Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Artheniori erdő | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 335 (6681. - 6700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Giervina Gienne [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9562_fel_elf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257
6700. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-12 20:41:55
Üzenet elküldve: 2016-07-12 20:41:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Deron, Sonmei//
*Ha tényleg csak ennyien vannak, és a kapitányuknak nem sikerül újabb matrózokat toborozni, akkor igen komoly problémák lehetnek a hajólopással. Ha nem az őrségtől akarnának lopni, akkor nem lenne ekkora baj, de ha az őröktől lopnak, és kevésnek bizonyul a jelenlegi létszám, akkor az egyenes út a kötélig. Erre az esetre azért ki kellene találni valamit... Mondjuk, a tervezés nem az ő dolga, majd foglalkozik vele akkor, ha kiosztanak neki valamilyen feladatot, vagy megkérdezik. Legrosszabb esetben majd improvizál.
Egyébként, jól hangzik a Vashegy, illetve annak urának támogatása is, csak az a baj, hogy a befolyásos emberek nem nagyon szokták kihúzni a nem teljesen legális dolgokkal foglalkozó üzlettársaikat a csávából. Mondjuk ebben még tévedhet is, de nem tarja túl valószínűnek.
Csak magában véleményezi a hallokat, elég volt a kapitányt felbosszantania, nem kell másokat is.*
-Összefutottunk a városban. *Int Arthenior felé, annyira nem akarja részletezni a dolgot, nem is annyira érdekes.*
*Ha tényleg csak ennyien vannak, és a kapitányuknak nem sikerül újabb matrózokat toborozni, akkor igen komoly problémák lehetnek a hajólopással. Ha nem az őrségtől akarnának lopni, akkor nem lenne ekkora baj, de ha az őröktől lopnak, és kevésnek bizonyul a jelenlegi létszám, akkor az egyenes út a kötélig. Erre az esetre azért ki kellene találni valamit... Mondjuk, a tervezés nem az ő dolga, majd foglalkozik vele akkor, ha kiosztanak neki valamilyen feladatot, vagy megkérdezik. Legrosszabb esetben majd improvizál.
Egyébként, jól hangzik a Vashegy, illetve annak urának támogatása is, csak az a baj, hogy a befolyásos emberek nem nagyon szokták kihúzni a nem teljesen legális dolgokkal foglalkozó üzlettársaikat a csávából. Mondjuk ebben még tévedhet is, de nem tarja túl valószínűnek.
Csak magában véleményezi a hallokat, elég volt a kapitányt felbosszantania, nem kell másokat is.*
-Összefutottunk a városban. *Int Arthenior felé, annyira nem akarja részletezni a dolgot, nem is annyira érdekes.*
6699. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-12 14:50:56
Üzenet elküldve: 2016-07-12 14:50:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arasys, Deron//
*Sonmei némán bandukol előre, hallgatja a beszélgetést. Amíg nem szükséges nem szólal meg, nagyon arra koncentrál, hogy biztosan ne tévedjenek el. Na meg amúgy sem túl bőbeszédű. Csak akkor tud sokat beszélni, de akkor tényleg kifogyhatatlan a szavakból, amikor eljön a mesék és történetek ideje. Számtalan balladát és legendát ismer, tréfásakat és rémisztőket egyaránt. De a meséléshez is kell egy adott hangulat és szituáció, ez pedig egyértelműen nem az.
Végül Sonmei ajkai csak mosolyra húzódnak, mikor a hajó kérdésére terelődik a téma. Pár szót már váltottak is erről Deronnal a tavernában. Habár akkor még szó sem volt konkrét tervekről egy hajó elkötését illetően. Két résztvevő kevés volt, de hárommal már el lehet érni valamit? Sonmei továbbra is azon a véleményen van, hogy csellel és furfanggal bármit meg lehet oldani. Viszont azt már nem merné állítani, hogy majd ő előáll egy haditervvel. Nincsen neki akkora fantáziája, legalábbis ehhez nem.
A következő témát szintén kibeszélték már a tavernában, ezért továbbra is csöndben marad. legközelebb csak akkor szólal meg, amikor Deron mindkettejüket kérdezi.*
- Én is sokat voltam a kikötőben, meg ő is.
*Válaszolja egyszerűen, nem bonyolítja túl a dolgokat.*
*Sonmei némán bandukol előre, hallgatja a beszélgetést. Amíg nem szükséges nem szólal meg, nagyon arra koncentrál, hogy biztosan ne tévedjenek el. Na meg amúgy sem túl bőbeszédű. Csak akkor tud sokat beszélni, de akkor tényleg kifogyhatatlan a szavakból, amikor eljön a mesék és történetek ideje. Számtalan balladát és legendát ismer, tréfásakat és rémisztőket egyaránt. De a meséléshez is kell egy adott hangulat és szituáció, ez pedig egyértelműen nem az.
Végül Sonmei ajkai csak mosolyra húzódnak, mikor a hajó kérdésére terelődik a téma. Pár szót már váltottak is erről Deronnal a tavernában. Habár akkor még szó sem volt konkrét tervekről egy hajó elkötését illetően. Két résztvevő kevés volt, de hárommal már el lehet érni valamit? Sonmei továbbra is azon a véleményen van, hogy csellel és furfanggal bármit meg lehet oldani. Viszont azt már nem merné állítani, hogy majd ő előáll egy haditervvel. Nincsen neki akkora fantáziája, legalábbis ehhez nem.
A következő témát szintén kibeszélték már a tavernában, ezért továbbra is csöndben marad. legközelebb csak akkor szólal meg, amikor Deron mindkettejüket kérdezi.*
- Én is sokat voltam a kikötőben, meg ő is.
*Válaszolja egyszerűen, nem bonyolítja túl a dolgokat.*
6698. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-12 12:51:44
Üzenet elküldve: 2016-07-12 12:51:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sonmei, Arasys//
- Hogy egészen pontos legyek, a kapitány úr legénysége jelenleg hármunkból áll, hacsak nem szedett össze valakit azóta.
*Deron egyáltalán nem lenne meglepve, ha Draenon felvett volna még valakit, bár valamiért van egy olyan sanda gyanúja, hogy jelenleg a toborzás az utolsó dolog, amivel a férfi foglalatoskodik.*
- Nos, hogy őszinte legyek, nekem egyelőre halvány sejtelmem sincs, hogy kit akarunk megszabadítani nagyra becsült hajójától, de tekintve, hogy a környék jelenleg nem teng túl a bárkáktól... elég valószínű az őrség.
*Ami Deronnak cseppet sincs ínyére, ugyanis ha balul ütnek ki a dolgok, az elég rútul fog végződni.*
- Jól sejted. A támogatónk nem más, mint a Vashegy ura. Hogy miben egyeztek meg Draenonnal, azt egyelőre nem tudom, mindenesetre elég befolyásos emberről van szó.
*A kihívás éppenséggel az elsőtisztet sem zavarja, ő is jobban szeretné elkötni a hajót, mint megvenni, őt inkább az zavarja, hogy nem ismeri azokat, akikkel együtt fog dolgozni.*
- Honnan ismeritek a kapitányt?
*Nem túl lényeges kérdés, de Deron azért szeretné tudni, hogy milyen kapcsolatban van a két hölgyemény a férfiúval.*
- Hogy egészen pontos legyek, a kapitány úr legénysége jelenleg hármunkból áll, hacsak nem szedett össze valakit azóta.
*Deron egyáltalán nem lenne meglepve, ha Draenon felvett volna még valakit, bár valamiért van egy olyan sanda gyanúja, hogy jelenleg a toborzás az utolsó dolog, amivel a férfi foglalatoskodik.*
- Nos, hogy őszinte legyek, nekem egyelőre halvány sejtelmem sincs, hogy kit akarunk megszabadítani nagyra becsült hajójától, de tekintve, hogy a környék jelenleg nem teng túl a bárkáktól... elég valószínű az őrség.
*Ami Deronnak cseppet sincs ínyére, ugyanis ha balul ütnek ki a dolgok, az elég rútul fog végződni.*
- Jól sejted. A támogatónk nem más, mint a Vashegy ura. Hogy miben egyeztek meg Draenonnal, azt egyelőre nem tudom, mindenesetre elég befolyásos emberről van szó.
*A kihívás éppenséggel az elsőtisztet sem zavarja, ő is jobban szeretné elkötni a hajót, mint megvenni, őt inkább az zavarja, hogy nem ismeri azokat, akikkel együtt fog dolgozni.*
- Honnan ismeritek a kapitányt?
*Nem túl lényeges kérdés, de Deron azért szeretné tudni, hogy milyen kapcsolatban van a két hölgyemény a férfiúval.*
6697. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-10 22:24:45
Üzenet elküldve: 2016-07-10 22:24:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* A lány maga sem tudja hogy került ide az erdőbe. Dühében addig-addig bolyongott bizonyára, amíg errefelé nem vetődött. Mostanra már teljesen kifárad és egy ép gondolatsor sem marad a fejében. Még mindig dühös Kevril-re amiért az olyan hamar feladta a harcot a barakkban. *
- Gyáva. - * sziszegi maga elé összeszorított fogakkal. Ahogy össze-vissza kóborol a susnyásban, egyszer csak csobogó hangra lesz figyelmes. Lába magától talál rá a kitaposott ösvényhez, ami hamarosan a hang forrásához vezeti őt. Mikor megpillantja a tó csillogó vízét, nagyot sóhajt. Gondosan kiválasztja a tó azon részét ami szinte beláthatatlan. Körbepislant. *
~ Sehol senki. Csodás. Ez maradjon is így. ~
* Még mindig aggodalmasan körülkémlelve, komótosan lecsatolja magáról fekete gyapjúköpönyegét, és egy bokor ágaira teríti. Lerúgja a csizmáját, eldobja kesztyűjét, nadrágját. Alkarvédői hangosan csörömpölve landolnak a bokorban. Immár csak combközépig érő tunikájában, a földön ülve gondosan elrejti fegyvereit a levelek alá. *
~ Inkább a ruháimat lopják el, mint ezeket. ~
* De azért reméli egyik sem fog bekövetkezni. Ujjaival szétkotorja zilált fonatát. A víz széléhez lép. Még utoljára körülpislant, majd tunikájától is megszabadulva, kislányos sikongatással a hűvös habokba csobban. Önfeledten pancsol, siklik, csapkod, lemerül a felszín alá. Igyekszik minél több időt lent tölteni. A maradék haragja is elszáll. *
~ Bárcsak örökre itt maradhatnék. ~
* Amikor tüdeje már fájdalmasan ég, könyörög egy korty friss levegőért, felrúgja magát az ég felé. Hangosan levegő után kapkod, kisimítja haját az arcából. Most már teljesen békésen, lassú mozdulatokkal úszkál tovább. *
- Gyáva. - * sziszegi maga elé összeszorított fogakkal. Ahogy össze-vissza kóborol a susnyásban, egyszer csak csobogó hangra lesz figyelmes. Lába magától talál rá a kitaposott ösvényhez, ami hamarosan a hang forrásához vezeti őt. Mikor megpillantja a tó csillogó vízét, nagyot sóhajt. Gondosan kiválasztja a tó azon részét ami szinte beláthatatlan. Körbepislant. *
~ Sehol senki. Csodás. Ez maradjon is így. ~
* Még mindig aggodalmasan körülkémlelve, komótosan lecsatolja magáról fekete gyapjúköpönyegét, és egy bokor ágaira teríti. Lerúgja a csizmáját, eldobja kesztyűjét, nadrágját. Alkarvédői hangosan csörömpölve landolnak a bokorban. Immár csak combközépig érő tunikájában, a földön ülve gondosan elrejti fegyvereit a levelek alá. *
~ Inkább a ruháimat lopják el, mint ezeket. ~
* De azért reméli egyik sem fog bekövetkezni. Ujjaival szétkotorja zilált fonatát. A víz széléhez lép. Még utoljára körülpislant, majd tunikájától is megszabadulva, kislányos sikongatással a hűvös habokba csobban. Önfeledten pancsol, siklik, csapkod, lemerül a felszín alá. Igyekszik minél több időt lent tölteni. A maradék haragja is elszáll. *
~ Bárcsak örökre itt maradhatnék. ~
* Amikor tüdeje már fájdalmasan ég, könyörög egy korty friss levegőért, felrúgja magát az ég felé. Hangosan levegő után kapkod, kisimítja haját az arcából. Most már teljesen békésen, lassú mozdulatokkal úszkál tovább. *
6696. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-10 22:17:31
Üzenet elküldve: 2016-07-10 22:17:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Onora Ruluksza//
*A csodálkozás eltűnik Wyl arcáról, amint meghallja, hogy az érdekes lány csak játszott. Akkor tér vissza egy kicsit, amikor a kötelet eloldva úgy ér földet a sötét hajú leány, hogy attól egy fekete macska elsápadna. Majdnem meg is tapsolja a lenyűgöző mutatványt, de ezt inkább mégsem teszi, nehogy felébredjen a bagoly. A madár még mindig békésen alszik a fiú vállán, és a lány kijelentésének a pontosságából kikövetkeztethető, hogy legalább olyan jó a szeme, mint a bagolynak éjszaka; tehát Wyl ebben alulmaradt.*
-Igen, ő a társam. Már együtt utazunk egy ideje. És te egyedül járod az erdőt? Vagy bátor vagy, vagy pedig őrült. Így vagy úgy, de nekem ez tetszik. *Halványan elmosolyodik. Próbál kedvesnek lenni a lánnyal, hátha nem szalad el rögtön, hanem lehetősége adódik, hogy jobban megismerje. Ki tudja, talán még össze is barátkozhatnak. Ennél tovább már Wyl se gondol.*
*A csodálkozás eltűnik Wyl arcáról, amint meghallja, hogy az érdekes lány csak játszott. Akkor tér vissza egy kicsit, amikor a kötelet eloldva úgy ér földet a sötét hajú leány, hogy attól egy fekete macska elsápadna. Majdnem meg is tapsolja a lenyűgöző mutatványt, de ezt inkább mégsem teszi, nehogy felébredjen a bagoly. A madár még mindig békésen alszik a fiú vállán, és a lány kijelentésének a pontosságából kikövetkeztethető, hogy legalább olyan jó a szeme, mint a bagolynak éjszaka; tehát Wyl ebben alulmaradt.*
-Igen, ő a társam. Már együtt utazunk egy ideje. És te egyedül járod az erdőt? Vagy bátor vagy, vagy pedig őrült. Így vagy úgy, de nekem ez tetszik. *Halványan elmosolyodik. Próbál kedvesnek lenni a lánnyal, hátha nem szalad el rögtön, hanem lehetősége adódik, hogy jobban megismerje. Ki tudja, talán még össze is barátkozhatnak. Ennél tovább már Wyl se gondol.*
6695. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-08 12:44:12
Üzenet elküldve: 2016-07-08 12:44:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Alimar Wylofo//
*Kisvártatva léptek zajára lesz figyelmes és hamarosan elő is bukkan egy fiatal fiú méretes tollkupaccal a vállán. Először úgy tűnik valami döglöt madár lehet. (A fán lógva még ezt is nehezen állapítja meg), de ahogy jobban szemügyre veszi rá kell, hogy jöjjön: az a valami bizony lélegzik.*
- Játszottam*veti oda félvállról miközben lehámozza magáról a kötelet. Mivel eddig csak az tartotta a levegőben most egy két pillanat alatt eléri a talajt. Szerencsére sikerül a talpára érkeznie és legalább jobban végigmérheti az idegent. Az egy fejjel magasabb nála tehát vagy elf vagy egy különösen magas ember bár a hosszú fülek inkább az előbbi elméletet erősítik. Fegyvert egyelőre nem lát nála, de nem árt óvatosnak lenni elvégre fogalma sincs kivel van dolga.*
- Neked tényleg egy bagoly szúszog a válladon? * Húzza össze a szemét amint megállapítja a hortyogó madár fajtáját.*
*Kisvártatva léptek zajára lesz figyelmes és hamarosan elő is bukkan egy fiatal fiú méretes tollkupaccal a vállán. Először úgy tűnik valami döglöt madár lehet. (A fán lógva még ezt is nehezen állapítja meg), de ahogy jobban szemügyre veszi rá kell, hogy jöjjön: az a valami bizony lélegzik.*
- Játszottam*veti oda félvállról miközben lehámozza magáról a kötelet. Mivel eddig csak az tartotta a levegőben most egy két pillanat alatt eléri a talajt. Szerencsére sikerül a talpára érkeznie és legalább jobban végigmérheti az idegent. Az egy fejjel magasabb nála tehát vagy elf vagy egy különösen magas ember bár a hosszú fülek inkább az előbbi elméletet erősítik. Fegyvert egyelőre nem lát nála, de nem árt óvatosnak lenni elvégre fogalma sincs kivel van dolga.*
- Neked tényleg egy bagoly szúszog a válladon? * Húzza össze a szemét amint megállapítja a hortyogó madár fajtáját.*
6694. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-08 10:37:09
Üzenet elküldve: 2016-07-08 10:37:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
*Jöhetnének a közhelyek arról, hogy valami vége valami új kezdete, meg a többi, de ehelyett inkább csak rendületlenül lovagolnak tovább az erdőben. Ez valamivel könnyebb is, mint a jövőn tanakodni folyton.*
- Szívós népség ez, a jég hátán is megél. *Mondja, miközben érzi, hogy Rhebosse mennyire örül. A kapaszkodás fontos kelléke a lovaglásnak.*
- Egy ideig biztosan, amíg körülnézek. De csak akkor, ha nem plakátolták tele a képemmel a várost, mint közveszélyes emberrabló. *Utóbbi nem lenne rossz, de nagyon megnehezítené a városban való maradást a számára. Felvágásnak viszont elsőrangú az ilyen!*
- Elvárom, hogy mindenképpen értesíts, ha emiatt elhaláloznál vagy haldokolnál. Aztán majd jövök, akár hagyják, akár nem. *Mondja miközben tovább mennek a város felé.*
- Szívós népség ez, a jég hátán is megél. *Mondja, miközben érzi, hogy Rhebosse mennyire örül. A kapaszkodás fontos kelléke a lovaglásnak.*
- Egy ideig biztosan, amíg körülnézek. De csak akkor, ha nem plakátolták tele a képemmel a várost, mint közveszélyes emberrabló. *Utóbbi nem lenne rossz, de nagyon megnehezítené a városban való maradást a számára. Felvágásnak viszont elsőrangú az ilyen!*
- Elvárom, hogy mindenképpen értesíts, ha emiatt elhaláloznál vagy haldokolnál. Aztán majd jövök, akár hagyják, akár nem. *Mondja miközben tovább mennek a város felé.*
6693. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-08 09:09:31
Üzenet elküldve: 2016-07-08 09:09:31
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Végítélet//
*A csapat délre indul a Krenkataur barlangrandszer irányába. Az őrök szúrós tekintettel figyelnek, a rabok csörögnek, Gravak pedig mintha csak valami túrán lenne szépen lassan baktat, kifosztva a kézre eső bokrokat némi bogyó, bogár, meg mindenféle mókuseledel után. Mert az ő keze ugye szabad és épp elég hosszú, hogy akár megállás néllkül is letépkedjen ezt azt, aminek aztán a magját gyerekes örömmel köpheti, vagy pöckölheti az előtte haladó egyik rab füle tövére. Néha még kevesli is a tempót, de hát megérti, ezt a pár gyenge vérű itt előtte bele is döglene az útba ha siettetnék őket, és akkor nem szenvedhetnének a bányában, mert ennek az egésznek ugyebár ez a célja. Meg ő is unatkozna, hisz nem lenne kikkel játszania.
Szólni nem szól, nem kérdez semmit. Az egyetlen aggodalma az, hogy talán valami rabló banda, vagy vadállatcsorda épp most fog rájuk törni, mert akkor ugye ezek a katonák könnyen meghátrálnak ő meg fegyverek nélkül nem tudja megvédeni magát. Ha már bilincs meg rendes őrség nincs körülötte igazán adhattak volna valami bunkósbotot, mert így egyedül nem érzi magát biztonságban.*
*A csapat délre indul a Krenkataur barlangrandszer irányába. Az őrök szúrós tekintettel figyelnek, a rabok csörögnek, Gravak pedig mintha csak valami túrán lenne szépen lassan baktat, kifosztva a kézre eső bokrokat némi bogyó, bogár, meg mindenféle mókuseledel után. Mert az ő keze ugye szabad és épp elég hosszú, hogy akár megállás néllkül is letépkedjen ezt azt, aminek aztán a magját gyerekes örömmel köpheti, vagy pöckölheti az előtte haladó egyik rab füle tövére. Néha még kevesli is a tempót, de hát megérti, ezt a pár gyenge vérű itt előtte bele is döglene az útba ha siettetnék őket, és akkor nem szenvedhetnének a bányában, mert ennek az egésznek ugyebár ez a célja. Meg ő is unatkozna, hisz nem lenne kikkel játszania.
Szólni nem szól, nem kérdez semmit. Az egyetlen aggodalma az, hogy talán valami rabló banda, vagy vadállatcsorda épp most fog rájuk törni, mert akkor ugye ezek a katonák könnyen meghátrálnak ő meg fegyverek nélkül nem tudja megvédeni magát. Ha már bilincs meg rendes őrség nincs körülötte igazán adhattak volna valami bunkósbotot, mert így egyedül nem érzi magát biztonságban.*
6692. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-08 08:47:49
Üzenet elküldve: 2016-07-08 08:47:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
*Egyszer minden jónak vége szakad. De Rhebosse szándéka nem az, hogy még kellemetlenebb helyzetbe hozza daliáját, csupán a szándékait próbálja kibogarászni. Svir olyan szeretettel beszélt mindig Kalácsfalváról, el sem tudta volna képzelni róla, hogy szükséghelyzetben magukra hagyja a parasztokat.*
- Igazad van. *mondja végül hosszú töpregnés után.* Rolfeussék rátermettnek tűntek. Biztosan meglesznek valahogy.
*Aztán csak felderül kicsikét.*
- Hát a városban maradsz? Ennek örülök. *és Svir érezheti is mennyire örül, ahogy a vörös kapaszkodik az átkeléskor.*
- Nem tudom. Nem akarom, hogy veszélyes helyekre menj. Belehalnék az aggodalomba, aztán azt se tudnád hova temettek.
*Ő maga bízik abban, hogy Namoséknál biztonságos lesz, ha komolyra fordul a helyzet. Ha még visszaveszik, kis titkos vakációja után. Tagadhatatlanul közelednek ugyanis Arthenior felé.*
- Igazad van. *mondja végül hosszú töpregnés után.* Rolfeussék rátermettnek tűntek. Biztosan meglesznek valahogy.
*Aztán csak felderül kicsikét.*
- Hát a városban maradsz? Ennek örülök. *és Svir érezheti is mennyire örül, ahogy a vörös kapaszkodik az átkeléskor.*
- Nem tudom. Nem akarom, hogy veszélyes helyekre menj. Belehalnék az aggodalomba, aztán azt se tudnád hova temettek.
*Ő maga bízik abban, hogy Namoséknál biztonságos lesz, ha komolyra fordul a helyzet. Ha még visszaveszik, kis titkos vakációja után. Tagadhatatlanul közelednek ugyanis Arthenior felé.*
6691. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-06 20:36:10
Üzenet elküldve: 2016-07-06 20:36:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Onora Ruluksza//
*Hosszú utat tett már meg délnek az erdőben, de még mindig nem érkezett meg. Talán mostanában nem is fog, de addig sem unatkozik. Társa, a bagoly napról napra egyre jobban szórakoztatja. Nem úgy, mint a cirkuszokkal utazó állatok a közönséget, hanem úgy, ahogy egy barát a barátját. Beszélgetnek. Persze nem szavakkal, hanem csak testbeszéddel, de úgy látszik, az idő előrehaladtával egyre jobban képesek megérteni egymást. Mivel a bagoly éjszakai állat, ezért a nap javarészét a fiú vállan vagy fején tölti alvással, éjszaka pedig a közelben tartózkodva figyeli a környéket, hiszen ekkor vadászik. Most éppen alszik Wyl vállán, amíg a fiú tovább ballag dél felé az erdőben. Időközben meg-megáll, hogy megvizsgálja az erdei növényeket, és a közelébe merészkedő állatokat. Aztán olyan hangot hall, ami semmilyen állatéhoz nem hasonlítható. ~Mintha nevetés lenne.~ Néhány perc után a hang elhal, de mivel felkeltette a fiú kíváncsiságát, megpróbálja kideríteni, honnan jött. Hamarosan meg is pillant egy kötélen lógó lányt. Próbálja összerakni magában, hogy mi történhetett itt, de mivel láthatólag senki nem tartózkodik a környéken, ezért nem tud semmilyen következtetésre jutni. Az, hogy valaki levesse magát egy faágról egy kötéllel a derekán annyira abszurd Wyl számára, hogy nem is gondol rá. Inkább megkérdezi a (máskülönben csinos) lánytól, hogy mit keres egy faághoz kötözve (igen furcsa módon).*
-Mit csinálsz? Ez valami új módja a famászásnak? *A bagoly még alszik, és láthatólag most az álmával van elfoglalva, ő nem néz értetlenkedve a lányra úgy, ahogyan ezt Wyl teszi.*
*Hosszú utat tett már meg délnek az erdőben, de még mindig nem érkezett meg. Talán mostanában nem is fog, de addig sem unatkozik. Társa, a bagoly napról napra egyre jobban szórakoztatja. Nem úgy, mint a cirkuszokkal utazó állatok a közönséget, hanem úgy, ahogy egy barát a barátját. Beszélgetnek. Persze nem szavakkal, hanem csak testbeszéddel, de úgy látszik, az idő előrehaladtával egyre jobban képesek megérteni egymást. Mivel a bagoly éjszakai állat, ezért a nap javarészét a fiú vállan vagy fején tölti alvással, éjszaka pedig a közelben tartózkodva figyeli a környéket, hiszen ekkor vadászik. Most éppen alszik Wyl vállán, amíg a fiú tovább ballag dél felé az erdőben. Időközben meg-megáll, hogy megvizsgálja az erdei növényeket, és a közelébe merészkedő állatokat. Aztán olyan hangot hall, ami semmilyen állatéhoz nem hasonlítható. ~Mintha nevetés lenne.~ Néhány perc után a hang elhal, de mivel felkeltette a fiú kíváncsiságát, megpróbálja kideríteni, honnan jött. Hamarosan meg is pillant egy kötélen lógó lányt. Próbálja összerakni magában, hogy mi történhetett itt, de mivel láthatólag senki nem tartózkodik a környéken, ezért nem tud semmilyen következtetésre jutni. Az, hogy valaki levesse magát egy faágról egy kötéllel a derekán annyira abszurd Wyl számára, hogy nem is gondol rá. Inkább megkérdezi a (máskülönben csinos) lánytól, hogy mit keres egy faághoz kötözve (igen furcsa módon).*
-Mit csinálsz? Ez valami új módja a famászásnak? *A bagoly még alszik, és láthatólag most az álmával van elfoglalva, ő nem néz értetlenkedve a lányra úgy, ahogyan ezt Wyl teszi.*
6690. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-06 19:10:01
Üzenet elküldve: 2016-07-06 19:10:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Alimar Wylofo//
*Kétségtelelenül ez az eddigi leghülyébb ötlete, és természetesen ezt élvezte a legjobban pedig még hozzá sem látott. Az erdőben haladva egyre sűrűbben állnak a fák, eltakarva előle azt a kevéske napfényt is amit a hajnali órák hoztak. Amint a szeme hozzászokott a fényfiszonyokhoz felkapaszkodott a legközelebbi fára és megtelepedett a egy stabílnak tűnő ágon. Onnan csodálatos kilátás nyílt a rengetegre, és ha jobban odafigyelt még néhány madarat is láthatott a közelben. Rövid pihenő után nekilátott a műveveletnek. Az eddig vállán pihenő kötél egyik végét a derekára, a másikat pedig az "ülőhelyére"kötötte. Innentől már csak reménykedni kellett, hogy az akciójának nem lesznek végzetes következményei. Tétovázás nélkül vetette magát a mélybe ami az ő esetében kb. 1,5 m-t jelentett. A csekélyke távolság, meg a kötél hosszúsága miatt végül éppencsak surrólta a talajt, de szerencsére nem zuhant le. Az első másodpercek döbbenete után kitört belőle a nevetés amitől egy ideig mozulni sem bírt csak logott ott mint valami csabdába esett vad. Pár perc után, sikerült erőt vennie magán és elkezdett visszakapaszkodni a kiindulópontra.*
*Kétségtelelenül ez az eddigi leghülyébb ötlete, és természetesen ezt élvezte a legjobban pedig még hozzá sem látott. Az erdőben haladva egyre sűrűbben állnak a fák, eltakarva előle azt a kevéske napfényt is amit a hajnali órák hoztak. Amint a szeme hozzászokott a fényfiszonyokhoz felkapaszkodott a legközelebbi fára és megtelepedett a egy stabílnak tűnő ágon. Onnan csodálatos kilátás nyílt a rengetegre, és ha jobban odafigyelt még néhány madarat is láthatott a közelben. Rövid pihenő után nekilátott a műveveletnek. Az eddig vállán pihenő kötél egyik végét a derekára, a másikat pedig az "ülőhelyére"kötötte. Innentől már csak reménykedni kellett, hogy az akciójának nem lesznek végzetes következményei. Tétovázás nélkül vetette magát a mélybe ami az ő esetében kb. 1,5 m-t jelentett. A csekélyke távolság, meg a kötél hosszúsága miatt végül éppencsak surrólta a talajt, de szerencsére nem zuhant le. Az első másodpercek döbbenete után kitört belőle a nevetés amitől egy ideig mozulni sem bírt csak logott ott mint valami csabdába esett vad. Pár perc után, sikerült erőt vennie magán és elkezdett visszakapaszkodni a kiindulópontra.*
6689. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-06 16:51:12
Üzenet elküldve: 2016-07-06 16:51:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tíz év távlatában//
*Mila sajnos nem ismeri Syrennát és nem is tud gondolni senkire, amiért a hangja igazán szomorú lehetne. A dallamai inkább azért búsak, mert ez egy ilyen dal, így tanulta meg. Igazából a jókedvét eddig semminek sem sikerült igazán letörnie, még az esőnek is örül. Jótékony áldás az égből, megöntözi az erdő növényeit, hogy szépre nőjenek. Mosolya a sólyom érkezésére nem törik le, sőt csak szélesebb lesz.*
- Nahát! Ha megcsipkedsz, belőled lesz a vacsora.
*Viccelődik Mila. Egyáltalán nem gondolja komolyan, szemei csillogásából és cserfes mosolyából erre Enil is rájöhet. De az elf inkább nem megy a madár közelébe, nem az ő háziállata lesz. Inkább csak távolabbról nézi kettejüket. Szegény Seyla viszont törődés nélkül maradt, Milaye ezért közelebb húzódik hozzá és, amíg Enil mesél és a sólymával foglalkozik, addig Mila a kutya fejét vakargatja.
Figyelmesen hallgatja, amit Enil mesél, halványan mosolyog közben.*
- Mesélj Meráról és Aremről! Ők a druidák istenei?
*Kéri Mila. Hiába tudós, ő sem tud még mindent, elég fiatal is. Elsősorban a természet növényei között mozog otthonosan, kicsit foglalkozott a szerkentyűkkel is, de egyelőre ennyi. Majd ha eltelik még néhány év, biztos többet fog tudni. De tanulni csak úgy tud az ember, ha kérdez.
Közben segít megteríteni Enilnek, habár mivel csak ketten vannak, nincs nehéz dolguk. A vacsora is készen van már, főleg a sólyom számára.*
- Adsz neki valami nevet?
*Kérdezi Mila fejével a madár felé bökve.*
//Tíz év távlatában//
*Mila sajnos nem ismeri Syrennát és nem is tud gondolni senkire, amiért a hangja igazán szomorú lehetne. A dallamai inkább azért búsak, mert ez egy ilyen dal, így tanulta meg. Igazából a jókedvét eddig semminek sem sikerült igazán letörnie, még az esőnek is örül. Jótékony áldás az égből, megöntözi az erdő növényeit, hogy szépre nőjenek. Mosolya a sólyom érkezésére nem törik le, sőt csak szélesebb lesz.*
- Nahát! Ha megcsipkedsz, belőled lesz a vacsora.
*Viccelődik Mila. Egyáltalán nem gondolja komolyan, szemei csillogásából és cserfes mosolyából erre Enil is rájöhet. De az elf inkább nem megy a madár közelébe, nem az ő háziállata lesz. Inkább csak távolabbról nézi kettejüket. Szegény Seyla viszont törődés nélkül maradt, Milaye ezért közelebb húzódik hozzá és, amíg Enil mesél és a sólymával foglalkozik, addig Mila a kutya fejét vakargatja.
Figyelmesen hallgatja, amit Enil mesél, halványan mosolyog közben.*
- Mesélj Meráról és Aremről! Ők a druidák istenei?
*Kéri Mila. Hiába tudós, ő sem tud még mindent, elég fiatal is. Elsősorban a természet növényei között mozog otthonosan, kicsit foglalkozott a szerkentyűkkel is, de egyelőre ennyi. Majd ha eltelik még néhány év, biztos többet fog tudni. De tanulni csak úgy tud az ember, ha kérdez.
Közben segít megteríteni Enilnek, habár mivel csak ketten vannak, nincs nehéz dolguk. A vacsora is készen van már, főleg a sólyom számára.*
- Adsz neki valami nevet?
*Kérdezi Mila fejével a madár felé bökve.*
6688. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-06 10:12:36
Üzenet elküldve: 2016-07-06 10:12:36
ÚJ
![>Giervina Gienne [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9562_fel_elf_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
*Terhétől megszabadulva bandukol vissza, ösvény iránt, kezében lóbálva babáit, nem is igen ügyelve lépteire.
Így történhet, hogy rossz felé tér le, és indul vissza a város felé.
Fél óra, és kezd gyanússá válni a dolog. Különösen, hogy lábai elé pillantva saját piros kicsi, kocsijának nyomait látja.*
-Ójaj.
*Toppan meg, és fejecskéjét ingatva vág hátra arcot. Könnyebb volt tájékozódni még a kocsit tolta, ez lehet a hiba. Biztosan. Ám most itt a lehetőség, hogy eltüntesse a kerék vájta vonalakat, elvégre nem szeretné, hogy bárki is a csodaszép festékeire akadjon. Lobos ágat keresve, maga után söprögetve indul meg vissza felé.*
Így történhet, hogy rossz felé tér le, és indul vissza a város felé.
Fél óra, és kezd gyanússá válni a dolog. Különösen, hogy lábai elé pillantva saját piros kicsi, kocsijának nyomait látja.*
-Ójaj.
*Toppan meg, és fejecskéjét ingatva vág hátra arcot. Könnyebb volt tájékozódni még a kocsit tolta, ez lehet a hiba. Biztosan. Ám most itt a lehetőség, hogy eltüntesse a kerék vájta vonalakat, elvégre nem szeretné, hogy bárki is a csodaszép festékeire akadjon. Lobos ágat keresve, maga után söprögetve indul meg vissza felé.*
6687. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-05 23:55:08
Üzenet elküldve: 2016-07-05 23:55:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tíz év távlatában//
*Belengi a szomorkás kislánykórus a házat. Seyla is búslakodva kuporodik a küszöbre ahogy a dal ragacsos hangulata rátapad. Elkezd az eső cseperészni, és mire a dalocska végére érnek végeznek is a dologgal. Szomorú tekintettel nézi a csordogáló vízcseppeket. És ekkor történt a kisebb csoda. A semmiből a napok óta tréningezett vándorsólyom röppen a párkányra. Vagy a dal, vagy az eső hozta ide, de mindegy is. A szívfájó búslakodás tovaillan amint a lány kinyitja az ablakot, hogy az ázott tollú vadmadár beröppenjen.*
-Hát te?
*Kérdezi derült mosollyal. Megfordul, és azonnal újságolja, narrálja a történteket Milanak.*
-Nézd! Ma éjszakára különleges kis vendéget kaptunk.
*Mondja felderülten, mire Seyla felkapja a fejét. Rövid zárt vicsorú morgás után kap egy nem várt taslit Eniltől.*
-Ejnye.
*Fegyelmezi meg az ebet, majd gyermekien kacag egy sort. Most, hogy kicsit elszállt a bú megered a nyelve, egy finom sóhajtás után.*
-Tudod Syrenna egy igazi bölcs. Mindent tőle tanultam. Bátor, és szép nő volt. Most is az, ha a ráncok mögé nézel. Számára mindig én voltam az első. Nem tudok olyat mondani amihez nem ért. Mágia, állatok, természet, csillagászat, kertészet, filozófia, matematika.
*Az utolsót egy hangyányi fintor kíséri.*
-Sebgyógyítás, vagy alkímia. A világ majdnem könyvét olvasta, és ő írta a maradékot.
*Gyermeki túlzással élve.*
-Bizony. Azok a lexikonok nagy része, az ő keze munkája.
*Mondja büszkén, a könyvkupacokra mutatva.*
-Syrenna az én anyám, és apám. Ő Mera és Arem. Az erdő, és a tenger. És mindig pontos, mint a pirkadat...
*Folytatná, de egy fennmaradt hangsúly mutatja, hogy most mégsem az. És ez rendkívül zavarja a lányt. Nem is kezd bele újra.*
-Gyere! Terítsünk meg vacsorához. Ennek a kis szerencsétlennek is itt.
*Mutat a széktámlán szárítkozó madárra.*
//Tíz év távlatában//
*Belengi a szomorkás kislánykórus a házat. Seyla is búslakodva kuporodik a küszöbre ahogy a dal ragacsos hangulata rátapad. Elkezd az eső cseperészni, és mire a dalocska végére érnek végeznek is a dologgal. Szomorú tekintettel nézi a csordogáló vízcseppeket. És ekkor történt a kisebb csoda. A semmiből a napok óta tréningezett vándorsólyom röppen a párkányra. Vagy a dal, vagy az eső hozta ide, de mindegy is. A szívfájó búslakodás tovaillan amint a lány kinyitja az ablakot, hogy az ázott tollú vadmadár beröppenjen.*
-Hát te?
*Kérdezi derült mosollyal. Megfordul, és azonnal újságolja, narrálja a történteket Milanak.*
-Nézd! Ma éjszakára különleges kis vendéget kaptunk.
*Mondja felderülten, mire Seyla felkapja a fejét. Rövid zárt vicsorú morgás után kap egy nem várt taslit Eniltől.*
-Ejnye.
*Fegyelmezi meg az ebet, majd gyermekien kacag egy sort. Most, hogy kicsit elszállt a bú megered a nyelve, egy finom sóhajtás után.*
-Tudod Syrenna egy igazi bölcs. Mindent tőle tanultam. Bátor, és szép nő volt. Most is az, ha a ráncok mögé nézel. Számára mindig én voltam az első. Nem tudok olyat mondani amihez nem ért. Mágia, állatok, természet, csillagászat, kertészet, filozófia, matematika.
*Az utolsót egy hangyányi fintor kíséri.*
-Sebgyógyítás, vagy alkímia. A világ majdnem könyvét olvasta, és ő írta a maradékot.
*Gyermeki túlzással élve.*
-Bizony. Azok a lexikonok nagy része, az ő keze munkája.
*Mondja büszkén, a könyvkupacokra mutatva.*
-Syrenna az én anyám, és apám. Ő Mera és Arem. Az erdő, és a tenger. És mindig pontos, mint a pirkadat...
*Folytatná, de egy fennmaradt hangsúly mutatja, hogy most mégsem az. És ez rendkívül zavarja a lányt. Nem is kezd bele újra.*
-Gyere! Terítsünk meg vacsorához. Ennek a kis szerencsétlennek is itt.
*Mutat a széktámlán szárítkozó madárra.*
6686. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-05 21:34:14
Üzenet elküldve: 2016-07-05 21:34:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Úton Amonra//
*Már csak a lehetősége is annak, hogy bármelyikük élőholttá változhat, kellemetlen bizsergést eredményez végig gerince mentén. Illetve egy nagy adag meghökkenést a piszkos pofin, mert magától eszébe sem jutott volna az ötlet.*
- Átváltozni?
*Nyel egy jókorát miközben aggódva figyeli a másik nadrágjának útját felfelé a lábszáron. Hála az égieknek, semmi különleges nincs ott, ahogy saját horzsolásán sem vél felfedezni semmi rendkívülit.*
- Nem hiszem. Én sem.
*Ad kurtán feszengő feleletet véleményéről és saját állapotáról. Biztos, ami biztos, ha kezébe került a flaska, megismétli a Jaztől látott sebtisztító manővert lábfején, majd kortyol pár öblöset is. Ha más haszna nincs, a hirtelen keletkezett stresszt biztosan levezeti. Szokásos fintora ezúttal is átveszi az uralmat ajkai felett, hogy gyorsan váltsanak is vigyorba, bátyja döggel kapcsolatos tervei felett. Nem igazán tudja miért is olyan mókás ez, a másik jókedve most mégis, még a szokásosnál is ragadósabb.*
- Aha.
*Nyugtáz csak úgy, miközben immár mindketten a tetemet fürkészik, némileg tűnődve a kikötőbéli helyzet komolyságán. Talán nem is értek oda, vagy meg sem várták őt. Biztos nem lesz gond, ha késik egy kicsit. Vagy egyáltalán nem is megy oda. Ehhez hasonló találgatások játszódnak szőke kóca rejtekében, míg csak az ominózus végkövetkeztetés el nem hangzik. ~Vele megyek?~ A másodperc tört része alatt kapja tekintetét az immár teljesen holtról testvérére. Nehezen hisz füleinek, hiszen hosszadalmas hadakozásra és érvek tömkelegének felsorakoztatására számított maradása ellen és mellett, erre... Szokatlanul egyszerűen alakulnak dolgaik.*
- Rendben!
*Habozás nélkül vágja rá beleegyezését azonnal, ahogy a fél-elf elhallgat, majd szökken is váratlanul annak nyaka irányába, hogy, ha nem tér ki előle, egy meggondolatlan ölelésben részesítse. Megnyugvást kereső és hálás is emellett, már persze, ha sikerül.*
- Úgy megijedtem!
*Szakad még ki panaszos, kislányos siralma, ha sikerül az iménti manőver, akkor a fiú mellkasába, ha nem, hát csak úgy maga elé, kicsit mentegetőző hangsúllyal kiegészítve.*
*Már csak a lehetősége is annak, hogy bármelyikük élőholttá változhat, kellemetlen bizsergést eredményez végig gerince mentén. Illetve egy nagy adag meghökkenést a piszkos pofin, mert magától eszébe sem jutott volna az ötlet.*
- Átváltozni?
*Nyel egy jókorát miközben aggódva figyeli a másik nadrágjának útját felfelé a lábszáron. Hála az égieknek, semmi különleges nincs ott, ahogy saját horzsolásán sem vél felfedezni semmi rendkívülit.*
- Nem hiszem. Én sem.
*Ad kurtán feszengő feleletet véleményéről és saját állapotáról. Biztos, ami biztos, ha kezébe került a flaska, megismétli a Jaztől látott sebtisztító manővert lábfején, majd kortyol pár öblöset is. Ha más haszna nincs, a hirtelen keletkezett stresszt biztosan levezeti. Szokásos fintora ezúttal is átveszi az uralmat ajkai felett, hogy gyorsan váltsanak is vigyorba, bátyja döggel kapcsolatos tervei felett. Nem igazán tudja miért is olyan mókás ez, a másik jókedve most mégis, még a szokásosnál is ragadósabb.*
- Aha.
*Nyugtáz csak úgy, miközben immár mindketten a tetemet fürkészik, némileg tűnődve a kikötőbéli helyzet komolyságán. Talán nem is értek oda, vagy meg sem várták őt. Biztos nem lesz gond, ha késik egy kicsit. Vagy egyáltalán nem is megy oda. Ehhez hasonló találgatások játszódnak szőke kóca rejtekében, míg csak az ominózus végkövetkeztetés el nem hangzik. ~Vele megyek?~ A másodperc tört része alatt kapja tekintetét az immár teljesen holtról testvérére. Nehezen hisz füleinek, hiszen hosszadalmas hadakozásra és érvek tömkelegének felsorakoztatására számított maradása ellen és mellett, erre... Szokatlanul egyszerűen alakulnak dolgaik.*
- Rendben!
*Habozás nélkül vágja rá beleegyezését azonnal, ahogy a fél-elf elhallgat, majd szökken is váratlanul annak nyaka irányába, hogy, ha nem tér ki előle, egy meggondolatlan ölelésben részesítse. Megnyugvást kereső és hálás is emellett, már persze, ha sikerül.*
- Úgy megijedtem!
*Szakad még ki panaszos, kislányos siralma, ha sikerül az iménti manőver, akkor a fiú mellkasába, ha nem, hát csak úgy maga elé, kicsit mentegetőző hangsúllyal kiegészítve.*
6685. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-04 22:46:20
Üzenet elküldve: 2016-07-04 22:46:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Végül, miután hozzájutott a gyógykenőcshöz, és visszament egy rövid időre a fogadóba, hogy kikezelje magát, pár napig még a városban maradt. Körbenézett a városban, meglátogatott néhány helyet, amiket annak idején látott. És belefutott egy kalózba abban a Kósza Pinty nevű... helyben. Őszintén ötlete sincs arra, hogyan is kéne nevezni egy olyan nyilvánosházat, ami épp kihalófélben van, már ha anyagilag nézzük. Mindenesetre, a beszélgetés elég kétesen sikerült. Azért, egy próbát megér, hogy csatlakozzon és ismét egy hajón szolgáljon.
Ez az, ami végül az erdő felé viszi, elvégre, erre vezet az út, ha valaki Amon Ruadh-ra akar menni. Annyira nem rajong az ilyen környékért. Mármint az erdők tökéletes helyek, ha valakit meg akarnak támadni, ki akarnak rabolni, vagy valami hasonló. A keze az oldalán lógó szablyára vándorol és megszorítja a markolatát. Az utóbbi éveken a fegyverei - legyen az a külseje, a hangja, vagy valós fegyverek - voltak a legjobb barátai. Ezekkel, és hasonló gondolatokkal halad a fák közt az ösvényen.*
Ez az, ami végül az erdő felé viszi, elvégre, erre vezet az út, ha valaki Amon Ruadh-ra akar menni. Annyira nem rajong az ilyen környékért. Mármint az erdők tökéletes helyek, ha valakit meg akarnak támadni, ki akarnak rabolni, vagy valami hasonló. A keze az oldalán lógó szablyára vándorol és megszorítja a markolatát. Az utóbbi éveken a fegyverei - legyen az a külseje, a hangja, vagy valós fegyverek - voltak a legjobb barátai. Ezekkel, és hasonló gondolatokkal halad a fák közt az ösvényen.*
6684. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-04 21:16:14
Üzenet elküldve: 2016-07-04 21:16:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tíz év távlatában//
*Mindkettejükben csörgedezik elf vér, s a kecsességgel és szépséggel járhat a csengő-bongó énekhang is. Mila hangja sem utolsó a sorban, így ketten már olyanok mint egy angyali kórus.*
- Sok helyen jártam, sok minden rám ragadt.
*Feleli Enilnek magyarázat gyanánt. Majd akkor fordul újra a lányka felé, amikor amaz a sebeit mutatja.*
- Szokatlanul megmaradtak a hegek.
*Mondja Milaye, s hogyha Enil engedi, meg is simogatja a hegeket. Egy rózsabokor talán nem tud olyan mély sebeket okozni, hogy ennyire megmaradjon. Ráadásul az évekkel a hegek is egyre fakulnak, akkor is, hogyha örökre megmaradnak.*
- Megeshet.
*Válaszolja vidáman, ahogy visszafordul a húsok felé.
Érdeklődve lesi, ahogy Enil elrohan, de egy ideig nem megy utána. Bármi dolga akadhatott. Csak akkor követi a lánykát, ha egy jó darabig nem tér vissza. Látja az aggodalmat az arcán, ezért kicsit ő is elszontyolodik. Kérdezősködnie meg szerencsére nem kell, mert a probléma magától is kiderül.*
- Bizonytalanok az utak, bármi történhetett. Mármint bári pozitív.
*Mondja Mila, ahogy nyugtatni próbálja Enilt, még a kezét is a vállára teszi, hátha egy barátságos érintés segít.*
- Mesélsz róla?
*Kérdezi Enilt, amíg nem látnak neki újra a munkának. Nincs túl nagy tapasztalata a vigasztalásban, de hogyha beszél róla egy kicsit, az hátha segít. legalább Mila is megismerheti, s mire visszaér az illető, már tudni fog róla néhány dolgot.
Némán bólint és segít Anilnek pakolni.*
- "... Régi otthon, vágyott otthon,
a honvágy hozzád visszahúz,
odaköt minden álmom..."
*Folytatja Mila a dalocskát, kettejük tüneményes hangja végigzeng a házikón. Bizonyára mindkét lány reméli, hogy ez a dalocska visszahívja Syrennát.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.07.05 21:35:08, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
//Tíz év távlatában//
*Mindkettejükben csörgedezik elf vér, s a kecsességgel és szépséggel járhat a csengő-bongó énekhang is. Mila hangja sem utolsó a sorban, így ketten már olyanok mint egy angyali kórus.*
- Sok helyen jártam, sok minden rám ragadt.
*Feleli Enilnek magyarázat gyanánt. Majd akkor fordul újra a lányka felé, amikor amaz a sebeit mutatja.*
- Szokatlanul megmaradtak a hegek.
*Mondja Milaye, s hogyha Enil engedi, meg is simogatja a hegeket. Egy rózsabokor talán nem tud olyan mély sebeket okozni, hogy ennyire megmaradjon. Ráadásul az évekkel a hegek is egyre fakulnak, akkor is, hogyha örökre megmaradnak.*
- Megeshet.
*Válaszolja vidáman, ahogy visszafordul a húsok felé.
Érdeklődve lesi, ahogy Enil elrohan, de egy ideig nem megy utána. Bármi dolga akadhatott. Csak akkor követi a lánykát, ha egy jó darabig nem tér vissza. Látja az aggodalmat az arcán, ezért kicsit ő is elszontyolodik. Kérdezősködnie meg szerencsére nem kell, mert a probléma magától is kiderül.*
- Bizonytalanok az utak, bármi történhetett. Mármint bári pozitív.
*Mondja Mila, ahogy nyugtatni próbálja Enilt, még a kezét is a vállára teszi, hátha egy barátságos érintés segít.*
- Mesélsz róla?
*Kérdezi Enilt, amíg nem látnak neki újra a munkának. Nincs túl nagy tapasztalata a vigasztalásban, de hogyha beszél róla egy kicsit, az hátha segít. legalább Mila is megismerheti, s mire visszaér az illető, már tudni fog róla néhány dolgot.
Némán bólint és segít Anilnek pakolni.*
- "... Régi otthon, vágyott otthon,
a honvágy hozzád visszahúz,
odaköt minden álmom..."
*Folytatja Mila a dalocskát, kettejük tüneményes hangja végigzeng a házikón. Bizonyára mindkét lány reméli, hogy ez a dalocska visszahívja Syrennát.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.07.05 21:35:08, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
6683. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-04 10:24:50
Üzenet elküldve: 2016-07-04 10:24:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Lorsan és Nitta//
- Talán vannak, de én téged ismerlek. Veled találkoztam. Veled élek. Nekem te vagy.
~És eszem ágában sincs mást, vagy jobbat keresni, nekem tökéletesen jó vagy.~
- Tudom. És én is vigyázok ám ár. Ahogy csak lehet és amennyire csak tudok.
*Ezt viszont teljesen komolyan gondolja Nitta és nem lát benne semmi ellenmondást vagy visszásságot. Nyilván neki mások a lehetőségei, az eszközei is, ő nő, a kedvese a férfi, de egy asszony is vigyázhat a párjára. Ha ez azt jelenti, hogy biztos otthont próbál neki teremteni, helyet, ahova hazatérhet, jó ételeket főz, figyel a ruháira, akkor azt. Ha azt, hogy talán majd gyermeket is adhat neki, akkor azt is.*
~Éppen megtörténhet. Nem tettünk ellene semmit.~
*Komolyan bólint Lorsan szavaira, majd kissé felszalad a szemöldöke az elhadart szavakat hallva.*
- Ezt ismételd meg kérlek! Jól hallottam? Mi az, hogy ahogy kell? Mit jelent ez? *kérdez rá mindjárt a dologra.*
~Nem jellemző, Hogy Lorsan így el akarna kenni valamit, nem olyan fajta, annál ő egyenesebb. Mit rejteget?~
- Rendben, ma maradunk bent, de amíg nem alszunk nyitok egy kis rést a zsalukon, jöjjön be a friss levegőből!
*Nitta az ablakhoz lép, és egy tenyérnyi rést nyit, nem nagyot.*
- Mielőtt aludni térnénk visszacsukom, jó?
*Bár így nyáridőben szeret nyitott ablaknál lenni. A főzés amúgy is melegített kicsit a házikón.*
~Nem is csoda, még ebben a semmi kis lenge ruhában is melegem van. Igen, nagyon meleg van idebent.~
- Szerinted nincs itt nagyon meleg? *pillant az elfre, aztán az ágyhoz viszi a bőrkötéses könyvecskét, meg egy irónt, a párja mellé telepszik, keres egy üres oldalt, nem legelöl, hogy a korábbi bejegyzéseket pótolhassák, és felvázolja a házukat, meg az istállót, és a kis veteményest is.*
- Nézd csak! Így jó? Így néz ki nagyjából, ugye? *kérdez rá. Ha Lorsan valahol igazítást javasol, akkor igazít az ábrán, ha elkéri az irón, odaadja.*
- Tetszik a terved *mosolyodik el és a halványzöld szempárba néz.* Akkor hova is legyenek az első oszlopok? Megmutatod nekem, hova gondolod őket?
*Végtére is minden attól függ, a munka mennyisége, az ásás, favágás, nádszövés, minden azon múlik, hogy mekkora kerítéssel indítanak.*
- Az erdő szélén van egy bozótos feljebb, vele szemben meg egy nádas, onnan is hozhatunk szövedéknek valót, nem? És persze a fészkek is megmaradnának közben...
*Nitta az oldalán fekszik a lepedőn, a bal könyökére támaszkodva, de az arca hirtelen kipirul, a hátára hengeredik.*
- Hogy milyen fülledt levegő lett... ugye?
- Talán vannak, de én téged ismerlek. Veled találkoztam. Veled élek. Nekem te vagy.
~És eszem ágában sincs mást, vagy jobbat keresni, nekem tökéletesen jó vagy.~
- Tudom. És én is vigyázok ám ár. Ahogy csak lehet és amennyire csak tudok.
*Ezt viszont teljesen komolyan gondolja Nitta és nem lát benne semmi ellenmondást vagy visszásságot. Nyilván neki mások a lehetőségei, az eszközei is, ő nő, a kedvese a férfi, de egy asszony is vigyázhat a párjára. Ha ez azt jelenti, hogy biztos otthont próbál neki teremteni, helyet, ahova hazatérhet, jó ételeket főz, figyel a ruháira, akkor azt. Ha azt, hogy talán majd gyermeket is adhat neki, akkor azt is.*
~Éppen megtörténhet. Nem tettünk ellene semmit.~
*Komolyan bólint Lorsan szavaira, majd kissé felszalad a szemöldöke az elhadart szavakat hallva.*
- Ezt ismételd meg kérlek! Jól hallottam? Mi az, hogy ahogy kell? Mit jelent ez? *kérdez rá mindjárt a dologra.*
~Nem jellemző, Hogy Lorsan így el akarna kenni valamit, nem olyan fajta, annál ő egyenesebb. Mit rejteget?~
- Rendben, ma maradunk bent, de amíg nem alszunk nyitok egy kis rést a zsalukon, jöjjön be a friss levegőből!
*Nitta az ablakhoz lép, és egy tenyérnyi rést nyit, nem nagyot.*
- Mielőtt aludni térnénk visszacsukom, jó?
*Bár így nyáridőben szeret nyitott ablaknál lenni. A főzés amúgy is melegített kicsit a házikón.*
~Nem is csoda, még ebben a semmi kis lenge ruhában is melegem van. Igen, nagyon meleg van idebent.~
- Szerinted nincs itt nagyon meleg? *pillant az elfre, aztán az ágyhoz viszi a bőrkötéses könyvecskét, meg egy irónt, a párja mellé telepszik, keres egy üres oldalt, nem legelöl, hogy a korábbi bejegyzéseket pótolhassák, és felvázolja a házukat, meg az istállót, és a kis veteményest is.*
- Nézd csak! Így jó? Így néz ki nagyjából, ugye? *kérdez rá. Ha Lorsan valahol igazítást javasol, akkor igazít az ábrán, ha elkéri az irón, odaadja.*
- Tetszik a terved *mosolyodik el és a halványzöld szempárba néz.* Akkor hova is legyenek az első oszlopok? Megmutatod nekem, hova gondolod őket?
*Végtére is minden attól függ, a munka mennyisége, az ásás, favágás, nádszövés, minden azon múlik, hogy mekkora kerítéssel indítanak.*
- Az erdő szélén van egy bozótos feljebb, vele szemben meg egy nádas, onnan is hozhatunk szövedéknek valót, nem? És persze a fészkek is megmaradnának közben...
*Nitta az oldalán fekszik a lepedőn, a bal könyökére támaszkodva, de az arca hirtelen kipirul, a hátára hengeredik.*
- Hogy milyen fülledt levegő lett... ugye?
6682. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-04 10:02:45
Üzenet elküldve: 2016-07-04 10:02:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Úton Amonra//
*Leszámítva lábszárán a sebet kiváló egészségnek örvend. Sérülése is inkább csak azért aggasztja, mert egy holttól szerezte. Ereszkedik féltérdre, hogy nadrágja szárát felhúzva szemrevételezze a sebet. Várakozásaival ellentétben a lába még nem kezdett üszkösödni, elrohadni, pusztán két szúrásnyom látható rajta, melyből kevéske vér szivárog.*
-Szerinted ettől élőholtá változok?
*Teszi fel azt a kérdést, mely leginkább foglalkoztatja.*
-Csak mert nem érzek semmi furát.
*Tarisznyájába kotorva keríti elő flaskáját, és nagy sziszegve öblíti le pálinkával a sérülést, majd biztos, ami biztos belsőleg is alkalmazza a szert nagyot kortyolva, felegyenesedve, és húgának nyújtva.*
-Vagy elvihetjük ajándékba a Hadúrnak.
*Vigyorog máris telepofával, egyre érdeklődőbben szemlélve a dögöt.
A kikötő jelen helyzetéről túl sokat nem tud, így vállvonogatva ad választ.*
-Ahogy én tudom a városőrség megtisztította a helyet, és azóta is ott állomásoznak. Nyilván azért, mert számítanak, újonnan érkező, ellenséges csapatokra. Meg aztán, az oda vezető út az, amitől én tartanék.
*Gyönyörködik változatlanul a tetemben, hamar hozva meg döntését.*
-Amon viszont egy jól védett erőd. Még az este előtt ott lehetünk. Szóval velem jössz.
*Jelenti ki ellentmondást nem tűrő hangon.*
-Aztán ha rendeződött ez az egész a holtakkal majd mehetsz a kikötőbe.
*Pedig tudja, hogy Ewi nem szereti, ha ilyen parancsolgatva szól hozzá, reméli most talán még sem fogadja olyan makacsul lázongva.*
-Mert nem tudom mit kezdenénk élőholt farkasokkal, vagy medvékkel a tengerig tartó úton.
*Leszámítva lábszárán a sebet kiváló egészségnek örvend. Sérülése is inkább csak azért aggasztja, mert egy holttól szerezte. Ereszkedik féltérdre, hogy nadrágja szárát felhúzva szemrevételezze a sebet. Várakozásaival ellentétben a lába még nem kezdett üszkösödni, elrohadni, pusztán két szúrásnyom látható rajta, melyből kevéske vér szivárog.*
-Szerinted ettől élőholtá változok?
*Teszi fel azt a kérdést, mely leginkább foglalkoztatja.*
-Csak mert nem érzek semmi furát.
*Tarisznyájába kotorva keríti elő flaskáját, és nagy sziszegve öblíti le pálinkával a sérülést, majd biztos, ami biztos belsőleg is alkalmazza a szert nagyot kortyolva, felegyenesedve, és húgának nyújtva.*
-Vagy elvihetjük ajándékba a Hadúrnak.
*Vigyorog máris telepofával, egyre érdeklődőbben szemlélve a dögöt.
A kikötő jelen helyzetéről túl sokat nem tud, így vállvonogatva ad választ.*
-Ahogy én tudom a városőrség megtisztította a helyet, és azóta is ott állomásoznak. Nyilván azért, mert számítanak, újonnan érkező, ellenséges csapatokra. Meg aztán, az oda vezető út az, amitől én tartanék.
*Gyönyörködik változatlanul a tetemben, hamar hozva meg döntését.*
-Amon viszont egy jól védett erőd. Még az este előtt ott lehetünk. Szóval velem jössz.
*Jelenti ki ellentmondást nem tűrő hangon.*
-Aztán ha rendeződött ez az egész a holtakkal majd mehetsz a kikötőbe.
*Pedig tudja, hogy Ewi nem szereti, ha ilyen parancsolgatva szól hozzá, reméli most talán még sem fogadja olyan makacsul lázongva.*
-Mert nem tudom mit kezdenénk élőholt farkasokkal, vagy medvékkel a tengerig tartó úton.
6681. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-07-03 13:41:42
Üzenet elküldve: 2016-07-03 13:41:42
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Lorsan és Nitta//
* Nem haragszik ő a kedvesére, csak a régi emlékek még fájnak és nem szívesen beszél róluk. Leginkább most hallgat is erről. *
- Azért vannak nálam jobbak, én sem vagyok mindenható. De amit tudok, azt megteszem. Rád jobban fogok vigyázni.
* Kitalálják majd a dolgok és felhúz bármennyi és bármekkora kerítést és falakat azért, hogy őt biztonságban tudja. Ámbár azt is tudja, ha nem vigyáznak, akkor Nitta majd kezdi magát úgy érezni, mint egy toronyba zárt királylány. *
- Saját kárunkon tanulunk a legtöbbet, de most én is örülök annak, hogy nem így történt. Ha holnap kimegyünk, visszük magunkkal Acélt. Ahogy mondtad, ő is érezte, hogy gond van, de szerintem inkább rád vigyázott, ahogy kell.
* A végét már picit gyorsan hadarja el, feltűnhet talán, valamit rejtegetni próbál. *
- Igen, ezért is mondom, hogy jobb lesz ma idebent maradni. Emlékezetből is meg tudjuk tervezni a dolgokat és az eső után, holnap majd könnyebb lesz ásni. Amikor majd fáért megyünk, jössz majd te is Acéllal és őrködtök. Szerintem egyszerre majd többet fogok kivágni, hogy utána csak el kellessen hozni azokat. Lehet, meg lesz az két hat, mire elkészülünk. Na gyere.
* Eldőlve az ágyon nekiláthatnak tervezni, így csak kényelmesebb. Ajtó és ablak még zárva, a tűz is lobog a kandallóban. Acél pedig még valahol az ágyuk alatt bujkál a villámok elől. Ámbár az is lehet, hogy elnyomta az álom. Papírra vetik, hogy a ház körül mi merre van, mely részt kell először bekeríteni ahhoz, hogy a közelben nyugodtabban mászkálhassanak. *
* Nem haragszik ő a kedvesére, csak a régi emlékek még fájnak és nem szívesen beszél róluk. Leginkább most hallgat is erről. *
- Azért vannak nálam jobbak, én sem vagyok mindenható. De amit tudok, azt megteszem. Rád jobban fogok vigyázni.
* Kitalálják majd a dolgok és felhúz bármennyi és bármekkora kerítést és falakat azért, hogy őt biztonságban tudja. Ámbár azt is tudja, ha nem vigyáznak, akkor Nitta majd kezdi magát úgy érezni, mint egy toronyba zárt királylány. *
- Saját kárunkon tanulunk a legtöbbet, de most én is örülök annak, hogy nem így történt. Ha holnap kimegyünk, visszük magunkkal Acélt. Ahogy mondtad, ő is érezte, hogy gond van, de szerintem inkább rád vigyázott, ahogy kell.
* A végét már picit gyorsan hadarja el, feltűnhet talán, valamit rejtegetni próbál. *
- Igen, ezért is mondom, hogy jobb lesz ma idebent maradni. Emlékezetből is meg tudjuk tervezni a dolgokat és az eső után, holnap majd könnyebb lesz ásni. Amikor majd fáért megyünk, jössz majd te is Acéllal és őrködtök. Szerintem egyszerre majd többet fogok kivágni, hogy utána csak el kellessen hozni azokat. Lehet, meg lesz az két hat, mire elkészülünk. Na gyere.
* Eldőlve az ágyon nekiláthatnak tervezni, így csak kényelmesebb. Ajtó és ablak még zárva, a tűz is lobog a kandallóban. Acél pedig még valahol az ágyuk alatt bujkál a villámok elől. Ámbár az is lehet, hogy elnyomta az álom. Papírra vetik, hogy a ház körül mi merre van, mely részt kell először bekeríteni ahhoz, hogy a közelben nyugodtabban mászkálhassanak. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257