Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 349 (6961. - 6980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6980. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-26 22:56:17
 ÚJ
>Soynara Ceryllas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Sa'argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Bömbölő orkán, csapkodó villámok és Bato ruhája, amibe kapaszkodik: Soynarának ennyiből áll a világ. Látni sem akarja, ami körülötte történik, de nem meri lehunyni a szemét. Teljesen tudatában van, hogy semmiféle befolyása nincs az eseményekre és ezt szívből gyűlöli. Milyen világ ez, hogy egy tündérrel ezt meg lehet tenni? Miért kell neki ennyire félnie? Ahogy Bato próbálja maga mögött tartani, úgy érzi, rá nem jelent akkora veszélyt ez a káosz. Hiszen óvni próbálja, tehát ellenállásra képes! De most még ezért is dühös, hogy a férfi ennyivel bátrabb nála. Dühe és rettegése összekeveredve egy tündérhez képest meglepően agresszív, üvöltésbe hajló sikoltás formájában tör elő.
A körülöttük dúló túlvilági vihar ezt a pillanatot választja, hogy csendesedni kezdjen. Soynara úgy érzi, az előbbi kifakadás is szerepet játszik ebben. Ahogy a gömb összeáll, ijedten próbál Bato másik oldalára kerülni, amiben szerencsére a férfi is segít. Hallgatja a beszélgetést, de csak foszlányokat fog föl, még nem dolgozta fel az előző sokkot. Szíve hevesen dörömböl a mellkasában, légzése riadt pihegés. Megpróbálja összeszedni magát, felkészülni bármire, ami eljöhet még érte ezen a szörnyű napon. Felnéz Batora, próbál erőt meríteni a férfi jelenlétéből, ragyogó kopaszságából. ~Bato megvéd, ő erős.~ A mantrázás megnyugtatja, de furcsa mód bosszantja is. Miért kell neki egy védelmező? Miért nem tud ő is erős lenni?
Lassan lenyugszik és felveszi a beszélgetés fonalát.*
-De... De én nem vagyok varázsló. És harcolni sem tudok...

6979. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-26 22:41:36
 ÚJ
>Anyátlan Yera avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Üldözöttek//

*Yera a meghitt pillanaton valós mosollyal reagál, bár ezt a férfi biztos nem láthatta. ~Olyan különleges, ahogy visszaemlékszik. Bár nekem is lennének szép emlékeim.~ Közelebb megy a parthoz, fáradtan dörgöli felemás szemét.*
- Igen, itt... *Megtöri mondatát egy hangos kutyaugatás, sajnos még a sötétben is szemmel láthatóan összerezzen. Mikor meghallja az ismerős férfiak kiabálását remegve veregeti meg Lorcaen vállát.*
- Tű... tűnjünk el innen. Ez Hradar és a bandája... *Yera nem tudja, most mit kéne magyaráznia, vagy mondania, szinte a vér is megfagy benne. Tudta, hogy üldözik, de azt ne, hogy kicsoda. Most, hogy tudja, a legbetegebb falubeli is köztük van, kissé megrémül. Valahol... valahol pezseg a vére egy kedves összecsapásra, egy kis vérontásra, de minden erejével igyekszik elnyomni ezt az érzését. ~Túl sokan lehetnek. És Lorcaen nem... Senki sem ismerhetné meg azt a felem.~ Visszaemlékszik anyjára, és a halálára. A vérben úszó szemeire a tükörben. Nem, senki sem ismerheti meg azt.*
- Minden rendben lesz, csak tűnjünk el! *Mondja halkan, és vállánál fogva rángatja a férfit, indulásra késztetvén.* Talán öt, hat percnyire lehetnek. Ha nem kevesebb. Tűnés!


6978. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-26 13:23:55
 ÚJ
>Omon Rabark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Vakmerő

//Feltárás a kazamatában//

* Még jó, hogy megnézték a falakat. Ha nem tették volna, talán egyszerűen továbbsétáltak volna, és már egészen máshogy festenének. Ő maga ahhoz a falhoz közelít, amelyiken a hal van. Egyrészt, mert Vlendor is ezt javasolta neki és Bildinsnek, másrészt, mert ehhez a falhoz amúgy is épp közel volt. ~ A két zsákmányt egyszerre kell elejteni. ~ Visszhangoznak fejében a szavak. Úgy tűnik Vlendor is Omonhoz hasonlóan értelmezi a mondókát, azonban még így sem tiszta a kép. *
- Nálam is ugyanaz. * A tekerentyűhöz egyelőre nem nyúl, nehogy elrontson valamit. Inkább megvárja Bildins beszámolóját, habár igen valószínű, hogy nála is hasonlók lesznek. *
- A két zsákmányt egyszerre kell elejteni... * Isméti a szavakat, immár kimondva azokat. Ennek ellenére még mindig inkább csak hangos gondolkodásnak tűnhet. *
- Tehát, ha jól értelmezem, akkor a nyulas és a halas tekerőt egyszerre kell meghúznunk. * Állapítja meg, majd a fél-elf nőre néz. Eddigre bizonyára már ő is megnézte a falat, amin a nyúl van, úgyhogy ismét megszólal. *
- Tekerjük mindketten a kettesre mondjuk. Aztán meglátjuk, mi változott. * Persze ezt a javaslatot csak akkor teszi közzé, ha Bildinsnél is hasonló ábrák vannak, mint az a másik kettőnél. Ha nála valami különbözik a megszokottól, akkor bonyolultabb feladatra kell számítani. *

A hozzászólás írója (Omon Rabark) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.26 13:24:09

6977. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-26 09:51:33
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Szelíd

//Üldözöttek//
//Yera, Lorcaen//

*Kutyaugatás töri apró darabokra az éjszaka csendjét. Hirtelen csattan föl és a két vándorhoz igen közel, mint, mikor a vadász eb jelzi, hogy közel a préda. Néhány pillanattal később már ordítozást is hallani, hogy férfiak ordítanak, jeleznek egymásnak. A fák között a sötétben több irányból is fáklyák vöröses fénye dereng át és egyre erősödnek a közeledő hangok, amik között Yera felismerheti elhagyott faluja hírhedt vadászának, Hradarnak hangját. Azt beszélik, kedvenc szórakozása volt, hogy a hurokba került állatokat még élve hazavitte és ott szórakozott el velük... Rajta kívül még legalább négy másik hangot lehet megkülönböztetni, Yera egyiket sem először hallja, de persze lehet, hogy vannak még többen is, csak nem üvöltöznek. A helyzet egy hajtóvadászatra emlékeztet.*

*Yeranak és Lorcaennek legfeljebb négy-öt perc előnye lehet az üldözők előtt.*

6976. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-26 02:30:55
 ÚJ
>Árva Lazyar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Sa'argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Siker! Sikerült, levetnie a fémkarjait, még mielőtt beleráncigálta volna egy mágikus tornádóba. Amint megszabadul spontán gyilkolásra felkelt alkarvédőjétől, megpróbál Batoba kapaszkodni, s mindenével ráakaszkodni, mert egy szál vékonyságát játszi könnyedséggel fújná el, s ragadná magával egy erősebb széllökés. A nyurga lány kicsit megnyugszik, mikor megint biztonságban érezheti magát a vihar szemében.*
~Biztonságban?~
*Eszmél fel önmagára mikor, fúj egyet.*
~Itt nem vagy biztonságban.~
*Ejti magának, de ezt már a megszokott higgadt hidegséggel. Agyának minden fogaskereke kattog, hogy mit is lehetne tenni. Mikor éppen eljut odáig, hogy ez csak egy álom, akkor történik a csoda. A fénygömbök haláltáncából fakadó tornádóból újrafúzionálódik egy golyónak induló, masszává, majd egy emberi humanoid lénnyé formálódó valami. A végkifejletet, a mindig, okos és tudálékos Lazyar, csak az orra alá motyogja halkan, alig hallhatóan. És erre még rájátszik a vihar. Szinte néma mondat, csak a maga megnyugtatására, hogy érezze, hogy most is tudja az anyagot, amit meg kellett tanulnia.*
-Egy antropomorf elementál lény.
*Olvashatta könyvekből. Most pedig a bokáját verdesi az álla. Mondandója közepén a lányra néz. Hátra teszi az egyik lábát, mintha lenne kiút, vagy szüksége lehet egy stabil alapállásra. Valójában egyszerűen mintha meglökte volna a tekintet. Egy talán bizalmatlanságtól szikrázó idegpálya gondolatait látja a szemekben. Persze ez egy "vihar-villám-szellem-isten". Nem biztos hogy perfekt mimikával rendelkezik így anyagi síkon. Annyit tud ezekről a varázslényekről, hogyha meg akarják ölni, akkor nincs lehetősége menekülni. Akkor nincs kecmec. Akár bele is törődhet, hogy itt hagyja a fogát. De legalább elmondhatja, hogy látott ilyet. Ezzel már tapasztaltabb mint bárki más az ő korában. Mindemellett azt is tudja, hogy ha viszont életben hagyja a kis csapatot, akkor annak oka van. Már a megjelenésének, hatalmas oka van, mint azt kifejti. És a rövid kifejtés, bármire rá tudja venni Lazyart. Noha nem férfiúi erényét mutatja Wojestnek, de térdremegtető hangja van. Mind e mellett, a Sillerforwok. Ahol Yar szolgál, és ahol tanul. Az ő históriájuk, is az élőhalottaknál kezd rosszra fordulni. A Silllerforw ház teljes hadereje kivonult ellenük, egy csatában, és majd mindenki odaveszett. Még kedves mestere is ott vesztette életét. Csak pörögnek a lány fejében a nevek, akiket valószínűleg egy mozgó rothadó hulla zabált fel. Azok akiket ismert. Innentől Yar bármire kapható. Élénken figyel. Mikor Learon felsorolja, és felvázolja, hogy a kis csapat valójában egy szellemi, lelki, testi, és divat fogyatékossággal élők kvartettje, akkor igen is belejavít.*
-Ne finomkodjunk. És egy félvak.
*Büszkén viseli a sebhelyét. Egy véletlen sikerülő varázslat sajnálatos eredménye. De ha nem lenne a heg, nem tudná senki hogy fogékony a mágiára, s ha ezt nem tudná senki, most cseléd lenne. Mint eleddig. Szó ami szó, kicsit ki is húzza magát ezzel a mondattal. Majd elszánt szemekkel hallgatja a vihar-villám-szellem minden szavát. Az egyetlen amit ő maga kérdezni akart, azt már Bato feltette. Várja rá a választ. A félelme alábbhagy. Már csak zavart. Egy kissé.*

6975. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-25 22:47:40
 ÚJ
>Cairynn Sa'oirse avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A véletlenül sikerült összhangra akaratlanul is kicsit felfelé húzódik a szája széle.*
-Ha egyikőnk sem akarta megbántani a másikat, akkor vegyük úgy, kölcsönösen megbocsájtunk egymásnak, jó? *Igyekszik gyors megoldást kínálni a kellemetlen helyzetre. És nem az a kellemetlen helyzet, hogy egyszerre és ugyanazt mondták, hanem az, hogy ott lóg a feszültség a levegőben.*
-Meg vannak a magam szokásai és nehezen változtatok rajtuk. *Megvakarja az egyik füle tövét.* -Valamibe kénytelen vagyok kapaszkodni, elvégre egy ideje már úton vagyok és előtte is kezdtek már kicsúszni a dolgok a kezemből. *Elkomorodik az arca egy pillanatra, de aztán visszatér rá egy halvány mosoly.*
-Ez most úgy hangzott mintha olyan dolgokkal lenne bajom, amiket befolyásolni tudnék. Az a helyzet, hogy a változást alapvetően nehezen viselem. *Nem nagyon tudja, hogy is lehetne elmagyarázni. Felsóhajt, de még nem fejezte be.* -Nincsenek illúzióim, tudom, hogy minden változik. Én igyekszem olyan dolgokba kapaszkodni, amik nem... *Feladja, nem tudja elmagyarázni. Szüksége van valamilyen rendre. Amíg egyedül volt könnyű volt, így kisebb dolgokban jobban tudott alkalmazkodni, most viszont ki kell alakulnia egy új rendnek, mielőtt ő rugalmasabbá válna.*
-Előbb-utóbb megszokom ezt az egészet és akkor nem leszek ilyen... Nehéz eset. *Talán ez áll a legközelebb ahhoz, amit ki akar fejezni.*

6974. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-25 21:25:42
 ÚJ
>Győzedelmes Lorcaen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Útban a levegő városába//

~Táborozni vagy nem táborozni, ez itt a kérdés.~*Már bőven bennjárnak a sötét rengetegben, mire felvetődik a kérdés.*
- Hát… Szerintem sem lenne szerencsés az utat tovább folytatni, ha csak nem a városban kívánod elkölteni reggelidet, mivel ellenkező esetben csak déltájt érkezhetünk Artheniorba. De akár maradunk akár nem, erősen ajánlom, hogy semmiféle világosságot se gyújtsunk, a fáklya vagy tábortűz fénye éppen úgy vonzza a rablógyilkosokat és zsebmetszőket, mint gyertyafény a szúnyogot. Könnyű zsákmány reményében! Igaz, élősködő mindhárom fajta, de azért nem mindegy melyik veszi véredet!
*Válaszol a leány kérdésére, miközben meglazítja a pajzsát tartó szíjat és leszedi a lova hátára kötözött kopjáját. Felkészül a továbbhaladásra vagy az egész éjjelen át tartó virrasztásra.*~Ha továbbmennénk, a lovam lába bánná ebben az iszonytatóan hatalmas sötétségben. Bár egy tőről nehezen fakadhat csak jó vagy csak rossz, a keverék aránya a döntő. De én azért mégis csak maradnék!~*A kopjája már sokszor tett nagy szolgálatot neki, mind a harcmezőn, mind a lovagi tornák alkalmával, reméli, támadás esetén ismét számíthat régi jó barátjára.*
- Nos, ha nem lenne ellenedre, letáborozhatnák ott is, azt talán még megfelelő helynek is mondhatnám!* Egy mogyoróbokrokkal körülölelt kőrisfára mutat a tóparton. Ismét a tiszta vizű tavacska mellett találja magát.*~Olybá tűnik, minden utazásom alkalmával utamba ejtem akaratlanul is, jó kis hely ráadásul még világosság is akad!~*Igaz, ugyanis a tisztást beragyogja a nyári hold gyér, de egyöntetű fénye. Megáll a tó partján és a vizet kezdi bámulni lándzsájára támaszkodva. A víz tükre ugyanolyan, mint amikor elhagyta ezt a helyet, bár átível rajta a hold által keltetett ezüsthíd, mely megvilágít minden apró, szellő keltette hullámot vagy fodrot.*~Inkább látszik másik létsíkra nyíló térkapunak, mint víznek egy nagyobbacska gödörben.~
*Mint minden gyermek, ő is álmodozott arról, hogy hős lesz, aki királykisasszonyokat ment ki gonosz démonok karmai közül egy csókért cserébe, de annak az időnek már jó régen leáldozott, egy apródnak nincsen ideje álmodoznia.*~Végül is nem is alakult rosszul az életem. Ez idáig! Mivel a jelen is csak illúzió némi valóságtartalommal. Mire kimondod már múlt!~*Várja, hogy a lány kövesse vagy akárcsak mondjon valamit javaslatára.*

6973. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-25 20:38:06
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Sa'argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Learon, amennyire lehet, megőrzi hideg vérét és egyébként csak a lába remeg már. Ahogy mágneses vonzás megszűnik, a félelme is csökken. Arra gondol, hogyha meg akarta volna ölni a lény, akkor már megtette volna. Vagy nem akar, vagy nem tud ártani nekik. Soy és a vöröske, szemmel láthatóan pánikba esik, ami nem egy jó dolog a mostani helyzetüket tekintve. Bato kopasz feje hidegnek, és megfontoltnak tűnik, ahogy azt a pásztor megszokhatta volt eddig. Lassan ez a valami, ami elcsalogatta őket megnyugszik, és alakot vált, amire a kecskés csak nagy szemeket mereszt. Sok furcsaságot látott már életében, de ilyet nem… Végig úgy áll, úgy mozog, hogy a lányok védve legyenek. Ő is kitárja karját, de az ugye csak jelképes, mert nem sok védelmet ad egy darab kar. Ezután opedig megszólal elcsalogatójuk és Learon összerezzen az ismeretlen hangra. Kiderül, hogy a jelenés nem is olyan gonosz szándékú, ahogy azt képzelték, sőt! Igazán kedves, és világ megváltó tervei vannak, amihez a legjobbakat találta... Learon szereti az ilyesfajta humort, de ez még neki is sok, nem állja meg szó nélkül. Meghajol a lény felé.*
-Üdvözölöm Wojest! Nagyon örülök a találkozásnak. *Mosolyog.*
-Nem akarok ellent mondani egy ilyen nagy hatalmú lénynek, mint ön, de biztos, hogy mi vagyunk, akiket keres? A tiszta lelket elhiszem, de őszintén! *Tart egyetlen pillanatnyi szünetet, majd folytatja, és karját kitárva mutat végig az egybe gyűlteken.*
-Végignézett már a csapatán? Egy fél-karú, egy kopasz, egy rémült tündérke. *Yar fél-szeműségét szándékosan kihagyja, nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni a lányt, még ilyen ostoba helyzetben sem, mint ez.*
-Az egész városban mi vagyunk a legmegfelelőbbek? Mit tudunk tenni, ha egy ilyen hatalmas élőholt szörnyeteg megtámad? *Kezét magasra emelve mutatja milyen nagyra gondol. Hangja nem kötekedő, nem is tiszteletlen, csupán kételkedik saját magában. Mint egyébként mindig…*

6972. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-25 17:55:07
 ÚJ
>Bato Luo'Su avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Sa'argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Amíg a jelenséget szemléli lepörög a szeme előtt néhány varázslat, amit el tudna sütni egy ilyen szituációban, de minimum három oknál fogva teljesen tárgytalan a gondolatmenet, amely három okból a legfőbb az, hogy közel sem tud hasonló erejű varázslatot produkálni, mint amekkora erők felszabadultak itt néhány pillanat alatt. Ennél fogva csak a két lányt óvva - ez enyhe túlzás, lévén minden oldalról egyszerre várható bármi támadó jellegű, de igyekszik őket Learon és maga közt tudni - áll, és várja, hogy mi fog kisülni ebből a lehetetlen helyzetből. A ruharáncigálást észre sem veszi, mivel minden idegszálával másfelé koncentrál. Mikor úgy fest a vihar minden értéktárgyat a magáénak tudhat, amit kiszemelt, csitul a haragja, s hirtelen egy a korábbihoz hasonló bűvésztrükkel, nagy hanggal újra eggyé válik az imént még körülöttük gyűrűző gömbnégyes. Abban a kellemetlen helyzetben találja magát a kopasz, hogy az új veszélyforrás most közelebb van a védenceihez, mint hozzá, így ösztönösen kitartja a karját a csipet-csapat elé, és míg maga lép egyet hátra, azokon akiket még éppen elér, ha nem mutatnak hajlandóságot, még tovább taszít, hogy a háta mögé kerüljenek. Lassan a gömb alaktalan pacává, alaktalan paca pedig egy emberhez hasonló formává alakul, de teste továbbra is szikrázó, pattogó. Nem is borzolja tovább a kedélyeket, félig-meddig ember hangon megszólal, és meglehetősen kulturált, ártó szándékot nem sugallva üdvözli a csapatot. Bato leereszti a kezét, de még mindig gyanakvóan figyeli a soha nem látott jelenséget, és hallgatja annak különös beszámolóját. Mikor az élőholtakra terelődik a szó, felkapja a fejét, hisz mást sem hallani, csak ahogyan észak és dél erődjei, támpontjai, falvai sorra dezertálnak, és a veszély már Arthenior környezetét is rettegésben tartja. Bizony aktuális a probléma, s mikor Wojest arról tesz említést, hogy a jó oldalt támogatni választotta ki lovagjait, négyüket, végigszalad a hátán a hideg, amire a kopasz összeráncolja homlokát, és elsőként szólal fel. Néhány kérdés végigcikázik a fejében, elsők közt talán a legfontosabb, a bizalom kérdése: hogy mégis honnan tudják ők négyen, hogy lehet-e adni az idegen szavára, de arra jut, hogy ha ténylegesen ártó szándéka lenne a lénynek, pillanatokkal ezelőtt könnyű szerrel véget vehetett volna az életüknek. Az, hogy a tervei közt szerepel-e álnokság és csalás, addig úgysem fog kiderül, amíg nem tudnak róla semmit, így a kérdéskört elodázza egy későbbi tanácskozás alkalmára, s talán jó esetben csak nyolc-szemközt. A miért pont ők kérdésre is egy meglehetősen szubjektív, megkérdőjelezhetetlen választ kaptak.*
-Üdv, Wojest.
*Ismétli el a nevet bizonytalanul méregetve őt, s mivel nem tudja, hogy mégis mivel állnak szemben, nem igazán van ingerenciája poénkodni.*
-Mit kell tennünk?
*A kérdésben visszacseng némi kíváncsiság, a teljes bizonytalanság és kényszerhelyzet okozta vádló hangnem. Még közel sem biztos abban, hogy amiről ez a valami magyarázni akar, annak bármi értelme lenne, de titkon legbelül szeretné, ha igazat beszélne, s tényleg tehetne az élők ügyéért.*

6971. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-25 13:28:50
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Sa'argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Miután persze kiderül, hogy az idegen entitás jóval nagyobb hatalmú, mint amilyennek előre feltételezte volna az ember, akkor jó visszavonulót fújni, és megkeresni vele a szövetségesi hangsúlyt.
Alapvető védelmet egyébként a kis tündérnek, Soynarának adnak, ami talán érthető is.
Az viszont már kevésbé, hogy Lazyar korábbi bátor, vagy talán kicsit vakmerő megnyilvánulása után kétségbeesetten harcol az életéért. Természetesen a mindenre elszánt dobása nem talál, a kését elnyeli a kavargó felhőtömeg.
Bizony kell is Bato segítsége neki ahhoz, hogy a fém alkarvédői lekerüljenek a lány alkarjáról. Az utolsó pillanatok egyikében sikerül a művelet, mielőtt berántaná az irdatlan sebességű szél a nőt. Ahogy egyébként a kör közepétől eltávolodnak, egyre erősebb széllökések érik őket, és már érezhetően veszélyes az a pont, ameddig sikerül a mágneses erőnek elvontatnia a lányt.
Mégis, szerencsésnek mondható a csapat, mert a gömbvillám nem akarja őket bántani.
Ez abban nyilvánul meg, hogy miután lefegyverezte a társaságot, az erős szél alábbhagy, noha a környezetét borító felhő rejtélyesen tovább kavarog.
Újabb éktelen nagy robaj, és a néggyé szakadt fénygolyó a kör közepén (ahol szerencsére nem áll senki) ismét egy gömbbé sűrűsödik.
A közében lebegő gömb alakot kezd ölteni. Lesz neki öt nyúlványa, mint az embereknek, ahol is a két alsó a láb, a három felső pedig a kezek és fej.
Mire az átalakulás befejeződik, egészen emberi alakzat tündököl előttünk, a különbség csupán annyiban látszik, hogy ennek az alaknak a teste nem hús és vér, hanem villám, amely sűrű kuszaságban hálózza be a test körvonalait. Időnként még ki is sül néha, ahogy tovacikázik a körülötte lévő levegő vízmolekuláin.*
-Üdvözöllek benneteket, rövid életűek!
*Hangja az emberi beszéd és a mennydörgés különleges keveréke, mégis tisztán csengő.
Ha nem akarja senki sem megtámadni, akkor a beszédet folytatja.*
-A nevem Wojest! Mind tudjátok, hogy az élőholtakkal háborúban áll a világotok, és a Mester szerint meg kell teremtenünk az ellensúlyt a háborúban.
*Kérdőn végigpillant a csapaton, majd folytatja.*
-Hosszas megfigyelésemre alapozva titeket választottalak ki erre a célra, mert lelketek elég tiszta ahhoz, hogy a jó oldalt képviseljétek *Itt jelentőségteljesen Lazyar-ra néz, mintha rajta hezitált volna a legtöbbet.*, és rendelkeztek a mágiára való hajlandósággal.
*Itt egy kis szünetet tart, mert várja az esetleges szőrszálhasogató kérdéseket, pedig nem kifejezetten szereti őket. Az eddig elmondottakkal kapcsolatban, ha nem merülne fel kérdés, tovább csak akkor folytatja majd.*

6970. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-25 12:34:50
 ÚJ
>Anyátlan Yera avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Utazás a levegő városába//

*Amint egyre és egyre beljebb érnek az erdőben, úgy alkonyodik rájuk. ~Talán meg kéne magunkat húzni éjszakára. Mégsem akarom összetörni magam én sem. És talán Lorcaen sem.~ Erősen nézi, mi van a lába előtt, de már az orráig sem lát el.*
- Talán verjünk tábort. *Pillant a szőke hajúra, de ebben a sötétben még az is szénfekete.* Persze szerintem. ha te tudsz valami fényt hozni az éjszakába, akkor mehetünk tovább is. *Körbenéz, keresi a holdat, de a sűrű fák között csak az irányát találja, és egy nagyon kevés fényt az ágak között. Valami állat elugrik előtte, de csak alig észrevehetően rezdül össze. Nem viseli jól, ha a szeme világát veszti. ~Nem szokott ez az erdő ilyen sötét lenni. Bár lehet, csak én képzelődök már. Megártott a bor.~ Halkan felnevet a felvetésén, és leemeli fejéről a csuklyát. Hófehér haja a kevés holdfényben most kissé ragyog, mintha a hold egy sugarából koronázta volna meg.*
- Nos?

6969. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-25 12:03:15
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta - új napok telnek csendesen tova//

*A párja arcát elnézve úgy tűnik számára, hogy az ötlete jó fogadtatásban részesül. Nitta szélesen elmosolyodik.
Hiába a közelmúltbéli támadás, a lány nem hajlandó állandóan rettegni. Óvatos persze, elővigyázatos, de nem engedi, hogy a félelem lebénítsa, főleg nem úgy, hogy a fegyverek a közelben vannak, Acél őrködik, és itt van Lorsan is.
Ő a legfontosabb.
Ennek örömére Nitta oda-odapillant rá, főleg miután észreveszi, hogy az elf őt figyeli.
Aztán úgy tűnik a férfi elhatározásra jut, vetkőzni kezd és meg sem áll, míg anyaszült csupasz nem lesz és úgy lábal be előtte a vízbe pőrén.*
~Csak épp nem olyan gyorsan, hogy ne lássam belőle a lényeget. Jaj, egek!~
*Nitta nem fordul el, ennek örömére nem is a tűző nap színezi tulipirosra az arcbőrét.
A hívásra aztán bólint, és kissé óvatosabban, cseppet lassabban, de követi a kedvesét, végül a csípőig érő vízben éri utol.*
- Itt vagyok. Tényleg, csak elsőre hideg, de már szokom is.
*Beleguggol a vízbe, kiemelkedik, a cseppek lecsorognak a testén, majd hagyja, hogy Lorsan magához húzza, felfekszik ő is a víz tetejére, a párja egyik csuklóját fogja, belesimul a karjai közé.*
- Most olyan jó itt. Jó veled.
*Elmosolyodik, fejét hátrahajtja, a haja is vizes lesz teljesen, az eget nézi, a bárányfelhőket, mély sóhajától megemelkedik a mellkasa.*
- Kíváncsi vagyok rá, és megígérem, ha te készíted el nekem meg fogom kóstolni. Jó? És ha finom lesz és ízlik, akkor valami jutalmat is kérhet majd a szakács.

6968. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-25 10:08:20
 ÚJ
>Soynara Ceryllas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Sa'argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Nem tudja, mi volt az a villanás, de a hatása minden képzeletét felülmúlja. Ahogy a gömb több darabra bomlik, majd elszabadul a pokol, Soynara fejében csak egy gondolat lebeg, szinte elszigetelve. ~Kisült.~ Úgy érzi, a vörös hajú lány előre tudta, mi fog történni, sőt, egyenesen ő okozta ezt a katasztrófát. Szinte hallja a fejében Lazyar hangját. ~Kisült.~ Nagyjából ez az egyetlen értelmes gondolata, mert agyát elborítja a teljes pánik. Lába még azelőtt mozdul, hogy az ösztöne megtalálná, merre van a kijárat, ami ugye nincsen semerre. Talán bele is rohanna a fénybe, de szerencsére Bato esze és szíve helyén van és tolja maga mögé Soynarát, akinek még így, elborult állapotában sincs elég ereje ahhoz, hogy ellenálljon a férfi erejének. Így eltelik néhány pillanat, amíg a tündér felfogja, hogy még mindig él. Egy kicsit tisztul a feje, de még mindig kitágult szemmel, rémült tekintettel keresi, hogy merre lehetne elszaladni. Nem lehet, ezért jobb híján Bato ruháját rángatja, hogy csináljon már valamit, ha már olyan nagy, erős és kopasz.*

*A fém tárgyak vonzódását a fényhez látja ugyan, de nem fogja föl, ahhoz túl sok benyomás éri rettegő elméjét.*

6967. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-25 09:53:09
 ÚJ
>Vlendor Hughs avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Feltárás a kazamatában//

*Lent pontosan az fogadja őket amire Vlendor számított. Van már tapasztalata földalatti járatokkal. Múltkor is majdnem otthagyta a fogát egy ostoba varázsló játszadozása miatt. Akkor is megmentette őt a tapasztalat, talán most is segít. A feladványt így elsőre nem érti. Ha a többiek szólnak neki a képekről akkor már lesz elképzelése.*
-Két zsákmány mint a hal és a nyúl. Ti ketten nézzétek meg azt a két falat. Egyszerre kell szerintem valamit csinálni rajta. A madarat hagyjuk mert a szöveg szerint veszélyes, maradt a kígyó amit én megnézek.
*Ezzel oda is sétál és megnézi magának azt a falat.*
-Tekerentyű és számozott szimbólumok.
*Közli a többiekkel ő mit talált.*

6966. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-24 21:34:29
 ÚJ
>Árva Lazyar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Sa'argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Mikor a tőre talál, nem örül annyira mint várta. A telitalálat, négy kisebb célpontot varázsol, és itt Lazyar utolsó idegszála is elpattan. A hatalmasra tágult szeme, tébolyult tekintete a négyes mini gömbvillámok között cikázik, hogy melyiket dobhatja meg a másik tőrével. Abba bele sem gondol, mi lesz ha az is további négyrét szakad. Végül is reflexszerű, ösztönös védelemként, hiszen mást aligha tudna tenni, az egyiket megpróbálja eltalálni, még mielőtt a körtáncukat ellejtenék. Aligha talál. Nem egy jó célzó, és az általános pánik nyomja az elméjét. Egy feneketlen gödör aljára. Mintha egy pillanatra sötét lenne. Akár egy percig tartó pislogás. Már csak a szélvihar jut el a tudatáig, és a gondolataival együtt kavarog a fejében. Önnön sikítására eszmél föl, ahogy kisodródik egy erő húzta madzagon. Már majdnem belemágneseződik a tornádóba, a sokktól bénultan, amikor Bato elkapja a karját, és lecsatolja az alkarvédőt. Amint tudja, a szabad kezével, nekilát a másiknak, hogy ne a kedves kopasznak keljen őt végképp megmenteni. A halálfélelem izgalmától remegő kézzel ügyeskedik, amennyire tud. Ha sikerül levetnie magáról a szerencsétlen acél alkarvédőket. Nem mintha pörögne most az agya, de elméjén azért átsuhan a gondolat.*
~Nem akarok meghalni!~
*Ez talán a száján is kicsúszik, ha sikerül megszabadulni, a halálát kívánó harci karperectől, ahogy Bato nyakába ugrik. Ha nem sikerül, akkor sikítva csúszik a halál nyeldeklő torkába.*

6965. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-24 21:20:02
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Sa'argathot Ébredése//
//Szellemirtók//
//Kezdetek//

*Soy megsimogatása nem úgy jön össze, ahogy tervezte, sőt! Egyáltalán nem sikerül, mert a kis tündér kikerüli a kezét. Mondjuk, erre számíthatott, így nem erősködik tovább, hiszen azzal valószínűleg csak még inkább megijesztené a lányt. A későbbi motyogására nem igazán figyel, meg igazából nem is hangosan mondja a lány, így nem hallja. Ő már éppen megszólítaná a gömböt, hátha tényleg olyan jó teát főz, és piknikezni akarna.* ~Senkinek nem jutott eszébe megkérdezni, mit akar ez a gömböcske?~ *Korholja a csapatot, köztük magát, mert lehet nem úgy alakul, ahogy. A kés repül, az entitás széjjelszakad, és nagy hangzavar közepette hihetetlen zűrzavart okoz körülöttük. Learon, ha tehetné, befogná a fülét, hogy ne hallja, hogy mi történik, de félkarúsága megakadályozza ebben, így hát, hallgatja és nézi a furcsaságot, közben lába alig láthatóan remeg. Nem azért, mert ő olyan nagyon bátor fickó, hanem mert éppen bő nadrág van rajta, amitől nem látszik.*
-Mi a fene ez, a macska rúgja meg?! *Kiáltja, de még a hangja is elakad, amikor a buzogányát elkezdi valami erő húzni kifelé a kezéből. Először nagyon ragaszkodik hozzá, egyetlen kezével szorítja, de aztán leesik neki, hogy a fémeket szeretné az azóta csíkká mosódott, nagyon gyorsan szaladgáló gömböcük. Hihetetlen és alig ideillő gondolata támad.* ~Még jó, hogy ezt a nadrágot vettem fel, és nem az amit egy csat tart. Jól néznék ki!~ *Persze, ez csak egyetlen gondolat a sok közül, és a legtöbbjük rémültség szüleménye. Elengedi a fegyvert, egyszerűen a levegőbe tartva, menjen az arra, amerre akar, fontosabb az élete, mint a fegyver.*
-Nesze, ha annyira kell, akkor vigyed, Gömböc! *Mormolja rendes beszédhangon, amiből a többiek valószínűleg semmit sem hallanak. Közben nézi, kinek lenne segítségre szüksége, és végig próbál úgy helyezkedni, hogy a két lány valamennyire védve legyen. Persze a kis tündér a legesetlenebb, ő kapja a legnagyobb fedettséget. Végignéz a többiek arcán, és szeméből süt, hogy nem tudja mi a szöszt is kéne csinálni, és mindenhol jobban lenne, mint éppen itt, eben a helyzetben.*

6964. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-24 20:35:57
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Szelíd

//Feltárás a kazamatában//

*A barlangba érkezve hűvös vár mindenkit és kissé állott levegő. Elég szűk a belső tér, olyan öt ember férne el egymás mellett, viszont hosszában ennél háromszor nagyobb. Szemben egy faajtót láthatnak, aminek nincs se kilincse, se zárja. Valami teljesen más nyithatja ki. A mennyezeten pár denevér tanyázik, de azok is csak bizonyos helyeken. Az ajtó mellett négy kart látnak, valószínű az egyik nyithatja az ajtót majd. A falak Reusttól az ajtó felé lyukacsosak és néhol hosszában vékony üres csíkban hiányoznak. Oldalt a falon rajzok vannak, amit Omon és Ysfissa vesznek észre, mikor megvilágítják azt a fáklyájával. Négy falrészen találnak különböző jeleket, ami felett mindegyiknél egy-egy szimbólum található. Egy madár, egy nyúl, egy hal és egy kígyó.*
-Nos, akkor innentől kezdődik a csapda, de hogy pontosan mi, azt nem néztem meg még, nekünk kell rájönni. *Mutat maga mögé és közben válasza második felét Vlendor felé fordulva intézi, választ adva a kérdésére.* Annyit tudok, amit leírtak nekem egy könyvbe az ősök. Lesz pár terem itt lenn és mindegyikben kell valamit csinálni. *Legalább mindig tudják mire számíthatnak, legalábbis reméli.*
-Viszont én nem merem rátenni az életem a leírtakra, hiszen bárki megszerezhette volna és akkor csak beállít ide egy csapattal és annyi a családi pecsétgyűrűnek. *Fejti ki azért aggodalmait is, na de azért hozta magával ezt a kis csapatot, hogy megoldjanak mindent, ezért nem árt mindent elmondania, amit tud.* ~Aki eddig eljött már nem fog visszafordulni.~
-Valami segítségnek kell itt lennie. *Mutat maga köré, a falakra, amit még nem vizsgált meg.*
-Annyit ír a könyv ide, hogy "A két zsákmányt egyszerre kell elejteni" *kis szünetet tart* "A könnyed repülés a halálba vihet." és hogy "A megmaradt biztonságot adhat társaidnak". *Nem tudja mire utalhatnak ezek, de lehet fontos, így megosztja ezt egy pergamenről, hiszen a könyvet még sem hozná magával.*

6963. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-24 20:30:52
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Lorsan és Nitta - új napok telnek csendesen tova//

* Hát várni fogja azt a reggelit, ebédet vagy vacsorát, amit így kipróbálhatnak majd. Érdekes lesz és izgalmas. Ez biztos. Ahogy az is, hogy erre nem kellesz majd különösebben figyelmeztetni, mert hát ilyen ajánlatot észben tart egy férfi. Ám most ezt az ajánlatot elteszi későbbre, mert indulnak a tóhoz és Nitta ugye nem akar sok ruhát viselni, csak keveset, ami pedig neki szintén kapóra jön. Így hát Acél most hever a parton és őrzi a ruháikat, meg a fegyvereit is, amit a közelében pakolt le. Nittát elnézve filózgat egy ideig azon, hogy az ágyékkötőjétől megszabaduljon-e, de úgy gondolja, hogy a fene vigye el. Ő bizony megszabadul mindentől és úgy lábal a vízbe, kicsivel kedvese előtt. *
- Kellemesen meleg, szerintem pont jó. Gyere bátran.
* A vízben kicsit magához húzza Nittát, lebegnek, majd visszatér a korábbi kérdésekhez.*
- Hát, ha sikerülne találni rákot, akkor majd megmutatom hogyan jó elkészíteni és hogyan kell enni. De ha itt a tóban nem is lenne, akkor majd legközelebb, ha a piacon járunk. Mert fogunk menni, ez biztos, akkor szerzek neked. Finom csemege.

6962. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-24 19:31:34
 ÚJ
>Fragora Risztin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Ha többet tudnak, ha nem ezzel kell gazdálkodniuk, remélhetőleg több információhoz jutnak, mikor odaérnek. Majd az elf kínálja félvért a maradékkal.*
- Köszönöm.*Az első falat a gazdáját illeti, nem nagyon problémázik, hogy mi maradt meg belőle, így is jutott neki egy jókora comb, számára a nyúl legfinomabb része. Egy újabb ok, miszerint felesleges panaszkodni.*
~ Az éjjel igen csak kifordultam magamból. Ugye nem haragszik rám?~
* Elmerül a gondolataiban, hogy túl messzire ment. Ezt a hangnemet nem engedheti meg magának a lánnyal szemben. Kis csipkelődés az más tészta. Mégis mit képzelt akkor magáról a félvér? Alvással különösebb probléma nem volt, gyorsan elaludt, sikerült túl tennie magát, pontosítva nem törődni, vele, amikor álomra hajtotta a fejét, ezért csak a némáság hangja miatt kezd el magába tekinteni. *
~ Hová tettem az eszem. Én csak… jót akartam.~ *Ki hitte volna, hogy ilyen szintűre fog fajulni. Ám ezen is túl kellett esni egyszer, s jobb előbb mint utóbb. Senki sem mondta, hogy minden fenékig tejfel lesz. Cairynnak nem kell aggódnia, hogy csorba akadna ami a kettőjük kapcsolatát illeti.
Elég érdekes a szituáció, hiszen mindketten magukat hibáztatják, ahogy az elf bocsánatot akar kérni, rögtön vele együtt mondja ugyanazokat a szavakat, pedig nem is gyakorolták előtte. *
- Nem akartalak bántani. *Mindketten megállnak, mikor mindkettőjük kijelentése elhangzik.*

6961. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-08-24 19:06:18
 ÚJ
>Bildins Ysfissa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Feltárás a kazamatában//

*Izgatottan várakozik, mi is Sir Reust következő lépése. Sajnos többen nem csatlakoznak hozzájuk, de legalább megtudja másik társa nevét. Az is valami. Meglehetősen bátornak tartja a lovagot, amiért egy olyan csapdán kíván átjutni, amelynek a nyitját nem ismeri. Ettől persze még nem marad le tőle, követi az erdőbe. Igyekszik figyelni az utat, ami erdőben azért nem olyan egyszerű. Még szerencse, hogy hozzá van szokva az ilyen terephez. Azt sem felejti el, hogy az ilyen környéken nem csak a csapdák jelentenek veszélyt. Botor dolog volna pusztán arra figyelni, amit Reust mondott.
Hamarosan megérkeznek a kijelölt célhoz. Első pillantásra nehezen hihető, hogy bárhova is eljuthatnak innen, még ha a rendezettség sejteti is, hogy itt bizony nem csupán a természet dolgozott.*
- Szép nagy nyúlcsalád lehetett *summázza munkaadójuk visszatérését.*
~ A fene a formájukba. ~
*Erős a bizodalma, hogy az ugribugrik nem vitték el magukkal a kincset. Meg abban, hogy nem találják meg őket szőrös füllel kandikló véres pépként a csapda egykori helyén. Sóhajt egyet, majd utolsóként lemászik az üregbe. Őszintén örül, hogy nem irtózik a szűk és zárt terektől, mert ebben az esetben most nyugodtan sikítófrászt kaphatna. Nyugodtan haladhat, bármi baj történik, az az előtte lévőkkel fog. Leérve kötelező jelleggel leporolja magát, legközelebb meg meggondolja, menjen-e ilyen helyre kék-arany ruhában, és már veszi is át a fáklyáját. Omonhoz hasonlóan ő is körbekémlel egy keveset, bár sokat nem vár az akciótól.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257