Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 153 (3041. - 3060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3060. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-02 22:11:36
 ÚJ
>Iana Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Ianaként//

*Borzongva halad az erdő fái között - tény, hogy nehezen boldogul az emberekkel, de még mindig jobban biztonságban érzi magát köztük, mint teljesen egyedül egy olyan helyen, ahol bármikor meglephetik rossz szándékú ismeretlenek vagy vadállatok. Ki tudja, mi minden él itt...
Alig várja, hogy kiérjen innen is, tehát hangyányit sem csökkenti a tempót. Így igazából ideje sincs félni, mert nemigen veszi észre a számára néha ijesztő, valójában azonban ártalmatlan dolgokat, és mire észrevenné, már ki is jut a fák közül.*


3059. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-02 18:48:30
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Aseld, Tucat//

* Fájdalom hasít a vállába, fel is jajdult. Félve a sebre pillant, majd Aseld sérülésére. Tudja mit kell tennie.*
- Megadjuk magunkat.
*Íját leteszi a földre, s egy tőrét is, kettő viszont még rejtve nála van. Remélhetőleg bátyja is így cselekszik. Gondolja, hogy most elfogják őket, így nem is ellenkezik, egy ép kézzel úgy sincs értelme.*
- Mit akarnak velünk csinálni?
* Kérdezi inkább dühösen, mint félve. Abban biztos, hogy nem megölni akarják őket, hisz akkor nem úgy céloztak volna. Talán eladják őket? Nem tudja, de reméli, hogy ezt megússzák valahogy.*


3058. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-02 17:02:19
 ÚJ
>Omon Rabark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Vakmerő

*Végre a hűvös erdő! - Gondolhatná magában az elf, de most nem gondol ilyesmire. A fákat szemléli, hátha lát valami érdekeset. Madarak, mókusok és egyéb kis állatokkal van teleminden. De valami érdekesebbet akarna... Valami izgalmasat. Egy nagy fát lát meg az úttól úgy ötven méterre. Elindul arra. Szalad. Ugrik egyet és megkapaszkodik egy ágban. Felhúzza magát, s így tovább ugrál. Egy perc alatt felér addig, ameddig csak lehet. Tovább nem lehetne, mert a lombkorona túl sűrű, meg már talán le is törne alatta a vékonyodó ág. Még így is felülről látja az erdőt. ~Ejha! ~ valóban szép látvány lehet az erdő felülről. Mikor látja, hogy a nap már lefelé igyekszik, lemászik és gyorsabb léptekkel indul a városba visszavezető úton. *


3057. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-02 12:29:08
 ÚJ
>Chothal Narral avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211

Játékstílus: Szelíd

//A Vörös Királynő átka//

*Az ork fapofával áll a két hallal szemben karba tett kézzel, s ismételgeti a fejében, hogy: "Tizenkettő gyöngy."
Helyi valuta vélhetően ez lesz az újabb próba, s miközben a többiek is tanakodnak így szól az ork a két őrhöz:*
-Van itt még valami. Ha szerzünk gyöngyöt... a városban találunk olyan mukit, aki foglalkozik fegyver és normális páncél árulásával. Tudja amiben lehet harcolni és ezzel a bizonyos Vörös Királynővel dacolni.
*Ha kérdés akkor legyen egyértelmű és lényegretörő.
A beszélgetésben elmerülve nem is veszi észre, hogy a háta mögött közben kibontakozott egy kisebb dráma. Mikor megfordul 'Majomparádé' ordítására kikerekedik a szeme. A férfi nekikezdett kivagdosni valamit Ryliel hasából, miközben Daranel is vár a sorára, s Chothal szembesül azzal, valami megfertőzte őket. Valami parazita. Vándor lévén felszerelésében féregölő mérgek és italok helyet foglalnak, de jelenleg itt annak semmi nyoma.
Az ork mordul egyet és odaugrik Daranel kezéhez, ahol a féreg nyomai vannak. S így szól:*
-A legegyszerűbb lenne tőből levágni a felkarod Vadász.
*Mondja az ork mikor rászorít vaskezével a férfi felkarjára.*
-De azt hiszem azt nem élnéd túl...
*Mondja az ork, s Ő is vesz egy lapot, majd megnyalja a szája szélét és próbálja erős kezével tapogatni vajon a féreg merre ment.
A mocsarakban, régi csatatereken és ingoványokban gyakorta találkozni ilyen rémségekkel, de azok többnyire már pusztult testekbe mennek bele.
Ha Chothal megtalálja a férget Ő is nekikezd a vagdosásnak... azaz a féregtelenítésnek.*


3056. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-02 11:39:01
 ÚJ
>Jailet Weesabl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Lialeth//

* Bólint.*
- És... Te is hiszel a Szellemekben?
* Kérdez rá.*
- Ez a lazaság nem feltétlenül rossz, csak a hagyományokat akkor sem szabad elfelejteni, hisz az elf kultúra valóban nem veszhet el.
* Mondja mosolyogva. Tudja, hogy talán egy napon az igényesség, s hitük, szokásaik ki fognak kopni, s maximum a vastag könyvek sárga lapjain láthatják viszont, hogy hogyan is éltek ők, de ezt a dolgot késleltetni kell, jogos végülis, hogy ragaszkodnak a szabályokhoz.*
- Még az is meglehet.
* Mondja nevetve.*
- Nekem amúgy is tetszik, a varázslatok, minden... Úgy érzem, hogy ez illik hozzám a legjobban.
* Egy kérdést tesz még föl, ami nem kapcsolódik a mágia témájához.*
- Te, hogyhogy eljöttél otthonról?


3055. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-01 22:20:55
 ÚJ
>Lialeth N T'ernessia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Jailet Weesabl//

- Engem azért érdekelne. *Jegyzi meg, bár nem sok újjal szolgálva ezzel a zöldhajúnak, elvégre melyiküket nem?*
- Én még nem meséltem el nekik, mert attól tartottam, hogy azonnal a Szellemekhez fordulnak. *Csóválja meg a fejét. A városuk vénjei valóban tudnának mit kezdeni az álmával, tekintve hogy még mindig "Azt" az esetet vizsgálják. A szülei meg már megint egy teljesen másik dolog, ott is meg van az oka, hogy miért hallgat ezekről.*
- Remélem ez a lazaság nálunk sosem következik be. *Való igaz, fiatal lány létére ilyen szempontból eléggé a konzervatívabb réteghez tartozik, de már volt alkalma sok faj kultúráját és életmódját megtapasztalni, és bükén állíthatja, hogy még ők a legintelligensebb, legkultúráltabb és legtisztább nép azok közül akiknek a városaikban, vagy falvaikban sikerült megfordulnia.*
- Bingó! *Mosolyodik el, szinte már nevetve szólalva fel. Valóban nála nem annyira bomyolult beletalálni.
Ahogy meghallja viszont, hogy ő szintén beletrafált, már hangosan felnevet.*
- De jó, akkor ez úgy látszik nekem is megy! *Jailet humoros megjegjegyzésén egy pillanatig elgondolkodik.* Ki tudja, lehet még a végén tényleg azok leszünk. *Viccelődik jókedvűen.*
- Hát csak ezért én nem biztos a holdat választanám, de ha épp telihold volt, és az beragyogta az eget, úgy már teljesen más lenne. *Nem lebeszélni akarja a lányt, hisz a holdmágia szerinte is nagyon szép, egyszerűen csak kimondja amit éppen gondol.*



3054. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-01 17:06:41
 ÚJ
>Laya Ascal Malgath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Taug Quithine//

- Minél többen vannak, annál több helyre tudnak figyelni *jegyzi meg csak úgy, majd hallgat. Inkább nem is figyel a másik badarságaira. Láthatóan nem lehet őt meggyőzni, csakhogy a lányt sem. Saját szemének hisz csak, még akkor is, ha a hallottak elbizonytalanítják valamennyire. Akárhogy is, inkább oldalt fordul, hogy még csak néznie se kelljen feltétlen az elfet. Karjait most keresztbe csapná mellei előtt, még csak véletlen sem alattuk, amennyiben nem lennének háta mögé kötve. Na igen, ez a része problémás. Akármit is tesz, akármit is mond, azok még mindig ott vannak háta mögött, s lassacskán kezd egészen kényelmetlen lenni ez az egész.*
- Na persze... *csak ennyit tesz hozzá az egészhez, majd kicsit elgondolkodik. A várost így is, úgy is megnézné magának. Ha pedig ezzel az alakkal menne, könnyen fel is tudná adni őt. A kár csak az, hogy semmi bizonyítéka nincs, a csuklóján lévő kötélnyomokat leszámítva.*
- Jól van. Úgyis mindketten a városba tartunk. Ha pedig itt maradunk, akkor te sem tudsz meggyőzni engem, meg én se téged, úgyhogy menjünk. Csak oldozz el és add vissza a fegyvereimet *sóhajtja végül, miközben kicsit mozgat karjain.*
- Te sem akarod, hogy még gyanúsabbnak tűnj, nemde? Ha egy megkötözött karú kölyökkel mész, agyig felfegyverezve, alighanem az első őrök rád vetik magukat. Szóval? Mi lesz? *kérdi, karjait némiképp kinyújtva, eltávolítva háta közvetlen szomszédságából. Tény és való, hogy ez az egyetlen esélye. Na meg most már tényleg meg akarja nézni magának ezt a várost, az állítólagosan hamis őreivel. Ha tényleg olyanok, mint állítják, akkor igencsak nagy baj van ebben a városban. De nem csak ebben, hanem annak környékén is, ha ezt hagyják. Ha viszont neki van igaza, akkor legalább fölényesen nevethet saját igazával, miközben valószínűleg elégedettséggel szívében távozik a túlvilágra. Mert az biztos, hogy életben nem marad, hacsak nem sikerül valahogy kereket oldania. Ezzel viszont ráér az adott pillanatban foglalkozni. Most csak reméli, hogy elszabadulnak karjai, mik lassan zsibbadásnak indulnak.*
- Ha ez megnyugtat, akkor megígérem, hogy nem szökök el! Gondolom sejted, hogy nekem mennyit ér az adott szó, még akkor is, ha a te szemedben jelentéktelen az egész *mondja, mintha csak citromba harapna, oly keserűs szájízzel.*


3053. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-01 16:11:15
 ÚJ
>Taug Quithine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Laya Ascal Malgath//

- Akkor ezek szerint sikerült újat mondanom *jegyzi meg, elvégre tulajdonképpen csak erre volt kíváncsi. Érdekelte, hogy a fiú csak úgy minden előismeret nélkül vágyakozik az őrségbe, vagy ő is olyan akar lenni, mint azok.*
- Ugyan ki dönti el, hogy kik a jók és kik a rosszak? Az őrség nem védhet meg mindenkit, hiába vannak sokan, mindenhol mindig nem lehetnek ott. Ők úgy döntöttek, a gazdagokat védik meg, ez végül is nekik is igen kedvező, elvégre több csurran-cseppen nekik a markukba. Ezért igazán nem lehet őket hibáztatni. Mintha csak találnál egy erszényt az úton. Persze, hogy megtartanád. Nem kezdenéd el keresgélni, hogy kié. Talán némelyiknek családja is van, etetni kell őket... mások meg simán csak csak a drága kocsmákat és bordélyokat szeretik, de igazából semmiben nem rosszabbak, mint a többi városi nép. A gazdagok és elég aljasan keresik meg a vagyonukat, a szegények lopnak, mindenkinek megvan a maga helye. És habár mindenhol vannak tisztességes lények is, azért elenyésző számban. De ez a legtöbb helyen így van, ezért is nem szeretem a városokat... De attól még fel kéne deríteni, láthatóan neked is *az előismeretekből ítélve a nő még sosem járt városban, vagy legalábbis nem túl gyakran, és legkevésbé sem nyitott szemmel.*
- És abban sem értek veled egyet, hogy az szidja az őrséget, akinek meggyűlt már vele a baja. Szerintem azok, akik kétes helyzetben találkoznak velük, és kis pénz ellenében megússzák a dolgot, azok nagyon is szeretik ezt a rendszert. Na de... eleget beszéltem már *vakarja meg a fejét* Nézd, nekem sok dolgom van, be kéne járnom a várost, valami munka után nézni, piacon megfordulni, a gazdag- és szegénynegyedet (főleg az utóbbit) átnézni, hátha akad, aki elégedetlen a helyzetével, és szívesen csatlakozna hozzánk. Ilyenek... most már csak azt kéne eldöntened, adsz-e a dolognak egy esélyt, és velem jössz-e. Lehet, hogy nem vagyunk éppen általános értelemben vett jófiúk, de ugyanakkor nem vagyunk annyira rosszak sem. A döntés a tied *igazából ez így teljes mértékben igaz, mivel valóban nem akar több időt elvesztegetni itt. Mondjuk fogalma sincs róla, hogy fognak a barlangnál reagálni, ha ezzel a fiúval tér vissza, no de majd megmagyarázza valahogyan. A szellem akarata, elvégre csak a szellem miatt van most ezzel a bandával.*


3052. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-01 11:18:43
 ÚJ
>Laya Ascal Malgath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Taug Quithine//

*Nem, nem tud megnyugodni, bármit is mond a másik. Az egész, amit elér szavaival, az az, hogy megáll egy helyben, nem pedig nekiront az elfnek. Mert megtenné, nem vitás, ha úgy vélné, hogy azzal többet érne el. Jelenleg azonban aligha, s bár nehezen, de azért ennyire még képes használni fejét. Szemei azonban elkerekednek a véleménynyilvánítás hallatán. Fogai összeszorulnak, s hangosan meg is csikordulnak, miközben erőteljesen dörzsöli őket egymáshoz. Egy lépést tesz előre. Egyetlen egyet, nem többet, mert akkor bevillan neki az igazság. Izmai elernyednek, feje előre billen, hogy a földet bámulja.*
- Igazad van... Nem vagyok valami erős. De majd leszek. Az pedig hadd legyen az én bajom, hogy bekerülök-e, vagy sem! *emeli fel újra fejét, hogy megmutathassa elszánt pillantását a másiknak is. Ő nem fogja feladni. Nem és kész!*
- És te mindent elhiszel a kocsmatöltelékeknek? Csupa olyan embernek, akiknek bizonyára meggyűlt már a baja az őrséggel, ilyen-olyan tevékenységük során? Na ne nevettess! Egy normális ember nekik hinne utoljára *köpi a szavakat, majd vesz egy nagy levegőt, hogy kifújja azt. ~Nyugodj meg, nyugodj meg, nyugodj meg!~*
- Az őrség nem lehet olyan, mint amilyennek beállítod. Mindez biztos csak a terved része, hogy átállíts az oldaladra, de nem fog menni! Nem hiszek neked! Nem, amíg nem tudod bizonyítani, a saját szemeim láttára! *csattan fel mégis, hiába igyekezett annyira megnyugodni. Bár azért most már nem olyan hangosak szavai, mint korábban. Halkabbak, jobban emlékeztetve valamiféle normálisabb társalgási formára. Látszik rajta, hogy azért megzavarták a szavak. Bár úgy tűnik, hogy az őt megkötözőt figyeli, láthatóan nem itt van, hanem valahol máshol. Legalábbis gondolatban. Tekintete zavartságot és egyéb, nem túlzottan határozottságra utaló érzelmeket tükröz. Ha a férfi meg akarja téríteni, minden bizonnyal jó úton halad. Vagy csak a kétségbeesésbe akarja taszítani? Meg akarja cáfolni elvei helyességét? Meglehet, ahhoz azonban, hogy ezt teljes mértékben elhiggye, több kell. Látnia kell, hallania kell... Tudatosítania kell magában tényekkel, hogy igazak az állítások. A jelenleg hamisnak vélt állítások, melyeknek hazugságáról jelenleg önmagát igyekszik teljes mértékben meggyőzni.*
- Az őrök azért vannak, hogy védelmezzenek. Nem lehetnek rosszak *motyogja maga elé, bár az elf fülek számára minden bizonnyal tisztán hallható ez is.*


3051. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-31 23:52:36
 ÚJ
>Taug Quithine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Laya Ascal Malgath//

*A férfi csak a fejé ingatja, borzasztó dolog, egyesek hogy pánikba esnek egy kevés kötéltől.*
- Nyugodj már meg! *mordul rá, nem épp hangosan, végképp nem fenyegetően, ez olyan valódi elfes morranás, mintha azt mondaná "fáj a fejem, beszélj már halkabban"* Attól, mert meg vagy kötözve, nem beszélgethetünk normális lények módjára? Egy karcolás sincs rajtad, a fegyvereid itt vannak, teljesen sértetlenül, hozzájuk se nyúltam szinte, kettőnk közül egyedül én vagyok megrövidülve egy övvel, szóval kérlek... ne légy ingerült. Igen, valóban az én hibám, hogy elkotyogtam, de érted... ettől most ugyanott vagyunk. Vagy te, vagy én, és jelenleg az én fontosabb. De ezzel sokan vannak így *majd amikor a kölyök továbbra is fiúnak vallja magát, csak megrántja a vállát. Igazából nincs jelentősége, gyengék a csontjai, így is úgy is a combjából készül majd a tőr. Majd amikor az őrségre terelődik a szó, elfojt egy vigyort.*
- Tényleg ne vedd bántásnak, vagy ilyesminek, de nem hiszem, hogy az őrségbe valaha felvennének. Nemes dolog eldobni az életedet egy célért, de nem olyasmiért, amit akkor se érhetnél el, ha életben maradsz. Érted, mit akarok mondani? És miért érzed úgy, hogy jobb lenne neked az őrségnél, mint amilyen most, vagy esetleg, mint az én oldalamon? Egyáltalán miből gondolod, hogy az őrség jobb nálunk? Nem túl rég vagyok itt, de amott a Rumos Rókában volt alkalmam hallani az itteni őrökről eleget, nem túl... tisztességesek. Persze nyilván azok sem azok, akik szidják őket, de hol a határ? *persze csak azért győzködi, mert a szellem akarja így, egyébként eléggé unja a dolgot, és szívesen átvágná már a torkát. A szép szó még sosem használt, miért most kezdené el? A szellem akarata, a szellem akarata, a szellem akarata...*
- Az őrség harcosokat keres, te távolról sem vagy az. Mondjuk közénk valónak sem neveznélek... A francnak kellett neked megtalálnod engem, mikor éppen a por beszélt belőlem, a francnak! Ha ez nincs, akkor most simán élhetnéd tovább az életedet úgy, ahogy eddig *nem teszi boldoggá a gondolat, hogy ez a fiú sose lesz már városőr, noha egészen eddig ez volt az álma.*
- Azokat szeretnéd védeni, akik megérdemlik... igazán nemes. És az őrség tán azt teszi? Nem. Az őrség azt védi, aki többet fizet, a gazdagnegyedbeli alakokat, akik csak azért nem aljas tolvajok, mert van egy kúriájuk, meg néhány papírjuk... ugyan már. Ami engem illet, ilyesfajta tisztességből nem kérek. Hány meg hány nálam ezerszer rosszabb alakot elengednek azért, mert eleget fizet nekik. A pénzéhes csaló, aminek neveztél az előbb, és ami eléggé bánt, az inkább ezt a bandát jellemezné. Már megbocsáss... *nem hiszi el, hogy a nő ennyire tájékozatlan legyen a dolgokban. Taug sem épp profi, elvégre Wegtorenben teljesen más a helyzet, előtte meg nem járt akkora városban, aminek saját őrsége van, de eltöltött kis időt a Rumosban, megkérdezett pár alakot, hogyan is mennek erre a dolgok, és azok kedvesen szidták is neki az őrséget egy darabig. És mivel nagyjából mindenki, akit kérdezett, ugyanazt mondta, akár burkoltan, akár nyíltan, így igazából úgy ítéli meg, nem lehet túl messze a valóságtól.*


3050. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-31 22:04:21
 ÚJ
>Laya Ascal Malgath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Taug Quithine//

*A válasz nem éppen kecsegtető, az azonban, hogy még ennek ellenére is ő lenne a hibás, amiért itt volt, több a soknál. Mert akármit is mondjon a másik, neki bizony úgy tűnik, hogy nem saját magát hibáztatja a történtekért, sokkal inkább a lány jelenlétét. Megkötözött kezei ökölbe szorulnak egy pillanat alatt, s már lábra is pattanna hirtelenjében, ha végtagjai nem előtte lennének kinyújtva, hanem mondjuk alatta lennének, vagy egyéb, hasznosabb pozícióban.*
- A te hibád, hogy mindenfélét kifecsegsz, öreg! *mordul rá, hangos kiabálás közepette. Lábain mozdít egy keveset, hogy közelebb húzva magához, rájuk ülhessen, amennyiben hagyja a férfi. Ha pedig így van, akkor fel is kel, ha lehet, hogy ne kelljen ott ücsörögnie tovább. Sokat nem tehet. Így esélye sem lenne a menekvésre, lévén most igencsak épelméjűnek tűnik a fickó, azt leszámítva, hogy még mindig a kicsontozáson agyal. ~Igazán elfelejthetted volna!~ morog most még gondolatban is.*
- Ja, az vagyok! Arról nem tehetek, hogy így nézek ki *mérgelődik tovább hangosan. Persze, hogy nem az, de esze ágában sincs ezt közölni. Sőt, az erdőig vezető úton volt is ideje valamiféle történetet kitalálni kinézetére, ha valami oknál fogva mégis lebukna. Azt azért nem kezdi el mesélni. Nincs az a pénz, amiért most ilyesmivel foglalkozna, főleg most, hogy az idegesség egyfajta agresszióvá kezd formálódni benne, melynek most még elsősorban szavai bizonyítékai, háta mögött feszülő karjait leszámítva, na meg az agresszív arckifejezést és a fogcsikorgatást. A csatlakozás gondolata viszont teljességgel elfogadhatatlan. Még a megmenekülés kedvéért sem mondana ilyesmit. Még hogy ő csatlakozzon egy halom selejthez? Ez még viccnek is szörnyű, nemhogy valóságnak.*
- Még szép, hogy nem csatlakozom, vénember! Azért jöttem idáig, hogy városőr legyek és azokat védjem, akik megérdemlik, nem pedig azért, hogy holmi gyilkosokhoz meg pénzéhes csalókhoz csatlakozzak! Főleg nem olyanhoz, aki embereket eszik! *szólal fel, szinte már köpve a szavakat. Tekintetéből hiányzik a félelem. Olyan most, mint egy sebzett állat, mi ellenségével áll szemben. Hogy az a vadász, vagy egy nála nagyobb és erősebb bestia, nem érdekes. A lényeg az, hogy élni akar. Életben akar maradni, de úgy, ahogy neki tetszik. Az pedig, hogy bűnöző legyen, teljességgel kizárt. A tisztesség egyetlen szikráját sem véli felfedezni az előtte lévőben, ez pedig éppen elég ok neki, hogy még csak ne is gondolkozzon ilyesmin.*


3049. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-31 20:41:26
 ÚJ
>Taug Quithine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Laya Ascal Malgath//

*A terv nagyszerűen sikerül, azt kivéve, hogy egy bogár kis híján megmenti az áldozatot az ájulástól. A lendülettől (és a szer hatásának maradékától) kis híján eltanyál, az utolsó pillanatban sikerül csak megkapaszkodnia egy fában. Ezután visszanéz, és látja, hogy a kölyök kidőlt.*
- Ezt... pontosan így terveztem *bólint egyet, majd nekilát a munkának. Miután elkészült a művel (kicsit olyan ez, mint mikor a fafaragó művész nagyjából méretre vágja a tönköt, megszabadítja az ágaktól, meg ilyenek. Az apró igazítások a tényleges művelet megkezdése előtt), türelmesen vár, hogy amaz magához térjen. Nem tudja, mennyi időbe telik, de biztos nem több fél óránál, és a fiú (vagy lány) máris megszólal. Jól is teszi, mert unalmában Taugot is majdnem elnyomta a buzgóság. Megrázza a fejét, majd a kölyökre pillant.*
- Sajnos nem lehet, véletlen megtudtál néhány dolgot, amit nem lett volna szabad, így viszont kénytelen leszek végezni veled. Tényleg nem a te hibád, rosszkor voltál rossz helyen... *habár még mindig ott a tény, hogy ezt a kölyköt a szellem küldte, így nem akarja csak úgy megölni. egy előtte akad még egy fontos kérdés:*
- Te biztosan fiú vagy? Csak mert nekem nem tűnt úgy minden pillanatban. Ez pedig fontos, mert férfi embernek ebből a csontjából *mutat a felkarjára* ízléses tőrt lehet faragni, azonban a nőnek ugyanerre a célra a combjában lévő csontot lehet hasznosítani, és az sem lesz annyira megbízható. *persze a boncolás közben úgyis kiderül az igazság, szóval nem igazán számít, de szeretné a másiknak a szájából hallani. Sajnos a rituális szertartásokhoz használt bonckése nincs itt, de jó lesz a dobótőr is erre a célra, amit a kölyöknél talált. De előbb... a szellem-kérdés. Mert ha nem szellemi vezetőnek küldte a lányt (vagy fiút), akkor lehet, hogy fordított helyzetről van szó, és Taugnak kéne ennek a kölyöknek a szellemi vezetőjének lenni.*
- Akkor hát két választásod van. Az egyik, amire már rájöttél a halál, majd a kicsontozás. A másik, a csatlakozás. *itt egészen közel hajol* Hozzám, és másik négy gonosz, sötét alakhoz, akik közül az egyik embereket eszik *majd visszaül* És persze mivel minden áldozatnak adott ez a lehetőség, ne próbálj hazudni, észre fogom venni a szemeden, ha csak félelemből volnál hajlandó csatlakozni, és a tanoncommá válni. Amit pedig nekem látnom kell, az a tényleges elhivatottság, érted, ugye? Ha ezt nem látom, akkor nem lesz választásom... *aztán majd csak választ kap, hogy csontozzon-e, vagy ne.*


3048. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-31 16:56:58
 ÚJ
>Omon Rabark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Vakmerő

*Halad tovább az erdőben. Néha felnéz a fákra, mert halja, ahogy a mókusok ugrálnak fölötte fáról-fára. Elmosolyodik, mikor néha meg is látja a kis állatokat. Útközben már egy nyullal is találkozott, amely épp veszettül rohant egy ragadozó elől. ~Milyen sokszínű az erdő élővilága. ~ elmosolyodik, majd újra fütyülni kezd. Tudja, hogy percek kérdése, mikor ér ki az erdőből, mivel a fák egyre ritkábban állnak egymástól. Öt perc sem telik el, mikor már maga mögött tudhatja szinte az összes fát. Furcsamód az erdő itteni részének a vége egy óriási tölgy. Ha négyen akarnák átkarolni, akkor sem biztos, hogy sikerülne. Körbejárja a fát majd tovább megy. Már látja is a kovácsműhely hátát, de ost nem fog bemenni, csak átutazik rajta. *


3047. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-31 13:28:21
 ÚJ
>Ryliel Arkrexon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//A Vörös Királynő átka//

*Mortar karjának vizsgálata és saját zavarának leküzdése után, a sötételf nőre téved tekintete, kit úgy tűnik, szintén meggyógyítanak. Ez jó hír. Mondhatni nagyon jó, hiszen így sincsenek túl sokan, márpedig ha egy királynő, vagy mi ellen kellene küzdeniük, szükségük lehet annyi emberre, amennyi csak van. Most is azonban csak a többiekre figyel, hiszen úgy véli, ha más nem is, hát az ében hajú felteszi azokat a kérdéseket, amiket szükséges. Jobb híján tehát ő maga is megindul a többiek után, mit sem törődve az enyhe fájdalmakkal. Lassan kezdi megszokni is a sajgó lüktetést, így fel sem tűnne neki egy-egy újabb fájdalomforrás, míg az enyhe fájdalommal jár, nem nagyobbal.
A színház előtt kíváncsian néz körbe. Most nem is annyira a halak kötik le, sokkal inkább ez az egész. Most jutott el addig a pontig, hogy komoly gondolkodóba essen, miután már a kelleténél jóval több furcsaságban részesültek, és várhatóan lesz még bőven, csakhogy jó lenne az eddig történteket is átgondolni. ~Először a nyúl, aztán a macska, most meg a halak. Ők volnának azok, akik terelnek minket? Meglehet. A ruháinkat elvették, a fegyvereinkkel együtt, mégis, itt Mortar is kapott magának olyan ruhát, ami neki jobb. Tehát... ha fegyverek kellenek, minden bizonnyal itt kell beszereznünk őket. Olyat, ami ebből a világból származik. Lehet, hogy azért kaptuk mindezt, mert a mi világunkból származó dolgokkal semmire nem mennénk? Lehet, hogy valójában eltűntek, ezért kaptunk újakat? De akkor mi van a cipőinkkel? Ez nagyon... zavaros.~ jut végül csupán erre az egy megállapításra. Csak azért jutott mindössze eddig, mert további gondolatmenetét valami egészen kellemetlen zavarja meg, méghozzá éles fájdalom képében, hastájékon. Kezével azonnal odakap, s meg is görnyed, miközben fogait összeszorítva igyekszik hangmentesen tűrni a fájdalmat. Nos... ez nemigen sikerül. Már csak azért sem, mert az érzés egyre erősödik, mígnem fájdalmas nyögést hallat először, hogy ezt egy meggyötört sikoly kövesse, miközben térdre rogy. Érzi, hogy valami nincs rendben, de nem csak a rá törő kín miatt, hanem azért is, mert kezére valami kerül, ruhája pedig jól hallhatóan elszakad. Számára legalábbis jól hallható. Lassan igyekszik kiegyenesedni, hogy lábai mellé ülve maga elé emelhesse az eddig hasához szorított kezet. Ekkor látja meg a feltörekvő vért, majd lefelé tekintve mindennek okozóját is.
Szemei azonnal elkerekednek. Egész teste egyszerre kezd remegni, miközben láthatóan sikítana, csakhogy egyetlen hang se szökik ki halálra rémült torkán. Csak néz, hitetlenkedve, rettegve, miközben újra könnyek kezdenek hullani szemeiből.*
- Mi... ez? Mi történik? Mi... *kezd bele halkan suttogva.*
- Szedjétek ki... Szedjétek ki! *folytatja rimánkodva. Talán nem is fáj annyira. Lehet, hogy nem, csakhogy tudatalattija hatalmas fájdalmat közöl agyával, ez pedig a földre borulásra készteti az elf nőt, hogy ott sebzett ujjhegyeivel kezdje marni a földet, kapaszkodót, enyhülést keresve. Hátára fekszik, ekkor pedig már csak egyik kezével kaparja a földet, míg a másik kezének ujjai testére vándorolnak, hogy kövessék a fájdalom forrásának útját.*
- Szedjétek ki... *nyöszörgi, miközben elméje lassan kezdi megadni magát.*


3046. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-31 10:07:48
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//A Vörös Királynő átka//

*Már meg sem lepődik, hogy a színház ajtajánál álló két őr mi sem természetesebb módon közli a színdarabot amit játszani fognak.*
-Én is erre gondoltam. *biccent Mortar szavaira, majd nyúlna a zsebéhez, viszont az ajtón állók kedvét szegik a további művelethez. Igazából ő saját maga azért nem törné össze magát hogy bejusson, mert lehet, hogy nem is olyan fontos helyszín mint ahogyan azt korábban gondolta.*
-Szóval akárki beléphet és kiballaghat kénye kedve szerint, csak legyen jegye? *teszi fel a kérdést de inkább saját magának címezi. Azért érdekli, mert ha olyan elit helyszínnek számítana véleménye szerint vezetnének vendéglistát, bár az érkezők kinézete alapján biztosan nem a szegény nép mulatozik errefelé. Közben végignézeget, és hallgatja a többiek beszédét. Most kicsit magába fordul nem foglalkozva a többiekkel, kicsit inkább magára haragszik, hogy még mindig nem jutott előrébb a küldetésben. Nem ehhez szokott, eddig élete során minden olyan simán és rugalmasan történt, de ez most teljesen más. Ebben a pillanatban érzi azt, hogy itt a legfőbb cél talán először is a saját képzeletvilágának legyőzése. Mert ugye azzal mindenki tisztában van, hogy a vízben nem tud lélegezni, és, hogy beszélő halak nem is léteznek, víz alatti világról meg már nem is beszélve. Lehet ha mindez ideáig ezt sokkalta természetesebbnek vette volna már a célnál lenne, és íja újra oldalán feszülne. Megrázza fejét, hogy kizökkentse saját magát gondolataiból ekkor érzi a csípést, és maga elé magasabbra emeli karját, majd meglátja a férgeket.*
-Mi a fene! *kiálltja el hangosan magát, és rázni kezdi karját. Ha máshogy nem is így biztosan mindenkinek feltűnik a mászkáló lény. Daranel igyekszik megcsípni egyet, hogy kitépje saját karjából a kis férget de nem sikerül. Igyekszik minél nyugodtabb maradni, és befejezi a kapálózást.*
-Itt vannak. Rendben csináld! *kiálltja el újra magát, és adja át Mortar kezébe a kártyát, majd másik kezével elszorítja karján a vénát, és összeszorított foggal bámul a kis férgekre. Ezzel jelezte is, hogy ha kell Mortar meg is vághatja. Normál esetben eszébe sem jutna, de mindig is félt a vízi parazitáktól és férgektől, és semmi kedve megvárni, hogy meddig is jutnak. Így mindenféle szemrebbenés nélkül nyújtja a karját, ami igen bátor dolognak tűnik. Persze gyomra görcsbe rándul, szívverése pedig felgyorsul, de tudja jól bírja a fájdalmat, és különben is a Zöld Légió katonájaként nem először fordulna elő, hogy sebek ejtődnek kiedzett testén.*


3045. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-31 08:59:28
 ÚJ
>Laya Ascal Malgath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Taug Quithine//

*A válasszal szerencsére nincs baj, legalábbis úgy tűnik. Ha pedig már így adódott, ennek igazán örülhet a lány, hiszen nagy valószínűséggel elkerülte a fenyegető vészt. Azért figyelme még nem lankad. Egy ideig biztosan nem, csakhogy a szert tényleg illetlenség lenne visszautasítani. Ráadásul azt sem tudja, hogy mi az, lehet, hogy tényleg olyan jó, mint mondják.*
- Nekem nem kellenek efféle dolgok, hogy rátaláljak a szellemre *morogja még oda, majd az útmutatás szerint szippant. Talán kellett, talán nem kellett volna, akárhogy is, a por bizony megteszi hatását. A világ hirtelen szivárványszínben kezd pompázni, miközben repül és forog és megy, amerre nem feltétlen volna szükséges. S valóban, a fák színe is megváltozott.*
- Nem csak lila, hanem kék, fehér, piros... Az a bogár fénylik! *kiált fel hirtelen szemlélődés közben, majd hasra is veti magát, hogy közelebbről megszemlélje. A csapás feje felett száll el a levegőben, csupán szele érinti az ifjonc öltözetét. A másik dolog azonban igencsak hatásos. Egy pillanatig még ragyogó szemekkel figyeli a furcsa teremtményt, majd egyszerűen a földre hull feje, miközben karjai kicsúsznak alóla, s furcsa formát vesz fel egész teste, mikor kiterül a földön.
Innentől kezdve pedig az elf terve sikeresnek tűnik. Könnyűszerrel kötözheti meg gyanútlanul eszméletlen áldozatát, s vonszolhatja is ide-oda, őt aztán nagyon nem zavarja. Csak csendben szuszog, mint aki épp élete legjobb és legmélyebb álmát alussza. A vonszolás közben fejéről lecsúszik az anyag, így ténylegesen látszanak nem túl férfias vonásai. Eléggé lányos képű fiúcska lenne belőle, nem vitás, ugyanakkor rövid, kócos haja miatt talán kellőképp fiús lány is ahhoz, hogy ne lehessen olyan könnyen eldönteni.
Talán csak néhány perc, talán órák is eltelnek, mire ébredezni kezd. Szemeit hunyorogva nyitja ki, sűrű pislogás közepette, miközben elgémberedett nyaka végett köröz néhányat fejével. Mikor végre oszlani kezd az elméje körül lévő köd, akkor fedezi csak fel, hogy miféle helyzetben van. Főleg akkor, mikor próbálná kezeit mozgatni. ~Nem lehet!~ kiált egy nagyot elméjében. Na igen, erre nemigen számított. Az a szer galád mód bánt el vele, észrevétlen juttatva tudata csendesebb, álmokkal telt oldalára. A különbség fel sem tűnt neki igazán, hiszen álmai éppoly színesek és mozgalommal teltek voltak, mint a valóságból látott utolsó képek. Most viszont áll minden és olyan színű, amilyennek lennie kell.*
- Hé! Eressz el, öreg! Mégis mi a franc történt itt? Nem hallod?! Oldozz el és add vissza a fegyvereim! *mordul rá idegesen. Igen, feltűnik neki fegyverei hiánya, végtére is az a súly csak ott volt derekára akaszkodva.*


3044. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-30 22:02:39
 ÚJ
>Taug Quithine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Laya Ascal Malgath//

*Nos igen, nagyjából meggyőződhetett a dolgokról. Az erdő szelleme ezt a fiút nem magasztos szellemi vezetőnek küldte, hanem egészen más okokból. Legalábbis úgy fest, a kölyök nem tud róla, hogy küldönc. Vagy pedig éppenséggel az volna, csak az erdő szelleme próbára teszi? Tény, hogy a szer nem tart soká, ha ilyen kis adagot vesz magához, talán nagyrészt már magánál is van, de ettől függetlenül még úgy érzi, az erdő szelleme biza jellel látta el!*
- Igen, látom, hogy gőzöd sincs... miért is lenne? *ingatja a fejét, majd hirtelen megkapja a jelet, vagy a jelnek vélt dolgot. Az első megérzések a fontosak. Ám legyen, ha a szellem úgy akarja... (Mondjuk tény, hogy első megérzése az volt, hogy küldönc, de az a szer véleménye volt, a tiszta fejjel vett első megérzése az volt, hogy a küldönc vissza óhajt élni a helyzetével). Így tehát elveti a lehetőséget, miszerint az erdő szelleme teszi próbára, és az eredeti terv szerint jár el. (Ez a terv onnantól számít eredeti tervnek, hogy félig magához tért a bosszúságtól).*
- Ez kérlek minden, majd rájössz. Boldogság, gazdagság, út az erdő szelleméhez, és végtelen bölcsesség *már éppen felcsattanna, hogy az az adag igazán nem sokra lesz elég, amit a kölyök magához vett, de ekkor belegondol, milyen volt az ő első alkalma. Szinte csak távolról szagolta az őrleményt, mégis teljesen elszédült. Eszerint a fiú is ki fog dőlni, ha jó erőset szív. És szív, mivel hamarosan a földön landol az ülepével.*
- Előtted legalábbis hamarosan megjelenik *jegyzi meg, de nem teszi hozzá, hogy más egyéb dolgok is* Látod-e, máris lilák a fák *mutat el abba az irányba, amerre ő nézett nemrég, és amint a kölyök elfordul, másodpercnyi hezitálás nélkül megkíséreli jól fejbe vágni a botjával. Őszintén szólva, őt első használatkor kiütötte a szer, talán fél percen belül a fiú magától is eldőlt volna, de felesleges erre várni, meg akarja gyorsítani a folyamatot. Az biztos, hogy az első találkozás a porral és a fejre mért ütés együtt padlóra küldi. Ha ez sikerül, akkor a jól bevett módszerhez híven megfosztja a kölyköt minden fegyverétől, amit talál nála, majd leveszi magáról az övként funkcionáló kötelet, amitől a bő rongyok nem lógnak le a földig, majd összeköti vele új áldozata kezeit a háta mögött. Nem így tervezte az ideérkezést, de ha már elkotyogta a dolgokat... A művelet közben pedig mintha kicsit kétségbe vonná a fiú nemi hovatartozását. Az tény, hogy az arca nem túl férfias, a vállai gyöngék, és (lássuk be) elég lányalakja van, de amikor mellénél összekulcsolta a kezeit, hogy odébb vonszolja, és nekidöntse egy fának, igen érdekes dolgot tapasztalt, mintha a fiúnak keblei lennének. Miután "odaültette" a fához, ő kényelembe helyezi magát egy másik tövében, és várja, hogy a fiúka-lányka felébredjen. Ha ez megtörténik, bizonyára első kérdése arra fog irányulni, hogy tisztázzák a nemi hovatartozást.*


3043. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-30 17:24:22
 ÚJ
>Mortar Gríjachor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

// A Vörös Királynő átka //

- Mit pocsolya... Inni se fogok!
*Pillant vissza gúnyos vigyorral Amine felé, kivillantva fogait, hiszen az az idő már elmúlt, hogy háborogjon az ilyen értelmetlen dolgok miatt, egyszerűbb, ha pofán röhögi inkább az egészet. A hölgyeményt viszont követi az ajtóig, s mikor kiér onnan, meglátja az ő kezét is épen, szebben, mint újkorában. Erre csak megcsóválja fejét, s szemeit forgatni kezdi értetlenül.*
- Hát, ennek aztán tényleg sok értelme volt. Teljesen megérte...
*Sóhajt egy nagyot, miközben méregzöld szemei a saját s az éjhölgy hegein cikáznak ide-oda, s mivel még mindig nem tudja megfejteni az egészet, ezért egy unott pillantással áll odébb, a színház felé. Jelenleg azt se tudja megérteni, hogy miért pont egy színház... Miért nem adnak több információt, ha már annyira akarják, hogy ők harcoljanak, illetve ez a "majd időben megtudtok mindent" mondat még a tetejébe idegesítő is! Mintha ennek a hat főnek kellene szívességet tennie azért, hogy ugyan már legyenek oly kegyesek és mondják már meg, hogy mit kellene tenniük - értük!
Ezeken töprengve üti meg a fülét a tizenkét darab gyöngy, ami hat főre szól, így az annyi, mint hetvenkettő. Ezt kiszámolva még unottabb kép ül ki a férfi arcára, s egy sóhajjal teszi fel újabb kérdését, amire már nem is vár egyértelmű választ.*
- És hol kéne ilyet szereznünk? Munkával?
*Mert abban teljesen biztos, hogy nem úgy, hogy kimennek a nyíltabb vízre, s mintha egy réten szedegetnék a virágokat, úgy kutatnak elhullott gyöngyök után, avagy a megfelelő kagylók után. Ha így lenne, minden bizonnyal sok lényt fedeztek fel volna a roncsokon kívül, hiszen ki az a hülye, aki nem ezzel töltené az idejét, hogy meggazdagodjon?! Márpedig most a munkán kívül más nem jut eszébe...*
- Na és ennek a Hajófenéknek a lakói mind ilyen... *undorodva mutogat az egyik őr felé* Ilyen halizék? Hogy lehet feljutni a felszínre, ahol nyulak is vannak?
*Jobb szót nem is találhatott volna erre! Hiszen mi másnak lehetne nevezni egy cilinderes, kétlábon járó, beszélő halat? Hát izének!
Amine verziója viszont sokkal jobb, mint Mortaré, nem is érti, hogy miért belépőnek akarta használni a kártyákat, ha már valóban, eléggé élesek. Épp lépne is oda Daranel felé, hogy elkérje tőle a lapokat és jobban áttanulmányozza őket, mikor is egy lényt vél felfedezni a férfi könyökénél, amint az épp utat akar törni magának - sikeresen! Ha most valami kurta mesében lennének, akkor az ébenhajú feje látványosan zöldbe váltana, az már biztos! Hirtelen nem is tudja, hogy mit csináljon... Ha látja a férfi karján mozogni őket, akkor két kezével megpróbálja megszorítani az íjász karját alul és felül, hogy ezzel útjukat állja. Természetesen ha kijönnek, az fájdalommal jár, de hát inkább kint, mint bent! Persze ügyel arra az ébenhajú, hogy nehogy átmásszanak rá a férgek - ha erre egy kis jelet is lát (már ha felbukkannak a bőrön), akkor azonnal elhúzza kezeit s elkezdi rázni hevesen.
Sokat viszont nem "időzik" Daranel mellett, hiszen egy kósza pillantást vetve oldalra, megpillantja Ryliel vérző hasát, s mivel ott sokkal súlyosabb sérüléseket okozhatnak a dögök, így átugrik rögtön a hölgyemény mellé, remélve, hogy a férfi, avagy az ork befejezi a segítségnyújtást az íjsznál. Odaérve rögtön megpróbálja Mortar elszakítani a szőkeség ruháját, hogy jobban lássa a férgeket. Itt már nem lenne egyszerű elállni az útjukat... Más esetben talán nem tenne ennyi erőfeszítést senkiért, de jelen esetben szükségük van egymásra... Ekkor ötlik fejébe egy gondolat, mely bár eléggé kíméletlen, de ha ez az ára annak, hogy túlélje Ryliel, akkor meg kell lépni.*
- A kártyák! *ordítja* Fel kell vágni!
*Kiáltja Daranel felé, s ha nincs más megoldás, akkor elvesz tőle egy kártyát, s ha Ryliel hagyja, akkor megpróbálja felvágni a hasát - pontosabban a bőrt - egy ponton, avagy többen, ha szükséges. Ha sikerrel jár, akkor minden koncentrációját összeszedve tartja közel kezét a nyíláshoz, várva arra, hogy felbukkanjon az egyik féreg, hogy azt majd hirtelen összenyomhassa kezével! Természetesen ez a lépés attól is függ, hogy Daranel ad neki esetleg egy lapot, illetve hogy a szőkeség mennyire hagyja hogy Mortar megvagdossa, emellett hogy a macskának, esetleg a többieknek sikerült-e megölniük a dögöket az ébenhajú előtt.*


3042. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-30 16:41:01
 ÚJ
>Amine de Niiso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

// A Vörös Királynő átka //

*Mikor Mortar közelebb jön, hogy a lány megnézhesse a gyógyult kezét, akkor egy pillanatra neki is lehetősége nyílik közelebbről is szemügyre venni azt. Messziről nem is látszottak, de most tisztán látja a vékony heget, de ez már igazán semmiség azok után amilyen állapotban volt.*
- Azért legközelebb még egy pocsolya közelébe se! *Jegyzi meg részben viccelődve egy gyenge mosoly kíséretében, a saját (még sérült) kezét magához szorítva. Ilyen gyorsan biztos nem lehet ahhoz hozzászokni, hogy valakinek nincs keze, de elnézve a lány állapotát az sem kizárt, hogy miatta mond ilyeneket.
A magyarázatára semmit sem mond, így belegondolva igaza van, ez a bagázs a megkérdezésük nélkül „választotta” ki őket valamire, és tőlük függ, hogy vissza tudnak-e jutni. Tehát rendesen sarokba szorították őket ezek a mutánsok…*
- Eddig az volt a legkisebb problémánk. *Legyint Mortar szavaira. Persze ő se akarja egyáltalán, hogy valamelyik vicces kedvű egy csettintéssel megfullassza őket, de miközben épp a kezüket próbálták megmenteni minden más elhanyagolható problémának számított. Legalábbis neki biztosan.
Ahogy az ujjait mozgatja meg megengedve magának egy megkönnyebbült sóhajt, fél szemmel az ajtóban meglátja az ébenhajút. Megkönnyebbült mosollyal emeli felé a kezét, megmutatva neki, hogy ő is most már sikeresen gyógyult.
Ezután ahogy visszamennek már csak a hal magyarázatára kell figyelniük.
Jellemző, már megint! Ez a hal csak látszólag tűnik értelmesnek, illetve látszólag pont nem, csak a szövegei alapján, de valójában nincs semmi esze. Mintha egy betanított szöveget mondana folyamatosan, és ha attól eltérő kérdést hall, inkább fogja magát és elsétál.
Csak grimaszolva néz utána ahogy távozik. Most, hogy másodjára hagyta figyelmen kívül a kérdését, még ha ez már nem is volt annyira életbevágó mint az előbbi, ettől függetlenül ugyanúgy idegesítő. Lelki szemei előtt ismét megjelenik a ropogós, finom arany barnára pirult hal képe. Kár, hogy a víz alatt vannak, pedig nem is lenne rossz ötlet.
Végül inkább ő is elindul amerre a többiek mennek, mielőtt megint történne valami, vagy tényleg megkívánna egy kis sült halat.*
~Pénz? Mi lehet a halaknál pénz? Kagyló! Hínár! Haleledel!~
*A kártyákra irányult kérdésen csak a fejét csóválja*
- Éles a szélük, én inkább mondanám fegyvereknek. Mint a dobócsillagok, csak kártyában. *Pillant az ébenhajúra. Még jól emlékszik arra mikor a fiú megvizsgálta a lapokat, mintha kicsit vérzett volna tőlük az ujja. Ha valóban vág, akkor remek dobófegyver lehet.
Még el is gondolkodik rajta, hogy ha így haladnak még a végén mindenki kap majd valamiféle hozzá illő fura fegyvert, aztán a közelében lévő Ryliel köti le a figyelmét, aki mintha hirtelen megsebesült volna. Ismét vér keveredik a vízbe, de ezzel nincs egyedül, viszont a has tájékon való sérülés sokkal súlyosabb, mint a kézen. Lehet ők is megsérültek volna? Elvégre Amine nem látta, hogy a többiek hogy keveredtek le a fenékre, csak azt vette észre, hogy már lent vannak. Viszont amikor meglátja a férget, ami a sebért felelős, akaratlanul is hátralép egyel, hogy a vérrel se érintkezzen. Ezt biztos nem a felszínen szerezték.*
- El kell tűnnünk innen! *Bukik ki a száján az első dolog ami az eszébe jut, de ebben az egyben teljesen biztos. Vagy azonnal elő kell azt a nyavalyás kopoltyúst keríteniük, hogy erre magyarázatot adjon, és esetleg megoldással is szolgáljon, vagy amilyen gyorsan csak lehet, vissza kell jutniuk a felszínre mielőtt még valaki hasonlóképpen jár. Utána majd ráérnek kitalálni, hogy mi legyen.*


3041. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-07-30 14:38:07
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320

Játékstílus: Szelíd

// Culoroék //

*Csak a szerencséjükön múlott most is, hogy épségben eljutottak a bokros fedezékbe. Épségben, ha nem számítjuk, hogy Aseld lába kegyetlenül fájhat a benne lévő vessző miatt és vért is veszt. Talán jobb volna feladni magukat, akkor van esély, hogy időben kap ellátást. Hiszen egy lábatlan szolga senkinek nem kellene, egy sérültet még csak rá tudnak sózni valakire.
A lány megkapja a vesszőket, hiszen nála nincs tegez, miben tarthatná, még szerencse, hogy testvére ennyire felkészült. Míg pedig tovább készítik a lövést a két közelharcos a közeli bokrokat zargatja, honnan kisebb állatok szaladnak csak ki, vagy még annyi reakciót se kapnak. Egészen addig, míg egyszer csak a számszeríjastól jobbra lévő nem kap hirtelen két nyilat. Pontosabban Aseld nyila eltalálja, nyakát célozza, de mellkasában találja helyét, mi nem öli meg egyből, de a földön végzi, Ymra nyila pedig így céltalan vész, talán egy fában leli végső nyughelyét, talán csak a földön találja végzetét.
Amint mindketten ellőtték az első nyilaikat, Aseld azonnal visszaveti magát a bokor rejtekébe, Ymra viszont nem csinál semmit, ami eléggé meggondolatlan dolog, hiszen elég jól meg tudják határozni, hogy merről jött a támadás, így a késes azonnal arra indul, ahogy feltűnik neki, hogy van ott valaki, a számszeríjas pedig pontosabb célzás nélkül, Ymra irányába lő.
A nő bal vállába talál a lövedék, ami igazán fájdalmas és a kar is elég hasznavehetetlen lesz, de nem életveszélyes. Sőt, ha ügyes felcsert talál, akkor még karját is meg tudja tartani.*
- Még van vagy egy tucat nyilam. Ti meg lassan tűpárnává váltok. Komolyan nem értitek, hogy mikor vagytok vesztes helyzetben és kellene feladni magatok?
*Kérdi a férfi, miközben azért igyekszik a számszeríjat újra felhúzni. A késes pedig igyekszik eltűnni, szintén a bozótost kihasználva, lehetőleg lassú, csendes léptekkel.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257