Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Artheniori erdő | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 187 (3721. - 3740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257
3740. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-21 21:08:23
Üzenet elküldve: 2014-12-21 21:08:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Egy szörnyű nap//
*Aokin jól számította most ki és ügyesen eltalálja az ellenfelet aki térdre kényszerül. Viszont a fájdalom átterjed Aokinra is. Hirtelen teljesen összezavarodik a szerzetes. Eddig azt hitte, hogy a nő az ő megsegítésére csinált valamit de, most hirtelen nem érti a helyzetet. A nőnek viszont semmi baja. Felkel és Aokin legnagyobb meglepetésére megcsókolja az egyik férfit. Aokin elszörnyülködik azon ami a szerencsétlennel történik. A szerzetes hirtelen rájön milyen sötét lényt védett. A nő szavai feldühítik őt de, mozdulni sem tud. Pedig tenne egy s mást. Ahogy látja elmenni szégyent érez. Most nagyot tévedett. Ha már képes lesz rá akkor a földet nézve csak egy kérdést tesz fel.*
-Mi volt ő?
*Aokin jól számította most ki és ügyesen eltalálja az ellenfelet aki térdre kényszerül. Viszont a fájdalom átterjed Aokinra is. Hirtelen teljesen összezavarodik a szerzetes. Eddig azt hitte, hogy a nő az ő megsegítésére csinált valamit de, most hirtelen nem érti a helyzetet. A nőnek viszont semmi baja. Felkel és Aokin legnagyobb meglepetésére megcsókolja az egyik férfit. Aokin elszörnyülködik azon ami a szerencsétlennel történik. A szerzetes hirtelen rájön milyen sötét lényt védett. A nő szavai feldühítik őt de, mozdulni sem tud. Pedig tenne egy s mást. Ahogy látja elmenni szégyent érez. Most nagyot tévedett. Ha már képes lesz rá akkor a földet nézve csak egy kérdést tesz fel.*
-Mi volt ő?
3739. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-21 20:04:51
Üzenet elküldve: 2014-12-21 20:04:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Egy szörnyű nap//
//Aokin Uehoshi//
*A szerzetes hamar meglátja a lehetőséget, hogy a többieket kezdi megbénítani a fájdalom. Egy jól irányzót suhintással lesújt a vezérre. Az ütés hatására a vezér elveszti az egyensúlyát, és térdre állva küzd a fájdalom ellen. Ekkor már Aokinon is úrrá lesz a leküzdhetetlenen fájdalom.
Amikor már mindenki mozgásképtelen a fájdalomtól, akkor a nő végre feltápászkodik. Oda lép ahhoz a támadóhoz, aki megpróbálta felöklelni Aoikint. Könnyedén egy kézzel megemeli a férfit, miközben az ordít a fájdalomtól. Lassan oda hajol a férfihoz, és szájon csókolja. A csók közben a férfi valamilyen furcsa mód megnyugszik, s már nem ordít a fájdalomtól, de a csók végén egy pillanat alatt megöregszik, össze aszódik, s porrá omlik, s a nő sebe pedig begyógyul. Amikor végzett akkor a szerzetes elé lép. Nézi pár másodpercig, ahogy szenved, majd megszólal.*
-Nem vagy jó tanítvány. Így inkább itt hagylak ezeknek. *int a fejével a támadók felé.* Mivel megmentetted az életemet, ezért én is megkímélem a tiédet. *kacag fel a nő.*
*Aokin és a támadók is pokoli fájdalmak között nézik végig ahogyan a nő magukra hagyja őket. A fájdalom lassan kezd mindannyiuknál alább hagyni, de addigra a nő már bizonyára messze járhat.*
//Aokin Uehoshi//
*A szerzetes hamar meglátja a lehetőséget, hogy a többieket kezdi megbénítani a fájdalom. Egy jól irányzót suhintással lesújt a vezérre. Az ütés hatására a vezér elveszti az egyensúlyát, és térdre állva küzd a fájdalom ellen. Ekkor már Aokinon is úrrá lesz a leküzdhetetlenen fájdalom.
Amikor már mindenki mozgásképtelen a fájdalomtól, akkor a nő végre feltápászkodik. Oda lép ahhoz a támadóhoz, aki megpróbálta felöklelni Aoikint. Könnyedén egy kézzel megemeli a férfit, miközben az ordít a fájdalomtól. Lassan oda hajol a férfihoz, és szájon csókolja. A csók közben a férfi valamilyen furcsa mód megnyugszik, s már nem ordít a fájdalomtól, de a csók végén egy pillanat alatt megöregszik, össze aszódik, s porrá omlik, s a nő sebe pedig begyógyul. Amikor végzett akkor a szerzetes elé lép. Nézi pár másodpercig, ahogy szenved, majd megszólal.*
-Nem vagy jó tanítvány. Így inkább itt hagylak ezeknek. *int a fejével a támadók felé.* Mivel megmentetted az életemet, ezért én is megkímélem a tiédet. *kacag fel a nő.*
*Aokin és a támadók is pokoli fájdalmak között nézik végig ahogyan a nő magukra hagyja őket. A fájdalom lassan kezd mindannyiuknál alább hagyni, de addigra a nő már bizonyára messze járhat.*
3738. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-21 09:48:37
Üzenet elküldve: 2014-12-21 09:48:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Az unikornis átka//
* Saun hátramarad, amolyan megfigyelőként, de így is fültanúja az elhangzó beszélgetésnek, majd a fiatalabb férfi közjátékának. Közelebb lép, amikor az óriás távozik, egészen a nő mellé. *
- Én is azt javaslom, helyezzük biztos helyre a jószágot, aztán beszélgessünk odabent. A barátunk pedig tud vigyázni magára. -
* Jegyzi meg, óvatosan elvéve a kantárszárat a falusi kezéből. *
* Saun hátramarad, amolyan megfigyelőként, de így is fültanúja az elhangzó beszélgetésnek, majd a fiatalabb férfi közjátékának. Közelebb lép, amikor az óriás távozik, egészen a nő mellé. *
- Én is azt javaslom, helyezzük biztos helyre a jószágot, aztán beszélgessünk odabent. A barátunk pedig tud vigyázni magára. -
* Jegyzi meg, óvatosan elvéve a kantárszárat a falusi kezéből. *
3737. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-21 08:43:57
Üzenet elküldve: 2014-12-21 08:43:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Az ezüstróka nyomában//
* Amint tervezte úgy történik. Aletai nem hazudtolja meg önmagát, a fajtája egyik legjobb orgyilkosa lehetett mielőtt úgy döntött, hogy elege van abból az életből. Ewa figyeli amint feltűnik a róka és neki úgy tűnt, hogy még mielőtt a semmibe veszett volna újra, hallotta a fúvócső halk neszét.
Az elf most nem érti mi történt de ideje sincs sokat gondolkodni. A róka vagy ténylegesen egy az erdő szellemei közül vagy erősebb mint amire ő számított.
Aletai mozdulata amiben jelzi, hogy átvenné tőle a gyeplőt egy pillanatra meglepi. Hópehely hozzá van szokva, az ő mozdulatait ismeri, az elf szavaira hallgat. Jóformán irányításra sincs szüksége az okos állatnak, mert ő is észrevette az irányt amerre tartanak, így ha a róka be nem dob egy cselt amiben megfordul és másfele szalad tovább vagy ütemet vált, akkor követi magától is.*
- Tartsd könnyedén. *mondja a félvérnek amint átadja a gyeplőt majd az íjat leemeli a hátáról és egy gyorsan ölő méreggel átitatott nyílvesszőt vesz elő a tegezből.
Az ütem úgy tűnik egyelőre marad. Legalább két három feltűnést és eltűnést bevár mire sikerül megtalálnia a jó oldalt és megfelelő mozdulatot minek segítségével megpróbálja minél pontosabban az oldalában eltalálni az állatot. Csak egy nyílvesszőt küld utána majd az íj ismét a vállára kerül és a gyeplőt visszaveszi a fél-elftől.
Kíváncsian várja a hatást. Ha eltalálta akkor talán egy perc és a róka szíve megszűnik dobogni. Gyorsan és kíméletesen öl a méreg, alig némi fájdalmat okozva a gyönyörű állatnak. Tartják az ütemet Hópehellyel és követi a róka feltűnéseit tekintetével.*
* Amint tervezte úgy történik. Aletai nem hazudtolja meg önmagát, a fajtája egyik legjobb orgyilkosa lehetett mielőtt úgy döntött, hogy elege van abból az életből. Ewa figyeli amint feltűnik a róka és neki úgy tűnt, hogy még mielőtt a semmibe veszett volna újra, hallotta a fúvócső halk neszét.
Az elf most nem érti mi történt de ideje sincs sokat gondolkodni. A róka vagy ténylegesen egy az erdő szellemei közül vagy erősebb mint amire ő számított.
Aletai mozdulata amiben jelzi, hogy átvenné tőle a gyeplőt egy pillanatra meglepi. Hópehely hozzá van szokva, az ő mozdulatait ismeri, az elf szavaira hallgat. Jóformán irányításra sincs szüksége az okos állatnak, mert ő is észrevette az irányt amerre tartanak, így ha a róka be nem dob egy cselt amiben megfordul és másfele szalad tovább vagy ütemet vált, akkor követi magától is.*
- Tartsd könnyedén. *mondja a félvérnek amint átadja a gyeplőt majd az íjat leemeli a hátáról és egy gyorsan ölő méreggel átitatott nyílvesszőt vesz elő a tegezből.
Az ütem úgy tűnik egyelőre marad. Legalább két három feltűnést és eltűnést bevár mire sikerül megtalálnia a jó oldalt és megfelelő mozdulatot minek segítségével megpróbálja minél pontosabban az oldalában eltalálni az állatot. Csak egy nyílvesszőt küld utána majd az íj ismét a vállára kerül és a gyeplőt visszaveszi a fél-elftől.
Kíváncsian várja a hatást. Ha eltalálta akkor talán egy perc és a róka szíve megszűnik dobogni. Gyorsan és kíméletesen öl a méreg, alig némi fájdalmat okozva a gyönyörű állatnak. Tartják az ütemet Hópehellyel és követi a róka feltűnéseit tekintetével.*
3736. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-19 22:03:02
Üzenet elküldve: 2014-12-19 22:03:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Egy szörnyű nap//
*Aokin egyre rosszabb helyzetbe kerül. A gáncsra nincs ideje, hisz vissza kell ütnie a hurkokat amivel el akarják őt kapni. Viszont egy szusszanásnyi időt sikerül szereznie. Viszont így is túlságosan le van terelve és a vezér épp lecsapna a nőre. De ekkor különös dolog történik. Aokin-t furcsa érzés fogja el és a bőre hirtelen elkezd égni. A támadók megrémülnek és fájdalmat éreznek. Aokin úgy érzi eljött a pillanat amire szüksége volt. Néhány gyors csapással próbál több helyet szerezni és ha ez sikerül akkor a vezért támadja meg. Nem nagyon tudja összeszedni a gondolatait viszont a célja a nő megvédése.*
*Aokin egyre rosszabb helyzetbe kerül. A gáncsra nincs ideje, hisz vissza kell ütnie a hurkokat amivel el akarják őt kapni. Viszont egy szusszanásnyi időt sikerül szereznie. Viszont így is túlságosan le van terelve és a vezér épp lecsapna a nőre. De ekkor különös dolog történik. Aokin-t furcsa érzés fogja el és a bőre hirtelen elkezd égni. A támadók megrémülnek és fájdalmat éreznek. Aokin úgy érzi eljött a pillanat amire szüksége volt. Néhány gyors csapással próbál több helyet szerezni és ha ez sikerül akkor a vezért támadja meg. Nem nagyon tudja összeszedni a gondolatait viszont a célja a nő megvédése.*
3735. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:41:48
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:41:48
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Egy szörnyű nap//
//Aokin Uehoshi//
*A szerzetes esélyei egyere jobban csökkennek, ahogy fokozatosan egyre több felé osztja meg a figyelmét, úgy a védelmén is egyre több rést hagy. Az ötlete, hogy kiüti a rohamozó lábát jó ötlet, a kivitelezés is majdnem jó, de a szerzetes túl hamar húzza vissza a botját, hogy távol tartsa az emberfogós támadókat. Az ütés ugyan betalál, de nem volt benne elég erő, hogy feldöntse a másikat, bár az ütés hatására a rohamozó megtorpan egy pillanatra.
A vezér már készül lesújtani a nőre, amikor a nő furcsa szavakat kezd mormolni a következő pillanatban a Aokin úgy érzi, mintha apró hangyák mászkálnának a bőre alatt, majd a hangyák hőmérséklete egyre jobban nőnek, amíg végül a szerzetes bőre alól lángnyelvek csapnak fel. Aokin fülét a támadói üvöltései ütik meg. A támadók arcán a rémület és a fájdalom egyszerre lesz úrrá.*
//Aokin Uehoshi//
*A szerzetes esélyei egyere jobban csökkennek, ahogy fokozatosan egyre több felé osztja meg a figyelmét, úgy a védelmén is egyre több rést hagy. Az ötlete, hogy kiüti a rohamozó lábát jó ötlet, a kivitelezés is majdnem jó, de a szerzetes túl hamar húzza vissza a botját, hogy távol tartsa az emberfogós támadókat. Az ütés ugyan betalál, de nem volt benne elég erő, hogy feldöntse a másikat, bár az ütés hatására a rohamozó megtorpan egy pillanatra.
A vezér már készül lesújtani a nőre, amikor a nő furcsa szavakat kezd mormolni a következő pillanatban a Aokin úgy érzi, mintha apró hangyák mászkálnának a bőre alatt, majd a hangyák hőmérséklete egyre jobban nőnek, amíg végül a szerzetes bőre alól lángnyelvek csapnak fel. Aokin fülét a támadói üvöltései ütik meg. A támadók arcán a rémület és a fájdalom egyszerre lesz úrrá.*
3734. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:39:46
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:39:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Az Unikornis átka//
*A megszólított öregember valami miatt tiszteletparancsolónak tűnik Arsenor szemében de, hogy miért azt nem tudná megmondani. Viszont amiket mond azok nem épp a legjobb hatással vannak Arsenor önbizalmára. A fagyoskodás és ez megtette a hatását. Ekkor megjelenik egy hangos férfi aki elzavarja az öregembert. Ezzel nem épp a legjobb benyomást teszi Arsenor számára egészen addig míg be nem hívja őket a fogadóba. Arsenor szívesen menne de, az óriás nem arra indul. Arsenor egyben tartaná a csapatot de, az óriás határozottan egyedül akar lenni.*
~Ez nem jó. Együtt kéne maradnunk.~
*Ezért hát Arsenor a barna hajú férfit és a nőt követi.*
*A megszólított öregember valami miatt tiszteletparancsolónak tűnik Arsenor szemében de, hogy miért azt nem tudná megmondani. Viszont amiket mond azok nem épp a legjobb hatással vannak Arsenor önbizalmára. A fagyoskodás és ez megtette a hatását. Ekkor megjelenik egy hangos férfi aki elzavarja az öregembert. Ezzel nem épp a legjobb benyomást teszi Arsenor számára egészen addig míg be nem hívja őket a fogadóba. Arsenor szívesen menne de, az óriás nem arra indul. Arsenor egyben tartaná a csapatot de, az óriás határozottan egyedül akar lenni.*
~Ez nem jó. Együtt kéne maradnunk.~
*Ezért hát Arsenor a barna hajú férfit és a nőt követi.*
3733. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-19 18:05:36
Üzenet elküldve: 2014-12-19 18:05:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Az Unikornis átka//
*Nos, szerencsére nem ugrasztották ki a legelső megszólított embert az alsójából, ami egy előnyös kezdet. Ám amit mond, nem valami bíztató.*
~De akkor a hirdetés miért nem említ ilyesmit?~
*Ám megemlít még valamit, ami egy hozzá hasonlóan kíváncsi lánynak mindig kulcsszóként hat. Eddig ugyan úgy tűnt, hogy nem figyelt, mert továbbra is a környezetet pásztázta, ám minden szóra figyelt, és erre a bizonyosra most még oda is perdül. Ám nem ő az egyetlen, aki mintha varázsszóra ráharapott volna az öreg mondandójára, hanem az elsőre nem valami rokonszenvesnek tűnő alak is előkerül, hogy elzavarja szerencsétlent, és ezzel megfossza csapatot a „titoktól”. Amit valahogy ki kell deríteni. Óriás is ugyanígy gondolkodik, bár ennél nyilvánvalóbb módon nem is fejezhette volna ki a dolgot. Van egy sejtése, hogy a fickó ezt nem hagyja annyiban. Bár ő maga szolidabban kezelte volna a dolgot, (nem a hangoskodó, hanem az öreg miatt) most neki és a többieknek a figyelem elterelése lenne a dolguk. Meg azért nem ártana megtudni azt is, amit ez az alak elmondana, még ha vissza is tart dolgokat, meg is tudhatnak párat. Már ha ez még lehetséges.*
- Hagyja csak, mindig ilyen. Jöjjön, segítünk elvinni valahova ezt a jószágot, aztán kíváncsiak lennénk azokra a részletekre.
*Mondja, hacsak nem annyira elszánt az alak, hogy egyből faképnél hagyja a csapatot, az elefánttal együtt, hogy az óriás után eredjen. Ám ha igen, vagy bármi hasonló – akkor követi az eseményeket. Ugyanis akkor minden furcsaság, és gyanú beigazolódik.*
*Nos, szerencsére nem ugrasztották ki a legelső megszólított embert az alsójából, ami egy előnyös kezdet. Ám amit mond, nem valami bíztató.*
~De akkor a hirdetés miért nem említ ilyesmit?~
*Ám megemlít még valamit, ami egy hozzá hasonlóan kíváncsi lánynak mindig kulcsszóként hat. Eddig ugyan úgy tűnt, hogy nem figyelt, mert továbbra is a környezetet pásztázta, ám minden szóra figyelt, és erre a bizonyosra most még oda is perdül. Ám nem ő az egyetlen, aki mintha varázsszóra ráharapott volna az öreg mondandójára, hanem az elsőre nem valami rokonszenvesnek tűnő alak is előkerül, hogy elzavarja szerencsétlent, és ezzel megfossza csapatot a „titoktól”. Amit valahogy ki kell deríteni. Óriás is ugyanígy gondolkodik, bár ennél nyilvánvalóbb módon nem is fejezhette volna ki a dolgot. Van egy sejtése, hogy a fickó ezt nem hagyja annyiban. Bár ő maga szolidabban kezelte volna a dolgot, (nem a hangoskodó, hanem az öreg miatt) most neki és a többieknek a figyelem elterelése lenne a dolguk. Meg azért nem ártana megtudni azt is, amit ez az alak elmondana, még ha vissza is tart dolgokat, meg is tudhatnak párat. Már ha ez még lehetséges.*
- Hagyja csak, mindig ilyen. Jöjjön, segítünk elvinni valahova ezt a jószágot, aztán kíváncsiak lennénk azokra a részletekre.
*Mondja, hacsak nem annyira elszánt az alak, hogy egyből faképnél hagyja a csapatot, az elefánttal együtt, hogy az óriás után eredjen. Ám ha igen, vagy bármi hasonló – akkor követi az eseményeket. Ugyanis akkor minden furcsaság, és gyanú beigazolódik.*
3732. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-19 12:11:10
Üzenet elküldve: 2014-12-19 12:11:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Az ezüstróka nyomában//
*Igen jól alakulnak a dolgok. Vagy legalább is úgy tűnik, hogy tudják követni a négylábú szellem nyomát. Ewangel sokat segít azzal, hogy mindig szól, amint megpillantja az állatot, mert bizony az orgyilkos felfedezi a törvényszerűséget a lény mozgásában, s az egyik eltűnés után számolni kezd magában.*
~Furcsa teremtés, az egyszer biztos. Most ez valami mágikus izé, vagy csak szórakozik velünk?~
*Kérdésére inkább most nem ad választ, mert a számolásban odaért, hogy aszerint már csak néhány másodperc van az újbóli felbukkanásáig. Fúvócsövét a szájához emeli -ha már a kezdeményezés lehetőségét megkapta-, s vár arra a másodpercre, amikor tüzelhet.*
-Szfu.
*Lövi el végül a tisztán kivehető célpont felé a töltetet, s talán lesz annyi szerencséje, hogy azelőtt célba ér a lövedék, mielőtt a róka újfent köddé válna. Egyébként a tömlőben lévő méreg nem fogja megölni, csak elaltatni, és nem is azonnal hat. A piszkos munka utána következik. A tőr, mellyel nagy tisztelet mellett kioltja majd hevesen lüktető szívét, életének motorját. Persze, ez csak akkor történhet meg, ha Ewa nem lövi le előbb az állatot, mert, ahogy látszik, kezdi átérezni a vadászat szépségét. Ha az orgyilkos lövedéke nem talált célt, akkor a lány combja között előre nyúlva megragadja a kantárt, hogy felszabadítsa annak kezeit, amivel ki tud húzni majd egy vesszőt a tegezből, s talán ki is tudja majd feszíteni -jóllehet kényelmetlenül- az íjat, még az előtt, hogy a ravasz állat újfent előbukkanna.*
-Csípjük el! Nem lóghat meg!
*Igen jól alakulnak a dolgok. Vagy legalább is úgy tűnik, hogy tudják követni a négylábú szellem nyomát. Ewangel sokat segít azzal, hogy mindig szól, amint megpillantja az állatot, mert bizony az orgyilkos felfedezi a törvényszerűséget a lény mozgásában, s az egyik eltűnés után számolni kezd magában.*
~Furcsa teremtés, az egyszer biztos. Most ez valami mágikus izé, vagy csak szórakozik velünk?~
*Kérdésére inkább most nem ad választ, mert a számolásban odaért, hogy aszerint már csak néhány másodperc van az újbóli felbukkanásáig. Fúvócsövét a szájához emeli -ha már a kezdeményezés lehetőségét megkapta-, s vár arra a másodpercre, amikor tüzelhet.*
-Szfu.
*Lövi el végül a tisztán kivehető célpont felé a töltetet, s talán lesz annyi szerencséje, hogy azelőtt célba ér a lövedék, mielőtt a róka újfent köddé válna. Egyébként a tömlőben lévő méreg nem fogja megölni, csak elaltatni, és nem is azonnal hat. A piszkos munka utána következik. A tőr, mellyel nagy tisztelet mellett kioltja majd hevesen lüktető szívét, életének motorját. Persze, ez csak akkor történhet meg, ha Ewa nem lövi le előbb az állatot, mert, ahogy látszik, kezdi átérezni a vadászat szépségét. Ha az orgyilkos lövedéke nem talált célt, akkor a lány combja között előre nyúlva megragadja a kantárt, hogy felszabadítsa annak kezeit, amivel ki tud húzni majd egy vesszőt a tegezből, s talán ki is tudja majd feszíteni -jóllehet kényelmetlenül- az íjat, még az előtt, hogy a ravasz állat újfent előbukkanna.*
-Csípjük el! Nem lóghat meg!
3731. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-19 10:58:10
Üzenet elküldve: 2014-12-19 10:58:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Az ezüstróka nyomában//
* Kergetik a rókát, bár abban még most sem biztos, hogy akkor ez most egy jelenés volt vagy egy hús-vér róka.*
- Ott van. *szól jó pár perc múlva amikor ismét felfedezi tőlük jobbra, és jelzi is azt az orrgyilkosnak a feje mozdulásával amint jellegzetesen próbálja megfigyelni a furcsa jószágot. Alig pár pillanatig láthatja és eltűnik a szeme elől, hogy nemsokára a másik oldalon tűnjön fel talán ha fél perc különbséggel.*
- Most meg ott. *fordul az állat felé a másik oldalra majd eszébe jut valami.*
- Gyorsan, nézd csak! *mutat az ismét feltűnő állat felé *Látod? *kérdezi hisz arra lőni amit nem lát igen nehezen tudna a félvér.
A vadászat láza úgy tűnik elkapta az elfet is. Már sokkal kevésbé érdekli, hogy miért is lövik ki a szép állatot, a lényeg, hogy meglegyen. Ismét oldalt vált a róka, az elf pedig azon kapja magát, hogy szeretné saját kezűleg lenyilazni csak hát lovat irányítani, nyílvesszőt előhúzni ráadásul egyáltalában elférni ketten egy lovon miközben megfeszíti az íjat, problémásnak tűnik.*
- Először te lősz. *mondja határozottan miközben megadott időközönként fordul a feje a másik irányba követve a róka feltűnő alakját.*
* Kergetik a rókát, bár abban még most sem biztos, hogy akkor ez most egy jelenés volt vagy egy hús-vér róka.*
- Ott van. *szól jó pár perc múlva amikor ismét felfedezi tőlük jobbra, és jelzi is azt az orrgyilkosnak a feje mozdulásával amint jellegzetesen próbálja megfigyelni a furcsa jószágot. Alig pár pillanatig láthatja és eltűnik a szeme elől, hogy nemsokára a másik oldalon tűnjön fel talán ha fél perc különbséggel.*
- Most meg ott. *fordul az állat felé a másik oldalra majd eszébe jut valami.*
- Gyorsan, nézd csak! *mutat az ismét feltűnő állat felé *Látod? *kérdezi hisz arra lőni amit nem lát igen nehezen tudna a félvér.
A vadászat láza úgy tűnik elkapta az elfet is. Már sokkal kevésbé érdekli, hogy miért is lövik ki a szép állatot, a lényeg, hogy meglegyen. Ismét oldalt vált a róka, az elf pedig azon kapja magát, hogy szeretné saját kezűleg lenyilazni csak hát lovat irányítani, nyílvesszőt előhúzni ráadásul egyáltalában elférni ketten egy lovon miközben megfeszíti az íjat, problémásnak tűnik.*
- Először te lősz. *mondja határozottan miközben megadott időközönként fordul a feje a másik irányba követve a róka feltűnő alakját.*
3730. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-19 01:37:24
Üzenet elküldve: 2014-12-19 01:37:24
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Az unikornis átka//
*Látható módon az öreg segítőkésznek bizonyul, bár nem bízik a csapat sikerében. Ez egy kicsit nyugtalanítja az óriást, hiszen az öreg már ismerheti az ellenfelüket és fel tudja mérni mennyi esélyük lehet ellene. Itt nyilván többről van szó mint amit a felhívásban leírtak, ráadásul a Saun nevezetű férfi megjegyzése sem tűnik helytállónak az itteniek egyáltalán nem sejtenek bennük ellenfeleket, úgy örülnek mintha egy csapat utcakölyök tévedt volna be az édességboltba. A kölyköknek pedig fő tulajdonságuk, hogy a boltos bármikor kizavarhatja őket. Csoda hát, ha az óriásnak nem tetszik ez a hozzáállás. Sajnos sokkal valószínűbb, hogy a falu az amivel valami nincs rendben nem pedig az ember bölcsessége. És íme. A férfi aki félbeszakítja az öreg mondatát láthatólag szintén nem valami félénk típus, ráadásul mintha a legfontosabb résznél pofátlankodott volna a beszélgetésbe.* ~A titok amit a falu őriz.~ *Ismétli meg fejében a vénember utolsó szavait. Kíváncsi mit mondhatott.
Nagyjából ekkor veszi észre társait akik egy híján úgy a sarkában vannak mint kiskacsák az anyjukéban, leszámítva egyet aki inkább a terepet figyeli. Ő inkább az öreg után menne mint a kocsmába. Az őket invitáló fickó már már gyanúsan vidám és az eddigieket tekintve úgy is bemutatkozhatott volna mint kinevezett titoktartási szakember. Az óriás felnyúl és leveszi nehéz pallosát Dzsidás hátáról. Az ide-út során már eldöntötte, az elefántnak nincs helye a harcmezőn, már amíg nem kap hozzá valami használati utasítást addig csak teherhordóként üzemelhet. Szóval a használhatatlan dög itt marad a faluban, ám családja ősi kardját továbbra is hordoznia kell.
Mikor végez a szedelőzködéssel egyet lép a Khream-ként bemutatkozott férfi felé, az ekkorra már befejezte a mondókáját és mielőtt belekezdhetne egy újabba, kezébe nyomja a kantár végét.* -Vigyázzon rá. *Aztán már lép is tovább.* -És tartsa jól amíg visszajövök. *Ezzel talán kellően lefoglalja amíg eltávolodik a férfitól, ha az kötekedne még hozzátold egy kis hazugságot is, hátha attól majd szolgálatkészebb lesz.* -Ha nem kap eleget magát falja föl. *Valahogy semmi szimpatikusat nem lát a figurában. Ha ő otthon így beszélt volna egy idősebbel mint az előbb Khream tette, szülei három napig be se engedték volna a házba.
Elindul a templom irányába ám előtte még egyszer hátrafordul. Erősen él benne a gyanú, hogy társai megint követni próbálják.* -Kicsit szétnézek, egy óra és itt vagyok. *Majd egy szúrós pillantással jelzi, ezúttal egyedül szeretne utánajárni a dolgoknak. A további eseményekkel már nem igen törődik, hatalmas csizmái nemsokára elérik azt a helyet ahol az öreg befordult, majd benéz a sarokra ahol az eltűnt. Csak a vaknak nem lehet egyértelmű kit próbál éppen megtalálni. Végignézi hány ház található arrafelé. No persze nem valami szép kis vidéki házat keres hanem kifejezetten a leglepusztultabb odút, amiben egy ilyen szegény öreg lakhat, és amihez illik a "beszélgess a patkányokkal" felszólítás. Közben a templom épületét is jobban szemügyre veszi, hisz akár megtalálja az öreget akár nem, visszafelé még ide is be kell néznie.*
*Látható módon az öreg segítőkésznek bizonyul, bár nem bízik a csapat sikerében. Ez egy kicsit nyugtalanítja az óriást, hiszen az öreg már ismerheti az ellenfelüket és fel tudja mérni mennyi esélyük lehet ellene. Itt nyilván többről van szó mint amit a felhívásban leírtak, ráadásul a Saun nevezetű férfi megjegyzése sem tűnik helytállónak az itteniek egyáltalán nem sejtenek bennük ellenfeleket, úgy örülnek mintha egy csapat utcakölyök tévedt volna be az édességboltba. A kölyköknek pedig fő tulajdonságuk, hogy a boltos bármikor kizavarhatja őket. Csoda hát, ha az óriásnak nem tetszik ez a hozzáállás. Sajnos sokkal valószínűbb, hogy a falu az amivel valami nincs rendben nem pedig az ember bölcsessége. És íme. A férfi aki félbeszakítja az öreg mondatát láthatólag szintén nem valami félénk típus, ráadásul mintha a legfontosabb résznél pofátlankodott volna a beszélgetésbe.* ~A titok amit a falu őriz.~ *Ismétli meg fejében a vénember utolsó szavait. Kíváncsi mit mondhatott.
Nagyjából ekkor veszi észre társait akik egy híján úgy a sarkában vannak mint kiskacsák az anyjukéban, leszámítva egyet aki inkább a terepet figyeli. Ő inkább az öreg után menne mint a kocsmába. Az őket invitáló fickó már már gyanúsan vidám és az eddigieket tekintve úgy is bemutatkozhatott volna mint kinevezett titoktartási szakember. Az óriás felnyúl és leveszi nehéz pallosát Dzsidás hátáról. Az ide-út során már eldöntötte, az elefántnak nincs helye a harcmezőn, már amíg nem kap hozzá valami használati utasítást addig csak teherhordóként üzemelhet. Szóval a használhatatlan dög itt marad a faluban, ám családja ősi kardját továbbra is hordoznia kell.
Mikor végez a szedelőzködéssel egyet lép a Khream-ként bemutatkozott férfi felé, az ekkorra már befejezte a mondókáját és mielőtt belekezdhetne egy újabba, kezébe nyomja a kantár végét.* -Vigyázzon rá. *Aztán már lép is tovább.* -És tartsa jól amíg visszajövök. *Ezzel talán kellően lefoglalja amíg eltávolodik a férfitól, ha az kötekedne még hozzátold egy kis hazugságot is, hátha attól majd szolgálatkészebb lesz.* -Ha nem kap eleget magát falja föl. *Valahogy semmi szimpatikusat nem lát a figurában. Ha ő otthon így beszélt volna egy idősebbel mint az előbb Khream tette, szülei három napig be se engedték volna a házba.
Elindul a templom irányába ám előtte még egyszer hátrafordul. Erősen él benne a gyanú, hogy társai megint követni próbálják.* -Kicsit szétnézek, egy óra és itt vagyok. *Majd egy szúrós pillantással jelzi, ezúttal egyedül szeretne utánajárni a dolgoknak. A további eseményekkel már nem igen törődik, hatalmas csizmái nemsokára elérik azt a helyet ahol az öreg befordult, majd benéz a sarokra ahol az eltűnt. Csak a vaknak nem lehet egyértelmű kit próbál éppen megtalálni. Végignézi hány ház található arrafelé. No persze nem valami szép kis vidéki házat keres hanem kifejezetten a leglepusztultabb odút, amiben egy ilyen szegény öreg lakhat, és amihez illik a "beszélgess a patkányokkal" felszólítás. Közben a templom épületét is jobban szemügyre veszi, hisz akár megtalálja az öreget akár nem, visszafelé még ide is be kell néznie.*
3729. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-19 00:11:30
Üzenet elküldve: 2014-12-19 00:11:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Az Unikornis átka //
*Az idős férfi melankolikus dala fülbemászónak hathat a társaság számára, persze nem negatív értelemben. Mintha a mélységes szomorúság s a bú kukucskálna ki a dallamok mögül. Talán ez az oka annak, hogy nem veszi észre először, mikor a négyes közelebb érkezik - pontosabban a hármas, hiszen az egyik inkább hátul marad -, így hát ugrik egy aprót, mikor Agbrerve hangját meghallja.*
- Á, üdvözletem!
*Szólal fel kissé rekedtes hangja, mikor is feléjük fordul. Arca kissé sápadtas, látszik rajta, hogy kemény múltja lehetett, ugyanakkor rikító tengerkék szemeiben mégis mintha valami önfeledett csillogást lehetne észrevenni. Hamar felemeli öreg botját a szökőkút mellől, majd pár másodperc erejéig végignéz a társaságon, s a kezdeti mosoly hamar lefagy vén arcáról.*
- Ó, gyermekeim... *hajol közelebb hozzájuk* Ha jót akartok magatoknak, meg sem próbáljátok elpusztítani a lényt, mert gondolom azért jöttetek!
*Nem vár beleegyező választ, hiszen számára egyértelmű, hogy ha harcosnak tűnő idegenek érkeznek mostanság a faluba, akkor amazok szerencsét akarnak próbálni. Az már más kérdés, hogy igen sokan megfordultak itt, s úgy néz ki, hogy nem éppen sok eredménnyel...*
- Higgyetek nekem, átok ül azon az erdőn, s ha beléptek, titeket is hatalmába kerít! *mutat botjával a templomon túlra* Eddig aki megpróbált vele szembeszállni, egy sem élte túl... Ti még oly fiatalok vagytok, előttetek az élet! S én mondom, a titok, amit a falu őriz, az...
*Épp, mikor be akarná fejezni mondandóját, kivágódik az egyik épület ajtaja, s nagy hanggal egy férfi lép ki rajta. Vállig érő barna haja van, barna szeme, barna nadrággal, térdig érő fekete csizmát s egy fehéres inget visel.*
- Ne is hallgassanak rá, vén bolond! *siet oda hozzájuk, így az idős ember kissé meghőkölve hátrál* Menj vissza a házadba, és beszélgess a patkányokkal inkább, ne ezeket a kedves embereket nyaggasd! *ekkor megszeppenve pillant a társaságra az öreg* Mit mondtam!
*Szól utoljára rá a férfi, mire az idős ember inkább másik kezébe veszi a vödör vizet, s gyorsan elsiet a templom felé, ahol bekanyarodik jobbra, ám mielőtt végleg befordulna, még rápillant a társaságra, majd eltűnik.*
- Kérem, bocsássanak meg neki, ha minden bolondságot összehordott. Kemény élete volt, s már nem teljesen ép. *mutat körkörösen az ujjával a feje mellett* Én Khream volnék, Önökben kit tisztelhetek? Bár tudják mit? Mi lenne, ha ezt odabent beszélnénk meg? *mutat a fogadó felé* Kellemesebb a légkör, s a részleteket is el tudnám mondani! Már, ha a hülye ló miatt jöttek... Mi másért jöttek volna?
*Teszi fel a költői kérdést, mintha ő is teljesen biztos lenne abban, hogy a négyes az Unikornis miatt érkezett.*
*Az idős férfi melankolikus dala fülbemászónak hathat a társaság számára, persze nem negatív értelemben. Mintha a mélységes szomorúság s a bú kukucskálna ki a dallamok mögül. Talán ez az oka annak, hogy nem veszi észre először, mikor a négyes közelebb érkezik - pontosabban a hármas, hiszen az egyik inkább hátul marad -, így hát ugrik egy aprót, mikor Agbrerve hangját meghallja.*
- Á, üdvözletem!
*Szólal fel kissé rekedtes hangja, mikor is feléjük fordul. Arca kissé sápadtas, látszik rajta, hogy kemény múltja lehetett, ugyanakkor rikító tengerkék szemeiben mégis mintha valami önfeledett csillogást lehetne észrevenni. Hamar felemeli öreg botját a szökőkút mellől, majd pár másodperc erejéig végignéz a társaságon, s a kezdeti mosoly hamar lefagy vén arcáról.*
- Ó, gyermekeim... *hajol közelebb hozzájuk* Ha jót akartok magatoknak, meg sem próbáljátok elpusztítani a lényt, mert gondolom azért jöttetek!
*Nem vár beleegyező választ, hiszen számára egyértelmű, hogy ha harcosnak tűnő idegenek érkeznek mostanság a faluba, akkor amazok szerencsét akarnak próbálni. Az már más kérdés, hogy igen sokan megfordultak itt, s úgy néz ki, hogy nem éppen sok eredménnyel...*
- Higgyetek nekem, átok ül azon az erdőn, s ha beléptek, titeket is hatalmába kerít! *mutat botjával a templomon túlra* Eddig aki megpróbált vele szembeszállni, egy sem élte túl... Ti még oly fiatalok vagytok, előttetek az élet! S én mondom, a titok, amit a falu őriz, az...
*Épp, mikor be akarná fejezni mondandóját, kivágódik az egyik épület ajtaja, s nagy hanggal egy férfi lép ki rajta. Vállig érő barna haja van, barna szeme, barna nadrággal, térdig érő fekete csizmát s egy fehéres inget visel.*
- Ne is hallgassanak rá, vén bolond! *siet oda hozzájuk, így az idős ember kissé meghőkölve hátrál* Menj vissza a házadba, és beszélgess a patkányokkal inkább, ne ezeket a kedves embereket nyaggasd! *ekkor megszeppenve pillant a társaságra az öreg* Mit mondtam!
*Szól utoljára rá a férfi, mire az idős ember inkább másik kezébe veszi a vödör vizet, s gyorsan elsiet a templom felé, ahol bekanyarodik jobbra, ám mielőtt végleg befordulna, még rápillant a társaságra, majd eltűnik.*
- Kérem, bocsássanak meg neki, ha minden bolondságot összehordott. Kemény élete volt, s már nem teljesen ép. *mutat körkörösen az ujjával a feje mellett* Én Khream volnék, Önökben kit tisztelhetek? Bár tudják mit? Mi lenne, ha ezt odabent beszélnénk meg? *mutat a fogadó felé* Kellemesebb a légkör, s a részleteket is el tudnám mondani! Már, ha a hülye ló miatt jöttek... Mi másért jöttek volna?
*Teszi fel a költői kérdést, mintha ő is teljesen biztos lenne abban, hogy a négyes az Unikornis miatt érkezett.*
3728. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-18 19:31:31
Üzenet elküldve: 2014-12-18 19:31:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Egy szörnyű nap//
*A szemből jövő támadást sikerült kivédeni de, ellenfelét lefegyverezni nem. Ez kellemetlen figyelembe véve azt, hogy Aokin elég hamar szorongatott helyzetbe kerül. Hátranézve egy szintén zavaró dolgot lát. Ellenfele egyenesen neki akar rohanni. Persze ezt elég botor módon teszi. Aokin a vadságot próbálja kihasználni és botjával kiütni a rohamozó lábát. A két bot ami próbálja őt elkapni már sokkalta inkább zavarja. Ha van ideje védekezés közben akkor egy-egy erős ütéssel próbálja azokat távol tartani magától és ha lehet akkor eltörni a nyelet. A főnök nyugalma sem túl bizalomgerjesztő Aokin számára.*
*A szemből jövő támadást sikerült kivédeni de, ellenfelét lefegyverezni nem. Ez kellemetlen figyelembe véve azt, hogy Aokin elég hamar szorongatott helyzetbe kerül. Hátranézve egy szintén zavaró dolgot lát. Ellenfele egyenesen neki akar rohanni. Persze ezt elég botor módon teszi. Aokin a vadságot próbálja kihasználni és botjával kiütni a rohamozó lábát. A két bot ami próbálja őt elkapni már sokkalta inkább zavarja. Ha van ideje védekezés közben akkor egy-egy erős ütéssel próbálja azokat távol tartani magától és ha lehet akkor eltörni a nyelet. A főnök nyugalma sem túl bizalomgerjesztő Aokin számára.*
3727. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-18 18:59:23
Üzenet elküldve: 2014-12-18 18:59:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Egy szörnyű nap//
//Aokin Uehoshi//
*A szerzetesek végtelennek tűnő edzései és gyakorlatai nem ugyan olyanok, mint egy valós harc, de talán elegek ahhoz, hogy felkészítsék a fiatal szerzeteseket.
Aokin mozdulata majdnem olyan kifinomult és tökéletes, mint az edzéseken így sikerül rácsapni a támadó kardpengéjére, amelytől az célt téveszt. Az ütés sajnos ahhoz nem volt elég nagy, hogy a támadó elejtse a fegyvert.
Az oldalra fordulással meglátja a hátsó támadóját, aki fejjel lehajtva rohan a szerzetesnek, hogy feldöntse.
A két emberfogóval felszerelt támadó megállnak olyan távolságban, hogy fegyverükkel elérjék a szerzetest és a nőt, de nem támadnak. Közben a vezér is megindul szép lassú léptekkel.*
//Aokin Uehoshi//
*A szerzetesek végtelennek tűnő edzései és gyakorlatai nem ugyan olyanok, mint egy valós harc, de talán elegek ahhoz, hogy felkészítsék a fiatal szerzeteseket.
Aokin mozdulata majdnem olyan kifinomult és tökéletes, mint az edzéseken így sikerül rácsapni a támadó kardpengéjére, amelytől az célt téveszt. Az ütés sajnos ahhoz nem volt elég nagy, hogy a támadó elejtse a fegyvert.
Az oldalra fordulással meglátja a hátsó támadóját, aki fejjel lehajtva rohan a szerzetesnek, hogy feldöntse.
A két emberfogóval felszerelt támadó megállnak olyan távolságban, hogy fegyverükkel elérjék a szerzetest és a nőt, de nem támadnak. Közben a vezér is megindul szép lassú léptekkel.*
3726. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-18 16:46:24
Üzenet elküldve: 2014-12-18 16:46:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Az ezüstróka nyomában//
*Hát most vagy csináljuk, vagy nem. A nincs kedvem, de mégis jó lenne, himi-huminak általában az a vége, hogy mire megerőszakolja magát az ember és elhatározásra jut, már ugrott a lehetőség, aztán lehet utána keseregni.
Ewangel határozottabb, bár más célok vezérlik, mint társát, akinek érdekében állna elejteni a vadat, még sem elég fegyelmezett a vadászathoz. Szerencsére mikor végleg veszni látszik a dolog mindketten képesek a feladatra koncentrálni. A lány ugyan nem a legmegfelelőbb varázslatot használja, de talán nem is ez a lényeg... Akkor sem használt bűbájt, mikor megjelent mellette a lény. Aletai biztos ami biztos fel is használja az egyik varázsitalát, hogy ha elérkezett a pillanat, akkor ne hibázzon.
Ha elég szemfülesek, akkor megállapíthatják, hogy rendszeres időközönként jelenik meg a róka alakja és mindig ugyanazon a képzeletbeli vonalon, csupán az váltakozik, hogy éppen nekik jobbra, vagy balra tűnik fel. Így ha gondolják, (meglepően) könnyen el tudják ejteni a jószágot, csak ne célozgassanak túl sokáig, mert hamar elillan az alak újra.*
*Hát most vagy csináljuk, vagy nem. A nincs kedvem, de mégis jó lenne, himi-huminak általában az a vége, hogy mire megerőszakolja magát az ember és elhatározásra jut, már ugrott a lehetőség, aztán lehet utána keseregni.
Ewangel határozottabb, bár más célok vezérlik, mint társát, akinek érdekében állna elejteni a vadat, még sem elég fegyelmezett a vadászathoz. Szerencsére mikor végleg veszni látszik a dolog mindketten képesek a feladatra koncentrálni. A lány ugyan nem a legmegfelelőbb varázslatot használja, de talán nem is ez a lényeg... Akkor sem használt bűbájt, mikor megjelent mellette a lény. Aletai biztos ami biztos fel is használja az egyik varázsitalát, hogy ha elérkezett a pillanat, akkor ne hibázzon.
Ha elég szemfülesek, akkor megállapíthatják, hogy rendszeres időközönként jelenik meg a róka alakja és mindig ugyanazon a képzeletbeli vonalon, csupán az váltakozik, hogy éppen nekik jobbra, vagy balra tűnik fel. Így ha gondolják, (meglepően) könnyen el tudják ejteni a jószágot, csak ne célozgassanak túl sokáig, mert hamar elillan az alak újra.*
3725. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-18 15:51:38
Üzenet elküldve: 2014-12-18 15:51:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa//
*A fény már delelés előtt járhat nem sokkal, mire Achrad előtt kirajzolódnak a város körvonalai. Sokáig futott egyes-egyedül az erdőt keresztülszelve, fáradhatatlanságát pedig nagyrészt az izgalomból meríti. De mint minden öregembernek, neki is meg kell engednie magának egy icipici pihenőt.
Fel tudja idézni magában ezt a helyet. Amott, alig néhány száz méternyire találta meg a kürtöt, amit egy vaddisznó agyarából készített. Emlékszik rá, hogy mielőtt kezelésbe vette, csak egy mély, tutuló hangot adott ki, de amint egy kicsit megbütykölte, máris olyan furulya lett belőle, hogy azt a legjobb bárd is megirigyelné.
Vidáman emlékszik vissza ezekre a percekre, de nem hagyhat magának sok időt a nosztalgiázásra. Meg kell találnia a köpcös mágust, Argust, hogy figyelmeztesse. Lábai újra rohanásnak vetemednek, és az avart kegyetlenül maga alá tiporva indul meg újra az apró gnóm.*
*A fény már delelés előtt járhat nem sokkal, mire Achrad előtt kirajzolódnak a város körvonalai. Sokáig futott egyes-egyedül az erdőt keresztülszelve, fáradhatatlanságát pedig nagyrészt az izgalomból meríti. De mint minden öregembernek, neki is meg kell engednie magának egy icipici pihenőt.
Fel tudja idézni magában ezt a helyet. Amott, alig néhány száz méternyire találta meg a kürtöt, amit egy vaddisznó agyarából készített. Emlékszik rá, hogy mielőtt kezelésbe vette, csak egy mély, tutuló hangot adott ki, de amint egy kicsit megbütykölte, máris olyan furulya lett belőle, hogy azt a legjobb bárd is megirigyelné.
Vidáman emlékszik vissza ezekre a percekre, de nem hagyhat magának sok időt a nosztalgiázásra. Meg kell találnia a köpcös mágust, Argust, hogy figyelmeztesse. Lábai újra rohanásnak vetemednek, és az avart kegyetlenül maga alá tiporva indul meg újra az apró gnóm.*
3724. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-18 15:25:33
Üzenet elküldve: 2014-12-18 15:25:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Az Unikornis átka//
*Arsenor nem épp a legmagabiztosabb bizonyos esetekben. A nő kérdése és tekintete pedig nem nagyon nyugtatja meg. Csak akkor mikor az a mosoly megjelenik rajta. Mennek és Arsenor már kezd megnyugodni, hogy nem mondott semmi rosszat mikor a nő ismét felé fordul. Arsenor először megzavarodik majd elég átlátszóan megpróbál hazudni.*
-Nem annyira nincs hideg.
*Persze testtartása mást mond el és a nő felajánl neki egy bőrköpenyt. Arsenor mivel tényleg szükséges ezért megköszöni és elfogadja. És valóban szükséges is hisz egy pár órát azért gyalogolnak. Arsenor pedig nagyon örül mikor megérkeznek végre a faluba. Főleg, hogy út közben semmi bajuk nem esett. A faluba megérkezve az óriás egyből egy öregember felé indul el útmutatásért, a másik férfi pedig egy jó tanácsot ad ami Arsenornak eszébe sem jutott. Mivel a nő is követi az óriást és Arsenor nem akar egyedül maradni a csendes férfival ezért követi őket.*
*Arsenor nem épp a legmagabiztosabb bizonyos esetekben. A nő kérdése és tekintete pedig nem nagyon nyugtatja meg. Csak akkor mikor az a mosoly megjelenik rajta. Mennek és Arsenor már kezd megnyugodni, hogy nem mondott semmi rosszat mikor a nő ismét felé fordul. Arsenor először megzavarodik majd elég átlátszóan megpróbál hazudni.*
-Nem annyira nincs hideg.
*Persze testtartása mást mond el és a nő felajánl neki egy bőrköpenyt. Arsenor mivel tényleg szükséges ezért megköszöni és elfogadja. És valóban szükséges is hisz egy pár órát azért gyalogolnak. Arsenor pedig nagyon örül mikor megérkeznek végre a faluba. Főleg, hogy út közben semmi bajuk nem esett. A faluba megérkezve az óriás egyből egy öregember felé indul el útmutatásért, a másik férfi pedig egy jó tanácsot ad ami Arsenornak eszébe sem jutott. Mivel a nő is követi az óriást és Arsenor nem akar egyedül maradni a csendes férfival ezért követi őket.*
3723. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-18 02:24:13
Üzenet elküldve: 2014-12-18 02:24:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Az Unikornis átka//
*Most kacaghatna pedig egy jót, ha tudná, hogy már vezérnek is nézik, pedig egyáltalán nincsenek ilyen ambíciói, csak eddig ő kérdezett és csacsogott a legtöbbet – szokásához híven. Enélkül viszont nem tudja hova tenni a férfi fuura válaszadását, így hát egy másodperc késleltetéssel megindít egy békéltetőnek szánt mosolyt felé.
El is indulnak, és Raeyan fejébe húzza a kabátja csuklyáját. Lófarokba kötött haját meg oldalt kivezeti belőle, át a bal vállán előre, mivel rühelli, hogy a fejfedő mindig összekócolja. Nagyjából ekkor tűnik fel neki, hogy míg ő a fülét félti a fagyástól, a másik meg ingben fagyoskodik.*
- Hé... Ő, Arsenor. Nem fázol így?
*Azt nem feltételezné a férfiról, hogy termetét csupán a ruha adja, és valójában nem több csont és bőr rétegelt elegyénél. Ebben az esetben pedig akkor a ruha vékony rajta. Ha megerősödik gyanúja valamilyen módon, elkezd kutakodni a hátizsákjában gyaloglás közben (egy kis gyakorlás után tényleg meg lehet csinálni) és hamar elő is kapar belőle egy bőrköpenyt - amit ugyan legutóbb ősszel vett fel, amikor ennyire hideg még nem volt, de az eső és a szél ellen tökéletes szolgálatot tett, ám a sokféle egyéb felhasználási lehetőség miatt megmaradhatott a batyujában. Bár sokat nem tart vissza a hidegből, azért mégiscsak plusz egy réteg, és nem ázik át. Egyszerű, szürke, ujj nélküli, nyaknál megköthető bőrköpeny, ami Raeyannak egészen boka alá leér, a férfinak pedig nagyjából a térdéig. Bár harcban nyitva kell hagynia, mivel akadályozná a kezét, egyébként bőséggel átéri még a férfi vállát is. Még egészen ép, csak kopott, és az alja van megtépázva egy kicsit.*
- Tessék, több mint a semmi.
*Nyújtja a férfinak, s ha az el is fogadja, úgy elégedetten megy tovább, hogy ő most milyen jótevő tündérkeresztanya, ha meg nem, úgy egy ~Férfiak...~ gondolattal, s egy vállrándítással zárja a témát. Ez után, hogy szabad a keze, leveszi válláról a lándzsáját, és azzal a kézben megy tovább, a csapattal.
Az út eseménytelen, még Raeyan sem nagyon szólal meg (gyanús), majd el is érik a falut. Miközben nézegeti a falut, és környékét, hallja a Saun nevezetű intését. ~Vajon honnan vesz észre ilyesmiket?~ Ám az óriás megindul, a dalolászó öreg irányába. Mivel a szétválás fogalma nem fogant még meg Raeyan fejében, ezért miután visszaakasztja lándzsáját a vállára, elkíséri az óriást az útján az öreghez, és megint érdekes módon, ráhagyja a beszédet is az óriásra.*
A hozzászólás írója (Letrion Raeyan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.18 02:29:26
*Most kacaghatna pedig egy jót, ha tudná, hogy már vezérnek is nézik, pedig egyáltalán nincsenek ilyen ambíciói, csak eddig ő kérdezett és csacsogott a legtöbbet – szokásához híven. Enélkül viszont nem tudja hova tenni a férfi fuura válaszadását, így hát egy másodperc késleltetéssel megindít egy békéltetőnek szánt mosolyt felé.
El is indulnak, és Raeyan fejébe húzza a kabátja csuklyáját. Lófarokba kötött haját meg oldalt kivezeti belőle, át a bal vállán előre, mivel rühelli, hogy a fejfedő mindig összekócolja. Nagyjából ekkor tűnik fel neki, hogy míg ő a fülét félti a fagyástól, a másik meg ingben fagyoskodik.*
- Hé... Ő, Arsenor. Nem fázol így?
*Azt nem feltételezné a férfiról, hogy termetét csupán a ruha adja, és valójában nem több csont és bőr rétegelt elegyénél. Ebben az esetben pedig akkor a ruha vékony rajta. Ha megerősödik gyanúja valamilyen módon, elkezd kutakodni a hátizsákjában gyaloglás közben (egy kis gyakorlás után tényleg meg lehet csinálni) és hamar elő is kapar belőle egy bőrköpenyt - amit ugyan legutóbb ősszel vett fel, amikor ennyire hideg még nem volt, de az eső és a szél ellen tökéletes szolgálatot tett, ám a sokféle egyéb felhasználási lehetőség miatt megmaradhatott a batyujában. Bár sokat nem tart vissza a hidegből, azért mégiscsak plusz egy réteg, és nem ázik át. Egyszerű, szürke, ujj nélküli, nyaknál megköthető bőrköpeny, ami Raeyannak egészen boka alá leér, a férfinak pedig nagyjából a térdéig. Bár harcban nyitva kell hagynia, mivel akadályozná a kezét, egyébként bőséggel átéri még a férfi vállát is. Még egészen ép, csak kopott, és az alja van megtépázva egy kicsit.*
- Tessék, több mint a semmi.
*Nyújtja a férfinak, s ha az el is fogadja, úgy elégedetten megy tovább, hogy ő most milyen jótevő tündérkeresztanya, ha meg nem, úgy egy ~Férfiak...~ gondolattal, s egy vállrándítással zárja a témát. Ez után, hogy szabad a keze, leveszi válláról a lándzsáját, és azzal a kézben megy tovább, a csapattal.
Az út eseménytelen, még Raeyan sem nagyon szólal meg (gyanús), majd el is érik a falut. Miközben nézegeti a falut, és környékét, hallja a Saun nevezetű intését. ~Vajon honnan vesz észre ilyesmiket?~ Ám az óriás megindul, a dalolászó öreg irányába. Mivel a szétválás fogalma nem fogant még meg Raeyan fejében, ezért miután visszaakasztja lándzsáját a vállára, elkíséri az óriást az útján az öreghez, és megint érdekes módon, ráhagyja a beszédet is az óriásra.*
A hozzászólás írója (Letrion Raeyan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.18 02:29:26
3722. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 21:01:19
Üzenet elküldve: 2014-12-17 21:01:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Az ezüstróka nyomában//
*Való igaz, hogy nem vette komolyan a küldetést. Az igazat megvallva még mindig nincs kedve leölni szegény állatot, s az Ewangellel folytatott interakciók után a tudata éppen arról győzködi a szívét, hogy megtegye. Nem is válaszol a pimasz tekintetre, csak egy mosollyal. Az utolsó kérdésére megkapta a választ, de mivel pontosan arra akart kilyukadni, amit megválaszolt a lány -miszerint ismeri-e az erdőt-, így ezt sem firtatja. Főleg azért sem, mert látja, hogy Kedvese valamiféle varázsigét mormol, koncentrál a feladatra. Egyébként lassan neki sem ártana. Ha egy kicsit lassul az sebességük, jobb kezével enged Ewa szorításán és a köpenye alá nyúl, hogy kivegye előbb a fúvócsövét, majd a töltetet, amit belehelyez. Szokott vadászni és mivel erre csak fúvócsővel van esélye, így mindig hord magánál egy kis Vadhorgászt. Most is van lövedékekbe töltve, összesen három darabba. A lövedék végén található tű egyébként üreges, hogy keresztül tudja vinni a mögötte lévő, faburkolatba épített gumiszerű anyag, a tömlő halálos tartalmát. Kiváló munka, gyilkolni vágyóknak készítve.*
~Jó lesz vigyázni erre a három lövedékre, mert ha nem talál célt, akkor lehetetlen lesz elkapni az ezüstrókát.~
*Töltött fegyverét Ewa hasa előtt átadja a másik, kapaszkodó kezének, majd újfent kotorászik egyet, ezúttal az oldaltáskában. Nem gondolta, hogy ilyen hamar jól fog jönni az egyik bájital, amit az előzőnap vásárolt a piactéren. Kikeresi a színes löttyöt tartalmazó üvegcsék közül a sárgás színűt, majd hüvelyk ujjával lepöccinti a parafadugót, hogy egy jól irányzott mozdulattal felhajthassa az üvegcse tartalmát. Pontosan kell célozni, nincs sok esélye, s a rókát bármelyik pillanatban megláthatják. Egyébként a fúvócső nem is olyan rossz választás, mert tölténye csak apró sebet ejt az áldozaton, s így nem károsítja a drága szőrmebundát.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán egy egységgel növeli az ügyességet a következő kettő kör erejéig.
*Való igaz, hogy nem vette komolyan a küldetést. Az igazat megvallva még mindig nincs kedve leölni szegény állatot, s az Ewangellel folytatott interakciók után a tudata éppen arról győzködi a szívét, hogy megtegye. Nem is válaszol a pimasz tekintetre, csak egy mosollyal. Az utolsó kérdésére megkapta a választ, de mivel pontosan arra akart kilyukadni, amit megválaszolt a lány -miszerint ismeri-e az erdőt-, így ezt sem firtatja. Főleg azért sem, mert látja, hogy Kedvese valamiféle varázsigét mormol, koncentrál a feladatra. Egyébként lassan neki sem ártana. Ha egy kicsit lassul az sebességük, jobb kezével enged Ewa szorításán és a köpenye alá nyúl, hogy kivegye előbb a fúvócsövét, majd a töltetet, amit belehelyez. Szokott vadászni és mivel erre csak fúvócsővel van esélye, így mindig hord magánál egy kis Vadhorgászt. Most is van lövedékekbe töltve, összesen három darabba. A lövedék végén található tű egyébként üreges, hogy keresztül tudja vinni a mögötte lévő, faburkolatba épített gumiszerű anyag, a tömlő halálos tartalmát. Kiváló munka, gyilkolni vágyóknak készítve.*
~Jó lesz vigyázni erre a három lövedékre, mert ha nem talál célt, akkor lehetetlen lesz elkapni az ezüstrókát.~
*Töltött fegyverét Ewa hasa előtt átadja a másik, kapaszkodó kezének, majd újfent kotorászik egyet, ezúttal az oldaltáskában. Nem gondolta, hogy ilyen hamar jól fog jönni az egyik bájital, amit az előzőnap vásárolt a piactéren. Kikeresi a színes löttyöt tartalmazó üvegcsék közül a sárgás színűt, majd hüvelyk ujjával lepöccinti a parafadugót, hogy egy jól irányzott mozdulattal felhajthassa az üvegcse tartalmát. Pontosan kell célozni, nincs sok esélye, s a rókát bármelyik pillanatban megláthatják. Egyébként a fúvócső nem is olyan rossz választás, mert tölténye csak apró sebet ejt az áldozaton, s így nem károsítja a drága szőrmebundát.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán egy egységgel növeli az ügyességet a következő kettő kör erejéig.
3721. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 20:27:21
Üzenet elküldve: 2014-12-17 20:27:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Az unikornis átka/q/
* Mintha egy kirándulni induló csapat lennének, úgy vágnak neki az útnak. Csupán az elefánt, és a készenlétben tartott fegyverek utalnak arra, hogy nem túrázókkal van dolga az embernek. A falu, amit elérnek, kellemes, csendes hely, bár Saun látja, hogy van, akinek szemet szúrnak. *
- Ne ,feledjétek, ez egy bányász falu, ráadásul aranybánya. Óvatos népség, hisz remek préda. -
* Mondja csendesen, ám nagyra nőtt társuk nem foglalkozva a köritéssel, máris odamegy egy idős falusihoz, s beszédbe elegyedik vele. Saun nem mozdul, kivárja, hogy mi fog történni. *
* Mintha egy kirándulni induló csapat lennének, úgy vágnak neki az útnak. Csupán az elefánt, és a készenlétben tartott fegyverek utalnak arra, hogy nem túrázókkal van dolga az embernek. A falu, amit elérnek, kellemes, csendes hely, bár Saun látja, hogy van, akinek szemet szúrnak. *
- Ne ,feledjétek, ez egy bányász falu, ráadásul aranybánya. Óvatos népség, hisz remek préda. -
* Mondja csendesen, ám nagyra nőtt társuk nem foglalkozva a köritéssel, máris odamegy egy idős falusihoz, s beszédbe elegyedik vele. Saun nem mozdul, kivárja, hogy mi fog történni. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257