//Tavaszünnep//
//Moon, Worenth//
*Őszintén lepődik meg, hogy nézelődés közben a mélységi hölgyemény, s a mágus férfi is visszatér hozzá, hogy tovább folytassák a beszélgetést. De a meglepődésen hamar túlesik, s hatalmas vigyor jelenik meg arcán.*
- Ez gyors volt. Azt hittem, még órákig oda lesznek. *Bök fejével a mágusok felé.* - Meg lehet tudni, hogy esetleg mit is nyertek? Látom maga is kapott. *Néz Worenthre.* - Úgy tudom, ilyenkor is gratulációt kell kívánni. *Kacsint a férfira.*
- Valóban az ivóversenyben talán párom lehetne, de ahogy elnézem, hamar le is innám.
*Utal arra, hogy az elmúlt percekben igazán befagyott a férfi, de csak a vállát rántja meg erre. Kevesek azok, akik ki mernek ellenne állni, de persze csak ott, ahol ismerik.
Ezért is csapja mellbe a következő kérdés.
~Mit is csinálok? Khöm, hát azt itt hogy a fenébe írjam körül?~
Elmélkedik magában. Kicsint megvakarja előbb a tarkóját, majd a halántékát, végül ajkainak szegletét. Nem várakoztatni akarja őket, egyszerűen, csak egy könnyed megfogalmazását keresi, hogy mit is csinál. Hiszen a Kikötőbe ez egyszerű, ha egy városőrrel találkozik, no... Vele nem találkozik, mert amilyen gyorsan csak tud elhúzza onnan a csíkot. A többi egyszerű ember meg egyébként is tudja, ki ő, ha nem, akkor meg gyorsan felvilágosítják őket. De itt a városban, ez máshogy van. Körbepillantva számos városőr van jelen, s nem szeretné, ha illetéktelen fülébe jutna a helyzet.*
- No, hát hogy is fogalmazza meg... *Mielőtt válaszolna, iszik egy kortyot az üvegből.* - A Kikötőből származok. Vagy nem, ez nem ez a legmegfelelőbb válasz erre. A tenger gyermeke vagyok. *Mosolyodik el őszinte valójában, ami oly ritka nála.* - Az emlékeztetés nem is áll oly messze öntől. Valami olyasmi vagyok. A tengereket járom, árukat szerzek, majd azokat jutányos áron adom el. Igaz, most néhány hónap kényszerpihenőn vagyok. *Vonja meg a vállát könnyedén, minthogy erről nem is kíván sokat beszélni.* - Ha bármit kívánnának beszerezni, csak bizalommal forduljon hozzám. Nincs olyan, amit ne tudnék, persze szigorúan csak üzletszerűen.
*Kacsint immár a Moonra is. Úgy tűnik, hogy ezt a szokását átvette Vörikétől, s ha már szóba is került, nyakát kicsavarva néz hátra, a harci torna felé. Kedvtelenül húzza el a száját, s keserű szájízzel válaszol a mágusnak.*
- Úgy tűnik, vesztésre áll. De végül is, ez a döntő. így a második hely sem olyan rossz.