Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 157 (3121. - 3140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3140. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-29 13:38:42
 ÚJ
>Isurii Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Vakmerő

//Kagan, Isurii//

-Nagyon titokzatos vagy.
*Somolyog bátyjára. Hiányosságai ellenére tud ő ha igazán akar! Isu nem is érti miért nem műveli magát egy kicsit. Számos akadály megszűnne előtte, ha tudatosan fejlesztené szellemét.
Ami a változást illeti, Isu ki tudna már béküli egy kis állandósággal, békésen le tudná élni hátralévő éveit.*
-Persze, de mit szeretnél, mit csináljak?
*Kíváncsiskodik tovább. Azért reméli, hogy Kagannak nincs ellenére, hogy tisztálkodjon és hasonlók... Tulajdonképpen nem mondta ő most sem, hogy ki fogja magát húzni minden létező feladat elől, csak elrendezné magát kényelmesen. Persze, Kagannak ez is bizonyára csupa fölösleges időpocsékolás. Az őrfalon úgysem érzi senki milyen büdösek is valójában!*
-Akkor nem kellene egyedül császkálnia senkinek egy darabig.
*Vonja le a következtetést magának.*
-Oh, köszi!
*Veszi át a fiolát.*
-És ez, amit nekem adtál? Ez mire jó?

3139. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-28 15:44:18
 ÚJ
>Zenolita Dravennar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Borsovád Magori//

*Hiába minden nem találja Magorit az jól elbújt előle, de esze ágában sincs feladni a keresést. Nem sokkal előtte érte el az erdő peremét, így arra gondol, biztosan nem lehet túl messze. Lába egy száraz gallyra lép és az nagyot roppanva zajosan törik ketté a talpa alatt. Kicsit bosszankodik magában, hogy lehet ennyire ügyetlen, ebben a pillanatban lepi meg a nomád, aki nagyot kiált a háta mögött. Hirtelen ijedtségében, reflexből, máris lendül a karja, megpördül és ökölbe szorított kézzel készül, hogy oda csapjon egy jókorát, amikor tudatosul benne, hogy csak Magori tréfálkozott vele és nincs veszélyben. Úgy tűnik a férfi jól kineveti, hogy így sikerült meglepnie. Felemelt öklével barátságosan veri vállba és elmosolyodik.*
- Kinevetsz mi?. Na jó, megleptél, elismerem. Ez ügyes volt, remélem megtanítsz ilyen hangtalanul lépni engem is.
*Mikor Magori kiadja az utasítást, hogy menjenek tovább, közelebb lép hozzá. Megint csak izgalom fogja el, mert nemsokára elérik az erdő kevésbé veszélytelen részét is és ki tudja mivel találják magukat szembe. Magori a háta mögött megfogja a kezét. Máskor ezt rossz néven venné, mert az az érzése lenne, hogy gyámoltalannak tartják és vezetik kézen fogva, akár egy gyereket, ennél pedig mit sem utál jobban. Most, azonban ahogy a férfi erős nagy keze átfogja az övét, különös gyengédség támad benne. Nem először érez ilyet a közelében. Az első perctől különös hatást gyakorol rá és ezen még maga is meglepődik. Most úgy érzi engedelmesen követné, a világ végére is, amerre csak vinni akarja. Lassan mosolyogva nézi a magas erős nyúlánk ember hátát, aki most vigyázza lépteit és keze viszonozza a kézfogást, jelezve neki, hogy rábízza magát. Gyengéden kulcsolja ujjait a férfi kézfejére és igyekszik a tőle telhető legügyesebben a nyomában lépkedni.*


3138. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-28 15:44:10
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320

Játékstílus: Szelíd

// A gyanútlan párocska és egy eredar //

*Egy kiáltással valószínűleg csak kettejük életét tenné kockára, nem segítene semmit. Ő azon mód meghal, Caletnia keze által, míg Azin érkezhetne, mint felmentő sereg, azonnal a halál karimai közé. Enoka a leginkább most azzal segíthet magán is és a sötételfen is, ha csendben követi a nő utasításait. Igaz, a szó jogával nem él, Caletnia beszél helyette is. Hiszen a sötételf nem úgy tűnik, hogy túl közreműködő lenne, a mélységiekkel amúgy is állítólag nehéz kooperálni. Hát, most az eredar is megtapasztalhatja ezt, Azin keze nyomán.
Vért kívánnak, vért ígértek, vér lesz a dolog vége, ahogy Caletnia fegyvere elmerül a nő gyönge testében. Fájdalmas, jobban mint torkán szoruló kéz, talán elég erős hullámban csap rá a szenvedés e formája, hogy képes legyen legyőzni a torkát szorító kacsót, s nyakizmai erejével egy sikolyt varázsolni az éj nyugalmába. Azonban akár így, akár úgy, nem lesz elég ereje, hogy tovább tartson bármiféle ellenállást. Leginkább eszméletének határán egyensúlyozva várja a végkifejletet. Vagy talán el is ájul...
Elereszti az eredar a lányt, s elveszi valódi fegyverét. Artheniori mesterkard, kevesen mondhatnak maguknak ilyen fegyvert, a kovácsolás egyik ékköve, kevés vetélytársa van a kardok között. Ám mi történik? Alig vázolja fel az eredar a helyzetet, amiben a kis párocska egyértelműen érezhetné, hogy vert kutyaként kell szembe nézniük egy gigászi farkassal, Azin feladja a harcot. Legalábbis fegyvertelenül marad keze, nem ragad semmi eszközt, mivel védekezhetne a mesterkarddal szemben.
Azin lehet akármilyen jó színlelő, hiszen az eredar nem az arcokból, nem is annyira a tettekből olvas, mint magukból, az érzésekből. Így a félelem, a kétség nagyon is szabadon árad Caletnia felé, ahogy egy apró íz is, ami furcsa mód kerülhet oda, egy csipetnyi remény, mi fűszerezi édes étkét. Hiszen látszik is, hogy a sötételf még nem adta fel, hogy megmentse Enokát. Talán még esélye is van, ha hamar sikerül valahogy felcserhez juttatnia, vagy magának ellátnia. A lényeg a gyorsaság, de amíg az eredar itt van, aligha lesz erre bármi esély.
Ám mind a három itt lévőre les egy másik veszély, mit csak sejtenek. A farkasok a közelben lassan megérzik a vér szagát, ami csábítóbb, mint a beszéd hangjai. Talán nem kell sok idő, hogy egy kisebb falka kerüljön a közelükbe, vérszomjasan, húsukra éhezve.*

3137. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-28 13:11:43
 ÚJ
>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

*Elindul vissza az erdőbe. ~Máshol már pihenni sem tudunk. ~ És végignézi új íjját, aminek mostmár büszke tulajdonosa. ~Ha már az előzőt ellopták! ~ Összeszorítja öklét, mikor arra gondol, hogy elvették az előző íjját az őrök, mikor elmenekült. ~Az már régen volt, most van új. ~ Azzal lefekszik egy kicsit beljebb az erdőben egy fa alá és elalszik. Talán estig alszik, de akkor biztosan fel fog kellni...
~Meg kell bosszulnunk! ~ mondogatja folytonosan magában, még miután elalszik azután is, csak akkor már álmában. Nem álmodik semmit, csak, hogy egy nagy feketeség van... és, hogy a "meg kell bsszulnunk"-ot mondogatja. Érdekes. *

3136. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-28 11:13:04
 ÚJ
>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Ismét az erdő hangtalan fái között mennek. Bumbi lassú és meggondolt lépteket tesz a kívülről élettelen, de belülről állatoktól hemzsegő avarba. Bármelyik lépésnél előbukkanhat valami fenevad. Bár azok többnyire nem az avarban szoktak megbújni, de ezt a kis ló persze nem tudhatja. Annyit tud csupán, hogy rajta ül egy férfi és neki kell engedelmeskednie. És ennyi. Azt persze nem tudja, hogy a férfinek milyen múltja van és azt sem valószínű, hogy felfogta, mikor Parden pár napja megölt egy kereskedőt. És most hova mennek? ~Gyerünk, gyerünk, nemsokára haza érünk. ~ A kérdésre a válasz tehát ugyebár a "haza", ahova nem valószínű, hogy azért megy, hogy beköszönjön csak és mennyen tovább. De talán mégis? *

//Este//

*Az erdő már közel sem olyan csendes, mint napközben. A fénylő korong helyét átveszi lassan a szinte teljesen kör alakú hold. Az erdő félelmetes hellyé válik, a farkasok vonyítanak, a vadak mindenféle hangja is kiszűrődik. Például nem messze a lovastól egy vaddisznó túrja a földet egy bokor mögött. Egy róka pedig éppen valami kis ürgét szemelt ki magának prédaként. De talán a legijesztőbb lehet sokaknak az éjfekete árnyék. Parden nem látszik, se lova, csupán egy nagy fekete körvonalt lehet felfedezni. A sötét éjszaka hangosabb, mint a nappal, Bumbi patájának ütemes kopogása a talajon szinte észrevehetetlen és eltörpül a többi zaj mellett. A férfi magában suttog valami értelmetlen szót, mindig ugyanazt ismételgeti, talán valami ima, vagy csak egy szó, amit éppen viccesnek talált. De a suttogás elnémul, mikor valamit meglát a vörös szempár. Megakad valamin, méghozzá egy kunyhón. A ház előtt néhány fejsze, bizonyára favágás végett használatos. A ház beleolvad a környezetébe, csupán egy pislákoló fáklya ég valahol, hogy ne legyen teljes sötétség. ~Farkasok... Mi meg itt vagyunk... és már éhesek vagyunk. ~ Útközben evett Parden valami gombát, amit nem látott mérgezőnek és nem is volt az, egyszerű erdei csiperke, úgyhogy még bírja az éhséget. De ő nem erre a fajta éhségre gondol. Kinyitja az ajtót, amely hangosan nyikorog. Aztán figyelve, hogy ne legyen hangos megpróbálja becsukni az ajtót. Az továbbra is nyikorog, de a házban lakók nem ébrednek fel. ~A sötétség nekünk kedvez. ~ Vigyorog a sötétségben, majd szemügyre veszi a házban alvókat, amennyire csak tudja és elégedetten tapasztalja, hogy jó helyen jár. Mindegyikük egy kis szalmán fekszik, látszik, hogy nem gazdagok. A legtöbbjükön ruha sincsen éjszakára, így egy-két pillantást vet is Shira keblére, majd egészen közel lefekszik mellé és csukott szemére néz, majd suttogva megszólal: *
- Mi nem akarunk Téged bántani. Te más vagy, mint a többi. *Mondja az alvó lánynak, majd feláll és előveszi tőrét. Talán sokan úgy írják le azt, ha valaki álmában öli meg az embert, hogy aljasság, de Parden csak ennyit gondol:
~Megkönnyítik azzal a dolgomat, hogy nem kell még meg is küzdenem velük. ~ Végignézi az alvókat, majd el is sorolja a neveket. *
~Shira, Sanan, Norgon. Sanan mit keres itt vajon? És hova tűnt a vén házi sárkány? ~ gondol itt anyjára, kit sose szeretett igazából. ~Pedig őt én akartam megölni. Áh, sebaj. ~ Norgon fölé áll, majd neki is suttog pár szót. *
- Veled mindig kivételeztek, csak azért, mert elsőszülött vagy. Most segítünk rajtad. *Aztán eggyel arréb lép és Sanannak is mond pár szót, hátha nem lenne ideje, mert Norgon hörgésétől felkellne. *
- Te pedig kis rohadék. Ez is miattad van. *Mutatja a karján végighúzódó 8-10 centis forradást, melyet Sanan szerzett neki még régebben véletlenül, de valójában Parden már rég elfelejtette. Aztán újra Norgon fölé lép és késével nyakát célozza meg. Közvetlenül torkához szegezi a tőrt és gyors mozdulattal ontja ki az életet Norgonból, melynek hangja csak annyi, hogy felhörög kicsit, majd kinyitja szemét és száját, de értelmes hangot nem ad ki magából. Megnézi Parden a másik kettőt, hogy nem ébredtek-e fel rá, de mivel látja, hogy nem, csupán a lány megfordult az ágyában, de nem ébredtek fel, így továbblép Sananhoz. Vele is ugyanezt próbálja meg, de egy kicsit hangosabb nyőgés kicsúszik a szájából, valami ilyesmi. *
- Shjha! *De aztán ő is végleg elhallgat és csak a patagzó vér folyik ki a nyakából, akárcsak Norgonnak. ~Shira maradt csak. Őt nem öljük meg. Dehogynem... Nem! Shirát veszélyes életben hagyni. NEM! Shira életben maradhat. ~ Vitatkozikmagában, majd a hang eltűnik fejéből kis időre. ~Shira? ~ Teszi fel az egyszavas kérdést és végignézi húgát és egyben nagy eséllyel egyetlen élő rokonát. Persze közel sem biztos, hogy az utolsó, meg az nem is baj Pardennek, hiszen a többit is nagyrészt ő végezte most ki. *
- Shira. *Ismétli most már hangosan. A lány továbbra is alszik, de kicsit forgolódik, mintha megérezte volna a bajt. *
- Nem kell félned, megvédünk. Ugye? *Újra Shira mellé fekszik és mikor közvetlenül mellette van már késével megszúrja saját ujját és megszólal újra: *
- Nem bántunk Téged. *Megsimogatja a lány fejét, úgy, mint ahogy Bumbit szokta, vagy, mint egy kiskutyát simogatott volna régebben. Aztán kicsit lejjebb megy húga testén és mindenét megfogdossa, közben elvigyorodik újra. *
~Cserébe ezt. ~ Aztán feláll és kimegy a vértől teli házból és elindul a város felé. ~Akárhova is mehetek, a lényeg, hogy el innen. Nem tudhatja meg, hogy mi voltunk. ~ Gondolja magában, majd elindul a sötét erdőben. Nemsokára már hajnalodik, ezt onnan lehet tudni, hogy a fák között némi fény árad be, de ekkor már rég máshol jár Parden. A vérvörös hajnalban lovagol az erdő másik oldalán és nemsokára meg is érkezik talán a városba... *

3135. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-28 07:42:42
 ÚJ
>Borsovád Magori avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

//Zenolita Dravennar//

*Borsovád látja, hogy a lány utána ered. Szerencsére íjászunk hamarabb elrejtőzik a bokrok között. A lány a fák között keresi a mi kalandorunkat. Bajusza alatt mosolyog ezen a vicces és egyszerű játékon. Szeme éppen megakad Zenolita formás fenekén és csípőjén.*
~ A fene, mi történik velem? Elvesztem az eszemet, nem akarok elkalandozni. Ennyire varázslatos lenne ez a lány? Tetszik ahogyan beszél és néz. Az is tetszik ahogyan él és a felfogása is egyezik azzal, amit keresek. No de ismerkedjünk még.~
*Ekkor halkan a lány háta mögé próbál lopózni és megpróbálja játékosan megijeszteni.*
- Húújj! Itt vagyok. Háháháhá.
*Neveti el magát hangosan a nomád és bőrvértes hasát fogja a vicctől.*
- Szerencsére ez még nem olyan terület, ahol óvatosnak kellene lennünk. Na de majd szólok mikor lesz az. Gyere mellettem.
* Vezeti Zenolitát az erdőben, miközben háta mögött kezet fog a kezével.*

3134. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-27 19:39:54
 ÚJ
>Quikhnah Dar'vel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

*Bár boldogan sétált be az erdőbe, hamar lelohad a mosoly az arcáról, amikor a lombok bezárulnak felette.*~Csak kövesd az ösvényt!Ne térj le az ösvényről!~*Biztatja magát.A nap mindjárt lebukik.Még másfél órán át lehet fény, aztán bandukolhat a sötétségben.Inkább előveszi bárdját és levagdos néhány ágat a fákról és tüzet rak.Előveszi az útra hozott megmaradt, kevéske szalonnát és kenyeret és megsüti egy botra felszúrva.Vacsorája után kedvesére gondol.Nehezen tud csak elaludni a sötétedő erdőben.Furcsa hangokat hall, és mintha egy kiáltás és egy sikoly is vegyülne a zajba.Aztán minden elcsendesül.Összehúzza magán a köpenyét és nehezen elalszik.*

3133. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-27 12:45:53
 ÚJ
>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Kovácsműhely//

-Rendben, akkor majd visszajövün... visszajövök érte. *Szól a kovácsmesterhez, majd kilép gyors léptekkel a műhelyből, felül Bumbi hátára és elindul az erdő felé. *

//Erdő//

*Már az Artheniori erdő avarját tapossa a ló patája. Parden csendesen lovagol, mikor meglát egy öregasszonyt. ~Túl közel van a város. Meg azok kik? ~ Kezét tőrére helyezi és megnézi a nem sokkal mögötte elhaladó kis csoportot. Vagy öten vannak és nem akarnak bajt, így leveszi tőréről kezét Parden és indul tovább, kicsit gyorsabban. ~Ennyivel még nem Bírunk el. ~ A "még" szót erőteljesebben gondolja, talán ki is mondja véletlenül. ~Még nem bírunk velük, de majd hamarosan elég erősek leszünk. ~ Lovát megsimogatja kicsit, majd elkezd vágtatni az erdőben. ~Hová megyünk vajon? ~ kérdi önmagától, majd mikor elgondolkodik, akkor rájön és ki is mondja suttogva: *
- Haza. *ördögi mosoly jön az arcára és elkezdi ütögetni Bumbi oldalát, aki engedelmeskedve a parancsokra méggyorsabban kezd el vágtatni. *~Csak merre is kell Mennünk? ~

3132. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-26 14:08:02
 ÚJ
>Dherryan Gyldar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Az erdőszéli tisztást elhagyva újra beveti magát az erdő sűrűjébe. Csuklyáját fejébe húzza és már szinte láthatatlanná is válik az egyre sűrűsödő fák között. Nem szükséges mélyen behatolnia az erdőbe, hiszen csak a városba vezető ösvényre kell rátérnie. A levegő egyre nehezebb és fojtogatóbb az erdő belseje felé haladva, Ethan azonban hosszú felderítőútjai során már hozzászokott az olykor meglepő hirtelenséggel változó körülményekhez. Nem kell számára sok idő, hogy elérje a Holdudvarba vezető ösvényt amin pedig már gyerekjáték tovább haladni. Némi séta után megpillantja az első épületeket és a város és az erdő között húzódó füves területet. Határ ez a természet és a város között és egy láthatatlan megegyezés mely távol tartja őket egymástól kölcsönösen. Kiérve az erdőből egy pillanatra megáll és halk sóhajtással nyugtázza, bizony a környék nem változott semmit.*

A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.08.26 21:15:28, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.

3131. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-25 12:37:55
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Aseld, Tucat//

* A szavakra, mi szerint ők is vadászni jöttek felháborodik, de csak belül dúl benne a vihar, hisz most meg kell őriznie nyugalmát, úgy gondolja, hogy több esélyük lesz így a szökésre.*
- Esetleg nem lehetene minket elengedni valamiért cserébe? Van egy megtermett vaddisznó, amit elejtettünk, s meg tudjuk keresni, ha cserébe szabadon engedtek.
* Bár szinte biztos benne, hogy ez nem túl kedvező ajánlat az emberkereskedőknek, de egy próbát megér a dolog. Egy időre gondolataiba mélyed. Talán meg kéne várniuk, hogy eladják őket, s onnan szökjenek meg? De lehet, hogy teljesen más helyre viszik őket, akár lehet, hogy cellába lesznek zárva...
Elég fájdalmas Ymra ellátása, de végül bekötik a vállát, aggódva nézi, hogy mit csinálnak bátyja lábával, s fohászkodik, hogy mindketten felépüljenek maradandó bénulás nélkül.*

3130. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-24 14:45:08
 ÚJ
>Azin Namak Kalesaj avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// A gyanútlan párocska és egy eredar //

*Semmi kedve nem volt a hősködéshez, és most sincs. De láthatóan az eredar heves vérmérséklettel rendelkezik, és meg sem várja, hogy a fegyvereivel a tóhoz mehessen. A szép szó itt nem elég, de Azin zenész, nem harcos. Az esélyeik nem biztatóak. Főleg így, hogy a lány megsérült. Igazán megható az eredar előadása, bár hasztalan. A férfi jól tudja mit kell tenni az ilyen sebbel, ám ez most mind helyzetükből, mind eszköz hiányából adódóan lehetetlen. Itt már csak a csoda segíthetne. Minden esetre, Azin sem játszatja tovább a hülyét és naivat, komolyan kell vennie a nőt. Nem egy piti bűnözőről van szó.*
-Sajnálom.
*Leveszi kezét kardja markolatáról, és tenyerét a nőnek mutatja.*
-De csalódást kell okoznom. Látom, hogy csak a vérünk kell neked, de a harc is érdekel. Én viszont nem vagyok túl jó ebben. Ha játszani akarsz, legyen. De ez rövid, és unalmas lesz neked. Nem lesz túl szórakoztató, nekem pedig mindegy. Tisztában vagyok vele, hogy csak veszíthetek ellened.
*Van értelme megpróbálni az ellenállást? Azin végigméri földön fekvő társát, de nem tud segíteni rajta. Legnagyobb erőfeszítéseit most arra teszi, hogy elrejtse aráról az aggodalmat, és félelmet. Szerencsére, jó színész lévén ez nem áthidalhatatlan akadály. Közben pedig próbál időt nyerni, és gondolkodni. Vajon mit tehetne, és egyáltalán... Lenne-e értelme bármit is tenni?*

3129. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-23 18:34:24
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320

Játékstílus: Szelíd

// Culoroék //

*Egész engedelmes lett a párocska, bizonyára nem szeretnének meghalni. Na igen, a kihűlt testekért nem adnak annyit, mint az élettől duzzadó keblű párjaikért. Különösen, ha nem csak az élet duzzad keblében valakinek, hanem női mivolta is legalább annyira. Bár, ki tudja, nem valami beteges férfiú veszi-e meg a fivérét, hogy eljátszadozzon vele. Ez már inkább a testvérpár szerencséjén múlik majd.*
- Hát, mi is vadászni jöttünk.
*A számszeríjas talán kissé gúnyosan szól vissza, de tagadhatatlan az igazság szavaiban. Éppen csak vadak helyett kicsit humánusabb prédájuk szokott lenni. Hiszen bár Artheniorban tiltott a rabszolgatartás, ezáltal a kereskedelem is, viszont amíg egy városőr sem kapja el őket, addig nincs miért aggódniuk. Nem is véletlen, hogy vagy a szegénynegyed mélyén, vagy a városon kívül rendezik az árverést, vagy az előre egyeztetett üzleteket. Onnantól az új tulaj dolga elvinnie szerzeményét.*
- Biztos ti is ismeritek a vadászat élvezetét. Amikor nem érdekel már semmi, csak megszerezni a prédát...
*A számszeríjas nagyon beleéli magát, úgy tűnik, hogy ha előtte valami mással foglalkozhatott, az valódi állatokra való vadászat lehetett.*
- És én úgy hiszem, hogy nagyon is jól lehet ezzel keresni.
*Felei Aseld szavainak másik felére a társa, aki közben lassan tényleg nekilát Ymra vállából való vessző eltávolításának. Aki azt várná, hogy erősen megragadva kitépi, az bolond. A nyíl hegye visszafelé nem annyira éles, szétroncsolna mindent maga körül. Többet ártana, mint segítene. Ugyan az átütés se mondható a legjobb megoldásnak, de mérföldekkel hatékonyabb, mint a kihúzás.
Így hát a lányt a hátára dönti, levágja a nyíl tollas részét, majd a fakalapáccsal határozott, mégis óvatos mozdulatokkal próbálja átütni. Ez talán brutálisnak tűnik és annak is érződik, de továbbra is kevesebb eséllyel bénul le a karja, mintha csak kirántaná. Hiszen amint sikerül átjutnia a nyíl hegyének, azonnal megragadja a férfi és hasra fordítja a lányt, majd a fogót összeszorítva az előkerülő nyílon, elkezdi húzni. Továbbra sem lesz kellemes, de tagadhatatlanul gyors és hatékony. Amint ez kész, a mosdótálat hozza a férfi közelebb és egy ronggyal letörli a vért. Majd az előzőleg erre a célra hozott másik, még száraz rongyból kötést csinál. Míg társa folyamatosan szemmel tartja a társaságot... Egy vadász és egy felcser? Furcsa páros, kikből emberrablók és -kereskedők lettek.
Ha sikerül az Ymra-n végzett beavatkozás, neki is láthatnak a férfi lábának. *

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.23 18:36:52

3128. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-22 16:41:12
 ÚJ
>Belkeskurd Ahmesagil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

//Egy eltűnt nyomában//

*Mivel senkit sem talált a műhelyben szinte minden ajtó mögé be kellett pillantania. Így talált rá az erdőbe nyíló vékony faajtóra. A piac zaja alig hallatszik a fák között, látni sem sokat lát. Érzi ahogy szíve szépen lassan lelassul az ismerős illatot érezve. Itt nincsenek idegen emberek, akik miatt izgatottnak kéne lennie. A fák között talán még átláthatatlanabb, mint a szobákban. Ahmesa kilép az ajtón, ami rögtön be is csukódik mögötte, de ez nem igazán érdekli, legfeljebb az erdőn át megy vissza a piacra. Lassan lép rá a már kiszáradt avar ropogós tetejére. Azonnal fel is élénkül az avarlakók világa, akik riadalmukban szerteszét futnak a hang hallatán. Minden lépésénél újabb riadalmat kelt és ez megmosolyogtatja. Mivel a város peremén nőttek a fák, még jutott annyi fény a talajra, hogy néhány virág megkockáztassa a fennmaradását. Hosszú száruk az ég felé nyúl, szírmaik kicsik, de színesek. Van sárga, fehér és rózsaszín is közöttük, némelyiken néhány pillangó is megpihen. Az erdő belseje felé bal kéz felől fénysugarak törik meg a sötétséget. Elfordul és a fény felé veszi az irányt.*

3127. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-20 13:39:12
 ÚJ
>Aseld Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Ymra, Tucat//

*Mostmár igazán nem tesz semmi pimasz dolgot. Hagyja, hogy Ymra-val együtt taszigálják őket az erdőben. Hamarosan meg is érkeznek egy faházhoz. Gondolhatta volna, hogy a közelben van a rejtekhelyük, hiszen túlságosan nagy önbizalomról tanúskodnak. Belépve az ajtón ő is engedelmesen leül a sarokban lévő ülőalkalmatosságra. Az elhangzott kérdésre már nyitná is a száját, de húga megelőzi. Csodálkozva figyeli testvérét, hiszen elválásuk elött is talpra esett lány volt, de ilyen helyzetekben még olykor makacs jelleme mellett is ő szokott beszélni. Bár mondjuk ő is más volt egy kicsit, most mégis büszkén néz a mellette ülő testvérére. Nem is tudja, hogy hogyan tud ilyen nyugodtan beszélni. Figyelemmel kíséri az előkészületeket, mik ellátásukra szolgálnak. Örül neki, hogy először Ymra-t látják el. Vele talán nem lesznek ilyen kedvesek. Érdeklődve hallja ki a bandita hangjából a sajnálatot, így miután testvérét ellátták, megszólal.*
-Miért lesznek ilyen emberekből ember rablók? Nyilván önök sem csak az ember rabláshoz értenek! Meg nem is hiszem, hogy olyan sokat lehet vele keresni.
*Néz fel fogvatartóik szemeibe, s a látottak alapján válaszol.*
-Vagy tartsam magam a rab nem beszél szituációhoz?
*Neki sem hallható semmi féle cinizmus a hangjából. Természetesen beszél, mintha csak az időjárási körülményeket ecsetelnék.*

A hozzászólás írója (Aseld Culoro) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.20 13:41:19

3126. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-18 18:34:52
 ÚJ
>Sitenda Capphorn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

* Az erdőbe érve már megy le a nap, de siet, hogy hamar kiérjen, nem lenne jó eltévedni. Jól esik neki a friss levegő, kicsit hűl az idő. Néha megzörren a bokor, kiugrik egy nyúl, de vérszomjasabb fenevaddal nem akad össze. Egy friss fácántetemet összeszed, megsütheti, ha ma már nem jut ki. Éhsége nem túl nagy még, de a mozgás után jól esik néhány falat. A fácán pedig jó húsú madár, ízeletes étel készíthető belőle. Hajába néha belekap a szél, így összefogott tincseiből néhány kibomlik a frizurából. De nem zavarja különösen. Ébersége lankadatlan, hisz ha nem fedez föl egy veszett farkast időben, akkor csúnya sérülséket összeszedhet, s ki tudja, lehet, hogy csak későn találnának rá. Annyira azonban nem retteg, csupán óvatos. Veszélyesebb helyzetekbe is került már ő élete során. Tud harcolni, van fegyvere, nagy baj elvileg nem érheti.*

3125. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-18 09:10:10
 ÚJ
>Borsovád Magori avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

*Megérkezik az erdőbe és egy hosszú séta után megtalálja a maga számára kellemes fekvő helyet. Egy mélyedés az a földben, ahova belefekszik. Íját fűvel letakarja, fokosát a kezébe veszi és a mellkasán pihenteti keresztben. Hátán feküdve próbál elaludni. A mélyedés kényelmes, mivel oldalt mindkettő részen neki tudd dőlni, így támasztva vállait, vagy a hátát. Másnap reggel kényelmesen fel kell. Arcát viszont összecsípték a szúnyogok. A csizmáját leveszi és kirázza belőle a hangyákat. Prémsapkáját felveszi íját elő veszi és nyomok után kutat. Kettő és három óra múlva rátalál a nyomokra. Vaddisznóé lehet. Követi a nyomot, ekkor meglát a bokornál egy gyönyörű nagytestű madarat. Nem veszi észre az íjászunkat így az megtudja lőni egy nyíllal. Íjhúrjára ráteszi a nyílvesszőt megfeszíti és útjára engedi a nyílvesszőt. A levegőben suhog egyet és hallani lehet a becsapódást. A nagytestű madár hangokat add ki és csapdosni kezdi szárnyait, miközben sérülten menekül. Még nem dolgozta fel, hogy meghal. Fél perc szenvedés és vonaglás után, már csak a földön hever. Íjászunk megdobálja kővel, de a szárnyát sem mozdítja. Oda megy megfogja a lábainál. Letollazza a fokosával és tüzet rak, majd kibelezi és belsőségeit eldobja. A tűzön forgatja a testét. Ekkor a közelben rá morog három farkas. Nomádunk ijedt szemmel néz a háta mögé és fokosáért nyúl.*
- Megéreztétek a belsőségek szagát ugye? Éhesek vagytok nem de? Fene a jó dolgotokat, majd adok én nektek.~Mi tévő legyek? Nem akarok megsérülni. Adok nekik a húsból~
*Nomádunk megfogja a madarat és két combját oda dobja gyorsan a farkasoknak, akik egyből a foguk közé kapják. No de a harmadik kimaradt. Ekkor a két szárnyészét és a farhát részét is oda dobja. Magának meg megtartja a mell részét. A harmadik farkas is eltűnik. Íjászunk meglepődve nézi, hogy nappal miért látott farkast. Ritka dolog ez. Amint megeszi a húst, visszamegy városba és elmegy a barakkba, hogy megtanítsa Zenolitát az íj használatára.*

3124. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-17 20:55:30
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Aseld, Tucat//

* Ymra reméli, hogy bátyja valóban érteni fogja, hogy ez nem tréfa dolog és nem fog többet köpködni. Meglökik őket, hogy induljanak. Kiderül, hogy egy vadászházhoz fognak menni, ahol ellátják a sebeiket. A lánynak eléggé fáj a válla, de arra gondol, hogy Aseldnek még nehezebb menni. Már épp meg akarná kérdezni, hogy mikor érnek oda, mikor megpillantja a helyet. A lány engedelmesen leül, mást úgysem igazán tehet. A kérdésre is válaszol, megelőzve testvérét.*
- Íjászok vagyunk. Vadászni jöttünk, de ti megzavartatok minket.
* Hangjából most nem hallható ki az indulat. Megpróbál nyugodtnak mutatkozni, hisz így talán könnyebb lesz szökniük, ha azt látják, hogy már beletörődtek sorsukba.*
- Sejtettem.
* Mondja Ymra, miután valóban egy kis sajnálatot hall az ember beszédében. Ha kihúzzák a vállából az íjat, akkor valóban nagy fájdalmat érez. Többször felszisszen, s inkább nem nézi, ahogy kihúzzák a vállából a nyilat. Ép kezét ösztönösen ökölbe szorítja. Csak akkor néz a sebre, ha már nincs ott a nyíl.*

3123. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-17 10:08:51
 ÚJ
>Lader Grumhild avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Adeyth Worot//

*Az eddigi szép, lassú egyenletes tempót kocogás veszi át, ahogyan azt a lány el is mondja.* ~Na ne már!~ *Most már tényleg duzzogni kezd, azonban megerőlteti magát és kocog. Bírja ugyan a kocogást, nem is látszik rajta, hogy erőlködne, hiszen fizikuma megvan hozzá, csupán utálja az efféle dolgokat. Megemlíteni is csak azért nem fogja, mert fél, hogy Adeyth egyedül hagyná az erdőben. Hiszen végül is mégiscsak egy ismeretlen, akit Lader vakon követett a veszélyekkel teli, sötét erdőbe. Azonban azt nem érti meg, hogy minek kéne kocogni. Odaérnek, ha odaérnek.* ~Ennek a lánynak káposzta van a fejében, hogy ennyire futkosni akar?~ *Zsörtölődik, panaszkodik magában. Kezdeti szimpátiája a lány felé kezd elveszni azzal, hogy már nem gyalogolnak. Mikor az megfordul, érdeklődni, hogy Lader él-e még, vagy egyáltalán hogy van, a gnómlány lihegve próbálja összeszedni a szavait.*
-Megvagyok! Messze van még?
*Hangja nyűgösségről árulkodik. Legszívesebben leülne ide a fűbe pihenni és nem menne tovább.* ~Komolyan kell szereznem egy lovat! Ez így nem mehet túl sokáig!~ *Azonban ugyanúgy kocog tovább a lány után, ha az nem vesz vissza a tempóból, akkor is. Ha lassít léptein, akkor pedig hálásan tekint rá, miközben nagy levegőket vesz.*

3122. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-17 09:58:44
 ÚJ
>Adeyth Worot avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Lader Grumhild//

-Most egy kicsit kapkodjuk magunkat.*Mondja és kocogni kezd, kicsit lassan.*-Én mindig erre laktam sose voltam másfele.*Kocog tovább, az ágak néha megkarcolják őt, de nem zavarja.*~Hmm, hintó? Akkor tényleg nemes, vagy legalább is gazdag.~*Állapítja meg magában, miközben tovább kocog, hisz az erdőből hamar ki kell érni a tisztásra, nehogy rájuk sötétedjen.*-Megvagy?*Kérdi hátra fordulva.*

3121. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-08-16 16:47:48
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320

Játékstílus: Szelíd

// Culoroék //

- Nem bántjuk, ha megtanul viselkedni. Egy neveletlen férfinak nem sok hasznát vesszük.
*Hiszen az illem megtiltja alapvetően a köpködést, főleg ha az másokat céloz. Bár, valami munkásfélének talán elmegy, ahol nem sokat kell foglalkozni a pofájával, csak dolgozzon rendesen. Bezzeg a nőket mindig könnyebb eladni, azokat csak úgy viszik, mint a cukrot. Ami érthető is, hiszen melyik pénzes úr, ki nem fél a törvény vas markától, ne adna egy kisebb vagyont egy saját bejáratú lányért, akivel azt tesz, amit csak szeretne?
Miután a testvérpár kezeit megkötötték a hátuk mögött, a késes fickó kicsit eltűnik, míg két holt társa felszerelését összegyűjti. A testükkel sokra nem mennek, viszont nem fognak itt hagyni semmi olyat, ami később még jól jöhet. Végül pedig előkerül ismét, de ez bizonyára egyiküket se igazán érdekli, csak míg nem löki meg őket hátulról, hogy haladjanak.*
- Van nem messze innen egy kis vadászház, oda viszünk először titeket. Ezt a két nyilat ki kell szedni, ott van megfelelő eszköz hozzá és a sebek bekötésére is. No meg aztán kicsit megismerkedhetünk legalább.
*Vigyorog mögöttük a számszeríjas, aki beszél, miközben a társa, ha nem akarnának menni, a furkós bottal lökdösi őket. Természetesen, lassabb tempóban haladnak, hiszen tudják, hogy a férfi lába közel hasznavehetetlen, örülhet ha járni képes. Egy rögtönzött elsősegély az erdő közepén könnyen okozhatná a végleges bénulását, ha netalán túl sok ideget roncsolna. Szerencsére minimális szaktudása azért van a két emberkereskedőnek, amit be fognak vetni.
Pár óra is beletelhet, mire megpillantják a faházat. Egyszerű építmény, nem több egy pihenőhelynél annak, aki az erdőben készül vadászni. Senki nem tudja, mikor és ki emelte, de sokan nem is tudnak a létezéséről. Nem mintha egy legendás dolog lenne, éppen csak jól el van rejtve a fák között és távol esik a kijárt utaktól. Csak egy így-úgy megtaposott csapás vezet felé, amit követhetnek.
Odabent egy ágy van, de inkább csak egy fával összeerősített, nagyobbacska szalmazsák. Egy asztal két székkel és egy mosdótál. Valamint az asztalon éppen pár olyan holmi, ami nem tűnik orvosi felszerelésnek, de elég valószínű, hogy azokkal fogják elvégezni a beavatkozást.*
- Üljetek csak le oda.
*Bök a számszeríjjal a szalmazsák felé.*
- Értetek valamihez az emberölésen kívül?
*Kérdi, miközben társa már szedi is össze, miután lepakolt az asztal mellé, amik kellenek. Egy kisebb kalapács, egy fém fogó és egy kés. Valamint egy pár rongyos ruhadarab. Az egyik széket Ymra mellé teszi, amire a holmit pakolja.*
- Na madárkám, remélem nem baj, de kifelé legalább annyira fog fájni.
*Talán sajnálat hallható ki beszédéből, hiszen ha erőszakos férfi is, nem igazán van ínyére, hogy egy ártatlan, fiatal lánynak fájdalmat okozzon. Viszont muszáj lesz kiszedni. Az pedig elég fájdalmas lesz. Nincs mit tenni... *

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257