Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 330 (6581. - 6600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6600. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-07 14:09:32
 ÚJ
>Lenaney Cahtelor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

*Órákig gyalogol hasztalanul. Látszik, hogy nem ismeri a környéket. Pedig mikor a nap elején szekérrel tette meg az utat az erdőben, fel is figyelt a csobogó hangra, ami valószínűleg a közelben csordogáló folyótól származott. Szerencséjére már elég régóta dolgozik úgymond terepen, így nem esett nehezére megtalálnia azt a kis ösvényt, amin érkezett, viszont arra már nem emlékezett, pontosan merre sejtette a patakot. Nincs jobb ötlete, kénytelen elindulni vissza, amerről jött, hogy megtalálja. Abban az egyben bizonyos, hogy márközel jártak a városhoz, úgyhogy nem kell többet gyalogolnia 8-10 mérföldnél. Az ilyen távolságokhoz pedig már hozzá van szokva.
Lassan letelik a következő óra is, mikor a várva várt csobogás megcsapja hegyesedő füleit.* ~Végre!~ *Gyorsít léptein, és néhány méter után meg is pillantja a lankás völgyben zúduló hatalmas víztömeget. Ez aztán a folyó. Nem tűnik erős sodrásúnak, legalábbis annyira nem, hogy kimossa lába alól a talajt, viszont nagy vízhozamú, azt még a vak is láthatja. Óvatosan leereszkedik a meredek domboldalról, majd szemrevételezi a terepet. A part mindkét oldalán sűrűn sorakozik a fák szinte átláthatatlan sokasága. Ez akár jól is jöhet, hátha erre járna valaki, ám alapvetően nem egy szégyenlős alkat. Nem azért, mert szívesen mutogatja meztelen valóját vagy fehérneműben rohangál az utcán, egyszerűen feleslegesnek érzi takarni magát. A könnyű mozgást segítő rövid és feszülős ruhadarabok mutatnak így is eleget, amikben gyönyörködhet az, aki akar. Hiába nézelődik, nyújtogatja a nyakát, úgy tűnik, teljesen egyedül van a környéken, így nem kell félnie a nem várt társaságtól. A bőrből készült hátizsákot ledobja a válláról, majd elkezdi kihámozni magát a ruháiból. A mellényt és a blúzt szépen összehajtja, a csizmát a táska mellé állítja, a nadrágját négybe hajtva a halomtetejére helyezi. A fehérneműjét, egy fekete, csipkeszegélyes bugyit viszont magán hagyja, elsősorban, mert nem örülne, ha bármi növény vagy élőlény bekerülne a két lába közé, másrészt elég meleg van, hogy kiszállás után pár perc alatt megszáradjon. Óvatosan ereszkedik be a vízbe, nem megy messzire, alig hat métert megy be, hogy ne hagyja őrizetlenül a cuccát. Itt nagyjából a derekáig ér a víz. Pár másodpercre teljesen a víz alá merül, majd fejét hátracsapva bukik ki ismét. Haja vastag, sötétvörös tincsekben tapad a testére. Ujjaival sietve átdörzsöli a fejbőrét, majd nekiáll, hogy egész testét megtisztítsa.*

6599. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-07 13:28:40
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217

Játékstílus: Szelíd

//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//

*Két láb egyszerre lendül, hogy lerúgja a kis szőrgombócokat. Aztán két borzoi egyszerre tér ki oldalra, hogy elkerülje azokat a lábakat, majd egyszerre fordulnak és óramű pontossággal ugyanakkor szarvalnak is bele támadóik lábába. Ezt persze épeszű élőlény nem tenné, hiszen így most a menekülési és túlélési esélyeiknek lőttek.
Cserébe Jaz jobb lábát most egy aprócska egyenként mogyorónyi döféspár csúfítja, melyet az ördögi kis lény hegyes szarvacskája pingált oda. Hirtelen fájdalmas, meg nagy meneteléseket lerövidíthet, de egy durvább bevérzésnél nagyobb baja nem lesz.
Ewica is hasonlóan jár, bár ott inkább a szerencsének, míg a fürgeségnek és ügyességnek köszönheti a szörnyike a sikerét. Ő kap egy kis sebecskét a lábfejére. Miközben a borzoi előrebukdácsol lába hiányában és "szerencsésen" pont a kemény, szúrós részével fékez le Ewica lábbelijében, mely azért jócskán fékezi a csapást, így szinte csak horzsolás az egész.
A visszaöklelések miatt viszont Jaznak csak a cselezgető manőverek közepén sikerül a dobást pontosan megejtenie. Ami talál, nem is akárhogyan. A nyélig fúródva állapodik meg a borzoiban, aki ettől nem igazán hatódik meg. Mint egy nagyobb pincsi, csak több és vérmesebb foggal, irányozza magát Jaz bokája irányába, hogy egy jót haraphasson belőle. Nem túl nagy sikerrel, így elvéti célját, miközben a fiú botért hátrálhat, és talál egy jó alkarnyi pár centis vastagságú kisebb dorongot, ezzel vijjogva keresheti a töretlenül támadó vérnyúl gyengepontját.
A felbukott borzoi pedig még mindig nem fordul eddigre hasra, így Jaz "kishúga" ha elég ügyesen csinálja kezdhet valami érdemibbet is vele.*

6598. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-07 09:25:26
 ÚJ
>Jaz Loghin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//

*Nem annyira tudatos döntés, mint inkább a puszta reflex alapján, de próbál kitérni a rá támadó ugri-bugri elől, majd a sikert hamar elkönyvelve lendül nyomban támadásba, és igyekezve kihasználni a kevéske időt, még az oszladozó bolyhos rendezi sorait egy jó nagyot rúgni bele.
Ha sikerül megfelelő röppályára állítani a kis pattogót, vagyis nem Ewica felé, akkor nyomban küldi utolsó tőrét, legelső prédája felé, vagyis annak a dögnek a hátát célozva meg, mely épp húgára támadt. Más esetben saját új kis kedvencét kínálja meg pengével, hogy az első pillanatban, mikor tőr nélkül marad botot kapva fel kezdjen hadonászni, hangosan, véleménye szerint riasztóan hujjogva.*

6597. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-07 09:03:28
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta//

*A vihar most még egy dologra jó, időt ad neki, hogy a történtekkel megbirkózzanak. Hogy az égiháborúnak van-e bármi köze az élőholtak megjelenéséhez az erdőben, vagy csak véletlen egybeesés, nem tudni, Nitta nem is akar most ilyesmin agyalni. Neki jelen pillanatban bőven elég a tudat, hogy a párja túlélte, hazajött hozzá, egészben van.
Nyilván rengeteg dolguk lenne, kezdve a kerítésépítésen, de ilyen időben beszorulnak a házba, hiszen bolond az aki szakadó esőben kint téblábol.*
- A ház elég biztonságos, ugye? *kérdi mégis.* Az a kettő már nem kell fel, igaz?
*Persze, hogy tudja, hogy ettől még óvatosnak kell lenniük, de legalább ma már nyugodtak lehetnek, reményei szerint.*
~Bár az igazi az lenne, ha végleg le lehetne számolni ezzel a veszedelemmel valahogy.~
*Nitta mélyet sóhajt.*
- Erős kerítés kell majd, egy olyan, ami a házat öleli körbe, de hagy elég teret is. Jó sok munka lesz az.
*Segít megnyugodnia, hogy valódi megfogható dolgokra gondol, ahogy az is, hogy Lorsan újra és újra átöleli, magához húzza. Az érintések is valódiak, a férfi bőre és izmai, a halványzöld szempár, ezek a valóság.
Nitta remegése lassan csillapodik.
Megfogja a kedvese felé nyújtott kezét, közelebb lép hozzá. Ugyanúgy vetkőztetik egymást, mint máskor is, igaz, Nitta most külön figyel, sebeket, karcolásokat keres Lorsanon, és mikor nem talál egy kicsit még nyugodtabb lesz.*
- Jó így *mondja halkan mikor már a dézsában ülnek, ahogy szoktak, ő a párja ölében, hozzásimulva, fejét Lorsan vállán nyugtatva. Érzi a férfi karjait maga körül, az ölelése határozott, erős, és biztonságot ad.
Aztán Lorsan végül beszélni kezd, mesél, és a lány megborzong.*
- Nem nézhettek ki valami szépen. Szerencsétlen jószágok.
*Az arcán egyszerre látszik félelem, undor és sajnálat, mert azok a teremtmények valaha normális farkasok voltak, egyszerű állatok, hasonlóak Acélhoz.*
- Csak a lefejezés és az elégetés *ismétli el és a szavak belé ivódnak.* Hiába sebesítetted meg őket, tovább támadtak? Hogy történt pontosan ez az egész?
*Minél többet tud ő is, annál inkább ki tudják beszélni nem csak a támadást, de mindent.*
~Olyan ez, mint egy seb kitakarítása, fáj ugyan, de ha nem tesszük meg, esély sincs a gyógyulásra.~
- Lorsan, meséld el nekem kérlek, mondj el mindent. Ígérem, megpróbálok... *nagyot sóhajt újra majd nyel.*~Nem sírni, megpróbálok.~

6596. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-06 22:54:38
 ÚJ
>Zeekx Alphonsus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

~A természet a tökéletes rend egy sajátos megnyilvánulása. Gyönyörű és annyira igaz ez a megfogalmazás. Akárhová nézel az a rendet és a szépséget hirdeti. Bár a szépség ahogy egyházam tanai is írják relatív, de pont ezért igaz az is amit mondtam, hisz ami nekem itt nem tetszik másnak az is gyönyörű lehet és ez által minden ami engem itt körbevesz gyönyörű. Csodálatos gondolat. Majd egy beszédemben el is sütöm. Bár mostanában inkább arról szoktak szeretni beszédeket hallani, hogy a thybaudin megsértői milyen sorsra jutnak és a szeretet viszont milyen magasságokba emeli a lelket. Talán bele tudnám a beszédembe szőni ezt is.~
*Rauf elmélkedve és gyönyörködve sétált az erdőben ugyanis múltkori sétája során látott egy békés kis patakot ahol úgy határozott, hogy ma majd megmerítkezik és kielégíti a meleg napon való hűs vízben megmerítkezésre ösztönző vágyát ami egyháza szerint a szeretet egyik fajtája amit nem lehet feltartóztatni mert ebben az esetben az bűn.*

6595. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-06 22:04:12
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Lorsan és Nitta//

* Az ilyen viharok hozzá tartoznak az élethez. Igen, egy kapaszkodó, hogy ne sejtsenek mögötte semmi rosszat. *
- Persze, kitalálunk rá valamit, nem kell félned.
* Sokáig tartja karjaiban kedvesét, míg fel nem fő a víz a fürdéshez és ruhái kitisztításához. Olykor-olykor kénytelen elengedni őt, hogy át tudja tölteni a vizet a dézsába, és hogy a szennyezett ruháját is beáztassa. Nitta is készülődik közben, mécsest is gyújt, ami jó ötlet. Ő tesz még fát a tűzre, bár estére már nem hűl le annyira az idő. *
- Gyere, fürdés közben megbeszéljük a dolgokat és pihenünk egy nagyot.
* Nyújtja érte a kezét, segít neki levetni ruháikat és mint máskor is, óvatosan átemeli őt a dézsa peremén. Ölébe ülteti, magához karolja, hogy a víz átmelegítse őket. *
- Nem olyan nehéz megkülönböztetni őket az átlagos farkasoktól. A szaguk, a bundájuk a mozgásuk. Az egyik dög szinte teljesen kopasz volt, csak a rózsaszínes húsa látszott. Rávágtam a fejszémmel, majdnem két darabban volt, mégis mozgott még. Csak a fejük levágása és az elégetés állítja meg őket.
* Kezd bele a mesélésbe, ami, lássuk be, nem a legszebb téma egy fürdőzéskor. De Nittának tudnia kell, mire számítson. Ő már kiakadt és hát úgy ahogy, túl van rajta. De kedvese még csak most szembesül ilyesmivel először. Legalábbis nem tud róla, hogy látott volna már élőholtat. *

6594. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-06 21:49:53
 ÚJ
>Ewica Delis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//

*Fogalma sincs. Ahogy Jaznek, neki se, egy szemernyi sincs. Még látni sem látott hasonló állapotban lévő szerzeteket, harcba meg végképp nem keveredett ilyesfélékkel. Rohanni mégsem rohanhatnak örökké a két üldöző elől, főleg, hogy a köztük fennálló távolság is csökken, ha nem is irdatlan iramban, de észrevehetően. Feltehetőleg, vagy legalábbis Ewi feltevései szerint, melyeket e zaklatott lelkiállapotban tesz, bátyja is ezért dönt a szembeszállás mellett, megtorpanva és szembefordulva a borzoiokkal. Ekkorra már szöszkénk tőre is a kezébe keveredik tarisznyájában történő nehézkes, de végül eredményes kutatásának köszönhetően, így, ha ügyesebbé nem feltétlen, legalább kevésbé védtelenné vált, ahogy saját tengelye körül szintén támadóik felé perdül.
Amire úgy tűnik, szüksége is lesz, hiszen testvére csupán megsebesítette a nyúlfélét, likvidálás hiányában pedig az pont hősnőnket szemeli ki magának. Bár már nincs minden lábának birtokában, a sántítás megdöbbentően fürgén sikerül a kis szerzetnek, mi mérete ellenére igencsak megrémíti lánykánkat. Kevésbé hősiesen, annál nagyobbat sikkantva irányoz egy rúgást a felé iszkoló eltérítésére. Talán érthetetlen, mindezt miért teszi fegyverrel a kezében, mindenesetre nem rendelkezik hatalmas harcos múlttal, hogy olyan szakszerűen forgassa azt, mint tulajdon lábát. A végeredmény kétséges, lánykánk mégis reményteli elszántsággal lendít a cukinak utolsó sorban sem mondható állatka felé.*

6593. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-06 16:17:36
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217

Játékstílus: Szelíd

//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//

*A cselt kikerülő lényecskék most kissé csipogva zárkóznak fel, és jönnek. Így nem volt rossz ötlet, hogy Jaz sarkon fordulva támad. Dobása sikeres, és meglepően hatékony is. Ugyan talán a lény fejét célozta (ha nem is, de úgy néz ki az utolsó pillanatig). Az észreveszi a fegyvert és felugrik. Ez okozza egyik az elrugaszkodáskor kinyújtott lábának elvesztését. Mire leér a földre, ahol Ewit nézi ki magának, az egyensúlyának és a nagy ugribugrinak már lőttek, így három lábon fürge-sántítási harcmodorban közeledik a lány felé, hogy majd jó közelről ugrova haraphasson, vagy öklelhessen. Nem úgy tűnik, mint aki félne.
Jaz ugyanakkor saját vendéget kap. A második őt nézi ki és mint választottját őt próbálja lábon öklelni. Sikertelenül. Ügyes mozdulat, mellyel Jaz kitérhet előle, ha akar, ezzel megvédve meddő ágyékát a teljes impotencia felé vezető út első lépésétől. Meglepő, hogy kis termetük és halott voltuk ellenére mennyire nagyokat képesek ugrani, és ki tudja, talán még nagyobbakat is. Jobb lesz vigyázni velük.
Mikor Jaz "nyuszija" földet ér talán pár tized másodperce van a fiúnak mire az megfordul, és újabb, meredekebben emelkedő ugrásba kezd.*

6592. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-06 10:28:35
 ÚJ
>Jaz Loghin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//

*Örömmel nyugtázná, hogy a csel bevált, ha lenne ideje örömködni, most azonban futni kell. Gyorsan, mielőtt a kis dögök elfogyasztják a húst, és utánuk erednek.
Ewi kérdését bár hallja, inkább egy későbbi időpontra helyezi annak konkrét megvitatását. Feltehetően élőholtak, bár mit ért ő ehhez, az tény, hogy sérültek, és így talán még vérengzőbbek, mint egyébként. De hogy ki, és miért támasztgat fel borzoiakat az is egy igen érdekes kérdéskör lehet.*
-Fogalmam sincs.
*Zihálja vissza válaszát futás közben a valóságnak megfelelően. Elvégre ha ezek már halottak nem ölheti meg őket még jobban! Bár, hatástalanítani, még akár sikerrel lehet is.
Pillant hátra maga is, ha kitartóan a nyomukban maradtak a kis rohadékok, hát megállva veszi fel a harcot, mindkét tőrét előrántva. Az esélyek, még jók is lehetnek, ha csak a számokat nézzük.
Hegyénél fog rá a dobótőrre, méri fel a távolságot, és hajítja el a vérmesebb borzoi felé, kérdéses azonban, hogy a futástól még levegő után kapkodva, bevert bal szemével mennyire tud jól célozni.*

6591. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-05 22:50:24
 ÚJ
>Ewica Delis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//

*Lehet, hogy kevesen vélik akár utólag is derűsnek a thargoknál tett látogatást, ezekről azonban azt is el kell mondani, hogy mindezt nem velük tették meg. Így hát minden aggályoskodástól és sértődéstől mentesen kacarászik tovább, még mikor bátyja ugratni kezdi is.*
- Inkább örülhetnél, mostanra a barbár horda úrnője lennék. És nem biztos, hogy tárt karokkal várnálak!
*Irányoz egy szemtelen replikát, néhány gúnyos tekintettel és egy gonoszkás kacajjal. Hangulata a továbbiakban sem változik, orcáinak színe annál inkább. Elsőként vérvörösre, a bizonyos régesrégi csókok felötlésére, nem sokkal később pedig falfehérre, ahogy Jaz a háta mögé terelgeti.*
- Élőhalottak?
*Súgja az inkább költői, mint magyarázatra váró kérdést, a nála jóval magasabb váll mögül leselkedve, miközben annak tulajdonosa hátrálni kezd. Váratlanul éri ez, igy inkább sodródik csak a másikkal, minthogy magától lépne, mellkasa teljes szélességével az őt taszajtó hátnak támasztva. Ám az elterelő hadművelet sikerességén felbuzdulva vonszolás nélkül is futásnak ered a félvér nyomában. Nem feltétlenül okosan, de hátra tekint menekülés közben, hogy pont egy szemgolyó utolsó, fröcsögő pillanatát kapja, szorítva rá ezze egy fokkal jobban az övét fogó kézre.*
- Ezek nem kopnak le!!
*Kiáltaná, ha a szusz és a döbbenet engedné, így viszont csak lihegős biccentést tesz a két fáradhatatlan üldöző felé, miközben ezerrel zakatolnak a fogaskerekek szőke kóca rejtekében. Nála egy tőr zötykölődik tarisznyájában és meglehetősen biztos benne, hogy Jaz sem indult neki fegyvertelenül.*
- Elbírhatunk velük?
*Kérdi továbbra is zihálva, miközben eddig nem használt balja már táskájában kutat. Nincs sok tapasztalata az ilyen lényekkel, főleg, ha azok már egyszer visszatértek a halálból, de a méretük alapján még akár esélyesek is lehetnének ellenük. Laikus véleménye szerint legalábbis.*

6590. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-05 17:23:06
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta//

*Bólint, mert végtére is teljesen logikus, nyáron szoktak viharok jönni, hirtelen párássá fojtóvá válik a levegő, megjelenik a rossz meleg, aztán már gyülekeznek is a felhők, elsötétül az ég, és már csapkodnak is a villámok, akár tüzeket okozva, majd lezúdul az eső, mármint szerencsés esetben, mert az hamar el is oltja, amit a villámcsapás felébresztett.*
– Igazad van, tudom, nyár elején ez így szokott lenni, Wegtorenben is voltak ilyentájt viharok, és errefelé is *feleli, mert ebbe bele lehet kapaszkodni. A viharok a természet részei, meg kell szokni őket, együtt kell élni velük.
Az élőholtak már más téma.*
– Sajnálom, igen. Nem örülök neki. De valamit kitalálunk, ugye?
*Engedi, hogy Lorsan hátrébb tolja, hogy a kezeit levegye magáról, hagyja az elfet vetkőzni. Figyeli, ahogy letámasztja a fegyvereit, leveszi a kabátját, mikor újra magához öleli, hozzásimul. Éreznie kell, hogy itt van, hazajött, egyben van, sértetlen.*
– Igen, itt vagy, itthon vagy, Lorsan *suttogja a férfi mellkasába és a derekát öleli.* Megbeszéljük. Jó. Az jó lesz.
*Aztán rájön, hogy Lorsan mozdulna, és vonakodva elengedi, kicsit remeg még, miközben nézi, ahogy odateszi a vizet, de végül összeszedi magát, a komódszerű szekrénykéhez lép, előveszi a szappant, és a törölköző vásznakat is.*
– Az jó lesz.
*Halkan sóhajt, az ágy sarkára néz, ő maga is két nagy törölközőt készített oda.*
– Segíteni fogok. Meg tudom csinálni, igen. Meglesz az a kerítés. Megcsináljuk *ígéri, és valóban kezd egy picit lenyugodni. Bár talán ha hallja majd a teljes történetet, némi átmeneti sírás után, akkor lesz képes valóban kezelni az egészet.*
– De most úgyse tudunk kimenni, amíg el nem áll.
*Az ablak felé pillant, ahol még mindig hevesen veri a táblákat az eső, látja azt is, hogy odakint szinte estévé változtatja a nappalt a viharfellegek hada.*
– Gyújtok egy mécsest *ajánlja fel, miközben látja, hogy Acél visszahúzza az orrát az ágy alá.*

6589. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-05 16:30:13
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Lorsan és Nitta//

- A vihar nem olyan nagy baj. Ilyen tájban már gyakran előfordulnak ilyen nagy viharok, amik hirtelen jönnek és mennek. A nagyobb bajt az élőholtak jelentik. Úgy látszik a környéken is kószálgatnak már. Habár, nem tudom.
* Óvatosan bár, de eltolja Nitta kezeit magáról. Leveti fegyvereit és a fal mellé támasztja, majd a kabátját is ledobja. Csak utána öleli magához igazán kedvesét. Nehogy összekenje a rá ragadt valamivel. Nem is engedi el a lány egy ideig. Közben pedig duruzsol, próbálja megnyugtatni őt. *
- Sss, semmi baj. Nem sérültem meg, nincs baj. Nyugodj meg szépen, mindjárt megbeszéljük, hogy mi és hogyan legyen.
* Majd ő tesz fel vizet főni és melegít is a dézsába. Nem fog egyedül fürdeni és amíg szakad az eső, amúgy sem tudnak mit tenni. Ajtó és ablak gondosan bezárva, a jószágok is. Acél is maradhat bent, neki még mindig csak az orra hegye lóg ki az ágy alól. Nittát addig is kézen fogja, hátha úgy hamarabb megnyugszik. Ha ideges és fél, az egyiküknek sem jó. Szellemekre, legfeljebb majd fél kézzel emelgeti a vizet vagy valami. *
- Gyere, a ruhámat betuszkolom a forró vízben, mi pedig megfürdünk és megnyugszol. Ennek a háznak erős falai vannak és majd a kerítés is olyan lesz. De ahhoz az kell, hogy megnyugodj és tudjál segíteni.
* Ő is aggódik, fél is, igen. Élőholtaktól ki ne félne? De majd ezt is túlélik valahogy. *

6588. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-05 12:03:48
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta//

*Valóban a vihar az oka annak, hogy nem veszi észre azonnal a párja érkezését, illetve a dörgések és csattanások elegyének hatása Acélra, aki továbbra is az ágyuk alatt tartózkodik és minden kirángatási kísérletnek szűkölve áll ellen.*
– Acél, nagyfiú vagy már! *mondogatja neki Nitta, de ő is csak addig összeszedett és tűnik bátornak, míg Lorsan rá nem köszön.
Akkor kirobban belőle minden feszültség, és reszketve, dadogva simul az elfhez, és közben boldogan, hogy a férfi egyben van és nem esett semmi baja a kint beköszöntött ítéletidőben.*
– Olyan hirtelen jött ez az idő, lehűlt miután elindultál, és aggódtam is, hogy kint ér, Acél meg úgy be volt sózva, többször is elrohant a fákig, és nyüszített… *kezdi, majd némileg megütközve figyeli, ahogy Lorsan nem csak becsukja, de be is zárja az ajtót.
A légzése újra felgyorsul, ez a kis gesztus megint csak félelemmel tölti el és óvatosságra inti.*
~Nappal nem szoktuk rázárni az ajtót.~
*Beljebb lép a férfi kérésére, miközben elsápadó arccal néz rá, aztán leül, és némán figyeli Lorsant, ahogy az ablakhoz lép, majd az ágyhoz, hogy Acélt kicsalogassa alóla. Fáradozása jutalma, hogy immár nem egy szürke farokvég látszik az állatból, hanem egy nedves fekete orr.
Végül a párja mellé húz egy másik széket, elül és átöleli.*
– Hogy micsoda?! *robban ki belőle a kérdés, de már húzódik is hátra, no, nem nagyon, csak hogy valóban alaposan szemügyre vegye Lorsant. Sebeket és karcolásokat keres rajta, szakadásokat a ruháján, de csak pár foltot lel az inge ujján. Szürkésfekete foltokat.*
– Ezt azok az izék kenték rád? Egek! Kezdj gyorsan vetkőzni! Kifőzöm az inged, te meg megfürdesz és közben beszélünk, még valami kórságot ragasztanak rád azok az izémicsodák! Hát hiszen holtak, na!
*Nyúl is Lorsan ingének megkötője, majd a legfelső gombja után, hogy vetkőztesse. Sápadt még mindig, és a kezei is reszketnek kicsit egy ilyen hír után, és abba kapaszkodik, hogy tenni akar, ez tartja egyben, hogy ne kezdjen hisztérikusan zokogni.*
– Persze, kerítés *bólogat* Terveztük mindenképp, hát erősebbet kell építenünk, igen, jó erőset.
*Újra bólogat, de közben újabb gombot bújtat ki a lyukból.*
– Igen, világos, valakinek figyelnie kell közben, hát persze… Odateszek neked vizet, igen…
*El is indul a kanták felé, de a második lépés után megtorpan, láthatóan reszket.*

6587. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-04 20:10:51
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Lorsan és Nitta//

* Kicsit eláztatja az eső, ez igaz, de azért nem vészes a helyzet. A dörgés miatt biztosan nem vette még észre Nitta, hogy megjött, bent a házban ténykedik. Valamit takarít éppen és mintha Acél nyüszítene az ágyuk alatt. Nitta szinte rátapad és igen, nem csak látja, de érzi is, hogy fél. Reszket a kedves. Magához öleli, csitítja. *
- Nincs bajom, egyben vagyok.
* Elengedi kicsit, bezárja maga mögött az ajtót, nem csak úgy behúzza, be is zárja. *
- Gyere, üljünk le.
* Beljebb tereli kedvesét és leülteti az egyik székre. Kibámul az ablakon, de nem lát semmit. Benéz az ágy alá is és megpróbálja kicsalogatni Acélt. Sikerül vagy sem, leül Nitta mellé. Közel húzza hozzá a székét és átöleli. *
- Két élőholt farkas támadott meg az erdőben. Karcolás sem esett rajtam.
- Viszont meg kell beszélnünk, hogyan tovább. A kerítést fel kell húzni és a helyzet az, hogy még inkább szükségem van rád ebben. Teljes harci felszerelésben. Nem tudok fát vágni és a hátam mögé figyelni egyszerre.

6586. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-04 13:53:48
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta//

*A lepénykenyér sül, és a nő akár elégedett is lehetne, hiszen készen lesz az étel időre és még marad ideje arra is, hogy elültesse a rózsatöveket a végleges helyükre. Igen, elégedettnek kellene lennie, de mégis inkább feszült, és ideges.
Acélra pillant.
A farkas a küszöbön áll, a teste szinte kifeszül, mintha legszívesebben az erdőbe rohanna, és mégis marad, az izmai láthatóan remegnek.*
– Acél…
*Nitta a farkas mellé lép, ujjai az állat tarkóján túrnak bele a sűrű szürkés bundába.*
– Mit érzel? *kérdezi, pedig tudja, a farkas nem tud felelni. Szavakkal nem, de a nő érzi az állat nyugtalanságát.*
~A vihar közeledte tenné? Vagy ő hall valamit, amit én nem?~
*A nyugtalansága nőttön nő, a ház előtt áll, épp csak arra figyel még, hogy az ételüket el ne égesse, aztán visszatér az őrhelyére, pillantása ide-oda jár az erdő széle és az ég között.
Acél előreszalad, félútig a fák felé, majd vissza és nyüszít, nem számít neki, hogy hívja, ott járkál fel és alá és úgy sír, igen szinte fájó hallani, ahogy húzza a hangokat.
Nitta próbálja hívni, a hirtelen beálló szinte alkonyi sötétben.*
~Hiszen még csak delelőre jár!~
*Villanás. Villám cikázik távolabb, valahol a tó másik partján túl az erdőfái felett. Hatalmas csattanás, majd mély morajló dörrenés.
Acél megrémülve menekül. Fut a fiatal farkas, fut a kotorék felé, vissza a biztonságba, egyszóval oda, ahol picikének mindig biztonságban volt, be a házba, ahol felnőtt.
Az eső megered, a hűvös cseppek a lány haját bőrét érik, ahogy ő is a házba szalad.
A egyik szék feldöntve, a mosdóállvány is, a víz végigfolyva a padlón, a fém mosdótál csálén leesve, félig a falnak perdülve. Az ágy alól egy szürke farok vége látszik csak ki, és halk szűkölés hangzik.*
– Jaj, te! Félsz a villámtól, ugye? Acél, gyere ki onnan!
*Nitta felállítja a széket, és a mosdóállványt, felveszi a tálat a földről, halkan sóhajt. Hagyja a vihartól megrettent állatot, helyette megpróbál feltörölni.
Az eső és a most már egyre sűrűbb dörrenések hangja az apróbb zajokat elnyomja, a szeretett férfi hangjára pördül meg.*
– Lorsan!
*A felmosóruha kiesik a kezéből, a párjához siet, nem érdekli, hogy mennyire van megázva, se más. Átöleli. Szorítja.*
– Hála, egyben vagy. Lorsan… *Kezei az elf arcát simítják két oldalt, majd a vállait, karjait, nem mondja, de látni, hogy aggódott.*

6585. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-03 21:07:42
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217

Játékstílus: Szelíd

//Sa’argathot Ébredése//
//Nitta, Lorsan meg a farkasok - zárás//

*Fontos az elővigyázatosság. Ebben az esetben szükségtelen is volt, de ez nem gond, ettől még a farkasok orrfacsaró sülő rothadt hús szagával kozmálnak oda, égnek szénné, hogy a földdel legyenek egyenlővé. Persze ki tudja, hogy ezzel végleg-e... A lényeg az, hogy most annyi nekik, és most el is égnek.
A kis fát kivágni pedig az előbb még halott húst nyiszáló fejszének már semmiség, ezzel is hamar végez. Hazafelé Lorsan már nyugodt szívvel fogadgatja a közelgő vihar első esőcseppeit. Ő mára megtette amit tudott a tüzifáért, és a holtak ellen.*

6584. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-03 21:01:59
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Sa’argathot Ébredése//
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//

* Óriási mázlija van azzal, hogy mindkét farkast megfosztja a fejétől. Nem moccannak. Legalábbis most még nem. Biztos ami biztos alapon lecsapdossa lábaikat is, majd egybe kupacolja őket és száraz fát dobál rájuk. Óvatosan persze, mert nem örülne annak, ha nagy hirtelen megélednének és a kezébe harapnának. Meg nem akar semmit elkapni tőlük. Tűzszerszámot előkapva meg is gyújtja őket hamar, hogy ne maradjon semmi, ami később feltámadna. Megint. Kis ideig vár csak, mert közben már vihar készülődik. Fekete felleg gyűlik a távolban, egy villám pedig, úgy tűnik belecsapott egy fába. Jobb ha szedi a cuccait és a lovát, s elhúz szépen haza. Felül Szelíd hátára és sebtiben hagyja el az erdőt. Azért a szélen kivág egy nem túl nagy fát, ráhurkolja a kötelet és haza húzza. A ház közelébe érve megállítja lovát és kicsit végigsimít magán. Nem akarja a frászt hozni kedvesére, úgyhogy majd valahogy apránként adagolja be neki az élőholt farkasok esetét. Persze. ~Nem kell megijedni drágám, de azért ne kószálj a ház körül sem egyedül, mert két élőholt farkas támadott meg nemrég. Ki tudja még mennyien vannak?~ Egen, ettől biztosan meg is nyugodna rögtön. Azért amíg a házuk felé tart, fülel hátrafelé is, néha a háta mögé is sandít. A fát a ház közelében oldja le lováról és Szelídet hamar bezárja a helyére. Acél. Igen, ő jobb, ha most kint marad majd figyelni. *
- Megjöttem!
* Kiált be a házba és néha az erdő felé pillant, ahonnan jött. Fel kell aprítani a fát gyorsan, hogy tüzet tudjon gyújtani estére. Holnap meg. Ezt majd megbeszélik együtt.*

A hozzászólás írója (Lorsan Vesryn Illitran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.03 21:02:17

6583. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-03 18:02:16
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217

Játékstílus: Szelíd

//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//

*A borzoi falka pattogva sípolva közeledik. Kis szőrös gombócok hadaként fenyegetően néznek az emberre. Olyan igazán visszataszítóan. Meg ehhez még hozzáadódik egy vörös szem is.
Jaz terve igen nagy sikert arat köreikben. A legtöbb három lábbal muzsikáló ragadozó leragad a kis éteknél, és inkább egymást kezdik szarvaikkal nyársra húzni. Ha a két erdei utazó még visszanéz, hogy hogy alakultak a dolgok nem maradnak le az eldurranó veres szemgolyóról sem, amit két sánta dög hoz össze igen ügyes öklelések, és karmolások közepette.
Ketten, ráadásul két épségben maradt, így nem vitás, hogy kis méretüknek, és pontosan ilyen rövid hajszára teremtett testfelépítésüknek köszönhetően hamarosan már a két futó sarkára tudnának köpni. Amúgy az egész megmozdulás leginkább az "aranyos" kategóriába esik, minthogy két ragadozó pofázmánnyal ellátott nyúl csap le két kifejlett humanoidra, ez nagyjából olyan lehet, mint a birkák, és a pásztor kutyája, a birkák bármikor lázadhatnának. Persze a hasonlóságban is van kivétel, mondjuk, hogy a pásztor kutyája általában fekete, puliféle, nem hasonlít a borzoikra és jó esetben még él is.*

6582. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-03 17:43:45
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217

Játékstílus: Szelíd

//Sa’argathot Ébredése//
//Nitta, Lorsan meg a farkasok//

*Két fejszejellegű fegyver táncát láthatjuk Lorsan előadásában. Immáron az indulatok végre levezetődhetnek, az első farkas feje alatt a földbe fúródik a hideg acél (vagy vas). Szőrös cimboránk nem igazán mozdul tovább. Ilyenek ezek a hullák, ha másodjára is meghaltak. Csendesebbek, és dísztelenebbek, sőt, legtöbbnek igazából használhatatlan a teste is. No nem így a rózsaszínek. Azok olyan kis lesből előugrós kiállhatatlan micsodák. Ez is most fogja magát, és vágtázni kezd. Lorsan megpördül. A satnya teremtés fogai így, dacára annak, hogy mekkora esélyei lettek volna most egy jót kiharapni a férfi bokájából, levegőt harapnak, a levegőből pedig két penge "ollózva" iramlik nyaka felé.
Fémes csattanás. Az elkövetkezendő nyugalom hangja, melyet a szél feltámadása követ. Habár ez a pillanat, mikor a másik szörnylény feje is a földre koppan, a boldogságé kellene, hogy legyen, valami mégsem teljes. A változás, és a bizonytalanság szele ez, olyannyira, hogy mind Lorsan, mind otthon Nitta érezheti, hogy valami nem az igazi. A távolban fekete fellegekből terebélyes villám csattan egy fába...*

6581. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-06-03 10:19:13
 ÚJ
>Jaz Loghin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Sa’argathot Ébredése//
//Úton Amonra//
//Nyílt//

*A legutóbbi vashegyi kirándulás emléke derűsen telepedik rájuk. Bizonnyal kevesen vannak, akik úgy emlékeznek a barbár törzsnél tett vendégeskedésre, hogy "De mókás volt."
Persze nem adták volna el Ewit, vagyis aprópénzért biztos nem, húzza kaján vigyorra ajkát.*
-Jahm, szegények.
*Cukkolja kicsit a lányt, belegondolva mennyire rosszul jártak volna húgával, ismerve annak pukkancsabb, szájalós oldalát.*
-Mivel nem tettük, biztos most is kedvesen fogadnak. Igazán hálásak lehetnek.
*Röhögcsél még röviden azon, hogy a legbosszantóbb portékájukat csak nem sózták rá azokra a szerencsétlenekre, és persze gyorsan hátrál is egy lépést, mielőtt a szöszke még tettleg venne revansot szavai miatt.*
-Jahm.
*Nyugtázza az események időbeli távolságát, és saját kavargó lelkét. Régen, olyan nagyon régen, hogy már igazán szóba sem kellene hoznia, törődni sem érdemes vele. Mármint a csókokkal, apjukról azért nem mondana le ilyen könnyedén.*
-Szóval én most egyszemélyes mentőala.
*Harapja el a mondat végét, és fordítja tekintetét a zajok irányába. Nem szokatlan az itt, az erdőben, épp csak aggasztó.*
-Borzoik.
*Adja az elfojtott, suttogásszerű választ, máris terelve be a leányt háta mögé.*
-Vagy inkább borzoi dögök.
*Nem nagyon maradna, és kezdene alaposabb vizsgálódásba.*
-Mi most szépen, lassan hátrálunk. Aztán futunk.
*Mert ahol hét szőrös, dühös tappancsos van, ott akad még vagy tíz. Ő meg tőreit leszámítva fegyvertelen. Vagy legalábbis kétséges, hogy beszélőkéjével képes lenni hatni ezekre. Lépked hátra párat, tolva maga mögött húgát, miközben tarisznyájában matatva keresi a vacsorára szánt sózott, szárított hús darabkákat, hogy maguktól, és útirányuktól távol hajítsa el azt.
Ha sikerül elterelni a jobb napokat látott fülesek figyelmét, máris rohanásba kezd, maga után vonszolva testvérét. Ha azonban a dögök friss húsra pályáznának, hát kénytelen lesz alkalmas fegyver után nézni, és botot, husángot, tartósabbnak tűnő faágat felkapni az ösvény széléről.*

A hozzászólás írója (Jaz Loghin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.03 10:22:14

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257