//Reszkessetek, favágók!//
/Eris/
*Harald végre elégedetten dőlhetne hátra, mikor is a szőkeség paprját alá iratja, ám szerencsétlen öregnek még mindig nem adatik meg ez a lehetőség. Egy újabb fehérnép lép be a sátorba, ez azonban ha nem is szöges ellentéte az előzőnek, de első ránézésre sokban különbözik tőle.*
- Hát... *haboz egy pillanatra az öreg, mert ugyan mit érhet egy nő a harcszíntéren? Természetesen Harald nem harcos, s a kocsmai verekedéseken kívül nem is volt része harcban, így joggal gondolhatja, hogy a nők aligha kardforgatásra születtek. Na midnegy is, elég anyni, hogy az írnoki munkát már "eladta", így vagy elküldi ezt a vörös démont, vagy pedig megadja amit kíván: munkát, mint zsoldos.* ami azt illeti van. Bevallom önnek, hogy nem alkalmaznám a munkára, ha nem tudnám, hogy csupán pár vadtól ijedtek meg ezek a léhűtők.
*Harald már sokat törte a fejét, hogy miért ilyen gyávák ezek az emberek, de csak arra tud gondolni, hogy nyilván az időt akarták húzni, elvégre ők is napokra kapják a bérüket. Valószínűleg az egész munkamegtagadás dolog nem is igazán a hiányos - de valójában indokolatlan - védelmeztetésükön alapult, hanem csak a munkakedv hiányán. Ezt persze meg is tudja érteni, elvégre a fejfájás kóros lett a táborban.*
- Előbb Miront kell megtalálnia, aki beosztja egy csoportba, de ne sértődjön meg, hogyha nem fogja jó szemmel nézni egy nő megjelenését. Ezek után pedig Wront, aki majd a másik női jelentkező mellé fogja beosztani. Apropó másik nő, *mutat Elanie után* maga is számíthat a magára szegeződő férfi tekintetekre, amik élve felfalnák. Hiába, ők is csak emberek. Ha mindez nem zavarja, úgy ezt írja alá *tolja elé a szerződést*
/Abel, Crangough, Theraxin/
- A sátrak hozzávalóit ott találjátok *mutat egy kupacra Miron*, és azt javaslom, hogy mielőbb állítsátok föl. A csoportotok valószínűleg csak a holnapi nap folyamán fog munkába állni. Ma ugyan elindult egy kisebb csapat, de ők csak körbejárják a helyet, ahol a holtakat találták. Bár nem tudom minek, már egyszer töviről-heygire átnéztünk az erdő azon részét.
- Hogy érted, hogy hányas csoportban? * néz értetlenül Theraxinra* Nincsenek számok, de Aldist volt a csoport vezetője. Mellesleg ő volt az egyetlen túlélő, akit az orvosi sátorban kezelnek. Azaz csak etetnek, meg mosdatnak, mert semmit nem javul az állapota. Megbomlott az elméje, tundiillik * azzal tenyerét elhúzza párszor az arca előtt, hogy ezzel is nyomatékosítsa, mondandóját.*
- Nos, hát dióhéjban ennyit kéne tudnotok, vagy ha kifejeltettem valamit, arra majd időközben rájöttök. Még találkozunk *azzal int nekik, s visszaindul a tábor központjába.*
/Sorrend mindegy, így akár Elanie is odavezetheti Erist a szálláshoz, feltéve ha utóbbi nem találja meg Wront, illetve ha előbbi felébred addig/