Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 316 (6301. - 6320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6320. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-14 07:18:12
 ÚJ
>Kámorf Hifeti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Bolyongás, Dap és Ein//

*Kámorfnak be kell látnia, hogy ilyen rossz esélyekkel nem éri meg újból megpróbálnia dobni az éj fenevadjaira a tőröket. Nem véletlenül nem a megmentő fényes páncélú lovagra támadó farkasra dobta, mert ilyen találati esélynél még a végén eltalál ott valakit...
Jas már majdnem megmenekül, hála óvatosságának, amikor egy bokrok között rejtőző bandita nyila fúródott a kezében és a már túlterhelt fájdalomküszöbének és a vérveszteségének köszönhetően megszédül. Ezt nem látja a sötételf, hiszen figyelmét még a medvén lakomázó ragadozók és Dap talán utolsó percei kötik le. Sem azt nem látja, hogy az óriással ez után mi lesz.
Igen, a megmentésükre siető férfi, aki a tűz ellenére nem sok szerencsével jár. Bár csak egy falkatag megy rá, ám az iszonyú gyorsan mély sebet ejt rajta és kétségbeesésében a férfi oda dobja pajzsát a Hifeti lánynak. Ám mielőtt az elkaphatná, egy Y ágon fennakad nem messze a magasban ücsörgő célzottól. Így most még nem tudja azt használni semmi képen.*
~Elképesztően kedves. Meg akar menteni. De ha odalent tíz lompos farkú marad és én egyedül, akkor nem sok esélyem lesz. Jobb lesz itt maradnom és az árnyékban meghúzódnom. A levelek eltakarnak.~
*Ekkor veszi észre, hogy valaki épp az ő fája környékén rohan. Először a nagy darab barátjára gondol, ám amikor odanéz, nincs a kezében fáklyát. És hamar kiderül, hogy a méretei sem akkorák. Jobban körbe nézve a lombok közül kicsit odébb van az elkért égő fadarab fénye és egy utolsó üvöltés hangzik, majd kísérteties csend honolja meg a környékét. Ez után farkasok lakmározásának hangja. És a mélyben fejlődött szemeivel jól látja az elrohanó embert. Neki most is olyan, mintha fényes nappal lenne, ám jól tudja, hogy az idegen nem veheti észre őt. És jól láthatja a különös alak kutyáját is, ami a sarkában rohanva követi őt.*
~Vajon ki lehet ő? Úgy tűnik céltalanul botorkál vagy még inkább próbál lövő helyet találni magának a málnazabálóból falatozókhoz. Nehéz kivenni a célját~
*Tanácstalanul rejtőzik odafent, de már nincs sok kedve harcolni. Eldöntötte magában, hogy kimerült már eddig is, ráhagyja a férfiakra, hogy küzdjenek érte, ehhez értenek. Úgy tűnik, hogy nincs már túl sok a lányban és talán csak később fog közbeavatkozni.
Ám az újabb megmentőnek vélt idegen ekkor rálő az őt üldöző állatra és ekkor tudatosuk csak benne, hogy nem egy barlangi remete lehet a fickó hű társával, hanem a falka egy újabb tagja támadja a loboncos hajú férfit, aki oldalról kerülve érkezett kicsit, így Kámrof fájához nagyon közel futott el többszöri irányváltoztatással.
Ő csendben megbújva tekint le, örömmel látja azért, hogy az újabb férfi is felveszi a harcot az ordasokkal szemben és kíváncsian várja, hogy sikerül-e a lövés után felgyorsítania neki és kicsit távolodni a ragadozótól?*



6319. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-14 05:53:08
 ÚJ
>Einhärn Ásgaut [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Bolyongás//

*Furcsa életmód a fosztogatók élete. Néha egy könnyű zsákmány, néha egy nehezebb. Ezt még nem tudja hova besorolni. Fut. Nem tudja mit talált el, és ha el is talált, lehet hogy épp az üldözi. Viszont ha Jas elájul, és a farkas nem őt tépi szét, hanem épp Einhärnnal akar játszadozni az nagy baj. Nem tudja mennyien lihegnek a nyakában, de egy biztos! Nem engedi túlzottan közel magához. Mivel a férfi nem egy nádszál vékony úri ficsúr, hanem egy kereskedők által jóllakatott fosztogató nem tudja és nem is lehetne lesprintelni egy farkast. Hallja, hogy valami követi, és nem is sejti mi lehet az. Benéz egy egyenest maga előtt, ahol viszonylag kevés akadály merülhet fel. Rohanás közben kihúz egy nyilat, s már fordul is. Felhúzva a fegyvert, lövésre készen. Idő mire mindez sikerül. Talán ezért sem várta meg míg a lábát marja az utána loholó. Hevesen kapkodja a levegőt, közben vére kezd felpezsdülni. A hajsza okozta futás, és a rá váró kecsegtető erszények miatt. Közben persze fogalma sincs arról hogy a sötételf nő épp a fán gubbaszt. Einharnnak van annyi szerencséje hogy pont arra fut, és talán annak a fának a közelében fordul meg, ahol a nő tartózkodik. Mit sem sejtve keresi a követőt, és bár sötét van, ő arra fog lőni ami igencsak rohan/mozog.* ~ Gyere, gyere, gyere! Csak rázzam le ezt a dögöt! ~


6318. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 20:46:54
 ÚJ
>Dap Neuk [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Bolyongás, Jas, Kamorf, és Ein//

*Dap terve füstbe ment, a farkas látszólag nem egy ijedős típus, ráadásul a rögtönzött támadás sem sikerült. Az éjszaka lénye viszont sikerrel jár, és Dap súlyos sebesülést szenved, amitől megtántorodik.* ~Andante mester, és az öregember sem készített fel ehhez hasonló helyzetre.~ *A túlélési ösztön viszont sok mindenre képes.* ~Egyetlenegy dolgot tehetek.~ *Ekkor jobb kezén lévő kisujját kihúzza a pajzs szíjából, és levágja, a bal kezében levő tőrrel, ezután látványosan eldobja, a többi farkas közé. Ha ez elvonja az előtte vicsorgó farkas figyelmét, akkor szól a sötételfnek.* -Védd magad! *Kerek acélpajzsát a fánál bujdosó leányzó felé dobja, ezután elindul az ösvény felé. Ha a farkast mégsem érdekelné a "jutalomfalat", akkor minden erejét összeszedve, pajzsával (hiszen ez esetben magánál tartja) "rohamot" indít, a vadállat ellen. Egy dolog biztos, nem tetszenek neki, a bokor mögül jövő hangok.*


6317. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 20:39:55
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

* Csendben ül és vár.
~ Lassan mehetnénk már ~ Türelmetlenkedik, miközben várakozik, de egyre türelmetlenebbül. Érthető, nem? Közben Gravak üzletel, Ante meg inkább marad továbbra is csendben, mivel ez nem az ő szakterülete. Azért azt hozzáteszi. *
- Bármi, ami fénylik, vagy értékes. Vagy mindkettő. Vagy bármi, ami megtetszik. * Csak, hogy ő is tisztázza a dolgokat, mert a végén még olyat talál ki a lány, ami egyik Gravak által meghatározott kategóriába sem tartozik bele. *
- Igaz, ami igaz; lehetne rajtad több hús. * Állapítja meg ő is. Noha egy meztelen nő teste megcsodálandó szépség Ante számára - tartozzék is az illeti bármilyen fajba -, de nem az a célja, hogy ripityára törje maga alatt a másik nemet képviselőt. Már pedig az történne valószínűleg, ha nem egy ork nősténnyel lenne dolga. *
- Ha pusztán erőszakkal csináljuk, akkor nem érdekes a faj. Mondjuk egy falu lerohanásakor. De azt meg nem szoktuk így megbeszélni, mint ezt itt. * Teszi hozzá, aztán tényleg elhallgat. *



6316. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 20:23:35
 ÚJ
>Lewonor Gravak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

*Igen az orkok sohasem a tisztességükről és az emberbaráti jóságukról voltak híresek és Gravak szíve sem dobogna meg ha a következő pillanatban a félvér körül vastagodni kezdene egy gyanúsan recsegő fa árnyéka. Kettejüknek sikerül leszorítaniuk a lányt és úgy látszik sikerült megfogniuk, mert az visszavesz az előbbi stílusából. Bár az aki tudja mi jár egy nő, vagy éppen egy félelf fejében az csak valami rettentő tapasztalt sámán lehet, és a két ork ekkor még messze nincs ezen a szinten, így továbbra sem kívánja elbízni magát.*
-Nem vagyunk telhetetlenek. *Vakarja meg tarkóját az ork mert amióta ezt a vértet viseli roppantul melegnek érzi az időt, és ezen az erdő szélcsendje sem segít sokat.*
-Némi arany, ezüst, acél, valami csecsebecse. *Mondja egyszerűen. Nem mintha a nősténynek akkora vagyona lehetne, ő is épp olyan nincstelen mint az apja. Nem is remél sokat, csak épp annyit ami miatt érdemes megtenni ezt a két perces megállót félúton Arthenior felé ahová ők amúgy is mennek.*
-Mondanám, hogy "megoldhatjuk másképp is", de ahhoz túl törékeny vagy. *Neki személy szerint a más fajba tartozó nőstények sosem voltak az esetei, bár amilyen ritka lett az ork faj, nyilván sok zöldbőrű fanyalodott rá a sovány húsra. Apja álláspontjában nem biztos elvégre még nem töltöttek együtt pár óránál többet, és akkor se voltak túl beszédesek.
Karba tett kézzel várja az ajánlatot, abban a biztos tudatban, hogy bármelyik pillanatban elindíthatja a kocsit. Konkrét árat direkt nem mondott, persze már kinézte magának azt a két karikát, de csakis az ezüst csillogása miatt, mást is nyugodt szívvel elfogad, ha azt elég értékesnek tartja a cseréhez.*


6315. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 19:53:09
 ÚJ
>Lenaney Cahtelor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

~Hát, ez nem éppen úgy sült el, ahogy terveztem...~ *Mondjuk mit várt egy orktól?! Abban reménykedhetett, hogy ha már ketten vannak, elbeszélgetnek maguk az út során, őt pedig észre sem veszik; majd elücsörög szép csendben a szekér szélén. De úgy tűnik, nem volt szerencséje. Könnyedén rájöttek, hogy a kis vörösnek bizony szüksége van rájuk, és ezt ki is használhatják, amit éppen most tesznek meg. Nincs elragadtatva a helyzettől, de kénytelen lesz idomulni, még ha nem is teszi szívesen. Arcáról nem tudja elrejteni a halvány megvetést, mert bármennyire is heccelés volt az utóbbi pár mondat, nem túl fair az út felénél fizetséget kérni.
Ahogy leszorítják a bakról, nem nagyon tud, ne igazán nem is akar ellenállni, azzal csak ő járna pórul. Már csak azt kell kitalálnia, hogy megér-e neki annyit a két mamlasszal való utazás, hogy meghunyázkodjon előttük erre a kis időre. Pár pillanat alatt mérlegeli a helyzetet, és dönt: igen, ebben a helyzetben megér ennyit. Mondjuk a döntését az is nagyban befolyásolta, hogy ha most hagyja elmenni őket, akkor a fegyverei is velük együtt mennek.*
-Várjon! *Szólal fel hirtelen.* Mi lenne az a fizetség, amiért hajlandóak még egy darabig elviselni?
*Ugyan látta a lopott pillantásokat, amik a füleire irányultak, de nem lehet biztos benne, hogy a fülbevalóit vették gorcső alá, így biztos, ami biztos, jobb elkerülni a félreértéseket.*


6314. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 19:46:57
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Morw)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Bolyongás//

* Mindenki csak az életét menti. Kivéve, aki mások életét akarja kioltani. Bár, ami azt illeti, aki az életét menti, többnyire az is megpróbál másokat megölni, hogy ne ő kerüljön az élőhalottak soraiba.

A medve utolsó hörgései már nem olyan erőteljesek. Végül aztán a farkasok végeznek vele. Ekkor azonban még nem indulnak el tőle, hogy másokkal foglalkozzanak, szinte már ráérősen falatoznak a húsából. Mint az állatok.

Ká sajnos elvéti a célt, így a kés valahol az állatoktól két-három méterre landol a földben, a vadak csak egy röpke pillantást vetnek rá. Lehet, hogy jobban tenné, ha ezzel leállna, mivel nem túl jó célzói képességének következtében a végén még valaki mást talál el, olyat, akit nem kéne. Vagy csak szimplán felhívja magára a farkasok figyelmét. Még jobban. Persze, ha muszáj, akkor muszáj. Vagy, ha bosszút akar állni, az is muszáj.

A már eddig is igencsak megtépázott Jast a karjánál találja el a nyíl, azonban már most is jelentős mértékű vérvesztesége okán ez is épp elég ahhoz, hogy egyre jobban szédülni kezdjen. Harcolni már nincs értelme, ha a vakszerencse nem áll mellé, semmit nem talál már el.
A hangok elhalkulnak körülötte, a táj összemosódik. Lehet, hogy mindjárt elájul, de talán néhány lépést még megpróbálhat előremenni, hátha történik valami csoda. Mert, hogy ha egy helyben marad, akkor már a csodák sem segíthetnek - ugyanis két farkas is közelít felé, noha azok kicsit le vannak maradva a falka többi tagjától.

Hasonlót él át Dap is. Ha nem lenne rajta páncél, akkor már a medve első csapása miatt kidőlt volna valószínűleg. Azonban mostanáig bírja. Törött bordája ellenére - jogosan - küzd az életéért. A farkast nem kifejezetten rémíti meg a tűz, csupán pár másodpercig bizonytalanodik el. A lovag nem tud ütést mérni az ordasra, azonban az igen erőteljesen kap felé, így itt egy újabb lehetőség, hogy meghaljon. De a vért... A vért már megint véd.
Dap szédülni kezd. Most csak egy farkassal áll szemben, azonban a mögötte lévő összes többi nem biztos, hogy aludni akar majd a vacsora után - inkább segít enne az egynek. Már, ha az nem gyorsabb náluk. Lát ezen kívül két közeledőt elölről, de ők inkább Jas irányába haladnak; valamint egyet a bokrok között suhanni.
Fegyverei és pajzsa is nehézzé válnak. Ő is érezheti már, hogy ez a vég. Próbálkozhat védekezéssel, de itt már nincs sok esélye. Abban az esetben, ha valamilyen okból eltűnne hirtelen az összes vadállat, akkor sem bírná már sokáig, hacsak nem vinnék egyből felcserhez.

Kámorf a fán ücsörög. Valószínűleg legalábbis nem kíván megválni ettől a pozíciótól egy darabig. Bár a dobókés nem talál, azért ő lényegesen jobb állapotban van, mint legtöbb társa - valamint farkasok se követik -, azonban végignézni a többiek halálát sem lehet szívmelengető dolog, még ha az ember (vagy sötételf) nem éppen lovagiasságáról híres sem.

Einhärn meglövi az óriást, minek következtében az igencsak rossz állapotba kerül, még ha ezt nem is tudja a fosztogató, ugyanis egyből elindul futva a másik irányba. Meg amúgy nem is látta az égimeszelőt. Ami azt illeti, ez a lépése elég nagy baklövés volt, mivel így nem csak, hogy magára haragította nagy valószínűséggel a sötételfet is, ki még mindig próbálkozhat a kés, vagy tőrhajigálással. Azt az óriást lőtte le, aki ha meg nem is állította volna a farkasokat, de bizonyosan feltartotta volna őket egy ideig (vagy legfeljebb békésen távozott volna), de így... A bokorból előjövő farkas követi Ein mozgását és akármilyen fürge is a száz kilós ember (!), hamar utol fogja őt érni. Most a saját tudásában kell bíznia, valamint abban, hogy Ká nem őt dobja le. Sőt, akár a farkast. Habár erre a sötételfnek nincs sok indoka igazából. *




6313. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 17:09:03
 ÚJ
>Einhärn Ásgaut [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Bolyongás//

*Nem megy az olyan egyszerűen ahogy mindenki gondolta. Ein nem akar senkit se elengedni, és nem akar senkivel sem barátkozni. Látja a közeledő fáklyát, bár gyanús neki, hogy elég magasan van. A bokorból is hall valami neszt. Ez így eléggé aggasztó számára. Jön a fosztogató gerilla taktika.*
~Üss! Fuss! Rejtőzz!~ *Céloz a fáklya alá kicsivel, mivel nem lát mást csak a fényforrást. Aztán ha kilőtte a nyilat, nem várja meg míg bárki is ordítozik. Sőt az is lehet hogy nem talál a nyíl. De Ein nekiáll futni. De nem arra ahonnan a neszt hallotta a bokorból. Sokkal inkább ellentétes irányba. Igyekszik többször irányt váltani, és eltérni a vadak által kitaposott ösvényekről. Ismeri az erdőt, hisz ez a törzshelye. Igyekszik nem kapkodni, de azért fut sebesen. Ki tudja kire lőtt rá, és hogy egyáltalán talált-e. Talán útközben hallhatja a sikolyt ha eltalált valakit.* ~ Lecsitulnak a dolgok, visszajövök a többiért, elvégre a farkasok az aranyat nem eszik meg.~


6312. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 14:26:03
 ÚJ
>Kámorf Hifeti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Bolyongás, Jas Rokter, Kámorf Hifeti, Dap Neuk és Einhärn Ásgaut //

*Az este sötétjét egyre másra megtöri a küzdelem fel-felhallatszó zaja. Milyen más lenne a világ... ezen kis szeglete most, ha nem sokkal ezelőtt egy sötételf nő nem ébreszti fel az óriás barátját és az nem ugrik le a medvére rárontva. Vagy mondjuk azt a tanácsot adja a nagy darab -ismerve ezen méretes és veszélyes állatok természetét és erejét-, hogy inkább a fára mászásra biztatja a városi csajszit.
Kár is merengeni ezen, ám Kámorf megteszi valahol elfojtva, hiszen azóta teljesen megváltozott az a hely, ahová lefeküdtek békésen aludni. És nem egy nagy természetjáró, sokkal jobban szeret a városi tömegben elkeveredni, ám most itt vannak Arthenior körüli erdőben és egyre másra kerülnek elő az agyaras jószágok.
Nem úgy számol a maga részéről az esélyekkel, mint a megmentésére siető lovag. Újból a fájától nem messze a medvével foglalatoskodó ordasra hajít egy újabb dobókést, hiszen nagyon fél attól, hogy azok végezve áldozatukkal a még mindig társaival küzdő Dapra vethetik magukat hátulról. A bandita szerencséjére még nem látja őt.*
-Fedezlek addig, amíg tudlak. De sietned kell neked is a felaprításukkal. *mondja jó hangosan a páncélba bújtnak és ekkor figyel fel arra, hogy Jas valakivel beszél a sűrűben.*
~Tehát valaki ismét érkezik. Remélem segít elvinni a Nagy Testvért, mert ő nagyon rossz passzban van. Ő mentett meg minket, de nem szeretném, ha itt meghalna.~
*Nagyon aggódik érte. Bár nem rég ismerte meg, ma este a temetőben, ám hamar megkedvelte.*
-Viszlát Jas! *kiáltja még oda neki* Vigyázz magadra a haza úton! Remélem még találkozunk.



6311. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 13:59:21
 ÚJ
>Jas Rokter [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Elbolyongás//

*Az óriások igen nagy lények, picit lassabbak is, mint az átlag, de ezen felül nem igazán különböznek, talán egyszerűségük és együgyűségük keverékével tűnnek ki az apróságtól.*
-Akkor én megyek, adj egyet!
*Nyúl a tűzgyújtás nagymestere felé, akinél biztosan leledzik még egy égő botocska, vagy valami. Aztán fogja magát, és elmegy, elindul vissza az ösvényre, így a fosztogató, vagy ki ha már eddigre behelyezkedett, bár kérdéses, hogy ezt megtette-e, láthatja a közeledő fénypontot, azon túl viszont talán Jasból nem igazán tud kivenni semmit, éjjel van a sűrű erdőben. Ugyanígy jár Jas is, aki botorkálva indul el onnan, valahogy az első farkas érkeztekor pedig eléri a fosztogatót, ha eléri. Ekkor lepillant rá. Számára nem vet fel kérdéseket a dolog igazán.*
-Jönnek a farkasok, fussál!
*Mordul a fetrengőre, aki szerinte életét kockáztatja itt nagyban, de még Jas talán időben figyelmeztette, és ha nem húzza keresztbe semmi a számításait, mindenképpen, mivel lábai nagyrészt épek, öblös, sietős léptekkel indulna az ösvény felé.*
~Két késért, meg tűzért nem fogok meghalni.~
*Határoz, és néha hátrapillantva menetel, ha előbb nem tartják fel.*


6310. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 13:41:39
 ÚJ
>Dap Neuk [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Bolyongás, Jas, Kámorf, és a közelben Ein//

-Nem menekülünk! A farkasok gyorsak, a medve pedig kevés lesz nekik. *Az egyik látszólag támadni készül, de szerencsére csak a medvét veszi célba, az ő példáját öt másik követi.* ~Jól van, legalább hatan vannak, ennyit már tudok.~ *Aztán jobban körülnéz.* -Készüljetek! Négy farkas közeledik felénk! ~Szóval tíz farkas van, ebből hat a medvehúst ízlelgeti, ha szerencsénk van, akkor aludni fognak. A másik négy minket akar, ez még talán nem lenne olyan súlyos, de az óriás látszólag képtelen a harcra, nekem a bordám törött, a sötételf lány pedig, csak a fáról akarja dobálgatni az ellent, bár jobb is így, túl törékeny.~ *Dap nem tud a fosztogató jelenlétéről.* ~Ez a fránya fáklya is hamar elfog égni, így "csupaszon".~ *Megközelíti a hozzá legközelebb levő farkast, egyik kezében pajzs, másikban fáklya, (hosszúkardját már korábban hüvelyébe tette) mikor már eléggé közel kerül a ragadozóhoz, a fáklyát felé dobja, és amennyire gyorsan lehetséges, pajzsában rejtegetett tőrjét kivéve, megcélozza, a vadállat nyakát.*


6309. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 11:56:47
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Morw)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Bolyongás//

* Míg Ká biztonságba húzódva várakozik a fa tetején, és vitatkozik Dap-al és Jas-al arról, hogy gyújtsanak-e tüzet, vagy se, addig előbbi kettő mindezt a földön teszi.
Jas javaslata, miszerint induljanak el, míg a farkasok a medvéből lakmároznak, egész jónak tűnik, de a társaság többi tagja inkább inkább a fán, vagy a földön ülve/állva várja a falkát.
Arról nem is beszélve, hogy időközben egy fosztogató is megjelenik a bokrok között, noha őt egyelőre nem veszik észre bizonyára (hacsak Jas el nem indul felé, mint ahogy azt eltervezte - csupán két társa nélkül).

Dap eközben másodpercek leforgása alatt tüzet gyújt, valamint egy botot is égővé varázsol. Ehhez igen nagy tehetség és szerencse kell persze, ugyanis egy nagyobb faág nem pár másodperc alatt gyúl meg, főleg nem, ha olyan tűzzel próbálja ezt megtenni, ami szintén csak pár másodperce ég (habár még a tábortűz meggyújtása sem olyan egyszerű móka, hogy egy pillanat alatt végezzen vele).
Mindezek ellenére - talán az isteneknek köszönhetően - a tűz és a bot is meggyullad, még azelőtt, hogy a farkasok másvilágra nem küldik a társaságot.

Az első állat nem kifejezetten foglalkozik a kalandorokkal, ugyanis a várthoz képest kicsit oldalról érkezik, úgyhogy gond nélkül elfut mellettük. Ő a gyötrődő medvére veti magát; azonban amennyiben a sötételf nem gondolja meg magát és tényleg eldobja a tőrt, úgy az érdekes változást hoz a történetbe. A tőr ugyanis kicsit félremegy, így nem a farkast, hanem a medvét találja el. Most, hogy nem az a célpont, egyből sikerül, ráadásul a nyakánál találja el az állatot, mire az nagy bömböléssel reagál, aztán még gyengébben terül ki a földön. Még mindig lélegzik, azonban az időközben megérkező falka többi tagja nem sokáig fogja életben hagyni. Az az egy, amelyik már az előbb is ott volt mellette, bele is kezd a medve nyakának elharapásába, noha meglehet, hogy Ká ismét megpróbálkozik egy másik dobókéssel, ami lehet, hogy sikeresebb lesz már.

A falka tíz tagból áll. A legelső ugyebár a medvére rohan, majd őt követi öt másik, míg a maradék négy a Jas-Dap-Einhärn hármas között oszlik el, azonban ez az eloszlás több mindentől is függ.

Dap mindenképpen "kap" legalább egy farkast.

A fosztogató (Einhärn) nagyjából tíz méterre, a bokrok között észrevehet valami mozgást, ami igen gyorsan közeledik, ám a sötét miatt nem tudja megmondani, mi az?

Az óriás (Jas) nem biztos még, hogy mit akar. Ha a többség akaratának eleget tesz és marad Dap közelében, akkor rá két bestia is jut, melyek felváltva támadnak.
Ha viszont elindul a bokrok felé, ahol Einhärn is tartózkodik, kérdéses, hogy a fosztogató mit lép. Lehet megijed az óriástól és rá lő. Lehet, hogy jelzi valamilyen módon, hogy segíteni akar, lehet, hogy inkább az oldalról közeledő valamivel foglalkozik, hátha többet tud meg róla.
Ebben az esetben (ha Jas elindul a bokrok felé) néhány méter megtevése után szinte biztosan kiszúrja a bokorban ülőt, akinek a felajzott íja és a rajta lévő nyíl sok kérdést generálhat. *



6308. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-13 11:15:37
 ÚJ
>Einhärn Ásgaut [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Bolyongás, Jas és Dap és a közelben Ein//

*Fura dolog az amikor felébresztik a fosztogatót az erdőben. Persze bolond az a fosztogató aki éjjel alszik ugye. De ezt félre téve Ein morcosan ébred. Ordibálás, a farkasok is találtak valamit. Egy medvéről nem is beszélve. Úgy tűnik érdemes volt a fán aludni most kivételesen, bármennyire is kényelmetlen. Persze nem alvás volt a cél, hanem a váratlan erre tévedők kirablása. Csak a fosztogató bealudt. Nem is tétlenkedik tovább. Lemászik a fáról, és igyekszik halkan megközelíteni a zaj, és a hangoskodás centrumát. Íjat kezébe veszi, bár egész silány minőség a célnak megfelel. Persze nem egy nagy osonó, de odafigyel ahova lép. Talán megpillanthatja a triót, de igyekszik a közeledő farkasok figyelmét nem magára vonni. Úgy tűnik megéreztek valami prédát.* ~ Mi a bűzölgő trágya ez a kompánia?~ *Nézegeti a vegyes társaságot, közben egy nyilat tesz az idegre és lövésre kész.*


6307. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-12 20:41:27
 ÚJ
>Kámorf Hifeti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Bolyongás, Jas és Dap//

*Úgy látszik a veszély megelevenítette az óriást, pedig Kámorf már abban sem reménykedett, hogy erőnek erejével rá tudják venni, hogy pár percig még ne aludjon. Ő bizony már tényleg nem tudja mit gondoljon a fa tetejéről. A fegyverei legalább megvannak. És Jas maga büszkélkedett el vele nem rég, hogy farkasokat szokott enni, ha van olyan szerencséje, hogy találkozik eggyel.
Amit tőle eddig hallott, aszerint úgy képzeli, hogy meg sem kottyan neki az, ami hamarosan előttük áll. És meg sem fordul a fejében, hogy ilyeneket gondol barátja róla. Így felkucorodik a fa magasságába, ahol minden szempontból előnyösebb a dobófegyvereit használni.*
-Gyógyfüveket? Miközben a közelünkben ólálkodnak a vonyító ordasok? Minek nézel te engem? Gyógyfűtudónak? Fogalmam sincs arról, hogy miket kéne szedni, de ha lenne sem másznék le.
*Ám miközben ő a lovaggal vitázik, meglepő változáson megy keresztül a beteg. És most már nem az általa kért tüzet akarja, hanem elvánszorogni innen messzebb. A fehér hajú leánynak pedig egyre kevesebb kedve van ahhoz, hogy állandóan megváltozik a terv.*
~Együk meg a medvét, ne öld meg a Mackó Uraságát, aztán tüzet rakjatok és vajákost hívjatok, meg a végére már én legyek nekik orvos! Nagyon elegem van, hogy a legkevésbé sem gyanítják, hogy az én foglalkozásom az ingyen élés. És ezt főállásban. Odalent rendezzék le egymás között, addig én biztonságban leszek!~
*Nem is lesz hajlandó leszállni a földre, amíg ezek ketten el nem döntik, hogy mit akarnak. Egyelőre a srác szorgosan tüzet rak, remélhetőleg talál olyan rőzsét, amelyre nem csapódott ki az éjszakai harmat. És a tűzkövével szórja a szikrákat, mikor már éjszaka is tökéletesen látó szemével a Hifeti leány már megpillantja az első tagját a falkának.*
-Siess már! Nem érünk rá egész nap! Szükségünk lesz a tűzre.
*Reméli, hogy Jas is besegít neki. Rajta áll, hogy itt hagyja-e a lányt és a fiút és menti az életét vagy közösen néznek szembe a veszéllyel. Ő készenlétben tartja dobótőrét, hogy a medve által elkapott lompos farkúba belevágja az elsőt, hiszen az mozgásképtelen a nagy darab állat foga között, így kiváló célpont és innen fentről tökéletes rálátása van. A többit is fel fogja használni, ám nem szeretné ilyen gyorsan elpazarolni ezeket a lehetőségeit.*



6306. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-12 19:53:21
 ÚJ
>Jas Rokter [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Bolyongás//

-Csak a karom fele.
*Hördül Mocsokra kissé túlozva, és idegesen, nagyot nyögve pattannak fel szemei, mikor meghallja a farkasokat.*
-A farkas szereti a húst... főleg, ha az nem akarja megenni őt, szóval... ha ott a medve, akkor...
*Itt elakad a gondolatmenetben, ez már három nem harccal kapcsolatos dolog.*
-Ne gyűjts itt tüzet héjas-apróság!
*Mondja kissé félrebeszélve Dapnak.*
-Ha elrágódnak a medvén, akkor.
*Itt köhög, krákog, fuldoklik egy picit.*
-Akkor mi kimehetünk az ösvényre, az nincs messze.
*Dübörgi öblös hangján.*
-Szedjetek fát, és indulás, én most csak olyan lassan tudok menni, mint ti.
*Kijelentése után, ha valaki nagyon figyel egy megjelenő könnycseppet láthat, talán a lassúság, "lekicsinyedés" szégyene, talán az, hogy fáj neki, vagy talán az, hogy Jas felettébb együgyű logikája nélkül meghalnának mind.*


6305. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-12 19:44:21
 ÚJ
>Dap Neuk [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Bolyongás, Jas, és Kámorf//

~Megértem, hogy az óriás pihenni akar, de sietnünk kell. Az éjszaka lényei hamar jönnek, a vér szagára. Másik társam arckifejezéséből ítélve, nem kíván követni, és szerintem az óriás sorsa sem érdekli, bár egy sötételfhez képest becsületes, egyszer még jó harcos válhat belőle.~ *ekkor meghallja a leányzó szavát.* -Csinálok tábortüzet, de az óriást nem emelem fel! ~Agyrázkódása van ennek a nőnek? Törött bordával majd biztos az óriás emelgetés lesz a legjobb dolgom.~ *Mire dap végez a száraz gallyak gyűjtögetésével, és mikor a tábortűz készítésébe belekezdene, a sötételf lustálkodó látványával kell szembesülnie.* -Tudod van egy súlyos sebesültünk, te pedig jól látsz a sötétben, és fürge vagy, amondó vagyok, hogy hasznosítsd magad, és keress gyógyfüveket. ~Biztos ide akartak vezetni engem az istenek?~ *Ekkor Dap legrosszabb félelme valósul meg, megjelennek a farkasok!* ~Ezt nem hiszem el!~ -Óriás, kelj fel azonnal! ~Mit csináljak? A farkasok félnek a tűztől, de egy égő bot nem lesz elég, ha egy egész falka jön.~ *Ekkor hirtelen ötlete támad* ~Felgyújthatnék egy fát!~ *Aztán jobban belegondol* ~Megőrültem? Nem fogok erdőtüzet okozni!~ *Dapnak nincs jobb ötlete, így hát meggyújtja a gallyakat, egyet felvéve pedig, maga elé tartva várja a végzetét.* ~Istenek segítsetek!~


6304. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-12 18:34:37
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Morw)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Bolyongás//

* Medve nem adja meg magát olyan könnyen. Bár több sebből is vérzik, azért ahhoz nincs kedve, hogy mindenféle jött-ment sötételfek mindenféle benne lévő tőröket húzgáljanak ki. Persze mivel Jas már rámérte a végső csapást, így nem tud sok mindent tenni, csupán esetlenül kapálózik, próbál harapdálni és forgolódni. De sikertelenül. Legalábbis, ha Ká nem marad egy helyben, hanem követi a medve mozgását, akkor nehézkesebben ugyan, mint az eltervezte, de ki tudja szedni a tőröket a bundásból. Ő pedig ezek után még nem esik össze teljesen; tesz pár lassú lépést előre és csak ott dől le "pihenni". Lélegzik még és szíve is dobog. Lábai is vannak, szájában is vannak fogak. Úgyhogy ő küzdeni fog az utolsó percig, még ha csak egy harapást tud bevinni egy érkező portyázónak, akkor is.

Dap szavai nem hallgatnak meghallgatásra, vagy legalábbis megértésre nem. Fontosabb dolgok vannak még itt, mint az Ametiszt majorság. Meg igazából a medvénél (és a dobótőröknél) is fontosabb az életük, de Ká ezt most nem mérlegeli, vagy rosszul. Habár lehet abban reméli az életet, hogy dobótőrök vannak a kezében.

Közben Jas pihenni kezd, ami végül is jogos dolog az ő helyzetében, azonban míg szeme csukva van, hangokat hall. Nem kell félnie, nem őrült meg.

Ezeket a hangokat mindenki hallja.

Farkasvonyítás hallatszik, ráadásul viszonylag közelről; legalább egy mérföldön belülről, noha egy kilométer valószínűleg van köztük és a csapat között. Ám ez a távolság egyre csökken, így Dapnak jó gyorsan kell tüzet csinálnia, Jasnak pedig jó gyorsan kell fára másznia. A medve pedig... Ő pedig szintén hallja a vonyítást és tudja is mit jelent, azonban nem mozdul egy lépést sem. Bevárja az ellenfeleket.

A sötételf jobb lesz, ha siet, mivel mikor a vonyítás hallatszik, akkor még bőven a medve mellett álldogál, és próbálja kiszedni a tőröket. Aztán gond nélkül elindulhat fára mászni, már csak egy előnyös fát kell találni.

Amiből akad egy pár, noha azt talán ő sem gondolja komolyan, hogy Dap tessékelje fel az óriást. Dap pedig... Kombinált vértben érkezett, ami a medve csapásától részben megvédte, azonban fára mászáshoz már nem a legalkalmasabb felszerelés.

Most jól jönne a kalandozóknak néhány gyógynövény, vagy gyógyító főzet... Vagy valami csoda. Ugyanis a kvartett tagjai közül (a medvét is beleszámítva) egynek van lehetősége fára mászni, kettő súlyosan sérült (ráadásul az egyik egy medve, a másik egy óriás), egy pedig (Dap) szintén nincs túl jó passzban, ráadásul a kombinált vértje (és törött bordája) miatt nehézkesen tud fára mászni.

Az egyik faágról, szinte már gúnyos madársivítás hallatszik, szintén a kuvik felől. Mintha azt mondaná: "Én szóltam! Én Megmondtam!"

A farkasok pedig közelednek, hamarosan megérkeznek. *

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.12 18:35:40


6303. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-12 17:51:38
 ÚJ
>Kámorf Hifeti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Bolyongás, Jas és Dap//

*A sötételf csaj a hangtól megdermed. Valahol valamilyen ösztöni módon érzi, hogy ez az ütés a medve halálát jelenti. Az egész erdőben visszahangzik, legalábbis ő így éli meg belülről. Ott áll a lándzsával a kezével, döfésre készen bármelyik pillanatban, mikor az egész történet olyanná válik előtte, mintha az idő lassabban telne. Senki nem kapkod már ez után, várja azt, hogy valaki bevigye az utolsó szúrást.
Ám senki nem mozdul és a brummogós, aki ellen eddig minden erejüket bevetve küzdöttek, hirtelen senkinek nem jelent nagy gondot. Értetlenül hallgatja a társai beszédét. Bár hallja a fülével a hangokat, elméjében lefordítja őket értelmes szavakká, ám egyszerűen nem állnak össze jelentéssé, üzenetté, mondattá. Csak valami távoli világ meséje, amit most elmondanak.*
~Hát ennyi? Itt hagyjuk a bőrt és a húst? És majd eszünk füvet a gázlóig? És miért menjek én az Ametiszt Majorságba? Az Amon Ruadh környékén van. Picike falu, nem jó hírnévvel.~
*Ezek összegződnek benne, miközben Jas szavai szerint maradni akar és tábortüzet rakni. Míg az újdonsült megmentő inkább máris útnak indulni és talán több napig sebesülten átvágni a vadon fái között.*
-Nem a ti dobótőrötök maradt benne! *csattan fel a lány dühösen, lándzsáját dobásra emelve és a távolodó vadállat felé néz. Nem tudja, hogy mi tévő legyen. Hagyja veszni a prémet és a fegyvereit?*
~Na azt már nem! Ma még pénzt nem szereztem és nem fogok elveszett fegyverekkel zárni...~
*El kezd rohanni a prédájuk után, mely majdnem mindannyiuk halálát jelentette. Út közben, pár lépés után hátra fordul és oda kiált Dap Neuknak.*
-Gyújts tábortüzet! És próbáld meg felvinni egy fára! Addig én mindjárt visszajövök.
*Ezzel elrohan és lándzsáját erősen markolva a bundás után veti magát. Ám nem kell sok, hogy meggondolja magát és inkább hagyja, hogy tovább szenvedjen a szeme előtt. Óvatosan kihúzza belőle a dobótőröket és megtörölve elrakta. Utána az összeeső állattól nem messze felmászik egy magas fára. Ott nézi, hogy mi fog történni.
És vajon marad-e neki valami győzelmi relikviája, amivel elbüszkélkedhet?
Ám eszében sincs már visszamenni. A két pasi elég nagyfiú már ahhoz, hogy ellása magát. Őt továbbá a sorsuk nem érdekli. Sokkal inkább azon gondolkodik, hogy a fa tetején jól védhető még egy olyan lénnyel szemben is, aki esetleg elég könnyű a fára mászáshoz. Ha majd kilakmározák magukat az éjszaka vadászai, akkor reggelre kipihenve magát lemászik és felszedi az esetleg értékes részeket. És elindul maga is hazafelé.
Csak pár órányira volt a város és reménykedik benne, hogy hamar megtalálja.*



6302. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-12 16:28:08
 ÚJ
>Jas Rokter [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Bolyongás//

*Jas fejezett is már ma, most pedig medvét klopfolt és ha azok a bizonyos természeti törvények igazak, akkor jogosan vérzik is most, és így pár kiló hússal és vérrel könnyebben úgy dönt ideje kifeküdni. Ha a medve nem lenne olyan gyors még rá is feküdne, de így marad a föld. Az adrenalin kezd elillanni, a sebek így pedig lüktetni kezdenek. Nyaki sebét elszorította már, az nem aggasztja, de a többit muszáj kezelnie, mert fél, belehal.*
~Vajákos...~
*Gondolja tompa elmével.*
-Utána ne menjetek!
*Hörgi ép kezét felemelve a sötétben.*
-Jönnek éjjel a lények a vérre. Kell tűz, meg egy olyan izé, vajákos.
*Jelenti ki egyszerűen, majd lecsukja a szemét pár percre, erőt gyűjt felkelni, küzd csendesen a fájdalommal, mert ha nem maga kel fel, bizony az apróságok nem mozdítják.*


6301. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-04-12 10:14:18
 ÚJ
>Rilai Raeling avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77

Játékstílus: Vakmerő

*Már az Artheniori erdőben jár. Ismerősek az ösvények, ismerősek a fák. Megáll egyúttal, letolja az otthonról hozott kevéske, vizezett bort, száraz kenyérrel, egy téli almával. Ahogy ül ött, az egyik korhadt farönknél, felfedez valamit. Egy kicsi ösvény tér el a nagy csapástól, a rügyező erdőben épp csak meglátszik, hogy lefele, egy sziklakiszögeléshez vezet. A lány elmsoolyodik magában. Egyszer, régen, mikor még amolyan szökevények voltak csupán, itt húzták meg magukat éjszaka, mikor egy csapat rémmacska támadt rájuk, rá, meg akori társaira. Vajon mi lehet velük, odaát, a Grombarban? Manapság már nem egyszerű tündérlényeket hajtanak, meg aranyért vadásznak boszorkányokra, sőt, még ki sem tudták élvezni azt a kis jó életet, amit a zsoldmunka általi aranyból vásárolhattak meg maguknak. Máris hívta őket a következő csata.
~Remélem, hazatérnek.~ Gondolja magában, aztán felkászálódik a nyeregbe ismét. Már nincs messze a várostól, de gondolatai egyre csak hazakanyarodnak. Az ő élete nem változott meg a háború miatt túlsággal, de attól fél, ez sem az otthoniakról, sem a városiakról nem mondtható el, nagy átlagban.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257