Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 179 (3561. - 3580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3580. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-28 14:55:35
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a Télre//

*Úgy tűnik, hogy az események felpörögnek, most már visszafordíthatatlan a folyamat. Salanel nem látja pontosan, hogy mi az, de valami egészen biztosan felhergelte a jószágot, így nem is habozik, azonnal támad, ám lövése, mintha csak szúnyogcsípés lenne a szörny számára. Magában szentségel egy sort, amiért a felbőszült medvebagoly úgy dönt, hogy a trió (Shauti, Harath, Salanel) irányába rohan. Amint észleli a félvér, hogy közelíteni kezd a dög, rögtön elkezd oldalazni. Már eddig is oldalvást helyezkedett el a célponthoz képest, most (ha van rá lehetősége) még inkább az oldalába kerülne. Nagyjából ekkor érkezik Kagan utasítása, ami csak megerősíti tervében. A szörny mellé-mögé helyezkedne balról (a szörny szemszögéből jobbról), hogy a keményebb kötésű harcosok irányába terelje a dögöt. Ha van rá ideje és lehetősége, akkor még egy nyak vagy fejtájékra irányított nyílvesszővel is próbálja nyomatékosítani tervét.*

A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.28 15:25:44

3579. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-28 11:35:00
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a Télre//

*A számos váratlan esemény okoz némi kavarodást, de Kagan rutinos vadász és vezér, hamar átlátja a teendőket. Baltáját nem dobja el, lévén a szörny még messze van.*
- Darel, Hrothgaar, készüljetek! Lerohanjuk! *vigyorodik el, majd tekintete a háta mögé villan.* Letrion, meg te, Terold... vigyázzatok erre a madárijesztőre! *tekintete Letrionra villan, jelezve, hogy neki minden bizonnyal két fickóra is vigyáznia kell.*

*A szörny közben nekilódul, és áttapos Freyain, mintha ott sem lenne. Nyílvesszők szállnak, de kevés hatásuk van, ide nagyobb átütőerő kell.*
~ Ekkora medvére nem nyíllal vadászunk. ~ *emeli baltáját magasba, majd parancsokat kezd el üvöltözni.*
- Eran, hozzám! Megrohanjuk! *már csak embereit kell instruálnia.*
- Waldran, Salanel, hajtsátok meg! Harath, Shauri, ne engedjétek kitörni! *mivel a lény Freyain át kissé mintha abba az irány tendálna, nem árt az elővigyázatosság.*
~ Medvére úgy vadászunk, hogy... ~ *hogy kutyákkal űzik, beszoríjták, és beszorítva lövik, döfködik, míg ki nem vérzik. Ha szerencsés lehetőség adódik, a koponyáját is be lehet zúzni tán.*

*Itt erre nincs lehetőség, így szembe kell roppanni a fenevaddal.*
- Támadás! *lendül erő, pajzsa baljában, bárdja magasba emelve.*

*Ha minden a tervei szerint alakul, akkor a kvartetté bővült trió (Kagan, Darel, Hrothgaar és Eran) a nyilaktól gyötört Medgolyra támad, nagyjából szemből, miközben nekik jobbról Waldran és (talán) Zef, balról Salanel, Harath és Shauri gyötrik a lényt. Ebben az esetben üvöltve támad a szörnyre, bízva vértjében és erejében, hogy egy jól irányzott csapással sebet ejthet rajta, talán agyon is ütheti.*

3578. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-27 23:53:17
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a Télre//

*Harath és Shauri kitartóan osonnak a szörny háta mögé. Természetesen az állat legyen bármilyen ügyes és intelligens, nem tud egyszerre 13 fele figyelni, de ez nem is elvárható tőle, hiszen csak egy szörny. Az viszont elvárható lenne a két íjásztól, hogy legalább a széleken elhelyezkedő két társukra figyeljenek (Waldran és Salanel). Csak kettő felé. Kettejüknek talán nem okozna ez akkora gondot, mint a medvebagolynak 13 felé fülelni. Miközben suttyomba ólálkodnak és próbálják megkerülni a bestiát, kis híján beleütköznek Salanelbe, aki idő közben már becélozta a dögöt, ezért nem tudott arra figyelni, hogy a kolbászoló páros útjából kitérjen.
Shaurinak nem kéne mindenhová vakon követnie a félvért, főleg mert az éppen Freyai mozdulataitól szédülhetett meg. A másik szőke elf szépség is a szörny felé tart, de ő inkább szemből közelít.

Waldran becélozhatja az állatot, de elég sokan kavarognak most körülötte, jobb lesz odafigyelni, legalább nekik, akik már korábban megtalálták megfelelő pozíciójukat.
Zef hozzá (és Salanelhez) hasonlóan elő tud készülni az akcióra, ahogyan Letrion is. Mivel ők (Waldran, Salanel, Letrion) előre bemérték a célt, azonnal le tudják adni lövéseiket, ha ez szükségessé válik.

Eran nem lesz tényleges támadás áldozata, hiszen nincs olyan közel hozzá a bestia, de nem teszi rosszul, hogy még hátrébb ugrik.

Darel tovább gondolja a dolgokat, mint azt ahogy sérülése és annak következtében megrogyott gyorsasága és ügyessége lehetővé teszi. A sötételf segítségének köszönhetően kikecmereg nagy nehezen, mire beindulnak az események, de abban a pillanatban ő még csak éppen-éppen kiküzdötte magát a veremből és a földön van. Egészen biztos nincs ideje trükközgetni, meg cselezgetni arról nem is beszélve, hogy már több társát is kerülgetnie kéne, ha féloldalasan -vagy bárhogy- szeretne a szörny felé robogni. Az óriás méretű állat kettőt lép és Darelnél lehet, fordított esetben viszont ez nem így néz ki, mivel a férfi sebessége lecsökkent, meg egyébként is kisebb, mint a vad.

Bizony későn szólt Kagan. A remete Hrotinak ront, s bár Kagan meghagyja neki mit tegyen vele, a törpe nem jut eladdig, hogy ezt véghez vigye. Önhibáján kívül. Plevaen ugyanis megunja a műsort és elereszt egy nyílvesszőt a gödör mögül a bolond felé. Különösebben semmi nem akadályozza meg ebben, bár nem talál pontosan a támadó szívébe, csupán karját éri a lövés. Még szerencse, hogy Hrothgaar lelkesedése -és cselekedete- nem tört meg, így el tudja kapni a nyüszítő Tüptürüppöt és le tud neki verni egyet, amivel sikeresen ki is üti azt egy jó időre.
Ha még dühös is lett volna a sűrű kis fickó talán lekapja egy ütéssel a rezgő csontú remete egész állkapcsát...

A jelenetet látva a medvebagoly lény meglódul. A hozzá közelítő Freyait -minden békés szándékával együtt- egyszerűen eltapossa, nem is foglalkozik vele. Freyai valószínűleg elesik és lábára rá is tapos védence, amitől a lány veszít gyorsaságából, de talán csontja nem tört. Talán.

A lendület elsorodja az elfet, az állat pedig Salanel, Harath és Shauri irányába lódul.
Bár nem képes mindenkire figyelni még ez az intelligens jószág sem, hiszen vannak korlátai... Harath ügyesen odaszólt Freyainak, amivel végérvényesen elárulta magát, az őt követő Shaurit és az egyébként tényleg ügyesen helyezkedő Salanelt is, akibe kis híján belebotlottak.
Még szerencse, hogy hármójuk közül legalább a vadász felkészült és lövését az első pillanatban le tudja adni, ahogy veszélyeztetve érzi magát. Természetesen talál és a vessző a sűrű tollak közé fúródik valahol ott, ahol az erdőlakó válla sejthető, de mintha meg sem érezné.
Shaurinak van lehetősége ellentámadásba lendülni, Harath azonban jobb ha a kitérésre koncentrál, mert a lény éles csőre felé csap.
Ha sikeresen elmozdul, akkor megússza egy kis karcolással felkarján. Ha nem, akkor a karnyi hosszúságú csőrszáj bal vállába, s tulajdonképpen felsőtestébe, törzsébe kap, mélyen húsába marva, kellemetlen sérülést okozva ezzel a kicsit szétszórt félvérnek.

Waldran is elereszti saját lövését, bár csak annyit tud meghatározni, hogy a mozduló barnás-szürkés lény testére irányítja azt, ami -ahogy Salanel esetében is- szintén talál. Hátulról, szintén a vállba/hátba érkezik a vessző és ugyancsak tollai közé fúródik. Waldran volt aki talán a legalaposabban tanulmányozta az ellenfelet, a szerencse nem kedvez neki, mert vélhetőleg a lehető legellenállóbb részen találta el a dögöt, ott ahol tollai és bundája összeolvad.

Darel most jut el odáig, hogy előhúzza kardját és bármit cselekedjen. Ha szeretne most közelebb mehet a lényhez és csatlakozhat a Salanel-Shauri-Harath hármashoz, de ügyeljen rá merről cselez, mert három íjász is elhelyezkedett már, nehogy keresztezze az útjukat!

Kagan eldobhatja a baltáját, de elég messze van a célponttól, nem biztos, hogy van értelme ilyesmire pazarolni az értékes másodperceket, mikor nem valószínű a biztos találat.

Zefnek hozzá hasonlóan el kellene döntenie, hogy mit csinál elővarázsolt kis fegyverével és kire/mire szeretne vele lőni, ha egyáltalán szeretne vele lőni.

Letrion becélozta a bestiát, de vezéréhez hasonló cipőben jár. Ha úgy dönt, hogy leadja lövését, akkor Waldran vesszője mellett éri a szörnyet, de ahogy inyog-binyog a tollak közt az a vessző, nem biztos, hogy egyáltalán a bőrét felsértette. Persze, előfordulhat...

Eran bármit cselekedhet, lévén korábban csak messzebb ugrott.

Pleaven kihasználhatja a zűrzavart és az eleresztett lovakat, ha szeretné, ha nem, akkor rendezheti fegyverét a korábbi lövés után.*

3577. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-27 12:14:43
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a Télre//

*Rálátása van ugyan a lényre, de tökéletes lőpozíciója nincs. Bár arra nincs is szükség addig, míg fel nem pörögnek az események. És Salanelnek van egy olyan megérzése, hogy ez záros határidőn belül be fog következni. A katalizátor pedig nem más, mint Hrothgaar lelkes monológja. Ezt már végképp nem bírja elviselni a rongyos erődlakó és úgy dönt, ráront a törpére. Nem gondolná, hogy társa ne tudná elintézni azt a valamit, így a félvér továbbra is a bagolymedvét vagy medvebagolyt figyeli. Íjászként nem ő lesz az, aki nekiront bármelyik ellenséges szándékú lánynek, most inkább kivár. Addig, amíg nem támad a szőrmók, nem lő, azonban íját készenlétben tartja. A lény mellett társait, azok mozgását is próbálja figyelemmel követni, csak hogy képben legyen és tudjon helyezkedni. Mert hogy bizony nem marad egy helyen. A tereptárgyakat kihasználva változtatja pozícióját. Főként Kagan és Hrothgaar az, aki szem előtt van a lény számára, az íjász csapat szétszóródott. Salanel természetesen úgy próbál helyezkedni, pozíciót váltani, hogy még véletlenül se kerüljön valamelyik társa útjába. Talán kevésbé tud figyelni rájuk a szörny, ha távolabb vannak egymástól. Addig, amíg a szemmel tartott célpont nem támad közvetlenül, addig Salanel nyila is a helyén marad. Nem áll szándékában a dolgok elébe menni. Ráér akkor tűpárnát varázsolni belőle, ha már tényleg támadásba lendül. Addig legalább megfigyelheti a szőrzetét, bundáját, tollazatát (legyen bármelyik) és gyorsan felmérheti, hogy melyik a legsebezhetőbb pontja.*

3576. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-27 10:15:31
 ÚJ
>Hrothgaar Skyllagrimmson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a Télre//

*Az már bebizonyosodott, hogy a gethes alaknak nincs ki az összes fogaskereke az agyát alkotó gépezetben, de hogy habzó szájjal nekirontson a Thatgok hadviselt törpéjének? Ez több, mint egyszerű ostobaság... ez halálos ítélet. Pontosabban az is lehetne. Hothgaarnak gyorsan kell reagálnia a felé iramodó alakra. Lassan préseli ki tüdejéből a levegőt, nem szabad, hogy elhamarkodottan cselekedjen, vagy kapkodjon, hisz ahogyan a mondás tartja: "Kapkodás a selejt bölcsője". Kagan hangját hallja, "Rúgd a gödörbe" és a törpe mozdul is. Elengedi a lovak kantárját és megindul a felé rohanó alakkal szemben. A habzószájú holdkóros rossz bőrben van, nagyon úgy látszik, éppen ezért Hrothgaar nem arra törekszik, hogy egyetlen csapással megölje. Neki most tényleg elég, ha egyelőre csak kivonja a forgalomból, elteszi az útból, ne lábatlankodjon itt.*
~A gödörben majd ordibálhat kedvére a nyomorult.~
*Célja, elkapni a remetét és egy határozott mozdulattal abba a verembe lökni, amibe Darel lova kis híján belezakózott.*
- Hagyjátok! Az enyém!
*Recsegi hangosan, hogy hallják a többiek. Biztos benne, hogy társai nem indítanak nyílvesszőket a muki irányába és hagyják, hogy gyorsan bevégezze dolgát. Mégis, mintha nyílvessző suhanna el mellette egyenesen a rongyos alak felé, ám ezt csak szeme sarkából észleli. Ha a vessző betalál és leteríti a remetét, Hrothgaar bosszúsan káromkodik egyet, de a biztonság kedvéért leellenőrzi az ipsét. Amennyiben az kilehelte a lelkét, nem foglalkozik vele tovább, fegyveréért nyúl és pajzsát maga elé rántva veszi fel a harcot. Ha a holdkóros volt olyan "szerencsés" hogy túlélte a lövést, akkor Hrothgaar-ral kell találkoznia. Célja, hogy elkapja a fickót. Pár lépés előre, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen kettejük között a távolság, és ha elég közel jut hozzá a rühös alak, akkor egy határozott jobb egyenessel próbálja földre küldeni. Az ütés gyomorszájra irányul, és a törpe alaposan beledől az ütésbe. Hrothgaar kiváló erőnlétben van, és elég gyors és ügyes ahhoz, hogy kivitelezze a támadást. Ha az alak földre került, akkor a törpe fölé kerekedik (nehogy felpattanhasson a kis mitugrász) és a biztonság kedvéért egy "altatót" is ad még neki: egy emberes csapás az álla hegyére. Amennyiben az események úgy alakulnak körülötte, villámgyorsan behúzza tényegesen is a gödörbe a remetét. Ám ha forró lenne a talaj, mondjuk mert az a medvemadár dög támadásba lendül, akkor már nincs más választása: fegyveréért nyúl és pajzsát maga elé rántva veszi fel a harcot.*

A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.11.27 20:50:13, a következő indokkal:
Kérésre.


3575. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-26 23:06:37
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Harga//

*Hála a gondos kezeknek, a nyúl hamar megpirul a lángok fellett, kellemes illatot eregetve. Amíg készül az étel, Cralan csendben figyel a másikra.*
-Na, mindjárt ehetünk. Ha nem akarsz, ne gyere. Én amúgyis megállok még a közeli tisztáson. Remélem azért sikerül fegyvert venned.-
*Mondja, majd lassan leemeli a nyársot a tűzről. Még az almák is szépen megsültek. A szerzetes nem különösebben éhes így megelégszik két almával és a nyúl egyik izmos hátsó lábával. A többit az orknak adja.*
-Edd csak meg. Majd a pegazusban vacsorázom.-
*Teszi még hozzá, majd csendben falatozni kezd.*

3574. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-26 21:16:16
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a Télre//

*Na, mindjárt gondolta, hogy olyan lesz a hangja, mintha a mélyből böfögne fel, és nem csoda, ha elváltozik, mire kiér a testéből. Ettől csak még cukibb. Szóval valóban ez az izé adta ki azt a hátborzongató üvöltést, amely érdekes módon messze nem olyan fülettépő közelről, mint amilyen távolról volt. Érdekes. Óvatosan lopakodik közelebb, persze azért viszonylag a fák közé húzódva, mert nem szívesen nyársaltatná fel magát a lény karmaival. A bolonddal nem igen törődik, elvégre pont az a sötét szabadította magára, egyesek egyszerűen nem tudják, hogy mikor kéne hallgatniuk... Majd megvédi a tata meg a többiek, ő maga nem fog beleavatkozni, ha csak nem az elf leányzó kerülne bajba, mert felé mégiscsak érez valamiféle kötődést, mióta az ölében aludt, azokon a puha combokon... na az mennyei érzés volt. Titkon azért remélte, hogy a korábbi fattyú irigykedve bámulja. Hoppá. Megint kicsit elkalandozott.
Alig lankadó figyelemmel követi tehát nyomon az eseményeket, nem nehéz kitaláni, hogy mind azt tervezgetik, hogyan purcantják ki azt az aranyos kis szőrcsomót, pedig nem tűnik kifejezetten idomíthatatlannak. Talán még több ilyen is lakik az erdőben, nem ártana körülnéznie, ha ennek a kis kalandnak vége. Meglehetősen nagy túlerőben vannak, úgyhogy teljes léleknyugalomban veszi elő nyilát, és illeszti íja húrjára. Valószínűleg nem sokat érne vele, ha megcélozná a szörnyike vaskos bundáját, úgyhogy marad a pofája, de ameddig nem szükséges, nem lő az állatra. Hirtelenjében erős késztetést érez rá, hogy meglovagolja a macit, még fel is mászhatna szőreibe kapaszkodva, mikor az nem figyel oda, de inkább elveti az ötletet... elvégre egyes alakok legszívesebben az állattal együtt vágnák le őt is, mint járulékos veszteség. Brr...*

3573. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-26 14:35:42
 ÚJ
>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Az imádkozás nem teljesen éri el sikerét. Hallja a törpe sugdolózását, s talán főként ez az ellentét váltja ki az emberszerű lényből, hogy rájuk rontson. Úgy néz ki a törpét célozza meg, ezért nem is foglalkozik nagyon vele, nem rosszindulatból, vagy azért, amit mondott, hanem inkább először azért, mert a nagyobbik ismeretlen pont őt célozta meg mancsával. Megpróbál eltérni az ütés elől, ha kell bukfencezve is. A tollas nem tűnik annyira barátságtalannak, mint az őrültnek tűnő remete, de mégis jobban fél még így is tőle, mint a kisebbiktől.
Ha sikerül kitérnie a támadás elől, akkor kicsit hátrébb lép, hogy ne tudjon újabb támadással próbálkozni, ha nem akkor is megpróbálja összeszedni magát és akkor is hátrébb menni, majd előhúzni kardját, hogy védhesse magát, ha követi a tollas-bundás, esetleg a 'Tüptürüpptürűrű' őt szemeli ki újabb célpontként. Remélhetőleg az "összeszedést" nem szó szerint kell majd érteni, ha a csapás sikeres. *

3572. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-26 12:18:09
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Sikerült többé-kevésbé kényelmesen elhelyezkednie, és megfigyelő állásából felmérheti a lény adottságait. Elég durvának és vastagnak tűnik a szőrzete, erősebb lehet, mint egy medvének. Márpedig egy medvét sem teríti le az első pár nyílvessző. Viszont mi a helyzet a tollazattal? Az már nem lehet olyan ellenálló! Bár tény, hogy ekkora madárra még Waldran sem vadászott.*
~ Szeme? ~
*Gondolkozik, csak úgy magában. Elég sebezhetőnek tűnik, de elég kicsi célpont. Eközben a többiek is kerülni kezdenek, Waldran igyekszik felmérni az elhelyezkedésüket. Nehogy véletlen egy keresztüllőtt nyílvessző rossz húsba állapodjon meg.
Nem lepődne meg, ha a lény bagoly módjára tudná tekerni a fejét, elvégre bagolyfeje van. A szétszóródás inkább arra lehet jó, hogy egymást ne akadályozzák, bár ha eléggé szétszóródnak, és a lény feje ringlispiként - az micsoda? - forog, akkor akár bele is szédülhet!*
~ Értelmes ötleted nincs? ~
*Korholja magát, és igazság szerint lenne értelmes ötlete. Viszont e feszült helyzetben nem lenne a legokosabb ötlet átkiabálni, hátha békésen megoldódik a problémájuk.
Na persze... elég volt erre gondolni, a muksó máris futkos. Ez a lény pedig kiadja a gyűlöletes huhogó brummogását, amitől Waldran karján feláll a szőr és vicsorra húzódik a szája. Egy kicsit megemeli az íját.
Körülbelül pont akkor, amikor a sötételf kilövi a nyílvesszejét. Így Waldran nyomban reagálhat, ha a lény támadásba lendülne - ha látszik a nyaka, akkor oda, ha nem, akkor a halánték / tartó tájékába indítja saját nyílvesszőjét.
Ha a lény továbbra sem mutat támadó szándékot, úgy Waldran sem strapálja magát.*

3571. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-25 23:00:27
 ÚJ
>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Továbbra sem dönt még határozottan lova és a hasznossá válás között, ám a medve megkönnyíti a döntést, s így egyik sem nyer. *
- Ostoba dög!
*Kommentálja lova viselkedését. Reméli, lesz azért annyi esze, hogy ne kóboroljon el messzire. Na meg kellhet még az a ló... valamire. Na de most még íját is össze kell szednie, hogy bármit csinálhasson. De legalább kiderült, hogy biztos ez adta azt a hangot... bár az nagyobb hang volt, nem? Miután felvette, körülnéz ki láthatta még a közjátékot, de észrevették is páran, épp elég nekik az erdő látványossága. Ekkor látja meg a színes bőrűt is, már ha az nem viszi túlzásba a lopakodást. Na meg a csapda felfedezője épp most csúszik vissza ismét a verembe. Bár nem irigyli a férfit a dolog miatt, egy kicsit megnyugtatja, hogy nála bénább azért nem lesz. Talán. Bár a legutóbbi emléke a sötételfről az, ahogy nyilat szegez rá, de most még ki is segíti bajbajutott társukat, talán nem lesz veszélyes. Legalábbis biztos nem jobban a macibagolynál, meg a gazdájánál, aki épp most támadja meg Hrothgaart. Mire idáig eljut a gondolkodásban, íját ismét készenléti állapotban tudhatja, nyíllal a húron, csak egy felhúzásra és egy célzásra van szüksége a lövéshez. Ahonnan Wandar áll, hamarabb találná el a törpét, mint az őrültet, így abból kimarad, majdcsak el tudnak bánni azzal a csodabogárral. Inkább a vadat vizsgálja. Félig bagoly... Vajon van szárnya? Innen nem látszik. Ha még van ideje, megpróbál helyezkedni úgy, hogy lövése biztos ne akadjon fel senkiben, viszont legyen a közelben fedezék. Kitudja mire. Úgy tűnik lesz, aki elterelje a figyelmét, így ha a fejét nem is, de valahol csak eltalálná, ha tűzharcra lenne szükség. És hogy lesz-e szükség rá? Abszolút.*

3570. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-25 20:56:39
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*A farkaslovag egy rossz lépéstől vezetve megint a gödörben találja magát. Furcsamód még irigyli is a helyért. Körülötte mindenfelé hegyes karók meredeznek, és minden oldalról földfal védi, vagyis ő az egyetlen akihez, a lassan előtte is körvonalazódó bestia, nem lenne képes hozzáférni.* -Felejtsd el.
*Ha menekülni nem lehet hát nem lehet. A bagolyfejű gazdája amúgy sem az a fajta akit a mélységi elegendőnek tart egy erdő terrorizálására. Bár a teremtményért kár. Hisz nem sok olyan lényről hallani aki egy puszta rikoltással többeket is képes megbénítani. Ő nem olyan nyurga mint elf rokonai így keze helyett az íját nyújtja le a páncélosnak azzal próbálva meg kihúzni onnan. Sajnos keze így fedetlenné válik és láthatóvá válnak a vörös sávok amik az erdőjáró füléből kifojt vérből maradtak. Darel nem sokat teketóriázik, amint sikerül kikászálódnia a gödörből, már ha ez tényleg sikerül, rögtön a bestia felé indul, nem is törődve saját sérülésével. A sötételf figyelmét azonban egy egészen más dolog vonja magára, méghozzá a törpe által szabadon eresztett lovak és az öreg szakadt figura aki épp feléjük, pontosabban Hrothgaar felé tart.
Kezében maradt íját félig ösztönösen fordítja a látszólag fegyvertelen alak irányába és egy halk* -Zanyád *kíséretében fekete tollú nyilat küld annak szíve felé. Most legalább megtudja tényleg jó munkát végzett az a kovácsmester és nem csak a pénzét pazarolta az állítólagos méregre. Aztán a lövés eredményétől függetlenül megint a lény felé fordul. Azt próbálja kitalálni, vajon ki tud e ugrani a védelmet nyújtó gödör mögül és elég gyorsan lóra kapni ahhoz, hogy mind a bestia mind a Tharg-ok elől megléphessen, azonban egyre inkább úgy tűnik erre nincs lehetősége. A szétszóródott csapat bármelyik tagja lelőheti ha csak megérinti az egyik nyerget. Viszont a komolyabb harcot is inkább elkerüli. Nem tartozik a csapathoz, nem kell teljesítenie a vezér utasításait, és amíg a bestia nem kerül elég közel egy újabb célzott lövéshez addig nem pazarolja rá a nyílvesszőket.*

3569. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-25 20:50:12
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Habár szándéka szerint sem a nagy szőrös-tollas izét, sem a mélységit nem veszítené szem elől, rájön, hogy választania kell. Nem kaméleon, így nem tudja kellőképpen megosztani figyelmét. Ráadásul azok ott a gödörnél vannak néhányan, habár szeme sarkából látja, mint zuhan vissza Darel a verembe. Még talán a nyögését is hallja odalentről. A szurkoska viszont talán hajlandó majd kihúzni onnét, hiszen mindőjük jól felfogott érdeke, hogy az ismeretlen állat és a remete ellen minél több bevethető harcos állhasson szembe.*
-Freyai, ne!
*Próbálja megállásra bírni az óvatlan elfet, kit vére vinne ilyen önveszélyes küldetésre. Talán lovagja nagyobb hasznát venné, ha ő is segédkezne kihalászásában a gödörből. Avagy a sötételf elleni ősi bizalmatlansága kerekedne felül, és figyelné a megbízhatatlan alak ténykedését. Egyszóval egy karlendítéssel mutat az irányukba, de eztán folytatja útját, nyomában Shaurival. Igen, érzi és hallja vagy netán látja is, mint szegődik nyomába az elf nőstény jelelésére, midőn ő bal szélről keríti be a fura párost. Talán lesz is minderre alkalma, míg a vezérre bízta a beszédet, s a többiek is szóval tartják avagy támadásra gerjesztik a habókos kis madárijesztőt.*
-Készenlét!
*Szól hátra foghegyről társának, magában teljesen egyetértve Kagannal. A fickónak a Gödörben a helye, majd Darel intézi aztán. A csőrös pedig, jól mutatna a Hrallh (Nagycsarnok) falán, szőre a talpuk alatt, húsa pedig éléskamrájukban. Hisz végtére is vadászni indultak, nemde? Törpéjük sincs hát egyedül véleményével.
Egyszóval nem szándékozik teljesen a hátába kerülni a lénynek, pusztán oldalvást, srégen helyezkedik egy elég közeli, mégis íjász távolságra úgy, hogy fák, bokrok ha lehet ne zavarják a célzásban. Első körben reméli kilyuggathatják a bundáját mire a közelharcosokhoz érne, aztán pedig majd meglátják. Ő sem ódzkodik közel férkőzni a célponthoz, igaz nem feltétlenül szemtől -szemben. Egyszerűen csak általában kihasználja a kínálkozó lehetőségeket. Jelen esetben a lény figyelmének megosztását, hogy nem bír, nem lehet képes ennyi felé egyszerre figyelmezni. Az már tényleg túl menne minden határon.*

3568. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-25 20:28:48
 ÚJ
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Pedig nem direkt szerencsétlenkedik a fegyverével, de ez a szegény pára itt előtte rémült és fájdalmai vannak. Elf, még ha nem is erdei, de az állatokat szereti és nem szívleli, ha sokáig szenvednek. Az a baj, hogy egyszerre sok mindennel szeretne és kellene foglalkoznia, de a szörnyszülött és a furi kis lény az, aki elsőbbséget "érdemel". Kardját már sikerült előhúznia úgy, hogy ne reagáljon rá semmi "rosszat" a furcsa páros. Viszont Hrothi nem ilyen szerencsés, mert a kis lökött alak, akitől; most már biztos, hogy az a fura hang származik; nekiront a törpének. Innen nem egészen jó a rálátása és Hrothi remélhetőleg elbír a kis piszkossal. Reménykedik abban, hogy nem hord magánál valami rossz meglepetést a kis szemét remete. Egy kéz érinti meg a vállát, fél szemmel hátrales és Harath az. Érti jelzését és kardját fogva elindul a félvér után, hogy a szörnyeteg háta mögé kerülhessenek. Mihelyst úgy látja, hogy a kardja helyett az íjávval többre menne, le fogja cserélni. *

3567. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-25 18:43:50
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* A sötételf megjegyzésére egy halovány mosoly ül arcára. Jogos. Ez amolyan 1-1 állás. Node zajlanak itt tovább az események és ő is kikászálódik végül. Meg persze Solarast is kisegíti a kis csapat így végeredményben a verem nem éri el a kellő hatását. Bár ez nézőpont kérdése… hiszen jelenleg túl sok ember koncentrál erre az egy dologra. De ez most mellékes… Darel még úgy látszik az előzőek hatása alatt van és ez a fránya verem is szimpatikus neki, szinte csalogatja így egy óvatlan mozdulatban csak visszalép a sötétségbe. Nem csúszik mélyre, de jobba karját felszántja némileg az egyik karó. Nem komoly sérülés, de annyit szent, hogy nem jó dolog pont a kardforgató kezét tönkretenni lehetséges küzdelem előtt… Úgy látszik a fiú szolidarít a lovával hiszen amaz is kapott egy kis sérülést hát akkor a fiú se ússza meg épp bőrrel.
Igyekszik maga (vagy ha kap akkor segítséggel de) mihamarabb kikászálódni a gödörből. Ha más nem legalább ez most végre visszatérítette a jelenbe. Nem érti mi történt vele valahogy képtelen volt ide koncentrálni, de ezen most változtat.
Ha sikerrel kijut akkor egy biccentéssel jelez a sötételfnek ha amaz segítségére volt a kijutásban. De nem soká tart az öröm és nem is szentel neki sok időt mert egy idegen alak jelenik meg. Valami nyúlánk, nyeszlett figura, nem túl bizalomgerjesztő látvánnyal… Elég abszurd, ahogy igyekszik a nem éppen kis létszámú csapatot feltartóztatni testével és szavaival. Aztán mintha ott sem lennének rohan keresztül a csoporton és szalad be az erdőbe. Darel követi tekintetével a mozgását és ekkor fedezi fel ő is, hogy mi felé is futott… *
- Hát, most már biztos nem ez volt Az…
- Az jóval nagyobb volt…
* Jegyzi meg félhangosan miközben a Törp is elkáromkodja magát. Nos igen, medvét meg baglyot látott már külön külön, de egybe még sosem… már pedig ezt itt nagyon is egybe ette a fene. Persze a „ Honnan a pokolból szakajtották ezt a dögöt?!” és hasonló gondolatok az ő arcára is kiülnek. De mivel a törp megelőzi szavaival így másnak már nincs sok értelme ez ügyben hangot adni…
Minden esetre a nyúlánk fickó hevesen igyekszik megértetni a csapattal, hogy ez bizony a ő hmm… „szépségének” a földje. Azt hiszem ezt az teljes csapat egészen másként gondolja. Aztán újabb üvöltés a lénytől, közelről már nem is olyan furcsa a dolog mint. No nem mintha ez a fiút különösebben érdekelné. Egyelőre vár, nem mozdul figyel a megbeszélésekre, nem látja értelmét beleszólni jelen pillanatban. Majd a bolondnak tűni figura fejében végül elpattan az a bizonyos cérnaszál (már ha volt még benne bármi is…) Őrült rohammal indul meg a Törpe felé. Nem sokáig követi az balga férfit szemei hamar visszavándorolnak a termetes dögre. Lévén az sem marad épp nyugton… és jelen pillanatban valahogy inkább AZT tartja veszélyesebbnek.
Ki-ki felvette a maga pozícióját. Kagan kiadta a parancsait a csapatának. Az a verem dolog hamar tova száll gondolatai közül, mindenkinek lehet rossz napja, most már teljes mértékben a helyszínre koncentrál. A karja nem az igazi, de tudja mi a dolga. Elterelés. *

Ha a lény meglódul akkor ő is azonnal mozgásba lendül, karjával hátra nyúl s úgy húzza ki a termetes pallost két lépés közt, fél oldalról rohanva a förmedvény felé fogja két kézre az igencsak termetes acélt. Sebessége hagy némi kivetnivalót maga után de első sorban most erejére támaszkodik, némi fájdalom meg kell, anélkül nem harcos a harcos. Mintha féloldalt akarna elszaladni a szörny mellett úgy robog felé, hogy nemes egyszerűséggel oldalról indítson egy kaszálást teljes erejéből. Jó esetben a dög éppen mással lesz elfoglalva (legalább is eddig…). A vágás célja teljesen egyszerű: a lény középső részét célozva szántsa végig oldal irányból annak nyakát, oldalát vagy bármijét amit eltrafál ha sikerrel jár. A nehéz pallosnak megvan az a nagy előnye, hogy akár még a nehéz fém vértezeteken is áthatol, ha megfelelő erővel lódítják meg. Jelen esetben két egymást felé rohanó test és a fiú nem éppen átlagos ereje talán elegendő lehet, így jó esetben ennek a dögnek a bundája sem okozhat neki túl sok gondot. Ha sikerrel jár akkor talán tud akkor sérülést okozni a lényen, hogy rá figyeljen, így a többieknek lesz idejük egyéb részeit (hátát, egyebét) támadni.
Ha a kis csel összejött akkor bizony nem lesz bolond ott maradni, karja nem az igazi de lába nem sérült így megpróbál majd kitérni az esetleges támadás elől amit a vélhetően felbőszült valami intéz majd.

Ha nem jár sikerrel akkor pedig tovább lépdel mellette így majd igyekszik mögé kerülni.

Persze mindez csupán akkor ha amaz mozdul, de addig is áll, s vár… egyelőre.

3566. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-25 16:58:58
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a télre//

*A fa tövében, hirtelen múlik el fájdalma, mintha az elmúlt percekben, nem a gyötrelmek óráit élte volna át. Lassan egyenesedik fel, hogy hátát a fa törzsének vesse. Egyik kezével is végigsimít rajta. Nem tudja, hogy esetleg a fa jótékony hatása miatt múlt el fájdalma, - bár ő ebben mindig is hitt – azért egy gyengéd érintéssel köszöni meg. Közben fülét hátraszegezve hallgatja az eseményeket, miközben szemével a területet kémleli. S nem nagyon tetszik amit lát. Darel visszacsúszik a gödörbe, bár a fiút kevésbé félti. Tudja, hogy talpraesett a harcos, ám inkább izgatja Solaras. Nem tehet Shauri róla, az első adandó fedezék mögé bújik. Csak hogy az az ijedt ló lett. Csak remélni tudja, hogy Solaras megnyugszik, s semmi hirtelen mozdulatot nem tesz, nehogy felfedje mögéje bújó létét. Halkan füttyent a lónak, remélve, hogy meghallja az ismerős hangot, s megnyugszik.
Zef szavaira csak elmosolyodik, úgy tűnik, a társaságból ő az, aki osztja a véleményt. Bár megérti a többiek rémületét és aggodalmát is a lény iránt. Fejét oldalra fordítva kukucskál ki a fa mögül, hogy felmérje a távolságot, köztük s a lények között. Nincsenek messze.
A nyugtató szavak nem hatottak a szedett vedlett lénynek, inkább úgy tűnik, hogy feldühíti őt. *
~Tüptürüp? Ez lenne a neve?~
*Morfondírozik magában. Számíthat rá, hogy a táborlakók megvédik egymást, egy esetleges támadásnál. Azt viszont nem tudják, hogy a Bagolymedve lény miként fog reagálni. Hiszen úgy tűnik, hogy a bohókás figurát igen közel engedi magához, s nem bántja. Habár a bohókás figura most a törpére támad, vagy legalábbis elindul felé. Még megvárja, hogy a törp hogy reagál erre, s hogy miként fognak alakulni az események. Ha valóban verekedésre, s harcra kerül a sor, akkor ő maga is kiveszi a részét belőle. Bár nem pont úgy, ahogy azt a többiek gondolnák.
Bárhogy is alakuljon is a helyzet, ha a madár fenyegetésként élné meg a a bohókás elleni fellépést, akkor a fák takarásában megpróbálna a közelébe férkőzni, megnyugtatás céljából. Meg akarja akadályozni, hogy a lény bármilyen ijesztő érzést váltson ki az emberekből, s ezzel önmagát is veszélybe sodorja.*

3565. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-25 16:34:53
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Összehúzott szemmel figyeli a fickót és ölebét, így azt sem észleli, hogy Plevaen újra hozzájuk csapódik. Csapata fegyelmezetten szóródik szét, ám az egység egyik ütőképes (külsős) harcosát sajnos nélkülözniük kell: Darel megcsúszik, és mindenestül eltűnik a veremben. Kényszeríti magát, hogy ne nézze meg, a hangok így is árulkodóak - ő azonban nem akarja elveszíteni az állandó szemkontaktust.*

*Waldran és Harath veteránok módjára viselkednek, és Hrothgaar is ügyesen mozog, Shauri és Letrion viszont bötéskedik egy sort.*
~ Belefér. ~ *ilyen feltételek mellett mindenképpen, amellett rájuk fér még a képzés. Legalább a bestia üvöltése nem váltott ki pánikrohamot újra - ez is valami.*

*Nem messze tőle Eran beszélni kezd, és Kagan szeme mérgesen szűkül össze. Nem szokta meg, hogy helyette beszéljenek, mikor ő is ott van. A férfi ledorongolását azonban megakadályozza, hogy szavai időt nyernek nekik, értékes másodperceket.*
- Csss... *hallgattatná el a törpét, de későn: Eran és Hrothgaar szavai megteszik a magukét, a madárijesztő rikoltva ront neki Hrothgaarnak.*
- Rúgd a gödörbe. *a Thargodarok gyakori szavajárása ez, ám ezúttal nem az erődben lévő Gödörre, hanem a farkascsapdára gondol. Persze, benne van Darel is, de van ott még hely elég.*

*Ha és amennyiben a szörnyeteg nekilódul, hogy megtámadjon valakit, Kagan sem késlekedik, és fejszéjét, figyelemmel a rövid távra, elemi erővel hajítja meg a tollasmedve irányába, és meg sem várva a találatot, próbálja marokba kapni csatafokosát.*

*Viszont ha a madárijesztő és a törpe birkózása nem vált ki közvetlen támadást, ő maga sem támad.*
- Kerítsd! *emberei szétszóródtak, Darel a veremben, Hrothgaar a bolonddal foglalkozik, így Kagan van leginkább a szörny szeme előtt. Na meg Eran, de neki amúgy is bizonyítania kell még, érdemes e a társaságukra.*

A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.25 16:37:28

3564. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-24 21:34:59
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

//Fatality! - A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz(hat)//

*Daeros számos szerencsétlen körülmény következtében a fülén folyatja ki az agyát. Sajnos a vadász rosszul tette, hogy nem szabadult meg a zsákmányolt gyűrűtől.

Darfang a több napos bolyongás, a végelgyengülés és a sebláz miatt szintén kileheli lelkét a korábbi kis táborhelyen, ahol maradt. A fa tövében.

Darel rosszul lép és visszazuhan a farkasverembe. Alaposan megüti magát, kisebb zúzódásokat, felszíni sérüléseket szerez, különösen fegyverforgató karján, így ügyessége és gyorsasága nem az igazi. Ha a következő körben megpróbál kimászni, esetleg később harcra kerülne a sor, ezt figyelembe kell vennie. (Pleaven áll hozzá a legközelebb, így ő segíthet kimászni a harcosnak, ha akar.)

//Felkészülés a télre//

*Kagan meglehetősen sajátosan közelít az egész jelenséghez és egyből a lényegre tér. Már a számára lényegesnek ítélt információkat próbálja meg kihúzni az egyre inkább megrettent Tüptürüppből, akinek a szeme sem áll jól. Csak ide-oda forognak az arcába ágyazott golyók a szétszóródó harcosok közt.*
-Vááhá!
*Rándul össze a vezér hangjára. Szolgalelkű kis nyomorult, ez vitathatatlan, de nincs kedve beszélgetni a veszélyes népséggel.*
-Ez az én Szépségem földje, ami keresztülviszi az őzcsapást a nagy odvas fáig és vissza a bogyós bokrokig!
*Teljesen egyértelmű számára, hogy ezek a tereptárgyak hol helyezkednek el és mekkora területet jelölnek meg, de bizonyára a többieknek halovány lila fogalmuk sincs róla. Nyomorult remetén látszik, hogy neki meg arról nincs fogalma mi történik éppen körülötte és imádott Egyetlen bestiája körül.

Plevaen nyugodtan szemezgethet akivel csak akar, a törzs tagjai a jelek szerint a szörnyre és vezérük parancsára koncentrálnak, de azért akad egy valaki, aki őt is szemmel tartja.

Waldran megállapíthatja, hogy az állat bundája rettentően vastag lehet, legsebezhetőbb pontja kerek szeme, de azt nem lesz egyszerű eltalálni. Mivel elég sok a fa az erdőben -mily meglepő- könnyedén talál magának egy olyat, amely mögé elrejtőzhet. Nem tökéletes lő pozíció, de elég jó fedezék.

Shauri baja meggyűlik a lóval, hiszen az állat rémült és sebéhez nem engedi közel a gyógyítót, aki egyedül nem tud megbirkózni vele. Mivel annak oldala mögött remél fedezéket, egyik kezével folyamatosan tartania kell a kantár szárát ahhoz, hogy Darel táltosa aránylag egy helyben maradjon. Különösebben nincs lehetősége harci pozíciót felvenni, csak kardját húzhatja ki hüvelyéből.

Salanel megérzése nem csal korábbi támadójának személyét illetőleg. Waldranhoz hasonlóan sikerült menedéket találnia. Szintén nem lát tisztán a terepen, mert más fák is útját állják, de ha akar elrejtőzhet. Nyílt terep nem igazán van errefelé.

Freyainál bizonyára csak a stressz okozta a hirtelen görcsöt, mert pár pillanat múlva nincs semmi baja az elfnek egy kis ijedtségen túl. A fa tövében jobban is lesz.

Harath is kényelmesen helyezkedhet, bár lova kantárját már biztosan nem fogja Shauri, a harcban edzett paripa nem szalad messzire. A félvérnek el kell döntenie, hogy a sötételfre, vagy a bestiára figyel, mert bár kétség kívül az egyik legügyesebb a csapatban, két felé ő sem tud száz százalékosan figyelni az egyéb zavaró tényezők mellet.

-Tüptürüpptürűrű!
*Motyogja idegesen az orra alatt a bolond -inkább csak ráng a szája a stressztől- és megpaskolja állatkája lábát, mire a bestia felüvölt. Igen, ezt a hangot hallhatták korábban is, de most mintha halkabban, elviselhetőbben szólna a közelből. Érdekes...
Lehet, hogy soha nem fogják megtudni, hogy miként erősödött elviselhetetlen bömböléssé, de egyelőre nem is lényeges. Sőt, később sem lesz az. Ha valaha hasonlót fog hallani bárki a csapatból, már nagy valószínűséggel be fogja tudni azonosítani és nem kapja el a páni félsz.

Zef nem tudja megállapítani hogy bagolyhuhogásra, vagy medvebrummogásra emlékeztet-e teremtmény hangja, mert mindkettőből van benne. Az elején inkább medve, majd utána bagoly. De nem az a kellemes, búgó huhogás... A különös szerzet méreteit elnézve nem is lenne képes úgy búgni, mint egy alkarnyi -hozzá képest- kis bagoly.

Letrion ennyi gondolkozási idő alatt nyugodtan ki is köthette volna azt a Pofátlant egy ághoz, de addig teketóriázik, míg a vad üvöltésétől megbokrosodik hátasa és ágaskodva kitépi magát gazdája kezéből, aki még fegyverét is elejti ennek következtében.

Eran szavain, mintha elgondolkozna egy pillanatra Tüptürüpp,de nem igazán tudja meggyőzni őt most semmi és senki. Megszállottan védi minden valós, vagy vélt veszélytől imádatának tárgyát, mely jelen esetben ebben a különös lényben öltött testet.*
-Hahahahazudsz! Ti mind miatta vagytok itt! *Üvölti fröcsögve.*
-Nenene merészelj íí-így beszélni tö-tö-törpe! *Dadogja saját nyelvét elharapva. Az idegtől remeg szegényke állkapcsa, alig bír már beszélni. Teljesen úrrá lett rajta a paranoia.*
-Áááá, halál rád! *Visítja Hrothgaarra mutatva és hosszú, vékony karjait előre nyújtva meg is rohamozza a törpét. Szája már szinte habzik, szemei vérben forognak, teljesen elönti a szánalmas emberforma megmaradt eszét is a düh. Mint bika, aki előtt vörös posztót lengetnek, úgy vetődik a lovakat tartó férfi felé. Az sem érdekli, ha közben fennakad valamiben, vagy valakiben. Teljesen megveszve kapálózik Hrothgaar felé üvöltve, sírva, bőgve. Taknya-nyála egybefolyik ahogy kétségbeesetten küzd saját képzetei keltette veszélyek ellen.

Mögötte a tollas-bundás szörny is egyre inkább felbőszül és gazdájának sorsát látva cselekszik majd. Ha kell védelmezi, ám nem tűnik túl éhesnek, így egyelőre nem támad a társaságra. A hozzá legközelebb álló (Eran) felé kap csőrével, inkább csak a miheztartás végett.*

3563. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-24 20:31:56
 ÚJ
>Hrothgaar Skyllagrimmson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Mit sem sejtve álldogál, éppen csak hogy odaszólt az elkóborolni készülő elfnek, amikor valami olyan történik, amitől még az ütő is megáll benne egy pillanatra. Nem, nem fog felszállni a lóra, főleg ezek után.*
- Mi a f...?
*Elharapja a szó végét és nagy szemeket meresztve figyeli a rongyos-gethes alakot, amint az elsuhan köztük, mintha csak a világ legtermészetesebb dolga lenne ez. Talán még a fejét is megrázza meglepettségében, ahogy a kalimpáló, szitkozódó alakot nézi, de amit azután lát, na az totálisan "kiveri nála a biztosítóéket".*
- Na takarodj...
*Zsigeri kifakadás ez nála, hiszem olyat lát, amit eddigi életében még nem. Valami ormótlan, tagbaszakadt, behemót dög, csőre is van, meg bundája, meg akkora, mint egy kisebb hegyomlás és még tollakat is borzol. Körbetekint társain, hogy rajtuk is kiütközött-e bármi hasonló megrökönyödés a dög láttán; szeretné megnyugtatni magát a törpe, hogy nem csak hallucinál és az ő kobakjával van a baj.*
- Hogy vigyen el a mocsári-láz, de mocskos rondák vagytok együtt...
*A lovakat arrébb tessékeli egy kis fenékre pacsival, és gondolkodás nélkül a fejszéjéért nyúl. Tekintetét le sem veszi a dögről és annak gazdájáról. Fejében több tucat menekülési útvonal és lehetőség száguld át, míg egyszer valami szöget nem üt a fejébe.*
~Álljunk meg egy ásónyomra... Mi szép trófea lesz a dög fejéből.~
*Arca vigyorba vált át a szájtátásból szemében mohó fény csillan.*
- Kagan... ha legyakjuk ezt a szőrcsomót, messzeföldön híresek leszünk. Gondolj bele...
*Talán a törpékre jellemző kapzsiság ütközött ki most rajta, de mintha elpárolgott volna a félelme nagyja. Pajzsát maga elé emeli és pár csuklókörzés kíséretében megforgatja fegyverét is, miközben pár lépést hátrál vezére felé, kicsit jobb irányba tőle. Ahogy tekintete végigvillan a körülötte állókon, még inkább megnyugszik. Övéi mind felkészültek az esetleges összezörrenésre. Hrothgaar lassan préseli ki tüdejéből a levegőt és várja a továbbiakat.*

3562. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-24 20:27:32
 ÚJ
>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Kezdi elhinni magának ismét, hogy csak a véletlenek sorozata, ami persze elég furcsa három (bár inkább négy, csupán ő háromról tud) ilyen eset után. Viszont mikor az erdőlakó "manó" előbukkan.
~ Nem? ~ Teszi fel magában a kérdést, s kardja felé nyúl, hogy legalább megfélemlítse az öreget, akire gyanakszik a mostanában bekövetkezett események sorozata miatt, persze egyelőre semmilyen bizonyítéka nincsen.
Az öreg pedig mindennek dacára tüntetőleg elrohan mellettük.
Eran látott már embereket, akik akár a halálukba rohantak, csak, hogy megpróbáljanak megakadályozni valamit, de ez a remete most úgy tűnik nem meghalni készül.
A kardot nem szeretné bemocskolni, se lelkét, mert jelenleg még semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy csinált is valamit. Viszont megpróbálja útját állni, melynek pedig semmi haszna nincs szinte, hiszen egyszerű mozdulattal bukik át karja alatt, azután a lovag megpróbálja visszarántani, ez pedig újabb sikertelenséggel jár.
~ Mintha valami mágiát használna. De inkább csak túl fürge. ~ Gondolja magában, majd mikor már rájön, hogy biztosan nem tudja elkapni, akkor hátrapillant és látja a teremtményt is.
~ Ez meg mi a rosseb? ~ Néz a lény felé, mely nem mindennapinak néz ki.
Tudja a férfi, hogy vannak dolgok, melyekről még soha semmit nem hallott, de léteznek. Ez is egy ilyen. *
- Nem akarjuk bántani az állato... * Elgondolkozik, hogy vajon megfelelő-e az "állat" szó, hiszen lehet sértésnek veszi akár ezt is az öreg. *
- Őt. * Mondja, s magában imádkozik minden létező istenhez, szellemhez, meg amihez csak imádkozni lehet, hogy társai se azzal reagáljanak, hogy megtámadják a tollas-bundást. Utálja nem betartani ígéretét. *

3561. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-24 18:55:29
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Az összefogás és izomerő meghozza gyümölcsét, ló és gazdája végül csak kikecmereg a veremből. Míg utóbbinak az ijedtségen túl kutya baja, a hátas remegő inakkal, sérülten várja az elkerülhetetlent. De talán mégsem, hisz az elf felcser talán tud rajta még segíteni. Harr tudja jól, nem szívesen ölné le a jószágot, még ha a legtöbb lótenyésztő népek közt is az a bevett szokás, hogy az eléggé sérült állatot leölik. Pusztán kíméletből, így könnyítik meg a kiszenvedését. De a hirtelen jövő káosz csak nő, merthogy egy toprongyos vézna emberforma pattan elő a semmiből. Ráadásul az ő oldaláról, s most a félvér magát hibáztatja. Mert míg Shauri belépett a sérültekhez, az ő bal szárnyukat egymaga nem tudta kellőképp védeni.*
~Még szerencse, hogy fegyvertelen.~
*Konstatálja, miután a van ideje felocsúdni, s fegyverét első ijedtsége után leereszti kissé. Hogy aztán újfent készenlétbe helyezze, mert amit ott lát, az nem semmi!
Szavakat nem is talál igazán, helyette és mindőjük helyett Kagan szólal, parancsot vakkant és időt nyer talán. Ő pedig már csak a taktikai érzékére hallgatva is követi azokat. Így lehet, hogy bár az ő oldalán érkezett a remete, de átszlalomozva a csapatuk tagjai közt a másikon köt ki. Ott, ahol eddig Waldran és Zef masírozott. Nem gyökerezik a látottaktól földbe lába, mégis néhány másodpercbe telik lerázza magáról a csodálkozást. És ekkor méri fel a közvetlen, majd a távolabbi környezetüket is. Látja a többiek induló helyzetét, mozgásuk irányát, így tud ő is megindulni, hogy az Aranyhajú mellé érjen, vállát megérintve biztatja követésére. Ezzel egy időben mondhatni hátasát is nyugtató simítással illeti, s reméli, hogy a sokat megélt csatában, fagyban, vadászatban edzett idegrendszerét ez a lény sem kezdi ki túlzottan.
Majd egy kívülről érkező veszélyforrás, és nem az erdő furcsa párosa kelti fel figyelmét. Ismerős alak érkezik, hangját rögvest be is azonosítja. Ellenben nem a tékozló fiút üdvözli benne, de íját és szemét rajta tartja a mélységin is. Úgy helyezkedik, hogy adott esetben egy könnyed irányzék módosítással az ismeretlen medve bagoly formát is be tudja célozni fedezékéből.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257