Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 345 (6881. - 6900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6900. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 18:42:58
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Lorsan és Nitta - új napok telnek csendesen tova//

- Én ugyan nem bánom, az élet a miénk és amúgy sem rövidtávon gondolkodom veled kapcsolatban.
* Az ő "ötletessége" és minden más semmit sem érne, ha nem lenne mellette Nitta. Hiszem míg vándorolt, nem gondolkozott azon, hogy szüksége lenne egy állandó helyre, pláne nem otthonra. De így, hogy van kire gondolnia, van kiért tennie, már egészen másképp áll a dolgokhoz. S persze besegítenek egymásnak mindenben. Részben ezért is marad most, hogy segítsen kedvesének elpakolni. Másrészről viszont azért, hogy kicsit csipkelődhessen. *
- Egy tányér nem számít és ha több törik? Hát majd az ölembe ülsz és egy tálból fogunk csemegézni ezentúl!
* És kimondja a varázsszót, eper. Figyeli ám, hogy mit és miként felel rá Nitta, mert már ez is élvezetet nyújt számára. Sikerül kimondania igen, de zavarban van még mindig, pirul is az arca és lám, még a fülének csúcsa is. Csak a fülébe súg, abba a piroskásba, hogy miként is szeretné azt az epret. Ezt még így maguk között is, egyelőre csak súgva mondja ki. *


6899. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 17:33:25
 ÚJ
>Árva Lazyar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Ahogy befele haladnak egy bokor mögött eltünedezni látszik a természeti jelenség egy pillanatra. Nem látni, hogy tényleg felszívódott, vagy csak egy zöldség takarásában bújócskázik valahol.*
-Percek óta követjük ezt az izét. Hova megy?
*Teszi föl a kérdését türelmetlenkedve. Ha érkezne rá válasz, azt egyből megfékezi, még mikor Learon levegőt venne. Feltartott ujjal, még pisszeg is egyet a biztonság kedvéért, és hátra fülel. Nem biztos a dolgában de mintha hallott volna lépteket. Nem egy nagy erdőjáró, nem tudja megkülönböztetni az ember meg az őz gallyreccsenését. És nem is igazán érti, hogy mások hogyan tudják. Mindazonáltal egy sokkal óvatosabb kislány, amióta majdnem kicsapta a szemét egy villámmal, tehát azonnal megfordulva felveszi jelmezét. Csuklyáját, egy mozdulattal a fejére húzza, és másik kezével pedig előreeső hajszálaival takarja el a látó szemét, így hitelesebben játszva el a vakot. Arcán látszik a nyomorult érzékszervi, viszont a hibátlan a haj takarásában, tényleg egy vak lányka benyomását kelti. És ezt még mesterien tudja tetézni. Sokat gyakorolta, hogyan tetesse a világtalant. A vörös szálak közül próbál kilesni, de nem nagyon lát, s közben Learon is ott van valahol. Fogalma sincs, hogy egy kecskepásztornak, milyen harci előképzettsége lehet, így félkarúan, és azt sem tudja, hogy lesz e rá szükség. A zaj irányába fordul, meggyőzően botorkál, és a háta mögé rejti az egyik kezét, amibe kicsempészi tokjából a tőrét. Így várja a nem várt látogatót.*
~Vagy látogatókat? Sok ma a furcsaság.~
*Gondolja, s számba is veszi.*
~Névsuttogó halálgolyó, félkarú-mágus-kecske-harci-pásztor, és most ez. Én meg csak leugrottam a piacra.~
*Gondolja magában, s várja mi történik. Valamelyik bokorból elő kell jönnie valaminek. Vagy a villám, vagy a lények.*


6898. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 17:12:48
 ÚJ
>Ylinn Areth Neelia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Az erdő. Hetente legalább egyszer igyekszik egy hosszabb sétát megejteni. Unalmát persze ez sem űzi el, de itt valahogy... más. Feltéve hogy nem esik az eső vagy nincs kellemetlenül hideg, az erdő mindig békés és nyugodt, legalábbis a város közelében, de messzebb Linn úgysem merészkedik el. Itt a fák között az időnek mintha nem lenne jelentősége. A növények és az állatok nem sietnek sehová, egyszerűen csak élnek. Gyakran gondolkozik el azon, milyen lehet egy fa élete. Mi az amit felfoghat a világból? A hőmérséklet? A szél? Esetleg azt ahogyan az elf nő végigsimít a kérgén? Érzi az ezernyi bogarat a törzsén és az ágain? Létezhet bármiféle tudata ami felfogja ezeket az érzéseket? Szándékosan választja meg mikor dobja le a leveleit, vagy csak ösztönösen történik, mint ahogy az ő szíve dobog? És az állatok? Gondolnak-e a holnapra? Foglalkoznak-e azzal honnan jöttek és hová lesznek az utódaik? Zavarja-e őket hogy körbe körbe megy az életük? Akarnak-e többet annál mint ami adatott? Néha szeretne ő is olyan egyszerű lenni mint a fákon fészkelő madarak. Unatkoznak valaha? Hogy unatkozhat valaki aki képes repülni? Milyen lehet a táj odafentről? Csupa olyan kérdés amire soha nem kaphat választ, de legalább lekötik.*


6897. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 13:47:44
 ÚJ
>Bato Luo'Su avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Az erdő zajai halkak, szelídek, mégis majdnem képesek teljesen elnyomni a bátortalan lány válaszát.*
-Igen, én is őket láttam.
*Ezzel, ha csak Soynara nem töri meg, újabb néhány percnyi csend ereszkedik rájuk, s csak a természet csendes nesze az, ami a teljes kellemes zsongással tölti meg a szerzetes fejét. Le-le pillant a tündérre, de az csak nem tűnik nyugodtabbnak.*
-Ne aggódj Soynara, vigyázok rád.
*Biztatja újfent az apróságot, néhány másodperc után viszont ismét megszólítja.*
-Haza szeretnél menni?
*Teszi fel végül a kérdést, hisz nem táncolhat a lány idegein viszont még a választ sem fejezhette be a lány, a távolban oda nem illő dolgok kezdenek körvonalazódni. Lassan haladnak ugyan, mondhatni tündérléptekkel, mégis a két alakra figyel fel Bato, akiket néhány perccel ezelőtt még nem látott ott. Talán más úton jöttek, talán ők még lassabbak, vagy talán ez is csak látomás vagy varázslat. Biztos ami biztos, belevág az esetleges válaszba.*
-Te is látod őket?
*Zsigerből érzi, hogy az a vörös meg a botos, persze látni még nem látja, de a kútnál történtek után csak erre tud gondolni.*
-Gyere siessünk! Talán ők tudják mi folyik itt!
*Ha a tündér is benne van, hamar lefaragják a két páros közti távolságot, s azok talán már észre is vehetik a mögöttük kotorászó szapora lépteket.*
-Hahó!
*Szól utánuk, ha már kellően közel vannak és még mindig nem figyeltek fel a közeledő(k)re.*



6896. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 13:43:15
 ÚJ
>Cairynn Sa'oirse avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Szerencsére a nosztalgiázó és filozofálgatós rohamok nem túl gyakoriak Cairynn életében, és ha elő is fordulnak, akkor is csak rövid ideig tartanak, így ez is gyorsan elúszik.*
-A semminél jobb. *Annyira nem rajong a tojás ötletért, mert nem egyszerű elkészíteni az erdőben, de a véleménye pont az, ami előbb is elhangzott. Persze, egy fogadóban, vagy egy házban örülne neki, hiszen ott edényben készül, ami erősen megkönnyíti a dolgot. Arról nem is beszélve, hogy a fogadóban még nem is neki kell vele vacakolnia.*
-Alapvetően egy sincs. Figyelni kell, óvatosnak lenni, ha lehet elsőre sikerrel járni. Ha nem... Akkor meg kell próbálni összegyűjteni a nyilakat. *És reménykedni, hogy mind egyben van, de ez szerinte teljesen egyértelmű. Tud valamennyit pótolni, ha nagyon kell, de az sosem lesz az igazi, sosem fog rendesen repülni. De ha van olyan ehetőség, akkor inkább ne kerüljön erre sor.*
-Nyugodtan. *Mosolyodik el. Elindul a fák közt, nincs annyi holmija, hogy ott kelljen hagynia bármit is a rögtönzött táborukban, így nem aggódik.*
-Csendben lépj! *Halkan beszél, nehogy megzavarjon bármit is, ha a közelben tartózkodik, habár nem hiszi, hogy az általuk választott, az ösvényhez közeli tisztás környékén lenne bármi is. Talán madarak, de nem olyan vadak, amikre érdemesebb vadászni.*
-Ha tudod, próbáld egy lövéssel megölni, kíméld meg a fájdalomtól. *Magyaráz tovább ugyanazon a fojtott hangon, amit korábban is használt.*
-És folyamatosan figyeld a környezetedet, keresve a mozgást, hátha a vacsorád már közel van. *Teszi hozzá, ahogy a környéket kémleli. Nincs kedve sokat várni, és a nyomolvasói képességei határozottan rozsdásak, magában meg is jegyzi, hogy ez később fejlesztésre szorul.*
-Olyan helyet keress, ahol látod a füvet, nem takarja avar, vagy feltúrták egy nagyobb területen. Nézd a bokrokat, hátha van olyan, amin a fiatalabb leveleket lelegelte valami. Az őzek válogatósak, ha lehet, inkább a friss dolgokat eszik. Ha olyan helyet látunk, ahol ilyesmik találhatóak, akár meg is állhatunk pár órára, lehet, hogy szerencsénk lesz.


6895. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 13:08:31
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

~Szóval Thargarod a hazátlan csavargók és zsoldosok gyűjtőhelye.~ *Nagyjából ennyi az amit elsőre leszűrt Daranel szavaiból. Ettől csak még elképesztőbb lesz számára az egész, hisz az új fejedelemség hozott anyagból dolgozott ki egy olyan elit haderőt, amit a városi őrség válogatott emberekből sem képes. De már ideje lenne gyorsan elterelni a témát, mert ez a fajta számítgatás, csak megmérgezné az amúgy jól induló beszélgetést.*
-Azt hiszem Arthnior is ilyen, csak már túlnőtte magát. Ha itt megfordul egy idegen inkább bele sem keveredik az ezrek tömegébe, hanem a maga dolga után néz és megy tovább. *Szomorú pazarlása a tehetségeknek, és az így bűnelkövetővé, majd halottá vagy bányarabbá váló embereknek. Ugyanakkor egy ekkora várostól már nem lehet elvárni, hogy helyet találjon az egyes személyek számára.*
-Én jobban szeretem, ha minden lehetőségre fel vagyok készülve. Az őrségnél a fene se tudhatja mi szakadhat az ember nyakába a következő sarkon, ezért a legtöbb fegyvertípussal jól bánok. *Majd rövid szünet után hozzáteszi.* -Azért ökölharcban még volna mit fejlődnöm, és a kardokat sem szeretem kifejezetten, de mesterlándzsát sajnos nem árulnak a kovácsnál. *Teszi kezét a mesterkard egyik oldalára. Az is egy impozáns darab, és azt se használta, már egy jó ideje. Vért még sosem ivott a penge, pedig az nem ártana ha össze akar szokni a használójával.
Közben kiderül, hogy a zöld ruhásnak szintjén katonai múltja van bár ha jól gondolja egy elf közösségen belül majdnem mindenki tartozik valamiféle katonai szolgálattal, aki vadászni tud.*
-Úgy gondolom egy Artheniori fegyverforgatónak az őrségben van a legjobb helye. Mondhatni ez az a hely ahol a legtöbbet használok a városnak, és az ahol a leginkább képes vagyok a kiemelkedésre. *Persze eddig még semmi nagyot nem tett le az asztalra és a feletteseinek némelyike is ferdén néz rá, de a nagy játék még messze nincs lejátszva. És most már különben sem fordulhatna el az őrségtől. A háború végéig semmiképp.*
-Na és te? Hogy kerültél völgyerdőből a vashegyre? Elég éles váltás egy elf közösség után egy emberi uradalom. *Ha tevékenység szintjén nem is, de a két nép filozófiája nagyban eltér egymástól. Ő mindig is csak emberi oldalról vizsgálta a világot, sohasem épített ki különösebben jó kapcsolatot a hegyes fülű erdei népekkel és persze egészen kiskorától kezdve belenevelték, hogy az orkok, sötételfek csakis rossz, gonosz lények lehetnek, félvérek pedig általában hazug csaló tolvajok. Így hát völgyerdő népe és az ottani világ mondhatni érdekli is meg nem is. Olyan rétege ez a világnak mellyel sohasem vállalna őszinte közösséget, ugyanakkor olyan amire talán jó ha rálátása van.*
-Egyébként milyen völgyerdő? Ott is vannak falvak és városok vagy ők is nomádok mint a pusztai törzsek? *Kérdezi érdeklődve. Talán a későbbiekben neki is dolga lesz elfekkel, bár az eddigiekben még csak a sötét rokonaikat kellett büntetnie.*


6894. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 13:06:38
 ÚJ
>Fragora Risztin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Nincs különösebb gondja az erdővel, főleg, hogy nincs is egyedül. Egyelőre nem aggódik semmi miatt, s a múltját hátra hagyhatja végleg, s egy új fejezet nyílhat az életében. Próbál gyorsan tanulni a elftől, mert csak így lehet minél hamarabb a hasznára. Szeretne ügyesedni és tapasztalatot szerezni. Félvér nem valamihez hanem valakihez kötődik, remélhetőleg ez hosszú ideig így is fog maradni. Nincs sok tapasztalata a vadászatról, de egy ilyen mester mellett talán hamar elérheti a célját. Vér szerinti szüleit nem nagyon ismerte, ami talán jobb is. Hosszú az út a céljuk felé, így lesz idő elmélkedni, hogy most hogyan tovább a jövőben.
Cairynn közelsége menyugatónak hat. Nem ismerik egymást túl régóta, viszont bármit is szánt nekik a sors... az majd kiderül, biztosan tart nekik meglepetéseket. Habár azt ki kell jelenti, hogy meglenne írva előre az életünk története abban nem hisz, minden az adott pillanatban dől el vagy erre vagy arra.*
~ Hűha, vajon milyen lesz egy valódi ütközet?~
*Nagyon izgul abból a szempontból, hogy mi is fog rájuk várni. Tapasztalatlan ha harcról van szó, szerencsére az utóbbiban nem volt még része, ám mindenképp meg át kell élnie, hiszen elsősorban testőrként is helyt kell állnia. Mindketten leülnek, és nézi a gazdáját, kicsit furcsa lenne ha ő állna; valahogy nem lenne helyén való. Nem sokkal később felcsendül a vadászat lehetősége.*

- Persze, szívesen veled tartok.
*Nincs sok cuccok, hiszen nagyon sietős az útjuk, és a sok nehéz holmi csak lassítaná őket, ezért csak a legszükségesebb dolgokat viszik magukkal.*
- Nincs jobb a tükör tojásnál. Hehe.
*Biztatja, hogy amúgy sem lenne válogatós, ami jut jut, nem fog ezen az apróságon problémázni.*
- Nem tudom mennyi felesleges ellőhető nyílvesszőnk van, azonban mozgó célpontra még nem igazán lőttem.
*Elvörösödik az arca, hiszen egy álló táblát bárki el tud találni, ezért óhajjal fordul gazdájához.*
- Kérlek engedd meg, hogy én ejtsem el a vadat.


6893. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 12:27:24
 ÚJ
>Árva Lazyar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*A gömbvillám meglepően kellemes tempóját követve egyértelműen az erdő felé halad. Mint rátekint a kedves Learonra látja mosolyát, amit nem tud hova tenni magában.*
~Mit vigyorog az én kis lovagom?~
*Kérdi magában, de erre majd később kerül sor, inkább kisebb aggodalom tölti el. Természetszerető lány lévén, nem szeretné ha ez a névsuttogó halálszekér az erdőben pukkanna szét, ezzel darabokra roncsolva a bioszférát.*
~Habár inkább mint a városban.~
*Megszokja az izgalmat, így lassan nem lesz feltűnő hogy egy vágtázó ló patadobogását kongatja a szíve ritmusa. Hamar az erdőbe érnek, s korai felnőtt elméje, és lelke, nem is gondolja, hogy meghalhatna. Kamasz fejével bele sem gondol abba amibe Learon, csak viszi, hajtja a kíváncsiság. Nem gondol önnön halálára, de az viszont aggasztja hogy belepusztulhat néhány őzike. Mikor ez az eszébe villan hirtelen, hamar megmagyarázza ezt magának.*
~Furcsa faj az ember.~
*Az erdő szélére érve feltekint, a férfira.*
-Nos kedvesem? Hova tovább?
*Mivel nem sejti, hogy mi lesz a sorsa a gömbnek, így nem tud egyértelműen cselekedni. Felrobban, meghalnak? Vagy eltűnik a semmiben? Átváltozik, miegymás? Így csak tétován totyorog utána amint egyre sűrűbben törtet befelé az erdőbe*


6892. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 11:56:21
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Mire végigjátsszák a kecske rendbetételét, a kezdeti csodálkozás is csökken. Amikor Lazyar belekapaszkodik, karjával óvó mozdulatot tesz, a lány, mintegy átöleli a vöröst, de nem tart sokáig, csak amíg az égzengés lejátszódik. Ekkor el is engedi. Megegyeznek, hogy követik a gömbvillámnak nevezett beszélő jelenséget. Learon pedig, mivel kecskéjét nem akarja bajba sodorni, gyorsan az istállóba teszi szeretett állatát. Nem először hagyja már ott, gondját fogják viselni. Ugyan, kicsit kellemetlenül érzi magát így, hogy nincs vele egy állat sem.* ~Majd Lazyar pótolja a kecskémet. Este majd hozzá bújok!~ *Vigyorodik el, pedig ez a helyzet nem igazán adna rá okot. Lehet, hogy életveszélyes küldetésre indulnak, és nem is élik meg az estét. Így érnek el az erdőbe. Mivel nem tudni miféle veszély kerül az útjukba, most nem ajánlja fel a karját a lánynak, hanem botját szorongatva megy végig az úton. A jelenség pedig az erdőbe vezeti be őket. Ez Learonnak sokkal jobban ismert terep, mint a város, lévén egy pásztorról van szó, nem utcakövekre teremtették az istenek a lábát. Ahogy földet érez talpai alatt mozgása gyorsabb, határozottabb lesz, és már egyáltalán nem is tartja aggasztónak ezt a kalandot.* ~Ezzel a szép lánnyal az ember oldalán egészen idilli kis erdei séta! Amúgy meg, ha meg kell halni, hát meg kell halni. Inkább így, mint máshogy.~


6891. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 11:55:01
 ÚJ
>Cairynn Sa'oirse avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Ami Cairynn-t illeti, ő otthon érzi magát az erdőben, mint mindig is tette. Ezt valahogy mindenki tipikus elf dolognak tartja, de ő mégis kételkedik abban, hogy a városban nevelkedettek ugyanígy állnak a dolgokhoz. Szerinte ez inkább ahhoz kötődik, hogy a legtöbb elfet a természet közvetlen közelében nevelik, és általánossá vált a nézet. Igazából szerinte ők egy kicsit talán jobbak is, mint azok, akik elvárosiasodnak.
Visszatérve az eredeti gondolataihoz, szereti a levegő illatát, a fák halk zaját, ahogy a szél zörgeti a lombot, ahogy időnként valamilyen állat elszalad és zajt csap az erdei talajt borító örök avarban. Majdnem otthon érzi magát tőle, de ha nem is, legalább sokkal békésebb, mint a városok.
Még nem rakott tábortüzet, egyelőre nincs mit megsütni felette és nincs szüksége arra sem, hogy fényforrásként használja. Átnézi a holmijait, hátha talál valami ehetőt a korábbi vacsorákból, de nem. Ezek szerint itt az ideje egy újabb vadászatnak, de semmi gond, legalább taníthat pár dolgot a hozzácsapódott félvérnek.*
-Van kedved velem jönni? Vadászni megyek. *Tápászkodik fel az ültéből, felkapva maga mellől az íját és tegezét. Felnéz az égre, hogy megállapítsa, mennyi lehet az idő. Még bőven van idejük sötétedésig, talán ha látnak, akkor még őzet is tudnak lőni, az kitartana néhány napig.*
-Nyulat, vagy őzet keresünk, legrosszabb esetben, ha nem látunk semmi viszonylag... Egyszerűt, akkor madarat. Ha pedig semmilyen vadat nem látunk, akkor keresünk valamilyen fészket és eszünk tojást. *Magyarázza, már amennyiben a fél-sötételfnek van kedve csatlakoznia.*


6890. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 10:22:04
 ÚJ
>Soynara Ceryllas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Eddig minden rendben, a férfi semmi olyasmivel nem próbálkozik, amitől Soynarán úrrá lenne a folyamatosan a fejében motoszkáló szaladhatnék. Még arra is figyel, hogy lassabban menjen, így a lány gond nélkül tartani tudja a lépést. Kell is, hogy ne siessenek, mert a folyamatos körbepillantgatás és hátra nézés miatt még a megszokottnál is lassabbnak érzi magát a magasabb népekhez képest. ~Hova vezet? Mi lesz velem?~ Persze tudja, hová tartanak, az erdő felé, amit a kútban látott, illetve ezek szerint mindketten láttak. De nem tud szabadulni a félelemtől, hogy csapdába csalják és ott valami borzalmas, tündér ésszel felfoghatatlan dolgot művelnek vele.
De úgy tűnik, a magát Batonak nevező idegent tényleg ugyanúgy csak a kíváncsiság hajtja, mivel tényleg a látomásban megjelenő út tárul a szemük elé. A megjegyzésre csak bólogat. ~Ez tényleg az, bizony. Jó felé jövünk, erre jött az az izé is. A fény. De miért hívott? Miért kell nekünk is jönni? Hova megyünk? Mi lesz velem?~ Folyamatosan pörögnek a gondolatai, hangulata az izgatott érdeklődés és a pánikközeli rettegés között ingadozik. Mikor a kopasz férfi újra megszólítja, összerezzen.*
-Igen, igen. Egy lány volt, egy lány meg egy férfi. Hosszú haj, igen. Sebhely volt az arcán. És fabot.
*Zaklatottságában kicsit össze vissza beszél, a fejében megragadt képet írja le, nem a látott embereket. Legalábbis embernek látszottak úgy méretre. Soynara nyel egyet. ~Mi lesz, ha utolérjük őket? Mit csinálunk? Mi van, ha bántani akarnak? Én mérges lennék, ha követnének vagy megijednék és elszaladnék.~ Felpillant a férfire, de az még mindig nyugodtan sétál tovább. Soynara nem csökkenő idegességgel megy mellette, mentében is igyekszik picire összehúzni magát és tekintete úgy cikázik, mint egy mókusnak, ami ragadozót szagát érzi.*


A hozzászólás írója (Soynara Ceryllas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.16 10:22:40


6889. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-16 10:03:00
 ÚJ
>Bato Luo'Su avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Sa’argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Egy pillanatra el is felejtette, hogy nem tündér barátjáról van szó, ezért meglepődik, hogy nem simulnak a tenyerébe az aprócska ujjak, de ettől függetlenül megindul az erdő felé. Lassan bandukolnak kettecskén a fák közt, a két nevet leszámítva nem sok hangzik el. Bato érzi, hogy Soynara meglehetősen ideges, valamivel azért mégis meg kellene nyugtatni. Pörögnek agyának fogaskerekei, de igazán nem tud mit mondani a lánynak, csak zavartan pillantgat körbe, hátha meglát valami ismerőset. Váratlanul szembe jön vele egy a földből összetéveszthetetlenül egyedi módon előtörő gyökér, amit már láthatott a víz tükrén.*
-Nézd csak! Azt láttam a kútban. Jó felé jövünk.
*Hát, ez így sikerült. Nem annyira biztató vagy megnyugtató, de legalább megtörte a csendet.*

*Lassan ott járhatnak, ahol a férfit és nőt látták sétálni, már Bato is kezd aggódni. Lehetetlen az egész helyzet. Miért pont ő, és miért pont Soynara? Meg úgy általában, miért? És mi ez az egész? Mondjuk remélhetőleg nem soká kiderül, hisz ezért indultak el. A sok felmerülő kérdés ellenére igyekszik teljes nyugodtságot sugározni, az kéne még, hogy a lány egyedül vissza induljon ijedtében.*
-És mondd csak, te is láttad azt a két embert? A sebhelyes lányt és a hosszú hajú férfit.
*Bizonyára látta, hisz mikor korábban azt említette, hogy bajban lehetnek, nem értetlen tekintetet kapott válaszul. Ezt még a férfi is képes összerakni, de valahogy illenék párbeszédet kezdeményezni.*


6888. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-15 21:15:45
 ÚJ
>Magywre Jankain avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Elveszve//

-Szerencsésebb lenne. *Bólint nagy komolyan a vörös szemű fiatal megállapítására.
Ő maga nem kérdezett volna rá a fiú különös színeire, tartana attól, hogy udvariatlannak tűnik, de figyelmesen hallgatja a történetet. A gnóm szerint olyasmi, mint a nagy hősök meséinek kezdete, meg van minden, ami a recepthez kell, mint az alkímiában vagy a főzésben. Egy rész szenvedés, hogy legyen miért együttérezni vele, egy rész kedvesség és szeretet, hogy őt is szeressék, csipetnyi tehetség és elhatározás, hogy legyen miért csodálni, ahogy halad, meghintve épp annyi realizmussal, hogy ne szálljon el magától. Ha a fiú valami nagyot hajt végre, akkor a megfelelő történetíróval tökéletes alany, bár ezt nem mondja neki, tekintettel arra, hogy nem biztos, hogy örülne neki.*
-Biztos vagyok benne, hogy az emberek a faludban azt sem tudják, mit beszélnek. Egyébként is, honnan tudják, hogy ezek a színek nem azt jelentik, hogy nagy dolgokra vagy hivatott? *Fejti ki végül a véleményét egy kicsit másképp, mint elsőre, magában.* -Általában az eltérések ezt jelentik.
*Ezután elindul, hogy valamikor el is érjék azért a várost. Reméli, a két bolyongó lélek követi, mert különben csak magának fog beszélni.*
-Ott van egy mese egy gnómról, aki sosem volt olyan, mint a környezetében élők, különc volt, akire mindenki rondán nézett. Nem csak a saját dolgaival foglalkozott, mint a faluja lakói, hanem elfektől és tündérektől akart tanulni, útra kelni, világot látni. Mágusokkal barátkozott és a könyveit bújta, ahelyett, hogy dolgozott, vagy barátkozott volna. Egy szép napon kiderült, hogy egy csecsebecse, amit örökölt nagy hatalmú ereklye, ami elpusztíthat egy erős és gonosz mágust, így útra kelt... És hát, a végén megmentette a világot. Persze, mindez, ha igaz is volt, réges-régen esett meg, semmi köze ahhoz, ami most itt megy. *Szereti azt a történetet, amit példának felhozott, ezért mosolya még a hangján is hallatszik, de a végére rosszalló kifejezést ölt, csóválja a fejét, hogy kifejezze rosszallását.*


6887. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-15 17:04:48
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Tényleg nem egyszerű tájékozódni az erdőben így nem árt megjegyezni honnan jöttek. Aki úgymond "átutazóban" érinti az erdő egy kisebb szeletét az elboldogul, de aki mélyen bemerészkedik az ismeretlenbe annak számolni kell azzal, hogy eltéved és napokig bolyong a semmibe. Daranel és Aoneer viszont tapasztaltak így ők biztosan nem fognak elveszni, és megtalálják hamar a tisztást.*
-Egyre többen vagyunk. *ejt meg egy félmosolyt.* -Főleg a Vashegyen, ami tiszta olvasztótégely... ne tudd meg mi folyik ott! Mindenki csak jön, jön és jön, mintha valaki erre zavarná őket. Néha tiszta agyrém!
*Legfőképpen akkor amikor egyetlen őr van éppen a posztján! Viszont ha legközelebb olyan helyzet adódik mint legutóbb már okosabb lesz. Szépen megálljt parancsol mindenkinek, felírogatja a neveket egy papírosra, és hogy ki minek jött, aztán az majd mehet tovább annak a kezébe aki dönt a sorsukról. Mert így egy csomó idegen arc kolbászol össze-vissza, ami kicsit zavaró... de lehet csak neki.*
-Én magam is így vagyok ezzel, nem tudok sokféle ételt elkészíteni. Amikor katona voltam és számos időt a vadonban gyakorlatoztam ott tanították meg elkészíteni a vadhúst. A fegyverek terén én már nem vagyok olyan jártas. Jól tudok lőni, és a tőrrel, vagy késsel is elbánok, de a kardok forgatásához már nem értek... talán a vívókard amivel még elvagyok, mivel a vívás Völgyerdőben a ünnepek egyik programja volt. Az íjászokat másodlagosan a pusztakezes harcokra képzik mintsem a kardokra, így tanítottak engem is.
*Noha már nagyon régen kamatoztatta pusztakezes tudását, de mostanság olykor szokott gyakorolgatni. A tisztásra pár perc múlva megérkeznek, addig is válaszol a városőr kérdésére.*
-Az kérlek hatféle zöldség zöldje kiszárítva, majd apróra őrölve. Bár ez inkább levesbe való mintsem húshoz. Viszont hoztam némi vadhúshoz való fűszert. Sót, borsot, babért, rozmaringot, majoránnát. Sőt van egy kicsike darált erős fűszerpaprikám is ha szereted a csípőset. Egy valamim nincs, bár nem akkora baj de mégis meg szokták említeni a vadételekhez. Az pedig a vörösbor!
*Synmira raktárában és éléskamrájában sok mindent össze lehet szedni, van ott minden ami szem szájnak ingere.*
-És téged mi vezetett el odáig, hogy városőr lettél? Mindig is vonzott a szolgálat, és másik megsegítése?


6886. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-15 12:40:00
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta - új napok telnek csendesen tova//

*Lorsan válasza rövid és frappáns.*
- Azon vagyok, kedvesem, de rájöttem, hogy ez hosszútávú program. Még beletelik pár évtizedbe. Már ha nem bánod!
*Kérdőn pillant a párjára, de hangjában ott a játékos évődés is.
Nitta egyáltalán nem bánná, sőt!
Igenis el tudja képzelni az egymás után pergő éveket Lorsannal, már nem fél attól, hogy mi lenne, ha. Talán mióta a férfi legyőzte azt a két lényt, talán az egyfajta fordulópont lett Nitta számára is.
Már nem aggodalmaskodik olyasmin, hogy ő emberként megfelelő-e a párjának. Az. Annak kell lennie, hiszen Lorsan visszajött és hozzá jött vissza. Ha még mindig a múlt foglya lenne, az az elf, aki a halott kedvese után vágyódik, akkor elég lett volna, ha nem küzd olyan jól.*
~De harcolt, és most is azt teszi, a kerítés is egy fajta harc. Tudom én is, hogy kell, de azt sem akarom, hogy baja essék a túlhajszoltságtól.~
*Nitta tisztában van a ténnyel, hogy normálisan nem lenne ilyen gondjuk. Lorsan az a fajta férfi, aki megfogja a munka végét, erős is, energikus is, szeret is dolgozni, tele van ötlettel és lendülettel.
Nitta csodálja ezért. És szereti, azért, amit utána mond, a meglepetésről, szereti mert józan és belátó, mert türelmes vele. A futó ölelésekért, az apró kis simogatásokért, melyekkel arra tanította meg, hogy igenis kívánatos, hogy valóban fontos a férfinak, hogy nem az számít, ami elválaszthatná őket, hanem az, ami összetartja.*
~És ilyenből egyre több van, napról napra több.~
- Rendben, kiderül, mennyire szereted majd. Meglátjuk, én azt mondom.
*Pakolni kezdenek, és Lorsan megint nem csak kirohan, marad segíteni is, és Nitta jól tudja, nem csak azért, hogy közben a popsiját csipkedhesse, inkább arra szavazna, ha ilyesmiről szavazás döntene, hogy a párja is élvezi az együtt töltött időt.*
- Óha, uram! *pöröl azért, de csak úgy tessék-lássék.* És ha ijedtemben elejtem a tányérokat?
*Nem mintha félne az elf érintésétől, sose félt, és az már önmagában is érdekes. Mintha csak előre tudta, megérezte volna, hogy mellette valami jó vár rá.*
- Ó. Szóval eper *sikerül kimondania, bár elpirul.* Nos. Nos hát! Igen, szóval lehet róla szó. Utánanézek a kertecskémben, de bizony lehet, hogy ma estére eléd tálalhatok pár lédús szemet. Igen, nagyon is megeshet.
*Sikerül elmondania, és valahol büszke magára, elteszi az utolsó edényt is, kihúzza magát, a kedvese felé fordul, megnyalja a szája szélét.*
~Lorsan, nélküled ez nem menne. Mindaz amit adsz, te magad, ez teszi, ettől leszek bátor.~
- Már csak azt nem tudom, hogyan és mi módon kérnéd azt a csemegét ma este.


6885. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-15 12:27:42
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Nem tudnak mindent elvinni, amit egy kicsit sajnál, de nem tehet ellene, ő még annyira sincs felkészülve mint a másik férfi a terjedelmes csomagjával. Aoneer inkább az egyszerűbb vadászat híve, röviden szólva, kimegy, meglövi, hazaviszi, megsüti. Egy nagy vaddisznóval, vagy egy terjedelmes szarvasbikával persze nem menne neki a dolog, azoknak legfeljebb egy-egy combját vihetné el a hátán, de hát efféle vadakra, nem is egyedül megy ki az ember, vagy általában nem.
A húsokat beleadogatja Daranel vásznába, ezt követi a máj és a két vese. A bőrt magához veszi, Óvatosan fogja nehogy a még rajta lévő vér befesse öltözékét, aztán indulhatnak is vissza nyugatra a tisztás felé. Lassan közelednek a délhez, így már nehéz csupán a nap alapján megállapítani merre is van a nyugat, mellesleg a sűrű lombkorona se segíti a történetet, de ha nagyjából arra fele mennek amerről jöttek akkor nemsokára ki kell jussanak a nagy kör alakú tisztásra.*
-Synmira ugye? Mostanában egyre felföldivel találkozom. Nem mintha bánnám a dolgot. *Húzza fel a szája szélét az utolsó mondatra. A vashegynek derék emberei vannak, és ezek szerint aktívabbak is mint mások. Amíg a legtöbb nemes csak ücsörög az elefántcsonttoronyban, vagy épp az ágya alatt rettegve várja, mikor ér véget az élőholtak elleni háború, addig ez az egy ház, talán minden ház közül a legnagyobb, a saját erejét használva meghódította az úr nélküli földeket, és meghatározó hatalommá vált a világban. Amíg a holtak itt vannak addig ők a döntő bástya, de a fene se tudja mi lesz az után. Persze erre gondolni éppen most az Artheniori erdő mélyén sült szarvashús után korgó gyomorral a leghiábavalóbb dolgok listavezetője.*
-Én sose voltam valami nagy szakács. Panasz se nagyon volt arra amit sütés néven csinálok, de mindig otthonosabban mozogtam a fegyverek világában mint a konyhakésekében. *Más szóval többszörösen is le van iskolázva, egyszer a nyomolvasási képessége miatt, egyszer a lövései miatt, bár ez utóbbit még nem fogadta el, és egyszer a főzéstudomány terén. Ugyanakkor megvannak a maga erősségei is, de azokkal most nem villoghat. Na majd a legközelebbi csatában, már ha Daranel is ott lesz, bár lehet akkor is csak hoppon marad. Még nem érte el minden képességével a maximumot.*
-Szóval mi is az a zöld amit korábban említett? *Kérdezi mikor már közel értek a tisztáshoz, ha az ebéd része lesz akkor érdemes tudni róla, a friss hús táplálta éhség pedig táplálja a kíváncsiságot.*


6884. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-15 11:52:39
 ÚJ
>Shyahar Ezymo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Tűz és Víz//
//Morfiusz//

*Morfiusz nevetése ragadós, Shya visszadől a puha fűbe és úgy nevet, és dacára a fájdalomnak, és minden nyűgnek és gondnak boldognak érzi magát.*
- Valahogy majdcsak kibírom. Igen, megemberelem magamat és igyekszem kitartani, amíg intézkedsz a vizeshordó ügyében. A nadrágodról már nem is szólva.
*A kérdésre elgondolkodó arcot vág, majd elvigyorodva bólogatni kezd.*
- Nem tagadom, megnéznélek.
*Ahogy azt is megnézi, hogyan mozdulnak az izmok Morf alkarjának bőre alatt, és a vállaiban, mikor újra felveszi a nehéz hordót, hogy a helyére vigye, le a menedékükbe.
majd újra hátradől. A férfi kiáltásra elmosolyodik, megkönnyebbülten sóhajt, jólesik a dicsérete.*
- Köszönöm *felel vissza, nem kiabál, de azért hangosabban szól, hogy Morfiusz lent is hallja.
Hagy időt a férfinak, hogy elpakolja a hordót és talán ruhát is kerítsen, majd azért csak megszólal:*
- Morf! Gyere, mutasd, milyen aranytartalékot találtál!
*Kíváncsi rá, ez már csak természetes, és nem akar egyedül sem lenni, ha nem muszáj, hiszen éppen most ért vissza a párja. Ezen kívül a szalonkák és a tojások olyan ötleteket adnak, amiket komolyan kell venni.*
~Vacsora. Hiszen lassan alkonyodik, és talán még a teljes sötétség előtt kellene tüzet raknunk, bár nem tudom, itt mennyire figyelnének fel rá, de nem árt óvatosnak lenni.~
- Morf, van odalent valamiféle nyárs, vagy serpenyő? *kérdez rögtön rá.* Mert ha igen, akkor azokat is hozd fel, légy szíves!
*Végtére is, ha munkára akarja fogni az okleveles rablót, azt csakis szép szóval lehet. Meg kellő jutalom ígéretével.*
- Sült madárka, és utána meglepetés. És ha van egy mécses, vagy gyertya az is jó lenne majd.
*Miközben Shya beszél elkezdi leszedni a nagyja tollat a vacsorájukról. Annyira nem úrilányoknak való feladat és könnyebben menne hagyományosan forró vízzel, ahogy csirkét is kopaszt az ember lánya, de hát nem szabad telhetetlennek lenni.
Amikor Morf felér a lépcsőn felé fordul, felcsillanó szemekkel nézi, mikor szólni tud először mégis a fejét csóválja kicsit.*
- Kész szerencse, hogy a városban nem mászkálhattál így, bizony, hogy az!



6883. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-15 11:29:22
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Ő sem a medvéktől tart leginkább, vagy az irbiszektől, hanem az olyan egyéb válogatott ragadozóktól vagy szörnyektől amit még az erdő rejteget. Egyébként is az erdő sötét, a nap fénye a sűrű lombkoronákon szinte sehol nem szűrődik be, így hűvösebb is, tehát nem tűzi a közvetlen napfény, aminek következtében több idejük van amíg nem válik fogyaszthatatlanná a hús. Két ember és a tűz sem jelent mindentől védelmet, főleg mostanság, amikor hullák mászkálnak mindenütt.
Lekapja a málhát hátáról, és némi csomagoló anyagnak megfelelő tiszta ruhát vesz elő.*
-A májat mindenképp, az nagyon jó főve, bár sok idő kell neki. A vese is jöhet, a többi szerintem maradhat.
*Lényegében azt esznek amit szeretnének, pedig nem mindig van ez így, de most megengedhetik maguknak ezután a szép fogás után. Daranel kicsit finnyásabb a belsőségek tekintetében, de egyet-kettőt megeszik.*
-Jó döntés.
*Egyébként sincs jobb a sült húsnál, főleg ha vadhúsról van szó.*
-A ragu egyébként is hosszadalmasabb, meg az üst is elég kicsike. *kapja hátára ismét a málhát, amiben tényleg megtalálható minden. A ragadozóknak is marad tehát valami, nem panaszkodhatnak ők sem, lesz nekik egy potya.*
-Nem az enyém, én csak ott lakom. Synmira, a mágusok otthona ahol van egy ház az erdőben, igazi ősi környezetben. Ott aztán lehet vadászni. Én gondoskodom az őrzésről és a vadászatról, igaz az utóbbi időkben sokat besegítek a Vashegyi őrség munkájában. Synmiran készítettem már párszor vadpörköltet. Én a szarvas vagy őzhússal szeretem jobban, az szárazabb mint a vaddisznó ami kicsit zsírosabb. Vadhús, nokedli, hozzá pedig szósz némi szárított és darált fűszerekkel, gombával. Az aztán az ízkavalkád! *mondja és szinte érzi szájában az ízét.* -Van aki lekvárt eszik hozzá. Szilvát, szamócát vagy amit... én azzal nem szeretem. De ha úgy van akkor rakok egy tüzet, faragok egy botot, ráhúzom a kissé megfűszerezett húst és úgy eszem meg kenyérrel. *mint majd most.* -Szeretek a természetben enni, és még gombát is lehet szedni.


6882. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-15 10:41:15
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A hús tehát előállt, arra viszont a városőr nem számított, hogy Daranel még el is akarja vinni innen az élelmet. A melegben a hús könnyen romlik, a vadhúst pedig ajánlatos mielőbb megsütni, ő pedig különben sem hiszi, hogy a farkasok, vagy erdei irbiszek egy tábortűz és két fegyveres ember közelébe merészkedjenek. Sokszor még a medvék is megvárják amíg az emberek elkotródnak a zsákmány környékéről és csak aztán mennek oda falatozni. Persze az Artheniori erdő medvéknél, farkasoknál és nagymacskáknál rosszabb ragadozókat is rejteget magában, szóval ha a zöld ruhás nem akarja kísérteni a sorsot akkor ő sem teszi.*
-Rendben adj valamit amibe belecsomagolhatom a darabokat. *Mondja majd meg is kezdi a tetem gyors tovább aprítását. Egy őzön alapvetően nincs sok hús, leginkább csak a végtagjain és a hátán. A bordákat és az azt határoló izmokat akár itt is hagyhatják, ez már a zöld köpenyestől függ.*
-A belsőségeket is vigyük. *Bök a félredobott alaktalan és még meleg masszára, melynek látványától egy úri kisasszony ötszörösen dobná ki az aznapi reggelijét. Pedig ez egyáltalán nem természetellenes, a koktélrák is másképp néz ki amikor lehúzzák a fejét és beletunkolják a kaviárba.*
-Legyen inkább sült. Azt ma jobban bevenné a fogam. *És persze azt egyszerűbb is elkészíteni. Alig két perccel később, már a darabolással is meg kell lennie. Így ha van valami rongyuk, vagy vásznuk akkor hamarosan már össze is lesz pakolva minden ami az őzből használható, bőr, hús, szervek, a koponya azonban kicsi és nem koronázza hatalmas agancskoszorú, így erre nem tart igényt, ha Daranelnek fontos akkor esetleg hozhatja. Egyébként azzal cupákos pár csonttal együtt a farkasok, hollók és egyéb dögevők lakomája marad.*
-Szóval neked van egy házad valahol az erdőn belül? *Teszi fel az értelemszerű kérdést az elf íjú vadásznak, mert ha az egy konyhát emleget, akkor csak nem lehet egy erdőlakú elfekhez idomult vadember. Legalábbis nem teljesen az.*


6881. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-15 09:52:58
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Nagyon ritka alkalmak egyike amikor a vadász, aki elejti a prédát nem zsigereli ki, de most ugye ketten voltak akik nyílvégre kapták az őzet és Aoneer vállalja a megtisztelő feladatot. Daranel nem is tudja mikor fordult vele ilyen elő utoljára.
Kimérten int a jószág felé, hogy csak rajta, addig ő nyitva tartja a szemét, és a biztonság kedvéért egy nyílvesszőt helyez az idegre... mint egy jó őrkutya, ami minden eszközzel védi a maga kis territóriumát.
A városőr szakszerűsége, pontossága, és odafigyelése azért meglepi, bár a vadászkésről már sejteni lehetett, hogy tud is vele bánni.
A belsőségek felhasználás attól is függ, hogy pontosan mit is akarnak készíteni. Nyilván egy egész őz minden részét nem fogják felzabálni, az eléggé képtelenség lenne két embernek.
A fejre, patára nem lesz szükség, a beleket is jobb lesz ha hagyják a földön, a ragadozók úgyis hamar eltüntetik a föld színéről.*
-Szeretnél egy kis ragulevest, vagy csak sült hús legyen? Vigyük ami kell egy békésebb részre, és készítsük elő ott az ételt. Segítek!
*Nem lenne szerencsés itt helyben hozzálátni lakomázni, mert a ragadozókat a vérszag tényleg hamar ide fogja csábítani.*
-Szép munkát végezték Aoneer, én magam sem csináltam volna jobban. Tényleg látszik, hogy nem először csinálsz ilyet. Elmegyünk a tisztáshoz? Az nincs messze és teljesen nyugis hely. Ott falatozhatnánk és kifújhatnánk magunkat. Nem vagyok nagy szakácsmester, de a vadat el tudom készíteni. Mondjuk egy konyhában jobban mint a vadonban, de nem foglak megmérgezni. *mosolyog, majd várja a városőr mit szól a dologhoz, vagy ha ellenvetése van milyen ötlettel rukkol elő.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257