//Jeza, Krestvir//
*Átveszi hát a nyerget.*
-Rendben, akkor felrakosgatom.
*Picit még szíjazgat, és hamarosan át is látja a rendszert, így az utolsó pár fennmaradó darabot már maga teszi helyre. Megmozgatja, a nyerget, és itt-ott húz rajta picit. Átnézi a táskákat, majd végül mikor már minden készen van, hát felugrik a nyeregre.*
-Hol a legérdemesebb kapaszkodnom, vagy van ami engem rögzít? Gyakran áll két lábra is ugyebár.
*Nézi maga előtt a nyerget, talán maga is rájönne, meg kitapasztalná, de a biztos az, ha a készítőt kérdezi meg. Ha választ kapott, akkor elindul, és egy gyors, alig két perces próbakörre irányítja a wargot, bokájával oldalba csapva. Mikor visszaér még egy picit üldögél, rugózik az állaton, de ami biztos, az az, hogy mindkettejüknek kényelmesebb így, habár Ragron kissé sértetten emeli fejét hátra, és morran egyet-egyet, mert azért az, hogy az "erdők királyának" hátán trónoljon valaki, az azért nem az a csendben tűrendő esemény.*
-Nos, akkor rendben is volnánk így, mennyivel tartozom?
*Kérdi Jezabielt, hisz nem tudhatja, hogy mennyi anyagot kellett beszereznie, vagy mennyivel volt nehezebb, az előre becsült árhoz képest, bár akkor is bőséges árat ígért, talán a diszkréció, és a sebesség miatt is.*