Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 235 (4681. - 4700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4700. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 23:05:04
 ÚJ
>Isurii Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

*Nem tud könnyen napirendre térni a történtek felett, ami azt illeti adott egy esélyt a maga részéről. Miként és hogyan él vele a férfi, az nem az ő dolga, de ha tudná miként vélekedik a korábbiakról, akkor végtelenül önzőnek tartaná. Amíg Isurii azon van, hogy a másikat megfejtse és megértse, addig Khan csak saját -általa kitalált és elképzelt- helyzetén kesereg. Fel sem merül benne, hogy nem csak saját, hanem mások tetteinek, reakcióinak is komoly oka lehet, melyek megfejtésre, megoldásra várnak, s ez a feladat tartozna a partnerre.
Ez az a pont, ahol nincs mit tenni. Egyrészről azért, mert a gondolatolvasás képességét ugyan birtokolja, visszaélni vele nem kíván jelen helyzetben, másrészről azért, mert ha a feje tetejére áll sem fog megváltozni a másik gondolkodásának módja, pedig csak ez az egyetlen állandó pont Khan számos "bukásainak" esetében.
Nem sokkal a fiúk után érkezik ő is a tisztásra. Tekintetével hamar megtalálja a többieket, egyébként úgy fest mindenkinek akad társasága, ami jó. Bűntudat nélkül csapódhat övéihez, de nem szól. Esetleg visszamosolyog arra aki rá pillant, de nem kezdeményez beszélgetést. Várja a döntést, bár a helyezések elég egyértelműek.*

4699. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 22:56:48
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Lovaggyűjtögetés és többiek//

*Visszatértek hát és Khant is leszállította, ahogy azt Kagan kérte. Megkapják a továbbiakra szóló utasításokat is, melyet az emberóriás csak egy biccentéssel fogad.
Neki semmi kedve már maradni, és bármennyire is úgy tűnik, egyáltalán nem a veresége az oka. Igen, vereséget szenvedett egy nővel szemben... egy gyakorlóharcban, gyakorlófegyverekkel.
Sokkal inkább volna kedve Janenel elütni az időt. Fogalma sincs róla, hogy a vezér és a kócos félvér miről beszélgettek, hogy milyen gondolatok foglalkoztatják most őket. Csak annyit lát mindebből, hogy Janemita kicsit gondterhelt, de ezt betudja annak, hogy miatta aggódik, vagy ilyesmi. Sok nővel volt dolga életében, de sosem tudott a fejükben olvasni, ezért nem is próbálja inkább.*
- Minden rendben?
*Kérdi halkan, kedvesen, ahogy karjaiba zárja a lányt, gyengéd csókot adva a kócos tincsek közé.*
-Miről beszélgettetek?
*Kérdi lenézve rá, naparany tekintetében a mosoly árnyékával. Jobb szeretne félrevonulni a sokaságtól, kezdi kikezdeni a türelmét a sok ember és a nyüzsgés. Egy ideig élvezi a figyelmet, de egy idő után idegesítővé válik a számára.*

4698. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 22:50:24
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Mindenki//

-Legalább lenne egy társa a hölgyemények. *mondja Moon-nak, és nagyjából van is elképzelése, micsoda szerzet lehet az a nő, aki a trubadúrhoz hasonló udvari bolond szerepkört tölt be időnként.*
-Én is kíváncsian várom. *mondja a díjkiosztásra, már nagyon várja, hátha mégis csak kap ő is valami jutalmat. A bárdot nem kell nagyon győzködni, gyorsan magához is veszi az üveget, a mágus pedig nem sietteti, hagy igyon nyugodtan nehogy kiszáradjon. Azon nem gondolkozik milyen zenét szeretne hallani, de mivel ilyen szép számban összegyűlt itt a jó nép, valami vidám kellene, amire lehetne még akár táncolni is.*
-Már hogy haragudna. *mondja Moon-nak ismét nevetve, mikor odalép vissza hozzá, a következő pillanatban pedig a hang irányába fordul, mert valaki megszólítja őket. Mivel ős is ott áll a mélységi mellett, Nadae hangjára ő is odafordul, aztán vissza a többiek felé. Legfeljebb egyet biccent felé, ha tekintetük találkozik, amennyiben nem, akkor még ennyit sem tesz. Megy a szurkálódás a jelenlévők között, de ebből a mágus teljes mértékben kimarad, még csak kontaktust sem vesz fel senkivel, nehogy valaki azt érezze azzal pártolja, vagy elutasítja őt. A macskák pedig még inkább hidegen hagyják, és ez valószínűleg nem is fog változni. Azonban mindenki legnagyobb meglepetésére Worenth lehet az első, aki odalép a bárdhoz, aki bemutatkozást kért a kis társaságtól.*
-Worenth vagyok, a hölgy aki a bort hozta pedig Moonxylwery kisasszony. És a te neved? *érdeklődik a mágus, majd mosolyogni kezd.*
-Valaki biztosan fog tudni neked szállást biztosítani. *néz hátra, hogy Moon közben megérkezik e, vagy még beszélget a másik nővel. Moon talán fel tud ajánlani a Kúriában egy kis menedéket, hogy tető legyen a bárd feje felett. Bár elázni biztosan nem fog, az a veszély már nem fenyegeti.*

4697. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 21:19:11
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Nerilil, Draech, Zef, Moon, Worenth//

*A kis vakarék csak nem bírja ki, s csak továbbra is szájal. Érzi a késztetést, hogy társnőjéhez hasonlóan gyermeki viselkedéssel ajándékozza meg a csöppnyi vakarcsot. Ám ennek nem fog most engedi, hiszen ezzel csak az ő szintjére süllyedne le. Inkább taktikát vált, hogy mihamarabb megszabaduljon tőle. Lehajol Zefhez, majd orcájába csíp bele, miközben széles vigyort villant fel.*
- Ugyan már Vakarék, nem kell hazudnod. Főleg nem nekem. Valld csak be, hogy annyira megkedveltél, hogy nem tudsz tőlem elszakadni. Hidd el nem te lennél az első. Vannak, akik az értem szüntelen égő szerelmüket úgy csillapítják, hogy a mélybe vetik magukat.
*Röhögi el magát, kezével még kissé tán erősebben is, de megpaskolja az arcát, majd felegyenesedik. Eközben Nerilil úgy tűnik, hogy parancsának eleget tesz, s a kis dögöt is távol tartja tőle. Így már megnyugszik, bár az alantas dögben továbbra sem bízik. A macskák csak a bajt hozzák, főleg ha egy hajón vannak. Megesznek, s megrongálnak mindent, különösképpen a köteleket. Azokat a dögöket, az tengerek haragvó istenei hozták a világra, és épp a saját fajai ellen. A tengeren élőket bosszulja meg így, mert azok nem méltóképpen viseltetnek iránta.
S mily igaza is van…
Amíg a szájalkodás megy a két „férfi” között, addig csak sután nézelődik. Néha-néha beleharap az almájába, s hangosa ropogtatja azt, nyitott szájjal,minek köszönhetően, az alma lédús nedve minden irányba árad. Számára ez a szájaskodás unalmas, s ennek ha hangot nem is, de tetteivel adja értésre. Szemeit szüntelen forgatja hol jobbról balra, majd balról jobbra. Bal lábával is türelmetlenül dobol. Már épp közbeszólna, hogy nem tudnák-e befejezni, mikor a – ezek szerint félelf – férfi egyre undorodva néz, sőt beszél is hozzá. A hallottakra csak szélesre vonja ajkait.*
- Miért egy bárd nem kötnek mindent, még érdektelen információt, vadidegeneknek orrára? *Kérdez vissza. Nem tehet róla, most teljes nyeregbe érzi magát, s bizony úgy is tudja, hogy ezzel nehéz vitatkozni. Hiszen mi is egy feladata egy éneklő, hangszerét pengető személynek? Naná, hogy történeteket meséljen, s azokat kiszínesítve adja elő a tisztelt érdeklődöknek. Ha lennének már itt, rajtuk kívül
A sértésnek szánt mondatra, meg csak tovább vigyorodik. Bizony ő másképp működik, mint a legtöbb embert. A bókok helyett, inkább a sértéseket veszi dicséretnek, ezzel is bizonyítva magának, hogy a mai nap sem ok nélkül kelt fel.
Bár a mai nap nem. Talált magának, vagy inkább maguknak egy újabb, páratlan teremtményt, kit a sötét világ legeldugottabb rejtelmeibe is beavathatnak. Még akkor is, ha az illető egy macskával játszik jelenleg. No meg, a kis Vakaréknak teszi magát. Fejét félrehajtva szemléli a röpke színjátékot, s vigyora szinte nem törölhető le képéről. Egyre jobban tudatosul benne, hogy a régi ismeretség milyen hasznos lesz számukra. S reméli, hogy ez kölcsönös is lesz. Persze a kis apró fiúcskának sem kell több, s megtalálta az újabb alanyt, akin szívhatja a vért.
~Szúnyog… Nem is rossz… ~
Emeli szájához a rumos üveget, hogy egy újabb kortyot igyon. Visszakasztva az üveget az övére eszi meg az alma maradékát. A csutkát a háta mögé dobja el, egy egyszerű csuklómozdulattal. Nem is tekint oda, hogy eltalál e valamit. Egy hang jelzi ezt. Egy hőbörgő férfi indul meg feléjük, de a lány, csak fejét hátrafordítva, szemeit összehúzva néz az idegenre. Majd vissza előre, nem kíván a városi porral társalogni.
Ám mire visszatekint, addigra bővült apró kis társulásuk, egy nővel, s egy férfivel. De inkább a nő vonja magára a figyelmet, vagyis inkább annak a grafitbőre. Mintha ma már látta volna a nőt valahol. Emlékeibe kutakodva, immár hamar rátalál a válaszra. Máris rokonszenves lesz a nő felé, noha nem csak ezért. Hanem mert mélységi, s mint olyan, a sztereotípiák rabja. Vagyis számára egy mélységi egyenlő a gonosz, s elfajzott lelkekkel.*
- Csak nem a mágusharc egyik résztvevőjéhez van szerencsém? *Üdvözli az obszidián bőrű nőt, vigyorogva.* - Gratulálok, a… *Győzelemhez nem, mert nem nyerte meg, bár…* - a letaroló eredményért.
*A férfival szinte nem is foglalkozik, de ez jelenleg szakmai ártalom. Közvetlensége persze mással is párosul. Mivel az előítéletek rabjai, ezért joggal – vagy jogtalanul – gondolja úgy, hogy a sötétbőrűek is olyanok, mint a hegyes fülű, ám világosabb társaik. Mégpedig, hogy mindenki rokona mindenkinek. Bár épp a reggeli napfényben világosította fel a vakarcs, hogy ez nem igaz, ettől a hiszemtől mégsem tud szabadulni. S mégis milyen felüdülés lehet, hogy a Szukafattya egyik rokonával állhat szemtől szembe. Bár a belezés, s a bőrének takarónak való használatára még tulajdon testvére sem érzett oly késztetést, hogy mindannyiuk vérét vegye, mégis egy újabb kapcsolat, még egy mélységi között csak kedvező lehet számára.*
- Kegyed talán ennek a városnak a lakója?

4696. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 21:05:45
 ÚJ
>Ágrólszakadt Janemita avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Lovaggyűjtögetés és többiek//

*Etheának a jelek szerint megtetszett Taitos botja és ötlete, miszerint a roppant kényelmes köpenykéjéről sokkal kellemesebb nézni az egymást csépelő harcosokat. A pást felé pillog maga is, hogy megnézze elkezdődött-e már a döntő. Hát nem.
A lány éneke neki személy szerint tetszik, Taitos botját viszont nem akarja még egyszer megemlíteni. Így mikor Vezére közli vele, hogy ő még botra kerülhet, csak legyint. A kis Zöldfülű végül a harcosnőt csalja el körükből, ami azért hoz némi megnyugvást a félvérnek.
Miközben Kagan mormogó hangját hallgatja, úgy néz fel kékjeivel, mintha most ölték volna meg a hörcsögét. Fogalma sincs, mit vár tőle a Vezér. Ne álljon szóba többet a lovaggal? Vagy azzal van a baj, hogy félvérként nem tud gyermeket adni neki? Egy biztos, észben kell tartani a Hadúr szavait.*
-Minden szív könnyen sérthető, ami megnyílik. *Mondja ugyanúgy lehalkítva hangját, ahogy a férfi.* -Vigyázni fogok, Vezérem.
*Kagan hamar megnyugtatja azzal, hogy mindig van remény. Elmosolyodik ugyan, de gondolatai még mindig Gabrien körül cikáznak. Tekintetén látszik némi gondterheltség, de próbálja palástolni belső nyűgjét. Majd valahogy megoldja később, most nincs helye a problémaelemzésnek.
Mikor a rókaképű kóbor lovag és az emberóriás visszatérnek remélhetőleg Isurii társaságában, boldog mosollyal fogadja őket. Gabrienhez lép, majd megfogva a felé nyújtott kezet konkrétan betakarózik vele.*

4695. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 20:22:27
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Lovaggyűjtögetés és többiek//

*Nagy nehezen túlteszi magát a botos viccen, már ha vicc az, aztán Janemita felé kapja a fejét.*
- De te még botra kerülhetsz, vigyázz! *mordul oda barátságosan, miközben kinyújtózik, hogy kiropogtassa derekát. Az, hogy a kolosszus Gabrien Chor'Un nem trubadúr, az igen valószínű; olyannyira, hogy szót sem érdemel. Szavait halkra fogja, mert nem akarja megosztani a fél ünnepséggel.*
- A harcos szíve egyszerű, mégis könnyen sérthető dolog. Megsérthető szóval, tettel, oly könnyen, ahogy a por leverhető a lepke szárnyáról. *dörmögi halkan, miközben hallja, hogy Ethea énekelgetni kezd.*
~ Megjegyezni: Ethea nem kaphat pálinkát. ~ *az apróságok fontosak lehetnek.*
- És a sértett szívű harcos veszedelmes, egyszerre kiszámítható és kiszámíthatatlan. Nekem viszont erős szívű, állhatatos lovagokra van szükséges. *szavait Taitos vicce szakítja meg, amit egy vigyorral honorál.*
- Ismertem a viccet, de azért jó volt. Heh. *hogy Janemitával a beszélgetést mégsem folytatja, annak egy oka van: Khan és Gabrien feltűnnek a színen, és kicsit kínossá teszik a témát. Rákacsint Janemitára, utolsó mondatával zárva a témát.*
- De mindig van remény. *aztán fél lépéssel Gabrienék felé mozdul.*
- Remek. Megvárjuk a tusa végét, meg a díjosztásokat, ha lesz ilyen, aztán visszatérünk Amon Ruadhra. Dolgunk akad, nem kevés, uraim. És hölgyeim... Moranshe! *fordul a szokatlanul csendes lovaglányhoz.*
- Minden rendben?

4694. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 20:15:50
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

//Elyne, Kalisthe, Dayria, Argus//

* Nem kell Elyne nek sem kétszer mondani, már indítja is lépteit a mágus és társaságának irányába. Menet közben még érkezik néhány kérdés a lánytól mire a fiú válaszol is, szépen sorban. *
- A templomot a piactéren találod, magas fekete tornyait messziről kiszúrni, nem fogod eltéveszteni.
* A kérdésére adott válasz várható volt, nincs túl sok terve a másiknak, lesz ahogy lesz. Aprót bólint csupán elfogadva a másik döntését. Végtére is sosem tudni mit hoz a holnap. A mágia tanulás pedig egy jó kiinduló pont lehet. Majd kiderül. Haladás közben, kialakul a döntő küzdelem sorsa is. A vörös hajú lány küzd meg egy harcossal, az egyikkel a déli erődből. ~ hm ~ Mélázik el, kíváncsian várja majd a fejleményeket. Végül húgának hangja téríti vissza tekintetét az eredeti cél felé. Argushoz és a körötte álló két nőhöz szól, köszönti őket. Fülét nem kerüli el Argus érdekes kis mondata a Fekete sereg szívevési szokásairól. *
- Való igaz Argus mester.
* Szólítja meg még két lépés között a mágust mikor már igen közel járnak. *
- Az ellenség sosem láthatott egy elesett Fekete Légióst sem. Mintha csak szőrén szálán tűntek volna el a testek.
* Egészíti ki a "legendát" minek így már több a valóság alapja, valóban így volt. Elrettentés és pszichológiai hadviselés. Persze maradjanak csak meg a legendák a fejekben, a stratégák meséi nem ide valók, meg aztán ez a kis kiegészítés tán még jobban rájátszik majd Argus mester rémtörténetére, bár tény, van valóság alapja, csak épp más irányban kell keresni. Arcán nem sok érzelem látszik, tán még ez is rájátszik a történetre ami épp kapóra jöhet a mágusnak.

Húga bemutatkozik és a két ismeretlen nő is, a fiú feléjük fordul s ha már ők is bemutatkoztak akkor ő sem lesz rest. Csalódás vagy sem, de valóban nem érkezik az a bizonyos kézcsók, csupán egy rövid fejhajtás a két nő felé majd röviden válaszol. *
- Darel
* Mondja röviden. Majd ismét a mágushoz fordul. *
- Igazán, látványos volt.
* Mosolyodik el parányit, még szeme előtt táncol a jelenet ahogy a mágus letarolja a törékeny alkatú mélységit, meg persze Elyne nevetésétől összesírt ingujja is ideiglenes emlékként él benne.
Ellentétben húgával ő nem kér elnézést zavarásért, nem az a fajta, majd ha zavar szólnak neki aztán tovább áll.
Az egyikük Elenith néven mutatkozik be, valami nemes ház leánya lehet. Feltett kérdésére pedig nem marad el a válasz sem. *
- Igen, mondhatni gyerekkori ismerősei.
- Nos, azt hiszen a letaglózó jelző jobban illik rá.
* Jegyzi meg viccesen a lány kijelentésére válaszul.
Nehéz volna behatárolni a fiút, ruházata egyszerű fehér posztó ingből áll, melynek újját feltűrve hordja most. Felette fekete bőr mellény, barna bőrnadrág és egy szintén barna gyaloglócsizma látszik még rajta. Látványra egyetlen dolog árulkodik foglalkozásáról, a hátán lévő termetes kard, míves darab a hozzáértők számára bizonyára könnyen felismerhető. A kicsit belátóbbak számára más is árulkodhat: szálfaegyenes állás, szinte rezzenéstelen, szoborszerű arc, melyen ritkán látni bármi mimikát.
Nem is szól egyelőre, hiszen még is csak belecsöppentek egy beszélgetésbe, egyelőre némán várja a beszélgetés tovább folyását, meg persze Argus reakcióit. A háttérben pedig a döntő előkészületei zajlanak. Nos ezt majd bizony megnézi magának, kíváncsi a végeredményre. De az még a jövő zenéje. *

4693. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 19:41:35
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

*Visszatérnek hát az erdőbe, ahol a Tavaszünnep mulatsága zajlik, s immáron a tömegben a városiakat kerülgetve - vagy éppen azok kerülgetvén őket - a thargok felé tartanak. Ki akarna szembekerülni két felfegyverzett, rosszkedvű alakkal.
Mindketten komorak, a kolosszus mindenképpen, sötét gondolatok felhőzik homlokát.*
- Mire gondolsz?
*Kérdi kurtán a rókaképű kijelentésére. Mindketten távolról érkeztek, nem ez a vidék az otthonuk, de egyiküknek sincs különösebben rossz dolga. Otthonra és társakra leltek, van tető a fejük felett és étel a gyomrukban.*
- Ne vedd olyan komolyan a dolgokat, testvér.
*Torpan meg, majd fordul szembe a gesztenyeszín hajú lovaggal. Nem testvérek, legalábbis vér szerint nem, de vannak kötelékek, melyek ugyanúgy összekötnek, mint a vér életeken és sorsokon túl is.
Az élet két irányából érkeztek, teljesen más utat jártak be, de sorsuk fonalát - ismeretlen okból - összekötötték az Istenek. A hósörényű ugyanúgy rábízná az életét, ahogy Khan is rábízahatná a sajátját.*
- Nyugodj meg és várj, és végül sokkal tisztábban fogod látni a dolgokat.
*A kolosszus ritkán beszél, akkor se sokáig fűzi szavai fonalát, talán ennyit még sohasem beszélt a férfivel. Főleg nem ilyen témában.
Miután elmondta, amit akart, egy sokatmondó pillantással végignéz barátján, a hóhajú sokkal többet lát a férfiben, mint az ő maga gondolná. Még egy kurta biccentés és fordul is, hogy folytassa útját vissza Kaganékhoz.*
- Itt vagyunk.
*Morogja, amikor visszérnek a vezérhez és a többiekhez. Mióta elment, eléggé lehiggadt ahhoz, hogy ne legyen vele gond, ha másért nem, legalább ezért megérte a kiruccanás.
Janemita felé lép, halovány mosollyal, majd kezét nyújtja neki, hogy maga mellé kérje a kócos félvért.*

4692. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 19:23:31
 ÚJ
>Motur Laesak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

* Csak érintőlegesen halad át az erdőn, melybe belépni is alig mer. Tipikusan nem sorolható a bátorság mintaképei közé, de a blöffre képes, sőt. Lévén elővigyázatos személyiség nagyon fontosnak tartja, hogy akárhol is jár, biztosan felméri a terepet, kiismeri, hogy a meglepetés szikrái ki ne pattanhassanak tokjukból.
Ilyen szemlélettel sétál az erdőben is, folyton körülnéz, hogy semmi se lephesse meg. Hiába nem a lombkoronaszinten csicsergő madarak, izgő mozgó teremtmények miatt aggódik, szemét a horizonton tartja, habár sokat nem lát a messzeségbe.
Mielőtt továbbállna előbb felméri az ösvény, út minőségét, mely egy kereskedelmi útvonal táptalaja lehet.*

4691. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 19:11:18
 ÚJ
>Khan Lero avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

*Isurii kérdésére már nem felel, mert úgy érzi, hogy többé nem veszik komolyan. Emellett Gabrien is megjelent, őelőtte pedig még kevésbé szeretné megmutatni azt a ritkán látott arcot. A Thargodar lánynak fejet csóvál, és egyúttal tudomásul veszi azt is, hogy nem lehet többé helye ilyen jellegű párbeszédnek kettejük között. Próbát tett és belebukott.*
~ Mint mindig. ~
*Marad hát az, aki eddig is volt mások szemében. A bízhatatlan és kibírhatatlan, aranyra éhes zsoldos, aki a sajátján kívül más hangot nem szeret és olyan nemtörődöm közönnyel beszél emberéletekről mint más az idei termésátlagról.
Ha most a választás az ő kezében lenne, fogná gebéjét és Amonnak fordítva visszaindulna a kopár fennsíkra. Az út során ideje és tere is lenne hozzá, hogy számot vessen a közelmúlttal. Kirostálni a hibákat és felhaszálni őket saját okulására. De Gabrien egyértelmű és elodázhatatlan parancsot hozott Kagantól. Olyat, ami még az olyan fafejű bérkardok számára is érthető, mint Khan. Bármit is akarjon tőlük a vezér, most nem fogadna el kifogásokat távolmaradásra.*
~ Én és a nagy pofám. ~
*Oldalvást Isuriira tekint. A lányban legfrissebb ballépését látja anyagi formájában. Hasonló vétségért a harcos általában az életével fizet a csatamezőn és ahogy a másik is fogalmazott, közöttük csak az ilyen ünnepek alkalmával képes megtelepedni a békesség. Maholnap a sátrakat elbontják és ők újra emlékezni fognak identitásukra: hogy honnan jöttek, kit szolgálnak, s hogy a gyengékkel hogyan bánnak.
A fehér hajú embermonstrum mellett visszatér ő is a küzdelmek színterére, ahová Kagan rendelte őket.*
- Nem nekem való vidék ez.

4690. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 18:52:43
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Dyntina//

- Persze. *Mosolyog továbbra is barátságosan a lányra, majd félrehajtott fejjel figyeli, ahogy amaz megissza az utolsó korty vizét. Nem aggódik, látott erre árusokat, majd vesz nálunk pár aranyért, hogy újra feltöltse kulacsát. Úgy tűnik, hogy az utolsó meccse a lánynak igazán kemény lesz. Tán szorosabb is lesz, mint amilyen nekik volt. S ez számára teljes izgalommal jár. Már várja, hogy láthassa, ki is az ünnep legjobb harcosa.*
- Ilyen fontos számodra az a rum? *Teszi fel tétován a kérdést. Elég sűrűn emlegeti Dyntina, s bár nemrég mondta el, hogy miből is készül, s hogy az milyen finom, valahogy nem tudja elképzelni, hogy ennyire ízletes legyen, hogy csak arra tudjon gondolni. Ám a feltételezés egy meleg mosolyt fakaszt az orcájára.*
- Nem tervezek sehova sem menni, amíg a harc véget nem ér. Utána meg legfeljebb a városba fogok tartani. Kíváncsi vagyok valaminek, s utána akarok annak járni.
*Magyarázza nyugodt hangon a lánynak. Továbbra csak félrehajtott fejjel figyeli Dyntina ténykedését. Majd kószán pillant a pást felé. Nemsokára mennie kell, hogy megmérkőzzön. Majd az újabb társaság felé néz, majd újra vissza a lányra. Lám úgy tűnik, egy közös vonásuk is akad.*
- Oh… *Fűz hozzá ennyit, de nem hajtja tovább a kíváncsiság. Tudja jól, hogy vannak dolgok, melyek nem tartoznak rá. S jelenleg nem is firtatja azokat, vannak dolgok, amik jobban érdekli őt.
S emiatti lelkesedését nyomban próbálják is letörni. Nem zavarja, rögtön vissza vesz hangjából, s már nyugodtabban is ül, nem pattog, ám a szemei még mindig csillognak, úgy tekint rá Dyntinára. Egy kalóz, egy vérbeli kalózzal ül szemközt. Azt hitte, hogy eddig ilyen csak a mesékben volt, hogy azok nincsenek is. Vagy ha igen, a Kikötő zegzugos utcáin, a krimókba, vagy épp a dokkokon dülöngélnek. Bár azt sose értette, hogy miért dülöngnek, de ezt a részletet sosem firtatta. De a kalandok, amiket átélnek, s részt vesznek. Azok, azok…
Még a mondandó sem töri le lelkesedését a dolog iránt. Mindig is saját tapasztalataira hagyatkozott, s hiába mondták neki, hogy egy dolog nem jó. Azt csak akkor hitte el, amikor maga is átélte.*
- Sins? *Suttogja, szinte elhaló csodálattal a nevet. Majd akaratlanul is a másik kettőre néz, akik a rumot lopták el.* - És ők? *Néz előbb a két hölgyre, majd vissza Dyntire.*
- S milyen kalandokban vettél részt?
*De azokat, máris hallja, ám a mesék most rövidek. Nem olyan hosszúak, s színesek, mint a Tatáé, de senki sem mesélhet ugyanúgy, nem?
A kérdésre, amit kapott, már épp válaszolna, de akkor újra oldalra tekint.*
- Azt hiszem, hogy erre már nincs idő válaszolnom. *Fordul vissza mosolyogva a lányra, majd lassan áll fel. Kezét nyújtja Dyntinának, hogy segítse a felállásba.* - Sok sikert az utolsó harcban. *Mosolyodik el kedvesen.*

4689. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 16:55:51
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Galmin, Aiwey//

*Valójában nem az a kérdés, hogy érti-e, hanem hogy akarja-e értelmezni, és ha ez eddig még kétséges is volt, mostanra igazán egyértelművé vált.*
- Attól, hogy neked szent, még mindig egy fegyver. Még ha hiszel is benne, hogy madár vagy, törp maradsz, ahogy a szarvas is képzelheti magát sasnak, de nem fog tudni repülni.
*Sóhajt fel halkan a fiú, igyekszik olyan példával indokolni, amilyet még az agg törp is megérthet. Felvont szemöldökkel pillant fel a férfira, majd elvigyorodik.*
- Ugye nem várod, hogy tagadjam?
*Az idegen igazából mintha direkt próbálta volna elhitetni vele, hogy bolond, annyiféle módon alátámasztotta, hogy lassan nehezebb kétségbevonni az állítást, mint mellette érvelni. Talán már a törp sem tudja, melyiket teszi épp.*
- Én egyből megölöm, te pedig hagyod szenvedni, mielőtt levadásznád. Ezek tények, nem igazán számít, hogy mit gondolsz mögéjük, vagy mivel próbálod magyarázni, amit teszel...
*A fiú csak megrázza a fejét, hiszen sokszor hallott már a hitük által elvakított természetkárók kegyetlenségéről, ők észre sem veszik, ami a józan gondolkodók számára egyértelmű.*
- Hát így már nehéz is volna...
*Zef felemelkedik a bokor mögül, íját pedig hátára illeszti, már egyetlen pillantást sem vetve a szarvasokra, még hallja, ahogy futásnak erednek háta mögött. Szendvtelen arccal nézi, ahogy a törp elcsörtet a fenyves irányába, majd az égre tekint, a levegőbe szagol. Hacsak nem téved, hamarosan esni fog. Megnyugodva szívja magába a levegőt, ugyan a törp kétszer is megzavarta vadászatát, de legalább nem kínzott meg egyetlen állatot sem. Nem is meglepő, hiszen a fajtája sosem értheti meg az erdőt igazán. Az elfek a természet gyermekei, ahogy voltak mindig is, ezt pedig senki sem kérdőjelezheti meg. Még egy darabig áll az aprócska tisztáson, mielőtt elindulna.*

4688. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 16:24:21
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Nadae, Nerilil, Draech, Pocak, Worenth, Moonxylwery//

*Magában nevetgél Belemanie hisztijén, de hiába idegesíti fel magát a lány, ezzel csak még inkább maradásra bírja az elfet. Hiszen természetesen nem véletlenül keresi magának a bajt, a legkedvesebb szórakozása, ha kiszúrhat a lányhoz hasonló pórnéppel.*
- Nyugi, biztos hamar rátok unok. Ami azt illeti, máris untattok.
*Sóhajt fel halkan, fáradtan, cipelve vállán a világ fájdalmait. Nem semmi, miket el nem kell bírnia... és még a pacsirta is képtelen befogni, sőt, még ki is neveti. Na ez vérlázító.*
- Látom, nem nagyon vagy tisztában magaddal... ha azt hiszed, hogy képes volnál a tudtom nélkül a hátam mögé kerülni, akkor nagyon tévedsz. Bár egy magadfajtának nyilván fogalma sincs, milyen lehet tisztavérűnek lenni.
*Öntelt vigyor kúszik fel ajkaira, bár nem teljesen biztos benne, hogy a fattyú megértette a közöttük tátongó szakadék nagyságát... a másik félvér azonban annál inkább értelmesnek tűnik, mintha egyre kisebbé válna Zef sértései nyomán. Na ez a megfelelő reakció. A macskahuszár ezúttal Belemanie-nak esik neki, meg egyszerre persze Zefnek is, de ő már hozzászokott, a kalózt meg nem félti.*
- Egyesek a "józan ész" jelzőt használnák inkább, de a havi baj még mindig jobb, mint a botfül.
*Forgatja meg a szemét, és inkább a másik félvér felé fordul, ám a fiú válasza mintha valami egészen mást hozna elő a fajtalan lányból, az elf kissé meghökkenten pillant fel rá, de nem hátrál, csak nyel egy jó nagyot, ahogy eltűnik az alma egy darabja a leányzó kívánatos... vagy izé, fattyú ajkai közt. Undorító, meg minden, ahogy egyre közelebb kerül, a fiú azon kapja magát, hogy még lélegzetét is visszatartja. Egy rakoncátlan tincse Nerilil játékos ujjai közé kerül, Zef alig észrevehetően hátrál egy pár centit, de a lány elkapja állát, finoman nyitva ki ajkait. A fiúnak tulajdonképpen fogalma sincs, hogy mit kéne tennie, fülei lekonyulnak kissé, és meglehetősen tanácstalanul áll a dologhoz, ám egy váratlan pillanatban megtömik a képét az almával. Ahogy eljut agyáig a csel mivolta, felnevet, beleharap az almába, elrágcsálja a falatot, majd belevigyorog a lány továbbra is közel lévő arcába.*
- A szúnyog jobban tetszene... tudod, örömmel szívom a véred.
*Pimaszul kacsint a lányra, majd összeszűkült tekintete a remekül szórakozó macskahuszárra téved, gúnyosan vigyorodik el.*
- Ha nem tévedek, a jutalmad nálam landolt, fattyú. Mondjuk nem lep meg, hogy a fajtátok nem tart össze...
*Gonosz mosollyal rágcsálja tovább a megszerzett almát, gyönyörködik a káoszban, amelyben jócskán benne van a keze, mikor befut a két ismeretlen, és meglehetősen különös idegen. Ha fajtájának eddigi szennyezői nem volnának elegek, hát itt egy sötétbőrű mása, aki láthatóan az ízlés leghalványabb formájával sem rendelkezik.*
- Nekem aztán elhiheted, hogy nem maradtatok le semmiről.
*Sóhajt fel fáradtan a fiú, hamár kemény munkával sikerült elhallgattatnia a szerencsétlent, nehogy már megint dalra fakasztsák. Mondjuk addig jó, amíg csak a képét tömi, legalább ritkábban szólal fel.*
- Pedig bolondnak jó volna. Még csak meg sem kell erőltetnie magát.
*Vigyorodik el gonoszan, a legkevésbé sem zavartatja magát, ha arról van szó, hogy mások beszélgetésébe kontárkodjék. Tulajdonképpen bármi másnál sem.*
- Egészen visszautasíthatatlan ajánlat.
*Röhög fel a dalnok szálláskeresését illetően, bizonyára csak úgy repkednek majd az ajánlatok a süketülni vágyók táborából... vagy nem.*

4687. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 16:18:19
 ÚJ
>Lélekjáró Galmin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Aiwey, Zef //

- Csak nem érted. Ez egy szent eszköz. Nem fegyver, amivel csak úgy végzek az állattal. Én csapdákkal, és minden egyéb módszerrel szoktam őket mozgásképtelenné tenni. Aztán, befejezem, de nem mint egy vadember hadonászok a késsel.* Mikor pozícióba helyezkednek, még odaszól az elfnek.* Még bolondabb? Eddig is elég bolondnak tartottál, szóval már mélyíteni nem kell a kifejezést. * Már meg se bántják a fiú szavai, hisz' saját maga döntött úgy, hogy nem hasznosítja azt, amit neki a természetjáró törpe elmond. Viszont szemtelensége és a jóindulattal való szembeindulása aggasztó számára. Tapasztalhatja, hogy a kölyökben van tehetség, csak nem használja fel.*
- Szerinted csak játékokról van szó, és úgy véled csak egy barom lehetek, aki rítusok és mindenféle őrült szektás hülyeségek miatt kínoz állatot. Szerinted kettőnk közül melyikőnk vadászik íjjal? Az íj egy destruktív eszköz, ami tönkreteszi szegény állat szívét, ha egyáltalán talál. Ezért vadászok csapdával, hogy az egyetlen sérelem, ami éri a szarvast, az egy szent kés legye, mely azonnal végez vele! Mondjuk valóban helytelen dolog lenne csak ezért feláldozni az Anya egy teremtményét. Én csak a túlélés miatt kaptam el egyet, akkor is néha, a medveszerű ösztönöket követve. * Gondolkozik, és mérlegelni próbálja, hogy mi lehet a helyes döntés, nem csak az Anya, hanem saját érdekében is.* - Nem vadászok ma. Inkább halok éhen. * Mondja, majd elindul Aiwey irányába, habár még nem is tudja, hogy ott van. De később megpillantja őt is.*

4686. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 15:05:21
 ÚJ
>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//

*Vagyis pusztán lehetőséget kap a jóvá tételre, és Svir nem feledi ilyen könnyedén előző baklövését. Mit is tehetne? Természetesen elfogadja, hisz ő ígérte, hogy bármit, és más lehetősége nem igen van. Ha tudná Svir hogy ezen szavaival most visszaadta a tündér minden reményét, s elhintette az odaadó szeretet magvait lelkében talán háromszor is meggondolta volna, hogy efféle helyzetbe bonyolódjon.*
-Hozom perce.
*Hangzik a gyors, szolgalelkű felelet.*
-Köcönöm.
*Azzal szédeleg el máris, hogy a Pegazusban arcot mosson, szájat öblögessen, újra sminkeljen, egy sört rendeljen a csapostól (Mesélő (Ara)) 11 arany ellenében. .
A korsót két marokra fogva, részegen billegve tipeg vissza szerelméhez. Érkezése beletelt jó pár percbe, kinézete mindenképp összeszedettebb, csinoskára festett arca jól takarja a férfiasság nyomait, és a hányás szagán is sikerült uralkodnia, haját is újrafésülte, most fonat nélkül, bal oldalon összefogva hullik melle (inkább csak a zsabó) alá, járása még erősen ingatag, ennek köszönhetően Svir sem egy egész, pusztán háromnegyed kupa sört kap, a többi kilötykölődött, szerencsére nem Twini szoknyájára.*
-Teccék Drága. Egy kici kifolyt, cajnálom.
*Horgasztja le fejét bánatosan, majd sietve teszi hozzá, reménykedő pillantásokkal.*
-Ceretnél még valamit?
*Reméli, hogy igen, és reméli azzal is bizonyíthat a férfinek. Akárhogy is Svir sikeresen elérte, hogy egy önkéntes, lelkes, kétes elme, és nem állapotú rabszolgát újítson be.*


4685. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 14:28:13
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

*Úgy találja, hogy a Twini-Rynizz páros sokkal, de sokkal szórakoztatóbb így, mint az italozás előtt, már kezdett megfájdulni a feje tőle, ezért is jó, hogy úgy intézte, hogy most a sötételf feje fájjon az övé helyett is. Kedves dolog Twinitől, hogy most az ő terheit is cipeli – mondjuk az öklendezés után ez a cipelt mennyiség erősen megfogyatkozik.*
- Megbocsátás? Azt még eldöntöm.* Ez a válasza, de azért Twini is érezheti, hogy annyira azért nem nagy a baj, ha Svir még mindig nem hagyta faképnél. Vagy még mindig nem lett volna elég a bosszúból a semmiért? Úgy gondolja, hogy még mindig ez a legizgalmasabb dolog ezen a fesztiválon, ezért még mindig bírja a figyelmét. A fogadóba nem követi kedvesét, csak a pultig kíséri el a fától.*
- Ha már arra mész, hozhatnál egy sört. Hideget, ha lehet*Szól a sötételf után.*

4684. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 14:10:34
 ÚJ
>Aiwey Waynholle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Zef, Galmin//

*Amilyen kíváncsisággal elindul a hangok felé, olyan hirtelenséggel áll is meg. Nem tudhatja, hogy kik, hogy milyen emberek vagy lények járhatnak errefele. Még csak most érkezett, így nem kéne azonnal kalamajkába keverednie. Ráadásul hazájában sem arról volt híres, hogy milyen remekül meg tudja védeni magát... Lehet pont e miatt küldték ide, Arthenior templomába, pedig még csak nem is vonzzák a misztikus kőfalak.
Egyszer úgy is a kíváncsiság lesz a veszte. Mint most, ahogy óvatosan csak azért is tovább lépked, mert érdekli, hogy az, ami ennyire leköthet valakit errefelé. Rhône azonban megint hamarabb veszi észre azt a bizonyos okot. Először csak a fejét forgattja, majd fekete orrával a levegőt szaglászva halkan nyöszörög, s bökdösi Aiwey lábát.*
- Halgass! Css! Maradj csendben!
*Fordul az állat felé, majd mivel Rhône szomorú szemekkel, de abbahagyja a vonyítást, kedvesen végigsimít a hátán.*
- Nyugalom, mindjárt megnézzük, hogy mi van ott!
*Szinte már látja is az alakokat. Lehet túlságosan közel jött, de... a szarvasok látványa teljesen lenyűgözi.*
~Hát ezért viselkedik így Rhône!~
*Nagy szerencse, hogy hallgat rá a kutya, mert ha nem így lenne, most bizony vagy futhatna utána, vagy magyarázkodhatna valakinek, hogy miért rohantak el a pompás állatok. Vajon csak nézik őket vagy vadásznak? Bár ha tippelnie kéne, előbbit mondaná. Távol vannak ugyan tőlük, de egy vadászathoz meglehetősen hangosan viselkednek! Ha viszont téved, azt szívesen megnézné közelebbről!*

4683. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 13:48:13
 ÚJ
>Draech Wardan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
// Sokan//

* A szemei előtt zajló történések kezdenek egyre inkább valami kusza, szürreális színdarabra hajazni, ami egyrészről felettébb szórakoztató, másrészt viszont sanszos, hogy elveszíti a fonalat. Pocak a kalózkülsejű nőcskét igézi csillogó szemeivel, de közben a kis vakaréknak dorombol, még a fél-elf hölgyemény kezei közt is. Közben pedig lassan mindenki az elf törpével vitatkozik. Illetve ő vitatkozik mindenki mással. A dalnok meg pislogva figyel, hol az egyikre- hol a másikra, akkor állapodik csak meg tekintete a kis girnyón, amikor az nyelvét nyújtja felé, s közben a szeme alatti bőrt lehúzva vigyorog felé. Nyilván sértésnek szánja, vagy gúnynak, de kifejezetten vicces így: olyan mint valami jó kedélyű, vízbefúlt zombi, aki megpróbálja kiszedni saját szemgolyóját. Legalábbis a bárdnak valami ilyesmi jut róla hirtelen az eszébe, s kissé röfögő hangon el is neveti magát. *
- A hozzám hasonlók? * Erőltet meglepettséget képére, miután sikerült visszafojtania röhögését. *- Mit takar az, hogy a hozzám hasonlók, kifejtenéd? Ja, hogy a félvérek! * Csap színpadiasan térdére, ám széles mosolya fikarcnyit sem rebben. *- Egy fattyú tán nem tud kupán vágni mondjuk egy méretes husánggal, ha ne adj isten, elővigyázatlanul hátat fordítasz neki?
* Érces hangja továbbra is szórakozottan, kedvesen cseng, a kérdés ellenére sem színezi azt fenyegetés, vagy harag. Pusztán kíváncsiság.
A fejkendős szukára viszont annál komorabban tekint most már. Nagyon morcos a kicsike. A macskaevésre utaló barbár kijelentést a poéta el is engedi a füle mellett, mint hangzatos, de annál alaptalanabb fenyegetést, de hogy őt hazugnak bélyegezzék?! Több a soknál. *
- Attól még hogy nem kötök valamit egy ismeretlen, undok bajkeverő orrára, nem hiszem, hogy hazug volnék, kisasszony. * Veti oda Bélának kissé flegmán *- Kettőtök közül nem tudom, hogy ki az utálatosabb.* Bök fejével az elf fiúcska felé *- Ez valami kórság errefelé? Vagy egyszerre ért el titeket a havi baj? * Eddig próbált komor lenni, szemeit még kissé össze is szűkítette, ám most rajta a sor, hogy vidáman kinyújtsa nyelvét a vakarék felé. *
- Inkább igyunk szerintem, aztán meglátjuk...
* Mielőtt a butykosához nyúlna még elfogyasztaná a megérdemelt almát, ám úgy tűnik azt még mindig nem kapta meg. A bájos hölgy, kihez a dalt intézte, továbbra is Pocakot nyaggatja a hordón, amit persze a bolhás dög készségesen tűr- hol egyik oldalára, hol másikra hemperedik, elnyúlva, mint egy darab fa. A pirosló almák persze ott pihennek a bárdtól alig pár arasznyira, de esze ágában sincs azokból önként elvennie- az hiányozna még, hogy hazug mellett tolvajnak is titulálják! Így csak pislog bambán körbe, míg a fél-elf kisasszony csábosan ringatózva meg nem indul a szájaló kölyök felé.
A poétának tágra nyílnak szemei a kacér érintések láttán, s már nyújtaná magasba a kezét, hogy jelezze, itt ő az, aki az efféle törődést a leginkább kiérdemelte. Dalolt szépen, a vakarék meg csak szájalt, mégis az ő ajka van a nő arcától leheletnyi távolságban. De csalatkoznia nem kell, mégis van igazság: ahogy az alma landol a kitátott szájban, a poéta sem marad el a hangos, vidám tapsolással! *
- Micsoda színjáték, kisasszony, brávó! * Kacsint elismerően *- Még én is elhittem, hogy tényleg lekapja a kis morcost! Bevallom, akkor lettem volna csak féltékeny! Apropó... egy nevet szabadna esetleg?
* Az alma már eszében sincsen, s ideje sincs, hogy arra újra emlékezzen, mert hitelen rájuk köszön egy ismerős, hóhajú egyén. A szürkebőrű nőcske, meg ott van az oldalán a taláros muksó.
Illedelmesen megemeli nekik láthatatlan kalapját, de azt visszamívelni a fejére ideje nincsen, úgy meglepődik a hozzá intézett elismerésen. Rusnya képére felhőtlen derű szökken, s szeme is felcsillan az elébe tett étektől . *
- Végre egy művészetekhez értő, kitűnő ízlésű hölgyemény! Hála az égnek, köszönöm! * Szól ez egyrészt az isteneknek, bárhol is volnának, s szól köszönetképpen a mélységi nősténynek az ételért cserébe. Készségesen, habozás nélkül elveszi a tányért, s mohón kettészakítja az ízletesnek tűnő húsfélét. Az egyik darabkát odanyújtja a még mindig lustálkodó macskának, a másikat pedig nyammogva tömni kezdi a szájába. A macska sem rest, sőt, a hús illatára rögvest felkapja fejét, s morogva tépi ki a cafatot a gazda ujjai közül. Hátat fordít vele a kis csoportnak, lelapul, s mohón falja ő is, néha hátrapillantva, hogy akad-e valaki, aki megkockáztatná elvenni tőle a szaftos falatot. *
- A bort... is... ide...adhatja kedves, nem haragszom meg... érte! * Vigyorog pimaszul a bárd maszatos képpel, s pillant hol a hóhajúra, hol pedig kezében tartott üvegére. Int persze a taláros csókának is, várjék az türelemmel az újabb nótára, most épp ebédidő vala. Majd ha végzett, s ejtőzik cseppet, elképzelhető, hogy újból dalra fakad. *
- Amúgy lassan... bemutatkozhatna mindenki. * Dumál tovább evés közben, egy-egy nagyobb nyeléssel megszakítva mondandóját. *- Meg ajánlhatnának nekem éjszakára szállást...

4682. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-19 10:06:01
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Galmin, Aiwey//

*Zef csak önelégülten elvigyorodik a sértődött megjegyzés hallatán, nem is tartott olyan sokáig megfogyasztani azt a vas türelmet.*
- Ha azt hiszed, magamtól nem találok állatot egy erdőben, bolondabb nem is lehetnél.
*Alapvetően persze sértené büszkeségét egy efféle feltételezés, de egy vén, megtévedt törp véleménye valójában egyáltalán nem számít neki. Mondjuk általában másoké sem. Nem könnyű elérni, hogy Zef komolyan vegyen.*
- Ha neked innét is jó, engem aztán nem háborgat a távolság.
*Vonja meg a vállát, hiszen ilyen távolságból talán még egyszerűbb dolga is volna, a szirt kedvez harcmodorának. Affelől viszont már erős kétségei vannak, hogy innét bárhogyan is hasznosítani tudná magát a férfi.*
- Értem, szóval nem használsz fegyvert... kivéve a fegyvered.
*Zef felvont szemöldökkel fogadja az ellentmondást, majd csak halkan felsóhajt. Mit is várt tőle? Azonban a törp mintha csak tetőzni akarná a sületlenségeket, olyasmit kér tőle, hogy egy pillanatra még Zefnek is elakadnak szavai, döbbenete megfagyasztja ajkait. Ezúttal azonban már némi düh is felkúszik arcára, kellemes kis pír formájában, apró ökleit ökölbe szorítja, szavait összeszorított ajkain át sziszegi.*
- Talán a magadfajtáknak fogalma sincs róla, hogyan is vadászik egy elf, de a tudatlanságod még nem jogosít fel arra, hogy ekkora barom legyél. Ha azt hiszed, hogy a játékaid kedvéért kínozni fogok egy szarvast, akkor jócskán tévedsz, barátom. Előbb teszlek téged mozgásképtelenné.
*Ha pusztán a tekintetével gyilkolhatna, a törp már rég holtan feküdne a porban, és többször nem próbálkozna ráerőltetni ocsmány hitvilágát, de sajnálatos módon erre még Zef sem képes. Íja azonban már annál halálosabb, és fontolgatja használatát. Azonban kizökkenti egy szokatlan hang, amely ugyan nem túl könnyen észrevehető, mégis mintha közeledne. Felmutatja ujját a törpnek, hátha egyszer végre képes lesz csendben maradni, majd figyelmét a hang irányába fordítja.*

4681. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-18 21:35:21
 ÚJ
>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//

*Vége az életének, ez már biztos. Szerelme elhagyta, és persze teljesen jogosan, ráadásul ilyen képtelen helyzetbe hozta magát. Arról már szó se essék, hogy az átkot megtörni sem sikerül. Az már úgyis mindegy. Miért is akarna újra nő lenni, ha Svirt ily csúnyán eltaszította magától. Pedig ő volt az igazi. Ez biztos. Igazából, már annak sincs értelme, hogy felegyenesedjen. Marad hát a pózban, amit az öklendezéshez felvett, immár csak könnyeit eregetve, halkan zokogva, mikor a sötétségből fénysugárként éri a kedves hang. Meglepettségben szipogni is elfelejt. Egyenesedik fel, de marad a fatörzs biztonságot adó közelében, szabad kezével keszkenőjét húzva elő törli meg száját.*
-Hát megbocájtac?
*És sír újra, ezúttal mosolyogva, örömében.*
-Cokkal jobb minden Kedvec, éc kérj bármit, bármit!
*Kulcsolja össze kezét könyörgőn. Ha eddig nem volt szép látvány, hát most, elfolyó sminkkel még úgy sem az.*
-Cak egy pillanat, itt várj.
*Ezzel máris indul, lendületből, részegen, lelkesen még mindig ingatagon járva, vissza a Pegazus felé, honnan egy bő öt percig elő sem kerül.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257