarától. Eleget időzött, és a Syllerworf villában nem szólt senkinek hogy hova megy. És hát, személyzet sincs mostanság. Sietnie kellene.*
-Rendben. Akkor a piac.
*Mosolyodik el.*
-Ha arra járok mindenképpen meglátogatlak.
*Mondja őszintén, és tényleg. Egy ilyen furabogár mindig jó társaság. Most is végtére segített Yaron. Elméjének szobája tisztább nem is lehetne. Minden felcímkézve hever a polcon. Még nem hátrál el. Várja mit reagál a másik. Kedves mosollyal néz bele az ork szemeibe.*

6843. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-08 11:36:02
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta - új napok telnek csendesen tova//

*Meglepve pillant Lorsanra, aztán elmosolyodik, miközben igyekszik magában helyretenni a dolgokat.
Úgy gondolkodott, mintha a párja is ember lenne, pedig elf, és így bizonyára azért valamiben másképp is működik a teste. Hiszen sok elf, ahogy hallotta egyáltalán nem is eszik húst, csakis növényeket fogyasztanak. Lorsan más, sokat élt emberek között, Nitta ezzel már tisztában van. De ettől a teste működése nem lesz más, hiszen csak rá kell nézni, túl van a nyolcvanötödik születésnapján is, mégsem néz ki idősebbnek harmincnál.*
~Igen, máshogy működik, de majd beletanulok. Bár, van amiben nem más.~
*Nitta elmosolyodik, ahogy eszébe jutnak azok a dolgok, amelyekben Lorsan nagyon is emberi. Halványan elpirul.*
- Ahogy szeretnéd. Akkor neked is a hal. De kérlek, tényleg szólj! Tudod, előtted még sosem éltem elffel *teszi hozzá félig tréfásan.* ~Nem mintha mással éltem volna. Mert ez nem olyan, mint gyereklányként a Wynn udvarházban.~
- Nos. Hideg gyümölcsleves. Emlékszem egy régi receptre és... szóval legalábbis úgy dereng a dolog. *Nitta elpirul.* De annak idején én nagyon szerettem. Holnap megpróbálkozom vele.
*Még nem mondja ki mire gondol, végtére is jobb lesz az meglepetésnek, ha sikerül.
Miközben dolgozik, és igen, a párján legelteti a szemét azért tervezget is magában. Apróságokról gondolkodik, mindennapi női dolgokról is, az étel, a mosás, az új ing Lorsannak, nos igen, bár ing nélkül kifejezetten szemet gyönyörködtető látvány az ő párja ebéd közben.
Nitta nem annyira finnyás úri lányka, hogy ne örülne annak, ha láthatja a kedvesét. Ugyanakkor a halványzöld szemek átható pillantása, hacsak valamit nagyon félre nem ért, olyasmit üzen, hogy Lorsan pillanatnyilag nagy híve lenne az egyenlőségnek, öltözködés terén is. A lány halványan elpirul.*
- Ez jó ötlet. Egyikünknek sem árt egy cseppet lehűlni a tónál. Azonkívül élőholtak ide vagy oda, sokra nem megyek, ha a legforróbb délben hőgutát kapsz ásás közben. Igaz, nem érünk rá vacakolni, de az nem segít, ha túlhajszolod magad.
*Nitta komolyan beszél, szavainak nyomatékot is ad egy kis biccentéssel, és azzal, ahogy kezét Lorsan baljára simítja.*
~Fontos vagy nekem. Szeretlek.~
- A hordó jó lesz. Egy kis pihenő. Estére meg a halak. Aztán még haladhatunk valamennyit napszálltáig.
*A lány félrebillenti a fejét.*
- De én úgy vagyok vele, ha nem mehetek be a vízbe csak tíz percre, megmártózni, akkor elterülök és összecsuklom. Bizony. És velem kell tartanod.
*Nem, ez nem gyerekesség. Nem is nemtörődömség.*
- Hidd el jót fog tenni! Nem hagyhatjuk, hogy az az izé mindent elvegyen tőlünk. Igen, felkészülünk, de nem hagyhatjuk, hogy... Nem adhatjuk neki az életünket. Az a mienk.
*Nitta bizakodva és reménykedve néz a párjára, úgy érzi, Lorsan még a kissé rossz megfogalmazás ellenére is biztos megérti, mire akar kilyukadni.*

6842. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-08 10:32:05
 ÚJ
>Shyahar Ezymo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Tűz és Víz//
//Morfiusz//

- Azt úgysem mered! *válaszol vissza azonnal.* Különben is, ahova pacsi, oda puszi is!
*Shyahar elneveti magát, majd a botjára támaszkodva hátrál két lépést, ha esetleg a férfi rögtön el akarná kapni, bár azért esélyesebbnek tartja, hogy Morf most nem hajszolja, a bokája miatt.*
~Ha valamit tenne is, most gyengéd lenne és óvatos. Azt hiszem...~
*A férfi vigyorát látva azonban kissé elbizonytalanodik ezzel kapcsolatban, ugyanakkor igyekszik ezt leplezni, szélesen mosolyog ő is.*
- Igyekszem arra gondolni, hogy alig pár órácska és itt leszel épségben és egészben. Vigyázz magadra, jó?
*Tudja, Morfiusz nem szereti, ha ő félti, meg nem is nagyon érti, mire való ez, de ettől még a tényeken változtatni nem tud. Shyanak fontos a férfi, így nyilván nem akarja, hogy bármi baja essen. Nem tudja csak úgy kikapcsolni az érzéseit.
Integet, aztán nézi, a férfi hogyan tűnik el az erdőben, követve egy valószínűleg csak számára látható ösvényt.*
~Remélem nem esik semmi baja. Meg se találnám őt, ha nem érne vissza. Vagy talán mégis, azért hagy maga után nyomokat.~
*De ilyen gondolatokra a lány nem akar időt vesztegetni. Nem bizony, nem akarja a bajt bevonzani, így is éppen elég gondot okoz az ő bokája.
Zöld ágyakat tör, majd óvatosan a botja segítségével újra leereszkedik a rejtekhelyre, és nekiáll kissé összetakarítani, a földes padlót felsepri, a bókhálókat leszedegeti. Egy-egy nagyobb lakó láttán aprót sikkant.*
~De végül semmi rendkívüli. Pár pók. Szerencsére patkány nincs. Egér sincs. Bogarak. Pfúúj! Ki kell rázni a takarót a priccsről!~
*Pont ezt teszi. Botladozva közlekedik, jóval lassabban, mint szokott, de azért halad, lépésről lépésre a menedékük kezd inkább egyfajta földalatti lakhellyé válni. A kirázott takarót hagyja kicsit a napon, hogy frissebb illata legyen, aztán visszamászik le a lépcsőkön, és pakolgat kicsit, egy üres ládából asztalt rögtönöz, mécsest keres.*
~Bár idelent jobb lesz majd vigyázni a tűzzel!~
*Elfáradva mászik fel újra a felszínre. legszívesebben csak elheverne a fűben, de még van dolga.
A fekete nadálytövek, miket látott, magukhoz csalogatják, szed a levelükből. Menet közben vesz észre pár málnabokrot, tele a bíbor bogyókkal, így hát gyűjtögetni kezd, a fémbögréjébe szed a gyümölcsből, és pár szemet a szájába is dob.
Aztán inkább a forrasztófű leveleinek szenteli a figyelmét. Keres két laposabb követ, majd azokkal együtt telepszik le, letekeri a kötését a növény leveleit a kövek között zúza meg, aztán a bokájára borítja, majd a vizestömlőjéből újra megvizezi a kötőjét, azt teszi a levelekre, végül visszatekeri a pólyát is.*
- Ez is kész. Morf... hallod?
~Bolond lány, magadban beszélgetsz.~
*Shya végül elhever a fűben, és várja vissza a kedvesét. Talán kicsit el is szundít, ami nem nehéz, mert a nap pont a kis tisztás azon szegletét süti, ahol pihen.
Morfiusz hangjára ébred, szemeit dörgölve ül fel a fűben, és igen, bár máskor felpattanna, és szaladna a férfi karjai közé, most az a bokája miatt nem nagyon megy. Így inkább nevet, boldogan, hogy a férfi visszatért, és ő maga is ölelésre tárja a karjait.*
- Majd mindjárt meglátod! *ígéri vidáman.* Csak lábra kapni nehéz, de jár ám neked a csók a vízért. Meg talán nekem is...
*Shya vidáman nyújtózik Morf felé a fűből, várva, hogy a kedvese odalépjen hozzá és vagy felsegítse, vagy mellé térdeljen.*

6841. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-08 06:37:54
 ÚJ
>Niras, a Táncos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Lemaradva//

*Gyűlöli az erdőt, de csak azért mert hátráltatja.*
-Igazán vághatnának ide egy ösvényt, amit aztán kiköveznek, hogy az ember kényelmesen tudjon haladni. Nem lenne olyan nagy dolog.-
*Morogja lovának, akit időnként kantárszáron kell, hogy vezessen, mert az erdő egyes részein nem lehet lovagolni. Ha nem lenne ez az átkozott helyzet, nem izgatta volna az, hogy lemarad, ám így kénytelen sietni, mert minél hamarabb rendezik az élőhalott kérdést, annál hamarabb térhet vissza ahhoz a tevékenységhez amihez a legjobban ért. A nőkhöz. Bár van hátránya, sikerül elcsípni pár favágót, aki látni vélte a törpét, így Niras folytatja útját, egyenesen megcélozva a várost.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257