// Eyela Nanesh //
*Mikor már harmadszor is kapaszkodna fel a mókus a fára erejének utolsó cseppjeit is kihasználva, az utolsó rántás már megpecsételné a sorsát, azonban a hűvös és kemény talaj helyett egy puha, és finom kézbe hullik. Hevesen zihál, kapkodja a levegőt, miközben pici tüdeje gyorsan emelkedik fel, s le. A kötél másik vége hamar a földre hullik, s a két fiú ijedten lép egyet hátra, amint Eyela kiugrik a bokrok mögül. A meglepettség miatt hirtelen nem is kapcsolnak, hogy talán jobb lenne odébb állni, ezért is ha akarja a hölgy, akkor könnyedén fel tudja pofozni az egyiket.*
- Hagyjál minket, te szuka, mi közöd hozzá?! Azt csinálunk, amit akarunk!
*Löki meg kissé a hölgyemény vállát, azzal kinyújtja rá a nyelvét, majd a társával együtt szaladásnak is erednek. A szitkozódásukat és az ócsárló szavakat még hallhatja Eyela, amivel őt illetik, de hamar eltűnik a két ficsúr a fák rengetegében, így pedig kettesben hagyva a szegény, gyenge mókust és a hölgyet. Szomorú kis arcát félénken fúrja bele az elf kezébe, ám mikor észreveszi, hogy egy újabb ember kezében van, megijed, ugrik egyet, s ha a hölgyemény nem kapja el, akkor megint a földre esik. Elfutni az állatka nem tud, így ha még le is esik, akkor is erőtlenül kezd vergődni a levelek közt. Az egyik pici lábát kétségbeesve próbálja maga után húzni, hiszen nagyon megsérült a két kölyöknek köszönhetően, így ha egyedül kell maradnia az erdőben, akkor biztosan valami nagyobb vad áldozata lesz, vagy csak a tehetetlenség miatt éhen, s szomjan hal. A családja már odaát ugrándozik a fákon, így ez a kis szerencsétlen egyedül maradt immáron e világon.
Amint a suhancok már messze járnak, újra felbukkannak az erdő állatai, s ismét Eyela köré gyűlnek, kíváncsi és aggódó szemekkel, mintha csak arra várnának, hogy meggyógyítsa a fiatal mókust, aki még mindig megszeppenve próbál odébb állni. Az erdő keretein belül a gyógyításra nem igazán van lehetősége a hölgynek, talán célszerű lenne bekötözni valahol a lábát, vizet adni neki, vagy esetleg valami gyógyitalból pár cseppet. Természetesen az erdőben is megpróbálhat vele kezdeni valamit, azonban ez esetben nem igazán fog sikerrel járni, hacsak véletlenül nincs nála víz, kötszer, avagy gyógyital.
A napsugarak egyre lejjebb mennek, egyre sötétebb köntösbe burkolózik az erdő, így ha nem akar a fák rengetegében maradni az elf, akkor ideje lenne visszaindulnia a városba, hiszen ha nem ismeri az erdőt, akkor könnyen elveszhet a labirintusában, s ekkor bizony nem csak a mókusnak, de neki is nagy szüksége lesz segítségre, hiszen a farkasok ekkor előszeretettel merészkednek elő rejtekeikből azzal a céllal, hogy vadásszanak.*