//Tűz és Víz//
//Shyahar//
//A hozzászólás +16-os részleteket tartalmaz!//
*Megcsóválja a fejét, hihetetlen miket tud mondani ez a lány. Minden jel azt igazolja, hogy nem vette zokon a hevességét.*
-Aha, szóval csillagokkal van tele.
*A sötétségbe hunyorog, aztán látványosan az égre mereszti a szemeit.*
-Na nézd meg most! Izgalmas mi?
*Eddig tudja megállni a nevetést, ami kibújva foga kerítésén visszafojtva sziszeg. A lány karját látva abba marad a jókedve. Nem hisztizik amiatt se, már szinte túl jól fogadja, hogy kék foltokat hagyott rajta. Ölelgeti, sőt majdnem dorombol neki. Lefejti magáról, ahogy tudja, de csak, hogy átölelje határozottan. Ezzel jelzi, hogy jobb, ha nem szeretgeti agyon, ahogy egy kölyökmacskát szokás.*
-Jól van, akkor semmi gond.
*A vallomásra, hogy a lánynak mije sajog elmosolyodik. Shya pirulását inkább csak sejti, mint látja. A bűntudat megpiszkálja mindezek után és előkerül újra a gyertyás trükk. Nem kell sok és Shya kap az alkalmon. Persze próbálja titkolni, de tudja jól, hogy alig várja, hogy végre tűzbe tartsa a kezét.*
~Azért, aranyos, ahogy próbálja leplezni.~
*Szusszan egyet, ha már belement ebbe a gyertya kísérletbe akkor nem visszakozik.*
-Szóval azt akarod mondani, jobb, ha még az éjjel nekilátunk.
*Ezzel el is dönti, hogy mikor veti alá magát a kísérletnek. Legyen minél előbb, legyünk túl rajta és jöhet a varázsgomba.*
~Erre is csak te tudsz rávenni. Miféle nő vagy te?~
-Na várj egy kicsit. Maradj itt! Mindjárt hozom, ami kell.
*A sötétség beállta nem akadály. Csukott szemmel is kiismeri magát a rejtekhelyen. Nem vár, mert minek várna. Úgy, ahogy van lemászik a rejtekbe és kitapogatja a gyertyát, fent van tűz más nem kell. Felkap még egy ruhadarabot, amit meg sem néz jól lent a sötétségben. Az erdő mélye tartogat surranó, ciripelő, vonyító hangokat, de semmi más. A szokásos éjjeli zenét adja körülöttük az erdő. A hirtelen feltámadó vonyító hangra csak int Shya felé, hogy nyugodjon meg.*
-Ez az erdő mélyén megszokott, nem kell félned. Akkor kezd aggódni, ha elhallgatnak a hangok és néma csönd lesz.
*Visszaül Shya mellé, aztán felé tartja a gyertyákat. Nem fáradt eddig a felöltözéssel, de most megkeresi a nadrágját és belebújik. Mit lehet tudni mi lesz ennek a vége. Az is elképzelhető, hogy a földön fog fetrengeni rémképektől gyötörve, akkor pedig az érzékenyebb részeket védeni kell.*
-Tessék.
*Shya felé nyújtja a felkapott ruhadarabot, amit még mindig nem tud beazonosítani. Shya lehet jobban tudja mit adott neki. Valami hosszú ingféle. Leül a tábortűz elé, aztán behajtja a térdeit. A parázsnak itt-ott van még lángja, talán elég lesz.*
-Na gyere kis varázslónőm, essünk túl azon a boszorkányságon.
*Nem csinál úgy, mint aki jókedvéből hagyja magát lánggal megégetni. A lánynak jár valami, amiért megszorongatta, hát tűzbe teszi érte a kezét. Szeme sötétbarnán villan Shya felé. Várja, hogy mit tud kihozni ebből a gyertyás dologból. Kezében van a viasz és most diktálhatja mit tegyen. Ennél nagyobb elégtételt nem adhatna pár kék foltért. Nem örül a dolognak, egyáltalán nem, de a rátörő aggodalmat nem mutatja, még csak az kéne. Azért mégiscsak a gyertya lángjába készül tenni a kezét.*
~Micsoda egy állat vagyok. Na gyerünk, süss már meg aztán felejtsük ezt el.~
*Követi a lány mozdulatait a szemével és le sem veszi róla. Különösen azt figyeli feszülten, mikor lobban lángra a gyertya a kezében.*