// Sh //
*Az illata ismerős, bár való igaz, sokszor érezte már a legelőkön is, amikor a hosszúra nőtt füvet lekaszálták. Barbár munka az is, sok gyógynövényt tesznek olykor tönkre, vagy a kaszájukkal szétforgácsolva értékes részük, vagy éppen eltiporva az alacsonyra nőtteket. Szükséges áldozat, mondta mindig az ember férfi, aki az ő közösségükben általában ezzel foglakozott. Sose volt számára szimpatikus, kész vadember volt, ami ugyan nem meglepő a fajtáját tekintve, hiszen se nem finom elf volt, se kövek ismerője, gnómokhoz hasonló testmagassággal, ami ugye a törp, s az előbb említett csodálatos és közel tökéletes faj képviselője se volt. S éppen úgy, miként a barbár megnevezés indokolt volt, úgy a múltidő is. Hiszen nem csak a kaszálás közben, de amúgy se egy jó modorú úr volt, s már nincs is. Iróniája a dolognak, hogy pont egy olyan növény ölte meg, melyet százával taposott egykoron. Végül mégis maga ette meg, mikor összekeverte egy másik bogyóval. S lehetett volna akkoriban ez is Ziq motivációja, hogy a főzetek és bájitalok készítésének mesterévé akarjon válni, de annak sokkal mélyebb gyökere van, s régebbre nyúlik vissza emlékezetében.
De egy szó, mint száz, vagy talán ezer másik, sikerrel veszi az akadályt és amint biztos lesz dolgában, nadrágjába próbálja törölni az ujjára került anyagot. Nem szívesen okozna magának maradandó sérülést, még ha csak enyhe, zavaró égés is lenne csak. Legyen csak a helyén a maradék sárgás nedv.
Felpattanva a szekérre, egy nagyobb vászonzsákot vesz magához és a levél nagyját igyekszik abba beleapplikálni, lehetőleg úgy, hogy ne érjen hozzá a sérült részhez. Majd, ha ezt sikerült eltenni, akkor a sarló helyett egy apró ásót vesz magához és ha talál még Égő Fyurist, akkor azt is begyűjti, nem ejtve sérülést rajta, hogy úgy maradjon meg nedve, miként van. Majd mikor a többi fűzetnek valót készíti, akkor ezt is pépesíti majd. Illetve, pár fiolányit nyersen is eltesz a tiszta nedvből, a biztonság kedvéért. Nincs is jobb mód távol tartani az értékektől valakit, mint bekenni annak legjobb fogását vele és várni, hogy maga égesse meg a kezét.*