//Bolyongás//
* Az erdő eddigi csendjét három különböző fajba tartozó lény küzdelme zargatja fel. Ha felülről pásztáznánk az erdőt, nem látnánk semmi különöset. Fekete lombkoronák, és mélykék égbolt. Bár az is már inkább a feketére hajaz, csupán a csillagok és a hold fénye ad némi világosságot a kihaltnak látszó helynek. Vagy száz méterrel az események felett, egy aprócska fekete alak röppen el.
Lassan közeledve a három alakhoz, először a kiáltásokat, brummogásokat lehet észrevenni, majd mikor a legnagyobb fák koronája között ismét elröppen az előbbi fekete alak, már a harcosokat is látja. Persze sötét van, így igen nehéz felfedezni átlagos szemmel az eseményeket. Az iménti fekete alak azonban mindent tökéletesen érzékel. Egy magasabb faágon ver tanyát, onnan figyeli az eseményeket. Míg más madarak elröppentek csak Jas ordítására (vagy már korábban a harc kezdetekor), addig ez a szépen megtermett kuvik nem csak, hogy odaszáll, de erőteljes hangon visít bele a levegőbe - aki ismeri az erdő madarainak hangját, az tudhatja már a lentiek közül, hogy ez bizony egy kuvik.
A harc történéseit azonban nem befolyásolja a halálmadár, hacsak hangjával meg nem rémíti valamelyik harcost, ezzel más mederbe terelve a küzdelmet. De közvetlenül nem tesz semmit egyelőre.
Ezúttal Jas és Kámorf nem köti teljesen jól egybe a szándékukat. Míg az óriás ordít és ellöki a sötételfet, addig ő a lándzsát próbálja megfelelő irányba terelni. Ez azonban nem sikerül neki. A maci túl erősen fogja ahhoz a lándzsát, hogy ezúttal ő diktáljon, úgyhogy Kámorf bukfence után is a kezében marad az (noha nem fogja elég biztosan ahhoz, hogy pár másodperc múlva ne hulljon a földre, vagy Jas fejére). A medve lábai között nincs túl nagy távolság, így még a lány nem túl termetes teste is csak nehezen férne el - bukfenc közben pedig kis híján lehetetlen volna.
Ezután gond nélkül szúrhatja egyik tőrét a lábába (mármint a medvéébe), mivel Maci éppen Jassal van elfoglalva. Az más kérdés, hogy akkor éppen hol fog tartani az óriás-medve párbaj.
Jas ügye a medvével igen izzasztó mederbe süllyedt. Mivel Kámorf kigurult a medve alól, így az pár pillanatig valóban zuhanni kezd, de azt valószínűleg Jas sem úgy tervezi, hogy a medve több, mint háromszáz kilója ránehezedjen a végén, mert onnan aztán nehéz lesz kijönni. A fokos épp csak eléri a medve nyakát, de ekkor jön Kámorf tőre a medve egyik lábába.
A bundás felordít és akaratlanul is kitér a fokos hegye elől, így végül épp csak végigszántja nyakának oldalát. Abból patakzani kezd a vér, a medve pedig, mint az őrült megrohamozza Jast - ezúttal persze ismét négy lábra helyezkedve. Ő persze épp mellette áll, így egyetlen gyors lépéssel el is érheti, hogy aztán minden módon próbáljon véget vetni a harcnak. Először elülső lábaival üt, karmol és próbálja ismételten kibillenteni Jast az egyensúlyból, aztán száját is beveti, hogy egy jókora darabot kiharaphasson az óriásból - persze ez akkor a legveszélyesebb, ha olyan helyen találja őt el, ahol nincs se vért, se egyéb védelmi eszköz. *