Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Artheniori erdő | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 209 (4161. - 4180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257
4180. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 22:40:50
Üzenet elküldve: 2015-03-18 22:40:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Mágustusa //
*Most, hogy Etheával lezárták a fogadást, ő is a tusának szenteli figyelmét. Amíg nem mennek át a Harci torna helyszínére, addig fel se hozza a témát, csak ha megteszi helyette más.
Isurii vízözönjétől arrébb araszolnak ugyan, de innen is szépen látni a párbajt, ami egyre durvábbnak tűnik a félvér szemében. Persze, a Tharg lány felgyújtása is elég komolynak látszott, de azt egy kis hempergéssel megoldotta a hóhajú.
Miután megdermesztette az eddig tűzmágusnak hitt formát, amaz jégveréssel próbálkozik, aminek se Jane, se senki nem örül a nézők közül, legalábbis azok biztos nem, akik túl közel állnak a párbajozókhoz. Szerencsére azonban megússzák a diónyi jégdarabok fejükre történő koppanását.
Ellenben Isuriival, aki ettől nem esik kétségbe, hanem bevarázsolja eddig szerzett sérüléseit.*
~Most már illene szétrúgni a csuhás seggét.~
*Kaganra pillant hátha amaz kiad egy parancsot, hogy feltűnés nélkül repítsenek golyót vagy tőrt a tűzmágus tetszőleges részébe, de nem. Csak készenlétben kell maradni.
A lezajló párbeszéd végkimenetele nem lepi meg a félvért. Bár nem ismeri Isuriit, gondolta, hogy állja a sarat és harcol, amíg tud. Reméli, hogy ez nem megy a lány testi épségének túlzott rovására. Elismerően biccent felé, hiába tudja, hogy nem rájuk figyel.
Egyelőre készenlétben áll, ahogy eddig és nézi, ahogy az összegyűjtött víztömeg alakot ölt.*
// Mágustusa //
*Most, hogy Etheával lezárták a fogadást, ő is a tusának szenteli figyelmét. Amíg nem mennek át a Harci torna helyszínére, addig fel se hozza a témát, csak ha megteszi helyette más.
Isurii vízözönjétől arrébb araszolnak ugyan, de innen is szépen látni a párbajt, ami egyre durvábbnak tűnik a félvér szemében. Persze, a Tharg lány felgyújtása is elég komolynak látszott, de azt egy kis hempergéssel megoldotta a hóhajú.
Miután megdermesztette az eddig tűzmágusnak hitt formát, amaz jégveréssel próbálkozik, aminek se Jane, se senki nem örül a nézők közül, legalábbis azok biztos nem, akik túl közel állnak a párbajozókhoz. Szerencsére azonban megússzák a diónyi jégdarabok fejükre történő koppanását.
Ellenben Isuriival, aki ettől nem esik kétségbe, hanem bevarázsolja eddig szerzett sérüléseit.*
~Most már illene szétrúgni a csuhás seggét.~
*Kaganra pillant hátha amaz kiad egy parancsot, hogy feltűnés nélkül repítsenek golyót vagy tőrt a tűzmágus tetszőleges részébe, de nem. Csak készenlétben kell maradni.
A lezajló párbeszéd végkimenetele nem lepi meg a félvért. Bár nem ismeri Isuriit, gondolta, hogy állja a sarat és harcol, amíg tud. Reméli, hogy ez nem megy a lány testi épségének túlzott rovására. Elismerően biccent felé, hiába tudja, hogy nem rájuk figyel.
Egyelőre készenlétben áll, ahogy eddig és nézi, ahogy az összegyűjtött víztömeg alakot ölt.*
4179. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 22:08:45
Üzenet elküldve: 2015-03-18 22:08:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Egy sötételf vándornő//
* Már nem számolja a napokat, az élelme pedig az utolsókat rúgja, magyarán elég kevés ahhoz, hogy 1 napra elég legyen. Kezdi érezni a lábában a kilométereket, amiben az a legmegdöbbentőbb tény, hogy egyáltalán nem erőltetett menetben tette. Mégis a lába sajog, sőt olykor érzi, hogy nagyon be akar görcsölni. Többször áll meg, hogy alapos pihenés és lábmasszírozás után megtegyen tíz kilométert három óra alatt. Szinte döcög és kínlódik, emellett nincsen senki, aki a terhén könnyítene. Kezdi belátni, hogy elsőnek jónak tünt ez a kalandozás, azonban megfelelő fizikai erőnlét szükséges. Mivel nemes kisasszony, így sosem kellett ennyit gyalogolnia, mint a jelenlegi helyzetben. A lába meg folyamatosan jelzi neki, hogy nem kellene feszítenie a húrt. Odáig fajúl a dolog, hogy azt a pár váltás ruhától megszabadul, amik alapjában véve szakadtak. Az első jött ment idegennek ajándékozza őket, aki meglehetősen furán néz rá. Azon van, hogy könnyítsen a batyuja súlyán, ezáltal könnyebb haladni. Fogalma sincs, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy ebbe a városba megérkezzen épségben és egészségesen. A táj változik, ami fokozatosan említésre méltó, sőt egy picikét el tudja terelni a fáradtságát és nyűgjeit. Néha megáll egy-egy fánál, miközben abban reménykedik, hogy egyszer vége lesz ennek a nagy rengetegnek és megpillantja végre a célpontját. A gondolata közben azon forog, hogy egy forró fürdő lesz az, amit elsőre kér, aztán a másik az egy hetes nyugalom. Tökéletes párosítás, aztán mehet felfedezni magát a várost. Jó időtöltésnek néz ki, amit természetesen így akar megvalósítani. Senki sem fogja őt kirobbantani a puha meleg ágyból, vagy annak kénytelen lesz ellőni a lábát. Húsz perc cammogás után végül kiér az erdő szélére, ami egyből egy sóhajtást csalogat ki Rylből. Kisebb öröm mámor fut át rajta, ám az arcán jól látható a fáradtság. Megindul a fűsávon, hogy a város pereméig menjen. Arra megy, amerre a lába viszi. A legközelebbi utat választja, s reméli nem kell kerülnie. Meglepetésére egy ajtóhoz érkezik, ami mögött valami van. Mikor meghallja a csörgést belülről, akkor van fogalma arról, hogy milyen hely ez. Megkapaszkodik az ajtófélfában, majd maradék tartalék energiáját fekteti bele, hogy elérjen a kúriába. Benyit, aztán meglátja mi fog történni.*
* Már nem számolja a napokat, az élelme pedig az utolsókat rúgja, magyarán elég kevés ahhoz, hogy 1 napra elég legyen. Kezdi érezni a lábában a kilométereket, amiben az a legmegdöbbentőbb tény, hogy egyáltalán nem erőltetett menetben tette. Mégis a lába sajog, sőt olykor érzi, hogy nagyon be akar görcsölni. Többször áll meg, hogy alapos pihenés és lábmasszírozás után megtegyen tíz kilométert három óra alatt. Szinte döcög és kínlódik, emellett nincsen senki, aki a terhén könnyítene. Kezdi belátni, hogy elsőnek jónak tünt ez a kalandozás, azonban megfelelő fizikai erőnlét szükséges. Mivel nemes kisasszony, így sosem kellett ennyit gyalogolnia, mint a jelenlegi helyzetben. A lába meg folyamatosan jelzi neki, hogy nem kellene feszítenie a húrt. Odáig fajúl a dolog, hogy azt a pár váltás ruhától megszabadul, amik alapjában véve szakadtak. Az első jött ment idegennek ajándékozza őket, aki meglehetősen furán néz rá. Azon van, hogy könnyítsen a batyuja súlyán, ezáltal könnyebb haladni. Fogalma sincs, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy ebbe a városba megérkezzen épségben és egészségesen. A táj változik, ami fokozatosan említésre méltó, sőt egy picikét el tudja terelni a fáradtságát és nyűgjeit. Néha megáll egy-egy fánál, miközben abban reménykedik, hogy egyszer vége lesz ennek a nagy rengetegnek és megpillantja végre a célpontját. A gondolata közben azon forog, hogy egy forró fürdő lesz az, amit elsőre kér, aztán a másik az egy hetes nyugalom. Tökéletes párosítás, aztán mehet felfedezni magát a várost. Jó időtöltésnek néz ki, amit természetesen így akar megvalósítani. Senki sem fogja őt kirobbantani a puha meleg ágyból, vagy annak kénytelen lesz ellőni a lábát. Húsz perc cammogás után végül kiér az erdő szélére, ami egyből egy sóhajtást csalogat ki Rylből. Kisebb öröm mámor fut át rajta, ám az arcán jól látható a fáradtság. Megindul a fűsávon, hogy a város pereméig menjen. Arra megy, amerre a lába viszi. A legközelebbi utat választja, s reméli nem kell kerülnie. Meglepetésére egy ajtóhoz érkezik, ami mögött valami van. Mikor meghallja a csörgést belülről, akkor van fogalma arról, hogy milyen hely ez. Megkapaszkodik az ajtófélfában, majd maradék tartalék energiáját fekteti bele, hogy elérjen a kúriába. Benyit, aztán meglátja mi fog történni.*
4178. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 22:05:11
Üzenet elküldve: 2015-03-18 22:05:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
// Tavaszünnep //
// Mágustusa //
//Moonxylwery Dwirinthalen, Worenth Yosden //
*Eddig kényelmes távolságból szemlélte az eseményeket, hiszen nem tűnt olyan komolynak, még az esés sem, bár remélte, hogy ez majd hátrálásra készteti Moont és persze rá is rója a kötelező tiszteletkört, amivel egészségügyi állapotát megérdeklődje. Őt csak a víz kellemes hullámai érték el, ügyelt is arra, hogy így legyen, viszont a jégverés eléggé egyértelművé tette közbeavatkozását a helyzetbe, amellett, hogy ez már rá is kihat, oly mértékben, amit a bódé teteje felfog, de számára ettől még erősen zavaró. Mire sikerült nagyjából összepakolnia magát, már el is múlik az esemény, ez betudható annak, hogy nem tudott felkészülni Moon pályára lépése előtti sebesüléseire vagy arra, hogy az első mágia még nem készteti hátrálásra, szerencsére a mostani igen, bár lehet, kicsit megkésve. Sürgetett léptekkel halad, majd mivel szerencsére nem halálos sebesülésről van szó, ezért még szorít időt a formalitásoknak.*
-Üdvözletem mindenkinek, gyógyászati laikum jelentkezik professzionális feladatra, a nevem Nestar Erefiz. Még pár lépés nem árthat kicsit messzebb, de ez pusztán csak magánvélemény.
*Köszön a kettősnek egy kis humort is beleszőve betoppanásába, de érthetően inkább Moon sebére kíváncsi. Remélhetően, ha az előző ital nem gyógyította volna be a sebesülést, akkor tudjon szolgálni olyannal, ami viszont igen. Még teásbögréje, a hozzátartozó alátéttel elkíséri, mint útitárs, nem szeretné még azelőtt kiönteni, hogy megbizonyosodjon egy rögtönzött keverő szükségességéről. Nem akarja pocsékba kiönteni sem.*
// Mágustusa //
//Moonxylwery Dwirinthalen, Worenth Yosden //
*Eddig kényelmes távolságból szemlélte az eseményeket, hiszen nem tűnt olyan komolynak, még az esés sem, bár remélte, hogy ez majd hátrálásra készteti Moont és persze rá is rója a kötelező tiszteletkört, amivel egészségügyi állapotát megérdeklődje. Őt csak a víz kellemes hullámai érték el, ügyelt is arra, hogy így legyen, viszont a jégverés eléggé egyértelművé tette közbeavatkozását a helyzetbe, amellett, hogy ez már rá is kihat, oly mértékben, amit a bódé teteje felfog, de számára ettől még erősen zavaró. Mire sikerült nagyjából összepakolnia magát, már el is múlik az esemény, ez betudható annak, hogy nem tudott felkészülni Moon pályára lépése előtti sebesüléseire vagy arra, hogy az első mágia még nem készteti hátrálásra, szerencsére a mostani igen, bár lehet, kicsit megkésve. Sürgetett léptekkel halad, majd mivel szerencsére nem halálos sebesülésről van szó, ezért még szorít időt a formalitásoknak.*
-Üdvözletem mindenkinek, gyógyászati laikum jelentkezik professzionális feladatra, a nevem Nestar Erefiz. Még pár lépés nem árthat kicsit messzebb, de ez pusztán csak magánvélemény.
*Köszön a kettősnek egy kis humort is beleszőve betoppanásába, de érthetően inkább Moon sebére kíváncsi. Remélhetően, ha az előző ital nem gyógyította volna be a sebesülést, akkor tudjon szolgálni olyannal, ami viszont igen. Még teásbögréje, a hozzátartozó alátéttel elkíséri, mint útitárs, nem szeretné még azelőtt kiönteni, hogy megbizonyosodjon egy rögtönzött keverő szükségességéről. Nem akarja pocsékba kiönteni sem.*
4177. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 22:04:01
Üzenet elküldve: 2015-03-18 22:04:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Mágustusa //
*Míg ő nyalogatja sebeit, addig Eralil is kihasználja a ki pihenőt és elkezdi kiolvasztani magát a jég börtönéből. Nagyjából egy időben végezhetnek mindketten aktuális tevékenységükkel.
Isurii ez idáig abban a hitben élt, hogy nem fog víz varázslatokat használni ellenfele, stratégiája erre épült, így azonban újra kell terveznie a dolgokat, mert nem akar a másiknak segíteni.
Lehajolva a földön az egyik tócsához formálja azt kedve szerint és lemondóan csóválja meg fejét.*
-Nem tehetem.
*Szólal meg a párbaj alatt először. Büszkébb annál, minthogy testi épségét féltve visszalépjen. Ha annyira tartana a sérülésektől akkor bele sem vág a mágustusába.
A következőkre már csak jót mosolyog. Neve épp oly ismert lehet, mint a férfié - az hogy egymásról eddig nem hallottak pusztán a véletlen műve lehet.
Nem tudja miért gondolja ellenfele, hogy Isu nem ismer még nagyon sok másik varázslatot, de talán nem is gondolja komolyan, csak bepróbálkozott, hátha sikerül elbizonytalanítania a nőt.
Ami az ajánlatot illeti a párbaj kimenetelétől függetlenül szívesen veszi ha tőle tapasztaltabbak megosztják vele tudásukat, de ezért feladni nem fogja, hiába fenyegeti és próbálja megvesztegetni őt a másik mágus.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására egy közelben lévő, kisebb víztömeget tud bármilyen alakra formálni, de arrébb mozdítani nem.
// Mágustusa //
*Míg ő nyalogatja sebeit, addig Eralil is kihasználja a ki pihenőt és elkezdi kiolvasztani magát a jég börtönéből. Nagyjából egy időben végezhetnek mindketten aktuális tevékenységükkel.
Isurii ez idáig abban a hitben élt, hogy nem fog víz varázslatokat használni ellenfele, stratégiája erre épült, így azonban újra kell terveznie a dolgokat, mert nem akar a másiknak segíteni.
Lehajolva a földön az egyik tócsához formálja azt kedve szerint és lemondóan csóválja meg fejét.*
-Nem tehetem.
*Szólal meg a párbaj alatt először. Büszkébb annál, minthogy testi épségét féltve visszalépjen. Ha annyira tartana a sérülésektől akkor bele sem vág a mágustusába.
A következőkre már csak jót mosolyog. Neve épp oly ismert lehet, mint a férfié - az hogy egymásról eddig nem hallottak pusztán a véletlen műve lehet.
Nem tudja miért gondolja ellenfele, hogy Isu nem ismer még nagyon sok másik varázslatot, de talán nem is gondolja komolyan, csak bepróbálkozott, hátha sikerül elbizonytalanítania a nőt.
Ami az ajánlatot illeti a párbaj kimenetelétől függetlenül szívesen veszi ha tőle tapasztaltabbak megosztják vele tudásukat, de ezért feladni nem fogja, hiába fenyegeti és próbálja megvesztegetni őt a másik mágus.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására egy közelben lévő, kisebb víztömeget tud bármilyen alakra formálni, de arrébb mozdítani nem.
4176. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 21:26:52
Üzenet elküldve: 2015-03-18 21:26:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Mágustusa//
*Mély levegőt vesz, mikor Isurii árhulláma végigver a népen, de alig van ideje "megnyugodni", mert a másik mágus sem rest, és jégveréssel válaszol a Thargodar-lány Jégbörtön-mágiájára. Kagan ugyan nem túl járatos a varázslatokban, de a mágiaágak közötti ilyen magától értetődő váltás egy harcosnak is sokat mond: kevés az olyan fegyverforgató, aki karddal, buzogánnyal, pikával és tőrrel is eredményes. Még maga a vezér is csak hat-hét féle fegyver forgatásában tartja magát ügyesnek.*
~ Ez lehet, hogy még nagy falat lesz, húgi. ~ *mindazonáltal egyelőre Isurii jól helytáll, és nem adja meg magát Eralil egyre komolyabb szóbeli fenyegetései hatására sem.*
*A jégverés hatására felkapta pajzsát, de a mágia hatósugara nem ért el hozzájuk, hiszen elhátráltak-sodortattak Isurii varázsa miatt. Tekintete Khanék keresi, ezúttal nem megrovó, hanem figyelmeztető célzattal: épp itt az ideje felkészülni. Viszont kissé elbizonytalanodik: a tűzmágus elég nagyhatalmúnak tűnik ahhoz, hogy komolyabban is ártson a párbajban (teljesen szabályosan és törvényesen) Isuriinak, mégsem teszi, csak fenyegetőzik, és lassan növeli - ahogy a lány is - mágiája erejét.*
- Hmphm. *előhalászott pajzsa takarásában visszadugja a dobótőrt a tokjába és próbál lehiggadni. Közben Isurii kisebb sebeit gyógyítgatja, míg Eralil megkísérli kibányászni magát börtönéből, hogy kellemetlen fekvő helyzetén enyhítsen.*
~ Most kellene megölni. ~ *sóhajt fel, de már tudja, hogy ez most vélhetően elmarad.*
- Maradjatok készenlétben. *dörmögi a lányoknak, de már kevesebb harci méreggel hangjában. Agya a szokásos "barbár" fokozatból elkezd vezérlő fejedelem fokozatban kapcsolni, és a harcos lassan háttérbe szorítja az opportunista törzsfőnök.*
- Vajon miféle ember ez a fickó? Már ha ember. *morogja maga elé, szinte költői kérdésként. Persze, a férfi rajta van a megbízási listán, de... vannak más szempontok is.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.18 22:44:39
//Mágustusa//
*Mély levegőt vesz, mikor Isurii árhulláma végigver a népen, de alig van ideje "megnyugodni", mert a másik mágus sem rest, és jégveréssel válaszol a Thargodar-lány Jégbörtön-mágiájára. Kagan ugyan nem túl járatos a varázslatokban, de a mágiaágak közötti ilyen magától értetődő váltás egy harcosnak is sokat mond: kevés az olyan fegyverforgató, aki karddal, buzogánnyal, pikával és tőrrel is eredményes. Még maga a vezér is csak hat-hét féle fegyver forgatásában tartja magát ügyesnek.*
~ Ez lehet, hogy még nagy falat lesz, húgi. ~ *mindazonáltal egyelőre Isurii jól helytáll, és nem adja meg magát Eralil egyre komolyabb szóbeli fenyegetései hatására sem.*
*A jégverés hatására felkapta pajzsát, de a mágia hatósugara nem ért el hozzájuk, hiszen elhátráltak-sodortattak Isurii varázsa miatt. Tekintete Khanék keresi, ezúttal nem megrovó, hanem figyelmeztető célzattal: épp itt az ideje felkészülni. Viszont kissé elbizonytalanodik: a tűzmágus elég nagyhatalmúnak tűnik ahhoz, hogy komolyabban is ártson a párbajban (teljesen szabályosan és törvényesen) Isuriinak, mégsem teszi, csak fenyegetőzik, és lassan növeli - ahogy a lány is - mágiája erejét.*
- Hmphm. *előhalászott pajzsa takarásában visszadugja a dobótőrt a tokjába és próbál lehiggadni. Közben Isurii kisebb sebeit gyógyítgatja, míg Eralil megkísérli kibányászni magát börtönéből, hogy kellemetlen fekvő helyzetén enyhítsen.*
~ Most kellene megölni. ~ *sóhajt fel, de már tudja, hogy ez most vélhetően elmarad.*
- Maradjatok készenlétben. *dörmögi a lányoknak, de már kevesebb harci méreggel hangjában. Agya a szokásos "barbár" fokozatból elkezd vezérlő fejedelem fokozatban kapcsolni, és a harcos lassan háttérbe szorítja az opportunista törzsfőnök.*
- Vajon miféle ember ez a fickó? Már ha ember. *morogja maga elé, szinte költői kérdésként. Persze, a férfi rajta van a megbízási listán, de... vannak más szempontok is.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.18 22:44:39
4175. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 21:19:55
Üzenet elküldve: 2015-03-18 21:19:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
// Az Unikornis átka //
*Ha eddig úgy érezte, nem érti meg, mi folyik körülötte? Namajdmégmost. Khream döbbenten néz, mint aki nem is érti, miről beszél a lány. A pap viszont átveszi a vezetést, és végülis kimondja a nyilvánvalót, a helyzet ellentmondásosságát, ami ugyan kérdésessé tette a két férfi fejéhez vágottakat, ám nem magyarázta meg. A tömeges értetlenség elsimítására a pap szépen elmagyarázza álláspontját. ~Hogy nem is tudták egész végig, mi folyik körülöttük? A saját falujuk tőrbe csalta őket is?~ Ezt először még naiv fejjel is nehezen fogadja be, ám nagyjából a helyére kerül minden, amit mond a pap, s ez egyelőre el is altatja gyanakvását.*
- Akkor... Akkor ti nem a többi falusival vagytok.
*Zavartan igazgatja a haját. ~és az előbb majdnem leharaptam a fejüket... Bár még mindig jobb, mintha az óriás jött volna be ide.~ Egyelőre úgy dönt, a legjobb megoldás, ha bízik bennük. Főleg, mert más lehetőség nincs is. Még egy békítőnek szánt mosolyt is megereszt, amikor a pap a vállára teszi a kezét.*
- Milyen terv?
*Ám – ha minden úgy jön ki, ahogy kell – ahelyett, hogy válaszolnának, a terv szépen kibontakozik előtte. Először értetlenül mered az összeesőkre, majd az elhangzottakból csakhamar leesik neki, hogy ez is a terv része. Méghozzá valóban beválni látszik, a kintiek reakciója alapján, s így hamar kinyílik az ajtó, melyen át a pap és Khream után veti magát ő is. Miután a pap elmondja az instrukciókat Agbrervének, Raeyan még hozzáteszi:*
- Tedd, amit mond!
*Ezzel megpróbálja megerősíteni, hogy ő az elhangzottak alapján megbízhatónak ítélte őket, csak hogy egy, az óriás ne rontson inkább a két falusira, kettő, hogy még hallgasson is rájuk. A lándzsáját is megtalálja út közben, amit eldobott korábban. Azután megkezdődik a kántálás, miközben a koboldok tovább özönlenek. Raeyant is hamar megtalálja kettő, melyekkel már nem tud mit kezdeni a fegyverrel, így azt ledobja maga mellé-mögé, (egyik lábával rálép, biztos, ami biztos) s kezeit inkább a nyakát fojtogató kobold kezére fonja. Megpróbálja kicsavarni a csuklóját, s ha ez sikerül, s talán gyengül is a kobold fogása, akkor egy lendületes előrehajlással a válla/feje fölött megpróbálja átdobni előre – és egy kis szerencsével sikerül pont a lábát gépelő koboldra ráhajítani. Ha a szorítást mégsem sikerül lefeszítenie, úgy megpróbál nekiszaladni a legközelebbi stabil oszlop, vagy falszerű képződménynek – természetesen kobolddal előre. Ha le tudja vakarni a hátáról a koboldot bármiféleképpen, és a másik még épségben van, azt egy talpas rúgással megpróbálja hatástalanítani, de legalábbis arrébb rakni. Csak ezek után veszi fel újra a lándzsát, hogy azzal harcoljon tovább. Először azt nézi meg, hogy az előbbi két kis páncélosból maradt-e valami, s ha azok még támadnának is, akkor szúrásokkal próbálja rendezni a sorukat. De ugyanígy próbálja intézni a többi koboldot is – immár nincs helye szánalomnak, vagy óvatosságnak. Meglát egy koboldot, amint fajtársával törli a földet, s a ruházat – a tőle kapott kabát, vagy épp a bőrköpeny - alapján az alsót Arsenornak azonosítja be. Ha láthatóan szükség van rá, besegít neki is egy szúrással (az ellenségre). Saunt viszont nem tudja észlelni a tömegből. Viszont ha még a fojtogatót sem sikerült leráznia, hát megpróbálkozhat még hátra vágódással, bukfenccel, ameddig futja levegőből. Közben csak hallja maga mögött a pap kántálásának befejeztét, s reméli, csakhamar történik valami.*
*Ha eddig úgy érezte, nem érti meg, mi folyik körülötte? Namajdmégmost. Khream döbbenten néz, mint aki nem is érti, miről beszél a lány. A pap viszont átveszi a vezetést, és végülis kimondja a nyilvánvalót, a helyzet ellentmondásosságát, ami ugyan kérdésessé tette a két férfi fejéhez vágottakat, ám nem magyarázta meg. A tömeges értetlenség elsimítására a pap szépen elmagyarázza álláspontját. ~Hogy nem is tudták egész végig, mi folyik körülöttük? A saját falujuk tőrbe csalta őket is?~ Ezt először még naiv fejjel is nehezen fogadja be, ám nagyjából a helyére kerül minden, amit mond a pap, s ez egyelőre el is altatja gyanakvását.*
- Akkor... Akkor ti nem a többi falusival vagytok.
*Zavartan igazgatja a haját. ~és az előbb majdnem leharaptam a fejüket... Bár még mindig jobb, mintha az óriás jött volna be ide.~ Egyelőre úgy dönt, a legjobb megoldás, ha bízik bennük. Főleg, mert más lehetőség nincs is. Még egy békítőnek szánt mosolyt is megereszt, amikor a pap a vállára teszi a kezét.*
- Milyen terv?
*Ám – ha minden úgy jön ki, ahogy kell – ahelyett, hogy válaszolnának, a terv szépen kibontakozik előtte. Először értetlenül mered az összeesőkre, majd az elhangzottakból csakhamar leesik neki, hogy ez is a terv része. Méghozzá valóban beválni látszik, a kintiek reakciója alapján, s így hamar kinyílik az ajtó, melyen át a pap és Khream után veti magát ő is. Miután a pap elmondja az instrukciókat Agbrervének, Raeyan még hozzáteszi:*
- Tedd, amit mond!
*Ezzel megpróbálja megerősíteni, hogy ő az elhangzottak alapján megbízhatónak ítélte őket, csak hogy egy, az óriás ne rontson inkább a két falusira, kettő, hogy még hallgasson is rájuk. A lándzsáját is megtalálja út közben, amit eldobott korábban. Azután megkezdődik a kántálás, miközben a koboldok tovább özönlenek. Raeyant is hamar megtalálja kettő, melyekkel már nem tud mit kezdeni a fegyverrel, így azt ledobja maga mellé-mögé, (egyik lábával rálép, biztos, ami biztos) s kezeit inkább a nyakát fojtogató kobold kezére fonja. Megpróbálja kicsavarni a csuklóját, s ha ez sikerül, s talán gyengül is a kobold fogása, akkor egy lendületes előrehajlással a válla/feje fölött megpróbálja átdobni előre – és egy kis szerencsével sikerül pont a lábát gépelő koboldra ráhajítani. Ha a szorítást mégsem sikerül lefeszítenie, úgy megpróbál nekiszaladni a legközelebbi stabil oszlop, vagy falszerű képződménynek – természetesen kobolddal előre. Ha le tudja vakarni a hátáról a koboldot bármiféleképpen, és a másik még épségben van, azt egy talpas rúgással megpróbálja hatástalanítani, de legalábbis arrébb rakni. Csak ezek után veszi fel újra a lándzsát, hogy azzal harcoljon tovább. Először azt nézi meg, hogy az előbbi két kis páncélosból maradt-e valami, s ha azok még támadnának is, akkor szúrásokkal próbálja rendezni a sorukat. De ugyanígy próbálja intézni a többi koboldot is – immár nincs helye szánalomnak, vagy óvatosságnak. Meglát egy koboldot, amint fajtársával törli a földet, s a ruházat – a tőle kapott kabát, vagy épp a bőrköpeny - alapján az alsót Arsenornak azonosítja be. Ha láthatóan szükség van rá, besegít neki is egy szúrással (az ellenségre). Saunt viszont nem tudja észlelni a tömegből. Viszont ha még a fojtogatót sem sikerült leráznia, hát megpróbálkozhat még hátra vágódással, bukfenccel, ameddig futja levegőből. Közben csak hallja maga mögött a pap kántálásának befejeztét, s reméli, csakhamar történik valami.*
4174. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 20:38:43
Üzenet elküldve: 2015-03-18 20:38:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//Mágustusa//
*A Zöldfülű sötéten elvigyorodik ruhája takarásában* ~Nesze nektek, kellett oda menni közel hozzájuk. Ez kezd átmenni majálisból vérontásba, és abból mindig jobb kimaradni.
Az viszont ahogyan a nő elsétált nem volt ám semmi. Kíváncsi vagyok mi lesz a vége, nem minden napi.~ *Gondolja, és a mostanra leesett jégmező széléről elhoz egy darabot, aztán fák tövében szórakozottan dobálgatja, és tovább figyeli az eseményeket.*
//Mágustusa//
*A Zöldfülű sötéten elvigyorodik ruhája takarásában* ~Nesze nektek, kellett oda menni közel hozzájuk. Ez kezd átmenni majálisból vérontásba, és abból mindig jobb kimaradni.
Az viszont ahogyan a nő elsétált nem volt ám semmi. Kíváncsi vagyok mi lesz a vége, nem minden napi.~ *Gondolja, és a mostanra leesett jégmező széléről elhoz egy darabot, aztán fák tövében szórakozottan dobálgatja, és tovább figyeli az eseményeket.*
4173. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 20:34:16
Üzenet elküldve: 2015-03-18 20:34:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Mágustusa //
*A varázslat nagyrészt sikeres, ellenfele úgy tűnik bekap pár komolyabb sérülést. El is kezdi gyógyítgatni magát, ami nagyon helyes, mert addig is le van foglalva. Hasonlóan Eralil is elvan egy jó időre most. Megpróbálja magát kiszabadítani, mert ugyan jól jön páncélként neki ez a jégburok, de ne feledjük, hogy igen hideg, és nagy felületen érintkezik bőrével, így már az is kockázatos volt, hogy nem azonnal tett ellene, hanem még támadott egyet előtte. A hidegségért cserébe a belső felületen lassan meg-megolvad a jég (mivel elég vékony volt, köpenye szinte bőrére tapadt), illetve erre a mágus rá is segít. Ökölbe szorítja a kezét, elméletileg ennek következtében ökle lángnyelvekben kezd el úszni, amivel először ököl és csuklótájékon, majd egyre feljebb próbálgatja kezét visszahúzva köpenyébe olvasztgatni a ruhadarabot, nagyon figyelve arra, hogy az ne gyulladjon meg (bár csurom víz). A szűk keresztmetszet könyöke, de sikerül azt is nagyjából kiolvasztani, így egyik keze szabadon mozog, amivel másik kezét, majd két kezével vállait, testét, lábait, majd végül csuklyáját olvasztja ki teljesen. Ezt reményei szerint sikerül nagyságrendileg annyi idő alatt, amíg a nő magát ápolgatja.*
- Továbbra sem szeretnélek bántani, add fel inkább. *Talán tényleg bölcs lenne a másiknak feladni. Bár a varázslatok, amivel ártani tud, sok manát felemésztenek, de a másik igen durva sérüléseket kaphat cserébe, és van még manája egy vagy két kifejezetten magas szintű, erős mágiát megidézni, amivel erős fájdalmat tud okozni a másiknak. Jobb módja nem nagyon van.* Ismerem az összes varázslatot, amit te is, és még nagyon sok másikat. Nem tudsz ellenem győzni. Inkább engedd, hogy taníthassalak majd. Semmi szükség rá viszont, hogy szenvedj. *Próbálja belátásra bírni a nőt. Komolyan gondolja, amit mond, és talán még igaza is van. Reméli, bár direktben nem mondja ki, a nő megérti, hogy a következő fázis nagyrészt fájdalomból és kínból fog állni, ha folytatja a harcot.*
A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül, valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.
// Mágustusa //
*A varázslat nagyrészt sikeres, ellenfele úgy tűnik bekap pár komolyabb sérülést. El is kezdi gyógyítgatni magát, ami nagyon helyes, mert addig is le van foglalva. Hasonlóan Eralil is elvan egy jó időre most. Megpróbálja magát kiszabadítani, mert ugyan jól jön páncélként neki ez a jégburok, de ne feledjük, hogy igen hideg, és nagy felületen érintkezik bőrével, így már az is kockázatos volt, hogy nem azonnal tett ellene, hanem még támadott egyet előtte. A hidegségért cserébe a belső felületen lassan meg-megolvad a jég (mivel elég vékony volt, köpenye szinte bőrére tapadt), illetve erre a mágus rá is segít. Ökölbe szorítja a kezét, elméletileg ennek következtében ökle lángnyelvekben kezd el úszni, amivel először ököl és csuklótájékon, majd egyre feljebb próbálgatja kezét visszahúzva köpenyébe olvasztgatni a ruhadarabot, nagyon figyelve arra, hogy az ne gyulladjon meg (bár csurom víz). A szűk keresztmetszet könyöke, de sikerül azt is nagyjából kiolvasztani, így egyik keze szabadon mozog, amivel másik kezét, majd két kezével vállait, testét, lábait, majd végül csuklyáját olvasztja ki teljesen. Ezt reményei szerint sikerül nagyságrendileg annyi idő alatt, amíg a nő magát ápolgatja.*
- Továbbra sem szeretnélek bántani, add fel inkább. *Talán tényleg bölcs lenne a másiknak feladni. Bár a varázslatok, amivel ártani tud, sok manát felemésztenek, de a másik igen durva sérüléseket kaphat cserébe, és van még manája egy vagy két kifejezetten magas szintű, erős mágiát megidézni, amivel erős fájdalmat tud okozni a másiknak. Jobb módja nem nagyon van.* Ismerem az összes varázslatot, amit te is, és még nagyon sok másikat. Nem tudsz ellenem győzni. Inkább engedd, hogy taníthassalak majd. Semmi szükség rá viszont, hogy szenvedj. *Próbálja belátásra bírni a nőt. Komolyan gondolja, amit mond, és talán még igaza is van. Reméli, bár direktben nem mondja ki, a nő megérti, hogy a következő fázis nagyrészt fájdalomból és kínból fog állni, ha folytatja a harcot.*
A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül, valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.
4172. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 20:27:04
Üzenet elküldve: 2015-03-18 20:27:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Tavaszünnep //
// Mágustusa //
* Hirtelen felpörögnek az események. Moon csak kapkodja a fejét jobbról balra, sőt még beszélgetőtársának karját is megragadja egy pillanatra, amíg egy fél lépést előrébb lép. Jobban szeretne látni, szeretné megfigyelni az összes varázslatot amit egymásra küldenek a versenyzők.
Meglepetésére eljött a nem látható varázslatok ideje. Hiába figyeli a tűzmágust amint az feláll, nem lát rajta semmi változást, azt a varázslatot pedig nem ismeri amihez vízbe kell merítenie a kezét. Sokáig figyeli Eralilt, talán már túlságosan is sok ideje amikor meglepetés éri. A tűzmágus ruháján veszi észre a szemmel látható mágia nyomait.
Ezek szerint itt bizony folyik tovább a csata. Ha a jég a tűzmágusra fagyott akkor talán tőle érkezik a következő mozdulat. Nem is kell sokáig figyeljen és már le is lehet olvasni a férfi szájáról a mágikus rigmust. Természetesen ezt sem ismeri de az égi áldást hamarosan felfedezi.*
- Azt a. *hátrálni is kezd a sűrű jégverésből. Bizony nem csekély számban jutott ki neki is a jóból. Legalább most már biztosan tudja miért kért még régebben Nestartól néhány sebgyógyító bájitalt. A homlokáról a szeme felé kanyarog néhány gömbölyű, vércsepp. Egyelőre biztos, hogy érdemes lesz távolabbról figyelni az eseményeket.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
// Mágustusa //
* Hirtelen felpörögnek az események. Moon csak kapkodja a fejét jobbról balra, sőt még beszélgetőtársának karját is megragadja egy pillanatra, amíg egy fél lépést előrébb lép. Jobban szeretne látni, szeretné megfigyelni az összes varázslatot amit egymásra küldenek a versenyzők.
Meglepetésére eljött a nem látható varázslatok ideje. Hiába figyeli a tűzmágust amint az feláll, nem lát rajta semmi változást, azt a varázslatot pedig nem ismeri amihez vízbe kell merítenie a kezét. Sokáig figyeli Eralilt, talán már túlságosan is sok ideje amikor meglepetés éri. A tűzmágus ruháján veszi észre a szemmel látható mágia nyomait.
Ezek szerint itt bizony folyik tovább a csata. Ha a jég a tűzmágusra fagyott akkor talán tőle érkezik a következő mozdulat. Nem is kell sokáig figyeljen és már le is lehet olvasni a férfi szájáról a mágikus rigmust. Természetesen ezt sem ismeri de az égi áldást hamarosan felfedezi.*
- Azt a. *hátrálni is kezd a sűrű jégverésből. Bizony nem csekély számban jutott ki neki is a jóból. Legalább most már biztosan tudja miért kért még régebben Nestartól néhány sebgyógyító bájitalt. A homlokáról a szeme felé kanyarog néhány gömbölyű, vércsepp. Egyelőre biztos, hogy érdemes lesz távolabbról figyelni az eseményeket.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
4171. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 20:02:31
Üzenet elküldve: 2015-03-18 20:02:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Mágustusa //
*Nem volt célja eddig sem felvonultatni minden meglévő ismeretét az első körökben, hiszen ki tudja meddig húzódik ez a viadal. Szeretne még kellemes és kellemetlen meglepetéseket okozni, mint teszi azt Eralil is, mikor vízmágiát idéz meg. Úgy tűnik még sem olyan erős és legyőzhetetlen a tűz, ha ellenfele Isu saját eszközével vág vissza. Ám van egy komoly előnye annak, hogy Isurii jól ismeri a víz varázslatokat: tudja, hogy nagyjából húsz lépésre lehet tőle a férfi, a jégeső pedig a megidézőtől harminc lépésre hat ki, tehát 10 lépéssel kéne odébb vergődnie és megmenekült a diónyi jégzápor elől.
Szégyen a futás, de hasznos! Nem az első eset, hogy ő a mágia nélküli utat választja, ha van rá lehetősége. Az első pár koppanást követően kapcsol és elszalad Eraliltól távolabb.
A nézőközönség igencsak ráfázott ha a párbajozók szájába áll bele, mert abban az esetben se Isu vízmosását, de Eralil jégesőjét nem ússzák meg szárazon.*
-Ah! Ah!
*Méltatlankodva szedi lábait, míg kívül nem kerül a veszélyzónából.*
~Na nesze neked, Tűz, amitől annyira féltem!~
*Törli le homlokáról és arcáról felrepedt szemöldökéből patakzó vérét.*
~A szádat is be kellett volna tapasztanom.~
*Morgolódik magában és azon agyal hogyan vágjon vissza. A jégbörtön hatásosnak tűnik a tűzmágia ellen, na de jó az neki ha vizet használ Eralil is? Isurii komoly dilemmában van.
Amíg ki nem pattan az a bizonyos isteni szikra és a jégbörtön is kitart, tenyerét homlokára tapasztva próbálja meg eltüntetni szerzett sérülését. Hosszú nap áll még előtte alakuljon akárhogy is a párbaj kimenetele, nem lenne jó, ha vérző- és fájós fejjel kellene eltöltenie a következő órákat.
Elmormol egy újabb igét és ha már gyógyító vízsugár fakad tenyeréből, úgy a korábbi ruhagyújtás okozta bőrpirosodást is próbálja lemosni magáról.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
// Mágustusa //
*Nem volt célja eddig sem felvonultatni minden meglévő ismeretét az első körökben, hiszen ki tudja meddig húzódik ez a viadal. Szeretne még kellemes és kellemetlen meglepetéseket okozni, mint teszi azt Eralil is, mikor vízmágiát idéz meg. Úgy tűnik még sem olyan erős és legyőzhetetlen a tűz, ha ellenfele Isu saját eszközével vág vissza. Ám van egy komoly előnye annak, hogy Isurii jól ismeri a víz varázslatokat: tudja, hogy nagyjából húsz lépésre lehet tőle a férfi, a jégeső pedig a megidézőtől harminc lépésre hat ki, tehát 10 lépéssel kéne odébb vergődnie és megmenekült a diónyi jégzápor elől.
Szégyen a futás, de hasznos! Nem az első eset, hogy ő a mágia nélküli utat választja, ha van rá lehetősége. Az első pár koppanást követően kapcsol és elszalad Eraliltól távolabb.
A nézőközönség igencsak ráfázott ha a párbajozók szájába áll bele, mert abban az esetben se Isu vízmosását, de Eralil jégesőjét nem ússzák meg szárazon.*
-Ah! Ah!
*Méltatlankodva szedi lábait, míg kívül nem kerül a veszélyzónából.*
~Na nesze neked, Tűz, amitől annyira féltem!~
*Törli le homlokáról és arcáról felrepedt szemöldökéből patakzó vérét.*
~A szádat is be kellett volna tapasztanom.~
*Morgolódik magában és azon agyal hogyan vágjon vissza. A jégbörtön hatásosnak tűnik a tűzmágia ellen, na de jó az neki ha vizet használ Eralil is? Isurii komoly dilemmában van.
Amíg ki nem pattan az a bizonyos isteni szikra és a jégbörtön is kitart, tenyerét homlokára tapasztva próbálja meg eltüntetni szerzett sérülését. Hosszú nap áll még előtte alakuljon akárhogy is a párbaj kimenetele, nem lenne jó, ha vérző- és fájós fejjel kellene eltöltenie a következő órákat.
Elmormol egy újabb igét és ha már gyógyító vízsugár fakad tenyeréből, úgy a korábbi ruhagyújtás okozta bőrpirosodást is próbálja lemosni magáról.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
4170. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 19:34:37
Üzenet elküldve: 2015-03-18 19:34:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Mágustusa //
*Sikeresen feltápászkodik, köpenye csurom vizes, így szinte teljesen testéhez tapad. Ez kapóra is jön a nőnek, jó pillanatban választja hát azt a varázslatot, amit korábban már alkalmazott. Eralil mozdulat közben dermed meg szinte teljes testből. Kívülről nézve igencsak látványos lehet, ahogy mozdulat közben gyakorlatilag teljesen megfagy a férfi - legalábbis a köpenye.
~ A fene. De legalább ismételt korábbi varázslatot. Csak tán nem kezd kifogyni a lehetőségből? Bár az is lehet, hogy csak túlságosan jól jött most ez az eset. ~ Mérgelődik magában. Meg kell hagyni, az utóbbi két húzása a nőnek több, mint kreatív volt. Egy igazi mágus gondolkodását tükrözi.
Szerencsére Eralil tarsolyában rengeteg olyan mágia akad, amit nem mozgással kell létrehozni. Sőt, ezzel most lehetősége nyílt egy önveszélyes varázslat megidézésre, hisz most gyakorlatilag teljes testét mintha páncél védeni. Ismeri a jégburok varázslatot, pontosan tudja, hogy fizikailag nem tehető benne kár, így csuklyájával fején gyakorlatilag olyan, mintha egy teljes vértezetben lenne, sőt, ennél sokkal védettebb. Kivéve arcát, de ez most nem releváns. A kiválasztott varázslatával környezetét diónyi jégdarabokkal zúdítja el, reméli, hogy egy-egy olyan helyen is talál a fejen, amitől a nő akár el is ájulhat, de alsó hangon néhány komolyabb zúzódást szerez itt-ott. A közönséget nem kívánja bántani, de sajnos muszáj, hogy hatásos legyen a dolog. Csökkenthetné a varázslat hatósugarát, de úgy a nőig sem feltétlen érne el, hisz most vagy húsz lépésre van a másiktól - a korábbi varázslatnak köszönhetően. Ellenben Erallil teljesen védett most a - fentről - rájuk zúduló jégözöntől. Ha a közönségből valaki távolabb áll, és figyel, annyit láthat, hogy a mágus jéggé fagyott köpenyén gyakorlatilag darabokra tör az összes, amúgy valószínűleg igen masszív jégdarab.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a mágiahasználó harminc lépéses körzetében diónyi jégdarabok kezdenek hullani az égből, nagy hevességgel. A hatás egy körig tart.
// Mágustusa //
*Sikeresen feltápászkodik, köpenye csurom vizes, így szinte teljesen testéhez tapad. Ez kapóra is jön a nőnek, jó pillanatban választja hát azt a varázslatot, amit korábban már alkalmazott. Eralil mozdulat közben dermed meg szinte teljes testből. Kívülről nézve igencsak látványos lehet, ahogy mozdulat közben gyakorlatilag teljesen megfagy a férfi - legalábbis a köpenye.
~ A fene. De legalább ismételt korábbi varázslatot. Csak tán nem kezd kifogyni a lehetőségből? Bár az is lehet, hogy csak túlságosan jól jött most ez az eset. ~ Mérgelődik magában. Meg kell hagyni, az utóbbi két húzása a nőnek több, mint kreatív volt. Egy igazi mágus gondolkodását tükrözi.
Szerencsére Eralil tarsolyában rengeteg olyan mágia akad, amit nem mozgással kell létrehozni. Sőt, ezzel most lehetősége nyílt egy önveszélyes varázslat megidézésre, hisz most gyakorlatilag teljes testét mintha páncél védeni. Ismeri a jégburok varázslatot, pontosan tudja, hogy fizikailag nem tehető benne kár, így csuklyájával fején gyakorlatilag olyan, mintha egy teljes vértezetben lenne, sőt, ennél sokkal védettebb. Kivéve arcát, de ez most nem releváns. A kiválasztott varázslatával környezetét diónyi jégdarabokkal zúdítja el, reméli, hogy egy-egy olyan helyen is talál a fejen, amitől a nő akár el is ájulhat, de alsó hangon néhány komolyabb zúzódást szerez itt-ott. A közönséget nem kívánja bántani, de sajnos muszáj, hogy hatásos legyen a dolog. Csökkenthetné a varázslat hatósugarát, de úgy a nőig sem feltétlen érne el, hisz most vagy húsz lépésre van a másiktól - a korábbi varázslatnak köszönhetően. Ellenben Erallil teljesen védett most a - fentről - rájuk zúduló jégözöntől. Ha a közönségből valaki távolabb áll, és figyel, annyit láthat, hogy a mágus jéggé fagyott köpenyén gyakorlatilag darabokra tör az összes, amúgy valószínűleg igen masszív jégdarab.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a mágiahasználó harminc lépéses körzetében diónyi jégdarabok kezdenek hullani az égből, nagy hevességgel. A hatás egy körig tart.
4169. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 19:29:16
Üzenet elküldve: 2015-03-18 19:29:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Tavaszünnep//
//A küzdőktől tisztes távban//
*Ez a Zöldfülű már csak ilyen, mászkál össze vissza, aztán meg mikor kilép az erdőből mindenfélét érdeklődve nézeget.* ~Nocsak, egy kis mágus párbaj, egyikükkel szívesen elbeszélgetnék, mert a tudásom eléggé... elméleti.~
*Ezekkel a gondolatokkal a fák tövébe húzódik, és botjára támaszkodva tisztes távban letérdel, és elgondolkodva figyeli az esemémyeket.*
~Na ez aztán érdekes lesz! A fickó benne van a pácban, de az is lehet, hogy ez csak egy trükk, remélem azért senki nem változik köddé, legfőképpen én nem.~ *Gondolja, és a fejébe húzza a csuklyát.*
//A küzdőktől tisztes távban//
*Ez a Zöldfülű már csak ilyen, mászkál össze vissza, aztán meg mikor kilép az erdőből mindenfélét érdeklődve nézeget.* ~Nocsak, egy kis mágus párbaj, egyikükkel szívesen elbeszélgetnék, mert a tudásom eléggé... elméleti.~
*Ezekkel a gondolatokkal a fák tövébe húzódik, és botjára támaszkodva tisztes távban letérdel, és elgondolkodva figyeli az esemémyeket.*
~Na ez aztán érdekes lesz! A fickó benne van a pácban, de az is lehet, hogy ez csak egy trükk, remélem azért senki nem változik köddé, legfőképpen én nem.~ *Gondolja, és a fejébe húzza a csuklyát.*
4168. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 19:14:28
Üzenet elküldve: 2015-03-18 19:14:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Mágustusa //
*A víz mágia nem kifejezetten támadó ág, nem tud olyan látványos varázslatokat produkálni minimális erőfeszítéssel, mint ellenfele és lehetőségei is korlátozottabbak a víz varázslatok természetéből fakadóan.
Ezúttal sem szeretne manát pazarolni amíg ez elkerülhető és jobban belegondolva nincs is olyan jó varázslat a tarsolyában ami konkrétan a lángoló ruháit tudná semlegesíteni a lehető leggyorsabban. Mire vihart idéz, addigra belekozmál a saját csizmájába!
Az események szerencsés fordulatot vesznek a legutóbbi varázslatának köszönhetően.
Úgy vette észre, hogy Eralil mágusmester előszeretettel használ különféle kézmozdulatokat varázslatainak előidézéséhez, ami azt illeti eddig varázsszó el sem hagyta ajkait. Lehet, hogy nem olyan fontos részlete ez kettejük párbajának, de mivel kevés jobb kiinduló pontja van a lánynak, hát meglovagolja a lehetőséget. Most, minden együtt áll, hogy a férfi elesett!
Elmormol egy rövid igét amilyen gyorsan csak tud és igyekszik köpenyébe fagyasztani ellenfelét, míg ő azon van, hogy feltápászkodjon.
A köpenyre mondott jégbörtön varázslat ha minden igaz a ruhaneműt vonja be vastagabb és néhol vékonyabb jégréteggel, minden felületére rátapad a mágikusan képződő jég kívül-belül, ezáltal komolyan korlátozhatja viselője mozgását.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy kisebb (max. egy köbméteres) jégburkot hoz létre a kívánt tárgy köré, mely fizikailag nem eltörhető. Hatása három körig tart.
// Mágustusa //
*A víz mágia nem kifejezetten támadó ág, nem tud olyan látványos varázslatokat produkálni minimális erőfeszítéssel, mint ellenfele és lehetőségei is korlátozottabbak a víz varázslatok természetéből fakadóan.
Ezúttal sem szeretne manát pazarolni amíg ez elkerülhető és jobban belegondolva nincs is olyan jó varázslat a tarsolyában ami konkrétan a lángoló ruháit tudná semlegesíteni a lehető leggyorsabban. Mire vihart idéz, addigra belekozmál a saját csizmájába!
Az események szerencsés fordulatot vesznek a legutóbbi varázslatának köszönhetően.
Úgy vette észre, hogy Eralil mágusmester előszeretettel használ különféle kézmozdulatokat varázslatainak előidézéséhez, ami azt illeti eddig varázsszó el sem hagyta ajkait. Lehet, hogy nem olyan fontos részlete ez kettejük párbajának, de mivel kevés jobb kiinduló pontja van a lánynak, hát meglovagolja a lehetőséget. Most, minden együtt áll, hogy a férfi elesett!
Elmormol egy rövid igét amilyen gyorsan csak tud és igyekszik köpenyébe fagyasztani ellenfelét, míg ő azon van, hogy feltápászkodjon.
A köpenyre mondott jégbörtön varázslat ha minden igaz a ruhaneműt vonja be vastagabb és néhol vékonyabb jégréteggel, minden felületére rátapad a mágikusan képződő jég kívül-belül, ezáltal komolyan korlátozhatja viselője mozgását.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy kisebb (max. egy köbméteres) jégburkot hoz létre a kívánt tárgy köré, mely fizikailag nem eltörhető. Hatása három körig tart.
4167. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 18:52:08
Üzenet elküldve: 2015-03-18 18:52:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
// Tavaszünnep //
// Mágustusa //
*Gondolt rá, hogy egyszerű módjai is vannak a felgyújtott ruha hatástalanítására, de arra nem, hogy ennyire nagyon egyszerű, hogy a lány még varázslatot sem használ hozzá fel. Le is szidja magát fejben, mikor látja a lányt hemperegni a földön. De legalább lehetősége, ideje van alaposan átgondolni a helyzetet.
~ Hiába támadom, nem támad ténylegesen vissza. Nagyjából azonos mennyiségű manát használtunk, meg az elején ő többet, apróságokra. Így valószínűleg nem arra játszik, hogy az elfogyjon. Meg még rengeteg erőm van, érzem. ~ Agyal, próbálja kitalálni a másik taktikáját.
~ Lehet, hogy nem is tud olyan erős varázslatokat? ~ Fogalmazódik meg benne a kérdés, amikor a lány megidézi a víztömeget. Egyben támadó és védekező varázslat, kiváló választás a helyzetben, így majd a nőnek is adódik alkalma és ideje végiggondolni, hogy hogyan tovább.
Eralil úgy dönt, kivár, hogy a lány pontosan mit is tervez, majd arra reagál. És ezzel hamar ki fog derülni, hogy elmélete helyes-e. Megveti lábát, hogy lehetőleg ne essen el, és azért, hogy ne vigyen neki valami tárgyat a víz, ami megsérthetné, egy megfelelő varázslatra hagyatkozik. Ha sikerül, érzékeli a vízben található tárgyakat, helyükkel, ezáltal mozgásukat fel tudja mérni. Még talán meg is tudna állni a felé jövő víztömegben - bár ehhez erősen oda kell figyelnie és tartania magát -, pechjére egyenesen felé visz a víz egy nagyobb kődarabot - a néhány elhanyagolható kicsi mellett -, így kénytelen arrébb lépni, hogy az ne találja el. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy nem tud megállni már lábán az áramlatban, és jó pár lépéssel arrébb végzi a földön. Most az ő ideje jött el, hogy feltápászkodjon.*
A varázsló egyik végtagját egy víztömegbe (pl. tó) helyezi, melynek hatására az adott vízben lévő leggyengébb áramlatokat is képes észlelni, amiből a vízzel érintkező közeli szárazföldek és abban található mozgó tárgyak/élőlények helyzetét meg tudja állapítani.
// Mágustusa //
*Gondolt rá, hogy egyszerű módjai is vannak a felgyújtott ruha hatástalanítására, de arra nem, hogy ennyire nagyon egyszerű, hogy a lány még varázslatot sem használ hozzá fel. Le is szidja magát fejben, mikor látja a lányt hemperegni a földön. De legalább lehetősége, ideje van alaposan átgondolni a helyzetet.
~ Hiába támadom, nem támad ténylegesen vissza. Nagyjából azonos mennyiségű manát használtunk, meg az elején ő többet, apróságokra. Így valószínűleg nem arra játszik, hogy az elfogyjon. Meg még rengeteg erőm van, érzem. ~ Agyal, próbálja kitalálni a másik taktikáját.
~ Lehet, hogy nem is tud olyan erős varázslatokat? ~ Fogalmazódik meg benne a kérdés, amikor a lány megidézi a víztömeget. Egyben támadó és védekező varázslat, kiváló választás a helyzetben, így majd a nőnek is adódik alkalma és ideje végiggondolni, hogy hogyan tovább.
Eralil úgy dönt, kivár, hogy a lány pontosan mit is tervez, majd arra reagál. És ezzel hamar ki fog derülni, hogy elmélete helyes-e. Megveti lábát, hogy lehetőleg ne essen el, és azért, hogy ne vigyen neki valami tárgyat a víz, ami megsérthetné, egy megfelelő varázslatra hagyatkozik. Ha sikerül, érzékeli a vízben található tárgyakat, helyükkel, ezáltal mozgásukat fel tudja mérni. Még talán meg is tudna állni a felé jövő víztömegben - bár ehhez erősen oda kell figyelnie és tartania magát -, pechjére egyenesen felé visz a víz egy nagyobb kődarabot - a néhány elhanyagolható kicsi mellett -, így kénytelen arrébb lépni, hogy az ne találja el. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy nem tud megállni már lábán az áramlatban, és jó pár lépéssel arrébb végzi a földön. Most az ő ideje jött el, hogy feltápászkodjon.*
A varázsló egyik végtagját egy víztömegbe (pl. tó) helyezi, melynek hatására az adott vízben lévő leggyengébb áramlatokat is képes észlelni, amiből a vízzel érintkező közeli szárazföldek és abban található mozgó tárgyak/élőlények helyzetét meg tudja állapítani.
4166. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 13:37:45
Üzenet elküldve: 2015-03-18 13:37:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Az Unikornis átka //
*A vezér kiadta a parancsot és túl sokat nem is törődik velük. Még Saun kérdésére sem válaszol pedig Arsenort igazán érdekelte volna. De viszik megetetni a rabokat.*
~Mi lesz ha belőlünk is koboldok lesznek? Te szent ég hisz akkor a társaink magukra maradnak teljesen. És ha kikotyogjuk, hogy az óriás még nincs meg?~
*Odaérve a pap megszólítja őket. Még fel sem fogta mi történt pár ember egyből rosszul lett. Arsenor a kacsintásra megértette a helyzetet.*
- Néhány Selejt rosszul lett.
*És a parancsot siet elvégezni. Fegyvert vesz magához és a kulcsért megy. Ha azt teszi amit mondanak neki akkor nem kell gondolkodnia. Mikor kinyitják a kapukat akkor a pap vezetésével ki is tőrnek. Arsenor nem nagyon érti, hogy ennek az egésznek mi értelme de, nem is gondolkodik rajta. Próbálná védeni az embereket de, egy jelenleg fajtársa fejbe vágja amitől földre kerül. Innentől már inkább a védekezésre összpontosít.*
*A vezér kiadta a parancsot és túl sokat nem is törődik velük. Még Saun kérdésére sem válaszol pedig Arsenort igazán érdekelte volna. De viszik megetetni a rabokat.*
~Mi lesz ha belőlünk is koboldok lesznek? Te szent ég hisz akkor a társaink magukra maradnak teljesen. És ha kikotyogjuk, hogy az óriás még nincs meg?~
*Odaérve a pap megszólítja őket. Még fel sem fogta mi történt pár ember egyből rosszul lett. Arsenor a kacsintásra megértette a helyzetet.*
- Néhány Selejt rosszul lett.
*És a parancsot siet elvégezni. Fegyvert vesz magához és a kulcsért megy. Ha azt teszi amit mondanak neki akkor nem kell gondolkodnia. Mikor kinyitják a kapukat akkor a pap vezetésével ki is tőrnek. Arsenor nem nagyon érti, hogy ennek az egésznek mi értelme de, nem is gondolkodik rajta. Próbálná védeni az embereket de, egy jelenleg fajtársa fejbe vágja amitől földre kerül. Innentől már inkább a védekezésre összpontosít.*
4165. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 11:00:52
Üzenet elküldve: 2015-03-18 11:00:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
// Átkozott fogadó //
*Awer a hatalmas könyv fölé hajolva várja, amíg a páros eldönti, hogy milyen munkakört is kívánnak betölteni a fogadóban. Nem sietteti őket, hogy eldöntsék, hanem türelmesen vár. Beszéljék meg nyugodtan egymás között. A kis tündér végül kimondja, azt amelyikről úgy gondolja, hogy el tudja végezni. Awer kedvesen mosolyog, és beírja a nagy könyvbe.*
-Amon - Ghor. Az egyik legérdekesebb munka a fogadóban. Élvezni fogja kedveském.
*Végül a vörös is kimondja a választott pozíciót, amivel úgy gondolja, hogy szabadon járkálhat a fogadóban, felfedezheti annak titkait.*
-Amon - Baa. *kacsint a vörös férfira.* Egy ilyen erős férfi biztos jó harcos, és nem fél összekoszolni magát.
*A könyv kitöltötése közben Mordach rákérdez egy körbevezetésre. Felnéz a férfi szemébe, és ismét osztódásnak indul, ahogyan már korábban is látták tőle. Az egyik Awer marad a pult mögött, míg a másik elindul a bal oldali ajtó felé. Pár lépés után megfordul, és int nekik, hogy menjenek vele.*
-Körbevezetem magukat, s megmutatom a szobájukat. *Nyugodt léptekkel elindul az ajtó felé, de természetesen megvárja a párost.*
-Ha közös szobát akarnak, akkor közös szobát kapnak.
*A hatalmas kétszárnyú ajtó könnyedén nyílik, szinte hang nélkül.
A trió egy közel öt méter széles folyosóra jut ki, ami, amely vörös bársony szőnyeggel van letakarva. A falakon pedig egész alakos festmények sorakoznak. Ahogy kilépnek a folyosóra Awer a szembe lévő két ajtóra mutat.*
-A bal oldali az én szobám, oda nem léphetnek be. A másik pedig a konyha. Ez pedig a fő folyosó. *mutat végig a bársony szőnyeggel beborított folyosón.* Erről a folyosóról nyílnak a vendégek lakhelyei, az oldal folyosón túl. Az oldalfolyosó, ahol nincs szőnyeg, az alkalmazottak helységei onnét nyílnak.
*Awer a fő folyosó a balra tart, majd az onnét jobb oldalra nyíló oldal folyosóra kanyarodik rá. Ez a folyosó már csal alig két méter széles, és minden díszítéstől menetes. A folyosó közel húsz méter hosszú, s egyedül csak a végén van jobb oldal két ajtó.*
-Az első ajtó az árnyékszék, a második még tilos önöknek. *magyarázza Awer.*
*A folyosó végül jobbra kanyarodik, de ezen is csak két ajtó van. Egy ajtó középen bal oldalt, és egy jobb oldalt a folyosó végén, majd ismét jobbra kanyarodik.*
-Ez az ajtó *mutat a jobb oldalira.* Ez itt a Net-Hig szobája. Ha jót akarnak, akkor ne menjenek be. Ez pedig a raktár. *mutat a bal oldali ajtóra, majd halad is tovább. Az újabb hosszú folyosón csupán jobb oldalt van egy ajtó, s a folyosó végén már látszódik a fő folyosó vörös szőnyege.*
-Ez a maguk szobája. Pihenjenek, és pakoljanak le. Reggel majd jövök magukért. *magyarázza a párosnak, hogy megválaszolja a kérdéseiket.* Fegyvereikre nem lesz szükség, ahogy más holmijukra sem. Ruhát nem kapnak, hanem a sajátjukat viselik.
*Mikor befejezte az eligazítást, akkor kinyitja az ajtót a páros előtt. A szoba öt méter hosszú, és három méter széles lehet, kék és zöld mintázatú szőnyeggel. A szobabán bal oldalt egy szekrénysor helyezkedik el. Jobb oldalt pedig egy ajtó. Az ajtó egy ötször öt méteres szobába vezet, ahol három ember méretű ágy található, ágyneművel.*
*Awer a hatalmas könyv fölé hajolva várja, amíg a páros eldönti, hogy milyen munkakört is kívánnak betölteni a fogadóban. Nem sietteti őket, hogy eldöntsék, hanem türelmesen vár. Beszéljék meg nyugodtan egymás között. A kis tündér végül kimondja, azt amelyikről úgy gondolja, hogy el tudja végezni. Awer kedvesen mosolyog, és beírja a nagy könyvbe.*
-Amon - Ghor. Az egyik legérdekesebb munka a fogadóban. Élvezni fogja kedveském.
*Végül a vörös is kimondja a választott pozíciót, amivel úgy gondolja, hogy szabadon járkálhat a fogadóban, felfedezheti annak titkait.*
-Amon - Baa. *kacsint a vörös férfira.* Egy ilyen erős férfi biztos jó harcos, és nem fél összekoszolni magát.
*A könyv kitöltötése közben Mordach rákérdez egy körbevezetésre. Felnéz a férfi szemébe, és ismét osztódásnak indul, ahogyan már korábban is látták tőle. Az egyik Awer marad a pult mögött, míg a másik elindul a bal oldali ajtó felé. Pár lépés után megfordul, és int nekik, hogy menjenek vele.*
-Körbevezetem magukat, s megmutatom a szobájukat. *Nyugodt léptekkel elindul az ajtó felé, de természetesen megvárja a párost.*
-Ha közös szobát akarnak, akkor közös szobát kapnak.
*A hatalmas kétszárnyú ajtó könnyedén nyílik, szinte hang nélkül.
A trió egy közel öt méter széles folyosóra jut ki, ami, amely vörös bársony szőnyeggel van letakarva. A falakon pedig egész alakos festmények sorakoznak. Ahogy kilépnek a folyosóra Awer a szembe lévő két ajtóra mutat.*
-A bal oldali az én szobám, oda nem léphetnek be. A másik pedig a konyha. Ez pedig a fő folyosó. *mutat végig a bársony szőnyeggel beborított folyosón.* Erről a folyosóról nyílnak a vendégek lakhelyei, az oldal folyosón túl. Az oldalfolyosó, ahol nincs szőnyeg, az alkalmazottak helységei onnét nyílnak.
*Awer a fő folyosó a balra tart, majd az onnét jobb oldalra nyíló oldal folyosóra kanyarodik rá. Ez a folyosó már csal alig két méter széles, és minden díszítéstől menetes. A folyosó közel húsz méter hosszú, s egyedül csak a végén van jobb oldal két ajtó.*
-Az első ajtó az árnyékszék, a második még tilos önöknek. *magyarázza Awer.*
*A folyosó végül jobbra kanyarodik, de ezen is csak két ajtó van. Egy ajtó középen bal oldalt, és egy jobb oldalt a folyosó végén, majd ismét jobbra kanyarodik.*
-Ez az ajtó *mutat a jobb oldalira.* Ez itt a Net-Hig szobája. Ha jót akarnak, akkor ne menjenek be. Ez pedig a raktár. *mutat a bal oldali ajtóra, majd halad is tovább. Az újabb hosszú folyosón csupán jobb oldalt van egy ajtó, s a folyosó végén már látszódik a fő folyosó vörös szőnyege.*
-Ez a maguk szobája. Pihenjenek, és pakoljanak le. Reggel majd jövök magukért. *magyarázza a párosnak, hogy megválaszolja a kérdéseiket.* Fegyvereikre nem lesz szükség, ahogy más holmijukra sem. Ruhát nem kapnak, hanem a sajátjukat viselik.
*Mikor befejezte az eligazítást, akkor kinyitja az ajtót a páros előtt. A szoba öt méter hosszú, és három méter széles lehet, kék és zöld mintázatú szőnyeggel. A szobabán bal oldalt egy szekrénysor helyezkedik el. Jobb oldalt pedig egy ajtó. Az ajtó egy ötször öt méteres szobába vezet, ahol három ember méretű ágy található, ágyneművel.*
4164. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 10:38:48
Üzenet elküldve: 2015-03-18 10:38:48
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Az Unikornis átka //
*A koboldok minden felszerelést természetesen elvesznek Raeyantól - kivéve a lándzsát, amit a földön hagynak -, ezeket pedig többi kacat közé hajítják a nagyteremben. Azokat leginkább arra használják, hogy odakint a felderítők magukkal vigyék.
A rácsok mögött mindenki furcsán pillant a hölgyemény felé, főleg Khream nem igazán érti, miről beszél, ám a pap hamar átveszi az irányítást.*
- Gyermekem, szerinted aki itt ül a börtönben, bárki pontosan tudta, mi folyik itt? Itt mindegyikünk abban a hitben volt, amit mondtunk is nektek. Pontosabban... *emeli fel ujját* Én nem véletlenül vagyok itt. Mikor kitört ez az egész Unikornis dolog, éreztem valami szokatlant a levegőben. Valami... mást. Ami aggasztani kezdett, s ezt közöltem Khreammal is. *ekkor a vezető is közelebb lép*
- A falusiak kezdtek egyre furcsábban viselkedni. Egy nagyobb csoport többször tartott gyűlést, s ezekről a gyűlésekről is utóbb szereztem tudomást, vagy teljesen véletlenül. Többször kezdtek ólálkodni az erdő körül, s egy idő után senkit nem akartak beengedni, hatalmas hisztit levágtak, hogy védeni akarják a népünket. Eleinte még benéztünk páran, de aztán mikor jött ez a nagy ellenkezés, már a faluból senki sem ment oda többet.
- Én pedig kicsit utánanéztem a dolgoknak, próbáltam összerakni a részleteket, hogy mi is folyik itt pontosan. *folytatja a pap* Hiszen egy ilyen lény csak úgy magától nem tűnik itt fel. S a furcsa érzés nem hagyott nyugodni. Tudja, én régebben mélyen benne voltam a mágia világában. Megérzem, ha valami ehhez hasonló van a levegőben. Így nemrég úgy döntöttem, hogy utána járok a dolgoknak. Egyedül nem jöhettem ide, így megvártam, míg Khream visszaérkezik.
- Mi pedig jóval előbb érkeztünk a kelleténél, mert útonállók ütöttek rajtunk. Akkor közölte velem, hogy mágia lehet a dologban, s a forrása talán nincs is annyira messze. Így hát még előttetek bőven, ketten bejöttünk az erdőbe. Nem is kell mondanom, a fal nem engedett vissza. Viszont egy kis időnk volt idebent.
- Én elmondtam egy erős védő varázslatot, és beljebb merészkedtünk. *vált halkabbra a pap* Ekkor láttuk meg az Unikornist. Egyből tudtam, hogy ez nem magától jött ide. Hanem hívták... Bár akkor még nem sejtettük, hogy emögött a falu egy része áll. Csak akkor jöttünk rá, mikor ki akartunk menni. S nem tudtunk... Hamar megjelent a nép, nem is kell mondanom! S amit kántáltak, egyből felismertem... Amit használtak, azt még ősi szertartásokon alkalmazták, mikor fohászkodtak kisebb istenekhez. Régen sok áldozatot mutattak be ezeknek, cserébe pedig bőséges termés volt, nyüzsögtek a halak a vízben, jó volt az időjárás az évben, s még sorolhatnánk. Nos, ez az Unikornis is egy ilyen isten. Mi pedig vagyunk az áldozat. Ám arra még egyáltalán nem sikerült rájönni, hogy pontosan miért hívták ide. Hiszen a bánya remek megélhetést nyújtott, semmi gondja nem volt a falunak. Én mindig is úgy tartottam, hogy a sok arany hamar elvakít. Hát, most már ezt biztosra tudom.
- Senki sem tökéletes. *folytatja Khream* S ez úgy nyilvánul meg, hogy a kántálásuk sem tökéletes. Akik itt vannak bent *mutat körbe*, mindenki csapatban érkezett. Sokaknak volt szokatlan álma, amiben az Unikornis megszúrta őket. Ha jól sejtem, nekik is. *biccent haloványan Saun és Arsenor felé* Akiknek volt álma, azok ott vannak mind. *mutat a koboldok felé* Azt pontosan nem tudjuk, hogy a többieknek miért nem volt, de sejtésünk szerint csak hibáztak, s nem képesek mindenki elméjébe belehatolni. Amint látjátok, eléggé csekély a számunk, de ez is valami, hogy elinduljunk.
- Igen, a hang innen jött. *biccent a pap* Sok ősi mágiát ismerek, s van egy igazán erős, mely blokkolja ezeknek a varázslatát. Persze, meg sem közelíti az övéket, hiszen az onnan érkező az erdő határától elér idáig. Többször el kell ezt mondaniuk, hogy életben tartsák az istent, pontosabban hogy megtartsák itt maguknak. Az én varázslatom viszont blokkolja ezeket, s békés lesz az isten. Mert ezektől haragos, vérszomjas állattá változik. Nem véletlenül követelték mindig is az áldozatokat... Onnan tudtam, hogy az enyém hatásos, mert minket is koboldok hoztak ide, s útközben találkoztunk az Unikornissal, nem messze volt a bányától. Mikor mellette halkan elkezdtem, láttam, hogy reagál rá, s kicsit követett is minket. Békésebbnek tűnt...
- Idelent pedig megtaláltuk a többieket. Ők mondták, hogy a társaik átváltoztak. Nem tudjuk pontosan, hogy miért koboldok... Mi ezzel a falu célja? Sajnos egy sejtésünk van, s ha az beigazolódik, akkor hatalmas pusztulás lesz. *mondja aggasztóan Khream* Bár nem a legerősebbek, de egy nagyobb sereggel könnyedén le lehet igázni a környező falvakat. Ahol még jobban tud nőni a sereg... Ezt pedig meg kell akadályoznunk.
- Én idelent mindenkinek megtanítottam a varázslatot, pontosabban a szövegét. Így olykor együtt kántáltuk ezt, amilyen hangosan csak tudtuk, s egy ideig hat is, aztán újra kell kezdenünk. Ahogy éreztem, ez megbékítette az állatot, s ilyenkor sebezhető. Ha a falu irányítása alatt áll, akkor nem. Nem is értem... De az biztos, hogy ilyenkor jámbor lóként viselkedik. Ezt pedig ki kell használni. S ti, tökéletesen időzítettetek. *teszi a hölgy vállára a kezét* A barátaitok most fognak nekünk ételt hozni. Meg kell szerezniük a kulcsot valahogy, de már van egy terv.
*Eközben a kobold vezér rá se hederít Saunra, s talán most ez a hatalmas szerencséje, hiszen ha a vezér komolyan veszi, amit a férfi mond, akkor az a rácsok mögött levőknek végzetes is lehet. Hiszen eddig magasról tettek a kántálásukra, úgyse értették, így nem foglalkoztak vele. Viszont Saun pont most árulta el, hogy a hang hatására megváltozott a lény. Márpedig az egyik hang a falu, akkor a másiknak ezeknek kell lennie. A vezért elnézve pedig sejteni lehet, hogy egyből drasztikus lépést tenne, ha komolyan venné a szavait... Ám ennek a lenéző, semmibe vevő stílusnak köszönhetően nem vitte vásárra társai bőrét Saun, bár nem kellett sok.
Hamarosan pedig megindulnak az étellel a rácsokhoz. Ahogy odaérnek, a pap rögtön beszélni kezd nekik.*
- Szerezzétek meg a kulcsot, kitörünk.
*Ennyit mond csak gyorsan, mikor váratlanul három kalandor a földre vágódik, s mintha csak rohamuk lenne, úgy kezdenek rángatózni a földön. Ekkor Khream kacsint egyet Arsenorra és Saunra, remélve, hogy veszik az adást, s értik a színjátékot.*
- Mi folyik ott? *pillant a kobold vezér a ketrecekre* Ti ott, nézzétek meg, hozzátok ki őket! De azokat vigyétek magatokkal!
*Biccent két igen csak éles kard felé, majd nekik adja a kulcsot. Micsoda balga lépés... Ha a két férfi átveszi a kulcsot, s kinyitják a ketrec kapuját, akkor abban a pillanatban felordít a pap.*
- Gyerünk!
*Ekkor mindenki, aki bent van, szélsebesen megindul felfelé a dombon, remélhetőleg Raeyan és a két férfi társaságában. Természetesen a goblinok pedig rögtön utánuk erednek... Az összes. Egytől egyig... Viszont a pap úgy tartja, hogy megéri a kockázatot, s most kell cselekedni, ha meg akarják állítani őket. Így felfelé rohanva ő az első, s mikor megpillantja Agbrervét, rögtön kiáltani kezd felé.*
- Készítsd a fegyvered! Békés lesz, ekkor sújtsd ketté a szarvát!
*Ekkor azonnal elkezdi a kántálást, amibe a többiek is beleszállnak, de már jóval kevesebben, hiszen kezdik őket utolérni hátulról, s fel kell tartóztatni őket, hogy a papnak ne essen bántódása, s végig tudja mondani az igét. Odaérve az állat dühösen pillant rájuk, de hallva a szavakat, kezd egyre békésebb lenni. Eközben hátul Khreammal az élen próbálják feltartani a kobold sereget, így Raeyan, Saun és Arsenor is kap bőven belőlük. Utóbbi kettőnek van kardja, ha megtartották, Raeyan pedig talán nem felejtette el, hogy ott hagyta a lándzsáját a földön - ami még mindig ott hever... Így talán több esélyük lesz, hiszen a többi kalandor fegyvertelen, de ettől függetlenül nem törnek meg, úgy ütik s rúgják a dögöket, ahogy csak tudják! A hölgyre hátulról rögtön rá is ugrik az egyik, s nyakát kezdi szorítani, miközben egy másik a lábát üti hevesen. Ezek páncélban vannak, de nincs náluk fegyver. Saunt is kettő kapja el, az egyik a bal, a másik jobb kezét ragadja meg, s megpróbálják húzni vissza a barlang felé. Arsenor bekap egy jókora ütést a fejére, ami pár másodpercre ki is üti őt, s a földre kerül. Innentől csak egy kobold foglalkozik vele, az pedig ráül a mellkasára, s arcát kezdi hevesen ütni. Egy rövid ideig folyik a harc, de végül a pap befejezi a kántálást, s Agbrervére pillant.*
- Most!
*A koboldok minden felszerelést természetesen elvesznek Raeyantól - kivéve a lándzsát, amit a földön hagynak -, ezeket pedig többi kacat közé hajítják a nagyteremben. Azokat leginkább arra használják, hogy odakint a felderítők magukkal vigyék.
A rácsok mögött mindenki furcsán pillant a hölgyemény felé, főleg Khream nem igazán érti, miről beszél, ám a pap hamar átveszi az irányítást.*
- Gyermekem, szerinted aki itt ül a börtönben, bárki pontosan tudta, mi folyik itt? Itt mindegyikünk abban a hitben volt, amit mondtunk is nektek. Pontosabban... *emeli fel ujját* Én nem véletlenül vagyok itt. Mikor kitört ez az egész Unikornis dolog, éreztem valami szokatlant a levegőben. Valami... mást. Ami aggasztani kezdett, s ezt közöltem Khreammal is. *ekkor a vezető is közelebb lép*
- A falusiak kezdtek egyre furcsábban viselkedni. Egy nagyobb csoport többször tartott gyűlést, s ezekről a gyűlésekről is utóbb szereztem tudomást, vagy teljesen véletlenül. Többször kezdtek ólálkodni az erdő körül, s egy idő után senkit nem akartak beengedni, hatalmas hisztit levágtak, hogy védeni akarják a népünket. Eleinte még benéztünk páran, de aztán mikor jött ez a nagy ellenkezés, már a faluból senki sem ment oda többet.
- Én pedig kicsit utánanéztem a dolgoknak, próbáltam összerakni a részleteket, hogy mi is folyik itt pontosan. *folytatja a pap* Hiszen egy ilyen lény csak úgy magától nem tűnik itt fel. S a furcsa érzés nem hagyott nyugodni. Tudja, én régebben mélyen benne voltam a mágia világában. Megérzem, ha valami ehhez hasonló van a levegőben. Így nemrég úgy döntöttem, hogy utána járok a dolgoknak. Egyedül nem jöhettem ide, így megvártam, míg Khream visszaérkezik.
- Mi pedig jóval előbb érkeztünk a kelleténél, mert útonállók ütöttek rajtunk. Akkor közölte velem, hogy mágia lehet a dologban, s a forrása talán nincs is annyira messze. Így hát még előttetek bőven, ketten bejöttünk az erdőbe. Nem is kell mondanom, a fal nem engedett vissza. Viszont egy kis időnk volt idebent.
- Én elmondtam egy erős védő varázslatot, és beljebb merészkedtünk. *vált halkabbra a pap* Ekkor láttuk meg az Unikornist. Egyből tudtam, hogy ez nem magától jött ide. Hanem hívták... Bár akkor még nem sejtettük, hogy emögött a falu egy része áll. Csak akkor jöttünk rá, mikor ki akartunk menni. S nem tudtunk... Hamar megjelent a nép, nem is kell mondanom! S amit kántáltak, egyből felismertem... Amit használtak, azt még ősi szertartásokon alkalmazták, mikor fohászkodtak kisebb istenekhez. Régen sok áldozatot mutattak be ezeknek, cserébe pedig bőséges termés volt, nyüzsögtek a halak a vízben, jó volt az időjárás az évben, s még sorolhatnánk. Nos, ez az Unikornis is egy ilyen isten. Mi pedig vagyunk az áldozat. Ám arra még egyáltalán nem sikerült rájönni, hogy pontosan miért hívták ide. Hiszen a bánya remek megélhetést nyújtott, semmi gondja nem volt a falunak. Én mindig is úgy tartottam, hogy a sok arany hamar elvakít. Hát, most már ezt biztosra tudom.
- Senki sem tökéletes. *folytatja Khream* S ez úgy nyilvánul meg, hogy a kántálásuk sem tökéletes. Akik itt vannak bent *mutat körbe*, mindenki csapatban érkezett. Sokaknak volt szokatlan álma, amiben az Unikornis megszúrta őket. Ha jól sejtem, nekik is. *biccent haloványan Saun és Arsenor felé* Akiknek volt álma, azok ott vannak mind. *mutat a koboldok felé* Azt pontosan nem tudjuk, hogy a többieknek miért nem volt, de sejtésünk szerint csak hibáztak, s nem képesek mindenki elméjébe belehatolni. Amint látjátok, eléggé csekély a számunk, de ez is valami, hogy elinduljunk.
- Igen, a hang innen jött. *biccent a pap* Sok ősi mágiát ismerek, s van egy igazán erős, mely blokkolja ezeknek a varázslatát. Persze, meg sem közelíti az övéket, hiszen az onnan érkező az erdő határától elér idáig. Többször el kell ezt mondaniuk, hogy életben tartsák az istent, pontosabban hogy megtartsák itt maguknak. Az én varázslatom viszont blokkolja ezeket, s békés lesz az isten. Mert ezektől haragos, vérszomjas állattá változik. Nem véletlenül követelték mindig is az áldozatokat... Onnan tudtam, hogy az enyém hatásos, mert minket is koboldok hoztak ide, s útközben találkoztunk az Unikornissal, nem messze volt a bányától. Mikor mellette halkan elkezdtem, láttam, hogy reagál rá, s kicsit követett is minket. Békésebbnek tűnt...
- Idelent pedig megtaláltuk a többieket. Ők mondták, hogy a társaik átváltoztak. Nem tudjuk pontosan, hogy miért koboldok... Mi ezzel a falu célja? Sajnos egy sejtésünk van, s ha az beigazolódik, akkor hatalmas pusztulás lesz. *mondja aggasztóan Khream* Bár nem a legerősebbek, de egy nagyobb sereggel könnyedén le lehet igázni a környező falvakat. Ahol még jobban tud nőni a sereg... Ezt pedig meg kell akadályoznunk.
- Én idelent mindenkinek megtanítottam a varázslatot, pontosabban a szövegét. Így olykor együtt kántáltuk ezt, amilyen hangosan csak tudtuk, s egy ideig hat is, aztán újra kell kezdenünk. Ahogy éreztem, ez megbékítette az állatot, s ilyenkor sebezhető. Ha a falu irányítása alatt áll, akkor nem. Nem is értem... De az biztos, hogy ilyenkor jámbor lóként viselkedik. Ezt pedig ki kell használni. S ti, tökéletesen időzítettetek. *teszi a hölgy vállára a kezét* A barátaitok most fognak nekünk ételt hozni. Meg kell szerezniük a kulcsot valahogy, de már van egy terv.
*Eközben a kobold vezér rá se hederít Saunra, s talán most ez a hatalmas szerencséje, hiszen ha a vezér komolyan veszi, amit a férfi mond, akkor az a rácsok mögött levőknek végzetes is lehet. Hiszen eddig magasról tettek a kántálásukra, úgyse értették, így nem foglalkoztak vele. Viszont Saun pont most árulta el, hogy a hang hatására megváltozott a lény. Márpedig az egyik hang a falu, akkor a másiknak ezeknek kell lennie. A vezért elnézve pedig sejteni lehet, hogy egyből drasztikus lépést tenne, ha komolyan venné a szavait... Ám ennek a lenéző, semmibe vevő stílusnak köszönhetően nem vitte vásárra társai bőrét Saun, bár nem kellett sok.
Hamarosan pedig megindulnak az étellel a rácsokhoz. Ahogy odaérnek, a pap rögtön beszélni kezd nekik.*
- Szerezzétek meg a kulcsot, kitörünk.
*Ennyit mond csak gyorsan, mikor váratlanul három kalandor a földre vágódik, s mintha csak rohamuk lenne, úgy kezdenek rángatózni a földön. Ekkor Khream kacsint egyet Arsenorra és Saunra, remélve, hogy veszik az adást, s értik a színjátékot.*
- Mi folyik ott? *pillant a kobold vezér a ketrecekre* Ti ott, nézzétek meg, hozzátok ki őket! De azokat vigyétek magatokkal!
*Biccent két igen csak éles kard felé, majd nekik adja a kulcsot. Micsoda balga lépés... Ha a két férfi átveszi a kulcsot, s kinyitják a ketrec kapuját, akkor abban a pillanatban felordít a pap.*
- Gyerünk!
*Ekkor mindenki, aki bent van, szélsebesen megindul felfelé a dombon, remélhetőleg Raeyan és a két férfi társaságában. Természetesen a goblinok pedig rögtön utánuk erednek... Az összes. Egytől egyig... Viszont a pap úgy tartja, hogy megéri a kockázatot, s most kell cselekedni, ha meg akarják állítani őket. Így felfelé rohanva ő az első, s mikor megpillantja Agbrervét, rögtön kiáltani kezd felé.*
- Készítsd a fegyvered! Békés lesz, ekkor sújtsd ketté a szarvát!
*Ekkor azonnal elkezdi a kántálást, amibe a többiek is beleszállnak, de már jóval kevesebben, hiszen kezdik őket utolérni hátulról, s fel kell tartóztatni őket, hogy a papnak ne essen bántódása, s végig tudja mondani az igét. Odaérve az állat dühösen pillant rájuk, de hallva a szavakat, kezd egyre békésebb lenni. Eközben hátul Khreammal az élen próbálják feltartani a kobold sereget, így Raeyan, Saun és Arsenor is kap bőven belőlük. Utóbbi kettőnek van kardja, ha megtartották, Raeyan pedig talán nem felejtette el, hogy ott hagyta a lándzsáját a földön - ami még mindig ott hever... Így talán több esélyük lesz, hiszen a többi kalandor fegyvertelen, de ettől függetlenül nem törnek meg, úgy ütik s rúgják a dögöket, ahogy csak tudják! A hölgyre hátulról rögtön rá is ugrik az egyik, s nyakát kezdi szorítani, miközben egy másik a lábát üti hevesen. Ezek páncélban vannak, de nincs náluk fegyver. Saunt is kettő kapja el, az egyik a bal, a másik jobb kezét ragadja meg, s megpróbálják húzni vissza a barlang felé. Arsenor bekap egy jókora ütést a fejére, ami pár másodpercre ki is üti őt, s a földre kerül. Innentől csak egy kobold foglalkozik vele, az pedig ráül a mellkasára, s arcát kezdi hevesen ütni. Egy rövid ideig folyik a harc, de végül a pap befejezi a kántálást, s Agbrervére pillant.*
- Most!
4163. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 08:39:55
Üzenet elküldve: 2015-03-18 08:39:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Caleth Wynr//
*Újra ciccen egyet, ahogy a másik a megszólítások variációit sorolja fel.*
-Már régen bemutatkoztam volna, ha Ön is megtette volna már ezt az udvariassági formulát. *Vág vissza, és nem érdekli mennyire vigyorog a másik.* Egyébként a nevem Nimue Sailimiel.
*Egyébiránt nem azért lép arrébb, mert attól fél vizes lesz, hanem elkerülni szeretné, hogy a víz ereje elsodorja a lábait. Csúfos dolog lenne belecsüccsenni a sárba.
Amikor a amaz visszakérdez, talányosan felhúzza a szemöldökeit, és ugyanilyen talányos mosolyt ereszt meg.*
-Még az is lehet.
*Szúrja közbe, majd hallgatja a férfi szavait az elemekről.*
-Épp csak bele lehet fulladni. Akár egy kanálnyiba is.
*Ezt is csak úgy közbeszúrja. És amit mond igaz is. Sőt, még mágia sem kell hozzá, csak a megfelelő körülmények. Ezt azonban most nem részletezi. Amikor Caleth szembefordul vele hirtelen, akkor ugyan nem lép már hátra, de kissé kihúzza magát, s így kerül arca távolabb pár centivel. Ez épp elég, hogy a személyes auráját ne sértse a másik.*
-Ah! *Böki előre.* Ám legyen. Legyen az ötven arany. Állom a fogadást, mert hiszem azt, hogy Hópehely erősebb mágus, mint a Tűzgyújtó. És már csak azért is, mert a tűz csak pusztít, a víz pedig maga az élet.
*Átveszi az elnevezést, bár ő hallotta, amikor a pástra szólították a két versenyzőt, hogy Hópehely nem más, mint Isurii. De erről nem világosítja fel a másikat. Ugyan a névnek a verseny és a mágia szempontjából még nincs nagy ereje, de hiszi, hogy lesz. A Thargodar lányt ügyesnek és erősnek érzi. Persze, lehet ez igaz a tűzmágusra is, de talán női lénye az, mely inkább hajszíntársnője felé fordítja empátiáját.*
-Mágusnak tanulok magam is. És csak azért nem neveztem a versenyre, mert tanulmányaim elején tartok még. Viszont kíváncsi voltam, miként is zajlik egy ilyen versengés. És láthatom azt is, hogy hová kell eljutnom. Egy ilyen verseny megmutathatja a célt. Nem gondolja?
*Kérdez vissza, s tekintete ezúttal végig méri a férfit.*
//Caleth Wynr//
*Újra ciccen egyet, ahogy a másik a megszólítások variációit sorolja fel.*
-Már régen bemutatkoztam volna, ha Ön is megtette volna már ezt az udvariassági formulát. *Vág vissza, és nem érdekli mennyire vigyorog a másik.* Egyébként a nevem Nimue Sailimiel.
*Egyébiránt nem azért lép arrébb, mert attól fél vizes lesz, hanem elkerülni szeretné, hogy a víz ereje elsodorja a lábait. Csúfos dolog lenne belecsüccsenni a sárba.
Amikor a amaz visszakérdez, talányosan felhúzza a szemöldökeit, és ugyanilyen talányos mosolyt ereszt meg.*
-Még az is lehet.
*Szúrja közbe, majd hallgatja a férfi szavait az elemekről.*
-Épp csak bele lehet fulladni. Akár egy kanálnyiba is.
*Ezt is csak úgy közbeszúrja. És amit mond igaz is. Sőt, még mágia sem kell hozzá, csak a megfelelő körülmények. Ezt azonban most nem részletezi. Amikor Caleth szembefordul vele hirtelen, akkor ugyan nem lép már hátra, de kissé kihúzza magát, s így kerül arca távolabb pár centivel. Ez épp elég, hogy a személyes auráját ne sértse a másik.*
-Ah! *Böki előre.* Ám legyen. Legyen az ötven arany. Állom a fogadást, mert hiszem azt, hogy Hópehely erősebb mágus, mint a Tűzgyújtó. És már csak azért is, mert a tűz csak pusztít, a víz pedig maga az élet.
*Átveszi az elnevezést, bár ő hallotta, amikor a pástra szólították a két versenyzőt, hogy Hópehely nem más, mint Isurii. De erről nem világosítja fel a másikat. Ugyan a névnek a verseny és a mágia szempontjából még nincs nagy ereje, de hiszi, hogy lesz. A Thargodar lányt ügyesnek és erősnek érzi. Persze, lehet ez igaz a tűzmágusra is, de talán női lénye az, mely inkább hajszíntársnője felé fordítja empátiáját.*
-Mágusnak tanulok magam is. És csak azért nem neveztem a versenyre, mert tanulmányaim elején tartok még. Viszont kíváncsi voltam, miként is zajlik egy ilyen versengés. És láthatom azt is, hogy hová kell eljutnom. Egy ilyen verseny megmutathatja a célt. Nem gondolja?
*Kérdez vissza, s tekintete ezúttal végig méri a férfit.*
4162. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-17 22:05:21
Üzenet elküldve: 2015-03-17 22:05:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Mágustusa - Worenth//
* Kíváncsian hallgatja a levegő-mágus szavait és kénytelen bevallani, hogy eddig nagyon öncélúan de főleg egy irányban volt hajlandó csak olvasgatni. Talán ez is egy nagy hiányossága lesz hisz nem tudja a többiek mire lehetnek képesek csak azt az egyet, hogy ő maga mire képes.*
- Viharképző varázslat. *ízlelgeti a szavakat és igen csak hiányolja az esőkabátját. Lehet azzal kellett volna készülnie amikor reggel a máguscsatához öltözködött nem pedig efféle erdőjáró, amint az unokatestvére kedvesen megjegyezte, lovagló ruhával.
Kíváncsian hallgatja a tanácsot és már gondolkodik is azon milyen védekező varázslatokkal bír majd szórakozottan elmosolyodik.*
- Az én mágiám nagyja védekező. Azt hiszem tulajdonképpen a hold-mágiát arra fejlesztették ki, hogy minden ellen védekezni tudjanak azok akik végigjárják az összes iskolát.
* Természetesen figyeli a történéseket majd jön a meglepetés és kicsit később a segítő kéz.*
- Köszönöm. *mondja majd természetesen visszasorol a kör közelébe és reméli, hogy a tűzmágusnak nincs hasonló varázslata. Most helyben eldönti, hogy amint sikerül ismét a templomba benéznie fellapozza az összes mágikus könyvet, még ha tanulni nem is áll neki belőlük.*
- Durvább? *kérdez vissza magasra emelkedett szemöldökökkel és már teljesen biztos benne, hogy jól jön még a hold védő ereje. A dorgálásra természetesen csak mosolyog.*
- Csak a varázslatnak szólt, nem magának a versenynek. *védekezik még mielőtt kis nyápic kakaót szopogató sötételfként könyvelné el a másik. Mindenesetre jó, hogy itt van mellette Worenth, a tanácsait akár egy mentorét elfogadja és megpróbálja szépen el is raktározni a későbbiekre.*
//Mágustusa - Worenth//
* Kíváncsian hallgatja a levegő-mágus szavait és kénytelen bevallani, hogy eddig nagyon öncélúan de főleg egy irányban volt hajlandó csak olvasgatni. Talán ez is egy nagy hiányossága lesz hisz nem tudja a többiek mire lehetnek képesek csak azt az egyet, hogy ő maga mire képes.*
- Viharképző varázslat. *ízlelgeti a szavakat és igen csak hiányolja az esőkabátját. Lehet azzal kellett volna készülnie amikor reggel a máguscsatához öltözködött nem pedig efféle erdőjáró, amint az unokatestvére kedvesen megjegyezte, lovagló ruhával.
Kíváncsian hallgatja a tanácsot és már gondolkodik is azon milyen védekező varázslatokkal bír majd szórakozottan elmosolyodik.*
- Az én mágiám nagyja védekező. Azt hiszem tulajdonképpen a hold-mágiát arra fejlesztették ki, hogy minden ellen védekezni tudjanak azok akik végigjárják az összes iskolát.
* Természetesen figyeli a történéseket majd jön a meglepetés és kicsit később a segítő kéz.*
- Köszönöm. *mondja majd természetesen visszasorol a kör közelébe és reméli, hogy a tűzmágusnak nincs hasonló varázslata. Most helyben eldönti, hogy amint sikerül ismét a templomba benéznie fellapozza az összes mágikus könyvet, még ha tanulni nem is áll neki belőlük.*
- Durvább? *kérdez vissza magasra emelkedett szemöldökökkel és már teljesen biztos benne, hogy jól jön még a hold védő ereje. A dorgálásra természetesen csak mosolyog.*
- Csak a varázslatnak szólt, nem magának a versenynek. *védekezik még mielőtt kis nyápic kakaót szopogató sötételfként könyvelné el a másik. Mindenesetre jó, hogy itt van mellette Worenth, a tanácsait akár egy mentorét elfogadja és megpróbálja szépen el is raktározni a későbbiekre.*
4161. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-17 20:08:24
Üzenet elküldve: 2015-03-17 20:08:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Tavaszünnep//
//Nimue Sailimiel//
*A nő ellenkezésére lezseren megvonja a vállát, majd szabad kezével legyint egyet.*
- Akkor cicám. *Vigyorog a nőre.* Vagy maradjunk az anyámnál? *Ennél a pontnál már úgy nevet saját olcsó humorán, hogy még a válla is rázkódik kissé. Nem gond neki, ha valaki ennyire önérzetes, annál izgalmasabb a dolog, viszont tény, hogy a könnyű és butácska nőkkel legalább időt spórol. Aztán ott vannak még az olyanok is, mint Kat. Ez a hóhajú nőstény egyre inkább eszébe juttatja a felvágott nyelvű vörös tincsű kis elfet. Mindketten ugyanúgy ellenkeznek, s bár valószínűleg nem ez a céljuk vele, ő mégis jól elszórakozik. Ahogy azt is meg mosolyogja amikor a névtelen hölgyemény arrébb láb az esetleges vízsugár elől. Ő marad a helyén, egy kis víz senkinek sem árthat.*
- Ó, tán fogadni kíván? *Csillan fel a szeme. Ha más nem is, de száz arany mindenképpen jól jönne neki, még akkor is, ha ezt szégyenszemre, de egy nőtől kellene elnyernie fogadás eredményeként. Nem is érti mire ez a nagy cécó a gyengébbik nemmel való előzékenységgel kapcsolatban. Ugyanolyan akaratos és önálló lényei e világnak ők is, mint a férfiak, így legalább olyan viselkedéssel viszonyul feléjük, ahogy a saját neme felé. Így, ha egy nő megrúgja, hát ő visszarúg. Ha egy nő csúnyán beszél vele, hát ő is. Szerencsére azonban ez a teremtés nem tűnik annak a fajtának, annak ellenére, hogy egyszer kibuktatta, egyszer pedig be akart neki húzni egyet.*
- Erősebb. *Bólogat a nő szavaira és szemét a mágusnőn legelteti.* Nagy mértékben. Mint mondjuk a tenger. De azt ön sem gondolhatja, hogy ilyen keretek között nyerhet. Mert hát *Tárja szét a karját* a víz ugyan eloltja a tüzet, de nem égeti szét a ruháit, sem a bőrét. *Kacsint oda egyet a nőnek , majd mélyet szippant a levegőből és elfordul a tusa résztvevői elől, hogy szembekerüljön a nővel.*
- Ám legyen, elfogadom a kihívást. *Persze tudja, hogy nem volt semmiféle kihívás, de mégis úgy érzi, hogy az akaratos kis nőcske mégis csak kapható egy aprócska kis közjátékra.* Ötven arany, hogy a fickó a bugyit is letüzeli a végén a Hópehelyről. Persze átvitt értelemben, bár én amúgy sem bánnám. *Kaján vigyor.* Ha ragaszkodik a százhoz, tőlem az is maradhat, de azt mondják nem illik nőtől pénzt elvenni, még ha adja sem. Nos, ebben én nem hiszek, de azért felezzük meg, s vegyük úgy, hogy ez által eleget teszek a társadalom ezen követeléseinek. S persze addig is kénytelen a társaságomban maradnia. Esetleg még mesélhetne is valami érdekeset. Mondjuk, hogy mit keres egy magafajta hölgyemény itt, kiszolgáltatja a színlelt részeg fickóknak, akik az anyjuknak nézik?
//Nimue Sailimiel//
*A nő ellenkezésére lezseren megvonja a vállát, majd szabad kezével legyint egyet.*
- Akkor cicám. *Vigyorog a nőre.* Vagy maradjunk az anyámnál? *Ennél a pontnál már úgy nevet saját olcsó humorán, hogy még a válla is rázkódik kissé. Nem gond neki, ha valaki ennyire önérzetes, annál izgalmasabb a dolog, viszont tény, hogy a könnyű és butácska nőkkel legalább időt spórol. Aztán ott vannak még az olyanok is, mint Kat. Ez a hóhajú nőstény egyre inkább eszébe juttatja a felvágott nyelvű vörös tincsű kis elfet. Mindketten ugyanúgy ellenkeznek, s bár valószínűleg nem ez a céljuk vele, ő mégis jól elszórakozik. Ahogy azt is meg mosolyogja amikor a névtelen hölgyemény arrébb láb az esetleges vízsugár elől. Ő marad a helyén, egy kis víz senkinek sem árthat.*
- Ó, tán fogadni kíván? *Csillan fel a szeme. Ha más nem is, de száz arany mindenképpen jól jönne neki, még akkor is, ha ezt szégyenszemre, de egy nőtől kellene elnyernie fogadás eredményeként. Nem is érti mire ez a nagy cécó a gyengébbik nemmel való előzékenységgel kapcsolatban. Ugyanolyan akaratos és önálló lényei e világnak ők is, mint a férfiak, így legalább olyan viselkedéssel viszonyul feléjük, ahogy a saját neme felé. Így, ha egy nő megrúgja, hát ő visszarúg. Ha egy nő csúnyán beszél vele, hát ő is. Szerencsére azonban ez a teremtés nem tűnik annak a fajtának, annak ellenére, hogy egyszer kibuktatta, egyszer pedig be akart neki húzni egyet.*
- Erősebb. *Bólogat a nő szavaira és szemét a mágusnőn legelteti.* Nagy mértékben. Mint mondjuk a tenger. De azt ön sem gondolhatja, hogy ilyen keretek között nyerhet. Mert hát *Tárja szét a karját* a víz ugyan eloltja a tüzet, de nem égeti szét a ruháit, sem a bőrét. *Kacsint oda egyet a nőnek , majd mélyet szippant a levegőből és elfordul a tusa résztvevői elől, hogy szembekerüljön a nővel.*
- Ám legyen, elfogadom a kihívást. *Persze tudja, hogy nem volt semmiféle kihívás, de mégis úgy érzi, hogy az akaratos kis nőcske mégis csak kapható egy aprócska kis közjátékra.* Ötven arany, hogy a fickó a bugyit is letüzeli a végén a Hópehelyről. Persze átvitt értelemben, bár én amúgy sem bánnám. *Kaján vigyor.* Ha ragaszkodik a százhoz, tőlem az is maradhat, de azt mondják nem illik nőtől pénzt elvenni, még ha adja sem. Nos, ebben én nem hiszek, de azért felezzük meg, s vegyük úgy, hogy ez által eleget teszek a társadalom ezen követeléseinek. S persze addig is kénytelen a társaságomban maradnia. Esetleg még mesélhetne is valami érdekeset. Mondjuk, hogy mit keres egy magafajta hölgyemény itt, kiszolgáltatja a színlelt részeg fickóknak, akik az anyjuknak nézik?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257