Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 173 (3441. - 3460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3460. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 22:43:04
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Gyors, rövid eszmefutattásokkal, és egyszerű, közvetlen döntésekkel próbál felülemelkedni az eseményeken. Így tanulta, és így tapasztalta jónak.*
- Rendben, Darel! *válaszolja a Worfnak, majd meghallgatja annak szavait.*
- Az mi territóriumunk határa a gázlónál van, Farkasfi... de nem hiszem, hogy akár a Város, akár más magának követelné ezt a rengeteget. *húzza meg a vállát - ilyen szempontból mindegy, ki milyen messze van. Ha akarna, már most visszafordulhatna, és erős ügetéssel napnyugta előtt elérné Amon Ruadhot. De ez a fenyegetés nem állna meg a Gázlónál, ezért itt fog szembenézni vele.*
- Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy az erdő... mindenkié. *már nem emlékszik, hogy a Lombjáró Badumir vagy Daeros volt-e, de nem is lényeges.*
- Na persze, azt is mondta, hogy kérjek valami földesurat, hogy engedjen a földjeire telepedni. *nevet fel halkan, ma is mulatva a képtelen ötleten. Amúgy sem látott földesurat sem akkor, sem azóta, de igen nagy hatalmasságnak kell lennie, hogy Kagan Thargodar térdet hajtson előtte. Darel javaslatára megfontoltan bólint, de egyelőre nem válaszol, be akarja várni a csapatát.*

*Közben Harath és Shauri levadásszák az érkező vértest, és Salanelék is visszatértek. Salanel hoz egy fa nyakéket, ám Kagan csak egy pillantásra méltatja - neki semmit nem mondd.*
- Azért tedd el, majd a Szellemjáró megnézi, milyen dzsudzsu van benne. *rendelkezik, aztán visszafordul Darelékhez.*
- Ez a kölyök veletek van? *fordul figyelme Zef irányába néhány pillanatig, azt mérlegelve, hogy csalin kívül még mire lehet jó a kis elf, aztán az esetleges megnyugtató választ hallva vállat von.*
- Számtalan szörnyeteggel találkoztunk már, Aranyhaj, de e föld démonai idegenek számunkra. Nem, nem ismerjük ezt a valamit. *mert még csak szörnynek sem nevezi, bár a hangja alapján nem nádi poszáta lesz.*
- Tábort verni? Vadászni jöttünk és a nap még magasan jár. *és van még idejük hajtani, hiába jön el hamar az est.*
- De előbb hadd nézzük ezeket az idegeneket. *van belőlük épp elég, vagy három, így első nekifutásra, és ki tudja, mennyi kerül még elő.*
- Az Erdei ösvényen nincs ekkora forgalom. *mogorvasága alapos indokokból táplálkozik.*

3459. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 21:43:51
 ÚJ
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

* Egyetlen elrongyolódott babát találnak, azt is elrejtve egy üregben. Ami azért szöget üt a fejében és elraktározza ezt és elveszi azt a félvértől. Valahogy nincs kedve vigyorogni. Emlékeztetheti a baba valamire és úgy dönt, magával viszi azt. ~Hogy kerülhetett ez ide?~ Megrázza a fejét és folytatják a felderítést, nem veszítve szem elől egymást. Bejárják azt a távot, amit parancsba kaptak. Visszafordulnak, így érik hátba a páncélos alakot, aki nem sokkal előttük lépett ki a "takarásból" és mutatja meg magát csapatuknak. Ugyan úgy, ahogy Harath is, rá fogja íját, mikor alig neszezve kilép mögé. Ám ahogy meglátja, hogy a dárdáját leengedte, úgy tesz fél fordulatot. Oldalával az idegen, hátával Harath felé, és figyeli azt az irányt, ahonnan a páncélos idegen jött. Nem szeretné, ha az ő hátukba is kerülne még valaki. Kancája némi ideges tipegés után hozzá léptet és várja, hogy most mi is lesz? Leengedi íját és elteszi a vesszőt, hogy meg tudja simogatni az aranyszőrű kanca fejét. A rongyos baba még ott van nála, övére tűzve. *
- Mi is csak egy rongybabát találtunk, egy kis üregben.
* Neki valahogy nem úgy tűnt, mintha elejtették volna. Inkább tűnt "otthagyottnak".*

3458. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 20:13:28
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a télre – Az első fuvallatok//
//Darel, Zef//

- Épp a megszokás egyik lépése, hogy nevet adsz neki nem?
*Kérdi a kis elfet, miközben lassan haladnak tovább. Se közelben se távolban nem lát, vagy hall, esetleg érzékel semmi olyat, ami gyanús vagy netalán tán oda nem illő lenne. Lehet, hogy csak egy lény utolsó segélykérő sikolya volt, mielőtt megölte volna egy másik vadászni induló társaság. Mert nem kérdéses, hogy a táborból jövők mi célból érkeztek az erdőbe.
A fegyverhasználati diskurzusból kivonja magát. Úgy tűnik, a harcosnak ez valami megszállottsága lehet, hiszen tőle is elég gyakran, - valójában csak néhány alkalommal – kérdezte, hogy tud-e bánni vele. No nem mintha nem értené meg kérdését, hiszen hallott már olyanról, aki hordja, de használni nem tudja. Bár ilyennel még nem találkozott. Inkább csak barátságosan rámosolyog Zefre, mintegy ne is foglalkozzon a kérdéssel, vagyis inkább ne sértődjön meg rajta.*
- Szóval Zef. Barátságosan hangzik. *Próbálja a beszélgetést folytatni, de úgy tűnik a fiatal elf személyében is hasonló stílusra talált, mint akivel már hónapok óta utazik. Szűkszavú utazók. Ez persze általában nem szokta zavarni, beszél ő anélkül is annyit, amennyit a körülötte lévők megelégednek.* - S mi járatban, az erdőben?
*Kérdése közben egyszer csak hátrapillant, hogy láthassa mennyire is távolodtak el. Már épp szólna Darelnak, hogy nem ártana, ha visszabattyognának. Nyitná szóra ajkait, mikor megelőzik. Így csak becsukja, s szó nélkül fordul hátra, remélhetőleg a fiú is követi őket, s köztük maradva indulnak vissza Kaganék irányába.*

//Kagan s csapata//

*Először fut be a kis társasággal, de inkább nem szól semmit. Nem sűrűn fordul elő, hogy csendben marad, de jobban járnak, ha a vezérrel egy olyan beszéli meg a részleteket, aki ismeri is. Így hát a harcosra hárul a feladat, hogy elmondja, nem láttak semmit, aki ezt készséggel el is mondja. Újabb mondatokkal kiegészítve.
Beszéd helyett, inkább a közeli területet kémleli, s hallgatózik. De egy ponton mégis megszólal. Zöld szemeit a tábor vezérére emeli.*
- Nem találkoztak hasonló lénnyel, vagy legalább, ami hasonló hangot ad ki hosszú útjuk során?
*Kérdését ésszerűnek tartja, de ha találkoztak volna, lehet hogy nem küldte volna el csapatát felderítésre. Ez, ahogy lenni szokott, már csak kérdése után jut eszébe. A választ megvárva, tovább szemléli a területet, miközben Solaras befogására törekszik. A hang miatt a hátas még mindig feszült, s nehezen enged a szép szónak. Halkan suttog neki, minden szépet megígérve – amit remél később be is tarthat neki, hisz szavát nem szegi – hogy némi megnyugvást adjon neki. Mikor ez sikerül, a kantár szárát megfogva jelenik meg újra a többiek között.*

3457. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 19:59:30
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*A felderítés sikertelen, legalábbis abból a szempontból, hogy nem találják meg a hang forrását és más idegennel se futnak össze. Kutatásuk eredménye mindössze egy teljesen jelentéktelennek tűnő nyakék.*
-Eltegyük?
*Kérdi társától, mert bizony nem tűnik túl értékesnek. Végül azonban Salanel úgy dönt, hogy zsebre vágja a fadarabot. Ha más nem, majd a táborban megnézi valaki, aki ért a mágiához, meg a hasonló hókuszpókuszokhoz. Talán a látszat csal és mégis ér valamit a tárgy. Elmélkedését Kagan egyértelmű füttyjele töri meg, amire fel is kapja a fejét.*
-Valami van.
*Szól oda társának.*
-Gyerünk vissza, itt nincs semmi.
*A háromszáz métert már rég megtették, nincs értelme ennél tovább keresgélni és szétszakadni. A többiekhez visszatérve gyors jelentést tesz.*
-Nem találtuk meg a hang forrását és idegenek sincsenek a környéken.
~Vagy nagyon jól elbújtak.~
-Csak ezt találtuk.
*Mutatja a megrepedt fa nyakéket. Hogy van-e bármi jelentősége, azt nem ő fogja kitalálni.*

3456. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 19:31:04
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*A felfedezés öröméből nem sok jut nekik egyelőre, habár a korábban hallott iszonytató üvöltés gazdáját például megeshet inkább elkerülné, mintsem meglepné. Csupán csak egy rongybaba jussuk. Fel is mutatja vigyorogva társának. Mindazonáltal fülét hegyezi, éles szemével kutatja az erdő ezen felét, s a talajt is. Hátha nyomra bukkan.*
~Meglehet e hang pusztán fedi gazdáját.~
*Jut eszébe, mégpedig a megboldogul Valian egykori akciójából okulva. Ugyanis az álca minél félelmetesebb, annál inkább távol tartó. Mégsem távolodik el Shauritól sem a főcsapattól túlzottan, pusztán csak fedezetet biztosít számukra íjával és a kitágított "gyűrűvel". Annyira azért nem botor ő, hogy gondolatmenetét bizonyságként kezelje.
A sürgető hangokra és, mert eleget láttak, az elf felé pillant és jelez neki, hogy induljanak visszafelé. Gyalogszerrel hát és íját baljában, vesszőt jobbjával az idegen tartva oson visszafelé kissé görnyedt tartásban, jobbra- balra is kémlelve, fülelve. Így fedezi fel a fák közül épp kikandikáló, majd kilépő fekete páncélos, pajzsos, dárdás tagot. Hangtalanul jelez az Aranyhajúnak, s ha teheti, becserkészi, azaz oldalába vagy leginkább hátába kerül a férfinek. Remélhetőleg társával egyetemben, ki a könnyűléptűek népéből való, s mely vér részint sajátjában is csörgedez. Így reméli a tetőtől talpig vértes hallását kicselezhetik.*
-Dolgunk ránk tartozik, de eltaláltad.
*Lép közbe, vagyis emeli íját rá, és hangját is az idegenre. De mivelhogy amaz kezdetleges dárdáját leengedni látszik, és semmilyen támadó mozdulatot nem tesz, ő sem viszi túlzásba. Saját mércéje szerint persze.*
-Nem épp erdei öltözet ez, barátom.
*Jegyzi meg és bök állával Eranra, de immár mosolyog. Itt a ragyogó alkalom, hogy a férfi felfedje magát és, hogy mi járatban errefelé. Harath azonban nem diplomata, sosem volt jó benne, így elmarad ennek kipuhatolózása. Csupán utalgatásokat ejt, mások szerint rébuszokban beszél. Azért elég hangosan, hogy hallják társai is, kik mostan elég szétszórtan, de fegyelmezetten hajtják végre feladataik. Közben azért persze igyekszik felmérni a környezetét és a többiek elhelyezkedését is.*

A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.10 19:33:49

3455. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 13:03:15
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Bárhogy is próbálkozik nem sikerül mindkét kezét szabaddá tennie így az íjat sem tudja rászegezni senkire, ami eléggé kellemetlen a számára. Ennél kellemetlenebb már csak az, hogy az ember viszont nyilat tart az idegen és ez valahogy meggyőzőbb mint a törpe kemény szavai. A közelből felhangzik a vezér mordulása és ennek már ha kedvetlenül is, de engedelmeskedik.* -Tegye csak el a fegyvert. *Szól Letrionnak miközben a legalsó ágra mászik át, majd onnan a földre ejti magát. Ügyesen érkezik, de a térdét még így megüti a földön.* -A végén még ellövi a lábát és ráfogja, hogy én tettem.
*Szemeivel inkább a törpét figyeli, de továbbra is az emberhez beszél. Jobbjával még mindig az íjat szorongatja. Várja a páros és a sérült reakcióit. Egyre jobban érdekli, kik ezek az alakok, de még inkább az, mit akarnak az erdőben. Az üvöltés emléke szinte ki is megy a fejéből, bármi legyen is az a kétlábúaktól százszor jobban tart.*

3454. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 09:55:59
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a Télre - az első fuvallatok//
// Freyai, Zef //

* Freyai aggodalmas szavai úgy látszik nem csak Darelt zavartatták annak idején, most a kölyök is átesik ezeken a körökön, ezen magában jót mosolyog, sőt még arcára is ki ül ez a parányi kis vigyor. Kivételesen nem csak ő kap az áldásból. Persze ezt a mögötte kullogók nem láthatják és ez bizony így is van rendjén. Node, vissza a fontos dolgokhoz! Figyelme nem lankadhat, igaz ha az volna a lény amire a fiú emlékszik akkor nincs szükség nagy tudományra, hogy észrevegye, már csak termetéből fakadóan is. A fiúcska tőmondatait meghagyja Freyai nak, ő szeret cseverészni úgy is. Egy darabon elhaladnak a fák közt, árnyak mellett is meg egyéb fontos dolgok mellett is, de a hang forrását nem lelik. Oldalra néz ahol Kagan és a többiek is, még látótávban ugyan, de már kellően messze vannak. Majd megáll, szintén megállást kényszerítve a másik kettőre. *
- Elég messzire jöttünk.
* Tekint körbe a környezeten, de látni nem vél semmit sem. Majd tán a másik kettő szól, ha esetleg felfedeznek valamit. Visszafordul s lenéz a fiúra, majd a szőkeségre. *
- Ennél messzebb ne távolodjunk el. Induljunk el visszafelé. Ha ez a valami itt van akkor épp arra vár, hogy szétszóródjunk, külön-külön könnyebb a préda…
* Mutat végül fejével a többiek irányába, hogy merre is induljanak, s ha a másik kettő beleegyezik akkor meg is indulhatnak, de most ő zárja a sort, jobb ha ő marad most hátul, ha esetleg támadás érné őket, Freyai-n nincs túl sok páncél, a fiú meg nem tartana túl sokáig, nagyjából egy fél falásig, még ha csak farkasról van is szó… *

// Kagan és a többiek, akik idő közben visszaértek //

* A rájuk bízott irányból lépnek ki a kopár fák közül. Fejével enyhén bólogat Kagan felé. *
- Semmi, legalább is arra tiszta.
* Jelenti ki részéről, a többiek irányáról nem tud nyilatkozni. *
- A város még majd 1 napi járóföld, ha jól rémlik, akkor a táborod is. Félúton vagyunk, tehát az éjszakát jó eséllyel idekinn töltjük.
* Rövid összegzés az eddigiekről. *
- Van az embereid közt olyan aki ért a nyomolvasáshoz?
* Szegezi a kérdést most Kagannak *
- A hangjából ítélve egy ekkora valami, csak hagy valami nyomot maga után.
* Veti fel a lehetőséget *

3453. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 00:51:53
 ÚJ
>Toragg Trognoul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

// Anasheran, Eyan(?) //

*Ahogy az ork tanulmányozza a retket, próbál rájönni, mégis mi olyan furcsa benne, teljesen megfelejtkezik az "őket" körülvevő külvilágról. Gondolataiba temetkezve, próbál előásni belőlük akármi használhatóbbat az eddigieknél (mert ugyebár a nevét már sikerült már kiderítenie), most is ugyan arra jut, mint öt perccel ez előtt: inkább egy gnómot kéne keresnie, hátha az tudna okosabbat mondani, vagy csak valami, az átlagosnál tanultabb embert/elfet/akármi mást, ami éppen jön, de végül is arra jut, hogy a gnóm lenne legideálisabb arra, hogy "izgalmas" lehessen a dolog.
Ahogy forgatja a növénydarabot két marka között, legnagyobb meglepetésére, egyszer csak egy őz csapódik be pont elé, egyenesen a nagy semmiből. Toragg kissé megijed, elvégre végképp nem számított erre az eseményre, valamint elég jól belebambult már a retekbe, hogy szemei olyan tágra nyíljanak a meglepődöttségtől, amilyet egy orktól nem sűrűn látni. Hátralép, majd körülnéz, némi magyarázatot keresve a történtekre, de ahogy megpillantja az állatban lévő nyilakat, valamint a bokrok közül előkerülő hölgyet, nem kell neki sok idő, hogy összerakja a dolgokat.*
-Üdv! Csak nyugodtan.
*Üdvözli hasonlóan a jövevényt, bal szemöldökét kissé felhúzva az elfojtott nevetésre reagálva, de nem sokat foglalkozik a dologgal, elvégre mégis csak egy retket szorongat az erdő közepén. Ismét a tetemre pillant, ahogy tán még egy-kettőt rándulnak izmai, ahogy kiszáll belőle minden élet.*
-Szabad érdeklődnöm, hogy Kegyednek mi terve van ezzel az őzzel?
*Kérdi, előszedve legbarátságosabb hangját és ábrázatát, hogy még véletlenül se merülhessen fel a gondolat a vele szemben állónak, hogy bántani akarná őt a zöldbőrű. Tapasztalatai szerint ez elengedhetetlen, elvégre van már épp elég sztereotípia a fajtájáról, hogy már első ránézésre így csúnyán bámuljanak rá, pontosabban találkozik is ezzel a jelenséggel minden nap.*
~Jobb minél előbb meggyőzni a másik félt az előítéletek ellenkezőjéről, mint odáig húzni, hogy már visszafordíthatatlan legyen...~
*Eszébe jutott, hogy a hetekben volt szerencséje megismerkedni egy hölggyel, akinek eldicsekedte, milyen őzragulevest is tud készíteni, de még azóta sem volt alkalma ennek bemutatására, hát itt az alkalom, még ha nem is ugyan az az egyed áll előtte!*
-Lenne magának egy kisebb ajánlatom! *Kacsint, majd észrevéve a kezein éktelenkedő karmokat, elrakva egyik oldaltáskájába a retket, elkezdi mondandója közben lassan lecsatolászni magáról a hárpiarészeket, nyomatékosítva békés szándékát.* -Megvennék abból az őzből valamennyit, abban az esetben, ha kapnék belőle kedvezményt egy finom ebéd fejében, melyet az állatból főznék meg! Nem is tudom mikor ettem már utoljára egy jó Őzragulevest, melyet saját recept alapján lett volna szerencsém elkészíteni! Erre alkalmas fegyver, valamint tapasztalat híján nincs nagyon lehetőségem vadászni; csapdát venni, illetve készíteni pedig még nem volt időm itt tartózkodásom ideje alatt.
*Ekkor már a szíjak, melyek tartják a karmokat, elhagyva tulajdonosa bőrét, visszaváltak eredeti színükre, már amennyit látni enged belőlük az ork méretes ökle, melyben szorongatja azokat. Először nem tervezte visszakötni övére a fegyvereket, hátha szándékaik a nősténnyel mégsem egyeznének, de aztán arra a következtetésre jut, hogy amíg elfoglalná magát azok visszaszerelésével végtagjai végeire, addig az őzbak tulajdonosa már vígan, akár háromszor is beleállítja az oldalán lévő kardot.*

3452. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 00:26:10
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a Télre - Daeros érdeklődésének fenntartása végett //

*Daeros ugyan nem szemfülesebb, mint egy elf, a szerencse mégis rámosolyog. Ahogy maga mögött hagyja a többieket és elindul -egyedül-, hogy megtalálja azt ami ezt a szörnyűséges hangot kiadta, szeme sarkából látja, hogy valami megcsillan a szomszédos bokornál. Az erdőben viszonylag ritkán csillognak csak úgy a dolgok...
Hát nem különös?!

Ha a Vadász odalopakodik a fák takarásában a csillogó bizgeréhez és lesöpröget a gyűrűnek látszó tárgyról az ágakat, leveleket, akkor egy csontos bal kéz fog vele kezet.
Ugyan ér már nem vezet eme kacsó tulajdonosának kezéből szívéhez, de jegygyűrűje ott lifeg aszott pálcikáin, melyek úgy törnek már, mint a ropi, így a csinos kis ékszer egyenesen Daeros markába pottyan.*

3451. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-10 00:03:57
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre//

*Nagyjából-egészében egyedül marad a "kör közepén", de legalább többnyire jó barátok veszik körbe. Meg néhány rossz.*
~ De jó segge van ennek az elfnek. ~ *vigyorog Freyai után, de csak egy villanás erejéig; végül sikerrel űzi el az oda nem illő pajzán gondolatözönt.*
- Hrothgaar! Igyekezzetek! *hörren középerős mordulással, mert bömbölni nem akar, még ha kérik se, pláne így.*

*Az erdőből egy ismeretlen kászálódik elő, és hamar magára vonja Kagan figyelmét. Na meg rosszallását is.*
~ Ez meg hogy kerül ide?! ~ *fordítja lovát az ismeretlen felé, remélve, hogy valami választ fog kapni a kérdésre, nem csak egy hullát.*

*Hosszú füttyel figyelmezteti Salanelt és Waldrant a tévelygőre, ha azok maguktól nem vették volna észre a fickót, majd dönt. Túl sok idegen, túl sok kószáló, és túl nagy veszély. Ebből így nem lesz jó vadászat. Megvárja még, mire jutnak a felderítői, aztán rendelkezni fog.*

3450. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 23:35:18
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre//

*Akiket rosszabban érintett a hirtelen feltörő bömbölés, azok is több-kevesebb sikerrel hamar rendezni tudják magukat.
Letrion jelleméhez méltóan elereszt egy sikolyt is, Darfang minden erejével próbál nem szívproblémákat is halmozni egyéb bajaira, Plevaen pedig menekülőre fogja. Az túlzás, hogy fel tud szaladni a fára, de sikerrel rákapaszkodik és csüng az ágon, mint egy kis lajhár. Egyebet tenni így nem nagyon fog tudni, különben leesik, de fejét hátrabiccentve szemlélődhet és társaloghat nyugodtan.
Eran valamiféle megmagyarázhatatlan okból kifolyólag szeretne a hang forrása felé indulni, egyedül. Bizonyára azért, mert még sokkos állapotban van.
Zefet Freyai pátyolgatja, így a csoport legifjabb tagja is hamar kiheveri a traumát.
Waldran nagyon kiborul, bizonyára emlékezteti valamire a hang, de egyébként Kagan emberei hamar megrázzák magukat és vezetőjük parancsára koncentrálnak.
Darel meg is osztja észrevételeit a csapat hallótávolságon belül maradó részével, miután lenyugodtak a kedélyek. Ezek szerint neki és Freyainak már nem teljesen idegen a hasonló "riasztó", bár ez valamivel még is csak más, mint amit ők hallhattak korábban. Ezt az elf megállapíthatja, mert neki elég jó hozzá a hallása, bár a hang forrásának irányát ő sem tudja betájolni. Ettől függetlenül persze hiheti azt, hogy az ösvény egyenesen elvezet a veszélyforráshoz.

A felderítők útnak indulnak, de remélhetőleg igyekeznek vissza és nem távolodnak el túlságosan egymástól, különben váratlan meglepetések érhetik őket, ahogy azt a lajhárkodó sötételf is helyesen megérzi, de Hrothgaar és Letrion megakadályozza a hosszas elmélkedésben.

Daeros továbbra is kitartóan rejtőzködik saját belső csatáit vívva. Ebben semmi nem akadályozza meg.

A felderítők csapatai semmi különöset nem találnak. Ha Waldran és Salanel eléggé szemfüles, akkor gazdagodhatnak egy megrepedt fa nyakékkel, ami már legalább egy éve itt rohad a földben. Szálkáiban pár kisebb szőrcsomó akadt fent.
Shauri és Harath egy foszlófélben lévő rongybabát találhatnak egy kis üregben. Állapotából ítélve ezt sem mostanában hagyta el korábbi tulajdonosa, ám semmi egyéb érdekes nem akad a felderítőcsapatok útjába.
A lovak nyugtalanok bár, de nem szaladnak el senki mellől. A társaságnak most lehetősége van eldönteni, hogy tovább merészkednek, kisebb csapatokra bomolva, vagy együtt maradnak és tábort vernek. Metgervezhetik a holnapi vadászatot, felmérhetik a környezetüket, esetleg kifejezetten a hangforrást is megkísérelhetik felkutatni, vagy haza is ballaghatnak. (Már azok akik ismerik a rengeteget...)

Ha Tüptürüpp látná mennyire betojtak és remek terve milyen jól sült el, akkor biztosan kárörvendve vihorászna a rohamban szétoszló csoportosuláson, akiknek csak most jut el az agyáig micsoda veszélyeket is rejt valójában Arthenior erdeje...*

3449. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 17:39:07
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Felkészülés a Télre - az első fuvallatok//

//Freyai, Darel, többi//

- Tudod, na.
*Magyarázza a fiú, de amennyiben a nőstény ezután sem érti meg, annyiban kézfeje legyintésével jelzi, hogy feladta a próbálkozást. Hiszen annyira magától értetődő...*
- Áh, csak nem rég kötöttem e... vagyis, szereztem. Úgy gondoltam, nem adok neki nevet, amíg meg nem szokjuk egymást. Még nem tudok róla sokat.
~ Meg felülni se rá. De mindegy is.~
*Majd egy óvatlan pillanatban felmászik egy közeli fára. Gyerekjáték.
Alig feltűnően fintorog a férfi szavai hallatán, könnyen félreértelmezhető reagciója, de valójában cseppet sem érdekli a városiak dolga. Ha ennyire gyengék, hát meg is érdemlik. Persze ezt inkább nem osztja meg az ismeretlennel, ugyanis heves vérmérsekletűnek tűnik. Az ilyen emberek mindig visszafogottak, aztán BUMM! Egyszer csak zúdul a hugy, és futhat mindenki. Persze Zef lesz leggyorsabb. Kihasználja az alkalmat, hogy Darel nem néz felé, és nyelvet nyújt hátának. Nem tudja eldönteni, hogy most szimplán ilyen fura, vagy arra céloz, hogy Zef jócskán be van szarva. Pedig nem. Tényleg.*
- Apám hagyta rám.
*Vonja meg a vállát, majd az újabb jó tanács hallatán megforgatja a szemeit. ~ Felvágós. ~*
- Tudom használni a fegyverem.
*Hangja kissé talán élesen szól, de nem igazán szimpatizál az elf lány kísérőjével. Vagy legyen ez fordítva. Tulajdonképpen nem sokat ért Freyai magyarázatából, de szépen cseng a hangja.*
- Értem. *Veti oda úgy összefoglalóan a másik kettőnek.* A nevem Zef. *Ennyit épp elég tudniuk. Amúgy sem valószínű, hogy hosszútávú lesz a kapcsolat közöttük.*
- Freyai. Rendben.
*Direkt ízlelgeti magában a nevet, a lány példájára ő is a nyeszlett törzsekre fordítja figyelmét. Az elf téved, ha úgy gondolja, hogy Zef is az erdő gyermeke, mert bár minden elf a természet szülötte, a fiú az emberek mocskában nőtt fel, a keskeny sikátorokhoz, a városi őrség előli meneküléshez sokkalta inkább hozzászokott, mint az erdőhöz. Korábban járt már ugyan erre, sőt vadászott is már, messze nem érezheti azt az otthonosságot, melyet Freyai érez a rengeteg takarásában. Megelőzi a válasszal a férfit, ugyanis szinte ösztönösen vágja rá szavait.*
- Felteszen, vacsorát.
*Vigyorodik el sötéten a kölyök, kit még ha észlelné sem zavarna Harath rosszallása, sőt, valószínűleg csak hangosítana magán. Hangja amúgy is csak egércincogás lehet egy ilyen hatalmas és rettenetes lénynek. Nincs miért aggódnia.*

3448. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 16:57:49
 ÚJ
>Hrothgaar Skyllagrimmson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészükés a télre - Az első fuvallatok//

//Letrion, Plevaen, Derfang//

*Természetesen az illető, aki nem mellékesen sötételf., nem mutat semmi hajlandóságot az irányba, hogy lemásszon a fáról... sőt, még vissza is szájal. Hrothgaar gyógyszere nem gurult el, a modorát pedig tényleg egy másik nadrágja zsebében hagyta. Mégis mit várt a szurkos, hogy majd petíciót nyújtanak be valami felsőbb szervhez, hogy letessékelhessék onnét? Neheheeem. Arra nincs idő, de Hrothgaar sem marad adósa az ismeretlennek.*
- Nézd el nekem, _mélységi_, hogy nem hajoltam meg előtted, de azt hiszem, ez nem az a rendezvény...
*Pajzsát lentebb ereszti és leszáll hátasáról. Finoman rácsap a ló farár, hogy az odébb álljon, ám közben az ismeretlen mélységi feljebb húzódik, _de_ legalább elteszi azt a nyílvesszőt, amivel eddig babrált. Hrothgaar nagyot sóhajt és a mellé kirendelt lovag-szerzet (Letrion) felé intézi szavait.*
- Figyelj rá...
*Azzal a törpe a másik közelükben lézengő figura felé veszi az irányt.*
- Hé! Hát te? Megsérültél? Vele vagy?
*Utal ezzel a sötételfre és bizalmatlanul figyel a férfit, aki egész fegyvertelennek tűnik (Derfang). A törpe feje még picit mindig zsibog attól a velőt rázó ordítástól, de lassan kezd megfogalmazódni benne a kétely, hogy nem a legfényesebb jövőnek néznek elébe, ha a csapattól elszakadva talál rájuk az a valami, ami ilyen hangot adott ki...*
- Azt hiszem az lesz a legjobb, ha velünk jössz, remélem nem vagy olyan önfejű, mint az a másik a fán. Nem esik semmi bántódásod, csak gyere velünk...

A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.09 16:58:40

3447. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 14:13:31
 ÚJ
>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészükés a télre - Az első fuvallatok//

*Hogy mikor, hogy és milyen körülmények között került a kezébe az íja egy nyíl kíséretében, azt meg nem tudná mondani, de örömmel konstatálja, hogy végülis van olyan előrelátó, hogy veszély esetén nem hagyja kezeletlenül a fegyvert. A saját szájából, és itt-ott egyéb helyen is elhangzódó kérdés visszhangzik most a fejében. ~Mi lehetett ez?~ Természetesen nem lehet kicsi, ilyen hangot csak nagy lények tudnak kiadni magukból. És semmiképp nem lehet emberi, vagy egyéb emberszabású a forrás. Kivéve, ha óriás, de nem azok, amik jó, ha egy embert túlnőnek, hanem azok, amik a legendákban, mesékben és egyéb történetekben fordulnak elő, és felhőket hessegetnek a szemük elől. Gondolatába bekúsznak mindenféle legendás lények, amikről valaha olvasott, vagy hallott. Ennél fogva majd kiugrott a szíve, amikor meghallotta Shauri riadóját, és bár Wandar nem a gyorsaságáról híres, a lehető legkevesebb idő kellett, míg íját nyíllal ellátva a lány figyelme irányába állította, felhúzva. Ám ott ahelyett, hogy egy sárkánygyík tekergőzött volna a fákon, csak egy alig kivehető fura szerzet gubbaszt az ágakon. Alapállásba helyezi vissza íját, és – most veszi csak figyelembe – ha gondolkodás nélkül elengedte volna a nyilat sem ment volna semmire, mivel lova alatta továbbra is instabil, ide-oda ficereg, nyerít, láthatóan még mindig nem tért napirendre a hallottakon, és a kitöréstől tán csak a csoport látszólagos biztonsága tartja vissza. A csapatot még tudná követni vele ez által, de lőni róla nem igazán. Menekülni, azt még tudna. A vezér parancsára ezért inkább leszáll a lóról (és kis híján hanyatt vágódik, ahogy az állat nem akar nyugton maradni), és bár még hősünk is gyakorlatilag ugyanúgy érez, mint a jószág, próbál nyugalmat erőltetni magára, a lovat magával vezetve (aki most meglepően engedelmes) közelebb megy ahhoz a bizonyos fához Hrothgaarral, akiről már teljesen egyértelmű, hogy ő ez a törpe. Megáll ott, ahol a másik is, és elengedve a lovat (ha elmegy, úgyis a csoporttal marad, talán) az íját fogja inkább, nyíllal az idegen, készen egy figyelmeztető (vagy célzott, de letagadott) lövésre. Bár nem íródott még legenda célzási képességéről, ez az, amihez a legjobban ért.*
- Ne kelljen lesegítenünk!
*Teszi hozzá határozottan, ha a sötételfnek nem volt egyértelmű a törpe mondanivalója, és innen már jól látja annak kezében lévő íjat is. Ám az jelenleg nem tűnik túl kooperatívnak, ami nem túl okos ötlet, lévén náluk több íj van, bár csak egy van itt éppen, és ha (Wandar számára) balszerencsésen alakulnának is a dolgok (mert hát miért ne tennék), a többiek már csak a formaságok megtartása végett is elősegítenék a sötételf számára a lejutás dolgot, akár nyíllal a mellkasban, akár a nélkül.*

A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.09 14:26:19

3446. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 13:26:15
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a Télre - Az első fuvallatok//
// Darel, Freyai Zef, Kaganék csapata és mások //

*Az elővéd szerepét tölti be, így mikor felfedezi az előttük lévő triót, összébb zár, közelebb engedi a Kagan vezette főcsapatot. Már ekkor kezében tartja íját, s egy vesszőt is, ugyan még nem illeszti az idegre. Eddigre beérte őket Shauri és Waldran is, így őket is látva jelez nekik. Így elől és hátul is zajlanak események. Hiszen Salanel is hozzájuk csapódik. A vezér parancsa nem éri váratlanul, fegyelmezetten hajtja végre és marad vissza, hogy besoroljon mellé, míg a szárnyak nyitnak és felveszik az alakzatot. De ekkor iszonytató hang veri fel az erdőt, mely még az ő idegzetét is kikezdi. Erős kézzel tartja a kantárt és zabolázza meg nyugtalan hátasát. De körötte és másutt is néhányak nem ily szerencsések és leveri lábukról, elveszi eszüket e rettentő üvöltés. Lélekjelenlétét megőrzi ugyan, de lelke mélyén a nyugtalanság megveti lábát. De legalább az előttük lévők személyében ismerősökbe botlottak, kik megjárták már Thargarod-ot. A borzalom pedig összekovácsolja őket, így már számítva az átrendeződésre, követi Shaurit a felderítésben. Ugyanakkor a fán csücsülő nyugtalansággal tölti el. Az avar zörög lábuk alatt, ahogy kettecskén beveszik magukat az erdőbe az Aranyhajúval. Kit nem is volt még ideje, módja köszönteni igazán. Most is csak egy szemvillanásnyi ideig találkozik tekintetük, és részéről inkább a helyezkedésre vonatkozik jelenleg. Hiszen nem andalogva sétálgatnak, de harci helyzet állt elő. Akkor pedig nincs helye az elbeszéléseknek, noha hátuk mögött azért egyesek egész kis történetet adnak elő, mi kissé feszélyezi a félvért. Szerencsére hamar hátuk mögött hagyják a csapatot, és érzékeivel csakis a környezetükre koncentrál valószínűsíthetően több sikerrel, mintha ember tenné, ám kevesebbel, mint elf társa teszi.
Hallja hátulról jövő sürgetést, de ő is úgy van vele, hogy attól mert sietve kell tegyék a dolguk, nem felületesen. Mintegy harapófogó nyitnak, mindvégig igyekszik nem elveszíteni a tájékozódást és Shauri pozícióját. Így ha sikerrel járnak, és veszély nem fenyeget, visszatérhetnek majd jelenteni, amilyen hamar csak lehet.*

3445. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 12:13:44
 ÚJ
>Salanel Talwir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a Télre - Az első fuvallatok//

*Nem könnyű visszarázódni és ignorálni az üvöltés miatti pánikot és zavart, de amint meghallja Kagan hangját, a vezér felé fordul és biccent egyet.*
~Háromszáz méter előre, felderítés.~
*Motyogja magában, a feladatra koncentrálva és próbálja legyőzni azt az idegességet, ami a furcsa hanghatást követően lett úrrá rajta. Waldran jobbján siet előre és kémleli a környéket. Íjával a kezében próbálja felderíteni a területet, gyanús mozgás, szokatlan hanghatások után kutat. Kissé még zavart ugyan, de bízik az ösztöneiben. Tapasztalt vadász, ez is segíti most feladata elvégzésében. Csak most éppenséggel nem vadak után kutat, hanem valamiféle ismeretlen veszélyforrás után. Jó lenne még azelőtt megtalálni és kiiktatni az üvöltés forrását, mielőtt gondol egyet és megismétli a dolgot. Már az elsőtől is majdnem széthasadt a feje, a második se lenne kellemes.*

3444. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 11:52:41
 ÚJ
>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre – Az első fuvallatok//

*Előkerül az értük küldött kis csapat, elsőként egy pajzsot tartó törpe jelenik meg, majd ha minden igaz egy ember is érkezik a kíséretében.* ~Ezek tényleg szétváltak.~ *Bizonyosodik meg róla és magában végiggondolja azokat a rémtörténeteket amikben egy csapat ember szétszóródott az erdő közepén. Olyat keres közülük aminek szép a befejezése. Emellett szívből reméli, hogy ez a kettő itt a banda két legerősebb tagja, mert ha nem így van akkor tényleg elkezdhet aggódni az életéért.*
-Mi, van törpe uram. A modorunk otthon maradt? *Kérdezi a sötételf, akinek az udvariasságát ugyancsak egyszerű fölülmúlni. Közben jobb kezével kapaszkodik, míg baljával egy fekete tollú nyílvesszőt forgat.* -Inkább jönne föl maga, talán megtudnánk hol is van ez az átkozott... *Mivel nem tudja mi bömbölt annyira az imént ezért nem is képes befejezni a mondatot. A "parancsnak" természetesen nem engedelmeskedik. Semmi jót nem néz ki azokból akik fejszékkel rohangálnak a sűrűben, pláne ekkora csapattal és amit leginkább el akar kerülni, az az, hogy ennek a bandának a kellős közepére kerüljön.* ~Zsoldosok, vagy banditák. Biztosan, nem városőrök.~ *Egy kicsit még feljebb is húzódik az ágak között ahol képes kezének használata nélkül is elhelyezkedni. Íját kezébe veszi, viszont a húrt nem feszíti meg. A nyilat is, amivel addig játszott visszahelyezi a tegezbe. Ha valakit, sasokat megszégyenítő látással áldott meg az láthatja, a vessző fordítva került vissza a helyére és a háromélű hegy eltűnt róla.*

3443. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 10:52:55
 ÚJ
>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

//Felkészülés a télre – Az első fuvallatok//

*Daeros marad a fák takarásában, amint az ember és elf párosa elhalad. Hagyja őket távozni, nem áll szándékában sem fölöslegesen vért ontani, sem pedig felhívni magára a figyelmet, ha nem muszáj. Ezek meg nem olyannak tűnnek, akik ártani akarnának neki, sőt jobban megnézve még ismerősnek is tűnnek. Mintha már látta volna őket valahol, nem is olyan rég...
~Thargarod.~ ugrik be neki, ahol ugyanezt az elf fruskát látta ugyanezen fickó oldalán, csak akkor volt velük egy szószátyár mágus is, aki ezen tulajdonsága miatt hamar rövidebb is lett egy nyelvvel.
Daeros igyekszik elfelejteni a helyet, az erődöt, és annak minden lakóját is, különösen... nos, különösen azt a fehér hajú lányt, aki alkalmasint a vezér húga, és ilyen módon nagyjából minden baj forrása volt számára. Persze ami a távozását illeti, mert a férfi meg van győződve róla, hogy a szellemekkel sugdolózó szuka ezért dobta ki az erődből, mert nincsenek öngyilkos hajlamai, hogy orvlövészt hajkurásszon az erdőben, főleg sebesülten. Afelől is bizonyos, hogy ezzel a halálát akarták, és akkor le lett volna tudva a vele járó gond. Nyilván sértésnek fogták fel, hogy megbecstelenítette Isuriit, de persze Daeros verziójára senki nem volt kíváncsi, és azóta sem az, pedig neki volt a résztvevők közül legkevésbé beleszólása a dolgok alakulásába.
Mindegy, ami volt elmúlt, a férfi pedig nem akar ezen rágódni az örökkévalóságig.
Gondolatmenetét egy üvöltés szakítja meg, melyre felkapja a fejét. A Vadász minden idegszála megfeszül a hang hallatán, a férfi teljes testében megmerevedik egy pillanatra. Ha valaki közvetlen közelről szemlélné, észrevehetné, hogy tekintete teljesen üres, mintha nem volna mögötte semmmi, aztán...
Mély sóhaj szakad fel a mellkasából, majd megrázza a fejét. Lenéz, s kezében legnagyobb megelégedettségére az íjat találja, vesszővel az idegen. A Vadász feszülten figyel, az erdő minden neszére, mélyen, lassan, egyenletesen veszi a levegőt, készen rá, hogy bármelyik pillanatban megfeszítse az íj húrját.
Óvatosan kezd el mozogni, nagyon lassan, abba az irányba, ahonnan a hang jött. Ez tökéletes lehetőségnek látszik arra, hogy azt tegye, amire született. Vigyáz minden lépésére, s úgy mozog, hogy lehetőleg szélárnyékban legyen végig. Többféle hangot hall a közelből, de azok emberi hangok, így jelen pillanatban vajmi kevéssé érdeklik a férfit, a Vadász számára most csupán a lehetséges préda ígérete létezik.*

3442. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 10:23:47
 ÚJ
>Hrothgaar Skyllagrimmson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre – Az első fuvallatok//

*Hogy is szokták mondani? Mint derült égből a villámcsapás? Ja, valahogy így érte Hrothgaart az a bizonyos üvöltés. Belemart az agyába és olyan erővel szorította össze, hogy a törpe kis híján lefordult a lováról. Talán csak az a bizonyos törpékre jellemző szívóssága és makacssága tartotta nyeregben, de a helyzet koránt sem tisztult. Füle zúg, feje szédeleg, tagjai görcsösen merevek, alig-alig kap levegőt pár pillanatra, csak ül ott, mereven a nyeregben, mint akit odafagyasztottak.*
~Ne-ne-ne-ne-_nee_!~
*Nehezére esik lovacskáját féken tartani, de valahogy csak kieszközöli, hogy ne vesse le a hátáról, ekkor hallja meg vezére hangját: "Thargok, hadrendbe!" Ez az, ami felülír minden korábbit, és Hrothgaar megrázza busa fejét, hogy erőt vegyen magán. Fogai összecsikordulnak erőlködésében. Ekkor hangzik a második utasítás.*
~Fán? Fán? Milyen fán? Mi van? _HOL_?~
*Tekintete Kaganét követi, így azonosítja be a fát, amiről a vezér szólt. Irányba fordítja hátasát, és megindul a fa felé, miközben pajzsát picit ügyetlenkedve (még az üvöltés keltette sokknak betudhatólag) leemeli hátáról és maga elé tartja.*
- Le a fáról! *rivallja ellentmondást nem tűrően* Rögvest!
*A pajzs vasalt karimája mögül néz ki, hisz nem szívesen kapna nyilat a fejébe, de még csak a mellébe sem... Ha az alak nem "engedelmeskedik", valaki kénytelen lesz lekaparni onnan.*

3441. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-11-09 09:41:36
 ÚJ
>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Felkészülés a télre – Az első fuvallatok//
//Kagan- csapat//

* Már néhány perce megint úton van, de ekkor valami szokatlant hall meg.
~ Jó irányba jöttem? ~ Szétnéz, hátha lát valamit, de egyelőre nem látja, csak a fákat. Mindenesetre lassít tempóján és a dárdát is megemeli. Ahogy megy közelebb, úgy a hangok egyre jobban hallatszanak. Egy elf talán már kiszúrta volna a kis csapatatot hamarabb is, de Eran az ember füleivel csak most jön rá, hogy mit is hall.
Egy nagyobb fa tövében leguggol és arra néz, amerre az embereket hallja. Nem csapnak hatalmas hangzavart, de annyira igen, hogy észrevegye őket és még időben elbújhasson. Mondjuk ő sem tudja pontosan, hogy miféle szerzetek lehetnek, de jobb az elővigyázatosság. Mikor már viszonylag közel járnak a férfihez, akkor ismét kipillant a fa mögül és ekkor meg is pillantja őket. Ez viszont nem zárja ki, hogy a csapat ne lássa meg őt.
~ Remélem... ~ Mondja magában, majd feláll és kilép a fa mögül. Nem tesz semmi hirtelen mozdulatot, mert nem akarja, hogy vadállatnak nézzék. *
- Üdvözletem! * Lassan közelebb lépked, a dárdát pedig lejjebb emeli. *
- Mit csinálnak egy ilyen napon itt az erdőben? Esetleg vadászaton vannak. * Kérdi nem túl hangosan, de azért hallhatóan. Ha kérdésére válaszolnak és nem agresszív mozdulatokkal reagálnak neki, akkor a dárdát fokozatosan lejjebb engedi, de, ha barátságtalanabbul bánnak vele, akkor megpróbál a fák között menedékre lelni. *

A hozzászólás írója (Eran Fellaa'h) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.09 09:42:28

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257