Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 255 (5081. - 5100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

5100. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-20 11:19:34
 ÚJ
>Nerilil Anywor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285

Játékstílus: Megfontolt

* Ha már így megszívatta magát, úgy dönt, hogy aznap még a fogadóban marad, azon az egy napon már igazán ne fog múlni. Amúgy is számít arra, hogy a Kócos már ne lesz a Rumosban. Nem olyannak tűnik, mint aki bizony egy napnál többet fog rá várni. Persze ez függ attól is, hogy mennyire folyik a rum. DE kétséges az is, hogy egyáltalán fizetne e a rumért. Nem valószínű, de csodák még vannak. Viszont reméli a Vöröske is ott lesz vele, bár nem sokat beszéltek, mert az jobban el volt foglalva a megivott rummal, s már neki is menni kellett, azért elég szimpatikus ábrázata volt.
Korán a nap sugaraival indul útnak, hogy aztán az erdőn át, induljon meg legkedvesebb Kalózát megkeresni. *

5099. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-20 06:17:22
 ÚJ
>Coof Iagha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Megégetett//

*Beérnek az erdőbe.
Az idegen a nő tudtára adta, hogy nincs kedvére a társalgás. ~Jól van na!~
Annak a határán táncol, hogy sarkon fordul, és otthagyja az elfet a lobogó köpenyével együtt, találjon ő maga oda. Közel van már hozzá, de egyelőre még vezeti. ~Kellett nekem szóba állnom vele...~
Coof tarisznyája szélét kezdi el piszkálni, hogy ezzel is elfoglalja magát, s hogy az idő gyorsabban teljen.*

5098. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-19 21:47:05
 ÚJ
>Axata Tavessi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//A macskamentő küldetés//

*Lesütött szemekkel, de magában azért cseppet sem szégyellve magát pillog Múgenre - elvégre elég sok szívszélhűdés közeli pillanatot okozhatott a férfinak az elmúlt néhány órában. Meg aztán, nagyon-nagyon mélyen, lelkének valami eltemetett zugában még igazat is ad neki, hogy nem éppen szokta hideg fejjel, előrelátóan mérlegelni a dolgokat, mielőtt nekivág a megvalósításuknak, pedig néha nem ártana.*
- Jól van na, tudod, hogy milyen vagyok.
*Morog bosszúsan, de csak azért, mert tudja, hogy ebben a csörtében ő veszített. Még az a híres figyelemelterelés sem működött, Múgent nem tudja megfogni a kaja ígéretével, így hát kénytelen beletörődni, hogy most egy darabig rendesen kell viselkednie.*
~Embert próbáló lesz...~
- Igen, most már tudom merre kell menni.
*Megadóan bólogat, de azért egy kissé csalódottan is.*
- Teljesen biztos, hogy nem a cicám volt?
*A remény hal meg utoljára, meg ilyenek, de most már örül, hogy Múgen visszatartotta, és nem rohant egyenesen, hogy felfalassa magát valakivel, vagy valamivel.*
- Menjünk arrafelé, de akkor óvatosan.
*Sóhajt és kinyújtott karjával jelzi az utat.*
- Nem ártana valami gyümölcsöt keresnünk, ugyanis tényleg éhes vagyok.
*Ezek után már tényleg elindul a mondott irányba, de ez alkalommal nem rohan, hanem lassan lépked, fülelve minden neszre.*

5097. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-19 10:10:46
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

*Ahogy sűrűsödnek a fák, nőnek az árnyékok, egyre jobban beleolvad aprócska teste az éjszakai sötétségbe. Szárnyait szorosan a hátára szorítja, hogy nehogy beleakadjanak a kiálló, hegyes ágakba, hiszen ez az egyik legérzékenyebb testrésze, és egy apró karcolás is szörnyű fájdalmakat tud okozni neki.
Talpa alatt hangosan ropognak a száraz levelek, ahogy komótos léptekell halad a város szíve felé. Ám mielőtt a Pegazusban szobát foglalna magának, először a barakkba szeretne eljutni, egy kis gyakorlás sosem árt...*

5096. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-19 09:53:27
 ÚJ
>Rilai Raeling avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77

Játékstílus: Vakmerő

//Irány a város//

- Egen, igazad lehet. - *Sandít Gabrienre. Kicsit jobb kedve lesz a hóhajú szavaitól.* - Szívesen maradnék veletek.
*Baktatnak egy darabig az úton. Aztán előkerül a félszemű. Teátrális szemforgatásba kezd, de nem szól. Nagyobb összeget tett volna amúgy is rá, hogy útjaik úgyis összefonódnak újra, és nincs is ellenére, sőt.*
- Jó terv! - *Csap le a Pegazusos gondolatmenetre. Fejben matekozik, úgy ítéli, mégiscsak bocsánatos bűn volt részéről, hogy hozott magával némi aranyat Amon Ruadhról, így, ha nem is menne minden karikacsapásszerűen, egy ideig ellakhatnak valahol, és nem koszfészekre, szegénynegyedre gondol. Inkább ennél a témánál marad, nem tud nem szemet szúrni neki mindkét harcos dühös fújtatása, amikor szóba hozta indulásuknak okát, körülményeit.* - Meg tudnék enni egy lovat. Vagy kettőt.
*Végigsimít a párductarka ló nyakán alatta, jelezve, hogy ő nincs veszélyben. Tovább léptetnek az esőtől felpuhult, fanyar illatú avarban. Utóbb fellelik az út mellett a kissé elanyátlanodottnak tűnő, fekete hajú srácot. Bizalmatlanul biccent, ha amaz köszön neki.*
- Üdv, A’frad. - *Ő egyelőrenem mutatkozik be. A hóhajú legalább ismeri, Rilai a srác érzékletes és némiképp bő lére eresztett beszámolójából arra következtet, velük tart a városba. És nincs is egyedül. Szélesen elvigyorodik, mikor a következő útkanyarulaton Hryanékat lelik fel. *
- Nicsak. Milyen szép kis karavánt fog összefújni a szél a kopár dombról, mire a városba érünk. - *Megállítja lovát. Félredöntött fejjel kivárja, hogy a teremtés koronái kidiskurálják magukat, ha ez pár tőmondatnál tovább húzódik, türelmetlenül ciccegni kezd. Haladna.*

5095. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-19 08:49:27
 ÚJ
>Kirion Perld avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

*Kirion az úton mikor sötétedett le állt gallyakat szedni és kőből össze rakott kis tűzhelynél vadászott nyulakat sütött, kis szerencsével nem lett túl nyers és túl szenes sem, ezt Morwontól az óriástól leste el, amíg vele utazott barátainak át adni egy üzenetet.
Rossz álmok gyötrik, nehezen tudja feledni Amallát és fáj a szíve, muszáj felejtenie, ez így nem mehet tovább.* ~Miért nem maradtam mellette, miért nem tudtam megvédeni az öngyilkosságtól, miért kellett eltemetnem őt? Annyira szerettük egymást, ha szól megszökhettünk volna és most mindenki boldog lehetne.~
*Gondolataiból a város közeli látványa zökkenti ki és egy nagy levegőt véve elindul keresni valami lebujt, ahol kiélheti testi vágyait és talál valami profit, aki feledteti vele gondjait.*

5094. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-18 19:05:11
 ÚJ
>Doras Nache avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Alku tárgya//

*Úgy döntött, jobb hátulról közelíteni meg a helyet. Ameddig lehet, a fák takarásában maradnak, ráadásul így talán rövidebb is.
Ha a súlyát kapná érte aranyban, már azt sem érezné elég kárpótlásnak ezért a tetves útért. Azért kíváncsi, mennyire nehezíti majd meg a dolgát a vevők előtt. Remélhetőleg semennyire. Jól felfogott érdeke kell, hogy legyen a tulajdonjog átadás. Ostoba kis csitri! Villogtatja rá a szemét, mert egy kicsit elszórakozott vele. Azoknál a mélységieknél lehet, hogy majd rájön, hogy van ennél lejjebb is.*

5093. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-18 17:07:36
 ÚJ
>A'frad Loganar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Megfontolt

//Irány a város//

*Szerencsére jó vége lett az esti erdei sétának, rátalált Gabrienre és kicsiny csapatára, amiben már az utolsó órákban nem is bízott csak ki akart jutni már végre az erdőből.*
-Elnézést a megjelenésemért uram, de nehéz és hosszú volt az előző két éjszakám.
*S ha egy kis érdeklődést is lát bárkiben örömmel kezdi el hadarni mik történtek vele.*
-A toronyba voltunk, eltűnt Chadim mestere... Grombar kastélyhoz mentünk... találkoztunk hárpiákkal... Lementünk a tömlöcbe... bezárt minket az a bolond gnóm... Nagy nehezen találtam egy kijáratot... elkaptuk és visszavittük a toronyba... Kiderült a mesternek semmi baja...
*Miközben mesél teljesen beleéli magát s mutogat, s ha nem szakítják félbe jó részletesen elmesél mindent.*
-Ja lovat azt még nem tudtam venni.
*Mondja még visszatérve a kolosszus előző kérdésére, lesütve tekintetét.*
-De ígérem uram, ahogy visszaérünk a városba, az első dolgom lesz.
*Közben egy idegen érkezik, de úgy tűnik, ő ismeri a hóhajú lovagot, a köszöntésre, hasonlóan egy biccentéssel válaszol, s fáratsága ellenére, szó nélkül igyekszik tartani a tempót a töbiekkel, legalább ők tudják merre kell visszajutni a városba, legalábbis bízik benne.*

5092. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-18 11:29:17
 ÚJ
>Hryan Shaethil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Irány a város//

*Hryan egy fél pillanatig sem tart attól, hogy E'Nissa kárt tenne benne. Véleménye szerint a lány lassan átbillent azon a ponton, mely egy tényhez ragasztja a lelkét, miszerint: Gyűlölöm az apámat! Átfordul lassan egy másikba, a "talán elviselem az apámat" kezdetűbe. Így amikor E'Nissa megböki két helyen is, a bal lapockája alatt közvetlenül, és a gerinccsigályák egy adott pontján, felnevet. Nem kinevetni akarja, és nem is azért, mert csiklandós lenne. Egyszerűen a lány fanyarsága kedvére való. Nagyon jó alapanyag ahhoz, hogy orgyilkost faragjon belőle.*
-Helyes! Jó, ha tudod, mitől döglik a légy.
*Aztán levonja a következtetést. Tehát a kard használatát még tanulnia kell a másiknak. A tőrökkel jobban bánik, ez remek. Már csak a sunyi kis gyilokeszközöket kell megkedveltetnie vele. De majd erre is lesz módjuk.
Éppen idáig érnek a beszélgetésükben, amikor távolabbról zajokat sodor feléjük a szél. Hryan, elf hallásának köszönhetően ideje korán észleli, és azonosítja is: Előttük az ösvényen, a sáros elmosott úton, kisebb csapat halad, vagy éppen megtorpant valami miatt.
Óvatosan fogja vissza a hátast, és a Letriontól zsákmányolt számszeríjat felhúzza a combjára, majd megfeszíti annak idegét, s a vájatba vesszőt illeszt. Jobb az óvatosság.
Így bukkannak ki egy kanyarulatból, s pillantják meg a csapatot. Az elf kissé félre is fordítja a fegyvert. Közönséges számszeríj, semmi nem árulkodik arról, hogy kié volt, s miként került hozzájuk. Minden más holmi pedig zsákban van, elcsomagolva. Azért persze, felkészülve mindenre, ügetnek közelebb, majd ha Gabrienék állnak, megállítja ő is a hátast, ha pedig lassan haladnak, hát felzárkózik melléjük.*
-Üdv a vándoroknak.
*Köszön rájuk, és tekintete mindenkit végig mér. Majdnem mindőjüket ismeri. Gabrien, Janemita, Rilai és Khan. De mintha az a kis gyógyító is velük lett volna. Liah, vagy mi a neve? Mindegy, rá nem kérdez, nehogy valami kényes témát érintsen. Mert ha ezek négyen el tették láb alól a lányt, s ő beletenyerel a dologba, még kurtán is végezhetik. Nem mindig egészséges a kíváncsiság. Majd kiderül, mi történt. Ő meg Letrionról nem fog beszélni. Igaz, senki nem volt tanúja a találkozásuknak sem, E'Nissát kivéve, de a lány is hallgat.*
-Merre tartotok Barátaim?
*Szól ezúttal a kérdés Gabriennek. Valami oknál fogva őt érzi a kis csapat vezetőjének. Az ismeretlen fiatal ember irányába csak biccent egyet egyelőre.*

5091. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 12:59:43
 ÚJ
>Veszettróka Múgen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//A macskamentő küldetés//

*Axatát sikerül feltartóztatnia, így a lány nem ered rögtön az után a valami után... Múgen pedig nyugodt hangon közli vele.*
- Nem kell sietni, még a végén összetöröd magad valami gyökérbe akadva...
*Halk sóhaj tör fel belőle, ahogy újra kiegyenesedik. Ő maga személy szerint nem fog ilyen terepen rohanni, mint egy őrült. Fejét vakargatva néz a lányra.*
- Hhhm... Nagyon remélem, hogy most már ényleg tudod, merre kell mennünk... sőt, inkább nagyon ajánlom.
*Hangja nem fenyegető, de azért egy enyhe rosszalló felhang kiérződik belőle. Ép szemével végignéz a lányon, immár sokadjára.*
- Törékeny vagy mint egy nádszál. Ha nem kaplak el, minden csontod szilánkosra törhetett volna... egek... felmásztál, de lefelé meg már estél...
*Fejét fogja, de csak egy pillanatra, majd előre lép a bozótosba, ahonnan a hangot hallotta.*
- Nem láttam mi volt az, csak a két szeme villogott a susnyásból... De le merném fogadni, hogy nem macska volt, valami nagyobb testű dög.
*Morrantja a lánynak hátra, és egy lelógó ágat félretol az arca elől, Azért arra próbál odafigyelni, hogy az ággal ne csapja képen Axatát, aki most meg már éhségről beszél.*
~Egek, ez a lány kész veszedelem. Hogy maradt eddig életben?~
*Tűnődik egy sort, és rá kell jönnie, lehet, hogy a régi brigádja között a lány nem húzta volna túl sokáig.*
- Menj inkább _te_ előre, én nem tudom pontosan az utat.

5090. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-17 01:07:17
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Irány a város//

*Most már kísérletet sem tesz arra, hogy megfejtse a Lia döntése mögött rejtőző okokat. Annyit persze világosan lát, hogy míg valamiért őt és Janemitát jobban kedvelt, mint Khant és Rilait. Valamikor még, amikor fiatal volt és vakmerő, megpróbálta többször megfejteni a női lélek titkait, de csak leküzdhetetlen akadályokba és olyan falakba ütközött, melyek lebontása sokkal többe került volna, mint az akcióval járó haszon. Így inkább ügyetlenül megölelte a gyógyító lányt és ellenkező irányba elindultak, ők a város, Artheinor felé.
Út közben Rilai sort kerít a korábban feltett kérdés megválaszolására, a kolosszus pedig, miközben mögötte Janey ring az éjfekete csatamén hátán a nyeregben, haloványan elmosolyodik, először a nap folyamán.*
- Az a reggeli módfelett haszontalan volt.
*Szavainak élét és komolyságát az aranyba olvadt szemek pillantása veszi el, látszik rajta, hogy csak tréfál. Egy csapatban mindig jól jön egy olyan személy, aki ért a főzéshez és kereskedéshez, így nem kell minden nap szárított húsból és –zöldségből főzött sűrű és kissé íztelen, de tápláló ételt enni, vagy rosszabb esetben fekete kenyeret, száraz sajtot és sózott húst. Az emberóriás persze elélne ezeken évekig, ahogy korábban tette, de mégis kellemesebb, ha finom és tápláló étel kerül a fegyverforgató gyomrába.*
- Egyelőre elköltünk egy kis pénzt a városban, kipihenjük magunkat és feltöltjük a készleteket.
*Válaszol a fogadóslány kérdésére, gyengéden végigsimítva a derekára fonódó kézen. Amióta megérkeztek a thargokhoz, Janemita és a kolosszus olyan, mintha egybe tartozna, elválaszthatatlanok és egy egészként veendők. A hósörényű ezt már nem is furcsállja, mintha sorsukat már korábban, megismerkedésük előtt összekötötték volna az istenek.*
- Maradhatnál velünk…
*Fordul vissza Rilai felé, megvonva széles vállait, de tekintete ezúttal komoly és őszinte.*
- Maradj velünk, szükségünk lehet egy ügyes kereskedőre és egy jó fogadóslányra. Kereskedni nem csak árukkal lehet, de információval is. Ráadásul vannak férfiak, akik sokkal szívesebben osztják meg az asztalukat és a híreiket egy szép lánnyal, mint velünk, marcona férfiakkal.
*Magyarázza továbbra is tárgyilagos hangon. Valóban ez volt az eredeti terve is, de abban Liának is szerepe volt, mint a csapat gyógyítója, aki ellátja a sebeket egy-egy keményebb kaland után, de Lia sajnos más utat választott. Nem volna jó Rilait is elveszíteni.
A távolba feltűnő, ismerős alak láttán pedig újra elmosolyodik, ahogy a kantár végével a félszemű lovas felé bök, felhívva a lány figyelmét Khan visszatérésére.*
- A hátsódért pedig ne aggódj, lesz, aki megvédje. A tékozló fiú visszatért.
*Nem mutatja igazán, de örül a félszemű visszatérésének, valahogy vele is úgy van, mint Janemitával, sorsaik fonalát egymás mellé tereltét felsőbb hatalmak. S ha már a tharg birodalom összeomlása után egy kapun léptek át, nem szeretné már szem elől veszíteni.*
- El.
*Válaszol Khan kijelentésére, hangjában némi sajnálattal, de az eltévedést nem rója fel a rókaképűnek, ebben az erdőben ő is eltévedne, főleg egy ilyen vihar után.*
- Az én szándékom az, hogy belovaglok a városba, kiveszek egy szobát a Pegazusban, degeszre tömöm a hasam és azt hiszem, leiszom magam a sárga földig. Azt pedig remélem, hogy ez az asszony velem tart és vigyáz rám, amíg eldöntjük, melyikünk tud több pálinkával kevert bort meginni.
*Magyarázza kifejtő tömörséggel a szándékait. És nem is tréfál, mindezt valószínűleg véghez is fogja vinni, ha egyszer beértek végre Artheniorba.
A Thargodarok említése azonban elveszi a jókedvét. Valamit ott hagyott a tűzben, valami a hamuval együtt hűlt ki benne, amikor Kagan a szélnek eresztette őket. Csak előző nap történt, még nem tette a helyére magában teljesen, még nem emésztette meg, hogy a hűségét rossz szerencsejátékos módjára fecsérelték el. Komorsága egy szempillantás alatt tér vissza.*
- Nem érdekel az a hely többé.
*Dobja oda a szavakat, majd hozzáteszi.*
- Remélem, nem úgy lesz.
*Isuriival semmi baja nincs különösebben, szinte alig beszélt a lánnyal, ha egyáltalán beszélt a mágusnővel valaha. De ő mégis arra a vezérre emlékezteti, aki úgy dobta el magától a kolosszus esküjét, mintha számára sosem jelentett volna semmit. Persze nem volt régóta tagja a közösségnek, ahogy tharg vér sem folyik az ereiben, de ha feladatot kapott, azt a képességeihez mérten a legjobban végezte el, mindig a legjobbat kihozva a helyzetből.*
- Pontosan így kellett végződnie.
*Reflektál Khan utolsó szavaira.*
- Azért, mert így végződött. Nem tudjuk megváltoztatni a múltat, a jövőt formáljuk ezekben a pillanatokban is. Törődjünk a jövővel, Testvér. Maradjunk együtt és kovácsoljuk magunk a sorsunk.
*Nagy szavak, erős szavak, de igazak. Így volna a legjobb. A kolosszus elméjében valami ütős kis csapat alakja rajzolódik ki, ahol mindenki teszi, amihez legjobban ért és így jutnak előre, kihasználva a változás hozta új helyzetet.
Aztán Balthazard hangosat horkant, harcra készen fordul az eléjük toppanó, gyalogos(?) felé. Hatalmas fejét megrázza, tányérnyi patái jókora rögöket fordítanak ki az elázott ösvény talajából.*
- Marad!
*Rántja meg a kantárszárat, remélve, hogy Janey jól kapaszkodik mögötte és nem pottyan a sárba. Már éppen azon van, hogy ráordítson az őket meglepő alakra, amikor megismeri a fiatal fegyverhordozót.*
- A’frad, hogy nézel ki? Hol a lovad?
*Hangja szemrehányó és haragos, a fiatal férfi úgy néz ki, mintha az egész éjjelt az erdőben bolyongva töltötte volna. A ruhája szakadt és sáros, ráadásul a tegnapi kaland után örüljön, hogy nem vágta le Khan, miután a fák közül meglepte őket.*

5089. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-16 12:50:42
 ÚJ
>Axata Tavessi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//A macskamentő küldetés//

*A harci lázban égve minden tagja remeg, izmai ugrásra készen feszülnek, hogy elkapja azt a mozgó valamit, ki tudja, lehet, hogy éppen magát Macsurat, elvégre ő nem látta a lényt, csupán hallotta a motoszkálását. Múgen kitartott karja azonban felér egy hirtelen és váratlanul felbukkanó kőfallal, úgy állítja meg a bepörgött lányt.*
- Na, most mi van?
*Szinte nyafog, hogy nem mehetett kedvére beveretni a fejét, ennélfogva a hangulata is hamar felpaprikázódik.*
- Persze, hogy nem tudtam, hát nem ismersz?
*Szürke szemeivel ártatlanul pislog a férfira; ez már olyannyira sokszor bevált, hogy még egy alkalom igazán nem oszt, nem szoroz a baklövései listáján.*
- Most már tudom, ez a lényeg. Na. Miért nem megyünk? Majd útközben kiderül, hogy kiféle-miféle az az izé...
*Szavaival szöges ellentétben azért engedelmesen visszacsúsztatja a tőreit a helyükre, mintha ott sem lettek volna alig néhány másodperccel ezelőtt, olyan természetesen porolgatja le magáról a mászás után a ruhájára tapadt faleveleket meg koszt.*
- Szerintem egyébként macskaforma volt, nem? Amúgy meg jó irányba is szaladt el... de ha nem sietünk, elveszítjük a nyomát. Bár... még tudok olvasni a talajról, nemrégen eshetett.
*Tűnődve vizslatja a földet a lába előtt, de az olyan száraz, mintha kéthavi forróság után lennének, ami körülbelül így is van.*
- Te, Múgen, nem vagy éhes? Mert én borzasztóan...
*Gondolatainak csapongása joggal jelenthetne egyenes beutalót az elmegyógyintézetbe, de hát onnan már megszökött egyszer.*

5088. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-16 11:47:59
 ÚJ
>A'frad Loganar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Megfontolt

// Irány a város //

*Be kell látnia eltévedt, a nyomok amiket először követni kezdett, hát hamar eltűntek szeme elől, s addig, keringett forgolódott, keresve őket, hogy teljesen elvesztette irányérzékét is, így már azt sem tudja merre volt az ösvény melyről letért, pár percig tanácstalanul nézelődik körbe, de mindenfele egyforma fák.*
-Hogy az istenbe tud itt bárki is tájékozódni?!
*Mérgelődik magában, kicsit dühösen rúg egy letört korhadt ágdarabba, majd elindul találomra egy irányba.
~Valahova majd kilukadok, valahol véget kell hogy érjen ez a nyomorult erdő.~
*Hosszú bandukolás veszi kezdetét, a nyirkos vizes erdőbe, néha megáll hogy csizmájáról lekaparja a rátapadt sárt és levelet, de sok haszna nincs mert pár méter után szinte ugyanolyan lesz. hamar rá is esteledik, mivel előző esti kalandja után átaludta a napot, késő délután virradt csak meg.*
~Nagyszerű, sok eszed van, áthenyéled az egész napot, most meg sötétben botorkálhatsz, ebbe az átkozott erdőben.~
*Szitkozza saját magát, lassan halad, és fárad elfele, az is lehet, hogy csak kering, próbál egyenesen haladni, de még világosban sem ment az erdei tájékozódás nemhogy sötétben.
Párszor megáll szusszanni egy kicsit, de álmosnak nem álmos, és ezen a vizes főlőn nem is igen tudna lefeküdni, de még csak leülni sem volna ajánlatos, így inkább halad tovább.
Egy bozót tüskés ága belemar alkarjába, kitépve ingét is.*
-Nagyszerű
~Újabb szakadás, nincs még elég.~
*A rókalyukban ugyan kimosta ruháit, de a foltozásra nem került sor. így éktelenkedik, pár szakadás az egyébként, újnak, s elég elegánsnak tűnő, bár most kissé gyűrött ruházatán.*
~Már virrad, ennyi ideje bolyongok itt?~
*Csóválja fejét maga elé nézve, és érzi is, hogy a fáradság kezd kicsit úrrá lenni rajta.
Egy kis bolyongás után még mintha hangokat vinne felé a szél, így megszaporázva lépteit arra veszi az irányt.
A fák egy kicsit ritkásabb részén, egy jól megtermett szemkötős férfit, és egy fiatalabb lányt pillant meg először.*
~Végre valaki, hátha útba tudnak igazítani.~
De még mielőtt megszólalhatna megpillantja a másik két jelenlévőt is ahogy előrébb lép.*
-Hála a jó égnek.
*Szalad ki hirtelen a száján.*
-Mármint, örülök hogy megtaláltam uram.
*Fordul Gabrien felé, majd enyhén meghajol Janemita irányába.*
-Kisasszony.
*Aztán visszafordul a másik kettő felé is.*
-Elnézést, mi még nem ismerjük egymást, A'frad Loganar vagyok.
*Mutatkozik be illően, s biccent irányukba, végigfuttatva rajtuk égkék tekintetét.*



A hozzászólás írója (A'frad Loganar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.16 11:48:22

5087. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-16 10:49:01
 ÚJ
>Khan Lero avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Vakmerő

// Irány a város //

*A visszafelé vezető úton, ha összetalálkozik Liával elköszön a másfelé induló gyógyítótól. Megköszöni segítségét és a továbbiakban boldogulást kíván neki, bármerre vesse is a sors. Ő mogorva ábrázattal tér vissza a többiekhez, minekután hajnalban korán kelt, hogy előremenjen szétnézni. Az elmúlt fél év kissé átformálta az utakat errefelé, és mivel ilyen trutyi időben és körülmények közt pihenni semmi esélyt nem látott, úgy gondolta kilovagol megnézni magának, hogy egyáltalán jó ösvényt követnek-e a város felé. Amon Ruadh óta egy jótét lélekkel össze nem futottak, a macskalényeket pedig semmiképp nem tekintené útjelzőnek, még úgy sem, hogy utóbb ő maga póznára tűzte a fejüket. Ha társaik kimerészkedtek az erdő rejtekéből, ahol a tanyájukat felverték, mostanra biztos baromira zabosak lehetnek fejüket vesztett társaik láttán, s Khan szinte érzi is azt izzó gyűlöletet, amit a klán az ismeretlen becstelenítővel szemben érez.*
- 'reggelt. - *Savanyú az ábrázata, és nem azért, mert a hajába, ruhájára száradt sártól vált volt kényessé a hangulata. Katonaemberként ehhez kénytelen mindenki hamar hozzászokni.*
- Eltévedtem, ezek a rohadt utak a felismerhetetlenségig lettek járva. - *Akármit jelentsen is ez. A tényen, hogy nem oda lyukadt ki, vagy nem az a látvány fogadta, csak adalékul szolgált egyébként is harapós hangulatához. Mindennek fejébe a laposában sincs már lélekerősítő, pedig hajnal egy karját is odaadta volna egy hörpintésért (ha már szemét nem ajánlhatja, különben korai nyugállományba kellene vonulnia).*
- Látom Lia már elment. - *Közhelyszórásban is igen erős, és képességeinek lajstroma még korántsem ért véget, de mindent a maga rendjében és idejében csak. A megcsappant csapathoz negyedikként akkor ér vissza, amikor Gabrienék a hogyan továbbról tanakodnak.*
- Tegnap nem volt senki túl beszédes kedvében, vagy csak elképzelés nem született még a folytatásról. Mi a helyzet ma? Testvér, mik a szándékaid? Szándékaitok? - *Nem tekint Janeyre úgy, mintha Gabriennel szimbiotikus létformát alkotnának, de az elmúlt hetek tapasztalata alapján jó közelítéssel arra tenné a pénzét, hogy ők ketten együtt fognak maradni és közösen próbálnak kitúrni a maguk szarvasgombáját. Ami Rilait illeti, a lányt sokkal jobban el tudja képzelni a városi miliőben mint négyük közül bármelyiküket. És emiatt nem is kel benne jó érzés, amennyiben a folytatást közösen próbálja meg elképzelni. Gabrien lovag és nemes, Janey ügyesen bánik az íjjal, ő meg egy akasztanivaló martalóc. Majd házi testőrnek áll, nem? Hát nem. Bármerre fordulva ugyanolyan kérdőjelek várakoznak csak rá, ezért elengedi a problémát és megpróbál addig tekinteni csak, amíg még ellát. Ez pedig egy alapos fürdést és pihenést jelent, aztán ha már Artheniorban elrendezték magukat, számba vehetik az opciókat.*
- Jó néhányan kereket oldottak Kagan kilovaglása után, nem lepne meg, ha megjelennének a keselyűk Amon Ruadhon a koncon marakodva. Isuriiék talán a városba jönnek a csoportterápiás varázslótanoncaikkal, velük meglehet összetalálkozunk ott. - *Kileheli a mérges levegőt tüdejéből, s vele szóba formált csalódottságát is.*
- Nem így kellett volna végződnie.

5086. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-16 09:59:15
 ÚJ
>Rilai Raeling avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77

Játékstílus: Vakmerő

//Irány a város//

*Elhümmög egy kicsit Lia búcsúja felett. Különösebben nem kötődött érzelmileg a lányhoz, bár hálás volt neki míg ellátta sebeit, s mivel mit sem sejt abból, hogy mibe gyalogolt esetleg bele a lány meg a félszemű közt, ezért az esetleges hátsó szándékokról sincs fogalma. Pedig ha így volna, megest értené, miért csak Gabrient meg Janemitát kedvelte meg, róla meg szót sem ejt.*
- Viszlát! - *Nyammogja távozta után, belakik a szedett-vedett reggeliből. Felcuccolnak, útnak indulnak, hisz a köröttük csúcsosodó fák közül az ösvényig mindenképp együtt kell menniük. Lebotorkálnak az emelkedőn a tarkamintás herélttel. Útközben kitálal Gabriennek terveiről.*
- Igen, a városig mindenképp együtt megyünk. Én aligha megyek onnan tovább egy jó ideig. - *Grimaszol.* - Mint magad is láthattad, módfelett haszontalan vagyok a terepen. A városban találhatok hasonszőrűeket. Lehet, felhagyok a sörcsapolással, ha alkalmam lesz rá. Azt hiszem, konyítanék valamit a kereskedők dolgához. Csak van valami szervezet, vagy szövetség, ahol szárnyat lehet bontogatni, nem?
*Kicsit morcos, amiért Khan csak így magukra hagyta őket. Belegondolva, úgy egészében véve nagyon fura lesz elölről kezdeni mindent, ismeretlenül. Inkább nem fűlik hozzá a foga, mint igen. Kétkedve a párocskára pillant.*
- Ti a városból hogyan tovább? - *Érdeklődik tovább.* - Vagy most... Nektek mi a terv tulajdonképp?
*Hallgatnak egy sort. Kiböki az őt mázsás súllyal nyomó kérdést. Ívelt szemöldökei összeszaladnak, ajkát keserűen lebiggyeszti.*
- Mi lesz szerintetek Thargaroddal? Vajon mindenki szétszéledt, szélrózsairányban? - *Ő a maga részéről semmiképp se vágyik vissza oda: Ha csak hamu meg üszkös romok maradtak, azért, ha nem, akkor meg azért. De csak nem tudja kiverni fejéből hirtelenjött gyökértelenségük nyugtalan gondolatát. Másrészről, gyorsabban telik az idő a monoton erdei úton, ha beszélgetnek.*

5085. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-16 00:37:23
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Irány a város//

*Az éjszaka mindenki morgósra ülhette és/vagy pihenhette az alfelét a kényelmetlen sziklákon, ezért a kolosszus nem is csodálkozik, hogy mindenki olyan gyorsan ébred, talán nem is kell kétszer szólnia. Az erdőt puha köd üli meg, ami lassan kúszik a fák törzse körül, hogy a nap első sugarai feloldják a pamacsokat finom melegükkel.
Az éjjeli eső miatt még minden nyirkos és ázott lehet, a levegő nehéz és avarszagú, mégis jólesik beszívni, elűzi kissé a fáradtságot és a sötét gondolatokat. Rilai jó fogadóslányként reggelit rittyent nekik, a nem túl ízletes tea mellé, remek kiegészítő. A hósörényű mégis keveset eszik, inkább a lányok lakjanak jól, a hosszú úton szükség lesz az erejükre, míg elérik a várost. A kolosszus saját készletét is beleadja a főzésbe, ha pedig még egy éjszakát a szabadban kell tölteniük, majd Janey elejt valamit és megfőzik azt.*
- Sosem fog már rendesen nőni a szakállam.
*Simogatja a macskalény tépte seb felett kialakult érzékeny heget a hóhajú elgondolkodva, szavait Janemitának szánva csak.
Előző este, amikor másodszorra is tábort ütöttek, Lia ellátta a sebeit, bekötözte a karját és kitisztította az állán a karmolásokat. Azt mondta, egy hétig ne vegye le a kötést, de a férfi szinte biztos benne, hogy ez sokkal korábban be fog következni. Egyrészt nehezebben mozog a kötéstől, másrészt meg utálja őket. A teste elég sok nyomot visel magán, melyeket itt-ott szedett össze kalandozásai során, ezek az újabbak se lesznek mások. Hegek, melyek emlékeztetik valamire.*
- Azt hittem, velünk maradsz.
*Konstatálja Lia szavait, melyek a táborbontás közben hangzanak el. Nem igazán érti az okokat, de elfogadja a gyógyító döntését, hisz már nem felel a lányért.*
- Vigyázz magadra.
*Nem mosolyog, eléggé komor hangulatban van ahhoz, hogy komoly maradjon. Bár megkedvelte, mégis hagyja elmenni. Ha már pofon csapta őket a változás, mindenki azon a kapun lép át, amelyiken akar, arra vezeti tovább a sorsát, amerre akarja. Lia úgy tűnik, már utat választott, mint a kolosszus és Janemita és…*
- Rilai?
*Fordul a fogadós lány felé a naparany tekintet kérdőn. Most, hogy a gyógyítójuk elhagyta a kis csapatot, látszólag az emberóriás kíváncsi Rilai terveire is.*
- Gondolom, jössz velünk a városba, de utána?
*Csapja hozzá az újabb kérdést, Khan terveit se tudja, de attól tart, hogy egy ideig biztosan elválnak az útjaik egymástól. Nem örökre, de egy jó időre biztosan, s ha újra látják majd egymást, a végbemenő változásoktól egymásra se fognak ismerni. De vízzé nem válik a vér, testér marad az, aki egyszer testvér.
Balthazard ezúttal jó kedvében, nem akarja megenni Janeyt. A csatamén kezdi megszokni a kócos lány közelségét, bár igazán jóban sosem lesznek. Már most is oda kell csittegnie a kolosszusnak, nehogy utána kapjon, amikor a lány visszaindul hozzájuk.*
- Ideje indulni.
*Néz körbe, természetesen megvárva Rilai válaszát, hisz annak fényében tervezi meg a további utat, melynek csak a célja biztos: elérni minél hamarabb Artheniort.*

5084. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-15 22:42:47
 ÚJ
>Ágrólszakadt Janemita avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Amerre a szél visz//

*A félvér nem ereszti bő lére a beszédet. Némán bújik a hatalmas férfihoz, amíg alattuk Balthy ringatózik, mint egy nagy fekete csónak. Végül is minden adott. Víz, ringatózás, ami csak kell.
Mellettük a koromsötétbe burkolózott táj szép lassan halad, aprókat változva. Vagy talán igenis sokat változik, csak az éj sötétje miatt láthatatlanul?
Néha elbóbiskol Gabrien mögött, ilyenkor a kolosszus érezheti, hogy a vékony karok szorítása gyengül, ernyed, majd mikor a félvér újra az ébren lévők sorát gazdagítja, akkor összefonódnak a hosszú ujjak és a kis test hozzányomódik az izmos háthoz. Jane nem fél, hogy kiesik a nyeregből, a lány nem fél semmitől, amíg maga mellett tudja kedvesét.
Ebben a teljes lelki békében kecmereg le a csataló hátáról a viaszvászonba csomagolt lány Gabe segítségével. Sikeres földet érése után maga is segédkezik a tűzrakásnál, majd elnézegeti, miként teszi rendbe Liah a macskalények által okozta sebeket.*
-Figyelni fogok rá.
*Mondja a gyógyítólánynak csak úgy. Nyilván nem hagyja valami csúf fertőzésben elhullani kedvesét. Ami a sebhelyeket illeti, előmászik ajkaira a fura kis mosolya és arcára egy egész elégedett kifejezés költözik. Tetszik neki, hogy az emberóriás harcok nyomait viseli. Remélhetőleg saját magának íjászként nem kell kidekoráltatnia bőrét mindenféle macskalények karmaival.
Riali felvetését támogatja, bólint is párat, mielőtt hangot adna helyeslésének.*
-Jó ötlet.
*Mondja a csaplárnak, majd a rendíthetetlennek tűnő Gabrienre pillant, aki valószínűleg ragaszkodik az őrködéshez. További szavait hozzá intézi.*
-De ha mindenképp maradsz, akkor is hasznos. Több szem többet lát.
*Miután begyűjtötte a pofisimogatást, lekuporodik az aranyszemű mellé, hozzá bújik és ott szundikál hajnalig.*

//Hajnal, irány a város//

*A férfi szavaira felpattannak szemei, ijedten pillant körbe, hátha támadás érte őket, visszajöttek a cicák vagy történt valami. Ám egy pillanat alatt sikerül megértetni magával, hogy szó sincs ilyenről, sőt, még teát is kap.*
-Köszönöm.
*Mosolyogja bele az olvadt aranyat idéző szempárba, majd belekortyol. Alig rándul meg az arca a lötyi ízétől, ami éppen hogy átlépte a borzadályos és a kevésbé finom közti határvonalat az előbbi irányába. Ám kellően meleg, pont jó lesz ahhoz, hogy a félvérből kifűtse a betegség lehetőségét is.
Érdekes kis mondókát hall Liah szájából, picit értetlenül pillant felé. Nemrég támadták meg őket a macskalények, ő pedig kint marad.*
-Nem gondoltad jól át. *Rázza a fejét.* -De ha ez a döntésed, akkor nincs jogunk megállítani. Igazad van, nem elég nagy a világ, hogy ne fussunk össze újra. Menj hát, ha akarsz, sok szerencsét és jó utat!
*Sajnálja, hogy lelép a gyógyítójuk és kicsiny csapatuk megfogyatkozott, de ezen is oly gyorsan túllép, mint Kagan elvesztésén, bár a Vezérhez néha visszakalandoznak gondolatai, hogy vajon merre járhat már.
Amíg kortyolgatja teáját, mászkál, pakolász, leveszi a viaszvászon köpönyeget és összehajtogatva a nyeregtáskába teszi. Amennyiben Balthy nem harap felé és kényszeríti gyors irányváltoztatásra a félvért. Ha megették Riali reggelijét, akár útnak is indulhatnak lassan.*

5083. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-15 16:53:29
 ÚJ
>Quinn Vesslor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A kikötő felől érkezik egy sötét alak. Quinn egy gyenge mosolyt is megenged magának, mikor látja, a város már közel van.*
~Évek óta nem jártam itt, most viszont ez a koszfészek lesz a legjobb hely, ahol meghúzhatom magam. Arthenior elég nagy ahhoz, hogy nyom nélkül el tudjak tűnni. Lehetőleg még azelőtt, hogy a báró rokonai a nyomomra akadnak.~
*Legutóbbi munkája fizetett annyit a férfinak, hogy ne kelljen munkát vállalnia egy darabig.*
~Hacsak valami nagyon kecsegtető ajánlatot nem kapok a következő heteket a kurtizánok ölében és a fürdő vizében akarom tölteni, sehol máshol.~

5082. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-15 16:18:34
 ÚJ
>Veszettróka Múgen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//A macskamentő küldetés//
//Axata//

*A lány talán még az eddigieknél is gyorsabban hadarja a szavakat, a köszöneteket, Múgen pedig csak áll ott egy pillanatig, mint egy fa-szent.*
- Jó-jó! Nyugodj meg Axata, rendben. Nem lett baj.
*Ám az egyik utolsó mondata a lánynak azért csak halovány grimaszt csal az arcára. Jobbját letapasztott szemére nyomja, mintha... mintha valamit próbálna a szemtapasz alatt tartani, talán az előlövellni készülő düh-lángokat.*
- Tényleg lövésed sem volt merre haladunk, te lány...
*Fogai között sziszegi a szavakat, de ekkor hallja meg a mozgolódást a bokorból. Mindketten megdermednek egy pillanatra, a lány előkapja fegyvereit, év rá is rontana a vadra, de Múgen kitartja elé karját.*
- Ácsi. Ne olyan sietősen. Nem tudjuk mi az és nem tudjuk hová szalad...
*Nagyot nyel és felegyenesedik, halk sóhaj hallható Műgen felől, majd folytatja.*
- Követhetjük a nyomát, de szerintem legyünk résen, ne kapkodjunk... Lehet nincs egyedül.
*A lányra tekint és próbál bátorító arckifejezést vágni.*
- Legalább arra ment a dög is, mint amerre nekünk kellene tartanunk?
*Kérdezi érdeklődve, hiszen akár ez is egy jel lehet.*

5081. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-07-15 11:54:31
 ÚJ
>Liahwulfe Amenho Khyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//Amerre a szél visz//

*Lia végül felhúzódzkodik a lova, Gebe, hátára, majd Gabrienék után léptet.*
- Természetesen megnézlek, csak találjunk egy védettebb helyet, ahol védettebb helyet, ahol lehet tüzet is gyújtani. Nem ártana, ha látnék is valamit.
*Gabrien lova, Balthasar, után léptet Gebével az ösvényen, miközben örömmel konstatálja, hogy az új lova, bár nem dekoratív, főleg nem idegenek szemében, ugyanakkor nagyon okos, nyugodt és megbízható. Liának pedig ezek számítanak.*
~Különben is a szépség relatív, nekem gyönyörű vagy, Gebe.~
*Mikor megérkeznek a sziklákhoz, és Gabrien talál egy alkalmas helyet a többiek tüzet gyújtanak, Lia viszont, miután Gebét kikötötte és ellátta, a felszerelését pakolja ki, azt nézi át, mi maradt szárazon, mit tudna használni, hogy a hósörényű parancsnoknak segítsen.
Talál némi Vérfüvet, meg Kék Zardilt és némi Észak Reményét is, mindent kikészít, így mire Gabrie végre leereszkedik a tűz mellé neki is tud látni a sebek ellátásának.
Szerencsére a parancsnok sokkal jobb beteg, mint a kapitánya, se nem kényeskedik, se nem finnyáskodik, hagyja, hogy a lány végezze a dolgát. Kitisztítja a sebeit, gyógynövénnyel kezeli, megelőzendő a fertőzést, majd az Észak Reményéből is tesz rá, segítve a gyógyulást, aztán a karját be is kötözi. Szerencsére Gabriennél ott volt az elsősegélycsomag, és aránylag száraz is maradt.
Rilaira is ránéz utána, de nem lát rajta semmi gyanúsat, semmi jelét, hogy túl nagy ütés érte volna a fejét.*
- Ezzel meg is lennénk, Gabrien. Vigyázz a kötésedre, kíméld a karodat, egy hét múlva le is veheted a kötést, de ha átázna, bűzös lenne, vagy lázad lenne, akkor előbb, és akkor keress gyógyítót, vagy ha nincs... nos akkor kérd meg Jane-t, mossa ár a sebeket jól pálinkával, és kösse be újra. Szerencsére nem mélyek, de nyom marad majd, bár az arcodon tényleg csak karcolások, a szakáll majd elrejti *fejezi be kis mosollyal.
Aztán összepakolja megcsappant készleteit, majd a tűz mellé telepszik, aludni nem nagyon tud, inkább csak pihen és szárad.
reggelig csendben gondolkodik, mit is kezdjen magával, mert tudja, ötödik kerék nem kell egy szekéren.*

//Hajnal//

- Ébren vagyok már, Gabrien *felel csendesen, nem mondja el, hogy valójában nem is aludt az éjjel.* De azt hiszem, én nem tartok veletek most. Sajnálom. Megkedveltelek, téged és Jane-t is, és kívánom, hogy utatok szerencsés legyen, hogy sikerüljön minden amibe fogtok és találjatok boldogságra. És köszönöm, hogy az éjjel az én hátsómat is védted. De az én utam most másfelé visz, legalábbis egy időre.
- Fel kell töltenem a készleteimet, meg hasonlók... Még egy kicsit ezért idekint maradok, bóklászom, gyűjtögetek, ilyenek.
~Meg miért nézzem harmadikként egy pár boldogságát? Vagy akár kettőét? Bár Khan már lelépett. Rilai vagy megtalálja vagy sem, de nem is az én dolgom.~
*Lia lassan elmosolyodik.*
- De talán ez nem végső búcsú, Lanawin nem olyan végtelen hatalmas, találkozhatunk mi még. Vagy akár írhatunk is egymásnak. A Pegazusban meg szokták őrizni a leveleket, úgy tudom *mondja bizakodva.
Aztán kezet nyújt sorban mindenkinek, vagy ha ölelés lesz belőle azt se bánja. Végül azért újra elmosolyodik.*
- Szerencse kísérje utatokat!
*Aztán lassan Gebéhez megy, eloldja a lovát, nem ül fel, gyalog indul el, a paci meg a nyomában baktat, mintha tudná, ő immár a gyógyító lányhoz tartozik.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257