Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 193 (3841. - 3860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3860. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-21 18:48:58
 ÚJ
>Letrion Raeyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Megfontolt

//Az Unikornis átka//

*Amennyiben esetleg elkerülték Arsenorral egymást, a kabátot belegyömöszöli a táskájába, majd odaadja neki később. A csapdával is hamar végeznek, amit aztán az óriás magával visz, nehogy lába kéljen, s kétfelé nekiállnak botokat szedni. Közben dalolászik:*
-Ugye gondolsz néha rám?
Kopár, téli éjszakán...
Ugye gondolsz néha rám?
Ha a lomb sárgul a fán...
*Énekli egymagában, hiszen nem egy dalos pacsirta hangjával van megáldva, ezért csak magában szokott dalolászni, ahol nem veszélyezteti senkinek sem a hallását. Mivel valamelyest távolodik is a falutól, na meg tart egy bizonyos távot az erdő mentén, ezért ez idő alatt nem is vesz észre semmi különöset. Így Addig, amíg fát gyűjt, csak akkor vehet tudomást az anomáliáról, ha Agbrerve észreveszi, és esetleg kiált neki. Amúgy pedig, békésen danolászgatva gyűjtöget (hát nem tüneményes, mintha csak virágot szedne a zöld mezőn? Annyi különbséggel, hogy inkább unikornis-gyilkos karó-ágakat gyűjtöget a lepusztult, téli időben) bele sem gondolva, hogy a saját hangja egy fokkal hátrányosabb helyzetben hagyja, ha esetleg „valami” észrevenné az erdőben. Ilyenek, hogy az egy pillanattal később veszi észre, meg az egyszerűbben méri be őt, etcetera. Na persze azért óvatos, és nézelődik serényen – azért mégiscsak tudatában van annak, hogy sokan nem tértek vissza ebből az erdőből. Tehát, ha az a bizonyos megszólítás nem hangzik el, és ha nem nyársalja fel semmi az erdőből kirohanva, rövidesen visszaindul, annyi fával, amennyit talált. Visszamegy megint a helyre, ahol korábban a csapdát összeállították. Lerakja ott a fákat, az óriás meg majd kifaragja őket, neki úgy tűnik, jobban megy, mint Raeyannak menne. És ha még ez idő alatt sem sikerült senkinek felfedeznie a falat, (ami már igazán valószínűtlen, hiszen tartott egy kis ideig a kóborlása) ÉS ha valamilyen okból kifolyólag a falusiak még nincsenek ott a vigyorukkal, akkor eldönti, hogy:*
- Szétnézek a faluban, talán találok valakinél egy ásót.
*És így, ebben a valószínűtlen eset-összeállításban őneki kell először megindulni a falu felé, el az erdőtől...*

3859. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-19 18:10:08
 ÚJ
>Mordach Harders avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147

Játékstílus: Szelíd

// Átkozott fogadó //

- Ez most valami vicc? *röhögi, ám hamar rájön, hogy ez teljesen komoly* No, Drága, akkor azt hiszem, hogy nincs itt maradásunk így. *pillant Ada felé* Viszont így már érthető, honnan van ennyi bevétel. Ahogy néztem, amúgy sem "átlagos" személyek járnak ide, mi pedig e szempontból azok vagyunk.
*Lényegében kicsit megkönnyebbülve sóhajt fel, hogy nincs a háttérben semmi turpisság, sem valami fura mágia, csupán egy igen magas költségű fogadóról van szó, ami egyértelműen nem nekik lett kitalálva. Bár igen rossz lesz, hogy nem tölthetik itt az éjszakát, viszont remélhetőleg elült a vihar, s majd Mordach kitalál valamit. Ha nem mást, megint beveti teleportációs képességét, vagy este csinál tüzet az ez ágra irányuló mágiájával. Van itt megoldás... Vándorként számos "B" tervnek kell lennie az ember tarsolyában, hiszen bármikor beüthet a baj, s valahonnan elő kell húzni valamilyen megoldást. Így bár még maradna kicsit melegedni s beszélgetni, de gondolatainak egy része már az éjszaka s annak átvészelése körül forog.*
- S mondja csak, jól megfizetik a szolgálataiért? *legyint* Gondolom igen, hiszen ha ilyen drágák a költségek, akkor minden bizonnyal az alkalmazottakkal sem szűkmarkúak.
*Ő sem vetné meg, ha ilyen állása lenne, persze csak akkor, ha a pénz dominálna számára, de mivel neki az számít, hogy élvezze az életet, így hát nem maradna egy helyen. Persze minden bizonnyal minden idősebb egy ilyen remek és biztos helyről álmodna.*
- Ez csak természetes.
*Helyesel Awer szavaira, miszerint a vendég az első. Ezt el is ismeri, hiszen ők lényegében nem számítanak vendégnek, hiszen egyértelműen Awer tudtára adta, hogy nekik nincs pénzük ilyen ellátásra, s szándékoznak tovább akar állni majd. Ez mind szép és jó lenne, ha a férfi nem kezdene sületlenségekről beszélni, amit Mordach nem igazán tud hova tenni.*
- Ez valami vicc? *szökik ki száján ismételten a kérdés* És ha mi nem akarunk itt dolgozni? Nem tudtuk, hogy milyen italt iszunk, és amúgy is, az csak egy ital, nem pecsételheti meg ezt a bizonyos alkut, ami eleve érvényét veszti, hiszen egyoldalú volt. Tehát... *előhúzza ekkor hosszúkardját* Nem lesz semmi gond, megoldjuk. *súgja oda Adának, majd Awer felé pillant* Mi most szépen elmegyünk innen, és senkinek sem lesz baja. Nem kell a szállás, nem kell az étel, nem kell semmi. Úgyhogy megyünk.
*Azzal elkezd hátrálni, ám mikor maga mögé pillant, meglátja az ajtóban azt a bizonyos alakot, aki még őket kísérte ide. Kicsit oldalazva halad felé, remélhetőleg úgy, hogy nem fog harcra kerülni sor, hiszen a tündér mellett inkább elkerülné az ilyesmit.*
- Nem célom erőszakosan távozni, szóval szerintem hagyjanak minket békében távozni. *utal az ajtónállóra* Nem tisztességes az alku, így hát nem is áll részünkről.
*Nyomatékosítja mégegyszer az egészet, immáron kissé határozottabban, jelezve, hogy most már egyáltalán nem szándékoznak maradni, főleg nem így. Nem is gondolja végig, hogy munkával kiválthatnák az egészet, hiszen egyelőre csak az jár a fejében, hogy erőszakkal őt senki se kényszerítse semmire. Lehet, hogy jól jönnének ki az egészből, és ki tudja, hogy mennyi lenne az a bizonyos ciklus, ám ez a hirtelen jött információmennyiség teljesen eltereli a figyelmét, s vándor érzékei hamar kijönnek. Ha rajta múlik, akkor bizony nem fognak maradni, s ehhez bármennyi fejet levág, ha kell. Ugyanakkor a normális beszédet meghallgatja, azonban az ilyen piti kis alkuktól igen csak dühbe gurul. Ezért most sem igazán veszi terítékre az összes lehetőséget. Talán ha máshogy adták volna elő ezt az egészet, még meg is fordult volna a fejében, hogy egy ideig itt maradjanak, hiszen ezzel talán pénzt is kereshetnének, illetve valójában eléggé szép helyen lennének. Távol a sok korcstól, egy nyugodt helyen... Ám egyelőre ez nem jön felszínre, csupán az, hogy innen kijussanak. Egyelőre nem tudja, hogy meg kell-e küzdenie, de valamiért van egy olyan sejtése, hogy ha már ekkora pénzek forognak ebben a fogadóban, akkor a védelem sem éppen egy kutyán fog mondjuk múlni, akit még egy gyenge törpe is legyűrne. S a mágiát elnézve... Talán nem lesz olyan egyszerű, mint azt először gondolta...*

3858. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-19 16:45:05
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// Az Unikornis átka //

*A csapat megoszlott, viszont sajnos azt nem lehet elmondani, hogy sikerrel járna bármelyik is.
Saun és Arsenor hiába próbálkozik a templomnál, ott senki sem nyit nekik ajtót. Fáklyák sem égnek odabent, illetve semmi mozgás sincs. Az is feltűnhet nekik, ha esetleg valami lakónál akarnának próbálkozni, hogy most senki sem nyit nekik ajtót, az összes zárva van. Köztük a fogadó is... Hiába akarnak visszamenni, amaz zárva van, s már odabent sincs semmi világítás. Könnyen lehetne gondolni, hogy azt hitte a fogadós, hogy végleg elmentek az erdőbe a kalandorok, így pedig tarthat egy kis szünetet. Lényegében ez lenne a logikus következtetés. Ó, bárcsak minden ilyen egyszerű lenne...
Egyelőre úgy tűnhet, hogy Saun és Arsenor eléggé rosszul járt, ám egyet biztosan tudnak, hogy Raeyan és Agbrerve az erdő felé indultak. Ha ők is esetleg elnéznek arra, akkor a táblák előtt még láthatják a csapdákat, ám a két bajtársat sehol. Ezzel szemben a hölgyemény és az óriás bár ott áll, viszont ők sem látják, ha a másik kettő megállt a tábláknál. Most akkor hogy is van ez? Egyik fél sem sejthet egyelőre turpisságot, ám minden bizonnyal hamarosan ki fog derülni.
Ha Raeyan és Agbrerve úgy döntenek, hogy kell még nekik valami felszerelés, vagy esetleg visszamennek a többiekért, akkor igazán furcsa dolgot tapasztalhatnak. Nem tudnak kimenni... A táblák előtt mintha valami láthatatlan fal gátolná meg őket abban, hogy kilépjenek. Nem lehet összetörni, sem megkarcolni, sem aláásni, vagy felette átrepülni. Mintha csak egy láthatatlan búra emelkedett volna az erdőre, mely fogva tartja őket ott.
Ha Saun és Arsenor úgy dönt, hogy megkeresik a többieket az erdőszélen, akkor amint átléptek a táblákon, hirtelen mintha a semmiből tűnnének elő a társaik, akik ugyanezt tapasztalhatják. Viszont a két férfinek sincs visszaút... Ők is bárhogy próbálkozhatnak, nem fognak kijutni innen.
Ha ők ketten is úgy döntenek, hogy belépnek az erdőbe, akkor szokatlan jelenségnek lehetnek tanúi mind a négyen, ha egyesültek. A nép lassan kezd szivárogni a táblákhoz... Őket jól látják, s az arckifejezésekből észrevehető, hogy a nép is látja őket. Viszont mintha más vonások lapulnának ott... Nem a kétségbeesett, vagy a reménykedő, hanem valami sokkal más. Egy mosoly. Egy mérhetetlen gonoszságot tükröző mosoly lappang mindegyik arcán. Felfedezhetik a tömegben a kislányt az anyjával, ahogy a rózsás férfit is, és a fogadóst is. Látszólag az egész falu itt van - még azok is, akikkel Khream lovagolt el. Látszólag... Ugyanakkor ha jobban megnézik, két személy mégis hiányzik. Khream és a pap... Talán az ő kezük van benne az egészben? Vagy esetleg... Ők sem tudják, hogy miben mesterkedik a falu? Ezt egyelőre nem lehet tudni, ám egy a biztos, hogy igen szép csapdába csalták a kalandorokat. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor vajon tényleg létezik az Unikornis és a kis serege, vagy esetleg az is mese volt? Mi a céljuk pontosan ezzel az egésszel? S egyáltalán hogy lehet innen kijutni? Kérdések kérdések hátán...
Ha Saun és Arsenor esetleg még nem akarna belépni a társaik után, akkor egyértelműen a nép sem fog megjelenni, illetve változatlanul senkivel sem fognak tudni kapcsolatba lépni.*

3857. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-19 14:37:45
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

// Az unikornis átka //

*Arsenor talán egy nagyon kicsit de, meg is nyugszik, hogy nem ő az egyetlen akivel ilyesmi történik. A kérdésre ő is elmondja a saját esetét.*
-Nekem ébredés után is fájt egy kicsit.
*Igaz ennek ehhez semmi köze de, el kellett mondania. Talán az idegességét is kibeszélheti magából így. Evés után az óriással tart a kovácshoz ahol választ magának egy kardot és ha talál akkor egy hüvelyt szerez. Majd pedig sok sikert kíván az óriásnak és a templom felé megy. Ő személy szerint nem hiszi, hogy egy pap tudna rajtuk segíteni de, meg kell próbálnia.*

3856. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-18 23:47:13
 ÚJ
>Saun Lamar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

// Az unikornis átka //

* Végül csak beigazolódik Saun gyanúja, s nem ő az egyetlen "áldozat". Ami viszont szokatlan, hogy csak kettejüket találta meg álmában a lény. *
- Sajnos fájt. De inkább álmomban, mint a valóságban. -
* Mondja a nőnek, majd maga is feláll az asztaltól. Mivel Arsenor úgy dönt, hogy vele tart, feloszlik a csapat. *
- Rendben van, a templom előtt találkozunk. Megyek én is összekészülök addig. -
* Válaszolja, majd felmegy a szobájába, s arcán komor kifejezéssel összeszedelőzködik. Magára húzza láncingét, felköti fegyverövét majd hátára csapja a pajzsát. *
~ Ideje megtalálni bizonyos válaszokat, bizonyos kérdésekre. ~
* Szalad le a lépcsőn, s megy ki a fogadóból. Egyenesen a templomhoz megy, s ott várja be bajtársát, hogy közösen beszélhessenek a pappal. *


3855. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:55:17
 ÚJ
>Areda Kuen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

// Átkozott fogadó //

*Ugyan a beszélgetésbe nem szól bele, viszont a szája majd' tátva marad a szobaárak hallatán. Pedig ő aztán volt már drága helyeken, szülőfalujától távol töltött első napon a legnevesebb szállót választotta ki magának, ám ott is csak ötszáz arany volt a legdrágább szoba egy éjszakára. S igazából el sem tudja képzelni, mit tudhat ez a kis épület, ami megér valakinek akár több ezer aranyat. Mert bármi is legyen az, neki ugyan semmi kedve egy ilyen helyen maradni, ha a vagyonát egyetlen éjszakának kell szentelnie. Épp fordulna Mordach felé, hogy minél hamarabbi távozásra bírja, viszont az Awer nevű fickó máris a következő kérdést válaszolja meg, s nem szeretne a szavába vágni. Ráérnek később is megbeszélni, hogy maradnak-e.*
~Ennél furcsább helyre nem is csöppenhettünk volna, úgy látszik a "szerencsénk" most sem hagyott cserben minket.~
*Még akkor se tudná megjegyezni a felsorolt tisztségeket, ha akarná. Takarító, szobaszolgálat, szakács, mindenes; ezek már sokkal beszédesebbek a számára, s be is tudja azonosítani őket. Bár azt nem tudja pontosan, hogy a mindenesnek mi is lehet a feladata, talán bevásárlás, ajtónállás...*
-Akár én is lehetnék vendég...
*Zsörtölődik az orra alatt, hiszen tény, még nem jelentették ki, hogy a maradás vagy távozás mellett döntöttek-e, de ő mindenképpen az utóbbit preferálná a csillagászati árakat hallva. S talán meg is osztaná véleményét a Vörössel, ha az öreg nem nyitná újra szólásra száját. Figyelmesen végighallgatja, de olyan érzése támad, mintha csupán külső szemlélője lenne ennek a rémálomnak. A vihar, a Dzsimghol, a sötételf hölgy, az ajtóban megjelenő alak, ezek mind csupán vad képzelőerejének kivetülései. S talán el is merülne a hazugság jóleső biztonságában, ha nem kapaszkodna erősen Mordach karjába, ami itt tartja őt, a valóságban. Igaz, még nem volt túl sok idejük együtt, de biztosra veszi, hogy a férfi mindent meg tud oldani, így a kiabálás és felháborodás helyett, kérlelő tekintetét a vérszín íriszekre emeli remélve, hogy ott megnyugvást talál. S legyen akár aggodalmas, akár biztató az a pillantás, ami fogadja az övét, úgy hat rá, mint egy apró reménysugár. Eszébe jut, hogy legyen bármennyire is kétségbeesett, ezt a helyzetet nem kell egyedül átvészelnie, így talán könnyebb lesz, s elfogadhatóbb.*
-Mi lesz most?
*Nyögi végül ki a percek óta fogalmazódó kérdést.*

3854. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-18 12:13:47
 ÚJ
>Agbrerve Erorakth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Az unikornis átka//

*A nő kérdésére igenlően bólint és igenlően morran egyet.* -Ha igaz amit a falusiak mondtak akkor itt szokott megjelenni. *Talán valami különleges kapcsolata van az erdő ezen pontjával, de könnyen meglehet, amint megérzi a veszélyt máris új helyet választ, vagy épp el se jön többet. És arról nem szólt senki mennyire gyakran látogatja meg ezt a helyet az erdőszélen. Előbb vagy utóbb lehet nem lesz más választásuk tényleg be kell szivárogniuk az állat terepére. Akkor viszont kell egy hely ahová visszavonulhatnak.
Ha a nőnek van bármiféle javaslata azt szívesen meghallgatja. A gödör ásást is elvállalja, már ha ez felvetődik. Elég nagy vermet kell létrehoznia, mélyet, hogy az unikornis lábai elmerüljenek benne hosszút, hogy ne mellette menjen el, szerencsére szélesnek nem kell lennie, ha csak a mellső lábait nyeli el a verem és egyik szélén a hasa másikon meg a nyaka áll, akkor is elég kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Az embereknek és orkoknak állított csapdákat jól ismeri, ám unikornisnak és nagyvadnak most állít csapdát először. Ha egy átlagos e világi lény lenne az ellenfelük, akkor ugyanúgy vadászhatnának rá mint egy szarvasra vagy vaddisznóra. A hajtók elindulnak az erdő egyik feléről, a vadászok pedig lándzsákkal és íjpuskákkal várnak a túloldalon. Sajnos négyen mind a hajtáshoz mind a vadászathoz kevesen vannak, ráadásul nincsenek jó lőfegyvereik amiket bevethetnének, se dárdák se nyilak. Mondjuk az ellenfelük eddigi teljesítménye alapján inkább dárdavetőkkel vagy gnóm kartácságyúkkal kéne várakozniuk. Sajnos szorítja őekt az idő, pontosabban a falu türelme. Most még örülnek nekik, ám ki tudja, ha egy hét múlva sem lesz eredmény lassan ő ellenük fognak majd kalandorokat hirdetéseket kiadni. "Bátor harcosokat keresünk akik megküzdenének a falunkon élősködő négy martalóccal és az emberfaló szörnyetegükkel". Amilyen titoktartóak, ezt már csak a jelentkezőktől tudnák meg.
A karók összegyűjtése nem nehéz, de rettentő időigényes feladat. Ezért örül a nő segítségének. Annak, hogy egyedül mászkáljon az erdőben már kevésbé.* ~A lény csak este jön, a lány meg tud vigyázni magára.~ *Ráadásul így a gyűjtés is sokkal gyorsabb mintha együtt mennének. Ritkák a hosszú egyenes fadarabok, annál több a göcsörtös gyenge ág. A földbeverésük szinte gyerekjáték, mind a falutól mutatnak az erdő irányába, még pár tuskót is gördít alájuk, fedezékképpen. A csörgő zörgő kötéllel szemben ezzel már meg tud elégedni. Ügyes kis barikádot hoztak össze. Most már csak valamiféle haditervre lenne szükségük, esetleg belekezdhetne a gödör ásásába.*
-Ha megjelenik a lény megpróbálom felétek terelni. *Nem egy okos ötlet ám jobb gondolata nincs.* -Mögéje lovagolok, elzárom az útját, kidöntöm a fákat és megpróbálok minél nagyobb zajt csapni. *Várja az ellenvetéseket, mi több egyenesen kívánja azokat. Ha a tervezés az ő kezébe kerül abból jó nem sülhet ki és ezzel tisztában is van. Ha valami balul ütne ki azt sosem bocsátaná meg magának, főleg ha meghalna dolgavégezetlenül, akkor a túlvilágon egy egész örökkévalóságon át marcangolná magát miatta.*
-Addig esetleg felderíthetem a környéket. *A karógyűjtés kapcsán már megismerték a terepet, de ha a lény meglóg és nekik üldözniük kell akkor nem árt tudni merre menyjenek.*

3853. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-17 21:20:44
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80

Játékstílus: Szelíd

// Átkozott fogadó //

*Mordach kérdésén, hogy honnét van bevétel, először csak elmosolyodik Awer. Logikus kérdés, és minden második vagy harmadik betérő meg is szokta kérdezni.*
-Egy éjszaka olyan ezerötszáz, kétezer aranynál kezdődik. A lakosztályok húszezer arany lehet. *vigyorogva nézi a párost, ahogyan lassan felfogják a mondott összegeket.* Bár ezek a számok kicsit túloznak, mivel nem szoktuk a maguk aranyára átváltani. Inkább drágakövek, és egyéb fizetést szoktuk elfogadni. *Awer tudja, hogy ilyenkor szokott az első megdöbbenés megtörténni, ezért hagyja, hogy a páros megeméssze a hallottakat. Hiszen a Pegazus tizenöt aranyas árához képest ez megfizethetetlen. Ha a páros minden vagyonát össze tenné, akkor sem biztos, hogy itt tudnának marad az éjszakára, ha fizetniük kellene érte.*
-Nehéz lenne lefordítani, hogy mit is jelent a Thi-Ghor kifejezés. *kezd bele Awer kedvesen.* Ha megpróbálnánk, akkor valahogy így hangozna. A személy, aki a pult mögött áll miközben kézben tartja a problémákat. Ha szebben akarjuk megfogalmazni, akkor én vagyok a fogadó intézője. Minden pozíciónak meg van a maga egyedi megnevezése, és persze a feladatkörei is. *magyarázza a párosnak, akiknek furcsa lehet, az ilyen elnevezés. Awer úgy dönt, hogy a többi pozícióról is mesél nekik.*
-Összeen öt pozició van. Thi-Ghor, Anoo-Baa, Anoo-Ghor, Tid-Hass, és persze a jó öreg Net-Hig. Mindegyiket nehéz lenne lefordítani, mint a Thi-Gor-t, de nagyjából takarító, szobaszolgálat, szakács, és mindenes a maradék négy.
*Awer olyan nyugalommal válaszolja meg a legtöbb kérdést, csupán arra nem hajlandó válaszolni, hogy ki is a fogadó vezetője, tulajdonosa. Minden úgy történik ahogy szokott Awer számára. Először megkönnyebbülnek, hogy megmenekültek. Majd értetlenkednek, hogy egy fogdó a semmi közepén. Az árakon ismét megdöbbennek. Majd ismét hitetlenkednek. Általában másnap találkoznak először a vendégekkel, akkor jön a csodálkozás, hogy milyen természetes itt a mágia, majd amikor ráébrednek, hogy mibe is csöppennek, akkor jön a harag, harc, de végül mindig elfogadják a helyzetüket. Persze most is igaza van, hiszen a mélységi hölgy megérkezése már teljesen felborítja az idilli helyzetet. Awer figyelmeztetését, hogy ne bámulják a vendéget felháborodás vált ki a párosból. A kicsi tündér hangosan is felháborodik, míg Mordach figyelmezteti Awer, hogy beszéljen rendesen.*
-A vendég az első. *mondja teljes nyugalommal Awer. Figyelmeztetésnek szánva a párosnak, hogy fogják vissza magukat. Szerencsére úgy néz ki, hogy Mordach tisztában van a mélységiek értékrendjével, s próbálja csitítani a lányt. Végül Mordach kezd kételkedni, hogy képesek megfizetni az itteni árakat. A vörös felveti a ki tündérnek, hogy lehet hogy menni kell, amire Awer megpróbálja maradásra bízni őket szóval.*
-Maguknak nem kell fizetni. *mondja nekik, bár tudja, hogy ez nem győzi meg őket így úgy dönt, hogy felvilágosítja a párost.*
-Elfogadták a Dzsimgholt. *tudja, hogy ez még nem magyaráz meg mindent, így inkább lefordítja nekik a Dzsimgholt.* A Dzsimghol jelentése valami ilyen lehet. Forró ital, amely megszenteli az alkut, az alku amellyel vállalják, hogy egy ciklusig itt fognak dolgozni. *amikor befejezi, akkor kiad egy parancsot.* Net-Hig!
*Tudja mi fog következni. Felháborodás, harag, erőszak. És persze, hogy a páros megpróbál majd elmenni. Egyelőre vár, de készül, hogyha szembe kell szállnia a párossal. Pár pillanattal később az ajtó, amin a páros belépet kinyílik, s a vászonban burkolózott alak lép be. Becsukja maga mögött az ajtót, s megáll előtte. Mint aki őrt áll, hogy ne lehessen elhagyni a helységet.*

3852. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-17 12:30:16
 ÚJ
>Letrion Raeyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Megfontolt

//Az Unikornis átka//

*Lassan kialakul a két férfi nyúzottságának oka. Saun legalábbis elmond egy, a tegnap hallottak után egészen érthető rémálmot, amiben még nem is lenne semmi különleges, ha Arsenor látszólag nem ismerne rá saját álma párhuzamára. Még ha Raeyan cinikus lenne, és azt gondolná, hogy márpedig véletlen egybeesések előfordulnak, vagy egyikőjük hamisat állít (nem hisz a véletlenekben, ráadásul alapból naiv, na meg miért is hazudnának ilyenkor?) még akkor sem magyarázná meg azt, amire a két alak vetkőző műsora világít rá. Más helyzetben talán zavarba jönne, ám most kíváncsian vizsgálja azokat a bizonyos foltokat.*
- És nem fájt? Úgyértem... *hogyne fájt volna, fájdalommentes seb vagy folt szerzése nem sűrűn van, ezért valami értelmesebb kérdésen töri gyorsan a fejét* ...És ezt az álom okozta?
*Ennyit az értelmesebb kérdésről. Aztán elhangzik egy dolog, amit nagyon nem tud sehova se rakni, egyszerűen nem képes felfogni egyszerűsített női logikájával, hogy ilyesmi hogy fordulhat egyáltalán elő, és hogy ő hogy nem vette ezt eddig észre, ezért inkább nem véleményez, remélvén hogy félrehallott valamit. Inkább feláll az asztaltól:*
- Köszönjük a reggelit!
*Meghagyva ugyan egy pár falatnyit a reggeliből, nem azért, mert nem ízlett, vagy mert eltelt vele, hanem mert egyre sürgetőbbé támad az az érzése, hogy itt bizony csinálni kell valamit, és ahhoz mihamarabb hozzá kell látni.*
- Menjetek csak, tíz perc és utolérlek titeket.
*Ahogy megy fel a szobája felé, veszi észre, hogy kezdeti derűlátó hangulata kezd megszűnni, helyette az aggodalom két társa rémálmai miatt, egy csipetnyi düh, amiért nem tudnak még mindig semmit arról a jószágról, a kétség, hogy végeredményben még mindig nem tudják, mit csináljanak – Rendben van, hogy csapda, de tényleg belemegy az unikornis? – Na meg a tény, hogy nagy eséllyel odavesznek mindnyájan a csatában, kezdenek felülkerekedni. ~Ha jól értettem, azt a kettőt álmukban támadta meg az unikornis! Még nem is találkoztunk vele, és máris sebeket ejt rajtunk. És ezt akarjuk belecsalni egy rakás hegyes karóba.~ Tovább emészti ezeket a gondolatokat, s végül azt veszi észre, hogy ismét teljes harci díszbe van fölszerelkezve, pont úgy ahogy tegnap, az alap ruházat fölé a bőrpáncélzat, arra a vastag télikabát, övére csatolva kardja, a lándzsa pedig ott várja az ajtó mellett. A nagy utazótáskájából elővarázsol egy kisebb batyut, amibe nem fér túl sokminden, ám pont ez a lényeg. Belepakol egykét hasznos növényt (kis szütyőkben, elkülönítve egymástól) Élelmet nem kell, mert azt csomagolt a fogadós, ám a kulacsát azért elrakja. Talál még egy kötelet, ami nem épp túl hosszú, de így is sok hasznot húzott már belőle, na meg dobótőreit, amit ugyan dobásra nem tud használni, de sok minden másra igen. A pár darab szöget, amiket őrizgetett biztosan elhagyta, vagy fúrtak maguknak egy szökési útvonalat a táskából, vagy csak szimplán nem találja – ez tehát kimarad. Mást meg nem jut eszébe elvinni, így hát marad ez az összeállítás. A cumói nagy részét tehát itt hagyja, csak látszólag szükséges dolgokat visz. Ami azt illeti, rajta a falusiak nem sokat veszítenek, mert ami költséget ő jelentett, simán visszaszerzik a holmijának kirámolásával – ha esetleg nem térne vissza. Az ajándékaik meg ott vannak ahol, azokat ugyanúgy visszavehetik, ha már nekik nincs szükségük rá.
~Nem érdekel! Nem hagyom, hogy ez elrontsa a kedvemet!~ Gondolja, miközben lándzsájáért nyúl, s az azon lévő rögtönzött akasztóval a vállára illeszti. ~Különben is, nincs ok az aggodalomra. Elintézzük ezt könnyen.~ Kézhez veszi még a potyakabátot is. Közben rájön, hogy a gondolkodásban rossz úton halad. ~Ha meg tényleg elveszítjük, legalább jó kedvvel tegyük azt közben.~ Belegondolva ebbe, valahogy mosolyt csal az arcára a látszólagos kizáró ellentét. ~Mi a különbség az előző kalandorok, és miközöttünk, ami nagyobb esélyt ad nekünk?~ Már a fogadó ajtajánál van. ~Egyszerű: most itt vagyok én is!~ Gondol egyet, és átnézi a tegnap behozott ajándékkupacot, hátha akad valami tényleg hasznos. Ugyanezt teszi a kinti kupaccal, ha az még ott van. ~Hah, erre nem gondoltál, mi, unikornis?~ Szórakoztatja magát, ameddig az hatékonynak tűnik. Korábban a kovácsműhelyt emlegették, hát azt keresi fel először, és egy kis szerencsével ott találja Arsenort:*
- Tessék, a kabát. Bár nem tudom minek ez ilyen szép napsütéses időben. *Rántja meg a vállát.* - Egy kis szerencsével csak egy szép nagy tüzet kell raknunk, és melegedni körülötte, míg az unikornist elviszi valami tüdőbaj. *Fitogtatja kopottas humorérzékét, bár ő maga láthatóan jól érzi magát saját viccei miatt. Pedig még csak nem is ivott szeszes italt. Azután – ötlet híján – elmegy meglátogatni a csapda színhelyét, na meg egyúttal Agbrervét is, aki már a csapdával foglalatoskodik.*
- Kell egy kis segítség?
*Hiába tűnik valószerűtlennek már a csapda is, jelenleg az a legjobb esélyük. Vagy csinálhatják azt, amit az összes többi korábbi próbálkozó csinálhatott. Ha az óriás beavatja tervébe, akkor akár hamarabb is végezhetnek a kötél feldíszítésével, avagy később nekiláthatnak karóágakat gyűjteni két különböző irányban az erdő mentén. Óvatosan persze, nehogy valami meglepje őket az erdőből. Bár neki tovább tart, mint két kés-csapás, hogy kihegyezze a karókat, ő inkább csak gyűjti a fadarabokat, és majd utólag elintézi a hegyüket. Minél több van belőle annál jobb. Az viszont előnyükre válna, ha találnának valahol egy ép ásót. Azért ez mégiscsak egy falu, lehetetlen hogy egy példány sincs ilyesmiből. Valamit közben próbál maga is kigondolni, de hálókhoz és ketrecekhez nyilván nincs elég anyaguk, meg idejük, hurkok meg nyilván nem elegendőek egy komplett ló megállítására.*

3851. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-16 23:42:05
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

// Az unikornis átka //

*Arsenor válaszára Saun egy Arsenor szerint elég bugyuta kérdést tesz fel.És az is zavarja, hogy nem kapott választ a kérdésére.*
-Igen azzal.
*Ekkor vont még furcsább történik. Saun tökéletesen elmondja mit álmodott és megmutatja a jelet is. Azt látva Arsenor is lekapja kis szenvedés után a bőrvértet és az inget majd megmutatja ugyan azt a foltot. Öltözködés közben a pap meglátogatására helyesel.*
-Én is veled tartok de, még nekem is dolgom van a kovácsnál. Keresek egy jó kardot. Múltkor azt is elrabolták tőlem.
*A nő megjegyzésére, hogy van kabát Arsenor megörül.*
-Na ez egy nagyon jó hír.
*Egy jó meleg kabátra tényleg szüksége van. Már csak a sisakja és a páncélja hiányzik. Na majd az is meglesz ha ezt valahogy túléli.*

3850. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-16 23:25:13
 ÚJ
>Agbrerve Erorakth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Az unikornis átka//

-Ez esetben annyi lándzsát készítek amennyit az idő enged. *Lép végül az ajtóhoz.* -A sarlók kaszák és a vasvillák is használhatóak, meg pár jó kötél, vagy acéllánc. *Magyarul a falu ételkészlete után a meglévő vasmennyiségét is kölcsön akarja venni, de ha a kovács már nem dolgozik a helyszínen akkor neki úgy se számít, meg nem is a legszebb munkákra pályázik, a rozsdás tompa eszközök is remekül beválnak.
A kovácsműhelyt tényleg nem lehetett eltéveszteni, Arsenor előtt haladva lép be, szemügyre veszi az elhagyatott épületet majd megvárja amíg az ember kardot választ magának aztán, mivel más jelentkező nincs szépen összepakol minden élesnek, vagy hegyesnek látszó tárgyat melléjük rakja a fújtató láncát és minden mást amit hasznosnak vél. Az letervezett munkához rengeteg kötélre van szüksége. Aztán a rengeteg holmival felszerelkezve megindul a tisztás felé.*
-Ha keresnétek, az erdőszélen leszek. *Közli a többiekkel, ha a fogadóban vagy onnan indulóban találja őket. Kiérve aztán a helyre ahol az unikornist látni szokták neki is kezd feladatának. Odalép az egyik fához és késével hatalmas rést váj bele közel a talajhoz, nagyjából egy ló térdének magasságában. Bár számára a kés pengéje nem sokkal hosszabb alkarjánál emberi viszonylatokban mégis egy balta hatékonyságával rendelkezik. A kötelet körbe köti a fa körül, úgy, hogy az bele üljön az általa alkotott résbe, majd megrántja párszor vajon tákolmánya elég tartós e. Ezután jön a feladat pepecselős része. A felhalmozott eszközöket, kardokat, ollókat és minden egyebet felköt a kötélre, méghozzá elég sűrűn. Csúnya és brutális eszköz ami ráadásul igen macerás, hisz minél hosszabbra akarja nyújtani annál nehezebb alapanyagot találni hozzá. Ha jókor feszítik ki talán megsebezheti a lény egyik lábát ám ha rosszul csinálják egyszerűen átugorja azt. Egy gödör mindenképp célravezetőbb lenne, csak épp méretben hozzá illő ásó nélkül napokig tartana a kiásása. A lándzsák legyártásába pedig még bele se kezdett. Azzal viszont már sokkal könnyebb dolga van, illetve lenne ha halomban állnának mellette a hosszú egyenes fadarabok. Így megszegve ígéretét, pár óra munka végeztével elhagyja a tisztást és elindul az erdő szélén karónak való darabok után kutatva. Fura szerzeményét eloldja a fától és magával viszi, nehogy az unikornis egyik csintalan kis bestiája megszabadítsa tőle és egyszer majd ő, vagy társai ellen vesse be. Ezeket már nem gyűjti halomba amint talál egyet három négy vágással hegyet kanyarít rá és hóna alá csapva indul a többiért. Ha minden simán megy délutánra egy nagy halom fahegyű lándzsa fekszik a földön, a pengés kötele pedig hó alá takartan húzódik végig a nevezetes hely közepén a falu irányába.* ~Kéne pár lengő tönk is a fák közé.~ *Undok dolog mikor egy tüskékkel telerakott fatuskó repül az ember felé. Van már egy kellemetlen élménye vele, de ahogy akkor nem tudta, úgy most se érti mi a bánat indíthatta be azt a szerkezetet.
Leül és gondolkozik. Ha hirtelen felindultságában ennyire még futotta itt akkor is meg kell állnia és újragondolnia az erdőszél életveszélyessé tételét.* ~Remélem ma is eljön.~ *A kérdés csak az mennyire okos, mennyire óvatos és mennyire sebezhető ez a bestia. Egyáltalán van e oka félni a karóktól, vagy úgy törik szét a bőrén mind mint acélpajzson a halszálka.*

3849. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-16 22:26:11
 ÚJ
>Saun Lamar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

// Az unikornis átka //

* Lassan összeül a csapat a reggelihez, ám a társaságból ketten, Saun és Arsenor, meglehetősen nyúzottnak tűnik. A férfi válaszára a harcos fel is kapja a fejét. *
- Rossz álmok? Csak nem álmodtál az unikornissal? -
* Teszi fel a kérdést összehúzott szemmel. Van egy sejtése, ám még nem biztos benne. Ha igenleges választ kap, enyhén rácsap az asztalra. *
- Én is álmodtam. Egy erdőről, ahol a lény valamilyen könyvet olvasott. Aztán feltűnt egy alak a háttérben, a könyv vérezni kezdett, és az unikornis nekem jött! -
* Húzza szét az ingét, hogy szabaddá váljon a mellkasa. Még a mellszörzet takarásában is jól kivehető az elszineződött folt. *
- Beszélnem kell azzal a pappal. Lehet, hogy varázsolni nem tud, de talán erre tud mondani valamit. -
* Mondja, majd miután meghallgatta az esetleges válaszokat, a társaihoz fordul. *
- Mit tegyünk? A magam részéről beszélnék a pappal, míg Agbrerve inkább a műhelybe menne. -
* Kérdezi, orrnyergét masszírozva. Saun tudja, hogy muszáj enni, hogy legyen ereje, így eszik is, de nem hagyja ki a szíverősítőt sem. Elgondolkodva forgatja a poharat. *
- A lándzsa mindenképp kelleni fog, de majd meglátjuk. Fáklyák is kellenek majd, ha esetleg nappal nem jön elő a lény. -
* Teszi hozzá, majd befejezi a reggelit, várva, mit reagálnak a többiek. *


3848. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-16 22:08:05
 ÚJ
>Letrion Raeyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Megfontolt

//Az Unikornis átka//

*Leérve a két férfit találja étkezés közben.*
- Sziasztok, jó reggelt! Jól alud... tatok?
*Néz körbe közben a nem éppen friss és üde ábrázatokon.*
- Minden rendben?
*Hallott szófoszlányokat lefele jövet kényelmetlen ágyakról, meg nyugtalan álmokról, de ez lenne az oka a két férfi nyúzott arcának? Saun például határozottan fiatalabbnak tűnt, mikor tegnap megérkeztek ide. Közben elhangzanak kérdések, és Raeyan (mint mindig, úgy most is) amellett dönt, hogy jobb, ha mindent elmond a többieknek, amit ő tapasztalt, azután közösen majdcsak kitalálnak valamit a helyzetre. Majd miközben helyet foglal, summázza a tegnap történteket:*
- A falutól több segítséget nem fogunk kapni. Mármint a templomot azt nem tudom, Saun, de a többiek nem nagyon mernek kockáztatni. Kaptunk viszont ezt-azt tőlük, egy része ott van *mutat arra a pár dologra, amit behozott, hacsak a fogadós nem pakolta odébb* A többi kint maradt, azt hiszem. A jó hír viszont, hogy találtam kabátot neked, Arsenor! Majd még megyek fel, és lehozom.
*Összegzi a talán egyetlen jó hírt, amivel szolgálni tud, majd nekiáll elfogyasztani a reggelit. Közben fülel, hogy van-e mondanivalójuk, felvetésük a többieknek. Bár az isten hatalmás dolgon elmosolyodik. Az az általános berögződése többek között Raeyannak, hogy az isten az, aki minden létező dolgot megteremtett. Ha arra volt hatalma, akkor erre miért ne lenne? Más esetben ezt meg is osztaná, ám hogy nézne ki, ha most teli szájjal beszélne? Az evést pedig nem szakítjuk félbe ám csak úgy.*

3847. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-16 18:44:35
 ÚJ
>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

*Hazaért hát, másfél hatnyi távolléte után ismét a városban van, pontosabban annak közelében lévő erdő szélén. Mosolyogva elköszön a kereskedőtől, aki a főtér felé kerülve vezeti be a karavánját a városba, Eriel ennél rövidebb úton fog menni. Haza. Átvág a kovácson, majd a piac-gazdagnegyed-szegénynegyed útvonalon tér haza, miközben a gazdagnegyedben beugrik az alkimista boltba is majd, hogy az ottani öreg úrnak is jelezze, másnak már számíthat rá, illetve azt a pár receptet, amit a mágustoronyban sikerül beszereznie, arról is szól majd néhány szót a férfinak. Megköszöni a kereskedőnek az utat, majd a saját dolgára siet hát.*

3846. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-16 17:14:45
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

// Az Unikornis átka //

*Mikor Arsenor megérkezik akkor a borostás férfi, talán Saun, megjegyzését fel sem fogja.*
-Az ággyal nem volt semmi baj. Csak az izgalom. Rossz álmaim vannak. El fognak majd ezek múlni?
*Az utolsó kérdését egy kis félelemmel a hangjában teszi fel. A következő megjegyzés viszont meglepi Arsenort. Rá is térne de, az óriás hirtelen megjelenése és a fontosabb megjegyzés eltereli a figyelmét.*
-Az isteneknek tényleg lenne ekkora hatalma?
*A hangjából egy kis kétkedés is érződik. Az istenekben nem hisz. Új városi szokás. Megreggelizik és ő is meglátogatja azt a kovácsot. Ha talál egy jó kardot és egy hüvelyt akkor azt elteszi. Eszébe jut, hogy múltkor is milyen sok hasznát vette.*

3845. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-16 16:38:30
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// Az Unikornis átka //

*A fogadós készségesen viszi ki a kívánt ételeket, s az óriás temérdek mennyiségű reggelijén sincs meglepődve, valahogy sejtette, hogy nem éppen egy fürjnyit fog falatozni.*
- Akad, de mostanság nem igazán megy jól. Ott van szemben. *mutat egy nagyobb és szélesebb ajtó felé a szemben levő házsoron* El se téveszthetik. Sajnos a kovácsunk már... már... hát... nincs köztünk... *akad el egy pillanatra a hangja, de gyorsan felszívja magát* Nincs ott senki, csak porosodik a műhely. Akad pár kard, talán egy lándzsa is, általában a kalandorok is vesznek kölcsön onnan, csak hát a kudarc miatt nem kerülnek vissza a fegyverek. Ám használják bátran.
*Ha odamennek, az ajtó nyitva lesz, s valóban nem lesz bent senki, csak az a pár kard, s egy lándzsa.
Agbrerve viszont téves gondolatokat kezd formálni, hiszen a pap az Unikornis érkezte után adta el a szobrokat, már csak azért is, mert a hit templomának nem létszüksége az effajta tárgy, s a befolyó pénzt is természetesen a falunak ajándékozta, hiszen ezekben a rossz időkben minden kis arany segít. Remélhetőleg a gondolatmenete majd visszazökken eredeti helyére, ám ha nem, az sem baj, hiszen minden bizonnyal minden ki fog derülni előbb, vagy utóbb.
A reggelijüket van idejük elfogyasztani, nem fogja senki sem megzavarni őket, illetve nagyon ők sem fognak már mással kapcsolatba kerülni, hiszen például a templom ajtaja zárva van, Khream pedig egyelőre sehol, s e reggeli órákban ha valaki ébren van, akkor az is inkább az ablak mögül figyel maximum.*

3844. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-16 16:03:31
 ÚJ
>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

// Úton a kikötőbe //

*Érdekes elhatározással ébred fel. Hallott korábban egy tündérkert nevezetű helyről a kikötő távoli szegletében, és hát ő, mint tündér, sosem látogatta meg. Sosem volt rá lehetősége, azonban most elég pénzt összeszedett az elmúlt időben, hogy ezt a kis kiruccanást megvalósíthassa, és igen, ez az elhatározás volt, amivel megébredt. Azt is hallotta, hogy van ott valami mágus torony, azt is meg fogja látogatni, nem a mágia miatt, hanem a mester miatt, a varázsitalok miatt. Hátha megtud valami újdonságot róluk. Nagyjából egy heti élelmet csomagolt össze magának egy batyuban, és egy kis kereskedő karavánhoz, és azt őrző pár harcoshoz csatlakozva indul neki az ösvénynek.*

3843. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-16 12:16:45
 ÚJ
>Agbrerve Erorakth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Az unikornis átka//

*Amennyiben az álom elkerülte kipihenten és tettre készen ébred. Nagyot nyújtózik, nem csak felemeli a kezét hanem az istálló oszlopait is felhasználja izmai megnyújtóztatására, tagjai kiforgatására, közben hatalmasakat ásít, hogy csak úgy recseg az állkapcsa.
Belépve a fogadóba már ott találja a társaságot, nem egy elég nyúzottnak tűnik közülük.* -Jó reggelt. *Szól a kocsmárosnak miközben ismét leül az egyik asztalra.* -Hozzon mindent ami a háznál van. *Van egy olyan érzése, hogy a falura lassan nem az unikornis hanem az érkező kalandorok fogják jelenteni a valódi veszélyt. Az a tegnapi elképesztő ajándéközön már magában is komoly tétel, emellett a csapat, és főleg az óriás eltartása is vagyonokba kerül. Vajon hány tál ételt és hány kabátot fogyasztottak el az eddigi próbálkozók seregei. Ezek után nem tudja mennyi jutalomra is számíthat.*
-A pap nem tud semmit. *Mondja a férfi kérdésére.* -Tegnap este beszéltem vele. Varázsolni nem tud, segíteni nem tud és szerintem az unikornis miatt is ő lehet a felelős. *Megigazítja szakállát miközben hosszan bámulja az öklét. Most már tényleg ideje lenne megküzdenie valakivel. Nem mintha a vérgőzös kegyetlenség olyan jellemző lenne rá, de már hetek óta itt van lenn délen és még se öklét se buzogányát nem tudta próbára tenni még egy nyavalyás bandita, vagy rühös farkas ellen se és fél ha ez így marad, lassan össze fog menni. Ha lenne egy másik óriás a közelben már csak unalomból is összeugrana vele.* -Eladta a templom szobrait, aztán csodálkozik, hogy az istene haragszik rá. ~De akkor vajon a lény miért nem támadja meg a falut.~ *Az istenek dolgai megfoghatatlanok. Talán ha azok a szobrok visszakerülnének a helyükre akkor az unikornis is eltűnne. Azonban nem tudják hol vannak azok a szobrok, az unikornis jelenléte legalább az erdőre korlátozódik, egy kis hajtóvadászat pár árok, és már meg is van.
Egy kis hang hümmögni kezd a fejében.* ~Ha ez ennyire egyszerű, akkor a többiek miért nem bírták megoldani?~ *Ennyi próbálkozóból nem lehetett mindegyik harmatgyenge és ráadásul még idióta is. A legtöbb kalandor persze magát nagyon keménynek képzelő harcosokból és fél elf fattyakból van összerakva, de azt, hogy egy komolyabb zsoldost, vagy egy okos orgyilkost nem vonzottak ide az aranybányák termékei.* -Persze az öreg se került elő. Nem tudom hová tüntették el.
*Részéről befejezte a beszédet és kérdően a nőre néz. Tegnap az istállóba menet látta a szétoszló tömeget. Visszagondol a tegnapi ajándéközönre. Akkor persze lelkesek voltak. Ő részéről jobban örült volna egy halom lándzsának vagy pár íjpuskának, de még négy lapát is sokat segíthetett volna.
Tányérján sorra tűnnek el a falatok, pillanatok alatt belapátolja a három férfira való adagot aztán megtörli száját tenyerével. Megint csak vizet iszik, hiszen ismét közelebb került a mindent eldöntő ütközethez.* -Kocsmáros, mondja van kovácsműhely ebben a faluban? *Megint az induláshoz készül.* -Esetleg fegyverraktár? *Nem tudja a sok étel és az ajándékok után mennyi vas az amit kölcsönvehet a falutól. Bár jár az eszében pár fegyver amiért még pénzt is hajlandó lenne fizetni, mert később is jól jöhet.*

3842. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-15 22:17:46
 ÚJ
>Saun Lamar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

// Az unikornis átka //

* Saun néma csendben ül az asztalnál, arcán komor kifejezéssel. Talán a borosta, de inkább az elmúlt éjszaka teheti, de legalább tíz évvel idősebbnek néz most ki, mint amennyi valójában. *
~ A tisztásból erdő lesz, a lény egy könyvet olvas, ami vérezni kezd... Egy alak tűnik fel a háttérben. Mit akar ez jelenteni? ~
* Idézi fel magában a látottakat, időnként a mellkasához érve, ahol álmában az unikornis felnyársalta. *
~ Hogy hagyhat fizikai nyomot egy álom? ~
* A harcos először azt hitte, álmában ütötte be, de nem, mert nem volt hova beütnie. Mindez egyre jobban zavarja. Aztán megérkezik Arsenor is, láthatóan kialvatlanul. *
- Üdv! Mért van egy olyan érzésem, hogy nem csak nekem volt kényelmetlen az ágy? -
* Kérdezi a férfit, majd odabiccent az érkező Raeyannak. *
- Mielőtt bármit is tennénk, okvetlenül beszélnem kell a helyi pappal. Az éjjel furcsa dolog történt. És van egy olyan sejtésem, hogy nem én vagyok az egyedüli. -
* Sandít a másik fegyverforgatóra Saun, jelezve, hogy szívesen meghallgatja, mitől ilyen szótlan a másik. Azért nem feletkezik meg a jelenlévő asszonyról sem. *
- Jutottatok valamire? Mondtak valamit a helyiek? -
* Érdeklődik, közben, ha előkerül a fogadós, kér tőle reggelit és egy teát egy kupica pálinkával megfűszerezve. *


3841. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-01-15 17:01:43
 ÚJ
>Leilith Eredonys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Vakmerő

*Ahogy az est kezd leszállni, Leilith élénksége átellenben szárnyal fel a magaslatokba. Ez a nap elég lassú volt számára, és meglehetősen álmos, ennek tudja be, hogy az előző leányt olyan könnyen futni hagyta. Ez a második áldozat, akin megkönyörül, és az előző is egy egyhetes üldözésbe torkollott. Kétszer is át kellett ezért gondolnia, mit is tesz, de nem hiszi, hogy bármilyen érdemi reakciót is szülne az, ha a lány azt állítaná, egy szörnyeteggel bújócskázott. Az utóbbi esetnél minden egybeesett: gyerekek tűntek el, holtesteket találtak rejtett zugokban, a pórnép pedig róla suttogott. ~Nem ismétlődhet meg Lihanech...~
Felnéz az égre. A hold fényesebben már nem is ragyoghatna egy ilyen tiszta késő őszi estén. A havazás elállt, a hófelhők elvonultak. Egy darabig bámulja a fényes éjikorongot, majd fehér köntöse alól könnyed mozdulatokkal előtűnik két hatalmas varjúszárnya, és két erőteljes és hangtalan csapásból már a levegőben van.
Így hamar Artheniorba ér.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257