Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 169 (3361. - 3380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3380. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-22 12:34:57
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Cralan//

*És még azt mondják, hogy a nők a szeszélyesek, az orkok meg egyenesen vadak, mikor Cralan, ez a félvér elf egyik pillanatban ezt akarja, a másikban meg már valami egészen mást, nevezetesen pofont Hargától, mégis. *
- Örülök, hogy végre eldöntötted, nem érek rá egész nap.
~A tökölés legközelebbtől feláras lesz.~
*Határozza el magában. Kis mázlival legközelebb is emlékezni fog a döntésre.*
- Előbb harminc aranyat ide. *Mutatja a tenyerét, Cralan szépen elkezdheti leszámolni neki a vételárat.*
- Még elbőgöd magad a pofontól, aztán fizetés nélkül elszelelsz. *Hallgat egy keveset a pénzre várva, de aztán eszébe jut még valami. Hiába, az emlékek!*
- És nem szeretném, ha azt mesélnéd, hogy nem te kérted azt a pofont.

3379. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-21 21:39:47
 ÚJ
>Mordach Harders avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147

Játékstílus: Szelíd

// Sárvér és Suttogás //

- Mintha csak valami furcsa erő lengné körbe ezt a helyet, nem? Először a hirtelen jött vihar, aztán a szokatlanul gyorsan feltűnő farkasok, most meg ez a fura ember, aki meg akart téged ölni... *megsimítja állát* Viccet félre téve, tényleg jobb lesz, ha minél hamarabb elhagyjuk ezt a helyet, mert nincsenek jó érzéseim. Mint egy kísértetkastély... Nappal csodálatos, otthonos, éjjel viszont a vér is megfagy az erekben a falai közt. Épp akár az erdő ezen része... *ekkor megsimítja a hölgyemény vállát* Ki tudja, mi lett volna kettőnkkel, ha egyedül töltjük odakint az estét. Minden bizonnyal egy villám hasította volna ketté a fát, amin ültem volna!
*Kacag fel gúnyosan, ám áldja a Sorsot mindezért, hiszen valamilyen szinten ez is egy próba volt a Vörös számára. Furcsa módon gondolatai viszont egyáltalán nem forognak a nemrégi férfi körül... Mást ilyenkor mardos a bűntudat, hogy saját kezével, önként megölt egy embert, ám Mordach valamiért nem érez semmit. S tudja jól, hogy ez bizony baj. Valami apró kis halovány megbánásnak, érzelemnek, vagy bárminek ott kellene bujkálnia benne, de hiába erőlteti meg magát, semmit sem tud kicsikarni. Ez már csak azért is lehet szokatlan, mert ő alapjában egyáltalán nem egy mogorva, utálkozó férfi, s ezt most Ada is tudja bizonyítani. Kedves, illedelmes, tele jó kedvvel, ám a mély teljesen más... A szakadék tetején mindig fényesen süt a nap, ám alant nem is lehet tudni, milyen borzalmas dolgok rejtőzhetnek...*
- Természetesen megkereslek, már ha itt leszel még akkor, s nem kezdesz el üldözni valami kalandot! *kacsint* Pár nap múlva sötétedéskor ott leszek a fogadóban, ott tudunk találkozni majd. Addig is... A szegénynegyed szélén, közel a gazdagnegyedhez, a főút mellett fordulj jobbra, s haladj végig az utcán. A végén látsz majd egy jobb minőségű házat, apró kis kerttel. Nem tévesztheted el, az az egyetlen kertes épület arra. Ott kereshetsz munkát, hivatkozz nyugodtan rám.
*Elmosolyodik, azzal akaratlanul is egy nagy ásítás szökik ki száján. Ennek örömére feláll, nem zavartatva magát ledobja ismét ruháit, majd a törölközőt újra felcsavarja, s beleveti magát az ágyba. Az ajtót persze ismét becsukja maga mögött... Nyakig magára húzza a paplant, mit sem törődve azzal, hogy eléggé dohos szaga van! Lábai kissé fájnak már, így el sem tudja mondani, hogy mennyire jó érzés enyhén belesüppedni az ágyba! Ha a tündér még nem lenne mellette, akkor őt is odainvitálja.*
- Egy keveset még tudunk aludni szerintem, én úgyis mindig megébredek napkeltekor. Akkor majd elindulhatunk vissza a város felé. De most kell az agyamnak egy kis kikapcsolás... Úgyhogy szép álmokat, Szépség! *ekkor lehunyja vérszín szemeit, ám még suttogva megszólal* Örülök, hogy találkoztunk...
*Azzal hamarosan elnyomja az álom, mely oly mélyre sikerül ebben a rövid kis időben, hogy szinte meg sem mozdul egész idő alatt, sőt, még az álmaira sem emlékszik egyáltalán. Reggel kissé nyúzottan kel, ám egyelőre nem ébreszti fel Adát - már ha nem ébred fel a mocorgására -, csupán csak miután felöltözött, s indulásra késszé tette magát.*
- Lassan indulhatunk. *az egyik irányba mutat, kintre* Így már mindjárt könnyebb, szerintem nem is vagyunk annyira messze a várostól, csak nagyon kitaposatlan ösvényre tértünk rá.
*Ha kész a tündér is, akkor Mordach gondosan becsukja maguk mögött az ajtót, s egy kellemes sóhajjal megfordul, majd megindul abba az irányba szögegyenesen, amerre mutatta. A nap állásából s egyéb dolgokból összevetve sokkal könnyebb már így tájékozódni! Talán egy fél óra telhet el, már a törzsek közt megpillanthatják a várost.*
- Ott lenne. Akkor keresd a férfit, akit mondtam! *ekkor megragadja a hölgyemény kezét, s egy lágy csókot hint rá* Hamarosan újra találkozunk...
*Majd lassan lecsúszik Ada keze a sajátjából, s a Vörös hátat fordít, majd megindul, ám az utolsó fánál még visszafordul, s egy sejtelmes kacsintás után eltűnik az erdő sűrűjében - ismét. Nem akar sokat időzni annál a tábornál, törzsnél, csupán a bájitalt akarja lebeszélni, aztán már fordul is vissza, amint tud. Egy ideig a városban akar maradni, hiszen az utóbbi egy hónapot végig vándorlással töltötte, s most már vágyik egy kicsit arra, hogy egy éjszakánál többet töltsön egy helyen. Így hát reményekkel telve, kissé sietősen tér rá hamarosan az erdei ösvényre, ahol remélhetőleg majd elkap egy szekeret.*

3378. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-21 21:15:36
 ÚJ
>Taug Quithine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

*És újra az erdő. Sokadszorra jár már erre, de ezt a helyet legalább szereti. És mivel nem szeretné a maradék fél napját is lézengéssel tölteni, és főképp nem látja értelmét, hogy fizessen valahol a szállásért. Ebben az esetben viszont sietnie kéne, hogy még sötétedés előtt visszaérjen a kikötőbe. Sötétben megmászni a szirteket egy dolog, de sötétben az erdőben, na az egészen más. Azonban még mindig nem mehet, még mindig rengeteg növényre van szüksége, épp elég fájdalma neki, hogy fagyos Xadot ilyen időben egészen biztosan nem fog találni, így azért majd hónapokkal később, a hidegben kell visszajöjjön. Ez nem is lenne baj, ha több lenne a barlangban ebből a növényből, mint alig egy adagnyi. Hát igen, a legutóbbi tél nem volt túl hideg, habár... Wegtorenben mi hideg? Bizony, alig egy keveset sikerült gyűjtenie, és most már szinte semmi nem maradt belőle. Remélhetőleg senki olyannak nem fog csontja törni a jövőben, akit Taug még hasznosítani szeretne. Azonban a sokat emlegetett növény testvérkéje szerencsére egész évben megtalálható, így az észak reményének nyomába ered.
Nem is nehéz ráakadni a szépséges türkiz lepelre, amely néhány fát egészen mesebelivé varázsol ezen a helyen. Persze csak addig, míg Taug kegyetlenül meg nem fosztja őket ettől a növénytől, és el nem teszi. Ez a növény legalább olyan jó, mint a Lynol lángja. Jó ez minden sebre, nem nehéz beszerezni, és biztosan elfogy. Ami azt illeti, már is fogyott, a legutóbbi adag szárított maradékát saját sebébe hintette nem is olyan régen. Jó szolgálatot tett, a seb azóta teljesen eltűnt, azonban a por nem tért vissza, így azt most pótolni is kell. Ezenkívül az ördögvigyor... Ó, az rettentő fontos, egyenesen magának a szernek az összetevője az is. Ha a növény virágára szeretne szert tenni, akkor bizonyára nehéz dolga lenne, mivel már három olyan bokor mellett is elhaladt, amelyről a piros korona hiányzott, viszont neki pusztán levél kell belőle, és nem is sok. Mint az köztudott, a szer nem a mennyiségtől, hanem a minőségtől válik azzá, ami. Hiába, a jóból elég a kevés is, és máris odafent szárnyalhat a Szellem birodalmában. Miután ezzel is végzett, körbenéz, mert akad ám még mindig néhány növény, amit reményei szerint itt fog fellelni. Az erdőnek azon része felé halad, amerre már a tűlevelűek uralkodnak (kis folt, de bőven elég). Hiszen itt lesz a következő célpontja, ami pedig nem más lesz, mint az egyik kedvenc kis gombája, a napos Tymkol. Úgy ám, noha akad még belőle a barlangban is reszelék, ezeket főleg a spóráik miatt szedi, igyekszik is jó kövér példányokat találni. Habár az istenek se mondhatják meg, sikerülni fog-e, amit tervez, de szeretne egy kis kertecskét kialakítani a barlangban, és ezt a gombát is szívesen látná ott. Miután a legkövérebbeket összegyűjtötte, megindul egy újabb körre, de remélhetőleg az utolsóra, hiszen már csak egy dologra van szüksége, ami viszont nagyon fontos. A személyes kedvence: a halálos Yrtasyn. Nem véletlenül hagyta ezt a végére, hiszen a levelek nem száradhatnak el, mielőtt hazaér velük, és pépesíti őket. A pépet aztán már el tudja tárolni (tény, hogy sok próbálkozásába került, de végre rájött, hogy hogyan lehetséges úgy elraktározni azt a trutymót, hogy ne veszítsen az értékéből és az erejéből). Egyszer megpróbált valakit megmérgezni egy hibásan tartósított péppel... kínos helyzet volt, de szerencsére az illetőt legyengítette annyira a méreg, hogy Taug egyszerűen agyonverhesse. Azóta öregebb, és bölcsebb lett, ilyen hibát már nem követ el. Amint pedig ráakad a növényre, széles vigyorral az arcán kezdi szedni, és ebből nem hagy semmit a természetnek, ebből nagyon-nagyon sok kell neki, tekintve hogy mennyi mindenkit szokott megmérgezni. És nem elhanyagolható körülmény, hogy az áldozatainak csak viszonylag kis hányada úszta meg élve. Vicces, de ezek között van a kis wegtoreni csapat egyik tagja is, habár az nem tudhat róla. És még viccesebb, hogy Taug már tudja is, kié lesz az első adag a méregből: Zarauné, azé az alaké, aki az egész társaságot kitalálta. Ugyan az ötlet díjazandó, de senki nem lehet soká a vezére, aki nem Taug.*

3377. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-20 16:49:15
 ÚJ
>Areda Kuen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

// Sárvér és Suttogás //

*Nem éri váratlanul a kérdés, természetes, hogyha egy ilyen szó csúszik ki az ember száján, akkor a mögött történet is van, àm ennek ellenére egyáltalán nem örül, hogy a Vörös felvetette. Nem mintha olyan csúnya foltot hagyott volna életében, viszont annál csúnyábbat a lelkén.*
- Erre, khm... *Köszörüli meg a torkát zavarában.* inkább nem válaszolnék, ha nem gond, nem szívesen beszélek róla.
*Még így is kissé belepirul a témába, pedig még nem is mondott semmi konkrétat.*
- Huh, kettőt s könnyebbet. *Nevet fel a kérdèst hallva.* Lehet, hogy most szégyenemben el kéne süllyednem, de nem tudom pontosan. Én 43 éves vagyok, ez alapján talán be tudod lőni a többi kort is.
*Mutat végig magán. Tudja, hogy az emberek már bőven benne járnak a felnőtt korban ennyi évesen, sőt, a harcosok vagy vadászok sokszor meg sem èlik, ám ő még csak most hagyja el a gyermeki létet, s lèp át a felelőssègteljes világba, ahol csak magára számìthat.
S talán még nem is érett meg az érett döntésekre, ugyanis amint megpillantja a fejé rohanó idegent, mint gyermek, aki anyját hívja, rögtön Mordach segítségét kéri. S ahogy a férfi emeli a kardot, már előre tudja mi lesz ennek a vége, s szemei elé kapja kezeit, hogy mèg véletlenül se lássa a vérontást. Csupán akkor teszi ismét szabaddá tekintetét, mikor a megnyugtató hang szól hozzá.*
- Semmi baj, menjünk. *Válaszolja röviden, majd ő is lemászik a felsőbb szintről.*
- Oh, köszönöm! *Szorítja arcához a törülköző darabját.* Ennyi kaland bőven elég is volt erre a hatra.
*Erőltet halovány mosolyt arcára, majd némán lapogatja meg sebét a vércseppekkel tarkított rongyal, miközben a férfit hallgatja.*
- Egyedül is boldogulni fogok. *Jelenti ki határozottan.* De azért remélem dolgod végeztével megkeresel. *Teszi hozzá sietve. Ez alatt a pár óra alatt szinte teljesen hozzászokott a nagy termetű test közelségéhez, mintha mindig is együtt járták volna a világot.*

3376. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-18 21:54:04
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//A Derengő Fa - Akcióban!//

*A mágus nem mutatkozik beszédesnek, úgyhogy Quantall szóhoz juthat. A kérdésekre szívesen válaszol. Ha a beszélgetőpartnere nem bántani akarja akkor szívesen beszél ilyesmiről. Talán néhány rossz tévhitet elűzhet.*
-Északon születtem egy kiterjedt bányavárosban. Sokkal másabb törvények voltak ott mint itt a felszínen. Ennek az oka a vezetésben van. Régen valóban szükség volt ezekre de, mára már elavultaknak mondanám őket. És a nemesi házak is legtöbbször őrülteket vagy rosszabbakat adnak a közösségnek. A vezetőinkkel kapcsolatban pedig sokunk olyan makacs hűséggel van mint a felszíni társaink a sajátjaikkal és a természettel. Én személy szerint nem ajánlanám a meglátogatását. És kegyed honnan jött és miféle helyeket látott? Én már csak ilyen kíváncsi tudóstermészetű vagyok.
*Jól esett neki kibeszélnie magát. Rég volt jó társaságba úgyhogy most kihasználja. Viszont a következő kérdés meglepi. Szerencsére a lány megmagyarázza úgyhogy Quantall nem sértődik meg.*
-Nem szeretném magam sajnáltatni de, minden nap. Utoljára majdnem betörték a fejem azzal a címszóval, hogy jól áll a fekete bőrön a lila folt.
*Mikor megpihennek és Achrad előadja az elgondolását akkor a mágus előadja a saját elgondolását. Quantall-nak csak a mélységi fatty megjegyzés nem tetszik neki. Achrad megjegyzésén elmosolyodik de, egyből oda is vonja magához az öreg. Először megijed a sugdolózástól de, aztán rájön miért. Kicsit rosszul esik neki, hogy a gnóm is hisz az efféle megjegyzéseknek.*
-Sajnálom de, ez hazugság. Jobb a látásom a sötétben mint a felszíni fajoknak és a hallásom is de, nem változok valami ösztönlénnyé ha barlangba kerülök. Viszont ismerek néhány módszert amivel egy barlangban nem tévedünk el.

3375. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-18 13:19:05
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

// Mesélő (Ízisz) – lóláb küldetés//

*Az az igazság, hogy egy kicsit kezd elkeseredni. Nem úgy tűnik, hogy közelebb kerülne a megoldáshoz. Ennyi ember, ennyi sokféle portéka és egyik se ér egy lyukas garast se. Hát Arthenior népét sosem sújtja nyavaja, hogy egy vajákos vagy patikárius legalább egy kicsi kis standon kipakolja a szereit?
Kaiyko a fal mellet somfordál lehorgasztott fejjel. Lassan fel kell, hogy adja ezt a veszett ügyet és ez határtalanul elkeseríti.
Ösztönei akaratlanul is egyre csak távolabb taszigálják a nyüzsgő sokaságtól, így egy idő után egészen kisodródik a város peremére. A település zajai lassan kifakulnak és átadják helyüket az ismerős hangoknak. A lombokat borzoló szél susogásának, a madárcsicser trilláinak, az avar zörgésének. Mintha nyomasztó álomból ébredt volna fel egy kellemes reggelen. Mélyen szívja tüdejébe az erdő kellemes illatát és csak viszik a lábai mind beljebb, míg a lombhullató fákat lassan felváltják a gyantás aromájú örökzöldek.
Jó sokat jött, de nem bánja. Azért egy kis pihenő erejéig letelepszik az egyik fa tövébe. Behunyja a szemét és mélyet sóhajt, ami egészen felszabadítólag hat. Mintha kisöpörné a fejéből azt a nyomorúságos érzést, ami a városiak között reá akaszkodik.
Csak mikor újra felnéz, pillantja meg nem messze azt a narancsos-sárga színű halmot. Kisebb-nagyobb kalapok virítását a lehullott tűlevelek között.
~Tormalábú Parázsgomba~ jut eszébe, ahogy ő nevezte el gyerekként a másutt Napos Tymkolként ismert gombafélét. Annak idején minden ősszel sokat gyűjtöttek belőle Narr bácsikájával. Hasznos növény, s talán most is hasznára lesz. Hamarosan a tarisznya mélyére is kerül néhány tő, s ezen felbuzdulva Kaiyko indul is tovább, hiszen amarról vízcsobogást hall, ami újabb jó hír az ügyének. Szedi hát a lábát, s ahogy a tóhoz ér, hamarosan rá is akad a növényre, amit keresett.
Vízi Tündérfürt (vagy ahogy a legtöbben ismerik, Fehér Qartan). Bár illatos díszei már elvirágoztak, fehér bogyóiról és jellegzetes, vízbe érő, indás gyökeréről könnyen fel lehet ismerni. Gyűjt is a bogyókból bőven, s egy nagy lapulevélbe csomagolva ezeket is a tarisznyájába süllyeszti.
Szinte futva indul hazafelé a kis ösvény mentén. Ha az ég is úgy akarja, a hátas bajára nála van a megoldás. Legalábbis rajta segített, mikor gyerekként olykor fájdalmasan tanulságos kalandokba vitte az élet.*

3374. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-18 09:50:38
 ÚJ
>Nimue Sailimiel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

*Az erdő nem annyira csendes, mint egy ház belseje. Így az álom sem úgy jön, ahogy kéne, lopva, csendesen. Nem. Zaklatott pillanatok váltják egymást, a fáradtsággal mért éber percekkel, melyekben úgy érzi, hogy soha többé nem lesz képes pihenni. Végül csak elnyomja az álom.
De nyugalmat ez sem ad. Álmában újra a folyó gázlóját tapodja. A cipője újra és újra megcsúszik a síkos köveken, de most nincs ott senki és semmi, amiben megkapaszkodhatna. A víz bár nem rohan, de mégis elég erős a sodrása ahhoz, hogy elsodorja a gázlóról. S onnantól kezdve rémálommá válik az egész. Örvények kapják el, rántják le mélyükre, melyekből alig bír szabadulni. Levegő után kapkod, fuldoklik. Ereje is egyre fogy, mind nehezebb a felszínre törni, és ott maradni. Aztán zúgó következik, melyen úgy bukdácsol lefelé, mint egy magatehetetlen fadarab. S mikor újabb, minden eddiginél hatalmasabb vízesés felé sodródik, felriad.
Szemei felpattannak az éjszakára, zihálva pislog körbe. Könnyek szöknek szemébe a félelemtől, s keservesen állapítja meg, alig telhetett el pár perc, amióta elaludt.*

*Azért csak eltelik valahogy az éjszaka nagy része, s bár rettenetesen fáradtnak érzi magát, a derengő hajnallal egy időben, maga is útnak indul újra, hogy a város felé vegye az irányt. Nem harcos ő, hogy megszokja az éjszakázást a természetben. Igaz, eddig nem városban élt, de mégiscsak ágyban aludt.
Léptei sietősen viszik előre az ösvényen Arthenior irányába. A csípős hajnali hideg ellen jó gyógymód a sietség. Legalább kissé kimelegszik menet közben.*

3373. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-17 21:57:54
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Harga//

*A jó kedv adott, ám az ork ezúttal is kihátrál a párbaj elől. Cralan egy pillanatra összehúzott szemmel méri végig Hargát, testfelépítését, mozgását. Csendben végighallgatja a nő újabb ajánlatát. Megrázza a fejét.*
-Hát még mindig nem érted. Nem fizetek kapott pofonért. Pofont csak akkor veszek, ha a másik kiérdemli. Azzal, hogy jobb nálam.-
* Mondja határozottan, ám ekkor eszébe jut egy ötlet. Felcsillan a szeme.*
-De tudod mit? Nem akarom elvenni a kedved a pofon árulástól, úgyhogy kérek egyet.-
*Mondja mosolyogva, és előhúzza nyakából az egyik erszényét, amin látszik is, hallatszik is, hogy van benne elég arany.*
-Na. Egy tenyereset kérek ide.-
*Áll Harga elé, mutatva neki a jobb arcát. Azonban ez csupán látszat. Ha az ork belemegy, és megindítja a paraszlengőt, Cralan kivár az utolsó pillanatig, majd elhajolva az ütés elől elkapja a nő csuklóját és a lendületet kihasználva, egy félfordulattal kisöpri a másik lábát. Ha sikerül, csupán kacag egyet.*
-Mondtam, hogy aki jobb nálam. Túl nagy volt a lendületed. Figyelj oda jobban.-
*Magyarázza, majd a kezét nyújtja a lánynak. Ha esetleg tombolni kezdene, akkor pedig elhátrál egy lépést a félvér.*

3372. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-17 20:58:46
 ÚJ
>Gilron Rokrart avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Gilron elég elveszettnek érzi magát, mikor társa a két őrt csak úgy hip hop lerendezi, ő meg csücsül ott a fán, mint egy félős kismadár.*
-Nem gondoltam komolyan, hogy egyedül csináld ki őket... Azt meg köpd már ki, nem kell mindenkit kóstolgatni!
*Ismételten magába kuncog "zseniális" poénján, de ez már megszokható a két monstrumtól.
Leugrik a fa tetejéről és azzal a lendülettel már föl is pattan az egyik lóra, akárcsak egy jóravaló szöcske.*
-Nyeregbe oszt vágta!
*Veti oda lezseren, miközben büszkén kihúzza magát az eleinte elutasító állaton. Most érzi csak igazán, hogy elég régen ült már négylábú jószágon.
Meg se várja Waagot, hanem inkább előre üget és válla fölött kiált vissza.*
-Egyébként meg nem eveztem semmit, leúsztam az egész távot, de mit is várhatna tőled az ember... ööö... vagyis ork.
*Előre fordulva látja csak az igazán nagy bajt. Az erdő igen sűrű, így csak galoppozva haladhat tovább. Bevárja társát és megpróbálja átadni neki most az út megtervezésének feladatát.*
-Két lehetőségünk van: vagy az erdő szélén megyünk és besunnyogunk valahogy a legközelebbi városba, vagy keresztül megyünk mindenen és rendezünk egy kis "lesz ne mulass"-t.
*Válaszra várva tekint föl a magasba nyúló lombok által eltakart nap irányába, arra gondolva, hogy ő biztos az utóbbit választaná, de nem dönthet mindenről egyedül. Mindeközben egy levél száll az arcára amit rögtön le is fúj hatalmas pofájáról.*
~Már most kikészít ez az erdő.~


3371. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-17 20:26:28
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Cralan//

*Nem kacag együtt Cralannal, de azért elvigyorodik az őszinte kritikán. Tudja, hogy minden kezdet nehéz, a pofonkereskedelembe pedig csak most kezd beleszagolni. Majd belejön. Vagy nem. Talán csak gyakorlás kérdése az egész, talán kéne némi tehetség is, ami lássuk be, a kereskedelem és az alkudozás terén hiányozhat ebből az izompacsirta nőszemélyből. A megverlek, ha nem veszel pofonokat pedig még szerinte is meglehetősen pocsék ajánlat.*
~Engem azért nem lehet ilyen könnyen eltántorítani!~
*Jegyzi meg magában. Aztán meg ő az, aki felröhög a másik ajánlatán.*
- Na ne viccelj, negyven aranyért nem verlek agyon. Harmincért viszont még mindig kaphatsz egy pofont. Első vásárlóként pedig tiéd lehet a megtiszteltetés, hogy kipróbálom rajtad az új buzogányomat. *Ismerteti a következő akcióját. Bolond lenne bárki is nem megvenni.*

3370. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-17 18:33:54
 ÚJ
>Waagor Razud avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Gilron//

*Sok ez neki mára. Először lecsap néhány wegtoreni köcsögöt, majd a városőrök elöl patkányok közé menekül, utána pedig összeakad az állítólag a tengerbe veszett hajóstársával, egyből elkezdik leamortizálni ketten a placcot, majd most, mintha gyermekkori barátok lennének, egy őzikét ropogtatnak. Amíg Gilron mesél, és az állat fejét fogyasztja el, addig Waagor az őz lábainak csontjából szippantja ki a csontvelőt, ami meglehetősen finom.*
-Érdekes történet, hallod-e. Biztos fárasztó lehetett leúszni azt a távot, másképp nem jöhettél ide, hacsak nem öltél meg egy csónakost, és el nem loptad az uszályát!
*Felröhög. A puszta gondolattól is röhögnie kell, ahogy elképzeli a csónakos fejét, ahogy először csak egy úszó farkasszőrmét lát, aztán meg kiugrik egy ork és a vízbe dobja.
Fogai közül a csontvelő darabkái és cseppjei szóródnak szerteszéjjel, mikor elkezd röhögni, de ez hamar abba is marad; lódobogás hallatszik.
Nem biztos benne, hogy ezek őrök, így hát bevárja az érkezőket. Két lándzsás, címert viselnek, ugyanolyan páncélban vannak, mint a kikötőben lévő közkatonák.
Biccent a társának, majd az őz maradékát kiveti az út közepére.
Az őrök tanácstalanul megállnak, nézegetik a tetemet, hogy miféle lény tehetett ilyen barbár zabálást; a szavak bókként hatnak Waagorra, csakhogy nem megilletődik a szavakon.
A bal oldalt álló katona mellkasán hirtelen hideg vas fut végig, és élete világa ki is oltódik. A másik nyúlna a fegyveréért, viszont az Agyaras Waagor egy határozott harapással elharapja a nyaki ütőerét: hörögve és fuldokolva lassan elvérzik.*
-Nem is rossz az íze!
*Szól föl társának, majd letöri az előbbi ujját és elropogtatja.*


3369. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-17 17:36:15
 ÚJ
>Nimue Sailimiel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

*Thargarod erődje mögötte marad. A szerpentin pedig gyorsan kanyarog lefelé. Amilyen lassan tette meg oda az utat, annyira gyorsan teszi meg vissza a folyóig. Csupán itt ül le megint pihenni kicsit. Elnézi, ahogy kereskedők kelnek át szekereikkel, málhás lovaikkal a folyó gázlóján. Néha ez sem egyszerű. Elég, ha a kerék nem követi pontosan a kívánt helyet, megcsúszik, megakad. A lovak nehezen bírják kirángatni. A kocsisok olyankor kiabálnak, ostorok csattogásának hangját viszi a víz. Lovak nyerítenek, és az idegesség szaga szinte megüli a tájat. Aztán csak megindul az elakadt szekér, s minden megnyugszik.
Csendesebb pillanatot vár ki, s egy kisebb karaván mögé szegődve lábal át a folyón. Ruháját bár feltűzi, hogy ne legyen mindene tiszta víz, de azért óhatatlan, hogy mindezt teljesen megússza. Cipőjébe befolyik a víz, néha megcsúszik lába a síkos köveken. Még szerencse, hogy nem zavarják el, így képes megkapaszkodni egy hátasállatra szerelt eszközben. Nem esik el. Végül vizesen, cuppogó cipőkkel lábal ki a partra a túloldalon, s pillant vissza Amon Ruadh felé.*
~Kár volt megtenni a hosszú utat. Maradtam volna inkább a városban.~
*Szomorú sóhajjal indul tovább, hogy majd valahol újra megpihenhessen. Nem is figyeli annyira az ösvényt, ki megy erre és ki nem. Nem foglalkozik nagyon az oda-vissza haladókra, csak a saját gondolataival van eltelve. Hosszú még az út a városig, a fogadóig.
Na igen. A fogadó. Akkor nem volt üres szobájuk. Hát kell valami más szállás után néznie. Kár, hogy nem ismeri annyira Atheniort.
Amikor idáig jut gondolataiban veszi észre, hogy lassan ráesteledik. Nem fog visszaérni a városba, ahhoz túl messze van. Nem gyalogolhat egész éjszaka. Valami éjjeli szállásnak valót kell találni itt az erdőben. Újabb sóhaj szakad fel mellkasából, és csak ekkor néz fel, néz körül, hogy merre is jár. Első pillantásra idegennek érzi a helyet, és már-már megijedne, hogy eltévedt, amikor egy pár szekérből álló karavánt pillant meg az ösvény mellett, akik hasonlóan mint ő, itt kényszerülnek majd éjszakázni.
Feléjük indul. Reméli, meghúzhatja magát mellettük erre az éjjelre. Legalább nem lenne egyedül...*

3368. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-17 13:43:12
 ÚJ
>Gilron Rokrart avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Waagor//

*Valahogy nem fér a fejébe, hogy egyik pillanatban még utálják egymást, majd hirtelen együtt reggeliznek a harmatos pázsiton. Ennek ellenére -mindezt betudva a tiszta levegő gyógyító hatásának- tetszik neki a helyzet.
Mint kiskorában az öregek a fiatalabb korosztálynak, úgy meséli el társának, hogyan "úszta" meg a kalandot. ~Biztos nem hiszi el, hogy én ilyen kemény legény vagyok...~ Történetét efféle vidám gondolatok kísérik fejében, és mikor a végére ér, azon kapja magát, hogy a gida feje épp most tűnik el éles fogain keresztül a szájában.
Az elkövetkezendő percek csendjét a két -nem éppen étkezési etikett által nevelkedett- ork hangos csámcsogása teszi "kellemessé".
~Most akkor én is megkérdezzem, hogy mi történt vele, mer engem egy cseppet sem izgat. Na jó... Tegyünk egy próbát~ Azzal elnyakló hangon belekezd.*
-És te? Veled meg mi törté...
*Hirtelen lópatkók kopogását hallja meg. ~ A fenébe, tudtam, hogy megszívjuk még azt a hidas incidenst~ Felugrik, majd egy szempillantás alatt felmászik az erdő egyik fájára, hogy majd onnan leugorva kapja el lehetséges üldözőiket. Azért gyors mozdulatai közben még kinyög Waagnak egy Gilron féle poént, ahogy az egy orkhoz illik.*
-Én leszedtem az őzt, most te jössz. Nyírd ki az őröket!

3367. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-16 21:27:24
 ÚJ
>Waagor Razud avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Gilron//

*A híd leomlott, a társa pedig dühöng, mint egy maki a ketrecében. Ennek talán még örül is az ork, hisz jó nézni, ha valaki vörös, mint a főtt rák a méregtől.
Gilron bizonyára kevés időt töltött el vele, így nem tudhatja, hogy ha a kardforgató tudását vonják kérdőre, a létét vonják kérdőre, és már majdnem ráförmed, ~Megmutassam?~ -de csak fejében mondja ki a számára logikus választ, fizikailag inkább semmit nem szól, mivel elérték a tisztást.
Füle mellett elrepül a dobótőr, s a levegőt sikítva hasító acél az őzikébe áll.
~Hát ez is jól járt!~ -jóízűt mosolyog ezen, majd lassan odalépked a tetemhez.*
-Csak le ne égessük a pofánkat!
*Morog oda egy Waagor-féle poént, majd leguggol a halott ő mellé, és mellső combját egy határozott csavarással kitépi, és vaddisznóéra emlékeztető agyarai lassan hasítani kezdik a húst.
Amíg eszegetnek, addig megkezd egy diskurzust.*
-És, hogy kerültél ide? Állítólag a vihar után eltűntél.

3366. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-16 11:04:20
 ÚJ
>Mordach Harders avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147

Játékstílus: Szelíd

// Sárvér és Suttogás //

// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //

- Kihasználtak? Hát hogyan?
*Utóbbi kérdését már bánja is, hiszen lehet, hogy ezzel érzékeny pontra tapintott. Bár a kijelentés nem meglepő számára, hiszen sajnos a tündéreket előszeretettel használják ki, lévén, hogy mindenki kedvesnek és aranyosnak találja őket, márpedig az ilyeneket a legkönnyebb sajnos félrevezetni.*
- Mondd csak, remélem nem kérdezek illetlent, de mennyi ideig élnek a tündérek emberi években számolva?
*Kérdi a mágia téma után, hiszen valóban, sokan azért nem akarnak a varázslatokkal sok időt tölteni, mert hogy az élet rövid, s szerintük ez már nem fér bele. Ha Mordachnak lenne egy megszokott élete, megszokott mindennapjai, akkor talán még ő is azt gondolná, hogy nem fektet bele ennyi időt s pénzt, ám így vándorként teljes más a helyzet.
A Vörös tényleg nem számít arra, hogy valami nagyon veszélyeset találnak odafent, hiszen a lenti állapot, no meg az udvarnak nevezett romos hely nem éppen arra utal, hogy erre bárki megfordulhat. Ennek ellenére most mégis azzal kell szembesülnie, hogy egy mocskos féreg ilyen undorító módon viselkedik. Amint a férfi meglátja, hogy Ada arcán ott éktelenkedik egy vágás, a düh szinte teljesen elönti a testét! Tolvajok?! Biztosan... Mégis ki akarna megölni egy ártatlan tündért, aki véletlenül betért otthonába? Ha Mordach egy rozoga viskóban lakna, ami elhagyatottnak tűnik, minden bizonnyal még örömmel is fogadná, ha egy védtelen tündér betérne hozzá. Ám ez a féreg minden bizonnyal megbolondult, vagy túlságosan is megijedt egy másik élő személytől, hiszen talán régóta él egyedül, s elfelejtődött, hogy kell viselkedni egy másik személlyel. Ám ez egyáltalán nem jogosítja fel a tette alól!
Ahogy halad felé a bolond, a Vörös egy nyugodt, ám hirtelen mozdulattal letérdel, s egy gyors mozdulattal, mielőtt még bármit is tehetne a másik, átszúrja a mellkasát. A hölgyemény láthatja, ahogy a penge hegye kibukik a férfi hátán, ahonnan szinte abban a pillanatban már folyni is kezd vékony patakokban a vér. Szájában is megjelenik a vörös nedű, s hamarosan enyhe hörgéssel vegyítve hullik a földre, immáron élettelenül. Látszik Mordachon, hogy nem igazán hatotta meg az eset, s hogy minden bizonnyal nem ez volt az első, hogy embert ölt, hiszen ilyen hidegvérrel nem lehet csak úgy kiontani mások életét az első alkalommal... Így a testtel nem is törődik tovább, rögtön a tündérkéhez ugrik, s megragadja a kezét.*
- Ugye nem történt nagyobb baj? Nem bántott máshogy? Gyere, menjünk vissza, s hagyjuk itt ezt a porfészket! Hamarosan alkonyodik, s akkor útra kelhetünk.
*Azzal lemászik a kis járaton, amit talált, s a hölgyeményt is leemeli onnan, majd jól visszazárja azt. Odalent kardjával lehasít egy darabot az egyik törölközőből, benedvesíti kicsit, s a hölgy arcához emeli.*
- Szerintem nem fog erősebb heg maradni utána, de egy ideig még látszani fog... *azzal megrázza fejét* Nem kellett volna felmennünk... Ilyen áron nem. De ne aggódj, amíg tart az éj, s amíg az erdőben vagyunk, mostantól egy pillanatra sem fogok elmenni mellőled. Viszont... *elhúzza a száját* El vagyok csúszva egy pár nappal, s ha lemennek a csillagok, nekem el kell indulnom a kikötő felé egy törzshöz. Megértem, ha nem szeretnél velem jönni... De az erdő széléig akkor is elkísérlek, és a városban biztonságban leszel. Egy-két óra és mondhatjuk amúgy is, hogy sikeresen túlvészeltük az éjjelt!
*Próbálja kicsit lelkesíteni Adát, bár ez nem teljesen biztos, hogy sikerül. A Vörös tényleg nagyon bánja, hogy nem tartott vele az emeletre, s ez a bűntudat erősen látszik is arcán. Ettől függetlenül el kell mennie a törzshöz, hiszen a mai napra van "berendelve", hogy elintézzen pár bájitalt, de a nagy utazások s kalandok közepette teljesen elfelejtette, milyen nap van...*

A hozzászólás írója (Mordach Harders) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.16 11:04:57

3365. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-15 14:31:11
 ÚJ
>Nillien Fallenha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

- Eiris! *Csendül fel, a vékonyka női hang a fák sűrűjében. Csendben közlekedik, még az avarban megfekvő száraz gallyak csizmájával való találkozása sem ver túl nagy zajt. Az erdőkben kevésbé járatos személyek recsegő, ropogó járásával ellentétben, az övé puha és halk. Kezével megtámasztja egy fa törzsét, majd kikukucskál mögüle. Abelh névre hallgató patkánya kíváncsian néz abba az irányba, mely felé gazdája tengerszín íriszei néznek. A lány elmosolyodik.*
- Mindig csak bújócska, felnőtt macska vagy már, be nőhetne a fejed! *Mondja mosolyogva, majd tovább indul. Botjával gyengéden ütögeti maga előtt az avarost, abban reménykedve, hogy nem talál a vadak elejtésére szolgáló csapdákat, mint már nem egyszer előfordult mostanában. Talán sikeresen borsot is tört a vadászok orra alá azzal, hogy mindannyiszor, ahányszor csak ilyen akadt az útjába, komisz vigyorral tette őket tönkre. Olykor megáll, hogy hegyes fülével hallgatózzon, hátha hall valamiféle az elkóborolt cicára utaló hangot, majd a botra támaszkodva a fák lombjai felé emeli tekintetét.* ~Tudom, hogy úgysem mehettél messzire.~ *Somolyog, majd szabad kezével megvakargatja vállán lustálkodó rágcsálója fehér fejecskéjét. Az állat, mint mindig, most is nyaka nyújtogatásával ad hangot a kényeztetés okozta örömének.*
- Hát jó. Akkor maradj itt, mi Abelhel bemegyünk a városba. *Mondja, majd szándékosan hangosan kezdi felverni az avart a lábaival, mintha már útnak indult volna, közben ugyanott egy álltóhelyében teszi mindezt.*
- Azért remélem tudod, hogy tele van minden csapdákkal! *Reménytelenül kiabál továbbra is látszólag önmagában az erdő sűrűségében.
Szemeit összeszűkíti, majd felméri a környezetet. A macska minden bizonnyal a közelben lehet, hisz máskor ha azt találja mondani, hogy továbbáll, a kandúr rögtön nyávogva érkezik meg valamelyik irányból. Minthogy ez most elmaradt, arra tud következtetni, hogy valahonnan figyeli, s ezért nem veszi komolyan szándékait. Szabad kezével megigazítja a táskáját a vállán, s ekkor veszi észre. Az avar barnás, sárgás színeiben nem mindenkinek tűnne fel a rozsdabarna folt, az ő szeme viszont avatottabb. Játékosan elvigyorodik, majd hirtelen futva megindul a fa felé, mely mögül a vöröses, törött farkinca kikandikált, s ekkor ugrik elő a macska is. Patkány a vállán, ijedten kapaszkodik a köpenyébe, nehogy leessen az eszeveszett futam miatt.
A macska persze amint előkerül rögtön hanyatt vágja magát, s elvárja, hogy a lány simogassa.*
- Még mit nem... *Szegi fel fejét Nilli, de végül csak leguggol mellé, s néhány simítással jutalmazza a rosszalkodó állatot.*
- Viszont tényleg ideje indulunk, s nem bánnám, ha míg az erdő forgalmasabb részéből ki nem jutunk, addig a fákon közlekednél. *Néz az állatra, aki barna szemeivel néz rá vissza. Egy pillanatig ül egy helyben, törött farka jobbra is, balra is hullámzik, s erre a röpke momentumra úgy tűnik, az állat mégsem értette, amit mondott neki, ám amint ő is megindul, Eiris is felugrik legközelebbi fára, s a lomb rejtette sűrű ágak egyikéről ugrik a következőre, pontosan a fejük fölött.
Hogy merre is tartanak, még maga sem tudja, de ennyi eltöltött idő az erdőben arra ösztökélte, hogy ideje világot látni, talán onnan is tanul valamit, miután lassan könyveiből a betűket is kiolvasta. Ám, hogy merre talál könyvtárat, vagy egy piacot, hol újakat szerezhet be, az egyelőre előtte is kérdéses.*

3364. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-15 09:16:31
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//A Vörös Királynő átka//

*Igyekszik követni az eseményeket, és a beszélgetést, de még mindig jobban izgatja a tudat, hogy íja elveszett, és a jó ég tudja merre lehet. Mortar stílusa nagyon távol áll az íjászétól, de kezdi úgy érezni, hogy csak ez segít, és csak így jutnak előrébb.*
-Jól beszélsz Mortar. *szólal meg az íjász, majd felkel a helyéről.* -Tényleg sok itt a "hiszem" meg a "talán". *mondja, közben karba tett kézzel figyeli a kardhalat. Nem arról van szó, hogy kezdi elveszíteni a hidegvérét, csak lassan tényleg ideje lenne konkrétumokat is megtudni, mivel élete hátralevő részét nem szeretné itt tölteni, úgy ahogyan a többiek sem.*
-Azt mondta csikóhalakkal közlekednek. Hogy lehet hozzájutni egy efféle jószághoz vagy minek nevezzem? *vakarja meg fejét.* -Azok képesek lehetnek feljuttatni minket a felszínre? *érdeklődik újból, elsőnek lehet, hogy a többiek bolondnak nézik, de van egy terve, amihez valami hátas kellene, azonban egyelőre ezt a tervet nem fejti ki. Közben elteszi ezt a kártyalapot is a zsebébe, kicsit el is húzza száját. Majdcsak jó lesz az valamire.*
-Tényleg. Szerintetek a felszínen is tudnánk lélegezni, vagy már csak itt a víz alatt? *érdeklődik a többiektől, majd újra Mortar felé fordul.* -Lehet, és ha az utóbbi az igaz, akkor még nehezebb a helyzetünk. *sóhajt egyet, majd követi Mortar-t az ajtóhoz, hátha tud segíteni.*
-Érdekes, hogy mindenki csak keveset tud az itteni dolgokról, mintha nem akarnák az orrunkra kötni. *morogja maga előtt, esetleg Mortar az, aki hallhatja szavait.* -Mondja csak gyógyító. *fordul hátra.* -Tényleg nincs idelent senki, aki mindenről felvilágosítást tudna adni? Egy öreg bölcs hal, vagy egy írnok vagy bármi? *akad ki kicsit, karjait is széttárja. Lassan látszódnak az íjászon is annak a jelei, hogy kezd elege lenni a játszadozásból, és haza akar menni.*

3363. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-14 22:19:18
 ÚJ
>Assim Lassesi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A Vörös Királynő átka//

*Újabb kérdéseit Mortar felteszi, mielőtt ő kimondaná őket, így nem sok tennivalója akad, csak várja a válaszokat, és közben ő is Aminéhoz lép, hogy lássa, minden rendben van-e vele - hiszen nemrég még nagyon nem volt rendben, ki tudja, teljesen helyrejött-e. Mindez persze a legrosszabb, amit feltételezhet, sokkal valószínűbb, hogy csak a mészárlás látványa ártott meg neki.
Assim csak ekkor figyel fel a kártyalapra, de addig foglalkozik vele, míg meghallgatja a többiek véleményét és kérdéseit és a hal válaszát. Mivel ő maga nem tud mit kezdeni a dologgal, inkább azzal foglalkozik, amihez állítólag van egy kis tehetsége, és továbbra is a gyógyító közelében marad, hogy megjegyezhesse a gyógymód további részleteit is és segíthessen, ha kell.*

3362. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-14 22:02:05
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Harga//

*Cralan arcán egyre nagyobb mosoly kezd lenni, ahogy az ajánlkozást hallgatja. A végén már kacagni kezd.*
-Hát, kalmárnak ne menj el. Nem állna jól. Viszont nekem is van egy kedvezményes ötletem.-
*Feleli felemelt mutatóujjal, hogy kihangsúlyozza mondandóját.*
-Neked pénz kell, mostmár tiszta. De én nem vagyok uzsorás, hogy kölcsönöket adjak. Viszont harcos vagyok, akárcsak te.-
*Kis szünetet tart, majd folytatja.*
-Tartsunk egy baráti párbajt. Pusztakézzel. Ha ki tudsz ütni, negyver aranyat adok. Ha nem, akkor is huszonöt érnét fizetek neked a gyakorlásért. Na? Kiállsz ellenem?-
-Teszi fel a kérdés, tekintetében, vörös csillagok villognak közben.-
*A további beszélgetésre már nyugodtabban válaszol.*
-Azért, mert félig mélységi vagyok, csak nem visznek el. Szerintem ne vegyél ostort. Nem állna jól. Akkor inkább láncosbuzogányt vegyél.-
*Méri végig Hargát a szerzetes alaposan, felmérve a másik izomzatát, testalkatát.*

3361. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-10-14 20:51:37
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Cralan//

*Harga inkább azt figyeli, hogy mikor akad egy kósza nyulacska, óvatlan fácán, balga mókus vagy egy nagyon, de nagyon eltévedt hód a hurokba. Eddig még nem evett se nyers, se sült, se főtt, se bárhogy máshogy elkészített hódot, de most határozottan állíthatja, hogy szívesen, különösebb ellenérzések nélkül elfogyasztaná. Mondjuk sülve, mert az tűnik a legegyszerűbbnek, nála nincs, Cralannál pedig nem lát se lábast, se fazekat, se üstöt.*
- De az enyém igazán prémium pofon. Az almás tippért esetleg, csak neked, csak most adhatom huszonöt aranyért darabját. Esetleg egyet fizetsz, kettőt kapsz akcióról is beszélhetünk. *Még mindig nem túl meggyőző, mert nem valami gyakorlott alkudozó, de kezd belejönni. A bocsánatkéréssel egybekötött szabadkozásra pedig nagy szemeket mereszt.*
~Apagyilkos?~
*Majd pár pillanatnyi csodálkozás után hangosan:*
- Áá! Hát, addig örülj, amíg nem rabol el miatta az a városőrség. Gondoltam, bemegyek a városba. Nincs pénzem egy új buzogányra, de egy rozsdás bökő vagy egy hentesbárd is jobb a semminél. Szerinted jól állna a kezemben egy ostor?
-


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257