Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 202 (4021. - 4040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4040. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-17 17:36:33
 ÚJ
>Agbrerve Erorakth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Az unikornis átka//

*A lány hirtelen nehezebbé válik, mintha megakadt volna valamiben. Hirtelen megtorpan, nem akarja, hogy a lány keze esetleg leszakadjon vagy eltörjön bár lehet jobban járna vele mint azzal amit az unikornis jelent számára. Mégsem viheti tovább ilyen állapotban. Le is teszi a kérésnek megfelelően, azonban el nem menekül. Hogy is tehetné, hiába próbálta még a dombon meggyőzni magát, hogy nem felel a csapat tagjaiért mégis ahogy látja a csapdába esett nőt egyszerűen nem mennek tovább a lábai. Hátat fordít a biztonsággal kecsegtető barlangnak és a mögötte álló kis koboldoknak, azokkal úgyse foglalkozik igazán hisz ha akkorát is ugranak mint erdei társuk, fegyver nélkül akkor sem tehetnek benne túl nagy kárt. S még ha fegyveresek is lennének akkor sem hátrálhat meg egy ilyen csata közepéből. Az már világos, nem tud kárt tenni az unikornisban, de talán a figyelmét elvonhatja, a lassan sereggé duzzadó pórul járt kalandorokéval együtt, amíg a lány biztonságban eljut a barlangig. Ennek ellenére úgy áll, hogy ha megint repülnie kell akkor a barlang felé repüljön.
Ahogy a dög elkapja a lány karját az óriás mögé kerül, ráadásul a feje épp a válla közelébe. Próbál finoman mozogni, térdre ereszkedik, lecsúsztatja a lányt a válláról miközben hátra fordul, jobbját becsúsztatja a lány az unikornis és a föld háromszögébe, majd mindkét kezével átkarolva a bestia nyakát igyekszik abba minél jobban belekapaszkodni.* -Engedd el!
*Üvölti szinte az állat füleibe, bele adja minden erejét a szorításba ám arról nem is álmodik, hogy esetleg megfojtsa az állatot. Ez már nem küzdelem, csak mocskos mágusok játéka. Várja mikor elégeli meg az unikornis a nehéz páncél súlyát, a lóbőrhöz tapadó érdes fémet és ráz le magáról mindent és mindenkit.*


4039. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-16 19:37:30
 ÚJ
>Letrion Raeyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Megfontolt

// Az Unikornis átka //

*Úgy tűnik, nincs komolyabb baja az óriásnak, mi több, mintha még jobban is lenne! Egészen idáig nem látta még ilyen könnyedén mozogni, nemes egyszerűséggel felpattan, mintha következő pillanatban táncra is perdülne, persze azt azért óriás módra. Ám e helyett egy hasonlóan meglepő mozdulatot tartogat Raeyan számára, aki meg is illetődik annak hatására.*
- Jaj, mitcs...
*Nyögi, ahogy a szó szerinti vasmarkok köré fonódnak, s egyszerűen felkapják Raeyant, aki vaságyastul nem nyom annyit, hogy az óriást ebben akár alapjáraton is gátolja. Így ő a lándzsáját szorítja csak, hogy az le ne essen, emellett felismeri hamar a helyzet mibenlétét, így nem kezd el kapálózni sem, hisz a társa jó szándékában, s hogy nem szállta meg őt is valamiképp a kántálás hatása, s ez most épp elég. Vagyis mégsem elég, mert az unikornis megindul utánuk, s mivel elméletileg a leggyorsabban úgy kaphatta fel az óriás, hogy vele szemben van, s így ő az unikornisra pont rálát, amikor az:*
- Jön! Utolér minket!
* Persze megpróbálja furcsa testhelyzetében a lándzsát úgy tartani, hogy azzal akadályozhassa, esetleg megszúrhassa a közelgő jószágot. Amennyiben az ettől függetlenül gond nélkül megközelíti őket, erősen ráharap Raeyan karjára, aki fájdalmasan feljajdul.*
- Eressz el te dög!
*szabad kezével továbbra is fegyverét markolja, azt függőlegesen tartva, elengedve és újra elkapva megpróbálja rövidebbé tenni a keze és a lándzsa hegye közti távot, hogy azt a közepén, vagy még közelebb a hegyéhez fogja, és odafigyelve, hogy ne akadjon az óriásba, megpróbálja kiszúrni vele az egyszarvú szemét egy arra alkalmas mozdulattal, ha tud ilyet jelen testhelyzetében. Az is lehetséges, hogy a művelet közben leejti a fegyvert, ám úgy érzi, kezével nem érné el a szemét, hogy azzal kaparja ki, a kardjához meg technikai okokból nem fér most hozzá. Közben az óriásnak is szól:*
- Tegyél le!
*Annál is inkább, mert felismeri, hogy az óriás most őmiatta került patthelyzetbe. Utálná, ha őmiatta sodródnának veszélybe társai. Ráadásul hasonló jellegű helyzet történt már vele egyszer régen, s akkor nem tudott közbeavatkozni, a hőse veszte pedig mindmáig kísérti néha. Ezt nem akarja, hogy megismétlődjön, ráadásul most ismertnek véli az erőviszonyokat, s tudja, legjobb ha:*
- Hagyd, csak tegyél le!
* Próbálja elejét venni a fölösleges hősködésnek. Bár nem nagy harcos ő, annyira elég lesz, hogy feltartsa az állatot, ha már az őt választotta ki magának elsődlegesen, míg az óriás s tán a többiek is biztonságban bejussanak a barlangba. ~ Na most ki hősködik? ~ Apropó többiek, őket nem látja (vagyis nem tud figyelni feléjük) de reméli, hogy akár a földön van az a kötél, akár átvette valamelyikőjük, azért nincs komolyabb bajuk, már eltekintve a külsejük torzulásától.*


A hozzászólás írója (Letrion Raeyan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.16 21:37:54


4038. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-16 17:33:06
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// Az Unikornis átka //

*Jó taktika lenne megkeresni a barlangból szóló nyugtató kántálást, hiszen nem lehet tudni, hogy mi történik, ha az Unikornisban e hangok fognak dominálni. Így az óriás vállára kapva a hölgyeményt hamar cselekedik, s könnyedén rohanva a nagy páncéljában, megered a barlang felé. Azonban nem fogják elérni... Ha Raeyan az úttal szemben van az óriás vállán, akkor a lábát, ha az Unikornissal néz farkasszemet, akkor viszont a kezét kapja el váratlanul a nyomukban dobogó patás. Érezhetően nagyon erős a lény, s könnyedén le tudná tépni a hölgyemény karját, viszont úgy tűnik, hogy ezt nem teszi, mintha csak szórakozna velük, mint mikor a vad játszadozik az áldozattal a végső kivégzés előtt. Ezzel szemben a harapása nagyon erős, s nem is úgy néz ki, mintha ereszteni akarná Raeyant. Ekkor Agbrerve kénytelen megtorpanni, hiszen ha fut tovább, akkor a hölgyemény pillanatokon belül leesik róla. Ugyanakkor dönthet az óriás, hogy magára hagyja őt, vagy pedig rohan tovább egymaga, hátha előbb tud megoldást találni a szent állat ellen. Ha úgy dönt, hogy fut tovább, akkor a két goblin eláll az útjából, ám ha a maradás mellett dönt, akkor mindkettő megrohamozza őt, s bár fegyver nélkül vannak, mégis megpróbálnak rá felmászni, lefogni, ütni...

Tehát a hölgyemény nem igazán tud mit tenni, persze megpróbálkozhat azzal, hogy üti a fejét, esetleg megpróbálja megszúrni, vagy hasonlók. Az óriás pedig eldöntheti, hogy tovább megy a barlangba, vagy marad segíteni a bajba jutott hölgynek.

Eközben a másik kettő a háttérben marad, viszont ők sem maradnak ki a jóból! Váratlanul megjelenik mellettük másik három kobold, akik valahonnan az erdőből jöhettek elő. Először csak furán pislognak a már majdnem hasonló Saunra és Arsenorra, végül egy kiáltással megindulnak feléjük! Nálunk sincs most fegyver, így egy-egy jobb és bal oldalról, egy pedig középről indul. Mikor elérik őket, akkor elkezdik ütni a két férfit, hol a gyomorra célozva, hol pedig az arcra. A középső az hol Saunt, hol Arsenort üti, függően attól, hogy melyik oldalnak kell nagyobb segítség.*


4037. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-16 14:42:35
 ÚJ
>Suqi Naj'r Uyk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Eilsys Loyalar //

*A sötételf úgy gondolja, egyelőre megfelel neki az a tudás is, amit a másik hölgy birtokol. Még ha az nem is egy vén vajákos tudása, kinek arcán oly sok a ránc, mint a hajósok nagy, tengeri térképein.
Figyeli, ahogy a lány odasétál ahhoz a bokorhoz és leszakít egy szál vörös virágot. Megjegyzi a nevét és hogy mire jó, de muszáj lesz a könyvben is utána nézni, ha egyáltalán benne van a sajátjában. Ha nincs, vennie kell egy itteni könyvet, talán a piacon talál. Hümmög, amikor a lány ismerteti vele a hatékonyságát. Suqi is megkísérli és leszakít még néhány szállal, gondolván, hogy egyetlen növény nem elegendő olajt ad. Előveszi övébe tűrt vászonzsákját, melybe előző nap a fajdbogyókat gyűjtötte és bele ejti a párszál vörös virágot. Még van pár szem bogyó a zsákban, de a lány reméli, hogy nem vesznek össze.
Suqi meglepődik a lány, következő mondatán, miszerint szívesen látja a saját házában, s még az éjszakát is ott töltheti. Pár pillanatig semmi sem mond, csak elteszi a zsákot oda ahonnan előkaparta. Ez a lány teljesen más, mint a többi nép, akikkel összekeveredett. Fogadóból volt elég tapasztalata és az ott történt részeg összeszólalkozásokból is. Nem egyszer kellett levennie hátáról a szigonyát, hogy illemre tanítsa a nagydarab állatok módjára viselkedő férfiakat és nőket is. Néhányuk a látványtól visszakozott, másokat viszont egy fejbetörés sem tántorított el. Habár leszúrni senkit sem kellett, de így is elég nehéz a feje a szigonynak, hogy egy-két csontot eltörhessen.*
- Ám legyen.
*Végül beleegyezik a lány ajánlatába. Az éjsötételf azt tervezi, hogy talán valamivel megfizeti a lány kedvességét, de ezt nem árulja el. Nem hiszi, hogy pénzt elfogadna, ezért nem is közvetlenül a kezébe fogja adni, majd ha elválnak útjaik.*
- Ha más nincs, akkor mehetünk. Még idefelé szedtem néhány fajdbogyót, remek nassolni való ebéd után.
*Azzal megint előkotorja a zsákját és kivesz egy marék bogyót és a lány felé tartja kezét, megkínálás céljából. Persze a bogyók nincsenek megmosva, ezáltal nem kizárt, hogy mindenféle vadak terület jelölő nedvében fürödtek volna korábban. Suqi nem különösebben gondolt erre, amikor megevett vagy egy tucatot. Még a nyers húst is megeszi, ha kell szőröstül-bőröstül, aki a vadont szolgálja nem kell, hogy finnyás legyen.
Ha a lány vesz tőle, akkor immár a kevesebb bogyót teszi vissza a zsákba, hagyva markában vagy három darabot, hogy azt a kellemesen hűvös, menta szerű, száraz bogyó húst a szájába tegye és menet közben rághassa. Amennyiben a másik lány elindul és mutatja az utat.*


4036. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-15 18:18:38
 ÚJ
>Eilsys Loyalar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Suqi Naj'r Uyk//

*Mikor reggel elindult otthonról, hogy megtegye ezt az időszakonként megismétlődő tevékenységet nem gondolta volna, hogy társasága akad, azt meg főleg nem, hogy tanítványa is lesz. Azt hitte senki sem kíváncsi az ő tudására, hiszen a szakmájában vannak nála ezerszer többet tudó, magasabb eredményeket elérők. Hozzájuk képest ő csak egy egyszerű kis mezei alkimista. A piacon sincs nagy forgalma, nem igazán kapkodják a főzeteit, hiszen lényegében még kezdő alkimistának számít, hiába is űzi a foglalkozását már évek óta. A vásárlók nem értékelik sokra a mindennapos bajokra jó főzeteket. Azokat már többre tartják, amik súlyos kórságok ellen nyújtanak gyógyírt, de azokat nehéz elkészíteni és a hozzávalók beszerzése is macerás, nem véletlenül van belőlük olyan kevés a piacon és ha mégis akad egy-két üveg azokat méregdrágán adják. Receptek is alig akadnak ilyen főzetekről, általában csak hosszú életet leélt idős asszonyok tudnak párat, de azokat vagy nagyon féltik, vagy csak magas jutalom fejében hajlandóak megtanítani őket. Ő eddig még eggyel sem találkozott, de örülne, ha egyszer belebotlana egybe. Egyelőre csak erre vágyik ebben az életben. Meg arra, hogy majd egyszer megházasodjon és családot alapítson. Elnézve, hogy mostanában mennyire nem érdeklődik iránta egy férfi sem ez a pillanat nem most fog eljönni. A férfiak leginkább gazdag nemes kisasszonyokra vágynak, vagy legalább olyan nőre, akinek van egy kis vagyona, míg ő neki csak egy kevés pénze van, amiből meg tud éni és egy öreg kis viskóban él, ami még a szülei után maradt rá. Nem ma tesz szert vagyonra az már biztos. Örökséget se nagyon remélhet mostanában. Az apja után csak egy minimális földterület maradt, azt is már régen eladta, abból épített a házához egy kis szobát, meg a melléképületet. Más akitől pénzt várhatna meg nincs. Az összes rokona akit valaha ismert mind szegény volt és a maga egyszerű kis mesterségéből tartotta el a családját. Hiába, vannak akikre gazdagság vár és vannak akikre kizárólag a szegénység. Bárcsak ne így lenne, de hát ez van, nincs mit tenni, csak dolgozni és reménykedni a csodában, hátha egyszer megtörténik. Addig pedig a legfontosabb a jelen és a mindennapi apró gondok és örömök, amik színessé teszik az átlagos, szürke életét. Azért így sem panaszkodhat, mert nem üldözi senki, nem akarják bántani, nincsenek ellenségei és nem törvényen kívüli.*
- Persze. *Odasétál egy térdmagasságig érő bokorhoz és a sűrű levelek közül kiszed egy szál virágot.* Ez Vöröslő Krulz, a bibékből gyulladáscsökkentő olaj préselhető. *Tájékoztatja a lányt. Sok növény már ilyenkor is virágzik és terem a kedvező időjárás miatt.*
- Egyáltalán nem zavarsz, annyit tanítalak amennyit szeretnéd. Fogadóba pedig nem kell menned, nálam nyugodtan aludhatsz, ha szeretnél. *Ajánlja fel és ez számára teljesen természetes, hogy ott segít azon aki jót tesz vele, ahol tud. Sugit megkedvelte és mivel az jó szándékkal fordult felé ő ezt örömmel viszonozza. Ő már csak ilyen.*

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.02.15 18:54:34, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.



4035. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-14 21:02:26
 ÚJ
>Saun Lamar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

// Az unikornis átka //

* A látvány, ahogy az unikornis játszani próbál az óriással, megkapó látvány lenne, de nem ebben a helyzetben. Saun tekintete ide oda cikázik, mert ösztönei még mindig meg vannak bolondulva. *
~ Épp átváltozom, nem is tudom miért lep meg, hogy így érzem magam. ~
* Gondolja keserűen, ám ekkor meghallja a kántálást. Nem kell magiszternek lenni ahhoz, hogy felismerje ezt a hangot. *
- Halljátok ti is? A barlangból jön. -
* Jelenti ki, s a barlang felé fordul, szinte fürdik a hangokban. Azonban hamarosan érkezik a válasz, ami már cseppet sem kellemes. Főleg nem a kolosszusnak, mert ő van a legközelebb az állathoz, aminek egy csinos kis sétarepülés az eredménye. *
- Maradjatok távol tőle, s húzodjatok a barlang közelébe. -
* Kiálltja el magát sietve, mert érzi, hogy az ellenkántálás kezd rá is hatni. Tekintetében dühös lángok csapnak fel, ahogy a színtiszta dacot állítja pajzsul a hang ellen. Mindig is szeretett a maga ura lenni, de az, hogy a társai ellen kelljen harcolnia, undorító gondolat. *
~ Erős vagy, nem hajolsz meg az akarata előtt! ~
* Csikorogja a fogai között, s amíg még lehet, elejti a kezében lévő dobótőröket. Ha alul marad az akaratok harcában, akkor legalább ne legyen a kezében fegyver. *
- Menjetek be! Én is megyek, csak még várok egy keveset, hátha felbukkan az ellenség. -
* Bíztatja az óriást, amikor látja, hogy felkapja a nőt, majd a barlang felé kezd rohanni. *
~ A leghamarabb csatlakoznom kell, mert van a barlabgban valami, ami gátolja ezt a gonosz mágiát. ~
* Gondolja, miközben tekintete a lovat, majd a környéket figyeli. *


4034. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-14 15:20:10
 ÚJ
>Suqi Naj'r Uyk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Eilsys Loyalar //

*Ha a lánynak nincs szüksége másra, akkor Suqi nem is vesztegetné tovább az időt. Hiszen az órák hamar elrepülnek, mint a sólymok a fák felett, ahogy a hónapok és az évek. Ugyan fiatal még, relatíve, de nem szereti eljátszani a napokat, így is sok időt vett igénybe az utazás.
Másrészről viszont több növény több tudást eredményez, így nem tépelődik tovább, arra a döntésre jut, hogy magát az alkimistát kérdezi meg.*
- Van még ebben az évszakban használható növény?
*Feláll egyetlen határozott lendülettel a helyéről, ahogy kecsessége megkívánja, majd leporolja magát. Körülnéz, ám még nincs meg az úgymond főzet keverő szeme hozzá, de igyekszik kiszűrni a növények közül az olyanokat, amik egyértelműen hasznosíthatóak lehetnek. Nem jut vele sokra.*
- Ha látsz olyat, ami hasznos lehet és van kedved tanítani vele, akkor leszedem, de te mondad meg, mennyit akarsz megmutatni egyszerre.
*Nem kívánja, hogy a lány addig tanítsa, amíg mindent meg nem tanul, amit ő tud. Különben is, a következő éjszakát nem akarja idekinn tölteni, habár éjszakai vadász, a fél-elf nyílván nappal aktív, ezért alkalmazkodnia kell hozzá. Mindenképpen kell egy szoba, idefelé látott egy fogadót, valami Unikornis, vagy Ménes, vagy valami ilyen ló féle neve volt… Talán Pegazus. Vállat von, mindenképpen kell egy hely, az jó lesz, ami a leghamarabb útba esik.*
- Természetesen nem akarok sok ideig zavarni, a mai nap is elég lesz, ha rám áldozod, és aztán tovább indulok.
*Megereszt egy halvány meghajlást.*
- De ha úgy gondolod egy nap nem elég, akkor ki kell vennem egy szobát a legközelebbi fogadóban.


4033. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-14 08:16:44
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Szelíd

//Rabszolgalánnyal//

* A lány visszamosolyog Svirre. Arcáról nagy öröm és hála olvasható le. Mikor pedig hallja, hogy Svir szeretne valami rendes helyet találni neki, akkor már tényleg csak hálálkodni tud. *
- Olyan jó hozzám uram, köszönöm. A városban már jártam egy pár évvel ezelőtt, néhány hónapot töltöttem ott csupán. Akkoriban láttam álláslehetőségeket. Lehetett menni például pincérnőnek, szobalánynak, gyerekfelvigyázónak vagy szántóföldi munkásnak. Biztosan találok most is valamit, legalábbis nagyon remélem.
* Jó munkaerő, így bízhat benne, hogy nem lesz gond a munkatalálással.*


4032. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-13 22:11:15
 ÚJ
>Iana Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Egy szörnyű nap //

Iana *mutatkozik be ő is, inkább amolyan gépies megszokásból, mint valódi társalgási céllal. Még mindig annyira fél, hogy alig fogja fel, ami körülötte történik, talán csak azért nem ájul el, mert mindig erejével arra koncentrál, hogy van egy kedves őr is, aki nem kívánja a vesztét, sőt, talán segíteni is fog. Azon azért elcsodálkozik fél pillanatra, hogy Omon közel sem tűnik olyan rémültnek, mint ő maga - persze lehet, hogy ő nem is fogoly, és így semmi oka a félelemre.
Próbál odafigyelni a beszélgetésre, amikor megállnak, de nem sok mindent sikerül elcsípnie belőle - annyit hall, hogy "papírok" és "Dwirinthalen". Új családjának említéséről nem tudja, hogyan vélekedjen. Szívesen hinné, hogy most derült ki, kicsoda, és erre való tekintettel elengedik, de nem mer ilyesmiben reménykedni.*


4031. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-13 22:05:19
 ÚJ
>Ran Alemo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

* A tisztást elhagyja, s újra a fák közé tér be. Az előbb már látta a város szélét, de bejött még egy kis ideig, hogy "elbúcsúzzon" a fáktól. Viszonylag gyorsan szedi lábait, már futólépésnek minősül a gyorsasága, ami elég ritka. Ritkán siet ennyire, ha nem üldözi senki, pedig most tudtával senki nem kergeti. Hajtja a kalandvágy, vagy a kiváncsíság. Ő sem tudja eldönteni, hogy melyik az előrébbvalóbb, de nem is különösebben érdekli. Megy az orra után, hogy a városba érjen, maga mögött hagyva jó néhány fehér levegőpamacsot. *


4030. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-13 21:17:49
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Rabszolgalánnyal//

*Helyes, a felszabadítás említésével úgy tűnik, hogy pontosan azt a hatást érte el, amit szeretett volna. Na csak semmi különleges, valószínűleg általában pontosan így reagálnak a csinoska fiatal rabszolgalányok a felszabadítás említésére olyankor, amikor ez még egészen valószínűnek is tűnik. *
- El is várom, ha már kiadtam érted azt a kétszáz aranyat. *Rávigyorog a lányra. Rabszolgaként úgysem tudna túl sokat kezdeni vele Artheniorban, úgy tudja, nem igazán kedvelik az ilyesmit a helyiek.*
- Akkor mondhatjuk, mindketten remekül jártunk. Remélem hamar tudunk kerítene valami rendes helyet a városban, nem szeretném, ha legközelebb is azoktól a gazemberektől kéne megvásároljalak. *Mondja egy bátorító mosollyal az arcán.*
- Tudnál mihez kezdeni Artheniorban? Jártál már ott? *Pillant a lányra. Ha még nem járt a városban, akkor kénytelen lesz megmutatni neki ezt-azt.*



4029. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-13 17:52:40
 ÚJ
>Eilsys Loyalar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Suqi Naj'r Uyk//

*Mindig is szeretett itt élni. Arthenior szerinte gyönyörű hely és olyan jó, hogy itt ennyi faj megtalálható. Egy kész olvasztótégely, ami talán abban is segít, hogy a különféle fajok minél jobban megszokják és megkedveljék egymást. Ő már sikeresen barátság kötött sokféle nép szülöttjével, aminek nagyon örül. Szeret új személyeket megismerni, azt meg még inkább, ha kellemesen alakulnak az események, hogy megkedveljük egymást.
Az erdő mindig is különösen a kedvence volt, szeretett kint lenni a szabad levegőn a békés és az egyszerű szépségével lenyűgözte őt. Minden bizonnyal ez leginkább az elf gyökereinek volt köszönhető és, hogy édesanyja gyakran járt ki vele ide. Szép emlékek kötik ide a félvért, nem csoda hát, ha boldogság tölti el ezen a helyen.*
- Nem sokára még jobban kivirágzik és növésnek indul minden. *Már alig várja, hogy még inkább zöldbe öltözzön a táj, a fák termést hozzanak és minden virág kinyissa bimbóit. Pompás látvány lesz, az már biztos. Már most is nagyon szép minden, de akkor öltözik csak fel a természet legpompásabb gúnyájába.*
- Bizony, akkor lesz csak igazán gyönyörű ez a hely. *Látja is maga előtt a szép zöldellő erdőt, amit a tarka növények színesítenek és különféle állatok teszik igazán élővé és hangulatossá az összképet.*
- Nekem már nem kell most több növény. Viszont ha téged érdekel valamelyik megmutatom neked, hogy mi és mire jó. *Ajánlja fel és ha a nőstény nem él ezzel a lehetőséggel részéről akar indulhatnak is el be a városba, hogy a kis alkimistaműhelyében taníthassa meg a mélységinek az alkimizmus alapjait.*


4028. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-13 15:53:08
 ÚJ
>Assa Nides avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Szelíd

* Új nap virrad. A Templomba még nem tudja, hogy mikor megy, konkrét időpontot nem beszéltek meg, mert ma a Kikötőbe szándékozik menni. Több oka is van ennek. Az első talán az, hogy régen mozdult ki a városból vagy annak környékéről, kezdenek egyhangúvá válni a kikövezett utcák, a nagy épületek. A másik az, hogy régen volt a Mágustoronyban, pedig az ott élő mágus is rengeteg hasznos varázslat tudója. A helyet is nagyon kedveli a tündérke, csendes, kevesebb a látogató, mint a Templomban.
Reggel megmosakszik, haját szoros fonatba köti, majd sötét nadrágot húz, ahhoz egyszerű, világoskék felsőt választ, majd térdig erő, hosszú, fekete színű kardigánt vesz, lábán hosszúrszárú bakancs. A lovászfiúknak már szólt előre, így nem ő nyergeli most fel Pihét, hamar indulhat is. Nyeregtáskájába némi elemózsiát, pénzt és váltásruhát pakolt, mert nem tudja, hogy mennyi időre marad a Kikötőben.
Hamarosan már az Artheinori erdő fái között lovagol, ügetnek és vágtáznak, rég volt rendesen átmozgatva a ló, így örül, hogy most gyorsan nyargalhat. Assa is élvezi az egészet, jó egy kis testmozgás, szellemileg kikapcsol egy kicsit. Szép a tavaszi erdő, a reggeli napsütésnek hála a sugarak még a sűrű lombkorona résein is áthatolnak, így világosabb a sűrű rengeteg is. Madarak csivitelnek, néhol őzek menekülnek, félve a paták dobogásától, kisnyulak ugranak ki a bokrok közül. Hamarosan az ösvényre érnek, s akkor már nem is kell olyan sokat menni.*


4027. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-13 15:21:11
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Szelíd

//Rabszolgalánnyal//

* A lány mikor meghallja a szabadulás lehetőségét, íriszei felcsillannak. Örülne, ha szabad lehetne, de ki nem? Persze, az is megfordul a fejében, hogy nincs semmije és senkije. De sok mindenhez ért, szorgos kézre pedig sok háznál szükség van. Csak akkor már fizetsége is lenne. Egészen beleéli magát a dologba, és a Svir által kínált reménysugárnak hála boldog mosollyal válaszol: *
- Örökké hálás lennék érte, uram.
* A következő kérdésre elgondolkodik. *
- Eredetileg majdnem duplájáért akartak eladni, így ha mondhatom így, akkor jól járt, igen.


4026. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-13 14:47:10
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Az unikornis átka//

*Arsenor továbbra sem nyugszik meg az unikornis jelenlététől. Ő nem szívesen kötözné meg sem magát hisz akkor nem tudna védekezni az unikornistól. Fél de, mikor meghallja a kántálást a barlangból akkor megnyugszik valamennyire. Viszont ekkor egy másik kántálást is meghall. Ez a falu felől jön és más reakciót vált ki belőle. A gondolatai összekuszálódnak és azt érzi, hogy megtámadná az óriást és a nőt. Ledobja maga elé a fegyverét és megfogja a fejét.*
-Nem szabad. Ne csináld. Ember vagy. Embernek kell maradnod.


4025. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-13 14:33:33
 ÚJ
>Suqi Naj'r Uyk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Eilsys Loyalar //

*A fél-elf úgy tűnik, bele megy a self kérésébe. Ez örömmel tölti el, őszintén. A gyógyhatású növényismeretre szüksége lesz, mindenféle képen, hiszen ha van olyan főzet, ami a halál torkából is kihúzza a beteg teremtményt akkor azt jobb, ha önmaga el tudja készíteni. Közben, ahogy befejezte a saját történetét, felbuzdulva a tanulási vágyon azon kezd el töprengeni, hogy a lány a mérgek készítésére is megtanítaná e. Minden bizonnyal, úgy nem, ha azt mondja neki, ölni akar vele. Ez nem feltétlenül lenne igaz, egyébként sem, csak jobb a készültség.
Lepillant a kis csörgőkre, egyet felemel, majd az ujjai között forgatja. Fehér szemei mögött a szürke fogaskerekek akadály nélkül pörögnek, nem őrült tempóban, de elég gyorsan. Arra gondol, ahhoz, hogy megtanulja, a mérgek elleni szerek főzetét, meg kell tanulnia a mérgeket is, nem?*
- Igen, azt látom, ebben az időben is van elég sok hasznos növény, mi lesz itt tavasztól?
*A télies idő ellenére az erdő élővilága úgy néz, ki nem apad különösebben. Suqi így látja, hiszen ő most jött ide életében először. Az is lehet, hogy tavasszal még a fák lombjai is virágba borulnak, még azok is amik rendszerint nem szoktak virágot hajtani.
Erről eszébe jut az a furcsa vörös fűcsomó, amivel tegnap találkozott idefelé. Ilyen füvet látott a pusztában, elég sokat. Habár itt csupán egy kis csapat levél meresztette magát az ég felé, akkor is furcsa, hogy egyáltalán megfogant, még ha a magokat a szél, vagy madár egészen a pusztáról hozhatta idáig. Ez az erdő, hogy is szokták mondani?*
- Varázslatos…
*Fejezi be a gondolatát hangosan, amitől egy kicsit zavarba jön, de észreveszi, hogy nem üt el annyira a mondandójától a szó. Ezért folytatja.*
- Varázslatos hely lehet ez az év többi részében, úgy hallottam itt korábban tavaszodik, a déli égtáj miatt.
*Körbe tekint, leteszi a kis halott Ezüstcsörgőt a többi társa közé, hogy a szellemek gondjaikba vegyék. Következő szakasza lehet, hogy a feltámadás lesz, de az is lehet, hogy a hangyák hordják majd szét. Ráemeli oly sokak által rettentőnek vélt fehér szemeit a lányra és elmosolyodik.*
- Van még valami, amit felszedhetnénk erre? Segítek, aztán akár a tanulásra is készen állok.


4024. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-12 21:26:30
 ÚJ
>Eilsys Loyalar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Suqi Naj'r Uyk//

*Nem látja értelmét ok nélkül bántani a nőt. Eddig az neki még egy fél rossz szóval sem ártott, tettel meg főleg nem ezért se fordul meg még véletlenül sem erőszak gondolata a fejében. Persze mások még így is bántanák mondván, hogy sötételf és megérdemli azért, hogy milyen utálatoskodó a faja. Az ilyen személyeket teljes szívéből utálja és megveti. Miért kell valakit csak a faja alapján megítélni? Nem tehet róla az a szerencsétlen, hogy minek születik, hiszen senki nem magának válogatja ki, hogy mi lesz, az egész csak szerencse kérdése. Ő is születhetett volna orknak, vagy tündérnek. Nem tehet róla, hogy minek született, hogy mélységi lett. Attól még nem érdemel bántást, mivel könnyen lehet, hogy nem olyan, mint a fajtársai és nem utálatoskodik folyton. Sugi nem olyannak tűnik, amilyen egy sötételf a sztereotípia szerint. Ő sokkal normálisabbnak látszik. Alig ismeri őt, mégis barátságos vele és ráadásul még segít is neki gyógyfüveket gyűjteni. Ha ez nem a jószívűség jele, akkor semmi sem.*
- Számomra is nagy öröm. *Néz rá fel egy pillanatra, hogy egy mosollyal erősítse meg a szavait és lassan, de biztosan felszedi az utolsó szál épen maradt növényt is. Végül úgy dönt a kisebb maréknyi növénnyel nem kel még fel, helyette inkább leül a fűben, ami kicsit hűvös, de elviselhető.*
- Csak nyugodtan. *Biztatja a lányt, mivel nem látja úgy, hogy egy kérdésből bármi gond lehetne. A legnagyobb rossz ami történhetne az az, hogy megsértődik rajta, azonban Eilsysnél még ez a veszély sem áll fent, ugyanis nem olyan, aki könnyen megsértődik.*
- Nagyon szívesen megtanítalak téged főzeteket készíteni, vagy azt is megmutathatom, hogy melyik növény mire jó. *Ajánlja fel és kicsit sem bánja, hogy a nőstény tanulni szeretne tőle. Sőt boldoggá teszi a tény, hogy valaki az ő tudására kíváncsi és picit megtapasztalhatja milyen is valakit okítani. Mindig is érdekelte milyen lehet egy személyt tanítani, mennyire lehet nehéz, mennyi kitartás és türelem szükségeltetik hozzá. Ő nem azok közé az alkimisták közé tartozik, aki egyetlen receptet sem adni ki a receptjei közül, mert annyira félti őket. Örülök, hogy átadhatom valakinek a tudásom.
Érdeklődve hallgatja a nő kurta kis történetét, amivel azt meséli el, hogy miért nem ért annyira a füvekhez, illetve az alkimizmushoz. Hallott már arról a helyről, de még sosem járt ott. nem nagyon mozdult ki Artheniorból, mivel itt minden megvolt, amire neki szüksége volt és nem égett benne a felfedezés vágya, hogy megismerjen más városokat.*
- Értem. Hát itt nincs ilyen baj, található itt sok gyógyfű, ha az ember nyitott szemmel jár. *Újból ott van az ajkán a kedves ív.*


4023. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-12 13:46:49
 ÚJ
>Agbrerve Erorakth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Az unikornis átka//

*Az állat könnyen terelhetőnek tűnik, bár a játékossága eléggé fura. Nem érti, hogy lehet ez a lény felelős a számtalan átváltoztatott harcosért és miért szövetkezett a falusiakkal. Tényleg olyan akár egy mácska. A szomszéd óriásasszony hópárducára emlékezteti, akivel rengeteget játszott gyerekkorában. Aztán meghallja a barlangból áradó hangokat.* ~Tehát nem lakatlan.~ *Még az is lehet tényleg megtalálták az ellenséget. Nem is lenne meglepő ha egyszer az unikornis tisztása mellé építkeztek.* ~Vagy, talán a bánya volt itt előbb?~ *Ezt se ma fogja kideríteni. Tovább terelné az unikornist mikor a falu felől újabb kántálást hall és az eddig olyan kezes állat a szeme láttára vadul meg és támad neki. Pajzsát igyekszik maga elé rántani, hogy legalább az védje egy kicsit, ám mire észbe kap már repül is. Ez a végső bizonyíték az állat lehengerlő erejére, a tetőtől talpig acélba öltözött óriást, úgy rázza le magáról mint kutya a vizet. Gyakorlatilag, csoda, hogy túléli a támadást. Mikor kinyitja a szemét Raeyant látja meg először.*
~Átkozottak.~ *Ismétli magában, már sokadjára és ismét megfogadja magában a falu felégetését. Legszívesebben azonnal menne vissza küzdeni még ha a dög azonnal ki is nyírná ám azok az átokverte falusiak még ettől is elvették a kedvét. Egy ennyire tiszta lényt ellenük fordítani iszonyatos szentségtörés és egyszerűen nem akar belemenni az átkozott játékaikba. De a barlang más. Onnan más kántálás érkezik, talán épp a megoldást fogják ott találni. Ám legyen, nem próbálja meg ölni az unikornist, bár már kérdéses vajon sikerülne e neki. Először meg kéne néznie vajon a pajzsán vagy a mellvértjén éktelenkedik az a bizonyos horpadás amit az unikornis öklelése okozott.*
-Barlang. *Erősíti meg a lány elhatározását. Azzal egyetlen mozdulattal talpra ugrik. Az eddigi nehéz mozgása eltűnik léptei egyszerre könnyeddé válnak, már amennyire egy fajához tartozónak könnyű léptei lehetnek. Mintha a a számtalan nehéz vas hirtelen súlytalanná vált volna rajta.*
//Aktív Vértviselet//
*Aki még nem látta ezt a technikát annak meglepő talán csodálatos változás lehet. Igazából maga az óriás sem érti miként működik, csak annyit tud, ugyanígy működött apjánál és nagyapjánál. Egyszóval a legtöbb családtagja, gond nélkül rohant csatába a az Agbrervet takaró páncélnál jóval súlyosabb öltözékakben is. Ezért hívják ezt maguk közt az ősök erejének. Talán a rúnákhoz lehet valami köze és ez valamiképp magyarázatot ad miért is terheli le magát ennyi fémmel. Talpára ugrik, a nőt vállára kapja, majd megindul a barlang felé, amilyen gyorsan csak lábai bírják. A két férfival most nem tud foglalkozni. Az átváltozásuk problémát jelent amit megoldani nem képes, az ő számukra is az a legjobb, ha minél gyorsabban biztonságba helyezi Raeyant majd megkeresi a falusiak kántálásával vetélkedő hatalmat, hátha az ki tudja kúrálni őket. Ekkor látja csak meg a barlang szájában figyelő két koboldot.* -Félre! *Ordítja ahogy a torkán kifér, majd pajzsát maga elé fogva rohan tovább. Nem, hiszi hogy a kis töpörtyűk megállíthatnák, így tudtában annak mik is ők és itt ahol a gyógymódot sejti nem szívesen taposná agyon őket, ám megállni sem fog. Már ha nem kerül elő egy újabb láthatatlan fal.*


4022. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-12 09:34:57
 ÚJ
>Suqi Naj'r Uyk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Eilsys Loyalar //

*A félvér lány gondolkodásmódja csodálatra méltó, ám egy leheletnyit meggondolatlan. Suqi mindenesetre nem zavartatja magát, jól esik néha olyan társaság, aki nem mindenáron a nyakát akarja elmetélni.
A tarka lány, lévén, hogy nem kapott megfelelő oktatást és maga részéről nem volt meg a kellő anyag a tanuláshoz, most nem feltűnően, de izgatott. A növények olyan teremtmények, amiket az alkimista, vagy vajákos úgy hajthat az uralma alá, ahogy mást nem fog tudni. Betegséget előznek meg, gyógyítanak és idéznek elő, a használójuk egyetlen kézmozdulata nélkül. Tökéletes, csendes és halálos.*
- Kicsit elkalandoztam…
*Mondja, valóban egy kissé bágyatag hangon.*
- Örvendek a találkozásunknak Eilsys Loyalar.
*Neki is ki kellett mondania, hogy megtanulja kiejteni és ne felejtse el a lány nevét. Nem mintha a sajátja kevésbé lenne bonyolult másoknak, ezért ha teheti, mindég a keresztnevét ejti ki. Az egy hajszállal egyszerűbb, mint a többi.*
- Kérdezhetek valamit? Ha nem veszed otrombaságnak.
*Törökülésben letelepedik a szedegető lány mellé, közben egy látszólag halott ezüstcsengőt piszkálgat.*
- Nem vennéd tolakodásnak, ha megkérlek… tanítanál néhány fogást? A növények főzetté készítéséről?
*Igyekszik ő is olyan udvarias hangot megütni, mint a lány, hátha ezzel nagyobb sikert arat. Találkozott már olyan vén vajákossal, aki úgy féltette a titkos kis receptjeit, mint ha kincsek lennének. Persze, számára azok is voltak. Talán a legféltettebbek, de mi marad egy 250 éves elf öreganyó után, ha senkivel nem osztja meg a tudását? Először porhüvely, aztán csak por és a tudománya vele együtt száll a sírba, Ó testvéreim.*
- Aldmoor faluból érkeztem idáig.
*Talán, ha mással nem is egy kis történettel, amit a sajátjának nevezhet, hathat a félvérre, úgy gondolja ez talán felesleges, hisz a lány eddig is olyan kedves volt. Valószínűleg nem tudja, merre van a falu, így igyekszik kicsit körbeírni.*
- A tengerhez közel, kicsit északabbra. Ott nem volt meg a megfelelő tanulási segédanyag és tanár sem, amivel el tudtam volna sajátítani a növények fele…
*… feletti uralmat. Akarta volt mondani, de nem biztos, hogy a lány ezt értékelné, tehát gyorsan kijavítja a mondatát.*
- A növények használatát. Pedig odahaza más szórakozás nem volt, csak ez és a vadászat.
*Ma már még ennyit sem talál az oda kívánkozó, csak sírokat és szellmeket.*


4021. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-02-12 00:10:04
 ÚJ
>Letrion Raeyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Megfontolt

//Az Unikornis átka//

*Úgy tűnik, az átváltozás miatt senki nem aggódik. Persze, senki nem nyugodt egy ilyen helyzetben, de a nagyobbik problémát úgy tűnik, az unikornisban látja mindenki. Így az előkotort kötelet odaadja vagy Saunnak, vagy Arsenornak (akik még mindig nem fegyvertelenek):*
- Ha szükségesnek látjátok, kötözzétek meg egymást.
*Valóban suta egy ötlet, de most akkor inkább segít az óriásnak, minthogy a kötözéssel bíbelődjön. Na meg lehet még az állapotuk ellenére – vagy pont amiatt – a két férfi ellenkezne is a dolog ellen. Ha egyikőjük sem zavartatja magát azzal, hogy elvegye a kötelet, vagy, hogy bármi módon figyelembe vegyék, úgy ledobja a kötelet a lábuk elé, utána pedig megindul besegíteni Agbrervének. Bár az óriás talán a vállára is kaphatná az unikornist. Az meg még játszik is! A földfelszín kis híján virágba borul a patája nyomán. ~Ezt akartuk megölni eddig?~ Utánuk ered, de még egy távolság van köztük, amikor meghallja a barlangból a hangot. Ez végképp elveszi a hisztirohama lendületét, és teljesen fölöslegesnek, butaságnak érzi az olyasféle eddigi gondolatait, hogy felnyársalja azt az állatot, amiért szabályosan a képükbe röhögve nem-gonoszosdit játszik, vagy, hogy az óriással tegye ugyanezt a kiabálás miatt. Igazából, még jó kedve is támad. ám alig pár lépés, és előtör a másik, hangosabb kántálás a faluból. Az ő fülét ugyan nem bántja, de az egyszarvúét láthatóan igen. Megint az ijedt sikkantás, amikor az óriást lerohanja az állat, és odébb taszítja, mint egy darab hajítófát. Raeyan az előbb majdhogynem a lándzsáját is letette, milyen jó, hogy nem tette! Az aranyos, játékos egyszarvú paci – most vérben forgó szemű, vérre éhes nyársszarvú vadállat. A különbség egy pillanat, nem több. A lándzsát az állat felé szegezve, oldalazva közelít a röptetett óriáshoz:*
- Jól vagy, nincs bajod?
*Már hogy ne lenne baja, amilyen tökéletes ívet leírt, ilyen helyzetben ez a kérdés sokkal inkább jelenti azt, hogy „élet – és harcképes vagy-e még?” Akármi is volt a barlangból az a nyugtató hang, az egyetlen reményfoszlányuknak tűnhet, már a látszat szerint. Ha mégsem az – akkor nincs remény, és elvesztek.*
- Barlang? A barlang!
*Jelzi ezzel – úgy mindenkinek, aki hallja - hogy bár korábban az egyszarvút próbálták oda bezárni, most lehet, jobb lenne magukat lerekeszteni oda. Közben le sem veszi a szemét az egyszarvúról, mert hiába a lándzsa, ha az támad, ő bizony nem áll csak úgy ott az útjában. ~Egy barlangba zárni magunkat az ellenség elől, máskor ez öngyilkosság lenne. Tán most is az.~ Na, de nincs ideje ilyesmibe még jobban belegondolni, az meg nem tűnik ésszerűnek, hogy megküzdjenek most az állattal – a vasóriást egy mozdulattal méterekre odébb lökte! És akkor még nem is nyársalt fel senkit. Ha bármilyen jelzés a társaitól utal arra, hogy „igen, barlang”, akkor óvatosan megindul afelé, továbbra is csak pillanatnyi időkre levéve tekintetét az egyszarvúról – csak hogy lássa közben, merre megy.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257