Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 205 (4081. - 4100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4100. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-12 10:05:30
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Mágustusa - Moonxylwery Dwirinthalen//

-Hát ez van. *tárja szét karját, kis mosoly húzódik szája szélére, bár nem őszinte a mosolya, de jól eső érzéssel töltik el a nőstény sötételf szavai.*
-Talán túlságosan izgultam, és talán egyszerűbb varázslattal kellett volna nyitnom, hogy jobban ráhangolódjak a párbajra. Vesztettem, Argus nyert, legközelebb máshogy lesz. *mosolyodik el, kíváncsi lesz majd Moon hogy szerepel. Egyenesen Moon mellett foglal helyet, ha már eddig is itt ült ezután sem fog menni sehová. A víz csap össze a tűzzel, érdekes párbaj lesz, és remélhetőleg élvezetesebb az előzőnél. A tűzmágus nem sokat teketóriázik, sokkal határozottabb, mint Worenth volt, ebből is lehet tanulni. Mikor Isurii is belép a körbe, és varázsolni kezd, Worenth Moon felé súg.*
-Ismered a nőt? Láttam, hogy integettél neki. Mit gondolsz, melyikőjük nyer? *érdeklődik a nősténytől a mágus. Elemek elemek elleni csatáját nagyon nehéz megnyerni, rengeteg mód van a másik varázslatának blokkolására. Worenth szerint a párbaj addig fog menni, míg valaki el nem rontja a varázslatot, ahogyan tette azt ő is rögtön az elején.*
-Én a tűzmágusra szavazok.
*A tűz ág agresszívabb, több támadó varázslat sorakozik a készletben, mint bármelyik másiknál. Persze majd elválik, a tűzmágus mennyi erőt birtokol, és milyen magas szinten sajátította el az általa képviselt ágat. Rövidesen kiderül, addig is figyeli a fejleményeket, és természetesen Moon szavait.*

4099. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-12 03:48:33
 ÚJ
>Nestar Erefiz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Megfontolt

// Tavaszünnep //

*Érződik, hogy kikerült a fesztivál fő vénájából, de annyira nem sajnálja vissza a haszontalan hangoskodást. Az viszont meglepi, hogy ennyire indifferens lett a tusa helyszíne az erdőségtől. Más részről, meg is érti, gyorsan áldozata lehet egy drágán felépített helyszín egy gondatlan varázslatnak, bár szerencsére a varázshasználók általában nem is képesek létrehozni az adott mágiát és nem fogan meg semmi, mintsem elveszítsék fölötte az uralmat. Bár ilyen is történt, legalábbis amit úgy hall, baráti beszélgetésekbe fojtva.

Még nincs tisztában azzal, hogy Moon már szerepelt-e vagy sem, de kénytelen észrevenni, a tusa elejét már lekéste. Azért reméli, hogy nem túl sok jelentőségteljes pillanat kerülte el a figyelmét, bár ennek nagyon kevés az esélye egy ilyen markáns rendezvényen. A tűz és a víz harca, bár az első komoly varázslat a jég oldalán jelenik meg, ahogy kiveszi egyelőre csak egy bot sérült meg, nem túl súlyosan. Talán ennyi immobil veszteséget még elvisel a tusa. A tömeg meglepően jól átlátható, pedig mint a szúnyogot a fény, általában úgy vonzza a mágia a laikumot, bár ezt nem fogja túlságosan hangoztatni, amíg maga is tagja ennek a kategóriának. Viszont nem telik sok idejébe kiszúrnia Moont köztük. Helyet is... szeretne foglalni, de ez problémákba ütközhet. Figyelme elsődlegesen a küzdelmen, legalább azzal tisztában legyen, ami most van, még ha inkább csak valamiféle marakodásnak tűnik az egész, legalábbis innen, mint most érkezettnek, de azért majd az események megérdeklődését sem hagyja ki.*

4098. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 20:50:45
 ÚJ
>Isurii Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Vakmerő

// Tavaszünnep //
// Mágustusa //

*Moonnal nem jutnak túl messzire csak biccent neki: tudja mi a neve, tudja kiféle-miféle ő és talán a másik is sejti róla ezeket. Megbizonyosodni sajnos nem tud egyikük sem efelől, mert Isuriit elszólítja a "kötelesség".*
~Szerencsés.~
*Állapítja meg magában egy halovány mosoly mögött, bár ha már eljött és benevezett ő egy kicsit csalódott lenne ha ellenfél nélkül maradna. Igaz, a tűzmágusokat pont hogy szívesen, vidáman dalolva lepasszolná valaki másnak.*

*Ellenfele neve alapján mintha rémlene neki egy korábbi megbízás, de tényleg visszavonult, bujkáló életet élhet eddig a férfi ha nem gondolták úgy a Thargok, hogy megéri levadászni a jól csengő aranyak reményében.
Ami azt illeti nincs nála se bőr alkarvédője, se tőre, se botja. Azokat nem feledékenységből nem lobogtatta meg társai előtt; úti csomagja lovánál maradt, s valahol ott ahol a hátast kikötötte a fa tövében talán ténylegesen lángra is kap az a bot, legalábbis lova riadt nyerítéséből ítélve. Csak a fél erdő fel ne gyulladjon mellettük...*
~A fene a pofádat!~
*Szegezi szúrós tekintetét Eralil Namos torkának. Ha deres paripája elszenesedik és leég az artheniori erdő az a tűzmágus lelkén fog száradni ez már biztos.
Isu rendezi gondolatait és lángra kapó botjára fókuszálva elmormol egy rövid varázsigét melynek hatására ha minden igaz egy kisebb jégburok képződik köré elfojtva a lángokat.*
-Isurii Thargodar. *Mondja jól érthetően válaszul saját nevét, bár legalább kétszer, ha nem háromszor elhangzottak már ezek.

Ha a varázslat valamilyen oknál fogva mégsem jönne létre -mert bár vele sem nagyon fordult elő még ilyesmi az imént lehettek szemtanúi annak, hogy bárkivel megtörténhet- akkor nem teketóriázik sokat és odaszalad lángoló botocskájához, hogy másként fojtsa el a tüzet és megnyugtassa lovát, de remélhetőleg erre azért nem kerül még sor.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy kisebb (max. egy köbméteres) jégburkot hoz létre a kívánt tárgy köré, mely fizikailag nem eltörhető. Hatása három körig tart.

4097. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 19:14:27
 ÚJ
>Elyne Vrynn Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Tavaszünnep //
// Galdrian, Argus //

*Megnyugtatja, hogy szavai célt értek. Argus még egy utolsó megjegyzést megereszt a lovag felé. Szemöldökét akaratlanul összehúzza, mielőtt meghallaná a mágus magyarázkodását. Szívesen legyintene egyet felé, hogy ne is foglalkozzon ezzel, de nincs rá ereje. Inkább dallamos hangján szólal meg.*
- Köszönöm Argus, és tudom. Ahogy azt is, hogy húgom miatt is aggódsz. *Ennél a mondatnál kezei ökölbe szorulnak az ereklyék felett.* - De kérlek, aggódásod, ne egy ártatlan lelken vezesd le. *Mosolyodik el nyugtatólag, bár megnyugvásra, legfőképp a fiatal lánynak kéne találnia. Szíve heves lüktetését, semmilyen nyugtató szavakkal nem tudja csillapítani.
A tusa jelentkezése közben, kedvesen fordul Galdrian felé. A vékony testrésze említésére, kezét, csuklójára simítja. Észre sem vette, hogy rángatták, még csak az sem tűnt fel neki, hogy a mágus mily erősen szorította egyáltalán kacsójának tövét. Meleg mosollyal adózik a férfi iránt, hogy aggódik épségéért.*
- Nincs semmi baj. *Magyarázza a lovag számára, miközben tenyerét, a férfi felkarjára simítja. Mondatát ő maga nem hiszi el, hiszen nagy baj van. Óriási, s nem tudja, hogy mit kellene tennie. Legszívesebben felülne Ezredes hátára, s visszafelé vágtatna Északra. Ahonnan elváltak húgától, elinduljon Lyara nyomába, bejárva mindent, s mindenkit megkérdezve, hogy ki látta, s hogy merre ment. De tudja, hogy erre most nincs ideje, s a legegyszerűbb, ha megbízik a mágus szavaiba.
~A hatalomnak óriási ára van.~ Nem tudja, hogy Argus mire is céloz pontosan. Atyjuknak hatalma van, s neki ez azzal jár, hogy lányait védőgárda kísérte, s hogy ő maga alig volt a családjával. Megkeseredett, s ridegszívű emberré vált, aki megjelenésével ijesztette a kívülállókat. A hatalomnak ára van. Nem akarja, hogy ennek a hatalomnak Lyara legyen az ára. Bármit megtenne, hogy helyet cseréljen húgával, ha amaz bajban van. Szemeit lehunyja egy pillanatra, hogy a szőke tincsekkel megáldott leányt maga elé képzelje.*
- Sajnálom Argus. *Rebegi remegő ajkai mögül. Az ő hibájuk, hogy a mágus ilyen helyzetbe került, hogy így kellett dönteniük. Ha nem jönnek el otthonról… akkor, ha minden igaz, a fivére más célpontot talált volna.* - Kicsoda? Kinek? *Érdeklődik a mágustól, de idő nincs már a válaszra. A köpcös, régi barátját hívják a tornára. Kezeit összefonva morzsolja ujjait.*
- Sok sikert. *Rebegi halkan, alig hallhatóan, mindegy magának, s a mellette álló lovagnak. Barna lélektükreivel figyelmesen kémleli a csatát. Nem figyel másra, senki sem érdekli, csak Argus párbaja. Néhány néma, feszült percet követően, visszanyerve lelki erejét, fejét félrefordítva és felemelve Galdrianra néz.*
- Kérem, bocsásson meg neki. A nevében kérem ezt. Nem ilyen ő valójában, igazából beszédes, s vidám természetű férfi. Csak most sajnos ez nem egy ilyen pillanat. Nem akarta magát valóban megbántani. *Vagyis ezt gyanítja a kúria ódon falai mögött megismert Argusra visszaemlékezve. Tekintetét visszaemeli a mágusra, s elgondolkozik, vajon miket élhetett meg, mióta elment a Worfoktól. Vajon találkozott fivéreivel? Vannak jóakarói? Mit akar valójában a testvére? Ezernyi gondolat fűzi át gondolatait.
A tusa hamar véget ért, s Argus győzedelmeskedett, mégsem tud ennek felettébb örülni. Jobb lenne, ha saját akaratából versenyezne a férfi, nem pedig kényszerítve.*

4096. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 16:40:09
 ÚJ
>Galdrian Gwilitram avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Tavaszünnep //
//Elyne Vrynn Worf, Vaslábú Argus//

*Igazán nem tetszik neki ez a mágus... Kegyetlen, sötét mosolyát még csak nem is leplezi, amint újfent fenyegetésével sérti az ifjú lovagot. Az csupán hab a tortán, hogy mind emellé a tiszteletet is félredobja a magázódás elhagyásával. Nem érti, miért nem tűnik fel Elyne-nek a varázsló ellenséges s végtelenül összeszedetlen viselkedése, de minekután a hölgy szóvá tette nem tetszését kettejük civakodása iránt, úgy Galdrian sem háborog tovább, legalábbis addig, míg el nem kapja Argus a lány csuklóját, és el nem kezdi húzni a mágustusa helyszíne felé.
Nem azzal van a problémája, hogy nyugodtabb közegbe viszi Elyne-t – feltéve, ha a nézőktől hemzsegő keskeny ösvény annak nevezhető -, hanem amilyen módon kivitelezi. Egy hölgyet nem lehet csak úgy ráncigálni, akkor sem, ha jó barátságban vannak ők ketten, legalábbis a fiatal férfinek így az evidens, de olybá tűnik, ez északon nem lehet ritka jelenség.
Miután megérkeztek, voltaképpen nem tud mit hozzászólni kettejük társalgásához, csupán azt a halk mormogást, melyet inkább magának címezett, semmint rögtönzött társaságának, ám balszerencséjére a barna hajú szépséget jó hallással áldotta meg a sors.*
- Én a csuklójá-... mindegy. Elnézését kérem modortalanságomért. *Feleli visszafogottan, amint mogyoróbarna lélektükreit oldalvást veti, valamerre a fák között nyugtatva meg tekintetét. Egy apró sóhaj is kiszalad az ajkain, miként a tegnapi, illatozónak aligha mondható mihasznára gondol, s amannak akkor sértő szavaira. Talán tényleg a túlzott jószívűsége lesz a veszte, no meg az állandó aggódása... De bárhogy is töri a fejét, nem érti meg, miért nem látják mások azt, amit ő. Dailon úr is oly könnyedén vetette el a lehetőséget, hogy a galád esetleg amolyan lélekszipolyozó förmedvény volna, melyekről pusztán csak mendemondákat hallani, s most itt van ez a mágus... Számára nyilvánvaló, hogy bűzlik valami körötte – s nem a ruhája -, mégis rosszul tette, hogy ezt szóvá tette. Talán rég nem látott jó barátjára kellene hallgatnia, és néha csak egyszerűen befognia a száját, szemet hunyva a világ érthetetlenségei fölött.
Már éppen kezdene lenyugodni, ahogy a szarvas függőt is az ujjai közé simítja, erre a korábbi, általa már elfeledett szavai kerülnek terítékre Argus által.
A medalion hirtelen csúszik ki a kezéből, amint ujjai engednek a fogásán, s inkább simulnak borostás arcára, hogy végigdörgölve bőrét vezesse le a bensőjében ismét növekvő frusztrációt. Szája előtt tartva a kezét, fordítja vissza lélektükreit a férfire, és most már igazán átkozza magát, amiért nem maradt a szállásának áporodott levegőjében. Legalább kényelmesen fetrenghetne, a fesztivál zaja is csak gyengéden ütlegelné az idegeit, s nem kellene másnaposan azon tűnődnie, vajh mivel érdemelte ki a mágussal való találkozást? Egyáltalán nincs kedve azon agyalni, hogy a kevésbé rosszat vagy a rosszabbik rosszat választaná, akkor sem, ha mindez csak példázás a férfi állítólagos kilátástalan helyzetét illetően. Már a gondolatot is utálja, hogy valaki meg kelljen ölnie, persze nyilván szükségszerű olykor, lovagként pedig nem is várhat örökkön játékos életre, ám, hogy pont most agyaljon ezen...
Nem is bánja, hogy végre a pódiumra szólítják a varázslót.
A könnyed reggeli és Elyne üdítő társaságának ábrándja teljesen szertefoszlik a fiatal férfi számára, hiszen vélhetően a hölgy most önnön problémáival kíván napirendre térni, mindehhez pedig egyedül Argus tud asszisztálni, ő pusztán a felesleges harmadik, aki talán jó lesz veszély esetére. Még szerencse, hogy ujjai továbbá is az ajkai előtt nyugodnak, hiszen kénytelen az arcára engedni egy szórakozott mosolyt az előbbi gondolat nyomán. Igazi csatát még sosem élt, legnagyobb ellenfelei is a gyakorlótársai voltak eddig, mégis hogyan védhetné meg a nemes lányt? Persze, ha úgy adódik, az életét is áldozná egy ártatlan lélek megmentéséért, de ki tudja, hasznára válna-e a hullámos fürtökkel megáldott hölgyeménynek.
Mielőtt azonban túlzottan feltüzelné magát gondolataival, s tovább rontana a helyzeten, erőt vesz magán, és rendezve vonásait, a kezét is visszaengedi maga mellé, amint az igen csak rövid máguspárbajt figyeli. Nem tudja, mit mondhatna közben a lánynak, vélhetően kétségek közt őrlődő gondolatai foglalják most le, s bizonyosan nem hiányzik neki, hogy holmi apró kis semmiségekkel zavarja meg az elmélkedésben. Ha úgy kívánja, majd úgy is szóra nyitja az ajkait, addig ő hol a mágusokat, hol pedig a környezetet figyeli, mintegy ellenőrizve, igaza volt-e Argusnak s csakugyan leselkedik-e valamiféle veszély Elyne-re.*

4095. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 15:53:09
 ÚJ
>Areda Kuen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

// Átkozott fogadó //

*Úgy tűnik Awer ritka türelmes egy ember, hiszen az elmúlt egy óra (~Vagy talán csak nekem tűnt annyinak?~) alatt megválaszolta az összes kérdésüket, amiből azért volt egy pár, és még akkor sem küldte rájuk azt a torz alakot, mikor Mordach inkább az erőszak felé hajlott és kardot rántott. S hatásosnak is bizonyult ez a nyugodt viselkedése, mivel úgy tűnik, mégis csak be fogják adni a derekukat, és eltöltenek egy pár napot ennek a fogadónak a falai közt.
S úgy tűnik, a Vörös is megnyugodott, aminek nagyon örül, hiszen jobban belegondolva egész mókásnak tűnik ez az egész, de nem lenne ugyan olyan az élmény, ha a férfi nem próbálná meglátni a jó oldalát.*
-Te melyik munkát vállalnád el a legszívesebben? *Fordul a másik felé, miután megkapták a lehetőségeket.* Én, hogy őszinte legyek, a szobaszolgálatos Anoo-Gomicsodát tudnám a legjobban elvégezni, mivel főzni nem tudok, takarítani pedig nem igen szeretnék. *Fintorodik el.* Ám még mindig az a két legnőiesebb munka, így ha egyik sincs ínyedre bevállalom az egyiket.
*Ugyan szívesen megnézné Mordachot kis köténykében, porolóval a kezében vagy akár szakácssapkával a fején, nem tudja mennyire állnak ezek közel hozzá, így rá bízza a döntést. S szerencsére csak holnap kell munkába állniuk, így még megbeszélni is lesz idejük a szokatlan szituációt, amibe csöppentek és az új kalandot, ami hamarosan kezdetét veszi.*

4094. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 11:50:08
 ÚJ
>Eralil Namos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92

Játékstílus: Vakmerő

// Tavaszünnep //
// Mágustusa //

*Úgy látszik, hogy a föld és a levegő sem egy túl erős ellenfél, ha esetleg valamelyikükkel össze kell csapnia a döntőben. Hamar letudják a párbajt, és viszonylag siralmas az eredmény abból a szempontból, hogy ténylegesen egyikük sem tudott eredményt felmutatni.
Valami fehér hajú nővel együtt vezénylik Eralilt a párbajra kijelölt területre. A férfi komótosan feláll és besétál a körbe. Mivel a nő is hasonlóan tesz - mármint elhelyezkedik a kijelölt területen - ez idő alatt, ezen kívül Eralil úgy sem az az udvarias fajta, hogyha teljesítményt kell nyújtania, így magához veszi a kezdeményezést.
Bár igen érdekes lenne, hogy ha a férfi egy vízmágiával indítani a fordulót, lévén ő maga a tűzmágiával jelentkezett, és ellenfeléé a víz alapvetően, mégis elveti ezt a gondolatot. A vízmágiák jelen esetben magasabb szinttől tudnak csak érdemi hatást kifejteni, ellenben tűzmágiából van olyan, amivel tán hergelheti ellenfelét, mégis alacsony szintű, biztos, és kevés energiát emészt fel. Meg is próbálkozik hát a Fáklyaláng varázslattal, amihez csupán keze kell, így közben könnyedén bemutatkozhat.*
- Eralil Namos. *Mondja egyértelműen ellenfelének, miközben a kézmozdulatot teszi. Fel sem merül benne, hogy elronthatja a varázslatot. Ha minden jól megy, terve szerint ellenfelénél lévő bot hegyén gyúl hirtelen egy kis tűz. A bot, fából lévén, tervei szerint meg is gyullad hamar.*

A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.03.12 10:39:36, a következő indokkal:
Kérésre.

A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására egy jól világító lángot tud elhelyezni egy tárgy hegyére (pl. bot, fáklya vagy egyéb fegyvervég). Ha az anyag nem éghető, a láng két kör múlva kialszik, egyéb esetben életszerűen meggyullad.

4093. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 08:06:51
 ÚJ
>Moonxylwery Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Mágustusa//

* Beszélgetnek nyugodtan, még a fehér hajú nő is melléjük lép pár szóra. Már épp szóba szeretne elegyedni vele is hisz titkos tervei között mindig is egy ütőképes máguscsapat összegyűjtése volt és hát ki lehetne méltóbb arra, hogy a társasághoz csatlakozzon mint azok akik kimernek állni a megmérettetésre.*
- Üdv én Moonxylwery Dwirinthalen vagyok. *mutatkozik be nem tudva arról, hogy a nő már sikerült megismerje kilétét. Nem tudnak többet beszélgetni mert az elf hangos szóval jelenti be a mágustusa kezdetét.
A szabályok tiszták, egyedül arra kíváncsi ki ellen kell a körbe lépjen. Kevesen vannak, csak öten. Valaki mindenképpen pár nélkül marad. A meglepetés természetesen az övé. Azt sem tudja most örüljön vagy szomorkodjon. Végül egy megkönnyebbül sóhajtás hagyja csak el tüdejét.*
- Úgy látszik ez az én napom. *Suttogja halkan a mellette állóknak majd következik a bejelentés. A nő nevén egy cseppet meglepődik. Majd felidézi Kagan szavait, áldottak a fehér hajjal születettek mert varázserő van a birtokukban. Tehát a nő akinek az imént köszönt a Hadúr húga lehet.
Az első megmérettetésen Worenth vesz részt és Argus. A nagydarab embert még a téli fesztiválról ismeri bár most nem volt idejük köszönteni egymást. Eszébe is jut néhány történet amit ő maga mesélt. Ki tudja, lehet hasznára lesz az a találkozás a saját megmérettetése során.
Biztatóan néz a levegő-mágusra, tekintete mintha azt mondaná, csak bátran és ekként is áll be a körbe az ezüsthajú. Úgy tűnik tényleg lehet valami a Hadúr meglátásában ugyanis most itt hárman vannak fehér hajúak, bár mondjuk ez Moon részéről faji sajátosság.
Az első forduló nagyon hamar véget ér. Argus egy kisebb földrengést idéz meg melynek hatására Moon egyik lábáról a másikra táncol, már ha érezhette hisz a hatósugáron belül állva nézte az eseményeket viszont természetesen a körön kívülről. Worenth varázslatába valami kicsiny hiba csúszhatott mert a mozdulatok jónak tűntek de ki tudja, csak egy szó félre tonalizálása és már itt a gond. Nemsokára ismét ott áll mellette a levegő-mágus. Moon rámosolyog.*
- Ne bánd, a következő jobb lesz. *biztatja. Az elf közben felkéri a következő párost, hogy foglalják el a helyüket a máguskörben.*

4092. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 07:13:33
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Mágustusa - Vaslábú Argus//

*Az következik, amire egyáltalán nem számított, ami még sosem történt meg vele, vagy ha igen, akkor már nagyon régen. Egyszerűen semmi sem történik, érzi, hogy a levegő nem formál előtte szinte láthatatlan pajzsot. Hiába az igyekezete, hiába bármi, Argus varázslatától kicsit kibillen egyensúlyából, de természetesen nem esik el. Ekkor már érzi a vesztét. Furcsa módon kihúzza magát, mint aki nagyon büszke valamire, magasba emeli a botját, majd maga elé engedi, közben Argus-t nézi. Ez nála a tisztelgés jelképe.*
-Gratulálok. Sok sikert a döntőben. *mondja neki hangosan, hogy mindenki hallja, egy kicsit fejet hajt, majd nemes egyszerűséggel sétál el a körből. Természetesen érzi magán a fürkésző szemeket, és bármennyire is tagadja, vagy meséli be magának, igen erősen szégyelli magát. Eljött ide, képviselni a levegő mágia ágat, és még csak egyetlen egy varázslatot sem volt képes bemutatni.*
~Nagyszerű.~
*Viselkedésében a párbaj után mégis lehet valami nemesi, valami tiszteletteljes, amivel igen erős példát statuálhat a többieknek, és minden mágusnak. Hiába veszíteni is tudni kell. Worenth nem távozik a helyszínről, éppen ellenkezőleg. Fogja magát, és egyenesen Moon mellé sétál. Ekkora már jócskán vannak itt mindenféle népek, nem úgy mint mikor ide érkezett. Kicsit még emészti magát, majd elhessegeti a rossz gondolatokat, és a csalódás keserű ízét. Talán majd máskor, egy másik időben visszavághat, és igazi képviselője lehet a levegő mágia ágnak, addig is figyeli a következő két párbajozót.*

4091. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 01:44:47
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

// Tavaszünnep //
// Mágustusa //

*Thaldurr Nelethinu lejegyzi amiket a megbűvölt penna nem képes megörökíteni az utókornak és Argus neve mellé rögzíti a használt varázslat pontos nevét az első körhöz és papírjából felpillantva, őszes szemöldökeit felvonja, hogy Worenth oldaláról is történjen valami, de ez elmarad. Hiába körzött a botjával a mágus, nem történik semmi. Talán az lehetett a probléma, hogy nem mormolta el a rövid igét.
Az elf bíra halkan cicceg az orra alatt és fejét ingatva kihúzza a jelentkező neve alatti részt lapján.
Egy kicsit még vát, hátha ... hátha csak késik a csoda, de tényleg nincs mit tenni.*
-Worenth Yosdennek köszönjük a részvételt, Vaslábú Argus továbbjutott a döntőbe. Kérem Isurii Thargodart és Eralil Namost, hogy fáradjanak a párbajozók köréhez, köszönöm.

4090. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 00:57:56
 ÚJ
>Isurii Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Vakmerő

// Tavaszünnep //
// Mágustusa //

*Még nem igen döntötte el, hogy hova csapódik, senkit nem akar zavarni, de azt még annyira sem akarja megvárni, hogy Argus megtalálja a bolondságaival. Még szerencse, hogy a vágott nyelvűnek van éppen társasága, talán sikerül elosonnia mellettük úgy, hogy ne vegyék észre.
Moon felé integet, amin először meglepődik kicsit, de jobban belegondolva kapóra jön a kedves gesztus. Isurii megragadja a lehetőséget és mellé szegődik.*
-Örülök, hogy megismerhetlek.
*Szól neki halkan, ám lehetősége sincs tovább fűzni a gondolatmenetet, mert felpörögnek az események. Úgy fest nem várnak tovább.

Argus és a sötételf korábbi beszélgetőpartnere, Worenth kezdik a kört. Jobb lesz figyelni. Nem gondolta volna, hogy a földmágus tényleg tud varázsolni, de már a belépője is elég hatásos. Tekintete Worenthre tapad, de úgy tűnik Argusnak még mindig a legerősebb fegyvere megkurtított nyelve. Azt hitte kicsit tovább fog azért tartani a viadal és lesz ideje lélekben is felkészülni a saját körére ám máshogy alakultak a dolgok.
Halk szusszanás kíséretében lép el Moon mellől, hogy közelebb orientálódjon a körhöz. Pillantása ellenfelét keresi. Már megbánta, hogy szembenézett a tűzzel, de visszalépni késő.*

4089. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-10 22:25:43
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Mágustusa - Vaslábú Argus//

*Mikor elfoglalja a helyét a párbajellenfele, ekkor veszi igazán szemügyre. Annyiban még a vak is látja a hasonlóságot, hogy mindketten igen magasak, bár Worenth jócskán idősebbnek tűnik a fiatalosabb Argus-nál.*
~Valahonnan olyan ismerős.~
*Végignézi, ahogyan Argus megválik botjától. Worenth összeszűkíti szemeit, közben a botja tetején lévő gömbben sokkal gyorsabban kezd forogni a kis forgószél. Láthatólag a fehér hajú mágus is kellően összegyűjtötte az energiáit. És ha már így van, ideje a tettek mezejére lépni. A kezdeményezést átengedte, és figyelemmel is kíséri a történéseket. A dobbantás pillanatában sejteni kezdi, hogy mi is fog történni. Éppen a templomi szolgálat közben böngészett egy könyvet a varázslatokról, és eszébe jutnak a föld ágak. És mivel Argus földmágus, így nem éri váratlanul a fehér hajú mágust a varázslat. Viszont nincs sok ideje, és olyan trükk biztosan nincs a tarsolyában, amivel teljesen megszüntethetné a föld megremegését. Érzi, hogy közeleg a rengés, próbál nagyobb terpeszt felvenni, remélhetőleg sikerül talpon maradni, ha pedig kibillen is az egyensúlyából, még nem lehet belőle olyan nagy baja. Így hát visszatámadás helyett magát igyekszik bevédeni. Jobb kezében tartott botjával az óramutató járásával megegyezően kör alakot ír le a levegőben, és amennyiben sikerül a varázslata, a körülötte megsűrűsödő levegő kisebb pajzsot képez körülötte ami talán a földrengés ellen hatástalan lesz, de védelmi szempontból első osztályú, és legalább nehezebb lesz megközelítenie Argus-nak. Nem kell fejjel menni a másiknak, mert bizonyára ugyanúgy lesz a párbaj az ész harca, mint a tudásé. Ha esetleg a varázslata nem sikerül, akkor néma csendben várja a következményeket.*

Worenth Yosden megpróbált varázsolni egy Levegő páncél nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!

4088. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-10 19:14:26
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

* A holdudvaron átvág, s még pont a mágustusa kezdése előtt érkezik a kis füves helyre.
Megáll a körtől néhány méterre - hiszen hiába, bizonyára a kör jelképezi, hogy meddig lehet elmenni, de mi van, ha egyszer csak egy hatalmas lángkígyó támadja meg, melyet valamelyik furcsa mágus idéz meg.
A párbaj elkezdődik, mire az egyik - az a bizonyos Hófesztiválon némileg megismert Vaslábú Argus, ki az ellenfél csapatának a vezére volt - mágus dobbant egyet a földre.
Morwon szinte semmit sem érez, hiszen elég távol van az embertől, valamint igen szilárdan is áll a talajon - sőt talán a rendezők arra is gondoltak, hogy valamiféle védőburkot kerítsenek a nézőtér köré. Na meg amúgy is, ő éppenséggel egy ismerős arcot bámul - pontosítva: egy arcról próbálja megállapítani, hogy tényleg ismerős e, vagy csak valami mágiáról van itt is szó.
Ám szeme nem csal, valóban Isurii Thargodar áll ott és mivel ő is mágus elvileg, így bizonyosan ő is jelentkezett a tusára.
Ha nem felejti el, akkor még szurkolni is fog a Thargnak - viszont addig bármi történhet...
Visszafordul a körhöz, s nézi tovább az eseményeket. *
~ Tehát... Minél tovább tudnak varázsolni, annál jobbak? ~
- Hmmm...
* Megvonja vállát, s bizonyára még jó darabig csendben fog állni a körtől néhány méterre.
~ A Jósdenre szavazok... ~ Körbenéz, hátha lát valami szavazóhelyet, de mivel nem, így már el is felejti ezt és tovább nézi a furcsa mestereket. *

4087. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-10 14:50:49
 ÚJ
>Vaslábú Argus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Mágustusa - Elyne, Galdrian, Worenth Yosden//

*Elyne kérdésére, hogy jól van -e, helyeslően bólint, jelezve, hogy jól van. A fivérére tett megjegyzésekre, csak legyint, hogy most nem akar róla beszélni. Galdrian megjegyzésére, hogy legyen átkozott, ha kezet emel a hölgyre Argus arcán egy mosoly jelenik meg. Nem a szokásos kedves mosolya, hanem valami sötétebb, és sokkal kegyetlenebb.*
-Vigyázz mit kívánsz.
*Folytatná is az okfejtést, de Elyne szava, hogy ne kakaskodjanak egymással kissé észre térítik. Kissé lehajtja a fejét, és a szemét is le süti, annyira elszégyelli magát.*
-Sajnálom. Csak aggódom érted.
*Rohanás közben hall némi foszlány a férfi kiabálásából, de nem törődik vele. Számára a férfi még senki. Tudja a nevét, és azt, hogy állítólag becsületes, de ennyi információ alapján nem fog megbízni benne Argus. És hát jelen pillanatban, akiben nem bízik meg, azt potenciális ellenségnek tekinti.
A jelentkezés után gyorsan és tömören összefoglalja, hogy mi is történik valójában, amire a férfi felháborodik, hogy nem szégyelli el magát a mágus. Szívesen válaszolna neki, de most nem fecséreli erre az idejét.*
-Az nem igaz, hogy engem nem érdekelt a hatalom. *meséli keserűen.* Eleinte én is úgy gondoltam, hogy bármit megér a hatalom, de aztán megtudtam, hogy milyen ára is van.
*Lassacskán felrémlik neki, hogy miket kiabált utána Galdrian.*
~Meghibbantam? Ködös szövegelés?~
-Nem hibbantam meg, és csak magának ködös a beszédem, számomra egyértelmű. Maga a kardjához ért, ahogyan a Farkas gyermekei is. Egy nagyobb csapat katona kellene, hogy Elyne úrnőt, vagy Lyara úrnőt. De ez csak akkor igaz, ha szemtől szembe támadják meg őket. De a fivérem nem így küzd. Ő az ő fegyvere a sötétség, és a kétely. Mi lenne, ha azt mondanám magának, hogy öljön meg itt valakit öt percen belül, különben az embereim megölnek tíz másikat? Hogyan döntene? Nincs sok ideje dönteni. Dönthet úgy, hogy megtámad itt azonnal, de vajon le bírna -e ölni azelőtt, hogy tűzesővel borítanám be az udvart? Persze vannak itt varázslók, akik elég hamar megfékeznék a vihart, de addigra mennyien szenvednek égéséi sérülést? Nők és gyerekek is vannak itt. Szóval hogyan döntene?
*Nem fenyegeti a másikat, csupán szemlélteti a párosnak, hogy milyen döntésre kényszerítette őt a fivére. Majd az idős elf bejelenti a párbaj kezdetét, s felolvassa a párosításokat.*
-Isurii Thargodar? Ő kell neki. *motyogja félhangosan, majd egyből fel is szólítják az első viadalra.*
-Mennem kell. *közli a párosnak, és elindul fel a pódiumra.*

//Párbaj//

*Lassú megfontolt léptekkel lép fel a pódiumra, és elfoglalja az elf által mutatott helyét. Figyeli, ahogyan az ellenfele is elfoglalja a helyét.*
~Ember. Sárga ruha, az örök fény, és a hatalom jelképe. Mágusbot, tehát tapasztalt mágus.~
*Ellenfele üdvözlő bólintását viszonozza egy másik bólintással. De előtte a botját a pályán kívül lehelyezi, hogy nincs rá szüksége. A bot tetején a láng szép fokozatosan a vörösből halvány kékbe megy át, ahogyan Argus egyre jobban hangolódik a mágia áramlataira, s egyre jobban merül el a nyugalom tengerében. Úgy kell győzni, hogy minél kevesebb sérült, illetve halott legyen. A tusa vezetője szerint el kell kerülni a halált. De azt nem mondta, hogy tilos.*
~Próbáljuk jobb belátásra bírni.~
*Az üdvözlés után Argus dobbant egyet a jobb lábával, s ha sikerül a varázslat, akkor tíz lábon belül megremeg a föld. A könnyebb tárgyak, és azok akik nem állnak stabilan a földön, azok kibillenek az egyensúlyukból. De Argus, és a botja ugyan olyan stabilan áll.*
-Lépj vissza! *szól rá az ellenfelére, és reménykedik, hogy ez a mágia elegendő arra, hogy meghátrálásra kényszerítse a másikat.*

*Ha a varázslat nem jön létre, akkor érthetetlenül néz körbe.*

A varázsló dobbant egyet lábával, melynek hatására tíz lépés sugarú környezetében gyengén megremeg a föld, mely felborítja a könnyebb tárgyakat, és a közelben lévő lényeket is kibillentheti az egyensúlyukból, hacsak azok nem állnak szilárdan.

4086. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-10 08:45:34
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Mágustusa - Moon, Vaslábú Argus//

*Figyelmesen hallgatja a nőstény történetét, aki készségesen elmeséli a rég múlt történéseit.*
-Értem. A fegyverek soha sem voltak az én világom. Egyrészt nem is voltam ügyes bennük, másrészről nem is érdekelt. A mágia már annál inkább. *mosolyodik el.* -Egész gyermekkoromat végigkísérte. Volt egy mentorom, aki sokfélére megtanított. Az ő halála után úgy éreztem, hogy nincs tovább maradásom. Nagyon megviselt a dolog, és meg is törtem. *mondja, hangjába érezni a bánatot és keserűséget. Azt persze nem meséli el, hogy gyermekkori cimborájával fekete mágiát gyakoroltak, ami szigorúan tilos volt, és barátja véletlenül megölte mentorukat. Ő elmenekült, a mentor meghalt, Worenth pedig megkapta mindezt a nyakába, és száműzték otthonából.*
-Sok sok évvel később kezdtem ezzel újra foglalkozni, azelőtt dolgoztam leginkább. Már bánom, hogy annyi időt kihagytam, de talán ennek így kellett lennie. *pillant mosolyogva a nőstényre, persze ez afféle beletörődöm a sorsomba, mintsem egy őszinte mosoly.*
-Ahogyan jó magam is. Pedig a csoportos tanítás is igen hasznos, ahogy elnézem mondjuk a templomban. *mondja, és talán lehet is benne valami. Jobban inspirálhatja egy másik ember a tanulót, ha mondjuk neki jobban megy, vagy biztathatja, ha fáradni kezd, vagy kezdené feladni az egészet. Persze a hátránya az, hogy így kevesebb figyelem jut egy főre, és talán lassúbb a tanulási folyamat. Még elnéz afelé, amerre Moon integet, majd közben szemügyre veszi az érkezőket. Úgy néz ki, hogy mindenki befutott, és kezdetét veheti a viadal.*

*Csendesen hallgatja az elf férfi szavait, már alig várta, hogy eljussanak ideáig. Minden szavára maximálisan odafigyel, nehogy valami elkerülje a figyelmét. Jól csengenek a szavak, és úgy tűnik, érdemes lesz az indulóknak törni magukat, mert komoly díjak kerülnek majd kiosztásra.*
-Egyből a döntőbe. Szép. *suttogja mosolyogva Moon felé, persze semmiféle irigység nincs hangjába. Mikor meghallja a jelentkezőket és a csoportosítást, végignéz a jelenlévőkön, hogy ki is lehet az ő ellenfele. Még hallgatja a beszédet, majd mikor meghallja a nevét, erősebben megmarkolja botját, és azonnal elindul Moon mellől. Most már nem figyel sem jobbra, sem balra, hanem még próbálja fejben felkészíteni magát, és igyekszik összeszedni gondolatokban a tudását.*
~Itt az idő.~
*Worenth helyet foglal, mágusbotját maga elé emeli, és alját lekoppintja a földre. Ekkorra már biztosan szemben találja magát az ellenfelével, akit végigmér, majd bólint egyet felé, afféle üdvözlés céljából. Bal kezének ujjait széttárja, jobb kezében lévő botját pedig kissé párbaj ellenfele felé szegezi. Még nem kezd varázsolni, úgy dönt, kivárja, hogy a másik mit eszelt ki, persze nem időhúzás céljából teszi, hanem nevezhetjük akár taktikának is.*

4085. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-10 04:46:06
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

// Tavaszünnep //
// Mágustusa //

*A soron következő két versenyzőt is felírja a papírra. Isurii Thargodar a víz ágban szeretne szerencsét próbálni, Vaslábú Argus neve mellé pedig a földet írja. Mindenki befizette a nevezési díjat is, így ezzel sincs probléma. Egy kis ideig még várakozik, hátha a Vaslábú társaságából szeretne még valaki nevezni. Ha lenne egy napmágusuk is, akkor Moonxylwery kisasszony sem unatkozna annyira, de a jelek szerint nem érkeznek már többen.
A pódium közelében elhangzottakat lelkesen jegyzeteli továbbra is a megbűvölt penna, így túlságosan személyes, vagy bizalmas információcserére továbbra sem alkalmas hely, de erre Thaldurr nem hívja fel külön senkinek a figyelmét, hiszen aki kicsit is konyít a mágiához könnyen felismerheti a varázslatot, mely miatt serényen serceg a penna, ez meg egy mágus tusa lenne még is csak ahol a nagy tudású artheniori varázshasználók mérhetik össze erejüket és tudásukat.

A mágustusa levezényléséért felelő elf férfi iratait összerendezve, egy papírossal kezében lép az asztalka elé mikor elérkezettnek látja az időt. Ha körülötte kissé elcsendesedtek az egybegyűltek, akkor jól érthetően a tudtukra adja, hogy itt és most kezdetét veszi a rendezvény.*
-Köszöntöm Önöket az artheniori mágusviadalon! Ahogy az minden évben lenni szokott, idén is megrendezésre került a rendszövetségnek hála e jeles esemény.
*Száraz és hivatalos hangon ejti meg a formális köröket.*
-Az arra érdemes indulóknak némi támogatást biztosít patinás szervezetünk további tanulmányai során, aki viszont igazán kiemelkedő teljesítményt nyújt a fordulók során az az anyagi javakon túl is gazdagodhat.
*Teljesen egyértelmű, hogy számtalan előnye lehet annak, ha valaki számot ad tudásáról a nagyközönség, vagy a mágusrendek egy igen magas rangú tagja előtt, kár is tovább ragozni.*
-A jelentkezők számára való tekintettel az egy mágiaágon belüli selejtező elmarad és elődöntőben is némileg speciális helyzet áll fenn, hiszen csak öten vannak. A három továbbjutó egyikeként Moonxylwery Dwirinthalen kihívó híján egyből bekerült a döntőbe, a többiek pedig az alábbi módon kerültek párba:
Vaslábú Argus Worenth Yosdennel, valamint Isurii Thargodar Eralil Namossal fog megmérkőzni, tehát föld a levegő-, víz a tűz ellen. Az elődöntő során a nevezők az általuk megjelölt ágat és annak ellentétpárját is használhatják.
A biztos továbbjutónk mellé a két párbajgyőztes csatlakozhat a döntőbe, ahol már mind a hat ágat lehetőségük lesz használni.
A döntő előtt kis szünet kerül beiktatásra, hogy rendezhessék soraikat a továbbjutók.
Felhívom a nevezők figyelmét, hogy értelem szerűen csak varázsló tudásukat vethetik be a párbaj során, független varázslatokat nem használhatnak.
Ha bármilyen okból kifolyólag egy varázslat sikertelen, a varázshasználó kiesik, ellenfele tovább jut.
Az a párbajozó aki ellenfele feladását, vagy egyértelmű kiesését követően sem hagy fel a küzdelemmel, szintén elesik a továbbjutástól.
A szabályok megszegése azonnali kizárást von maga után. Ha van kérdésük most tegyék fel.
*Ennyit a hivatalos szövegről, az elf végignéz az indulókon és világos tekintete mintha élénkebben csillogna most először.*
-Senkit nem érdekel, hogy melyikük képes használni a megtanult varázslatokat, melyikük ismeri a legbonyolultabb igét. A kérdés az, hogy Önök közül ki tudja alkalmazni is a tanítóktól és tekercsekből megszerzett tudást? A máguspárbaj *hangsúlyozza a párbaj szót* - során el kell érniük, hogy az ellenfelük hibázzon, hogy ne legyen képes visszavágni! Akárcsak a lovagi torna során itt is egymás ellen fognak küzdeni.
*Egy kis szünetet tart, hogy szavai mindenkiben leülepedhessenek, majd már szinte szórakozottan teszi hozzá:*
-Próbálják nem megölni egymást.

*A gnóm szerű lények közben felrajzoltak egy jelképes kört a pódium előtt és a hallgatóközönség háta mögött. Nem túl nagy és igazából lényegtelen is a pontos mérete, mert irányadó jelölés csupán.
Thaldurr helyet foglal ismét az asztalka mögött és onnan mutat udvariasan a "párbajtér" felé.*
-Vaslábú Argus és Worenth Yosden, kérem amennyiben készen állnak helyezkedjenek el, Önök kezdhetik az idei viadalt.
*Nem jelzi sípszó, vagy zászlólengés a párbaj kezdetét, az első párra van bízva mikor állnak készen ám sem előtte, sem közben nem lesz tűrve a szándékos időhúzás, így jobb ha nem most kezdenek neki meditálni.*

4084. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-10 00:10:17
 ÚJ
>Elyne Vrynn Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Tavaszünnep //
// Galdrian, Argus //

*Egy kellemes, meleg, ám félénk mosoly húzódik végig ajkán. Kósza tincseit újra füle mögé száműzi, hogy majd néhány pillanat múlva, hajával babrálva, újra szemei mellett lógjanak le. Egy pillanatra lenéz a talajra, majd fel, a férfi mogyoróbarna szemeibe.*
- Valóban furcsa, de higgye el, hogy magam is kóstoltam eme italt. S nem rossz az íze. Habár otthon, néha, tettek bele, egy kesernyés italból is egy keveset. De jelenleg nem hinném, hogy az önnek jót tenne. S ezt nem sértésnek veszem, Galdrian. *Mentegetőzik újra, s kezeivel is maga előtt, kecsesen hadoszánik, hogy elejét vegye, egy esetleges megsértésnek. Esze ágába sincs megsértenie a lovagot. Felnőtt nő, tudja hogy mennek a dolgok, ha egy férfi túl sokat önt a garatra. S ki ő, hogy bárki felett is ítélkezzen?*
- Örülök, hogy neveink egyszerű kiejtésében, ily könnyen meg tudtunk egyezni. Tudja, nem mindenkivel ilyen egyszerű. A legutóbbi fesztiválon találkoztam egy honfitársammal. Vele volt pár szóváltásom, hogy miként is illessük egymást. De végül is megoldódott a probléma. Azt hiszem.
*A távoli emlékek hatására egy pillanatra elgondolkozik. Hogyan is egyeztek meg akkor? Már nem emlékszik, de ha itt lenne a Láthatatlan, mentem megtudná, csak meg kell szólítania.*
- Hiszen az előbb említette Argus. Biztos, hogy jól van? *Néz aggódóan a köpcös mágus szemeibe.* - Kargnak nevezte magát. Ő a fivére Argus? Sose mesélt róla.
*Jegyzi meg, mint mellékesen. Nem sok időt töltöttek együtt el a kúria falain belül, de azért hallott történeteket a mágus ajkairól. Ám arra nem emlékszik, hogy a családját bármikor is megemlítette volna.*
- Kérem, Argus, Galdrian. Nem hinném, hogy most van idő, efféle… Kakaskodásra, már megbocsássanak. *Emeli fel őzike barna szemeit a mágusra, szinte kétségbeesetten.
Az átadott tárgyakat továbbra sem tudja mire vélni. Gondolatai ezernyi apró aranyszínű szálként cikáznak elméjében, hogy bármi kézzel fogható magyarázatot tudjon adni. Ami akár egy kis reményt ad, hogy nem húga dolgait tartja kezeiben. Halk, elhaló hangon szólal meg.*
- Hogy érted azt, hogy megmentesz egy életet? *Csuklik el a hangja a mondat végére. Még belegondolni sem akar, hogy bármi baja eshetett a húgának. Épségben és biztonságban akarja tudni. Nem olyannak ismeri a húgát, aki oly könnyen bajba kerülne. Hiszen azokat mindig is kerülte, s tud is magára vigyázni. Hiszen egy Worf, egy Farkas lánya. Mindannyian megtanulták a szükséges harci technikákat, amik által megvédhetik magukat.
Összeesnie nincs ideje. Csuklóján egy erőteljes szorítást érez. Nem látja, hogy merre viszi a mágus, léptei szinte automatikusan követik. Vakon megbízik benne, amíg gondolataival van lefoglalva. Így nem is hallja meg Galdrian óvó szavait. Oh, a balga, ha tudná, hogy ezzel csak ártana a helyzeten. Most épp erre van szüksége a lánynak, hogy minél távolabb legyen a tömegtől. Kezeibe összeszorítja a hajtincset és a medált. Szemeit is becsukja egy röpke pillanatra. A külvilágot teljesen kizárta magából, csak a mágus szavai jutnak el tudatáig.
~Átverés. Talán, talán az. De mi van, ha mégsem. Oh, mit csinálok én, ha mégsem? Az életem semmit sem ér, ha Lyara nincs többé.~
Már csak arra eszmél fel, hogy megálltak. Arcán még a kétségbeesés vonásait lehet felfedezni, ahogy hallgatja Argus szavait.*
- Hatalom? *Ismétli meg a szavakat.* - De hiszen te... Téged ez sose érdekelt, Argus. Emlékszem, hogy szónokoltál a hatalom ártalmáról, még Atyámnak.
*Úgy tűnik, hogy a beszélgetésbe, rögtönzött partnere, s immár testőre is becsatlakozik.*
- Kérem Galdrian, vegyen erőt haragján. *Érinti meg karját a férfinak, óvatosan.* - Argus régi barátom. A családommal együtt töltött el jó pár évet. A személyeskedő hangneme erre utal. S úgy tűnik, hogy jelenleg nincs is módom ezzel foglalkozni. Köszönöm aggodalmát, de nem vagyok jól. *Mondja őszintén. Bár hangjába az élet kezd visszatérni, arca sápadtsága nem erről árulkodik. Egy kedves mosolyt megpróbál küldeni a barna hajú ifjú felé.* - Miért akarja a testvére, hogy megmérkőzzön? S miért pont egy olyan hajtincset ad ide nekem, amilyen a húgomé is? Meglehet, hogy még a közelben van? Ha azt akarja, hogy nyerjen, akkor megfigyeli magát, nem igaz? *Kérdései ezerszámra tódulnak ajkára. Bármi, ami megnyugvást, vagy legalább figyelmének lekötésére szolgál, jelenleg kihasználja.* - Kérlek, ne tégy akaratod ellenére. Ha Lyaráé is a tincs, nem tudjuk, hol van. De ha megfigyelnek téged, talán, amíg tart a torna, körülnézhetünk. Nem tudjuk, hogy Lyara él-e vagy sem, sem hogy biztonságban van. Ha részt is veszel a tornán, akkor sem fogjuk tudni, hogy épségben van-e még. És kérlek, miattam ne aggódj. Itt van Galdrian. *Mosolyog kedvesen, immár a lovagra.* - Nem hinném, hogy bármi módon ártana nekem.

4083. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-09 23:42:42
 ÚJ
>Galdrian Gwilitram avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Tavaszünnep //
//Elyne Vrynn Worf, Vaslábú Argus//

*A hölgy udvarias bocsánatkérésére pusztán csak a fejét rázza, jelezvén, igazán nincs miért szabadkoznia, főként, hogy sejtelmei helyesnek bizonyultak, egyedül Galdrian nem óhajtotta volna, ha felszínre kerülnek. Mindenesetre hamarost tovagördül a téma fonala egy, az ifjú lovag számára kevésbé kényelmes vonalon, noha igazán hálás lehet a lánynak tanácsaiért.*
- Nem mondom, igazán furcsa elegynek hangzik, de talán a reggeli mellé kipróbálom. *Mosolyogja, majd ismét egy biccentéssel előlegezi meg a hölgyemény burkolt kérésére adott válaszát.*
- Természetesen, ahogy kívánja, kedves Elyne... Valóban kár volna veszendőbe hagyni egy ilyen kellemes, szép nevet. *Újabb könnyed bók gördül le a fiatal férfi élettel teli ajkairól, amint végezetül egymás szólítását is megvitatták, s már épp venne egy nagyobb levegőt, hogy elmesélje életútjának rövidke történetét, az őszinte kíváncsiságtól csillanó, barna lélektükrök látványától a mágus páros szakítja el.
Argus, Elyne és saját szerencséjére különös önuralmat tanúsít a köpcös férfi fenyegetését illetően, s mindezt a drága hölgy sem veszti szem elől; derűs mosolyával örvendezteti a lovag szívét. Ennek okán Galdrian agyát sem önti el a méreg a mágus újabb kifakadását hallván.
Néhány rövidke momentum erejéig csak meredten bámul az alakra, egyik szemöldökét pedig felvonja, miként próbálja kideríteni, mégis miféle ártalomtól kell óvni a szép hölgyet, ám végül csak szóra nyitja ajkait.*
- Mágus uram, legyek átkozott, ha az én kezeim által esne bármi baja hölgyemnek, feltételezése továbbá is sértő... *Válaszolja, még mindig büszkén ízlelgetve az önuralom hatalmát, azonban elégedett gondolatai egyhamar aggodalomtól lesznek terhesek, miként Elyne vélhetően valamiféle rokon vagy jó ismerős bántalmáról értesül.
A fiatal férfit igazán nagy beleérző képességgel áldotta meg a sors, máskülönben nem is tudná űzni hivatását őszinte elkötelezettséggel, így hát könnyeden átveszi a lány kétségbeesését, és mérhetetlen szomorúságát. Nem tudja, mi történhetett, azt sem, hogy ha valóban veszélyben van a hölgy családja és saját épsége, akkor miért egyedül jár-kél a világban, de mindenképpen segíteni szeretne rajta, egyelőre azzal, hogy ne hagyja a földre esni.
Már épp lépne s nyúlna felé, hogy keskeny derekánál fogva megkímélje egy kellemetlen találkozótól a kavicsos talajjal, ám legnagyobb megdöbbenésére a mágus már húzza is elfele, ki tudja hová. Természetesen nem kezdi el rángatni szegény párát a másik karjánál fogva, de nem hagyja annyiban a dolgot, s kérni sem kell, követi őket.*
- Hova képzeli magát, jó uram?! Meghibbant tán, hogy így ráncigálja a hölgyet?! Eressze el, ha mondom, és ne áltasson holmi ködös szövegeléssel! *Mondja a magáét, miközben trappol utánuk a Holdudvar melletti füves ösvényre, mindaddig, amíg meg nem állnak a pódium aljánál. Hálát ad az égnek, hogy a férfi egy kis időre hátrahagyja őket, mert már igazán feszengette az izmait a düh, s félő, barátian képen csókolta volna az öklével a számára teljességgel hibbantnak vélt mágust.
Arra sem figyel, miféle megmérettetés helyszínére érkeztek, egyből Elyne felé fordul, és óvatosan kezei közé simítja a karját.*
- Drága Elyne, mondja, jól van? Egyáltalán mi folyik itt? Persze ha nem kívánja, nem kell válaszolnia, s csak hogy tudja, bármiféle fenyegetés is leselkedik önre, én itt leszek, hogy megvédjem. *Magyarázza aggodalmasan, ám egyúttal határozottan is, de ezúttal sincs sok idejük a csevejre, mert visszatér Argus.*
- Hogy nem szégyelli... *Mormogja, amiért a férfi egy árva bocsánatkérés nélkül kezd bele rövidke élettörténetének ismertetésébe, ám mit lehet tenni, végighallgatja, elhatározván, hogy többet nem enged a mágusnak, s ha még egyszer akár csak megérinteni kívánja a hölgyet, eltöri a kezét.*

4082. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-09 22:45:32
 ÚJ
>Vaslábú Argus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Mágustusa - Elyne, Galdrian//

-Tudod, hogy a fivérem? *kérdez meglepve, hiszen a testvére, egy olyan dolog az életében, amelyről nem sok embernek beszél, s ha beszél is, akkor is röviden és tömören. Hiszen hogyan is mondhatná el, hogy meg akarja ölni a fivérét, vagy azt, hogy a fivére egy olyan sötét és gonosz urat szolgál, amelytől sokan megrémülnek még a Fekete Seregnél is, vagy hogyan mondhatná el, hogy a fivére egy alávaló számító kegyetlen személy, mikor mindenki kedvesnek, segítőkésznek, és jó lelkűnek látják.*
-Igen indulok. *közli röviden, de persze nem teszi, hozzá, hogy nem dicsőségért, hanem mert nincs más választása.
A fenyegetésre a férfi csak megköszörüli a torkát, és közli, hogy erre nincs szükség, mivel nincsenek efféle szándékai. Persze Argus nem hisz neki, de ezt inkább nem köti a férfi orrára. Bár az illemleckét rossz néven veszi.*
-Modortalan? *Fakad ki.* Inkább vagyok faragatlan, és mentek meg egy életet, minthogy az illem kedvéért hagyjam meghalni.
*Óvatosan megragadja Elyne karját, s elkezdi húzni a mágustusa helyszíne felé, hogy még időben tudjon jelentkezni. Közben azon gondolkozik, hogyan is tudná elmagyarázni a helyzetet. Az első, hogy megnyugtassa a lányt,s hogy biztonságban legyen amíg ő párbajozik. Galdrian ugyan nem a Farkasok gyermeke de talán megteszi, hiszen most nincs itt Darel, hogy megvédje a húgát.*
-Jöjjön maga is. Ha igaz a medálionja, akkor maga a legalkalmasabb, hogy Elyne mellet legyen. *tudja, hogy a szavak nem a legkedvesebbek, és nem is a legudvariasabbak, de most csak erre van ideje a mágusnak.*
-Ne gondolj semmi rosszra. *próbálja megnyugtatni Elyne-t, amikor az rákérdez a kapott bizonyítékokra.* Lehet, hogy csak egy átverés. *Tudja jól, hogy ez nem hangzott túl meggyőzően, de ennél megnyugtatóbbat nem tud mondani. Majd sietve hozzá teszi.* Mindent elmagyarázok, csak előbb még jelentkeznem kell.
*A köpcös férfi próbál minél ügyesebben keresztül törni a tömegen, hogy oda jusson a céljához, de soha nem tartozott a kecses mozgású lények közé, így inkább olyan egy ágyúgolyó, amit bele lőttek a tömegbe. Löki félre aki az útjában áll. Próbálja maga után vonszolni a lányt is, éreméli, hogy a férfi is jön utánuk.
Ha tudja vonszolni a lányt, akkor a pódium előtt elengedi a kezét, s gyorsan szedve a lábait zihálva megáll az idős elf előtt.*
-Vaslábú Argus vagyok, és jelentkezem. *egy pillanatra elgondolkozik, hogy milyen ágban is nevezzen be.* Föld mágia a fő vonalam.
*Ha bármilyen kérdése van Mesélő (Ízisz)-nek, akkor örömmel válaszol, majd átadja a 100 aranyat neki.*
*Mikor végre sikeresen jelentkezett, akkor vissza megy a pároshoz a pódium aljához, ha ott vannak, hogy elmondja a rövid történetet.*
-A fivéremmel nem jövünk ki jól. Mondhatni van egy háborúskodás is közöttünk, aminek a fő oka a hatalom. *valahol mélyen legbelül örül, hogy ilyen szépen sikerült megfogalmazni, bár ez is eléggé félre érthető, de igaz, és nem árul el többet, mint, amennyit kell.* Azt akarja, hogy küzdjek, és nyerjem meg. A medál lehet hamis is, és a szőke tincs is lehet másé. De mivel ilyen kevés időnk van, így nem áll módunkban kivizsgálni, hogy tényleg Lyara vagy sem.

4081. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-03-09 18:11:34
 ÚJ
>Nestar Erefiz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Megfontolt

*A reggeli vásárlásnak vége van és már vissza is vitte a Kúriába azt, amivel a mai nap foglalkozni tervez, meg persze étkezni, így már csak a napi erdei túrája van hátra. Elég párás ilyenkor az erdő, ami kedvez a gombászatnak, de leginkább csak azt jelenti Nestar számára, hogy sekélyes talajon mászkál. Mégha a méretes fák gyökerei meg is kötik a talajt, így nem kell aggódnia komolyabban, csak zavarja. Fény meg alig jut le, még így déltájon is komor a közeg. Szerencsére ez herbalisztikai ismeretei gyakorlatba ültetésében és pár egyéb, fontos éteknek számító növény beszerzésében nem zavarja. Jártas az erdőben, így nem kell erőlködnie, hogy megtalálja a korhadt törzseket és azok mozdulatlan lakóit is. A víz bár életet ad, de a túl sok, főleg ilyen tavaszias időszakban meg is öl pár gyanútlan élőlényt, mint például ezt az ártatlan kis sárga gombát. Életciklusa egyszerű, elkorhadt vagy élő fákon található meg, bár az utóbbi nem sok jót hoz annak, amire rátelepszik, ugyanis nagyon erősen szív fel gyökerein és szivacsos fején keresztül anyagokat a környezetéből, ezzel akár mérgezve azt, amivel kapcsolatba kerül. Ez a barátságtalan kis entitás akár képes lenne megfelelően száraz körülmények között erdőségeket kiirtani, csak ugyanazon szivacsos tulajdonsága végez is vele, hiszen a nagyobb esőzések vize egyszerűen felszívásra készteti, ami miatt leszakad a megnövekvő súlytól a feje, ezzel elszakítván magát a terjeszkedéstől, hiszen spórákat létrehozni egy jó ideig nem tud majd. Ekkor szabadul meg a víz egy részétől is a gazdatest felé (és akár a benne feloldott, még régebbről tárolt mérgező anyagok is). Nestar szeretne tárolni egy ilyen gombát a Kúriában, de erre sem a dolgozója, sem pedig a magán lakja nem alkalmas, hiszen nagyon egyszerű lesz ásványokból kinyerni bizonyos komponenseket, de a Kúriát tekintve nagyon gyorsan elterjeszkedne ez az erősen savanyú ízű gombaféle. Amit viszont megtehet és meg is tesz az az, hogy a leesett szivacsos fejüket (már ami nem szakadt szét és vált használhatatlanná), kiválóan használhatja légfogónak, amint megszabadult a fölösleges víztől belőle. Az összestől úgy sem fog tudni, hiszen nem engedi ki, de ez talán annyira nem is gond, hiszen elhalni nem fog, hiszen csak tárolási célra kell, azt pedig még sokáig tudni fogja. Talán 3-5 használatig elég lesz. Már csak étkezési célokra kell már pár gomba, teázásait pedig csak kevéssel tudta eddig gazdagítani. Nem lesz hiánya, hiszen máskor bőségesen talál, csak zavarja egy kicsit. *

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257