*Az erdő ma békésnek tűnik. Baltan sokat olvasott az Artheniort majdhogynem körülölelő rengetegről, így óvatosan, szemét nyitva tartva halad előre. Lépései alatt halkan zizzennek a levelek, az ösvényre hullott ágak. A magas fák valamilyen furcsa módon nyugalmat keltenek szívében. Otthonában az efféle növények egész évben vöröses vagy lilás leveleket hoznak, ám nem először lát már efféle zöld színűeket. A nem messzi szigeteken, ahol kénytelen volt áthaladni, példának okáért bővelkednek növényzetben. Baltan csak halványan elmosolyodik mikor egy kellemes szellő cirógatja meg az arcát és a közeli fák lombját. Újra kezébe veszi a már sokszor végig tanulmányozott könyvecskét, majd lassítva léptein olvasni kezdi azt. Egy nagyobb kőre ülve megpróbál kényelmesen elkhelyezkedni.*
~ Hatodik fejezet, feljegyzések az Északi lég-mágusokról. Ahogyan Kőmetsző Harahel is írta, északi földön tett utazásai alatt rengeteg új fajta rituáléval, ismeretlen igével ismerkedett meg. Ezeknek legerősebb forrását a már említett Arthenior városában jegyezte fel. Szavai szerint: "Míg vendégségem tartott a Barakk falai között, olykor találkozhattam egy Ciril nevű mágus asszonnyal. Számomra ismeretlen ügyeket intézett, többnyire a város őreivel. Volt alkalmam beszélgetni vele, azonban nagyon csendes."~
*Baltan pontosan tudja mi következik a lapozás után. Jól ismeri a könyvet, ezt a részt pedig kifejezetten.*
~"... A minap éppen az edzőtéren tartózkodtam, mikor éppen távozni készült. Vidámnak tűnt, vidámabbnak az átlagosnál. Barátságosan szóltam a mágusnőhöz, és megkértem hogy mutasson pár igét. Először nem akaródzott, de miután felajánlottam néhány érmét a Hazából, beleegyezett a bemutatóba. Izgatottan vártam, ameddig ő előkészülődött. Először csak egy hűvös szellő csapta meg az arcomat, azonban ebből hamar erős szél kerekedett. Csak percek múltán tűnt fel, hogy a levegőt Ciril asszony irányítja, mégpedig szavakkal és mozdulataival. Ámultam és tapsoltam őt. Pironkodott, azonban az ige végén büszkén pukedlizett. Megegyeztünk, hogy jövőhéten újra bemutatót tart nekem."~
*Baltan halványan mosolyogva olvass tovább. Mindig is szerette Kőmetsző és Ciril történetét olvasni.*
~"Napok teltek el, és Ciril asszony újra megjelent. Félbehagytam hát az edzésemet és rögtön hozzá siettem. Örült a társaságomnak. Három darab torzsafa nyilat ajánottam fel neki az előadásért cserébe, amit igencsak örvendezve el is fogadott. Felettébb érdekli őt a Haza története. Sokat kérdezett az otthonomról és az ottani emberekről. Ez amolyan mágus kiváncsiság, legalábbis ennek gondolom. A nyilakért cserébe megmutatta hogyan képes a repülésre. Nem hittem a szememnek, azonban valóban felemelkedett a földről, és néhány lépés magasra tört. Hosszú, ámító pillanatokig volt a levegőben. Újabb találkozót beszéltünk meg. Aztmondta, legközelebb nem kér semmit az előadásért cserébe."
"Ma újra láthattam Cirilt. izgatottan jött hozzám ahogyan befejezte a tárgyalást az őrökkel. Habár aztkérte, hogy ne adjak semmit neki cserébe a mutatványokért, én mégis egy finom kendőbe csomagoltam az egyik tőrömet és neki ajándékoztam. Nagyon örült a fegyvernek, bár én kicsit sajnáltam, hogy csak efféle katonához való eszközöket adhatok neki. Ilyenkor bánom, hogy nem hoztam magammal anyám ékszereit.
Ciril ma nagyot alkotott. Suttogott, a kezeivel intett és egy alak jelent meg mellettünk. A puszta lég alakot öltött a szavaira! Még parancsolni is tudott a lénynek, így körbefutatta azt az edzőtéren. Igazán elbűvölt."~
*Baltan sóhajtva csukja be a könyvet. Tudta hogyan folytatódik a feljegyzés. Napok és hetek telnek el, és Kőmetsző egyre kevesebbet ír a varázslatokról, azonban egyre többet Ciril asszonyról. A férfi behunyja a szemét. Kőmetsző felhagyott a kalandozással és feljegyzéseit egy kétes megbízhatóságú matrózzal hazaküldette a Hazába, Ciril pedig otthagyta az urát és a férfivel együtt hátrahagyták Artheniort. A feljegyzések szerint valahol a környező területen terveztek elhelyezkendi, azonban hogy sikerült-e nekik már senki sem tudja meg. Baltan mindig is vidám befejezést képzelt a két szerelmesnek és hitt abban, hogy déd unokáik még talán most is boldogan éldegélnek valahol a Kőmetsző által felhúzott házban, ködös meséket mondva gyermekeiknek a messzi földről ahonnan ősük érkezett. ~Jobb lesz ha kicsit pihenek mielőtt tovább indulnék. Ciril és Kőmetsző tiszteletére.~*