Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 362 (7221. - 7240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

7240. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-22 15:06:21
 ÚJ
>Naesala Wynroris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Megérti a férfi ellenérzéseit a mélységiekkel kapcsolatban, ha valamelyik az ő egyik karját tette volna használhatatlanná, bizonyára ennél is bizalmatlanabb lenne velük szemben. Naenak eddig nem volt szüksége különösebb indokra, hogy szívből gyűlölje mélységi "testvéreit", pedig neki néhány élesebb hangvételű szóváltást leszámítva nem volt komolyabb konfliktusa velük. Egyszerűen csak a vérében van.
Nem igazán várt ennél izgalmasabb történetet Learontól, egyértelmű, hogy a lány számára érdekesnek mondható dolgok nem éppen egy pásztorral történnek meg. Őszinte érdeklődéssel hallgatja a férfit, bár ennél azért valamivel hosszabb mesére számított.*
-Mivel ütötték le? *nézi koncentrált, összevont szemöldökkel a helyet, ahol útitársa a koponyáját tapogatja* - Úgy néz ki, mintha ott el is tört volna a csont, ha jól gondolom, nem egy túlságosan erős simogatás eredménye.
*Neki szerencsére eddig mindig sikerült kikerülnie a fejsérüléseket, néha talán ököllel kapott párat a járomcsontjára, de többnyire harmatgyengék voltak, akik ezzel próbálkoztak, megúszta kisebb zúzódásokkal.*
-A városban is velem tart? *teszi fel kérdését, ami már régóta foglalkoztatja, nem akar a terhére lenni, de jóformán semmit nem találna meg egyedül Artheniorban.* - Jó lenne egy hely, ahol tudnék kicsit gyakorolni, és van egy olyan érzésem, hogy el fogok tévedni. *vallja be őszintén, nem igazán van hozzászokva ahhoz, hogy városokban sétálgasson, jó ideje a természetben éli a mindennapjait.*

7239. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-20 18:49:39
 ÚJ
>Holló Doleros avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Átvágva a kovácsműhelyen sikerrel kiér az erdőbe. *
~A természet lágy öle mi ? ~
*Gondolja és kiköp. Mindig is irtózott a hasonlóterületektől. Ő városi lány volt és bár magának sem szívesen vallotta be, de feszélyezte a hasonló közeg. Már nem mintha az erdő lényeitől tartott volna, csak az a tiszteletet követelő légkör nem tetszett neki ami a városból hiányzott. Mégis egy pillanatnyi levegőhöz jut legalább. Itt nincsenek emberek, nincs semmilyen zavaró tényező, így legalább gyorsabban tud haladni. És ki tudja, ha eleget jár benne, talán a végén még az erdőt is megszereti. *

7238. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-20 16:14:07
 ÚJ
>Daewe Syl'dor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Úton Artheniorba//

- Ez végtelenül kedves tőled, hazafelé örömömre szolgálna.
*Lehet, hogy tényleg csak egy pici biztatásra volt szüksége, hogy visszajöjjön az önbizalma. Mivel Zaras jó érzékkel szolgált ezzel, nem durcásan vagy a sírás küszöbén fordul a félvérhez annak elég kétértelmű ajánlata után, és nem is küldi el a fenébe válogatott szavakkal, noha sejti, hogy Kriyon hecceli és tetszene neki egy kis felháborodott kiabálás. De úgy döntött, hogy előzékeny és nyájas lesz ezzel a kiállhatatlan alakkal is. Kicsit el is bámészkodik leplezetlenül a bamba képű figurán. Mostanra már biztos benne, hogy ez az arckifejezés csak amolyan álca, hiszen a nyelve éles, a modora kellemetlen, de nem ostoba. Hogy fattyú, azzal nincs különösebb baja. Apja valószínűleg azt is botrányosnak találná, hogy egyáltalán szóba áll egy ilyen korccsal, de neki nincsenek ilyen merev faji előítéletei. A mélységiek vagy az orkok persze más megítélés alá esnek, az utóbbiakról el sem tudja képzelni, hogy tagolt gondolatok megfordulnak a fejükben.*
- Szinte véletlenül. *Válaszol Zaras kérdésére, aki valószínűleg nem tudja, hogy érdeklődésével egy lavinát indíthat el. Mert ha épp nincs megszeppenve, Daewe imád beszélni.*
- Hajóval érkeztem, apám, ha jól tudom, komoly összeget fizetett a kapitánynak, hogy az úton ügyeljen rám, ne essen semmi bajom. Ő viszont ezt a felelősséget átpasszolhatta az egyik emberének, aki gondoskodott rólam. Egyébként nagyon kedves ember volt.
*Azt nem tudja, hogy a kedves matróz az út során közel állt hozzá, hogy a cápák közé vesse magát. Vagy Daewe-vel tegye ugyanezt.*
- A kikötőből aztán Artheniorba akartam utazni, mert egy akkora városban biztos találok helyet, ahol kamatoztathatom a tudásom, és egyszer egy kis saját műhelyem is lehet. Ez egy régi álom. Gondoltam, hogy nem gyalogolok, ha nem muszáj, végül egy fuvaros vett fel a szekerére. Nagyon kedves volt tőle, de borzasztó fickó volt. Megállás nélkül beszélt, be nem állt a szája. Azt hiszem, a végére már jobban ismertem három égetnivaló kölykét és házsártos feleségét, mint ő maga. Aztán amikor épp kifogyott a szusszból és megkérdezte, hogy mi járatban vagyok, megemlítette, hogy az erdei út mellett tud valami mágustanyáról, ahol esetleg hasznát vehetik az olyan haszontalanságokkal foglalkozónak, mint egy alkimista. Gondoltam, utánanézek, hátha igaza van. És legalább nem kellett tovább zötykölődnöm vele a szekéren. Synmirán aztán találkoztam Worenth mesterrel, és... itt vagyok.
*Vonja meg a vállát mosolyogva. Nem hinné, hogy érdektelen dolgokról mesélt, szinte biztos benne, hogy Zaras tudni vágyik a szekeres emberről.*
- És te? Te nem vagy mágus, ugye?

7237. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-20 09:31:33
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Még az Ébredés előtt - hazatérés//
//Lorsan//

*Nitta elneveti magát.*
- Ugye te sem gondolod komolyan, hogy gátlásossá tennék egy kakast??
*Az egész annyira mókás és abszurd, hogy tényleg nevetnie kell, és talán a jókedve ragadós, talán az egészben ezek a pillanatok azok, amik mélységet adnak, mikor az ember lánya rájön, hogy a párja teljesen komoly képpel képes olyanokat mondani, hogy a könnye is potyogjon a nevetéstől.
És Lorsan vele nevet!*
~Ez az ajándék!~
*Mert világos, hogy a vadászat sikere is megalapozza a hangulatot, de az igazán fontos mégis az, hogy együtt vannak, együtt vitték végbe, még akkor is ha a tényleges vadászatot Lorsan végzi és ő, Nitta, csak a szállításban segít.*
~De hát ez is fontos, nem? Ez a rendje. Mi ketten együtt többek vagyunk, mint külön-külön lennénk.~
*Idő kellett hozzá, de immár hiszi, hogy igenis működőképes a kapcsolatuk és nem csak kérészéletű fellángolás.*
~Csak a világ nyugodna már le!~
- Nézegetnéd... meg minden. Megjegyeztem ám! *felel vissza pajkos fenyegetéssel a hangjában.*
- Pontosan, meg az időről, sőt az időjárásról. Valahogy jobban esne majd odahaza, ahol semmi sem sürget. ~Meg semmi sem jöhet közbe, legalábbis esélyesen nem.~
*Azért Nittában még ott motoz a nyár emléke, a hirtelen riadalom, a féltés, bár a házukat és apró birtokukat ölelő kerítés látványa megnyugtatja. Jó lesz odabent, úgy érzi, éjszaka jobb odabent.*
- Gesztenye? Azt hiszem kislánykoromban ettem. Finom csemege. Sütni is lehet, meg úgy tudom meg is lehet főzni, lejön a héja, és akkor lereszelni, és összekavarni mindenfélével és úgy süteménybe tenni. Majd kipróbáljuk, milyen lehet, ha azokon a fákon ígérkezik termés, akkor miért is ne, aztán újra lesz csipkebogyó is, azt nagyon szeretem, és azt mondják gyógyító hatása is van, jó a hűlésekre.
*Nitta nem képzett gyógyító ugyan, de mint a legtöbb nő, azért egy-két praktikát ismer.
Lorsan szavaira bólint.*
- Persze, teszek oda vizet, teának is, meg fürdéshez is, el fog kélni, szerintem, mire végzel a hússal.
*A kérés teljesen logikus, így Nitta azonnal bólint is.*
- Megoldjuk, törődj csak a zsákmánnyal, hogy az rendben legyen az éjszakára!
*Először belép a házba, tüzet gyújt a sparheltba, és feltesz két nagy lábosban vizet, az egyikből majd tud kivenni a teához, de így nem kell berohangálnia.
Ha Lorsan már lepakolt szelídről, akkor gyors, de határozott mozdulatokkal lecsutakolja a lovat, kicsit még meglapogatja a nyakát, inni hoz neki, majd a zabos zsákot is megméri.
Önt vizet a tyúkoknak is, és Ida, a gida, vagy már inkább kecske, sem marad ki, gabona és zöld kerül a tyúkok elé is, Ida elé némi finom széna. Acél elégedett morgása és evésének hangjai kintről hallatszanak.
Nem mondhatni, hogy nem fáradt, az, de elégedett is, kilép az istállóból, a derekát megtámasztva áll meg, Lorsant nézi, aztán vesz egy kosarat és elindul a zöldségesverem felé, hagyma, csicsóka és zöldség, mind kell a vacsorához, elő lehet őket készíteni, mire a hússzeletek érkeznek, és Nitta nem az a fajta, aki csak tátaná a száját.*
- Szerintem elég ha csak addig jutsz, hogy hajnalig kibírja *veti fel*, én bemegyek előre, nekifogok a levesnek, meg a köretnek addig. És már tettem oda vizet is.
~Bizony a dézsa, a meleg víz, meg talán némi illatos olaj jó szolgálatot tehet majd. Mire Lorsan beér a ház is jól bemelegszik.~

7236. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-19 19:29:19
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Még az Ébredés előtt - hazatérés//
//Nitta//

- Hát persze, jó kis pipik. De azért ne ijesszél rá nagyon majd arra kakasra. Nehogy ijedtén gondjai legyenek a, khm, tyúkokkal.
* Nevet fel, mert hát miért ne. Most már jó kedve van, elindultak hazafelé. A hús ki fog tartani egész télen, talán még tavasszal is marad valami. *
- Jó-jó, megbeszéljük majd a bőröket is. Bár akkor is, szerintem ez a formásság jól mutatna egy olyan szoknyában. Elnézegetném, meg minden.
* A pacsit sem véletlenül adja arra a bizonyos kerekdedségre. Valahogy tudja, hogy Nitta milyen mondással feddi majd meg érte. *
- Még szép, hogy tudom. De most ahhoz vannak zavaró körülmények. Úgyis mint két leölt jószág, amivel sok munka van. A ruhák tömkelegéről nem is beszélve.
* Estére szaftos pecsenye, nyami. Hamar le fogja szedni a kellő mennyiségű húst ehhez a lakomához, a szarvasok legjobb részéből. Már rágondolni is álom. Amúgy is eléggé álom ez az élet, úgy ahogy van. Bár pár dolog még hibádzik, de ügyködik a dolgokon. Titokban. Vagy legalábbis félig-meddig titokban. A kerítéshez közeledve már Nitta is sokkalta beszédesebb, vidámabb. Nyugodtabb. *
- Ühm, rendben.
* Most erre a szóáradatra mit feleljen? Ám egy jó hírt tud mondani, ami kellemes lehet Nittának a télre. *
- Van néhány gesztenye fa is a környéken. Úgy hallottam, hogy a termését meg szokták sütni, vagy mi. Lehámozzák és megeszik. Állítólag finom csemege.
* Újabb újdonság. Nitta immár az édességet kívánja. Érdekes-érdekes, meg is jegyzi magának. Valamit ki fog találni biztosan, na igen. Ő ne találna ki valamit? De immár itthon vannak. *
- Éljen, hazaértünk. Feljebb fűtöm a házat, készítenél nekem majd egy jó erős és meleg teát? Lepakolok és nekilátok a húsnak.
* Acélnak hamar enni kell adni, majd kettéhasítja neki az egyik fejet, rágcsálhatja kedvére. Le kell szednie a két szarvas Szelíd hátáról, őt le kell szerszámozni, csutakolni, rendbe tenni és neki is enni adni. No meg Gidának és a pipiknek is. Jáj. *
- Nitta kedvesem, gondjaidra bízhatnám maroknyi jószágunkat? Szelídre is ráfér a törődés a mai nap után, én meg foglalkoznék a húsnak valókkal.

7235. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-19 18:50:21
 ÚJ
>Villámkardú Zaras avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165

Játékstílus: Vakmerő

//Úton Artheniorba//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//

* Akármilyen meccset is játszott le magában fajtársa, végül úgy tűnik a józan ész nyert a nőbaj felett, és visszaszáll a nyeregbe.
Már vagy másfél, két órája haladnak lépésben, mikor észreveszi, hogy utastársa elaludt.
~ Addig sem akar leszállni. ~
Legyint, aztán egészen addig meg is feledkezik róla, míg egy hátrapillantás során Kriyon kaján vigyorával szemben nem találja magát. Valószínűleg ez a mocorgás riasztotta fel Daewet is.
~ Letörlöm azt a vigyort a képedről, szarzsák, egyszer legyél csak jókor a jó helyen. ~
Már a fattyú puszta létezése is sértés egy olyan tisztavérű számára, mint Zaras, azokról a pofátlanságokról, amiket művel, ne is beszéljünk. Az át sem fut a fején, hogy a félvér sztorizgatni akar Lokával, így a különös vigyorgás a "csak Kriyon" listára kerül, nem pedig a "miért öld meg Kriyont"-ra. *
- Pihenj csak nyug...
* Úgy dönt, nem vág a másik szavába, ha már elkezdett beszélni. Végül egy s más kiderül az eddig konkrétan idegen elfről is. Például, hogy a kedvenc mondata a "ne haragudj!". Problémája nagyon ismerős Zaras számára. Ő maga ugyan nem tapasztalta az érzést, de elég nőneművel volt már hasonló beszélgetése ahhoz, hogy most gondolatban kérjen valamit Daewetől:
~ Csak össze ne vérezd a lovam! ~
Persze ezt nem mondhatja ki hangosan, valami megnyugtatóra vár. *
- Csak azért érzed így, mert még új vagy, nem ismered a népet. De majd belejössz, hidd el.
* Remélhetőleg elég jóra, elég őszintére sikerült, hogy megnyugtassa a lányt vele.
A mosolyt nem látja, mivel a tarkóján egykoron pihenő negyedik szemét egy hajóbalesetben elvesztette. De semmi ok az aggodalomra és sajnálatra! Ennek köszönhetően hallása nagy mértékben javult, így érzékeli a lányból végre kibújó jó kedvet. Vagy... valami olyasmit... a lényeg, hogy nem depressziós. *
- Még... őőő...
* Körbepillant, szürkéi végül az ég kékjén állapodnak meg, úgy tesz, mintha ki tudná olvasni a mennyből a távolságot. *
- Van még mit lovagolnunk.
* Nyögi ki végre a semmitmondó választ.
Hosszabb szünet után szólal ismét meg, megpróbálva elkerülni a kínos csendet. *
- Na és... hogy is találtál rá a házra?
* Mert hát igaza van, egyáltalán nem is ismerik egymást, az út meg hosszú még. *


7234. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-19 11:09:17
 ÚJ
>Kriyon con Althabarad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Úton Artheniorba//

*Lapu furcsa módon hiperventilál, és ezzel egy időre eltereli Kriyon figyelmét, aki a természethez meglehetősen emberi, azon belül is városi módra viszonyul: van, valószínűleg kell is, de őt hagyja békén.*

*Már a gázlónál járnak, mire végez a jól sikerült bűzrúddal, Daewe meg ekkor dönt úgy, hogy renitenskedésbe kezd.*
- Hát azért ezt átgondolnám, szívi. A Gázlón túl már nem védenek az amoni barbárok, tele a vidék bevándorlóval, orkkal meg más szeméttel. *ritka pillanat, hogy egyetért Zarassal, aki szerint ez szintén nem jó ötlet, de míg az elf valószínűleg a seggét félti Worenth dühétől, addig Kriyon csak irigy, és Daewe kikötözős esti műsorát nem akarja másra hagyni.*
- Ha nem akarsz a burnyákkal utazni, jöhetsz az én lovamon, mögöttem. Vagy előttem, hehe. *int nagy kegyesen, mert tőle ez igen komoly ajánlat.*

*Daewe végül úgy dönt, hogy visszamászik Zaras mögé, és bizony menet közben bújik is, mint a macska. Kriyon irigykedve pislog, de aztán kaján vigyor kúszik a képére, és ha Zaras felé pillant, jelentőségteljesen és cinkosan kacsint.*
~ Hjaj, kisapám, ha felnyomlak Lokánál, felszeleteli a pöcködet. ~ *vigyora még szélesebbre tárul, ahogy gondolatban már színezi is az eseményeket.*

7233. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-18 20:49:03
 ÚJ
>Daewe Syl'dor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Úton Artheniorba//

*Lóháton csak gyorsabb és kényelmesebb. Mert csak visszakapaszkodott Zaras mögé a nyeregbe, bár eleinte nem nagyon akaródzott. Amikor Zaras a hirtelen elhatározásától meglepve kibökte, hogy Worenth amolyan testőrként küldte a kis csapattal, majdnem odavette, hogy neki semmi szüksége ilyesmi, hiszen legutóbb sem esett semmi baja. Azonban rögtön eszébe jutott, hogy gyalogszerrel legalább egy, de inkább két éjszakát kéne az úton töltenie, ráadásul teljesen egyedül. A kérdésre legszívesebben elsírná a zord fajtársnak, hogy mi nyomja a lelkét, de nem kettesben vannak, így a litánia elmarad, csak várja, hogy Zaras mondjon egy összeget, és pislog felfelé a lóháton ülő szürke hajúra. Mivel szájszélei egyébként is kicsit lefelé görbülőek, most különösen dacosnak tűnhet az arca. De tegye magát nevetség tárgyává, hogy nagy elhatározással ugrott le a lóról, most pedig ismét felszállna rá? Bármennyire is kínosnak érzi, nagyon nem kell győzködni magát. Dédelgetheti a büszkeségét, de akkor éjszakázhat a semmi közepén. Ráadásul, de lehet, hogy csak okok keres új elhatározására, mintha Zaras kedvesebb hangon hívná, mint ami tőle eddig megszokott volt és a mozdulat, ahogy nyúl felé, segítőkész. Legalábbis ezt akarja hinni.*

*Otthon van a vörös hajú kislány és épp belopakodik Rupor műhelyébe. A gnóm elővigyázatosan egy magasabb polcra tette a veszélyesebb anyagokat. Így ugyan neki magának is létraára kell állnia, de Daewe sem éri el őket. De ott maradt a szék, amire felkapaszkodva csak eléri őket. Zajt hall az ajtó felől, a mester áll ott, és alig mondja ki, hogy vigyázzon, le ne essen, meginog alatta szék és meglódul a világ. Összerezzenve riad fel. Pár pillanatra elbóbiskolt a nyeregben, most két karját Zaras dereka köré fonva kapaszkodik, feje eddig, talán csak néhány percig, a szürke hajú vállán pihent. Talán azért ébredt fel, mert útitársa nem örülve ennek a közelségnek, elrántotta a párnának kinevezett vállát.*
- Ne haragudj, elszundítottam. *Húzza ki magát, és inkább a nyeregkápába kapaszkodik ezután. Azután eszébe jut még valami.* - Ne haragudj, ha olyan voltam, mint egy hisztis gyerek. Nem akarok gondot okozni, csak... csak alig ismerek még itt valakit, és úgy érzem, hogy akkor is mellényúlok, ha jót akarok. Most nemcsak arra gondolok, hanem... nem is tudom. Mindenre. És ne haragudj, hogy állandóan azt mondom, hogy ne haragudj!
*Elmosolyodik, amit persze Zaras nem lát, hacsak nincs a tarkóján is szeme, de a hang változásából érzékelhető. Valahogy még mindig él benne az az érzés, hogy a morcos külső inkább csak egyfajta páncél az alkalmi testőrön és nem fogja leharapni a fejét, ha közvetlenebb hangot üt meg. Talán még beszélgetni is lehet vele. És ha már hisztis gyerekhez hasonlította magát, akkor most még szélesebb vigyorral teszi fel azt a kérdést, amivel a világ valamennyi szülőjét őrületbe lehet kergetni, ha útnak indulnak csemetéikkel.*
- Messze vagyunk még?

7232. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-18 00:17:03
 ÚJ
>Vlendor Hughs avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

// Feltárás a kazamatában //

*Hát Vlendor végül is kapott választ, de nem túl megnyugtatót vagy olyat amilyet ne sejtett volna.*
-Akkor ne rontsuk el.
*Szívesebben maradna az utasítgató viszont mivel izomra van szükség a kövek mozgatásához ezért inkább besegít a nemesnek a kövek forgatásában. Vicsorogva forgatja azokat a köveket és csak remélni meri, hogy jól irányítják mert elég kellemetlen volna így és itt meghalni.*
~Medveszellem segíts meg! Adj kölcsön egy kicsit az erődből.~
*Ritkán szokott a medveszellemhez imádkozni, de most úgy érezte, hogy szükségük lehet rá.*

7231. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-17 17:07:34
 ÚJ
>Lenaney Cahtelor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

*Taknyos kis beszélgetőpartnere faképnél hagyta, de nem is nagyon bánja. A korához képest kellemesen el tudtak beszélgetni komoly és nem hétköznapi témákról is, mégsem bizonyult elég érdekesnek, hogy hosszabb távra lekösse a lány figyelmét. Amint a fiú alakja eltűnik a fák között, ő is talpra áll, leporolja ruháját, megigazítja a nadrágot, ami minduntalan felcsúszik a fenekére, mikor leül valahova, majd vállára kapja a hátizsákját és elindul az ellentétes irányba, Amon Ruadh felé. Nincs tisztában vele, pontosan merre is tart, csak azt tudja, hogy minél messzebb szeretné elkerülni Artheniort. Néhány napja még a levegő városa volt az úti célja, de az út során sokféle pletykát hallott a mérgezett vízről a fürdőben és a szökőkútban, a bezárt fogadókról és az elharapódzó feszültségekről a városlakók körében, ezért úgy döntött, inkább máshol keres magának helyet, ahol meghúzhatja magát.*

7230. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-17 12:55:56
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Szelíd

// Feltárás a kazamatában //

*Vlendor a halas karhoz tud csak sétálni, mivel Reust lovag már előbb állt oda a nyúlhoz, hogy meghúzzák azt. Amint kinyílik az ajtó be is sétál a kis csapat férfi része és átvizsgálják azt. Most a harcos drukkol elő a megoldással először, hogy mit hogyan kéne.*
-Annyit ír, hogy a szimbólumoknál figyelj, hogy tökéletesen másold le, különben nem vár rád a továbbjutás. *Olvassa fel egy papírosról, amit utána el is tesz a zsebébe, ezzel megválaszolva a szobára vonatkozó kérdést és rejtélyt.
Omon mikor körbenéz nem lát más szimbólumokat, viszont észreveszi, hogy lyukacsosak a falak, ami valószínű csapdákat rejthet és az említett rosszul kiforgatott jelekre utalhat. A plafonon lát egy képet, amin egy ember az ajtó feletti szimbólum közepén lévő kört nyomja meg. Bizonyára ez is hasznos lehet majd a továbbjutásban.*
-Rendben, forgassuk el a köveket. *Ahogy megpróbálkoznak vele, legalább két emberes feladat, mert nem könnyen mozdulnak meg az állatok képeivel ellátott oszlopok.*
-Akkor én segítek forgatni, valaki meg asszisztáljon, hogy melyiknél melyik legyen. *Veszi át kicsit a vezető szerepét és ha jól együttműködnek, akkor ezt a feladatot megoldva végre ismét tovább juthatnak.*

7229. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-17 10:29:03
 ÚJ
>Tyhrnitta Wynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Még az Ébredés előtt//
//Lorsan//

- Szerintem azzal nem lesz gond, amilyen helyre kis tyúkjaink vannak már. Ha meg mégis, akkor a kakas megy elsőként a levesbe. Ezt majd értésére is adom időben, hogy tudja mihez tartsa magát.
*Nitta halkan nevet, jólesik viccelődnie, meg úgy általában is jól érzi magát, vidámabb, talán, sőt egészen biztosan azért is, mert úgy tűnik, megint be lesznek biztosítva a télre.*
~Az elmúlt télen sem nélkülöztünk, de úgy néz ki idén még jobban leszünk, bővebben lesz minden. Igen.~
*Nitta bizakodó ilyen téren, meg úgy általában is. Ha nem az lenne, akkor nem tartana itt.*
- Rendben, az agancsokat mindenképpen rád bízom, és a bőrök kikészítését is, de a felhasználásukat majd együtt beszéljük meg, jó?
~Ki tudja, mire kellhetnek majd.~
- Na! *megugrik a pacsira, majd ujját megemelve feddőn pillant Lorsanra.*
- Tudod, erre milyen mondás járja, nem?
*Azért elmosolyodik.*
- A szoknyát majd még meglátom, lehet nem az lesz a legfontosabb, a bőr értékes, szoknya és ilyesmi készülhet gyapjúból is. Meglátjuk majd.
*Aztán a mosolya nevetéssé válik*
- Tőlem? hiszen én nem is csináltam semmit. De rendben, legyen, hazaérünk, vágsz le pecsenyének valót, és neki is látok, ma este megérdemeljük a lakomát.
*Már közelednek, a kerítés eleje is látszik, így Nitta valóban egyre jobban megnyugszik, így a városról vígan cseveg, ahogy a hóról is.*
- Ha nem lenne kemény tél, akkor olyankor is bemehetnénk, csak egy napra, reggel mennénk, este már itthon is lennénk. Megnézhetnénk, a szökőkút működik-e télen is. A fürdőbe úgy tudom, most nem mehetünk, de a Holdudvar is biztos szép olyankor is, meg persze a Piacra is el tudnánk menni.
*Nitta kipirult arccal néz fel a párjára.*
- Rendben, olyasmi lesz. A nagy melegben valahogy nem kívántam a zsírosat, most meg, nem tudom, most ilyen gondom nincsen, csak valahogy mindig ennék édeset is. De nem lehet, mert a végén nem fogok beleférni a ruháimba.
*Közben már a kapujukig érnek.*
- Végre...

7228. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-17 09:46:11
 ÚJ
>Shyahar Ezymo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Tűz és Víz//
//Morfiusz//
//A hozzászólás +16-os részleteket tartalmaz!//

*A kérdés talán egyszerre suta békülési kísérlet, jele az enyhülésnek, és kifejezése Morfiusz aggodalmának.
Volt egy céljuk, még mindig van, amit el akarnak érni, de az utazást hátráltatja Shyahar sérült bokája. Ugyanakkor a világ megvárja őket, és igazából nem üldözi őket senki, tehát haladhatnak a saját tempójukban. Innentől kezdve az egyesegyedül már csak Morfiusz döntése, hogy nem hagyja hátra őt és nem indul el nélküle.
Eddig nem tette, és nem úgy néz ki, mintha most gondolná meg magát.*
– Elhiheted, nem szándékosan léptem rosszul.
*Shyahar nem az az önsanyargató fajta és nem is mazochista, a sebesülése nem volt szándékos.
Morfiusz szavaira bólint.*
- Picit talán kevésbé dagadt, de, de tényleg jobb lenne még pihenni vele egy kis időt.
*Ezen nincs mit tagadni, a tény, az tény, a bokája meg dagadt és fáj, a mostani séta se tett jót neki, ugyanakkor most is úgy érzi, Morf után kellett jönnie.
A férfi visszatelepedik mellé és újra azt a kérdést teszi fel, amiről egyszer már, több hattal ez előtt, beszéltek.*
~Hogy miért vagyok vele? Valahogy még értem is, miért ez bukik ki belőle újból, most, hogy kitisztultak az emlékei. Persze, hogy értem, de ettől függetlenül nem esik jól, hogy nem tudja. Vagy talán mégis, talán tudja, talán érzi, csak nem meri hinni, hogy tényleg szeretem. Vagy ez ostoba gondolat? Áltatnám csak magam?~
- Szerintem pontosan tudod, miért vagyok veled *felel halkan.*
- Ühüm. Értem. Hát egy rendes fickó. Keressek egyet? Vagy te akarsz nekem keresni egyet? *kérdez vissza, de ha Morfiusz ránéz, ha a szemébe néz nyilvánvaló, hogy az egészet nem gondolja komolyan, a kérdés nem vicces, inkább költői, inkább arra szolgál, hogy rávilágítson az egész ötlet lehetetlenségére.*
- Szóval úgy gondolod, tudod, milyen fickó lenne jó mellém?
*Shyahar Morfiuszt nézi, a számára oly kedves arcvonásokat, a kifejező barna szempárt.*
- Elmondanád nekem is, hogy mire kellene ügyelnem ezek után? *A kérdés szelíd, a lány hangja is az, tényleg, mintha csak arról érdeklődne, hogy mégis hogyan kell dinnyét választani, és most láthatóan várja a választ.
Aztán a következő kérdésen elgondolkodik.*
- Azt hiszem, tudom, hogy megszoktad a társaságomat és sejtem, hogy nem engednél el könnyen. Végtére is most ismét lett volna alkalmad megszabadulni tőlem, a sérült bokámmal simán hátrahagyhattál volna, mégsem tetted. Tehát az világos, hogy ragaszkodsz hozzám valamiért. *Shya komolyan válaszol.
El is üthetné valamivel ezt a kérdést, vagy vonogathatná a vállát, de ösztönösen érzi, hogy ez egy elég fontos beszélgetés, ha nem mindjárt az egyik legfontosabb azok közül, amiket eddig folytattak.*
- De eléggé biztosra tudom *ellenkezik továbbra is halkan, de meggyőződéssel.* Te okos fickó vagy Morf, gondold csak át, láttam pár rohamodat, mikor betörtek az emlékeid és közben alig voltál magadnál, sose fordultál ellenem. Most éjjel, mikor minden visszatért, most se támadtál nekem, pedig biztosan tudom, nem voltál ura a tetteidnek akkor. És az előbb sem. Majd felrobbantál, dühös voltál, de nem ütöttél meg, egy ujjal sem bántalmaztál. Akármit is hiszel magadról, de félelmetesen jó önkontrollod van. Az meg előfordul mindenhol, minden családban, minden normális, rendes párnál is hogy veszekednek, kiabálnak. Ez így szokott lenni. Aztán, ha a másik valóban fontos, akkor megbékülnek. Ez a rendje. Így működik.
~Pontosan tudom, hogy nem tudod. Nem családban nőttél fel, nem láttad, nem élted át. Ez sajnálatos. De most sem késő megtapasztalnod.~
- Nem vagy Morftulius, én meg nem vagyok hercegnő. Két egyszerű ember vagyunk nem valami álombéli alakok, nem mesefigurák. Így van jól. Nem vagy hibátlan. Én sem vagyok az. Akkor most mit csináljunk? Szökjünk meg magunk elől?
*Shya kiprésel egy pici mosolyt.
Aztán csak hallgatja újra a férfi monológját, aprókat bólint, kivárja míg a mondandója végére jut Morfiusz.*
- Értem. Szóval egy megállapodásra gondolsz, egyfajta szerződésre, ugye?
~A bolondja! Vajon tudja-e, hogy akár azt is az orra alá dörgölhetném, hogy most teljesen olyan, mint egy kissé sznob Morftulius, valami arisztokrata, aki ostoba mód ragaszkodna mondjuk egy házassági szerződéshez, miközben láthatóan minden működne nélküle is? Kitérne a hitéből, ha ezt mondanám neki. Ugyanakkor gondolom tisztában van vele, hogy nem pénzt kell kínálnia. Nem vagyok olyan, mint az eddigi női.~
- Nos, egy szerződés elég jó dolog tud lenni, ha üzletről van szó, de ez nem üzlet. Ettől függetlenül persze leírhatjuk, hogy milyen alapon működünk együtt, ha téged ez megnyugtat, bár nekem igazából nincs rá szükségem.
*Shyahar elgondolkodva néz a kedvesére.*
- Tehát akkor a kapcsolatunkban a megállapodásunk szerint mindkét félnek lehetnek jogai és kötelességei, igaz? Ha valaki ezeket nem tartja be, akkor felelősségre lehet vonni, vagy adott esetben a szerződés fel is bontható, ugye? Nos, mi is legyen az első kötelességed? Mit szeretnél? Persze a rejtekhelyen akár írásba is foglalhatjuk, de miért is ne lehetne máris elkezdeni a szerződésünk kidolgozását? Tehát első és legfőbb kötelességednek mit tartasz? Mit ajánlasz nekem? És vigyázz nagyon, én nem olyan vagyok, mint azok akikkel előttem múlattad az időd!
~Akkor lesz csak cirkusz, ha aranyat akarsz ajánlani, akkor akár fáj a bokám, akár nem megfürdetlek a patakban, hogy kijózanodj!~




7227. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-16 19:06:06
 ÚJ
>Hrothgaar Skyllagrimmson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175

Játékstílus: Vakmerő

//A Pintyig meg sem állsz//

*Pejkó szívós paripa, egész jól, sőt meglepően jól bírja a hosszú, feszített tempójú utazásokat. Erről tett tanúbizonyságot akkor is, amikor annak idején a Valian, Salanel, Harath és Hrothgaar fémjelezte fejvadász kompánia a célszemély likvidálása és fejének testétől való elválasztása után a Szegénynegyedet lángba borítva menekülőre fogta a dolgát és hazáig vágtattak. De ez egy másik történet. Hrothgaar kissé nyúzottnak tűnhetne a nyeregben, már ha megállna, hogy bárki szemügyre vehesse őt... de ez elmarad. Fáradságot nem kímélve űzte hű paripáját, Pejkót, hogy elérjék Arthenior városát. Hrothgaar még étkezni sem állt meg, nyeregben fogyasztotta el azt a kevéske szárított húst és sajtot, amit a fulladás veszélye nélkül magába tudott oktrojálni vágta közben... és áldozatának remélhetőleg meg is lesz az eredménye.*

7226. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-16 16:36:25
 ÚJ
>Lorsan Vesryn Illitran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Még az Ébredés előtt//
//Nitta//

- Szerzünk majd kakast a piacon, ezen nem fog múlni. Csak aztán ki is tegyen majd magáért.
- Persze, más is akad az erdőben és ami a főzésüket illeti, amiatt én nem aggódom. Ügyesen elboldogultál eddig is a konyhában édesem, ezzel sem lesz gond. Én levadászom és megnyúzom, szépen előkészítem neked, te meg valami nagyon finomat főzöl belőle.
* Ezzel nincsen gond. Azt meg majd csak észreveszik, hogy hoppá, egyre kevesebb tojást tojnak a tyúkok. *
- Igen, a bőr is jól jön majd, az agancs is. Ezt a részét bízd rám, habár, régen kontárkodtam bele ilyesmibe, de talán még menni fog. A nyuszibundás kesztyű és egyebek jobban mennek, azok sűrűbben voltak zsákmányaim, amíg vándoroltam.
- De megoldom, nem lesz gond. Leszabok egy darabot, esetleg egy csinos szoknyát varrhatnál magadnak. Jól állna.
* Suhint rá Nitta formás hátsójára, mert amit lehet, azt maguknak használják fel. Amire nem lesz szükségük, azt eladják vagy elcserélik. A hazafelé úton már nincs gond a beszélgetéssel, a zsákmány már megvan. Most már csak arra kell figyelni, hogy valami más meg ne lepje őket. Kezd éhes lenni. Már az is finoman hangzik, ahogy Nitta csak sorolgatja az elkészítési módokat. *
- Megéhezem tőled. Ezt a beszélgetést ültessük át hamar gyakorlatba, mert még kénytelek leszek belőled csemegézni.
* A városba való készülődés már némileg eltereli a figyelmét a hasáról, ami halkan bár, de korog. *
- Lehet, hogy nem lesz nagy hó, meg az is, hogy még kicsi se nagyon lesz. Viszont én mindig úgy készültem, hogy a legrosszabbat vártam. Aztán csak örültem, hogy nem volt nagy hó és fagy.
* A városba, ahová nemsokára bemennek. Na, kell akkor egy kakas, ez biztos. Utána meg olyasmik, mint cukor és fűszer még, talán gabona. Aztán meg. Aztán meg kár volt megkérdeznie, hogy mi lesz a vacsora. Most még éhesebb lett, mint volt, hangosan is megkordul immár a gyomra. *
- Jöhet minden, de azért olyasmit is főzz, amit te is szívesen megeszel. Emlékszem ám, hogy nyáron jobban kívántad a halat, meg a könnyebb ételeket.
* Ha ezt mind feltálalja Nitta estére, hát ő bezabál. Lehet, hogy utána kis ideig nem bír elmozdulni majd a helyéről, de annyi még belefér. Legfeljebb majd korán reggel dolgozza le most, és nem este. *

7225. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-16 15:43:52
 ÚJ
>Morfiusz Rarrkon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Tűz és Víz//
//Shyahar//
//A hozzászólás +16-os részleteket tartalmaz!//

*Érdekli, hogy van Shya lába, mert akármennyire a vizet nézi, azért érzékeli a mozgását. Látja, ahogy a vízbe dugja a fájós lábát. Tegnap éjjel óta most jutott eszébe először, hogy a lány lába egyébként megsérült és fájhat.*
-Jobban is vigyázhatnál, ki tudja mikor indulhatunk tovább, ha nem gyógyul rendesen.
*A szisszenésre mozdul és Syha mellé megy, hogy szemügyre vegye azt a sérült lábat. A dühe sokat enyhült már a víz látványától, de a hangulata most sem mondható a legjobbnak.*
-Tovább akartam menni holnap, de ez nem néz ki jól.
*Szeme a felduzzadt bokán állapodik meg és összevont szemöldökkel vizsgálja.*
-Maradnunk kell még a rejtekhelyen.
*Visszatelepedik Shya mellé, aztán egy ideig megint szó nélkül nézi a vizet, mielőtt megszólal.*
-Minek jöttél velem? Elmehettél volna haza és élhetted volna a rendes lányok életét.
*Nem érti miért tart vele ilyen hosszan. A borászatból a város felé tartott és vele ment, de aztán, miért maradt vele? Haza akart menni, az lett volna az okos.*
-Nekem nem probléma, ha itt vagy, de neked nem sok jó néz ki mellettem. Én nem leszek rendes fickó soha, neked meg egy olyan kellene inkább.
*A fejét Shya felé fordítja, hogy ránézzen.*
-Arra soha nem gondoltál, hogy mi van, ha megszoktam a társaságod és nem engedlek elmenni? Mondjuk, ha bántalak? Csak azt hajtogatod, hogy nem, te úgysem csinálsz ilyet, de nem tudhatod biztosan.
*Komolyan beszél, a hangja fásultan szól.*
-Egyszer rájössz, hogy nem vagyok olyan, mint amilyennek gondolsz. Morftuliusz nagyon messze van attól, aki vagyok.
*Nem számított arra, hogy ilyen hosszú ideig kibírja Shya mellette, arra meg végképp nem, hogy ő maga kibírja ilyen sokáig ezt a folyton síró, bosszantó, szürke verebet, akinek a nagyapja fejvadász, hogy azzal is boldogítsa. Felteszi magának a kérdést, kedve van a társaságához most, hogy fáj a lába és csak akadályozza. Meglepő, hogy nem akarja eltaszítani magától még most sem. Kell neki Shya, hogy valaki melegítse az ágyát és szórakoztassa. Nem amikor sír és olyan, mint egy ork öreganyja, de mikor nincs semmi baja, akkor határozottan szórakoztatónak találja.*
~Formás és szép darab, erről kár vitát nyitni, de ez nem jó, ahogy most van.~
-Figyelj rám, ha velem akarsz maradni akkor legyen, nem mondom, hogy menj el. Kellesz, de állapodjunk meg, mert eddig azt mondtad, azért maradsz, mert szeretsz.
~Ha jobban belegondolsz nevetséges és pontosan tudom meddig tart az ilyen nálatok.~
-Ez nekem nem kell, nekem más kell. Az kell, hogy megállapodjunk és tarts magad hozzá, akkor nem lesz gondunk.
*Nincs hozzá szokva az ilyen rendes nőkhöz. Mind csak azt akarja, hogy szórakoztassák, utána amilyen könnyen kötélnek állnak és az ágyába dőlnek, olyan gyorsan táncolnak ki belőle és mennek egy másikhoz, aki jobban megfelel. A szajhákkal könnyebb dolga van, azok világosan beszélnek. Pontosan megmondják mit mennyiért kaphat meg és a megállapodásukhoz tartják magukat más nem jöhet szóba. Mióta Shya vele van gyakran frusztrált és ideges, erre rásegített az is, hogy most már emlékszik a múltja legsötétebb epizódjára és aggasztó, hogy éppen Shya hozta elő benne a rémképeket, amiket a múltja rejtett. Nem lesz nyugta mellette, ha nem állapodnak meg valamiben, valahogy. Valamit, valamiért alapon, ahogy eddig volt a nők többségével. Megmondta mit akar, ők megszabták az árát és nem tartották fenn maguknak azt a jogot, hogy bármikor leléphetnek, hiszen teljesíteniük kellett a rájuk eső részt. Neki volt joga bármelyiket, bármikor otthagyni és ez így volt jó. Most Shyán a sor, hogy megállapodjon vele, mert különben soha nem tud mellette nyugton lenni.*
-Na mit mondasz?
*Ez a jelenlegi helyzetben egy jó ajánlat. Nem hagyja ott a fájós lábával az erdő közepén. Ajánlatot vár, vagy ad, hogy végre az ő nyelvén beszéljenek, tolvaj nyelven. Mást nem ért.*


A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.10.16 15:51:59

7224. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-15 14:07:59
 ÚJ
>Maereh Ertgrimmsa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//A Nagy Alf//

*A felüléseket Maereh is elvégzi becsülettel, hiszen a Barakkban akkor látszanak átlagosnak, ha edzenek, legyenek bármilyen furcsa páros is egyébként.*
~Bár nyilván erre kicsi az esély, sőt olyan minimális, hogy az már nem is fejezhető ki semmiféle mértékegységben. Lévén magamon kívül egyetlen nőnemű törpéről sem tudok aktuálisan a városban, de talán még a környéken sem.~
– Az jó is lesz*feleli és elmosolyodik.
Igazság szerint eleve nem egyedül akarta megenni az almatortát, nyilván Alfnak adná a nagyobb részét. Hiszen ételt ígért neki és szállást a cipekedésért és a konyhai munkáért cserébe, és sajnálja, hogy a dolgok úgy fordultak, hogy most nem tudja teljes mértékben megtartani az ígéretét.*
~De a dolgok valóban kezdtek nagyon furcsa fordulatot venni. Talán igaz, megmentés volt ez. Bizony.~
– Igazad van *suttog vissza lábujjhegyre állva.* Menjünk! Jobb lesz úgy talán. Legalább az almatortánkat nem ragadják el tőlünk.
~Végtére is az a mienk, amit megeszünk.~
*Így végül elindulnak, kifelé visszacserélik a fegyvereiket, majd az Istálló felé veszik az útjukat.
Maereh nem hagyná hátra Nagyonmagast.
A város széléig csak száron vezetik a lovat, de az erdőt elérve Mae úgy látja, jobb, ha mozgásban vannak, és mivel a ló pihent, ők viszont nem annyit indítványozza, hogy nyeregben folytassák az utat.*
– Felülhetsz ám Nagyonmagasra, Alf! Nem fog ledobni, nagyon jó ló, bár mondjuk neked lehet nem olyan nagyon magas, mint nekem, de láthatod, nem póni, rendes ló. Elbír minket, mind a kettőnket.
*Mae barna szemei komolyak, megveregeti a lova nyakát.*
– Tudok lovagolni mögötted ülve is.
~Aztán majd látjuk, merre megyünk.~

7223. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-14 15:18:31
 ÚJ
>Billotaax Umorlha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Maereh//

*A felülések ellen nem tiltakozik és egyetért abban, jobb az, ha nem keltenek közfeltűnést.*
~Aligha maradhatunk észrevétlenek, bárhogy edzünk is, törpe lányok nem szaladgálnak városszerte.~
*Azt elismeri, ha rosszul értesült és ebben a városban mégis csapatban szaladgálnának az ember rabszolgát gyűjtő, törpe kisasszonyok, akkor szerencsésnek mondhatja magát, neki egyértelműen kedves dómina jutott. Az elhozott almatorta nagy részét neki adná. Ezzel a kijelentésével előre lép a szívének legkedvesebb almatortatolvaj helyére.*
-A nagylelkűséged bámulatos Maereh, meg fogom hálálni alkalomadtán.
*A bajusza vége emelkedik a törpelány aggodalmára, hogy sokan vannak körülöttük, akik a tortára vadászhatnak. Lejjebb hajol, hogy a fülébe tudja súgni.*
-Semmiképpen nem vehetjük elő azt finomságot itt, menjünk ki. Sőt, jobb biztosra menni, távolodjunk el a várostól.
*Kellő komolysággal mondja, aztán elindul a törpe lánnyal ki a barakkból és a városból. A fertőzött víz, a néptelen fogadó nem hozta meg a kedvét, hogy maradjon. A gazdagnegyedben történtek után pedig kifejezetten kívánatosnak találja a távozást. A barakkból kilépnek, de eszébe jut a ló.*
-Nem kellene indulás előtt az istállóba menni? A lovadért.
*Egy lovat nem árt, ha visznek magukkal és látta hogy, kötődik hozzá Maereh. Anélkül talán nem vállalkozna az útra törpe úrnője se, egyedül pedig nem olyan érdekes a kaland. Az istállóba mennek, hogy vigyék Nagyonmagast, aztán kifelé indulnak a városból az erdőn át.*


A hozzászólás írója (Billotaax Umorlha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.10.14 15:23:11

7222. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-14 11:34:15
 ÚJ
>Shyahar Ezymo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Tűz és Víz//
//Morfiusz//
//A hozzászólás +16-os részleteket tartalmaz!//

*Morfiusz majdnem felrobban, ezt pontosan tudja Shyahar, nem kell ehhez nagy ész.
Ahhoz már inkább, hogy ne szóljon neki vissza. Ész és önuralom.
Mert az eszével tudja Shya, hogy ennek a tombolásnak jó része nem neki szól, csak ő van itt, ő van kéznél, és a férfi egyszerűen csak nem bírja most bent tartani a keserűségét és a fájdalmát és kizúdítja.
Rá.
Nem mintha annyi választási lehetősége lenne az erdőben, hogy kit találjon meg vele. Vagy nem mintha lenne más, akiben ennyire megbízna, hogy így kiakadjon előtte.
Shya az eszével tudja ezt, de attól még nagyon is fáj mindaz, amit Morf odakiabál neki, az egész viselkedése, a dühe, az indulata.
Gombóc növekszik a torkában, a szíve kalapál, úgy érzi, mintha valaki fojtogatná, pedig a férfi egy ujjal sem ér hozzá, még csak annyira sem, mint az előbb, mikor megragadta a karjait.
Ettől függetlenül legszívesebben zokogna, nincs jól, fáj mindene.
De csak áll némán, sápadtan és igyekszik visszapillogni a könnyeit.
Meg van bántva. Nem is csak kicsit. Nagyon-nagyon fáj neki ez az egész.
Ha nem tudná, ha Morf nem mondta volna el, hogy mit is látott, ha nem tudná, miken ment át a férfi, ha nem tudná, hogy előtte miféle nőket ismert csak, akkor most és itt fordítana hátat és rohanna el.*
~Csakhogy neki is fáj! Neki is.~
*Így csak áll remegve, nem is mozdul, már pislogni sem mer, a könnyek ott remegnek a szemeiben, de nem csordulnak ki.
De nem fordul félre, állja Morfiusz éjsötét pillantását, míg csak a férfi el nem fordul, és neki nem indul az erdőnek a patak irányába.
Akkor gördülnek csak ki a könnyek és folynak, az álláról a földre csepegnek. Vár pár percet, aztán mégis a férfi után indul.
Lassabb is persze, így lemarad.
Fáj a bokája is.*
~Nehogy valami őrültséget műveljen, az öklét így is összetörte már.~
*Mikor Morf elrántja a kezét Shya görcsösen nyel egyet, de nem nyúl újra utána, a balja ott marad a füvön, ahova ejtette.
Úgy véli a férfi kérdése inkább költői, így csak megvonja a vállát, a fejét lehajtja, sötét tincsei eltakarják az arcát. Nem szól egy szót sem.*
~Minek? Hogy kiforgassa, és újra nekem támadjon?~
*Bár talán Morfiusz mintha kissé higgadtabbnak tűnne most, mint a tisztáson.
Ettől függetlenül nem próbálkozik, nem kérdez. Nem szól.*
~Ha Morfiusz akar valami mondani, vagy azt akarja, hogy én szóljak, akkor majd kinyitja ő a száját.~
*Shya is a patakot nézi, a vizet, ahogy körülöleli és hűti a sérült és még mindig sajgó bokáját. Nem mozdul, nem is néz a párja felé.
A férfi hangjára kissé megrezzen, a kérdés meglepi, de valahol egy cseppet meg is nyugtatja.*
~Hát érdekel?~
– Valamennyivel. Már fel tudtam rá állni, és járni is tudtam sántikálva. De most eléggé sajog.
*A szeme sarkából Morf felé pillant, de látja, a férfi továbbra is csak maga elé bámul, így ő is újra a bokájára néz inkább. Megmozgatja a hideg vízben a lábujjait, aztán a bokáját is próbálja mozdítani.
Aprót szisszen, majd lassan sóhajtva fújja ki a levegőt.*
~Fáj.~

7221. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-10-13 21:58:00
 ÚJ
>Morfiusz Rarrkon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Tűz és Víz//
//Shyahar//
//A hozzászólás +16-os részleteket tartalmaz!//

*Nem képes indulat nélkül hallgatni a lány újabb okítását.*
-Mégis mit TUDSZ TE?! He? Semmit csak nyafogni utánam, meg a gomba miatt és minden miatt, ami nem a kedved szerint van.
*Dühösen villannak a szemei és dühösen közelít Shya felé.*
-Okoskodsz és idegesítesz az állandó nyavalygásoddal.
*Kedve lenne megütni, de nem enged a hirtelen indulat szülte késztetésnek, csak görcsösen ökölbe szorul a keze.*
-Ajánlom, hogy ne dühíts fel, különben bebizonyítom, hogy tényleg csak gondolod, hogy szeretsz.
*Dühös, árnyaktól elfeketülő szemét mélyen a lány ikon szemeibe mélyeszti, mielőtt elfordul és az erdőn keresztül vág a patak irányába.*
~Nem képes nyugton hagyni egy percre sem. Igazi csapás ez a szürke kis veréb, mindenbe beleszól. Minek szedtem fel, hagytam volna a szőlősben.~
*Dühöngve szedi a lábát a cserjésben a patak felé. Az emlékek a felszínre hozták lappangó dühét és Shya beszéde sokszor ment már az idegeire. Jólesik most kitölteni rajta a haragját, ha az anyja már meghalt és a sikoltozó emlékén már nem tudja. A patak vizét bámulva aztán, némileg lehiggad. Nyugtatóan hatott rá eddig is. Kell most, hogy valami lecsillapítsa fortyogó dühét és a csalódását, amit a múlt felidézése okozott. Tulajdonképpen ezért jött most ide, hogy úrrá tudjon lenni rajta, mert másképpen talán képtelen lett volna és félő Shya látta volna kárát. Ennek nem minden részlete tudatosodik benne, egyszerűen azt érzi, most jobb víz mellett, távolabb a lánytól. A patak csordogáló hangját nemsokára léptek neszezése zavarja meg.*
~Utánam jött, már megint, ez nem lehet igaz.~
*A szemgolyója mozdul csak a szeme sarkába. Pontosan tudja, hogy Shya közelít felé. Megismeri már a léptei zaját is, amennyi időt mellette volt, akárhol felismerné és most esélye sem nagyon van, hogy valaki más bukkanjon fel az erdő mélyén. Nem szól semmit, amikor leveszi a bakancsát és beáztatja a lábát a hűvös vízbe. Megint csak kezd felszínre törni belőle az indulat, de már nem olyan megsemmisítő erővel készül kitörni, mint amikor bevetette magát a fák közé. Nem szól akkor se, amikor a Shya mellé telepedik, mindössze összehúzza a szemöldökét. A kezét viszont lerázza magáról, amint hozzáér.*
-Nem voltál képes ott maradni, mi? Mondtam, hogy maradj, akkor minek jöttél utánam?
*Lassan megrázza a fejét, aztán megvonja a vállát.*
-Különben maradj, ha akarsz.
*Közönyösen fordítja a fejét a víz felé újra, hogy a patakot bámulja és egy jó ideig nem szólal meg újra. Hiába is próbálja Shya szóra bírni, ha próbálja nem válaszol, kizárja. Valahol egy kérdés, azért munkál benne. A súlyos csendből, aztán hirtelen tör elő, minden átmenet nélkül.*
-A lábad jobb most már igaz?
*Nem néz Shya felé, továbbra is a köveket bámulja a patakmeder szélén, a kérdés pedig semleges hangon hagyja el a száját, nyoma sincs aggodalomnak, nem is néz fel, de figyel a válaszra, ha érkezik.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257