*Persze szép dolog azt feltételezni, hogy a halálfélelem erőt ad mindenkinek. Ez persze valahol igaz is, viszont korántsem jelenti azt, hogy a félholtak felelevenednek, máskülönben Verner is jó eséllyel hosszú lábú elfeket megszégyenítő sebességgel rohanna el a tisztás irányába, talán soha többé meg sem állna... Csakhogy mindez nem így működik. Akármennyire is sok ideje volt, amíg a földön feküdt, és persze amíg a nő vonszolta, futásra nem képes még akkor sem, amikor hirtelen kiérzi a nő szavaiból, hogy valami rossz következik. Ő maga sem biztos benne, hogy 'csak' olyasmire gondolhat, mint a kézlevágás, vagy valóban végezni készül a gnómmal, viszont egy dologban biztos: nem fogja megvárni. Sajnos futni nem tudna, sőt, még egy normál sebességű sétára sem futja jelenleg, örül, hogy egyáltalán sikerül lábra állnia, és eloldalazni a fától egy másik fáig. Tulajdonképpen a mozdulat nem azért tűnik indokolatlanul gyorsnak a gnóm eddigi tetteihez képest, mert a halálfélelem erőt adott neki, egyszerűen az oldalazás egy esetlen vetődés volt, és végül a fa fogta meg. Viszont talpon van, és ép kezében már két dobókés éktelenkedik. Jó eséllyel esélye sem lett volna előszedni őket, ha nem lett volna a hosszú vágás a köpenyén. Ha szerencséje van, pár lépésre el tudott távolodni a nőtől, mikor védekezően maga elé kapja a pengéket úgy, hogy bármikor elhajíthassa őket. Persze ilyen kis távolságból nincs esélye, de ha minden kötél szakadna, akár döfhet is... Nem, nem lenne rá képes. Ő maga is tudja, hogy képtelen lenne megpróbálni egy hasonló dolgot, mint amit a szobában csinált, viszont ezt bolond volna kimondani. Talán amíg Eris nem tudja, hogy nem meri megtenni, addig nyer egy kis előnyt.*
- Ne mozdulj! *nyögi, bár fenyegetés helyett inkább könyörgésnek hangzik. Közben igyekszik egy még távolabbi fát keresni, aminek nekidőlhet hátával, és talán még egyet, és még egyet... Már ha a nő mindezt anélkül nézi végig, hogy bármit is tenne. Közben a hangja tényleges könyörgésbe csap át, ezt már nem is próbálja leplezni.*
- Könyörgök, ne mozdulj! Csak maradj ott! Csak ne tégy semmit! Csak... *nem tudja, mit mondhatna még. Eléggé veszélyes húzás volna kitérni arra, hogy nem akarja használni a fegyvert (hát még arra, hogy nem is merné) így inkább tovább ismételgeti az előzőeket.*