*A férfi a lánynál kicsit később, de észreveszi a zajt, és védelmezően a gyengébb nem képviselője elé áll. Yararie megérti kezeinek mozdulatából, hogy maradjon a helyén. A takarásból egy csúnya, pici, gnóm-szerű élőlény lép elő. "Ennek több füli van, mint foga!" gondolja a lány, és már ajkán van a gúnyos nevetés, amikor ráébred, hogy lehet, hogy nem ez a megfelelő pillanat az ellenségek kinevetésére. Főképp, hogy az alacsony után két magas, nagydarab egyed is kilép a fák árnyékából. Már egy ideje követik a férfit, ez világos. "Mije lehet, ami ennyire kell ezeknek a mocskos útonállóknak? Hisz azt mondta, nem nemes, pénze nem lehet ennyi... egy ilyen fontos üzenet lenne? Mit tartalmazhat?"
Töprengését a gnóm hangja zavarja meg:
- A lánynak meg... hát azon meg osztozunk.
*"Hogy mit merészelsz, te kis...!!" S a két nagdarab már közeledik is. De a férfi higgadtan, erejének tudatában áll előtte. Bár a lány pulzusa egyre szaporább, nem mozdul. Figyel. Ám a verekedéskor elfordítja a fejét. Nincs mit tenni. Egy úri kisasszonyt nem ilyesmihez szoktattak. Főképp, hogy kiderült, a két kísérő amekkora nagy darab, akkora mamlasz. A férfi pedig, miután ártalmatlanná tette őket, már csak dühből tángálja az előtte fekvő kétajtós szekrényt.
Amiről a vörös hírnök közben megfeledkezett, az az aprócska probléma, aki a kis menet elején érkezett. Ugyanis mikor Yararie visszanéz, balra látja feküdni az eges számú melákot, jobbra Lenz püföli a kettest. És hová lett a gnóm?
Lélegzetét is visszafojtja hirtelen, de egy ideig nem hall mást, csak a férfi öklének szabályos időközönkénti koppanását (vagy csattanását?) a fogdmeg testének különböző pontjain. Óvatosan körülnéz. Mert lehet, hogy a törpe-féle férfi elmenekült. De ennél több ravaszság csillogott feldagadt szemeiben. A lán azért ennyire rájött. Lova mellé húzódik, s óvatosan magasabbra húzza magát, hogy kilásson a telivér háta mögött. Semmi. Majd 'ssrr', szólal meg mögötte az avar. A növényzet az erdő lányának segítségére siet. Yararie nem tétovázik többet, tőrét kirántja a bőrtokból, hirtelen mozdulattal megfordul és eldobja a tőrt. A gnóm, kezében Lenz lovának kantárjával és hátában a lány tőrével, összeesik.*