Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 282 (5621. - 5640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

5640. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-29 15:29:04
 ÚJ
>Hainara Litheme avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Békés nap//

*Nem tudja, inkább csak sejti, miféle szándékai lehetnek vele a mélységi rokonnak. Túl békés, és naiv a természete ahhoz, hogy harcba bocsátkozzon, nem beszélve arról, hogy nem is igazán ért hozzá. Arra gondol, hogy engedelmeskedik, és majd ha alkalom nyílik rá, megpróbál elszökni. Ha nyílik rá alkalom. De mi lesz, ha nem nyílik? Mi lesz, ha ez a nő eladja őt rabszolgának? Mi lesz, ha olyan helyre kerül, ahol bántani fogják?
Félelem kúszik fel benne, de úgy véli nincs mit tenni a helyzet ellen. A másik erősebb, és bizonyára azokhoz a pengékhez is ért, melyeket a köpenye alatt visel. S mintha a másik belelátna a gondolataiba, máris figyelmezteti. Sóhajtva hajtja le a fejét, csupán egy apró könnycsepp próbál meg utat törni magának, melyet visszatart.*
-Nem teszem.
*Egyezik bele. Még a vállait is leejti, ahogy megadja magát a sorsának. Aztán máris indulásra szólítja fel őt a másik. Tekintetét ekkor emeli, hogy körül hordozza vélhetően utoljára a kicsiny házbelsőn. Nincs sok holmija, ami ékszere van, az egy aprócska ezüst medalion, melyet nyakában visel. Ezen túl csak a hétköznapi használati tárgyak, melyek bár kedvesek, de nem nélkülözhetetlenek, és nem is olyan fontosak, hogy értük harcba kezdjen.*
-Cipőt, köpenyt vehetek?
*Kérdezi még meg, s ha Iluse lepillant a lábára, láthatja, hogy vékony talpú házi papucsban áll, és a vászonruha sem vastag annyira, hogy megvédje a hidegtől. Most már egyre hűvösebbek a nappalok, és az éjszakák is.*


5639. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-29 09:35:32
 ÚJ
>Eriladar Gaekeath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vadászat késő ősszel//

*Az elf próbál erősen koncentrálni az előbb észrevett hangra. Kifejezetten jó hallással rendelkezik, mégis hallja. Mintha valami lassan közeledne felé. Jobb lesz ha minél előbb felbukkan ez a valami. Jó íjász, de ő sem tudja a végtelenségig tartani az ideget. Előbb utóbb elzsibbad a keze és elvéti a lövést. Szeme sarkából végig figyeli prédáját. Lassan továbbáll. Lehet, hogy előtte a nyulat kéne leszedni, aztán utánajárni annak, hogy kószál a közelben. A nyúl remek egyszemélyes vacsora lenne, a bundájával pedig beszerezhet egy kevéske aranyat... Ismét hangos morgás rondít bele a madarak csiripelésébe. Az apró állat ennek hallatára felkapja fejét, majd sebesen kapkodva mind a négy lábát eltűnik a fák között. Az elf meglehetősen halkan, ám kétszer olyan ocsmányul elkáromkodja magát. Mivel nincs a pénz amiért éhgyomorral a már-már röhejesen gyors nyulacska nyomába eredne kénytelen új vacsora után nézni. Kicsit lazít az idegen, de az íjat nem ereszti le. Feláll, majd szép lassan megkerüli a bokrot ami mögött eddig rejtőzött. Ruhái és az arcán lévő sötétzöld arcfestés mindig remek szolgálatot tettek, ha legalább látszatra össze akart olvadni a környezettel, ám most, hogy elhagyta rejtekhelyét az álcája is oda lett. Újabb morgás.*
~Franc! Éhesen hasznavehetetlen vagyok. ~

A hozzászólás írója (Eriladar Gaekeath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.29 09:52:40

5638. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-29 08:20:20
 ÚJ
>Iluse Yawanarylth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Békés nap//

*Biztonságban van oly annyira kívánkozik a nevetés ajkára a szavak hallatán, de visszafogja magát. Nem akarja elrontani a jelenetet. Biztonság... inkább szerencse, hiszen a veszedelem élő példája ott áll előtte egy leheletnyi távolságra. Szerencse, az mosolygott eddig az elfre, de a szeszélyes hölgyemény most elfordította orcáját.*
- Majd meglátod, kedves. *Válaszol sejtelmes derűvel a nősténykének. A miértek re nagyon egyszerű lenne a válasz. Mert ilyen a természete. Mert meg akart szabadulni valahogy a benne tomboló dühtől, és ennek áldozata most az elf lett. Mert aranyakat akar, és a felszíni rokonért szép summát bezsebelhet a megfelelő körítéssel. Mert szimplán megteheti az erősebb jogán. A hová ellenben fogósabb kérdés. Biztos akad valaki, aki hasznát tudná venni az elfnek, vagy ő maga tovább tudná adni, csak meg kell találnia a megfelelő illetőt. Ez az egyetlen dolog, amit utál lichanechi távozásában, minden kapcsolatot újra fel kell építenie.
A felszíni rokon pedig engedelmesnek tűnik. Ezt már szereti. Elégedett mosollyal lép egyet hátra.*
- Helyes, ezt már szeretem. De egy valamit azért ne feledj. Elég csak egyszer, csak egyszer valami nem szép dologgal próbálkoznod, és megismered a rosszabbik természetem. No de ideje indulni, hosszú út áll még előttünk. *Áll félre az útból jelzésértékűen. Egy pillanatra megfordul a fejében, hogy összeszedet néhány hasznos holmit a nősténnyel, de hamar el is veti az ötletet. Ugyan az elf egyedül él, de elég egyetlen ismerős felbukkanása abból a faluból, hogy felboruljon az egész terve. Ezt pedig nem akarja megkockáztatni.*

5637. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-29 07:03:20
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vadászat késő ősszel//

* Vadnak nyomára egyelőre nem bukkant, leszámítva a fákon tanyázó néhány madarat, de őket meg nem bántja, nem túl nagy haszon az neki. Azonban néhány nyomot felfedez a sáros talajon, így halk, megfontolt léptekkel veti bele magát még jobban a sűrűbe, ugyanis az állat nem olyan rég baktathatott erre. Nem rohant, nem érzett veszélyt, ez kiolvasható.
Lassan halad, figyelve a legapróbb rezdülésekre is.
A szél nem fütyül, így nem olyan nehéz feladat ez. Egyszerre azonban furcsa érzése támad, mintha valami vagy valaki figyelné. Vagy ha nem is figyelik, a közelben van valami ismeretlen lény. Ez csak egy megérzés, a természetben az ember elfeledett állati ösztönei is kiélesednek. Egy széles törzsű fának veti a hátát, íja lövésre készen. Nem szól egy szót sem csak vár, vár, hogy talán fölbukkan majd az eddig beazonosíthatatlan idegen.*

5636. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-28 21:50:50
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Egy különleges rendelés//

- Hogyan?
*Kérdez vissza a hallottakra.*
- Hogyhogy ismert északon? Honnan tudják hogy pont ez volt és nem csak egy hasonló?
*Ő még sosem látott Wargot a városban pedig gyakran mászkál az utcákon. Különben is, a nemeseknek sok mindent lehet amit másnak nem, ő Taitos helyében nem próbálkozna meg bemenni ezzel a fenevaddal akár hátas akár nem. Egyelőre nem tűnik hirtelen természetnek az állat, de nem nyugtatja meg hogy csak hellyel-közzel hallgat a férfi szavára. A rettegése legalább alábbhagyott, persze még mindig fél és árgus szemekkel figyeli az állat minden reakcióját hogy ha kell akkor kilőhessen egy nyilat, de még minden jól alakul.*
- Le tudnád fektetni?
*Kissé bátortalanul kérdezi meg mert nem biztos hogy segítene a félelmén, de egy próbát megér. Persze ha az állat meg akarná enni akkor bármikor megtehetné, mindegy milyen messze áll, de sosem lehet tudni. Éhesnek nem éhes, rendben, viszont talán nem örülne neki ha egy idegen közelebb merészkedne, pláne hozzáérne.*

5635. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-28 21:04:00
 ÚJ
>Eriladar Gaekeath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Vadászat késő ősszel//

*Több éve már annak, hogy az elf elhagyta otthonát és a vándoréletet választotta a bujdosás helyett. Több éve menetel már-már szüntelenül pusztákon, folyók mentén, városokon keresztül, vagy éppen sötét erdők mélyén. Mindközül leginkább az erdőt kedveli. Mindig eszébe jutnak róla az régi szép emlékek, mikor még az édesanyja is élt. A hosszú évek során sikerült megtanulnia, hogyan használja ki az erdő által nyújtotta lehetőségeket és, hogy hogyan kerülje el a rá leső veszélyek nagy részét, legfőképp mind közül a legveszélyesebbet: az embert. A legtöbbjük szerencsére fél bemerészkedni a hatalmas fák közé. Persze vannak meglehetősen jószívű emberek is, de ennek ellenére Eri jobb ötletnek látja elkerülni őket...
Hangos morgás rondít bele az erdő szokásos muzsikájába. Első hallásra olyan mintha épp egy szenvedő medve lehelné ki az életét, de az elf hamar rájön, hogy semmi ilyenről nincs szó. Egyszerűen csak a gyomra követeli a jól megérdemelt ételt.*
- Fene!
*Nem szívesen teszi, de kénytelen megállni és nyomok után kutatni. Ha szerencséje van talál valami ehetőt, ami valószínűleg elnémítja majd morgó gyomrát. Némi keresgélés után apró lábnyomokra figyel fel. Meglehetősen frissek. Alig pár perce járhatott itt az az állat ami a nyomokat hagyta. A méretekből ítélve egy nyúl. Az elf szélesen elvigyorodik, majd követni kezdi a nyomokat. Eleinte csak lassan, aztán egyre gyorsabban, természetesen ügyelve arra, hogy ne csapjon túl nagy zajt. Végül az egyik bokor mögött áll meg. A madarak továbbra is békésen zajongnak a fák lombjai közt. Úgy látszik nem zavarja őket a vadász jelenléte, ahogy a közelben falatozó nyulat sem. Ennek örömére leemeli íját a hátáról, az idegre pedig egy zöldtollas vesszőt illeszt. Mély lélegzet, feszit, kifúj, céloz és lő. Illetve lőne, de valami megzavarja. Léptek zaját hallja. Nem túl hangos sőt alig kivehetőek, ennek ellenére a zaj forrásának iránya felé fordítja fejét és íját. Nem tudja mi lehet az, mindenesetre jóval nagyobb lehet az apró nyuszikánál, ami egyszerre jó és rossz jel.*

5634. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-28 20:12:04
 ÚJ
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vadászat késő ősszel//

*Az Artheinori erdő egészen sötét és barátságtalan első ránézésre, főleg egy tapasztalatlan természetjárónak. A nemes kisasszonyok úri sétához, kocsikásáshoz szívesebben választanának egy kis rétet, parkot, hol színesebbnél- színesebb virágok nyílnak, a lombokat pedig nem hagyják szabadon terjeszkedni, hanem kertészek gondos keze alatt formára metszik.
A napbarnított bőrű leánynak azonban az az idegenebb közeg, hol minden szabályos, élére van állítva.
Az égen szürkéskék felhők gyülekeznek, a napkorongot is eltakarják, de az amúgy sem áraszt már meleget, hisz közeleg a tél. A fák már narancsba, barnába, vörösbe borultak, s a szelek szárnyán hangtalanul siklanak a földre az elszáradt falevelek.
Most, kora reggel még köd gomolyog az erdőben, még selytelmesebbé téve az amúgy is csendben meghúzódó árnyakat. Ősszel már nem zsong úgy az erdő, az állatok odújukat építik csupán, hisz sokan téli álomra hajtják majd fejüket. Ez a hónap nem az újjászületésé, inkább megkezdődik a természet szunnyadása, a sáros föld falevelekkel takarózik, de már várja a nemsokára érkező hófehér paplant.
A leány vadászgatni jött, elejteni egy- egy magányosan szökdécselő nyulacskát, lomhább fácánt vagy megfáradt őzet.
Szeret időnként elvonulni, távol a város és az emberek zajától, mert neki az sokáig oly idegen volt, hogy akármennyi idő is telik el, nem fogja teljesen magáénak érezni soha. Számára az az idő jelentette a kincset, amit távoli otthonában tölthetett, télen a meleg kandallónál ülve, forró teával és apja elbeszéléseit hallgatva, nyáron bátyjával vadászgatva, tanulva az állatok szokásait, nyomolvasást, a gyógyító és mérgező növényeket.
Az egymásra való kölcsönös odafigyelés ebben a közegben mindig érezhető volt, Artheinorban sok az idegen, furcsa ember és más lény, kiknek gyakran vannak hátsó szándékaik. A természet tiszta, befogadó és jó hallgatóság, s ha az ember igazán figyel, akkor meghallhatja szavát a patakok csobogásában, a szél susogásában, a madarak énekében a lombok rezdüléseiben.
Egyelőre nem bukkant még vadra, de ami késik, nem múlik.*

5633. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-28 11:39:39
 ÚJ
>Lef Ammicor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Utazás a város peremén//

*A tisztást elhagyva Lefnek jó benyomásai maradnak.*

~ Tanulságos séta volt és meglepően jól éreztem magam. A tapasztalatokat, amiket itt szereztem igencsak felbátorítottak a jövőt tekintve. Lehet, hogy visszatérek még az erdőbe. ~

*Alig fejezi be gondolatát, amikor felemeli tekintetét és megpillantja az igazi erdőt. A sötét lombú fák és a pár bokor, ami megél, az aljnövényzet nélküli sötétségben nem bizalomgerjesztő Lef számára. Ennek ellenére mégis besétál oda, hogy útját folytathassa célja felé.*

5632. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-27 19:15:59
 ÚJ
>Hainara Litheme avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Békés nap//

*Valóban nem találkozott még mélységivel, így felmérni sem tudja, milyennek kéne lenni a másiknak.
Az elé tárt lehetőség tulajdonképpen halálra rémíti. Soha nem gondolt ilyesmire.*
-Erre nem szoktak haramiák járni.
*Suttogja el kettőjük közé a szavakat, mert ez az a pillanat, amelyben a mélységi eléri, és a vékony ujjak állára fognak. Nem durva a mozdulat, de határozott. Nem érzékeli a megfeszülő izmokat, a test készenlétét, támadásra vagy védekezésre. Haina nem ért ezekhez a dolgokhoz. Ő alapjában békés elf. Talán jobban is, mint fajtársai zöme.*
-Én itt is biztonságba vagyok.
*Vagy legalább is, eddig abban volt. Most már erről nincs meggyőződve.*
-Miért akarsz elvinni innen? Hová?
*Egyáltalán nem érti. Eddig jól megvolt itt egyedül. Biztonságban. Akkor meg miért kéne őt elvinni innen? És ha nem akar innen elmenni? Akkor erőszakkal fogja a másik lehurcolni a lépcsőn, át az erdőn? És hová viheti, ami biztonságosabb, mint ez a még madarak által is ritkán látogatott erdőrész?
Sóhajtva adja meg magát a sorsnak, sejtve azt, hogy sokat nem tud majd tenni a másik ellen, hiszen a harchoz nem ért.*
-Nem, nem nehezítem.
*Hangzik el beletörődően a rövid válasz, és ha a másik nem tartaná az állát, akkor most szégyenkezve hajtaná le a fejét. Így csak az arcán születik meg a pír, és csak egy mély sóhaj szakad fel mellkasából.*

5631. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-27 08:54:13
 ÚJ
>Iluse Yawanarylth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Békés nap//

*Szegény kicsi elf nem sokat tudhat mélységi rokonaikról, és még kevesebbel találkozhatott eddig. Nem mintha Iluse tipikus tagja lenne népének, sajátos neveltetést kapott mely elsősorban a túlélésre, a felszínhez alkalmazkodásra épült, s csak aztán a hatalom kajtatására. Nem vesztek ki belőle az ősi ösztönök, de átíródtak, átformálódtak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a fiatal, felszíni nőstény jobb helyzetben lenne. Az egyetlen pozitívum, amit fel lehet hozni, hogy a néhai zsoldos, nem pedig hím. Az imént látott ragadozó mosoly ellenben éppen elég ahhoz, hogy ne reméljen kegyelmet a lány. A kérdés csupán az, hogy miben.*
- Megvagy egyedül is? *Búgja már már egy idősebb nővér kedvesen nevelő hangján.* Igen, szerencsét volt. *Bólogat nagylelkűen, ám kimondatlanul is ott függ a kegyetlen eddig szócska.*
- De mi történne, ha egy csapat haramia talált volna meg? Ki hallaná meg a könyörgésed? Ki rohanna megmenteni sikolyaid hallatán? Már ha el nem késne.
*Csóválja a fejét rosszallóan, miközben újabb lépést tesz az elf nőstény felé. A ragadozó ösztönök egyre jobba élednek, s attól, hogy az elf ilyen hamar sarokba szorítja magát, még hamarabb felébred a bestia. Könnyű préda. Éppen ez kell, hogy a pocsék napból mégis jó kerekedjen.
Nem siet, nincs miért rohannia. Komótosan teszi meg az újabb és újabb lépéseket felszíni rokona felé, mígnem ott áll előtte, kényelmetlenül közel, alig hagyva egy aprócska kis távolságot kettejük között. Ám ezzel még nem elégszik meg. Jobbjával nem durván, de határozottan fogja meg az elf állacskáját, s emeli picit fentebb. Áldozata talán nem látja, de baljában azért megfeszülnek az izmok, és készenlétben marad, hogy üssön, vagy tőrt rántson, ha a meggondolatlan nőstényke mégis próbálkozna valamivel.*
- Bánati? Én? Ugyan miért tenném? Ha nem vagyok én egy agyatlan barbár. Ha nem adsz rá okot, nagyon jól megleszünk, míg biztonságba viszlek. *Már-már biztatóan mosolyog, ám a helyzet maga az, mi az egészet kifordítja, és fenyegetővé változtatja az egészet.*
- Biztos vagyok benne, hogy okos kis felszíni vagy, és nem nehezíted meg sem a saját, sem az én dolgom. Ugye? *Szinte dorombolva mondja ejti ki a szavakat. Hiába nem mondja ki a fájdalmas következményeket, a hangnem ellenére is kendőzetlen fenyegetés marad.*

5630. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-27 01:35:19
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//

*Nem az első eset, hogy Nitta egy férfi ölében ül, nem az első eset, hogy erős karok ölelik. De ez a mostani pillanat nem is hasonlítható a múltbélihez.
Akkor fiatal volt és ártatlan, az első fellángolás tüzében égett, és nem hallgatott senkire, a saját józan eszére sem. Elvakította valami, amit szerelemnek vélt.
Most idősebb, és megfontoltabb, túl a fájdalmon, a sebeken, óvatos, és már nagyon is jól tudja, annak a valaminek akkor régen köze is alig volt a szerelemhez. Tudja, de kimondani még fél.
De Nitta nem akar megbéklyózva élni, nem akar csak félig lenni. Lorsan annál sokkal fontosabb a számára.
Gyengéden és lágyan csókol vissza, de már nem félve. Lorsantól nem fél, fel sem merül benne, ha vele van, nem az jut eszébe, hogyan tiporták a sárba, hanem az, mennyivel több ez annál az ifjúkori szalmalángnál.
Mikor Lorsan felemeli, és feláll vele, átfogja a nyakát, hogy könnyítsen a dolgán, és aztán sem húzódik el, nem csúszik le az öléből, szemtől-szembe ül immár vele, teljesen felöltözve, bár a helyzet miatt a szoknyája kissé felcsúszik, és láthatóvá válik a vékony, szűk harisnyaszerű nadrág, melyet ilyen időben már visel alatta.
Feje oldalra billen kicsit, mikor Lorsan szája a nyakához ér, közelebb bújik, halkan sóhajt, ujjai a férfi tincseit simogatják.*

5629. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-26 21:43:36
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Lorsan és Nitta//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//

* Valahol mélyen még mindig nem tette túl magát egykori szerelmén és, ha nagyon őszinte akar lenni, neki mindig Lillith marad az első nő az életében. Az ő arca élete végéig fogja kísérni őt, de emléke már nem lesz annyira nyomasztó. Nitta közelsége segített neki abban, hogy Lillith a méltó helyére kerüljön végre a szívében. Régi szép emlék, idővel kicsit kopottabb, kicsit fakóbb. Végre át tud lépni ezen, egy következő fokra, még ha nehezen is megy, ment. Már nem fél átölelni őt és megcsókolni, bár mindezt nagy tapintattal teszi, készen arra, hogy visszavonulót fújjon, ha Nitta úgy reagálna rá. Eddig ez nem történt meg és a lány is érezhetően vonzódik felé. Ez fordítva ugyanúgy igaz és egy határon túl még inkább felbátorodik. Ezt az újabb csók jelenti, amit nem késik viszonozni. S nem eresztve a lányt ölébe veszi és rövid időre feláll vele. A székre visszaülve már Nitta szemtől-szemben ülhetne vissza, az elf hosszú combjain kényelmesen elférne, és ő is kényelmesebben ölelhetná magához a lányt a derekánál. Nitta nyakát is elérhetné csókjaival és talán majd máshol is. *

5628. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-26 18:06:33
 ÚJ
>Hainara Litheme avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Békés nap//

*Haina nem nagyon ismer senkit a faluja lakóin túl. Tudja persze, hogy az elfeken kívül vannak más fajú népek is, és tudja, hogy némelyek városban élnek. A közelben is van egy ilyen város, Arthenior névre hallgat. Ezt tudja. Tudja, hogy vannak mélységi rokonaik, akik épp úgy karcsúak és kecsesek, könnyed léptűek és hosszú éltűek, mint ők, épp csak a bőrük sötét és a szemük írisze vöröses. Persze, vannak közöttük is eltérőek, ahogy az elfek sem mind egyformák. Kikövetkezteti a látottak alapján, hogy most egy ilyen fajtestvérrel van dolga épp.
Ahogy a másik elmosolyodik azonnal felbukkan benne a kép, ahogy egy ragadozó mosolyog rá zsákmányára. Félelem kúszik fel lassan gerince mentén, és mikor a mélységi tesz egy lépést felé, meglebbentve köpenyét, hogy ő szárnyai alá láthasson, ijedten lép hátra. Mozdulatával sodorja el a kicsi helyen a mosóteknőt, mely hangos kondulással éri el a padlót. Az a kevés víz, mely még benne volt, most utat lel a lécek közén.*
-Nem. *Nyögi ki riadtan.* Nincs szükségem segítségre. Megvagyok egyedül is.
*De tudja, szavai inkább lesznek olaj a tűzre. Valamiért érzi, hogy a másiktól nem várhat semmi jót. Beharapja alsó ajkát, és még egyet lép hátra, de ott már a házikó fala van, nincs tovább menekülni.*
-Kérem, ne bántson.

5627. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-26 10:24:10
 ÚJ
>Nawe Shaliol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Mirva//

*Szépen kapkodják lábaikat, hogy minél előbb odaérjenek a fogadóba. Mirva próbálja nyugtatgatni, hogy nincs miért aggódnia, de Nawe nem amiatt levert, hogy megtámadják, vagy hogy nincs hol aludnia, hanem hogy jó ideig nem lehet Mirva társaságában - ezt azonban persze nem mondja el a lánynak, az már így is elég zavart lehet, hogy egy tündér fiú szerelmes belé, nem akarja tovább idegesíteni.*
-Ugyan, nem kell kifizetned. Pár éjszakára én is ki tudom fizetni magamnak.
*Mondja a lánynak. Már így is túl sok szívességet tett érte a törpe lány.*
~Milyen önzetlen, kedves és segítőkész...~
-Hát, meg nem ígérhetem, de megpróbálom majd, rendben?

5626. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-26 10:19:04
 ÚJ
>Mirvagor Morasten avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

// Nawe //

- Értem én, értem én! *Nyugtatja a fiút a lakhelyét illetően, nem fogja jobban erőltetni.* Hidd el, ha kapkodjuk a lábunkat, hamarabb odaérünk, mint hinnéd. Ráadásul van innen egy biztos útvonal, ahol mindig vannak városőrök, szóval nem fognak éjjel se megtámadni!
*Más megnyugtató gondolat nem jut eszébe hirtelen, amivel még alátámaszthatná, hogy mennyire is zseniális az ötlete. Menetközben ismét az erdőben találják magukat, itt viszont kicsit lelassítja a lépteit, nehogy elvesszen a fiú vagy felbukjon a félhomályban.*
- De nincs ám ingyen a szoba sem a Pegazusban, ugye tudod? *Sandít le rá egy cinkos félmosollyal.* Meg kell ígérned valamit és csak akkor fizetem ám ki!
*Hangja komolyság és jókedv között lavírozik, sugallva, hogy szeretné, ha tényleg megfontolná, de amúgy is megvenné neki a szobát.*
- Ígérd meg, hogy keresel valamit, amivel rendesen kereshetsz pénzt!
*Elvégre a tolvajlás igazán rút szakma és mi van, ha elkapják? Egy cellában néhány nap alatt elkopna egy ilyen nyeszle fiú, mikor ilyen kiállással és őszinteséggel sokkal többre vihetné!*

5625. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-26 08:47:42
 ÚJ
>Iluse Yawanarylth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Békés nap//

*Mindig is csodálta, a felszíni népek némelyik tagja mennyire ártatlan, mennyire jóhiszemű, mennyire naiv teremtés tud lenni. Különösen igaz ez felszíni rokonaik nőstényeire. A két faj mintha szögei ellentéteivé vált volna egymásnak, hiába fakadnak népeik egy tőről.
Íme, itt van rá az élő példa. A segítőkész, jóságos teremtés, ki egymagában él az erdőben, és a sötét lelkű zsoldos, aki éppen egyedül járt errefelé. Utóbbi az elfre nézve szerencsés, hiszen ha bármelyik jelenlegi társa itt lenne, sokkal csúnyábban is végződhetne. Nem mintha amit a mélységi nőstény tartogathat önmagában, az sokkal jobb lenne. Egy pocsék napot tudhat eddig maga mögött, és jobbá tétele nem sok jót jelent - már másokra nézve.
hosszú pillanatokig méregeti a kis felszíni nőstényt, miközben gondolatai lázasan űzik egymást. Elég csinos ahhoz, hogy már emiatt sokat érjen, ráadásul áthatóan a dolgos fajta, így máris nagyobb körben tudná elpasszolni a kicsikét. És valószínűleg a természetével sem lenne túl sok gond, szelíd, jámbor léleknek tűnik, nem az, akit kemény módszerekkel kell megtörni és beidomítani. Mert hát szerencsére nem az a vérengzős fajta, pontosabban szólva első dolga nem az, hogy kinyír mindenkit. Amiből tud, abból pénzt csinál, mert a felszínen az arany rengeteg hatalmat tud adni. Itt pénzen vesz meg mindenki mindent (és mindenkit). Na persze nem árt, ha időről-időre megmutatja kegyetlen felét is, de az egy másik alkalomra való.
Nincs más senki, aki itt élne, és segítségért sem siethet a felszíni rokon. Csak ők ketten az erdő közepén. A nyugtalanítóan hosszúra nyúló csendbe beálló első változás a lassan Iluse ajkára telepedő elégedett ragadozó mosoly.*
- Hát hogyne tudnál segíteni, kedves rokon. *A hang szinte már ijesztően mézes-mázos, az a fajta, ami után csak baj jöhet. Kíváncsiságból tesz egy lépést a fiatal nőstény felé, hogy lássa, miképp reagál. Közben persze a köpeny is úgy lebben, hogy láthatóvá tegye fegyverei markolatát. Ha a lány szemfüles, egy-egy dobótőrt is megpillanthat, jelezve, a futás sem feltétlenül megoldás.*
- De előbb én segítek neked. Biztosan nagyon nehéz lehet itt kint, mindentől távol élni egyedül. Ezen segítünk most. *Semmi kérdés, semmi kétség, csak a kijelentő módozat véglegessége. Mintha ezzel is azt sugallná, az ellenállás, a tiltakozás hasztalan, már minden eldöntetett odafent. És idelent is.*

5624. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-25 18:57:06
 ÚJ
>Hainara Litheme avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Békés nap//

*Ide soha nem jut el senki. Ez az erdőnek már egy olyan része, ahová a madár sem jár. Na jó, ez nem teljesen igaz így, hiszen madarak élnek errefelé bőven. Meg persze, más vadak is. Azonban szerencsére kellően csendes és nyugalmas a hely ahhoz, hogy egy magányra vágyó elf meglegyen.
Az idő hűvösödik. Hamarosan a fa lombjai közé épített házikóból egy kissé védettebb helyre kell húzódnia. A védettséget nem az állatokkal szemben kell elsősorban érteni, hanem a hidegre vonatkozóan. A közelben, alig húsz-huszonöt méterre a pataktól, és a fától, melyre a házikó épült, van egy barlang. Nem nagy, de a bejáratát le lehet fedni bőrökkel, a mélyében karvastagságú természetes kürtő kúszik fel a domboldalára, mely alá kiváló tűzrakóhely telepíthető. Téli szállásnak kiválóan alkalmas.
Épp ezen mereng el, miközben gyorsan tisztítja a ruhákat. Ahogy végez, kimeri a teknőből a vödörrel, s a teraszkáról a mélybe zúdítja. Már a másodikat meregeti, mikor mögötte megszólal egy hang.
Döbbenten mered a belépőre, aki ezzel mindjárt elzárja a menekülés útját is. Döbbenete leginkább annak szól, hogy egyáltalán elbolyongott idáig bárki is. A kérdés mibenlétét nem is érti elsőre, újra és újra megforgatja magában a szavakat.*
-A falu nincs messze.
*Bukik ki belőle az őszinte, gyanútlan válasz.*
-Alig két mérföld.
*Ahhoz azért eléggé messze van, hogy segítségért kiálthasson. De miért is lenne rá szüksége?*
-Segíthetek valamit?
*Dallamosan lágy hang, nyílt tekintet, őszinte érdeklődés. Mondhatni ártatlan naivitás. Ez olvasható le a lány arcáról, tekintetéből. Első gondolata az, hogy a másik eltévedt.
Talán csak ennyi, és nem több.*

5623. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-24 19:01:32
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Lorsan és Nitta//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//

*Valahogy minden olyan természetes, egyik dolog hozza a másikat, és mégis mindennek hosszú sora van, hatok teltek már el mióta ismeri Nitta Lorsant.
A nyári úszóversenyen látta meg az elfet, és immár színesednek a levelek. Pár hatra el is váltak, aztán Lorsan visszatért a városba, ahogy ígérte, és immár Nitta tudja, hogy hozzá jött vissza, érte, nem másért, és immár itt vannak a közös házukban.*
~Véletlen találkozásnak indult, és most, most fontos nekem. Nagyon.~
*A lány szinte még magának se meri bevallani pontosan mit is érez, de abban egészen biztos, hogy Lorsan valahogy lassanként beférkőzött az életébe, a mindennapjaiba, a gondolataiba, és igen, nagyon úgy tűnik, a szívébe is, bár ezt szinte még végig se meri gondolni.
Ugyanakkor annak nem gondolkodott sokat, hogy mögé lépjen és megmasszírozza Lorsan sajgó vállait, az könnyedén ment, még úgy is, hogy az elf levette az ingét.*
~Várjunk csak, hiszen ezt én kértem tőle!~
*Nitta elmosolyodik, óvatosan mozdul Lorsan ölében, közelebb bújik hozzá.
Jó érzés, hogy így ülnek, a lány nem is gondolkodik azon, hogy ő évek óta senkihez se volt ennyire közel. Senki máshoz, csak Lorsanhoz, mikor átölelték egymást, mikor megcsókolták egymást. Az jó volt, édes és finom, nem volt benne semmi félelmetes, semmi taszító.
Ahogy abban sincs, hogy az elf most könnyed ujjakkal simogatja, a karját, a combját. Nitta nem gondolkodik, csak érez, és ez jó, és helyénvaló, és ő is meg akarja simogatni a másikat.
Jobb kezének ujjai könnyedén futnak végig Lorsan kulcscsontján, apró csókot lehel a férfi nyaka oldalára.*

5622. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-23 20:47:16
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Lorsan és Nitta//

* Végtére is, Nitta nemesi származású, biztosan találkozott sok ilyen alakkal. Viszont a lány elbeszéléseiből, na meg amúgy is, sejti jó, hogy Nitta maga nem ilyen. Hiszen ő már gyerekként is mászott fára. Ő biztos nem bőgött, ha "bibis" lett a lába. Legfeljebb csak egy kicsit. Csak ez, most valahogy nem érdekli. Nitta szép és kedves lány, igen, és még főzni is tud. Sorra lepi meg apróságokkal és most még az is kiderül, hogy a vállából is ki tudja gyúrni a fáradtságot. Mindent talán így sem fog tudni elfeledni, ahogy Nittával sem fog tudni mindent elfeledtetni, de legalább megpróbálják. Ezért is öleli most magához a lányt, hirtelen ötlettől vezérelve. Vagy talán csak úgy jött az egész? Maga sem tudja és nem is fontos, csak az, hogy Nitta hozzá bújik. Ahogy hozzá bújik. Lassan mozdul balja és Nitta kezét simogatja vele. Csak mint egy kis madár szárnyának suhogása. Újabb kalandor lépésre szánja magát, hiszen Nitta eddig sem húzódott el tőle. Jobb kezének ujjai már a lány combján simítanak végig, még mindig inkább bizonytalanul. Kíváncsin. Apránként majd tovább merészkedik és csak kiderül, hogy Nitta hol húzza meg a határt. *

5621. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-10-22 20:29:01
 ÚJ
>Csibész Calirena avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*A kovács felől érkezik viszonylag gyors léptekkel. Nem kívánta megmagyarázni az inasnak, miért jött el ilyen hamar, nem akart neki egy rossz szót is szólni a kiválóan elkészített tőrről. No, meg valószínűleg nem is az inas hibája a túlárazott termék, inkább maga a kovács adja el áron felül. Végül is megteheti, egyedüli híres kovács a városban, biztos rengeteg megrendelése van, és szinte úszik a pénzben. Mondjuk ehhez képest csinálja az üzletet, ami meg pozitív, mert a gazdagok nem szoktak dolgozni, inkább csak költik a sok-sok pénzüket. Vagy legalábbis valami szellemibb munkát szoktak csinálni, hogy eltartsák a családot. Lehet, hogy a háttérben valaki irányítja a kovácsműhelyt, és nem is a kovács az igazi tulajdonos? Erre valószínűleg sosem fog fény derülni, és Csibészt is csak pár gondolat erejéig foglalkoztatja a kérdés, ezért inkább most azzal foglalkozik, merre is tovább. Elérte az erdőt, ami nagyjából célja volt, mármint a természet. Keresni kéne valami olyan helyet, ahol picit megpihenhet, leülhet és gondolkodhat. Erre mondjuk a legjobb megoldás az erdőszéli tisztás. Úgyis már viszonylag rég járt arra, és az ottani virágok, friss levegő nagyot jót tesz mindenkinek. Plusz nem a városban van, így addig sincs szem előtt a csibészségeivel, hanem inkább elvonul, így ha keresik sem találják. Ami a foglalkozását tekintve nem egy hátrányos dolog, meg kell hagyni.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257