//Rielmele Nerisella és Mort//
* Látja, hogy a lány keze megindul az ő kinyújtott jobbja felé, ám nem fejezi be a mozdulatot, inkább pironkodva visszahúzza. Kérdőn tekint a felemás szemekbe, nem érti a zavar okát. Nem mintha nem látta volna a maszatos foltokat a fél-elf kezén, de akkor sem érti, miért visszakozott a kézfogás ellen. Végül egy apró vállrándítással lerendezi a dolgot, s figyelmét inkább a lány szavaira összpontosítja.*
- Akkor ezek szerint nem is ismered őket? *Kérdi kissé meglepetten.* Csupán beléjük kötöttél? Ugyan nem ismerem a pontos előzményeket; őket sem, téged sem, de elég nagy ostobaságnak tűnik... Persze nem akarok ítélkezni. * Teszi hozzá gyorsan, mielőtt azt hinné, hogy őt pocskondiázza. Egyszerűen csak nem érti, hogy akadt össze ezzel a két megtermett barommal.
Ha Nerisella nem szól többet, akkor csend telepedig rájuk, mivel neki nincs más mondanivalója. Ám rövid ücsörgés után -ami akár beszélgetéssel telik, akár nem- egy hangra kapja fel a fejét, ami egészen közelről hallatszott.*
- Te is hallottad? *Fordul a lány felé, miközben némán tátogja a szavakat. Viszont hiába az óvatosság, valami oknál fogva, amit a tündér nem ismer mégis észreveszik őket s egy pillanat múlva el is érik a bokrok, ahol rejtőznek. Már épp pattanna fel a földről, hogy segítsen a lányon, ám későn veszi észre a másik patkányt. A rúgás is teljesen váratlanul éri, így mielőtt teljesen felállhatna ismét a földön találja magát néhány méterrel attól a helytől, ahol az előbb ült.
A férfi a mellkasát találja el, melynek következtében az összes levegő kiszorul a tüdejéből s hirtelen olyan érzése támad, mintha egy párnát szorítanának az arcára. Megpróbál lélegezni, ám hiába, a tüdeje üres marad. Néhány másodpercnyi néma fuldoklás után azonban ismét megérzi a hűs levegőt, ahogy átjárja a testét s mohón szívja befelé, mintha attól félne, hogy elfogy előle.
Tekintetét az előtte álló támadójára emeli, ám elég egy röpke pillantás, hogy tudatosuljon benne mire is készül.*
~ Abból nem eszel!~ *Gondolja, s a botját - melyet még akkor is a kezében szorongatott, mikor a kemény talp a talajra kényszerítette- megsuhintja a férfi felé. Elsősorban a lábfejét, térdét, combját célozza, hogy kimozdítsa egyensúlyából és a földre lökhesse. nem biztos, hogy mozdulata eredményes lesz, hisz lehet, hogy már számít rá a másik, de egy próbát megér... Azt már elhatározta, hogy ha kell, puszta kézzel kaparja ki a szemét, de nem fogja hagyni, hogy egy ujjal is hozzá nyúljon. S ugyan csak most találkozott Nerisellával, de őt is meg szeretné védeni, mint egy kis őrangyal, hisz neki is ugyan olyan traumát okoznának az események, mint Nolie-nak.*
A hozzászólás írója (Nolie Piwerd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.20 17:46:14