Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 51 (1001. - 1020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1020. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-07 20:17:10
 ÚJ
>Laverna Loviatar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 96

Játékstílus: Szelíd

*Még mindig csak fél kézzel csimpaszkodik a fán. Bellgaraf elviharzik felette, nehogy szem elől legyen tévesztve az árnyékuk.
Laverna nagy nehezen visszatornázza magát a fára és feltápászkodik. Már éppen tovább haladna, amikor megpillantja a hosszútőrét az egyik ágba beleszúrva. Összeráncolt homlokkal rántja ki a fából, de nem gondolkozik tovább sokat, gyorsan a sötételf után siet, aki már láthatólag elkapta a fiút. Legalábbis erre utal az a kép, ami a fél-elf szeme előtt van: társa egy kést szúrva ellenfele vállába pofozza a másikat. A lány elképedve bámul, de ezt már igazán megszokhatta volna a férfitól.
A felszólításra, hogy hagyja őket magukra, ölbe tett kézzel ugyan, de arrébb megy. A kérlelő pillantás hidegen hagyja, hiszen a másik csak azt kapja, amit érdemel.
Hátrasétál, úgy, hogy a bokor takarásban tartsa őt, de közben hallgatja, ahogy Bellgaraf mentálisan a halálba kergeti a szerencsétlent.*

1019. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-07 20:01:37
 ÚJ
>Szorrin Drahmat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Napsugárka és az egy erdőlakó//

*Miközben a vaskos könyv sárgás-foszló lapjait lapozgatja kicsit elfoglaltan elgondolkodva így szól ki a lapok közül:*
-Nem olyan szörnyű, hogy az emberfia nem szólhat senkihez. A magány megnyugtatja a lelket és kitisztítja az elmét. Számos szerzetes rend a hegyekbe vonult, hogy a teljes békét keresse. Ők sem boldogtalanok...
*Ezzel megadta a választ a druida Dawnnak.
Ő nem szerzetes, csak egy druida, de a magány Őt is megnyugtatja, főleg fiatalabb éveinek mozgalmassága után... nyugalmasabb napokon leánynézésbe kellett járjon... s azok estéin bálokba, ahol dölyfös és kényes nemes lányok kedvére kellett tegyen... ha viszont el bírt menekülni az estélyekről, akkor a sikátorokban kötött ki és csatlakozott az öklözőkhöz... a nyüzsgő piac és a pezsgő városi élet után nem hiányzik neki cseppet sem a társaság.
Amúgy is kap a sorstól beszélgetőpartnert... betegei vagy épp visszaeső kezeltjeinek képében.
Majd azzal értetlenül, de Dawn felelget Szorrin kérdéseire. A druida nem szól, csak elfoglaltan bólogat, közben fejében találgat... vajon a diagnózisai jók-e.
"Szokott súrlódása lenni az anyjával... tipikus serdülő dolog... lányoknál tovább tart és kicsit mélyebb nyomot hagy mint a férfiaknál. Étkezés? Semmi ellentmondásos nincs ebben, jól eszik és jót... de lehet volna itt még pár kérdés. Meghallgatás? Családjával beszélget nem is csoda... polgári és nemes lányok nem öntik ki a lelküket az utcára... csak szélsőséges esetekben."
Ezek a mondatok motoszkálnak a fejében, miközben néha megvakarja a homlokát. Fel sem emeli a tekintetét Dawnra, aki ettől teljesen összezavarodik s egyből olyan mondatot vág a druidához, amitől láthatóan elszakad benne valami.
Pupillái összehúzódnak... megrendül a jobb szeme, s látható a nyak izmain elváltozik az arca is. Ő udvarolni? Egy idegennek? Egy lehetséges páciensének? Minek nézik Őt? Miféle imposztornak?
A könyv nem mozdul a kezében s csak így felel kissé feszülten.*
-Hölgyem minden tiszteletem az Öné... de most túllőtt a határon. Egy druida vagyok... orvos. Egy orvos soha nem él vissza a pácienseinek a kilétével. SOHA! Ha akarnék sem udvarolnék Önnek, mert az az elveim ellen való. Éppen próbálom diagnosztizálni azt amit elmondott és azt amit álmodott...
*Azzal összecsukja a könyvet s feszültsége aláfagy. Majd így folytatja:*
-Szóval... ha jól sejtem a családfájukban lehet egy kis rákfene. A betegség nem komoly... csak kifejlődhet, ha az életmódjával szakít. Nem lesz szükség gyógyszerre, kezelésre.
*Azzal kicsit higgadtabb arckifejezéssel ismét a falnak dől és így szól:*
-Azaz az álma csak a fantázia szüleménye. Ha az álma értelmét keresi... akkor viszont inkább menjen el egy jósnőhöz. Úgy tudom van a városban a gazdagnegyedben egy.

1018. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-07 01:38:05
 ÚJ
>Bellgaraf Hir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

*Bellgaraf furcsa lelki állapotának köszönhetően sok mindenre képes amire, mások nem, de úgy is bőven megfizeti az árát. Mindenesetre semmibe véve sérülését rohan tovább az ágakon és játszva kikerüli a tőröket amik túljutottak Lavernán. A tolvaj szabályosan falfehér lesz amikor a minden emberi logikában harcképtelennétett Bellgaraf előugrik, és újra átveszi a roham vezetését. A sötételf hamar beéri a megtorpant embert, és előkapja hosszútőrét. Egyszercsak azonban meggondolja magát, és a hosszútőrt, beleállítka egy fába ahonnan Laverna később kiveheti. Gyorsan és kegyetlenül halad áldozata felé akár a jótékony halál. Jéghideg precízséggel ugrál az ágakon. A tolvaj megpróbálja néhány dobótőrrel feltartóztatni a vészesen közeledő halált, de Bellgaraf egy eszelős vigyorral az arcán fordul ki előlük, nem csökkentve tempóját. A rugás mellkason találja a tolvajt, aki erre nagyot esik, le a fáról. Bellgaraf leugrik, és már ott is van a tolvajon, súlyával lefogva azt. A mélységi egyik kezével kihúzza a még mindig karjában levő tőrt, és lenyalja róla saját vérét, majd a tolvaj vállába döfi ezzel szegezve őt a földre. Az természetesen ordít fájdalmában, de ezzel csak feltüzeli Bellgaraf gyilkolási vágyát.*
- Mi a fene vagy te?
*Kérdezi emberünk elszörnyedve, de közben vonaglik a kítól amit a saját tőre okozott neki. A sötételf nem feletkezik meg róla hogy Lavernának ígérte az ölés jogát, de azért kiéli magát egy kicsit. Kétszer vágja arcon az alatta fekvő szerencsétlent, ökölbe szorított kézzel, gyűrüi mind a kétszer felsebzik ellenfele arcát.*
- A halál vagyok, halkabb mint az árnyék, sötétebb mint az éjszaka, és kegyetlenebb mint a sors.
*Közli vészjóslóan és habár ez akár nevetséges is lehetne, az ember majd összeroppan félelemében, közben Bellgaraf vére az arcába csöpög.*
- Laverna hagyj magunkra kérlek, meg kell beszélnünk eggyet-smást.
*Közli mire a tolvaj egy legvégső, megalázkodó, könyörgő pillantást küld a fél-elf felé. Arra kéri Lavernát ezzel a pillantással, hogy ő ölje meg és ne hagyja itt ezzel a lénnyel.*

1017. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-06 20:56:01
 ÚJ
>Dawn Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Szelíd

//Napsugárka és az egy erdőlakó//

*Nem csügged ő, csak sajnálja, hogy valaki ennyire magányosan él. Ő nagy családban nőtt fel, két testvérrel, így el sem tudja képzelni, milyen lehet nélkülük élni, egyedül, távol a világtól. Biztos szomorú, még akkor is, ha a férfi nem ismerné be.*
-Ó nem, nincs vele gond, csak... Nem rossz így? Hogy nincs kihez szólnia? Biztos nagyon magányos időnként...
*Amilyen jótét lélek, máris azon gondolkozik, miként tudna segíteni ezen a gondon. Az ötletek egymást kergetik a fejében, véleménye szerint egyik jobb, mint a másik, de bátorsága még nem nagyon van, hogy fel is sorolja őket. Talán majd kicsit később, ha kiválasztotta a legjobbakat...
Elmeséli az álmát, igyekezve nem túlrészletezni, de így is hosszabbra sikeredik, mint szerette volna. Vajon nagyon untató volt? Feszülten figyeli a férfi arcát, hogy arról vajon mit tudna leolvasni. A töprengésen kívül nem sokat, így amikor Szorrin a könyvvel kezd el foglalkozni, közelebb lépked, közvetlenül a druida mögé, hogy a válla fölött megnézhesse, mit is tanulmányoz annyira. Biztosan olvas...*
-Jóban, igen, bár anyuka néha nagyon dühös, amikor elszököm otthonról, mint például ma... De olyankor csak sopánkodik és kiabál kicsit, aztán pedig apuka lenyugtatja és a vacsoránál már minden olyan, mintha mi sem történt volna. Igen, meghallgatnak, ahogy a testvéreimet is. Enni? Amit anyuka főz, főleg húsokat, zöldségeket, édességeket nem nagyon. Zsírosat annyira nem, csak néha...
*Válaszolgatja meg szinte már értetlenül az egymás után nekiszegezett kérdéseket, majd pedig kikerekedett szemmel pillant végig saját magán. Csak rá kell nézni? Ez most jó vagy rossz? Magas, karcsú és pont annyira izmos, amennyire egy erdőjárónak annak kell lennie, hogy elbírjon a nagyobb vadakkal is.*
-Valami baj van velem?
*Egy kicsit összezavarodott. Csak rá kell nézni? Ez most jó? Vagy rossz? Miért mondja ezeket? Vajon máris úgy nézné őt?*
-Ez valami emberi módja az udvarlásnak? Mert ha igen, akkor még nem találkoztam vele és igen különös.
*Biccenti kicsit oldalra a fejét, ahogy újra Szorrinra néz. Tekintete nyílt és őszinte, valószínűtlen, hogy csak megjátssza magát, tényleg nem érti, hogy hirtelen mi ez a témaváltás. Egyik pillanatban az álmát meséli, a következőben pedig valódi kérdéshadat kap, amit megválaszolhat.*

1016. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-06 13:49:32
 ÚJ
>Laverna Loviatar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 96

Játékstílus: Szelíd

*Nem gondolkozik sokat, odaadja a sötételfnek hosszútőrét, mindenféle gondolkodás nélkül. Így neki maradt a rövidkarja és a dobócsillagai. Nem foglalnak sok helyet és nem is nehezek, ezért ezeket magánál tartja azért, ellentétben Bellgaraf-al, aki mindent levett magáról, de ugyan neki volt is mit.
Laverna habozás nélkül követi őt, úgy kapaszkodik fel a fára, mint valami kismajom, a fürgeségnek sincs híján, gyorsan a sötételf után ered.
Az üldözött alak most hirtelen megtorpan, csak egy másodpercre, így észre veszik. De ebben a pillanatban egy jól kitervelt csapda lép működésbe, kilőve egy tőrt, ami az előtte haladó Bellgarafot találja el. Ugyan megpróbál félreugrani előle, de így is eléggé megsebesül. Laverna eddig csak azért élte túl sérülések nélkül, mert a férfi előtte haladt és így "pajzsként" funkcionált a lány számára.
Az alak egy gonosz vigyort megeresztve feléjük a fák sűrűjéből halad tovább. A fél-elf habozás nélkül követi. Mikor az alak észreveszi üldözőjét, hogy ki is ő valójában, leesik az álla és megtorpan, de úgy, hogy éppen hogy nem esik le az egyik ágról.
Laverna kihasználva a pillanatnyi gyengeséget az ellenség részéről, utána ered és megküldi egy pár dobócsillaggal is. A fiú hamar észbe kap és félre ugrik a felé repülő fém elől. Cserébe viszont dobótőrökkel viszonozza a kedvességet, amit Laverna egy ágra fellendülve a fém sípcsontvédőjével tompít. A hirtelen és igen nagy lendületű mutatványtól kissé elveszti egyensúlyát és az egyik ágon, fél kézzel kapaszkodva tartja magát.*

1015. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-06 10:21:04
 ÚJ
>Szorrin Drahmat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Napsugárka és az egy erdőlakó//

*Szorrin nem érti a lány csüggedtségét. A nők általába kivirulnak, ha megtudják, hogy a druida nem foglalt... ám akkor elmegy a kedvük, mikor meglátják a lakot.
A remete most ezt betudja annak, hogy a másik félben lehet a két felismerés gyorsan és párhuzamosan zajlott le. Bár Dawn ahhoz túl fiatal még, hogy a nagybetűs dámák számítókészségével és fészekrakó ösztönével éljen. Bár a hét ördög sem tudja... a nők fifikásak és hamar érnek. A druida tartományosan így felel.*
-Igen... miért mi vele a gond? Vannak magányos farkasok.
*Felel egyszerűen felhozva az egyszerű példázatot a druida s azzal ráfigyelmez Dawnra, aki elmeséli pironkodva s zavarban a rémálmát.
A druida érzi, hogy a történet valóban az agyszüleménye. Ám nem igen talál olyan motívumot ami betegségre utalna... általa ismert betegségre. Talán a három lábú farkas förmedvény. Ha az ember a 'Fene' nevű veszélyes betegséget általába farkassal és a kaszással asszociálja, talán értelmet kaphat a történt. A 'fenére' kevés gyógymód van, de egészséges életmóddal és jó családi körülménnyel elkerülhető... a 'fene' lelki és testi egészséggel kapcsolatos betegség.
Szorrin nem is igen akar a mese romantikus vagy inkább érzelmes felére koncentrálni. Gondolkodni kezd s lekapva egy könyvet így szól:*
-Mondja... jóba van a családjával? Meghallgatják Önt otthon? Mit szokott enni? Sok zsírosat eszik...? Nem-nem-nem-nem. Csak önre kell néznem nem eszik sok zsírosat...
*Teszi föl a témaidegen diagnosztizáló kérdéseket a druida.*


1014. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-04 22:31:06
 ÚJ
>Bellgaraf Hir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

*Bellgaraf nem hagyja figyelmen kívül a fél-elf szavait, nyomban válaszol is.*
- Nem, nem lett volna muszáj, de élveztem. Mint említettem szeretek ölni, és most házhoz jött a lehetőség. Ha életben hagyom a végén még rám uszítja a városőrséget.
*Közli hidegen, majd tovább vizsgálja a nyomokat. A kérdésre épp kifejezné tanácstalanságát, lévén a nyomok egyszer csak eltűnnek, amikor ő is meglátja a felettük elsuhanó árnyat. Nem gondolkozik soká, hogy mit tesz. Épp elég balfácán a tolvaj, hogy nem ölte meg őket onnan felülről, amíg még nem tudták, hogy ott van. Vagy olyan beképzelt, hogy azt hiszi, hogy nem veszik észre, márpedig ez a sötételf, és egy fél-elf esetén elég valószínűtlen, vagy egyszerűen csak azt akarta, hogy észrevegyék. Az utóbbi lehetőség esetén Bellgaraf bízik magában annyira, hogy azt hiszi nem fog belesétálni egy csapdába. Lecsatolja fegyvereit, és bólint Laverna figyelmeztetésére. Eltart egy fél percig amíg az összes vasat leszedi magáról, persze a gyűrűit magán hagyja. Nem emlékszik, hogy mikor vette őket, de érzi, hogy fontosak voltak számára egykor. Talán a kiesett időszakban kapta, vagy vette, ki tudja. A hosszúkard, a rövidkard, és a dobótőrök, mind a sötételf kezében végzik, majd leteszi a földre.*
- Ja és kölcsönadnád az egyik tőrödet?
*Kérdezi, és leteszi, a mintegy 4 kiló acélt, amit a fegyverei tesznek ki. Ha megkapja a tőrt, akkor azt egy fürge mozdulattal megpörgeti kezében, majd megmarkolja a penge részénél, a keresztvas előtt, és könnyedén felmászik a legközelebbi fára, pusztán egy kezét használva.*
- Gyere elkapjuk mint a villám.
*Közli és el is tűnik a rengetegben. Fürgén halad a fákon, egyenesen az előttük ugráló ember irányába, ugyanis az vesztére kicsit megállt kihallgatni, hogy mire készülnek üldözői. Bellgarafnak el kell ismernie, hogy egész ügyes ember létére, de persze nem olyan jó mint ő. Ekkor derül, ki, hogy miért hagyta, hogy észrevegyék. Egy jó kis csapda lép működésbe, egy kivágódó kés személyében. Egy sötételfnek azért elég jók a reflexei, de még így is csak félig tud elhajolni. A penge átszúrja bal karját, és törzsét is megsebesíti. szerencsére csontot nem ér.*

1013. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-04 15:40:11
 ÚJ
>Laverna Loviatar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 96

Játékstílus: Szelíd

*Ő maga alighanem elmegy a nyomok mellett, amit Bellgaraf kitűnő detektív módjára egyből felfigyel. Ő is tüzetesebben megvizsgálja a nyomot, látszik, hogy még friss és valószínűleg egy férfié.
Mielőtt a fél-elf válaszolhatna, társa máris megindul az erdőbe, egy hirtelen jött árnyék után. Nem teketóriázik sokat, de mire előkapja rövidkardját, a férfi máris eltalálta az idegen térdét dobótőrével.
Laverna összeszűkült szemekkel figyeli az áldozatot. Nem tudja, hogy felismerné-e annyi idő elteltével, de valószínűleg igen. Mielőtt még a sötételf megszólalna, ő már tudja, hogy ez nem az ő emberük volt.
A lány még nyilván elnézi a hirtelen jött támadást az árny ellen, de mikor Bellgaraf hidegvérrel szíven szúrja, azt már ugyan nem hagyhatja szó nélkül.*
- Muszáj volt szegényt megölni? Csak védekezni próbált... *Próbálja menteni a menthetetlent. Talán tényleg olyan életű ember volt aki megérdemelte ezt a sorsot - legalábbis ezzel nyugtatja magát a fél-elf.
Lassan átérnek az erdőbe is. Laverna hirtelen megtorpan.*
- És most merre? *Kérdezi tehetetlenül. De akkor megmozdul valami. Egyenesen a fejük felett. Bellgaraf talán először nem is veszi észre, a földet pásztázva, de Laverna szeme sarkából már az ágak tetejét figyeli. Valaki elsurran közöttük, mégpedig igen gyorsan.*
- Valaki. Fölöttünk. *Suttogja közel hajolva a sötételfhez. Int neki hogy ne nézzen fel, mert akkor biztosan meglóg a tolvaja. Szinte teljesen biztos benne, hogy az ő emberük az, mert megcsillant egy tőr az oldalán, ami a bandájuk jelképe és ráadásul ez az ezüstös, bronzos árnyalat csak az ő családjukra jellemző.
Vár a férfi reakciójára, addig mozdulatlanul áll egy helyben.*

1012. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-03 19:59:50
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542

Játékstílus: Szelíd

Reszkessetek, favágók!//

/Eris/

- Ó, a fene egye meg *mondja Miron, miközben kezével a fejét vakargatja* Na jó, hát akkor te ezzel a hárommal leszel egy csapatban *mutat rá az előbb érkezettekre*, de ne lepődj meg, hogyha ilyen-olyan megjegyzéseket kapsz majd bizonyos testrészeidet illetően. Ha inkább itt hagynád ezt a sok mamlaszt *mutat a részeges favágókra* nyugodtan keress fel. Gyere, megmutatom, hol alhatsz majd.
*A férfi ezek után sietős léptekkel indul el Wron sátra felé, ami több ember elszállásolására is alkalmas, de ha nem is férnek el, még mindig jobb lesz, mint a kiéhezett férfiak között.
A sátorban egy alvó alakot találnak, így Miron nem is igazán szaporítja tovább a szót, elköszön, s elindul a dolgára.*

/Abel/

* A művészlelkű harcos köré egy idő után már-már egy kisebb csapat szemlélődő gyűlik össze, kik együtt gondolkoznak azon, hogy mit is láthatnak a képen. Amint a földön fekvő alak megmozdul, egyik társa odarohan, s visszahelyezi eredeti pozíciójába, hogy Abel tovább tudja folytatni művét. Hiába, ezek az emberek nem igazán beszámíthatók, de úgy tűnik igen könnyű elnyerni a szimpátiájukat.*

/Theraxin, Crangough/

* A favágók minden erejüket összeszedik, hogy Theraxin egyetlen szava se kerülje el a figyelmüket, ám a bamba tekintetüket látván, ez sem volt elég. Nem kevés fejtörés után tisztázódik bennük, hogy mik is a fogadás feltételei, így ketten is fölállnak, hogy egy fejszével gyakorolni próbáljanak. Habár látszólag a saját képzeletükben elhelyezett célt sem tudják eltalálni, bizakodóan lépnek oda Theraxinhoz, hogy nekikezdjenek a hadonászásnak. Épp mikor az egyik munkás a tenyereibe köp, hogy ezzel is biztosabb fogása legyen, lép ki a fák közül egy tagbaszakadt, bőrpáncélba bújtatott ember.
- Na, most talán megtudjuk, hogy mi is végzett a favágókkal *mondja egy zsoldos a társának, kik nem messze állnak a tábortűztől.
A bőrpáncélos alakot még öt ember követi, kik közül csak ketten nem viselnek kardot, így valószínűleg ők azon a favágók, kik elég bátorságot éreztek maguknak, hogy Aldist munkaterületére lépjenek. A csapat köré máris egy kisebb tömeg gyűlik, hogy minden kérdésükre kimerítően válaszoljanak.*

1011. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-03 19:46:53
 ÚJ
>Dariskel Skeldrather avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Szelíd

*Hosszú volt az út, a nap már valóban aludni készül, azonban a fák ismerősnek tűnnek. Meglepő módon a hosszú gyaloglás egy cseppet sem fárasztotta el Dariskelt, sőt éppen ellenkezőleg. Szinte buzog az energiától. A másik pozitívum, hogy az artheniori erdőbe érkezett, amelyből közvetlenül el tud jutni a kovácshoz. "Visszafelé is erre jövök majd, egészen kellemes volt ez a séta." Az erdőben rengeteg dolog változott mióta legutóbb itt járt. Szerencsére vannak ismerős fák, de sokan hiányoznak mellőlük. Nyilván nem véletlenül épült ide a kovácsműhely, hiszen valamivel fel kell tüzelni azt a kohót, hogy aztán elkészülhessenek a kovács remekművei. Dariskel örömmel konstatálja, hogy az évekkel ezelőtt gyakorlatozni használt fa még megvan, bár számos sérülés tarkítja a törzsét. Ezen próbálta ki az azóta is remek szolgálatot tevő számszeríját. Minden esetre zárás előtt egészen hasznos lenne betoppanni egy két kérdésre a kovácshoz, ezért Dariskel sietősebbre veszi a tempót, és az üzlet felé indul.*

1010. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-04-02 22:56:34
 ÚJ
>Dawn Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Szelíd

//Napsugárka és az egy erdőlakó//

-Csak így? Egyedül?
*Kapja fel a fejét Szorrin mondataira. Az erőtlen kis kacaj a végén talán csak még szomorúbbá teszi a szavak súlyát, Dawn pedig egyből világmegváltó ötleteket kezd a fejében forgatni.
Kicsit zavarba jön, amikor a férfi elkezd rémálma után érdeklődni, füle vége pirosodik is rendesen, hiszen pont emiatt is nem hagyta itt az üres házikót, még mielőtt a tulajdonosa visszaért volna.*
-Elég bolondság, nem hiszem, hogy valóban lenne jelentősége... Csak ezek a nyomasztó álmok olyanok, hogy nehéz megszabadulni tőlük.
*Szorrin után lépked vissza a fő helyiségbe, hátulról is alaposan felmérve a gyógyítót. Az elmosódott kép tökéletesen illik rá, még akkor is, ha ez csak elméjének a játéka, hogy utólag alakította ilyenné.
A felkínált helyet inkább nem fogadja el, a falhoz húzódva áll meg, mintha a lehető legkevésbé szeretne zavarni. Még mindig úgy érzi, hogy útban van és csak feltartja a másikat, de továbbra sem tudja rávenni magát a távozásra. Addig biztosan nem, amíg ki nem dobják vagy ő maga ki nem ábrándul.*
-Hát, ha ennyire érdekli...
*Szeme hol a padlót, hol pedig a mennyezetet pásztázza, láthatóan keresgéli a szavakat, azt sem tudja, hogy hol kezdje, mennyire részletezze, hogy érthető legyen, de mégse untassa a férfit.*
-Az egész úgy kezdődött, hogy elmentünk vadászni egy ismerősömmel. Illetve a valóságban nem is ismerem, mert még sosem láttam, de álmomban mégis ismertem... Alig értünk be az erdőbe, amikor elejtett egy szarvast, abból lett volna az aznapi ebéd a táborban. Mivel egy táborban éltünk, szinte már egy egész kis vadászfalu volt igazából. És amikor me... Megadtuk a tiszteletet az állat szellemének, hirtelen kirontott a bozótból egy óriási, fekete farkas, aminek három szeme volt. Nem tudtam mit csinálni, egyszerűen lerázott magáról és a szemem láttára tépte fel az ismerősöm torkát, aki a kezeim között halt meg. Utána eredtem, a nyomok egyenesen a táborhoz vezettek vissza...
*Nyel egy nagyot és szőke hajába túr, látszólag nagyon elmélyülten próbálja ujjaival kibontani a kisebb csomókat, miközben még egy levéldarabot is kiemel az aranyló fürtök közül.*
-Az úton végig a táboriak holttestei feküdtek, csupa olyan férfié, fiúé, akikre felnéztem, akiket szerettem. Még a mesterem is ott feküdt, a vadállat pedig velem szemben állt, még csöpögött a vérük a pofájáról. Meg akartam ölni, de hiába próbálkoztam, azt mondta, hogy nem pusztíthatom el, hiszen ő a részem. Tehetetlen voltam, így végül magam ellen fordítottam a fegyverem, ekkor ébredtem fel.
*Lopva visszapillant Szorrinra, hogy vajon nem unja-e nagyon látványosan a kicsit hosszúra sikeredett beszámolót.*
-Csak egy ostoba rémálom, hiszen ilyen szörnyetegek és átkok nem léteznek.

1009. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-03-31 14:14:11
 ÚJ
>Crangough Svys [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

//Reszkessetek, favágók!//

*A válasz hallatán kissé megfeszül majd kezét ökölbe szorítja, így próbálván levezetni a benne keletkezett feszültséget. Nem Miron hangneme vagy gőgje dühíti fel, ehhez már hozzászokott. Mikor a felszínre érkezett sokszor okozott problémát számára dühének kinyilvánítása miatt. Így ellenszenvét megtanulta magába fojtani de ahhoz máig nem tudott hozzászokni, hogy összehasonlítsák egy emberrel vagy elfel. Most ráadásul egy alkoholista társasághoz hasonlítják akik érzékeit eltompítja a pálinka. Mindezek mellett mindenki tudja, hogy a sötételfek éjszakai látásával nem sok lény érzékei vetekedhetnek. A mélységben ahol a nap se ér el és örök sötétség uralkodik ott nőt fel. Még ezen az éjszakán is mindent lát ráadásul itt a hold és a csillagok is az égbolton ragyognak.*
~Majd akkor is ez legyen a véleményed ha az éjszaka alatt út vágom el a torkod, hogy még az arcom sem fogod látni miközben saját véredben fürdesz. Jól fogok rajta szórakozni.~
*Gyorsan kiveri fejéből e csábító gondolatokat és emlékezteti magát, hogy nagyban múlik Mironon megkapja-e fizetségét a későbbiekben.
Míg a sátrak sűrűje felé lépdel fél szemmel érzékel egy újabb közeledő alakot. Határozottan női alaknak tűnik de ennél több érdeklődést nem mutat az alak iránt.
Megfordul hát és követi társai példáját a sátorállításban. A múltban akadtak jelentkezők akik megmutatták a sátorállítás lépéseit de nem igazán kötötte le a művelet és már elég régen is volt. Nem zavarja kimondottan hisz az egész este előtte áll még és senki sem sietteti. Lassan de biztosan matat a sátor darabjai között. Idővel kezdi elnyerni formáját de nem erős túlzással sem lehetne mestermunkának nevezni. Végül az utolsó merevítő is a helyére kerül. Végigméri munkája eredményét majd megállapítja, hogy nem egy erődítmény de a célnak megfelel. Van hol aludnia és eső esetén sem ázik bőrig.
Tovább már nem szükséges a sátor mellett gubbasztania így azon töpreng mivel üsse el idejét. Theraxin látszólag jól szórakozik néhány fanyüvő társaságában. Egy kis ideig figyeli a fejleményeket majd közelebb lépdel és a tűztől nem messze letelepszik egy rég elszáradt farönkre. Előveszi kardját és köszörűkövet, hogy most is mint mindig megfenje kardját és tőreit. Nem árt ha legjobb állapotában vannak a fegyverei nehogy egy kritikus helyzetben ezen múljon az élete. Élvezi mikor a kő végigsiklik a penge felületén. Mindig is azon kedvenc kevés időtöltései közé tartozott amit bármikor szívesen csinált. Mikor tökéletesnek találta pengéi élét teljes figyelmét a favágók nem épp józan társaságának szentelte. Mikor Theraxin egy kis szünetet tart két mondandója között gyorsan odaszól neki.*
-Remélem akad pár szabad percet a ma este folyamán mert lenne pár apró dolog amit nem ártana megbeszélni.-
*A fanyüvők egy pillanatra rá pillantanak majd mikor rájönnek több mondandóra nem számíthatnak tőle újra Theraxin felé fordítják labilis figyelmüket. Jól szórakoztatja a részeg társaság. Az egyik távolabbi fánál két favágó egymásba karolva támasztja egymást míg végül legyűri őket a gravitáció.*

1008. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-03-30 23:34:11
 ÚJ
>Eris Ludus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Megfontolt

//Reszkessetek, favágók!//

De bizony, hogy zsoldosnak jöttem *nevet rá Mironra.* Kétségtelen, hogy Harald nem a legzseniálisabb ember, akit valaha láttam, de talán most nem hozott olyan rossz döntést, mint ahogy te gondolod, jó uram. Harc közben ismerszik meg a zsoldos, nem békeidőben, amikor pihen a kardja.
*Rettentően mulattatja a férfiak bizalmatlansága az erejével kapcsolatban. Azt persze nem köti az orrukra, hogy már egy bő évszázada koptatja ezt a testet, és csak ritkán esett nagy baja...*
Tehát, mi is lesz a dolgom? *kérdezi, majd, ha választ kap, Wron hollétéről is érdeklődik.*

1007. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-03-30 16:24:35
 ÚJ
>Abel Gastrow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88

Játékstílus: Szelíd

// Reszkessetek, favágók! //

*Sátra végre áll, egészen takarosan néz ki, Abel meg van vele elégedve. Minthogy Miron mind a helyszíntől, mind Aldist meglátogatásától óva inti őket, ezért miután végzett, sátrát odahagyva kóborolni indul a táborban. Pici batyujából előhalássza a duplafedelű rajztáblát, ingzsebében ott lapul néhány széndarab, várva, hogy használják őket. Semmijét nem hagyja szállásán, hiszen nem ismeri az itt lődörgő bagázst, ki tudja, ki mit akar lopni. Elhagyja a harcostábort, a favágók közé igyekszik. Csendesen bóklászik a sátrak, fekvő kocsmatöltelékek között. Gúnyos kis félmosoly villan fel az arcán, amikor egy férfit lát a földön feküdni, koszos szeszes üvegét szinte már vak szerelemmel rejti karjai közé. Hátrébb lép egyet-kettőt, íját, tegzét maga mellé téve a földre ül. Az ingzsebből előkotor egy kemény, vékony széndarabot, és halványan vázolja fel az alvó ember összegubózódott alakját, az italra kulcsolódó kezeit, folyó nyálát, duzzadt arcát.*
"Talán van még nálam egy-két színes kréta." *Ötlik eszébe a gondolat, és tovább turkál zsebeiben, a kis batyu kevéske tartalmát is kiborítja a fűre, és végül elő is kerül néhány aprócska krétadarab. A boldogság persze, nem lehet teljes, hiszen csak vöröset, lilát, kéket és egy épp csak kisujjkörömnyi sárgát talál, de a semminél több. Csak pár részletet fest meg a színekkel, az üveget, a férfi kicsorduló nyálát, az ingén lévő, ismeretlen eredetű, sötét foltot. A többi részletet pedig a szénnel dolgozza ki. Szerencsére úgy tűnik, modellje több órán keresztül fog mozdulatlanul feküdni delíriumában, így Abelnek bőven lesz ideje elpepecselni az apróságokkal a képen. Ha pedig mégis föl akarna kelni, és esetleg még haragudni is akarna a művész fiatalemberre, talán nyilvánvaló, hogy ki lesz a gyorsabb.*

1006. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-03-30 15:20:29
 ÚJ
>Cera Nailoscia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Cravianak igaza lehet, elég hangosan közlekednek ahhoz, hogy mókust lássanak. De Drakhmar ezt a problémát orvosolandó elmeséli, hogy is tanították neki a nesztelen haladást. Bár az okítás elsősorban a kislánynak szól, Cera is élénken figyel, és próbálgatja a hallottakat.*
- Valahogy így?
*kérdezi a sötételfet, miközben nagy koncentráció közepette lépkedni kezd.*
~Ez még akár hasznos is lehet.~
*gondolja jókedvűen. Feltehetően Cravia is próbálgatásba kezd, így vicces képet festhetnek ők hárman. Ami pedig a gombákat illeti, Cera a férfinak ad igazat.*
- Bizony, sokat meg lehet enni, de sok nagyon ártalmas! Mint például ez itt!
*szökken párat, majd leguggol, és egy sötét törzsű és kalapú gombára mutat.*
- Kátránygomba. Azt olvastam nagyon erős hallucinációt okoz, ami akár arra is késztetheti az elfogyasztóját, hogy...
*eléggé belemelegedik az infok közlésébe, de itt megtorpan, nem akarja a kislányt megijeszteni. Mert valószínűleg, ha elmesélné, hogy az áldozat önnön húsát kaparja le lázálmaiban, megakasztaná a lánykát a fejlődésben. De legalábbis rémálmai lennének pár napig. Így inkább máshogy fejezi be a mondatot.*
- Hát, ő, hogy is volt, ja igen, hogy a fejét a falba verje! Szóval inkább ne edd meg!
*javasolja és reméli a kislány elégedett lesz a válasszal. Közben Drakhmarra tekint, vajon ő tudja-e miféle szörnyűségeket élhet át az, aki ebből falatozik.*

1005. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-03-30 13:24:33
 ÚJ
>Solimin Theraxin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 45

Játékstílus: Szelíd

// Reszkessetek, favágók! //

*Még egy keveset szerencsétlenkedik a sátor felállításával, majd végtére sikerül egy épkézláb tákolmányt összeraknia. Bár a tudat már manifesztálódott elméjében, hogy nem alszik ebben olyan szívesen, mint egy rendes ágyon, azonban a hely igényei (pontosabban az igényeinek hiánya) és formái nem adnak más lehetőséget neki.*
"Egy kevés igazítás, pár kötél megfeszítése és nem lehet semmi gond."
*Ezek után körbenéz és szomorúan szemléli, hogy még mindig az erdő közepén van, egy tucatnyi alkoholistával megszállva.*
"És még állítólag én leszek itt képes rendet rakni. Mindegy, inkább jobb, ha úgy teszek, mintha ezek még jobban ellustuljanak. Na persze, mert ennek még lehetne valószínűsíthető esélye. Legalább, ha valami vicceset lehetne csinálni."
*Ekkor eszébe jutott egy nagyon szép és a környezethez eléggé illően igénytelen játék, ami talán feldobhatja a kedvét és most szinte bárkit ideális alanynak érez rá, hogy vele játszhasson. Miután úgy érzi, hogy a sátrát nem kell már tökéletesítenie, leül az egyik még tűz körül táborozó 4-5 fős favágócsapathoz, hogy félig titkolt szándékkal, hogy szórakoztatása érdekében növelje a kórházi sátrak látogatottságát egy kevéssel. A társaság érdeklődő nézéseit két üveg pálinkával hárítja el, melyet érezhető szándékkal bead a közösbe, hogy nehogy szórakozás nélkül maradjanak a 'derék' urak. Egy udvarias köszönés keretében felveszi az egyik kedves álmosolyát, mint már egy széthordott díszt és meglepődik, hogy még mindig sikerül vele az őszinteség látszatát adnia. Bár a színészkedést nem itt kéne alkotnia, ugyanis ebben a társaságban már úgysem tudnak az arcáról olvasni, de ha beválik, amire gondol az minden baját el fogja mulasztani. A beszélgetéseikbe belehallgatózik, néha hozzászól egy keveset, aminél úgy érzi, hogy a közösségnek tetsző választ tud adni, majd egy kisebb idő után, mikor a téma hangulata és hangereje lejjebb hagyott, a szünet csendességét kihasználva felteszi a világ legtöbb balesetét és legmegfontolatlanabb cselekedeteit okozó kérdését, kemény és gonosz szándékossággal.*
-Ki az a bátor, aki mer fogadni velem 20 aranyban, hogy...
*Egyenlőre körbenéz, ki ugrott már rá a kérdésre még a feladata megtudatosulása nélkül, így a a potenciális idiótákat kifürkészve. Az alkohol és az unalom mellette áll, ugyanis mindenki éhezik az akcióra, amit ezekből a majmokból kicsavarhat. Majd a táskájába nyúl, keresve valami alkalmas tárgyat, míg végül a keze egy-két törékeny tárgyon való áthaladás után egy értéktelen és érdemtelen 1 dm átmérőjű fagolyóba csúszik bele.*
-... egy szakértő favágó képes a baltájával képes ezt a fagolyót átvágni, de a levegőben!!! Hogy még esélytelenebb legyen rám nézve, ha én vesztek, csak 10 aranyat kell nekem átadni, míg ha nyerek, én 20-at adok. A golyót igény szerint én vagy egy harmadik személy dobja el, legalább 8-12 méterről. Bárki jelentkezhet, de azt hiszem, csak 3 golyó van a táskámban...
"Van szerintem akár 6 is, de első blikkre inkább megnézem, hogy érdemes-e mulattatni magam, aztán majd ha túl rosszul sikerül, csak 60 aranyam bánja, nem nagy gond..."

1004. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-03-30 13:04:51
 ÚJ
>Drakhmar Yskallyon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Szelíd

*Drakhmar érdeklődve figyeli, ahogy a két lányka próbálja követni példáját, a zajtalan mozgásban. Az sem kerüli el figyelmét, hogy Cravia elszomorodik, hisz a mókusok el fogják kerülni, ha ilyen zajban halad. Erre odalép mellé, és magyarázni kezd.*
- Ha igazán halkan akarsz haladni, akkor úgy lépkedj, mintha egy gömb lenne a cipőd helyén. Először a sarkadat tedd le, és szépen gördülj végig az egész talpadon, végül, amikor felemeled, akkor már csak a lábujjad legyen lent. És az erőt ne a föld kapja, hanem inkább előre haladj vele. Nekünk legalábbis így tanítják, gyerekkorunktól kezdve.
*Mondja, közben igyekszik saját lépéseiben látványosan kiemelni az éppen említett elemeket.*
- Az, hogy faágra lépsz-e csak odafigyelés kérdése. Ha sokáig figyelsz rá egy idő után magától fog menni. Akár egy hónap alatt elsajátítható, ha sokat vagy erdőben.
*Közli, és a második gombákra vonatkozó kérdésre is válaszol.*
- Lehet, hogy látunk majd, de ne edd meg. Néhány gomba mérgező. Tudod azért, hogy ne egyék meg őket a vadállatok. Így védekeznek.
*Magyarázat közben hátrapillant, hogy ellenőrizze az elfet. Úgy látszik ő már jobban boldogul, de úgy látszik ő már magabiztosabb. Eközben lassan meg is érkeznek.*

1003. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-03-30 11:45:52
 ÚJ
>Cravia Syenen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

*Valami régen nem érzett jókedvvel veti bele magát a futásba, s ahogy a két lány nevet, nem lehetnek meglepődve, ha a város túlsó részén is hallják, hogy erre járnak. De ez a szőkét csöppet sem zavarja, nem is igazán érdekli más, csak Cera, meg a futás. Igaz, néha vigyáznia kell, hogy el ne essen, de azért nagyrészt tudja tartani az iramot Cerával, még apróbb lábain is.
Közelednek az erdőhöz, Cravia pedig madarak csiripelését hallja, és azt a jól ismert növény- és erdőszagot. Olyasmi, mint tegnap este, de most minden napfényben szikrázik, ez sokkal biztonságosabb.
~ Sokkal jobb itt, mint lent a mélyben. Ha sötételf lettem volna, biztos nem maradok a barlangokban. ~
Gondolja magában, ekkor elérik az erdő szélét, és Cera szinte lassítás nélkül megáll, minek következtében Cravia kis híján elesik, de még éppen sikerül megállnia két lábán. Lihegve támaszkodik két kézzel a combjaira, s pár másodpercig szemez a földön lévő kavicsokkal, míg felnéz. Elég csapzott benyomást kelt, arca kipirult, szőke haja kócosan a szemébe, és mindenhova máshova lóg, csak oda nem, ahova kéne neki, a lányka azonban vigyorog.*
- Ez jó volt.
*Helyesli Cera kijelentését.
Folytatják útjukat az erdő belsejében, a tisztás felé. Cravia is kis híján elbotlik néha egy-egy kőben, vagy beakad a lába egy faágba, így kicsit csetlik-botlik, de azért igyekszik vigyázni és követni a sötételf példáját.
Érdeklődve nézi a fákat, melyeken sarjadnak már a rügyek, és a bokrokat, na meg persze mindent, ami a földön van.*
- Mókusok? *Kapja föl a fejét izgatottan.* Biztosan vannak itt! De biztos elbújnak, mert mindig törik ág, amikor lépek.
*Mondja csüggedten, s erre rákontrázva ismét rálép egy faágra...*
- Ti láttok gombát? *Érdeklődik hirtelen.* Úgy tudom, azokat meg lehet enni...
~ És nem lesz fekete tőlük a bőröm. ~
Teszi hozzá kuncogva gondolatban.*

1002. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-03-30 10:24:13
 ÚJ
>Cera Nailoscia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Úgy tűnik Cravia partner a futásra, így a két lány kacagva szalad végig az előttük lévő ösvényen. Azonban ahogy az erdőhöz érnek, Cera lihegve megálljt parancsol a lánykának.*
- Huhh... ez jó volt...
*mondja mosolyogva és levegő után kapkodva. Drakhmar kijelentésére bólint, és megindul arra, amerre a férfi mutatott. Neki kevésbé megy a zajtalan, kecses előrehaladás, de azért jobban csinálja mint egy ork. Igazából jó is lenne, ha nem lépne rá minden második alkalommal egy száraz faágra, hogy az hangos reccsenéssel tudassa az állatokkal, itt bizony jár valaki.*
- Szerintetek látunk majd mókusokat?
*kérdezi érdeklődve.*

1001. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2013-03-29 21:04:23
 ÚJ
>Drakhmar Yskallyon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Szelíd

*Drakhmarnak a kislányok futása annyival teszi nehezebbé a haladást, hogy nagyobbakat kell lépnie, és kicsit gyorsabban, de tudja tartani a tempót. Lassan beérnek az erdőbe közben megerősíti előbbi kijelentését.*
- Igen, erre van a tisztás.
*Mutatja az utat, de egyébként békén hagyja a két lánykát. Megérti, hogyha azok félnek az erdőben, de mellette nincs mitől. Ugyan ki támadna meg egy fegyveres sötételfet pláne, ha az több mint két méter... Az erdőben alkalmazkodik az állatok környezetéhez. Mozgása kecses, és zajtalan, minden neszre odafigyel, és azonosítja, ha tudja.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257