//Darel//
*Lassan halad a fiú felé, majd megkerüli, hogy szembehelyezkedjen vele. Közben fejét fogja, ott ahol érzi az apró dudort. Néhányszor megdörzsölve, összekócolja így is eléggé kócos reggeli fizuráját. De ezt megoldja könnyen, öt újjal kifésülve az éjszakai kócokat. Majd megáll a fiú előtt.*
- Igen, azt mondjuk hallottam. Majdnem vissza is aludtam rád. Jól telt az éjszakád?
*Szól egyre éberebben.*
- Neked is jó reggelt, egyébként. Jah túléltem. Kényelmesek ezek a fák.
*Paskolgatja meg a mellette álló fa törzsét.* - Ha épp nem egy harkály kopácsol hajnaltól a fejed fölött, és nem szűri át a napfényt a lombkorona, és nem arra kelsz, hogy valami súrolódik. *Vigyorodik el.*- De amúgy jól aludtam. Hamar elvonult a vihar. Már csak a csizmám vizes, a ruhám meg hamar megszárad.
*Majd félrehajtott fejjel hallgatja a férfi tömör mondatait. Az étel megüti fülét, amin össze is húzza szemöldökét némileg.*
- Gondolom nincs közbe se gyümölcs, se zöldség, semmi semmilyen növény eredetű igaz?
*Vonja le következtetéseit az eddigi útja során. Akárhol volt, vagy evett, vagy készült enni, elég csak a minap eseményeire gondolni, hogy a patak partján akkori társa is húst evett. Vagy a legtöbb ember, akivel eddig találkozott, ha ételről volt szó, sose említette meg a növényeket. Ezzel sok baja nincs is, de azért inkább körül néz környezetében, hogy hátha talál valami gyümölcsöst. Amit nem talál. De sokat nem aggódik miatta, hiszen útjuk során, még számos alkalmat tud találni, hogy találjon valamit magára. Rengeteg olyan ehető flóra terem a környezetben, amik igen laktatók tudnak lenni számára, és még finomak is. Élő bizonyítéka ennek ő maga, hogy még él és virul.
Gondolatai közben nézi, ahogy a férfi Solarashoz lép, és eloldozza. Továbbra is félrehajtott fejjel nézi, ahogy könnyedén felpattan a paripa hátára és mellé léptet és felé tartja karját. Először szívesen elmagyarázná újra elméletét, amit tegnap is elmondott, de Darel megelőzi, így a beszívott levegőt magában tartja, és lassan ereszti ki. Majd újra szólásra nyitja ajkait, hogy megemlítse a nyereg ügyét. Valamint..*
- Tudtad, hogy a nyereg, nem a legegészségesebb a lónak? *Néz félve a harcosra, miközben hüvelykujján a körmét már megint rágni kezdi.* - Mármint hosszabb távon. Teljesen természetesebb, ha szőrén ülöd meg. Ülted már meg szőrén a lovat? Mesei érzés, mikor egy idő után úgy érzed, hogy összefonódsz a lóval, mintha egyek lennétek, és a legapróbb mozdulatokból tudjátok, hogy mit akar a másik.*Csillognak szemei, ahogy mesél.* - Egyszer majd próbáld ki! Sokkal jobban jártok ezzel, mind a ketten! Ugye?
*Paskolja meg Solaras nyakát, majd elfogadja a férfi karját, és egy apró rugaszkodással felpattan a férfi mögé. *
- Barlangot? Dehogynem! Oda vezetett a szoborból előszökő zöld lány! Aztán ott volt egy kis kalamajka, és bár nem lettünk darázseledelek, de azért kaptunk egy kis átkot.
*Meséli úgy, mintha már az egész történetet elmesélte volna a fiúnak.*
- De hogy merre van? *Összehúzza szemét, koncentrációja közben. Majd hátrafordul a város irányában az ösvényt nézve. Próbál visszaemlékezni, hogy merre is jöttek akkor este. Visszafordul menetirányba.*
- Azt hiszem, hogy itt ha megyünk egyenesen, akkor lesz majd egy kis kanyar, amin nem kell tovább menni, hanem egyenes tovább a sűrűben, és annak a végén lesz.
*Állapítja meg határozottan.*
A hozzászólás írója (Organthela Freyai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.12 23:04:08