Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 232 (4621. - 4640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4640. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-14 01:26:28
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Lovaggyűjtögetés és többiek//

*Végül Harath Hardoghar és az óriás Morwon küzdelme is lezárul, mégpedig meglepően ésszerű módon. A kelleténél így is többször kerültek össze Thargok egymással - ebben Kagan a szervezők mocskos kezét gyanítja, de egyelőre semmit nem tesz, csak megjegyzi a nevüket és a képüket - felesleges lett volna túlzottan gyengíteniük egymást a döntő előtt.*
~ Bah, ha eszem lett volna, megteszem Taug kis üdvöskéjét győztesnek, és Harath-tal nagyot kaszálunk. ~ *ám rangján alulinak tartotta volna az ilyesmit, amellett meg tartott tőle, hogy lebuknának bundázással, ami azért elég ciki.*
- Jó volt, Gabrien. *tudja le egy rövid kijelentő mondattal a kolosszus teljesítéményét, kissé lebegtetve a mondat végét: ... de nem elég jó. Legközelebb, mikor ezek a pudvás városiak versenyt rendeznek, a Vashegy harcosai elsöprő fölényben lesznek majd - alkossák bár a szabályokat tündérekre vagy óriásokra.*

*A meglehetősen illuminált (és ez alatt nem megvilágítottat, hanem ogrerészeget értve) állapotban lévő Ethea vicceskedni akar, de Kagan most nincs vicceskedős kedvében.*
- Amit tőlem kapsz, leány, az nem csók lesz. *vet egy örömtelen, kaján vigyort a nőre.*
- És az is biztos, hogy utána sem ülni, sem viccelődni nem lesz kedved. *kaffog vissza, aztán az utolsó küzdelmet, a döntő előkészületeit kezdi figyelni. Karját mellkasa előtt összefűzni, komor tekintettel latolgatja az esélyeket, majd magában vállat von: lesz, ahogy lesz, nincs jelentősége.*
- Gabrien... *veszi észre a lovag nyomorát, hogy mekkora kínban is van a férfi.*
- Keresd elő nekem Khant. *Janemitát is szívesen vele küldené, de akkor nem lesz, aki elterelgeti Etheát - ezt a munkát inkább nem bízná Morwonra, aki esetleg közvetlen felkérésnek venné a csókra való felhívást, és úgy megbúbolná lánylékelő kopjájával a nomád nőt, hogy az sírva könyörögne Kagan és Gabrien dorgálásáért.*
- Üzenem Khan uraságnak, hogy ha most nem kerül elő, akkor ne is kerüljön a szemem elé.

4639. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-13 23:49:25
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Lovaggyűjtögetés és többiek//

*Az édes csók csaknem feledteti a kolosszussal a harci torna miatt érzett keserű ízt, mely a nyelve alatt ült meg a vöröskével vívott eredménytelen harc után. Nem szereti, ha legyőzik, azt meg végképp nem, ha ezt egy nő teszi. Igazából ez csak motiválni fogja a későbbiekben.
Ám most csak a puha ajak és a kócos lány létezik, aki megédesíti a keserű pillanatot és ajkával hoz gyógyírt büszkeségén esett sebre.
Amikor azonban Harath hangja töri meg a rájuk ereszkedett intimitás törékeny csendjét, ráadásul a felderítő eléggé kellemetlen témát érint, szavai gyógyuló sebbe szórt sóként hatnak a hósörényű lelkére.
Dühét nem is kívánja rejteni, naparany tekintetében haragvó lángok születnek, ahogy a félvér felé fordítja fejét. Már éppen azon volna, hogy hasonló stílusban válaszoljon, amikor újabb szavak szítják tovább dühét.
Ezúttal Ethea a ludas, de a kolosszus próbára téve saját türelmét, inkább lenyeli a torkára toluló haragot.
Az egyik hülye, a másik meg részeg.*
- Megyünk?
*Fordítja vissza fejét Janemita felé, aranyba olvadt tekintetében még ott izzik a harag parazsa, készen rá, hogy egy újabb rosszmájú szóra tombolni kezdjen. Jobb lesz, ha ő most innen elmegy, de annak örülne a legjobban, ha Jane is vele tartana.
Barbárok ezek mind, a vezérük - aki már a kolosszus vezére is - felvilágosult gondolkodású, haladó szellemű férfi, de akikkel körbeveszi magát, nem különbek még a barbároktól.
Kérlelőn néz párjára, egyszerűen nem foglalkozik sem a nagyszájú felderítővel, sem az elázott lánnyal, neki ehhez most nincs gyomra.*

4638. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-13 20:30:45
 ÚJ
>Draech Wardan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
// Nerilil, Zef, Nadae //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //

* Addig a pár minutumig, míg a költő lábával vidáman rúgkapálva figyelgeti a köré gyűlő furcsa szerzeteket, Pocak elunja a hempergést, s mintha csak megérezné a kalózfurma nőcske félelmét- vagy undorát- , hetykén felpattan, s előrenyújtja borzas nyakacskáját, úgy szaglászik a hátráló nő felé, ki hebegve-habogva, kellő távolságban, csak kiböki a nevét. *
- Tetszel neki... * Széles, kaján vigyor a félvér beesett képén * -... kedves Béla! * Nem hallott még efféle nevet, de mókásan hangzik, s könnyebben jön nyelvére, mint a Bela. Az olyan snassz. Bezzeg a Béla, az csudásan cseng. Talán egyszer írni is fog egy balladát, ilyen nevű főhőssel!
Izeg-mozog az emelvényen, s közben kíváncsian figyelgeti, hogyan is reagál hallgatósága a köpönyegről, meg tollas kalapról szőtt hablatyára. Látszólag nem hisznek neki, grimaszolnak össze-vissza, pedig a bárd igenis az igazat mondta! Kicsit kiszínezve. Volt ott köpeny, csak épp egyszerű farkasnak bundája, a kalap meg egy lyukas, kopott fejfedő, fácántollal megtűzve. Ezt persze nem kell tudniuk.
Most rajta a sor, hogy felhúzza borzas, sötét szemöldökét, kifejezve értetlenségét. *
- Hogy tudott volna elkopni, kisasszony?! Ez butaság! * Lesújtóan csóválja csapzott üstökét, míg gyorsan ki nem talál valami újabb, jól hangzó mesét. *
- Az úgy volt, hogy... * Nagy levegő. *... - Áhh, nem lényeges. * Somolyodik el kedvesen, s kurtán legyint a kezével. Mesélhetne a zsebében lapuló kincses térképről, melyre a farkasbundát, meg a kalapot elcserélte egy félvak kereskedővel, aki haszontalan kacatnak hitte a kopott papírost, a kincset meg gyermeki ábrándnak. De nem fogja felfedni az ahhoz vezető térképet egy halom idegen előtt, inkább végighallgatja az ajánlatot, s hamar bele is kezd a nótába...
... amit félúton megzavar egy nagyszájú, bodros hajú, gizda elf fiú. A bárd majdnem elvéti az ütemet a kis girnyó szájalására, de ez talán csak arcának apró rándulásáról fedezhető fel, ha valaki nagyon figyelmes. Végtére is jól sikerül a rögtönzött költemény, legalábbis a poéta szája íze szerint való, mégsem arat vele sikert. Sőt, semmi reakció. Sem egy elégedett mosoly, taps, esetleg ováció, gratuláció. Egy jó nagy semmi. Sőt, a jutalomalma helyett a fél-elf leányzó kis híján megfulladt a produkció közben, ez sem kerülte ám el a poéta figyelmét. S minderről ki tehet? Az a kis satnya pernahajder! *
- Hé, te kis purdé, hogy a rosseb állna beléd, hát kecskeszar volt a reggeli tejedben, vagy mi lelt? * Sandít szemrehányóan a felettébb irritáló elfpalántára, aki sunyi mód ellopja tőle a figyelmet, aztán meg Pocakot kezdi el piszkálni, aki még mindig Bélát figyeli csillogó szemekkel. Viszont amint a kölyök megsimítja, a négylábú azon nyomban kidomborítja hátát, az égnek emeli farkát, s elégedetten dorombolva dörgöli puha pofáját a siheder kezéhez. Hiába kapja fel a hordó tetejéről a borostyánszemű leányzó, a macska izeg-mozog, kapálódzik, menne vissza a mihaszna ficsúrhoz, dörgölőzni tovább. *
- Baja esik itt mindjárt ennek a kis trolltakonypócnak! * Puffog sértődöttséget színlelve a félvér, de mívelt duzzogása nem tart sokáig. Elmosolyodik, aztán beletörődően megvonja vállát. *
- Bár Pocaknak rokonszenves...

4637. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-13 19:02:21
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Dyntina//

*A feltételezésen, hogy meg akarná mérgezni a lányt, csak jókedvűen mosolyodik el. Arcán kitükröződik naivsága, valamint, hogy saját akaratából, minden ok nélkül nem ártana senkinek. S így van ez most is. Nem tudja, hogy melyik győztessel fog megmérkőzni Dyntina, de szeretné, ha az ő okozta sebeinek fájdalma enyhülnének. Addig sem azzal kell foglalkoznia. Így csak továbbra is kedvesen mosolyog a lányra.*
- Nem kell aggódni, mindenki tudja, hogy a sárkányfog nem mérgező. *Nyugtatgatja a lányt.* - Vagyis főként nem mérgező, de lehet olyan növényekkel összekeverni, ami már mérges hatású, de az nagyon ritka, s szinte senki sem tudja már hogy kell. Legfeljebb a tapasztaltabb gyógyítók, de ők meg minek használnák, ha egyszer gyógyítóak, nem? *Neveti el magát.* - És igazán nincs mit.
*Szavai őszinték. Valóban szívesen segít a lánynak, s szívből reméli, hogy ezzel tud is. De hatásának kifejlődésére már nem tudnak odafigyelni, hiszen a szavak göröngyös útja másfelé sodorja őket. Érzi, hogy van valami, amit a másik nem szívesen mond el neki. De ha nem akaródzik vele megosztani eme információt, nem fogja erőltetni, így csak egy újabb boldog mosoly húzódik végig a kora tavaszi cseresznyevirágra emlékeztető ajkai.*
- Akkor ebben hasonlítunk. Ritkán látni már olyat, aki nem munkaként, hanem szórakozásként, s szenvedélyként gondol a kardforgatásra.
*Véleményét akár jobban is kifejthetné, de érzi, hogy most ez nem a legalkalmasabb idő. Dyntinek pihennie kell a rá váró küzdelem előtt, s nem is igazán akarja fárasztani saját, nem épp hétköznapi nézeteivel.
Zöld tekintetével követi a lány mozdulatait, ahogy kényelmesen áll fel. Így azt is pontosan látja, hogyan merevedik meg mozdulatában, s hogy rökönyödik meg kérdése hallatán. Értetlenül pislog fel rá, továbbra is ültében, hiszen nem érti a kérdést.*
- Igen, mi az? *Hajtja enyhén oldalra a fejét.* - Sose hallottam még róla. *Most valahogy nem érti a vörös hajú reakcióját. Úgy beszél arról a valamiről, mintha mindenkinek tudnia kéne, hogy mi az.
Inkább el sem meséli most, hogyan ivott először sört életében, épp ebben a fogadóban, mi mögötte húzódik meg. Így nem csoda, ha nem is ismeri a rum fogalmát, sem jellegét. Tekintetével követi a fejbökést, s a két rumorzót nézi. Lassan emeli vissza zöld íriszeit Dyntire.*
- Éltetőelem?
*De úgy tűnik, hogy egyelőre nincs idő a további magyarázkodásra, s így most nem tudja meg, hogy mi is az a rum. Ő maga is feláll, s leporolja ruhájáról a föld porát. Kezeit maga előtt kulcsolja össze, hogy persze utána rögtön el is engedje, s kósza tincsit folyamatosan füle mögé kényszerítse. Kevesebb sikerrel.*
- Itt leszek, persze. *Mosolyodik továbbra is.* - Kíváncsi vagyok a küzdelmekre, hiszen ezért jöttem ma el. Attól mert korán kiestem, kíváncsi vagyok, hogy miként alakulnak a harcok. Sok sikert!
*Kiált még a lány után. Nem jegyzi meg, hogy mégis hol találná meg őt, egyszer, alkalomadtán. S nem is úgy tűnik, hogy Darellal folytatnák útjukat. Nem tudja, hogy a fiú el akar-e még menni barátnőjéhez, s hogy ezért szüksége van-e útba igazításához a szigetre. Még mielőtt a harc elkezdődne a jégszemű harcos felé fordul. Végül is nincs oka panaszra, ha útjaik elvállnak. Rengeteg időt töltött vele együtt, talán már ki is akasztotta a morcos katonát a maga örömteli viselkedésével. Legalább annyit el tudott érni, hogy Solarasról megfelelően tudjon gondoskodni. Nincs sok ideje már ezen elmélkedni, a harc már kezdődik.
Kezeit maga előtt szorítja össze, úgy drukkol Dyntinának. S úgy tűnik, hogy sikeresen helyt tud állni a kolosszussal szemben. Bár megtermett és erős alaknak tűnik a férfi, épp ez jelentheti a hátrányát a vékony lánykával szemben. Igaz, ha eltalálná az komoly fájdalmakat tudna okozni a másiknak, de jelenleg nem találja el. Nem tart sokáig küzdelmük, s a vörös hajú lány győztesként kerül ki a viadalból. Hatalmas mosollyal az arcán fogadja a felé közelítő leányt.*
- De elég jól tudtad hárítani csapásait. *Szólal meg kedvesen.* - S ha éles helyzetben is vagytok, jelenleg ezeket a csapásokat akkor is kivédted volna. Így nincs is miért aggódnod.
*Készségesen nyújtja át kulacsát, melyben az éltető forrás vize ül meg. Már kevés van belőle, de szívesen adja át Dyntinek, s hagyja, hogy megigya az egészet. Neki most nagyobb szüksége van rá, mint neki. Amúgy is könnyedén tud szerezni a folyó, avagy a tisztás vizéből, ebből nem csinál nagy gondot. Közben tovább nézi a másik párviadalt, ahonnan szintén hamar kikerül a győztes. Szemeit összeszűkíti, hiszen ismerős neki a férfi. Mintha látta volna már valahol, de most nem jut eszébe. Vállait megvonja, hiszen nem is érdekli annyira. Fejét hirtelen kapja vissza, ahogy a lány újból megszólal.*
- Ööö… Azt hiszem, hogy a rumnál. Igen annál. *Mondja lelkesen.* - S mondd csak, merre jártál, a tengereken, hogy annyit utaztál? *Kíváncsiskodik továbbra is.*

4636. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-13 18:49:13
 ÚJ
>Eralil Namos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Nimue, Caleth//

*Figyelmesen végighallgatja a férfi kérdéseit, és azt, ahogy a nő reagál rá. Valóban meglesz a lehetőségük, de semmi motváció nincs hasonló törekvésekre. A rendnek nem célja a hatalom, csak azon belül, kívül nem. A nő kijelentésére egyszerűen bólint egyet.*
- Így van. *A bólintással egybecsengő válasz is hangzik.* És ennek fényében választjuk a rendtagokat is, illetve a rendtagok is ennek fényében élnek. *Figyelmezteti a férfit. Nem célja eltántorítani, de igaz, hogy azon rendtagok, akik alapjában megszegik az esküjüket, az eskübe is belefoglalt halálítéletet kapják meg. Így aki belép, gyakorlatilag a rend felfogása szerint kell majd, hogy éljen.* És több féle mágusik felszerelés. Kardok, amulettek főleg, de erős varázsitalok is helyet kapnak majd azoknál, akik elég magas rangra kapaszkodnak. *Világosítja fel a férfit a mágikus felszerelésére vonatkozó kérdésekre válaszolva.*

4635. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-13 17:28:49
 ÚJ
>Ethea UnHaku avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Lovaggyűjtögetés//

*Bicegősen halad előre Janemita nyomában egészen Kaganig. Ott ha van mihez, nekitámaszkodik, ha nincs, akkor igyekszik úgy állni, hogy sérült lábát ne nagyon terhelje. Felszabadult. Hát hogyne. Annak a felcsernek tényleg igazán jó pálesze van. Ami a gond, hogy Ethea nem annyira bírja. Mármint a feje. Azonnal oda megy az összes pia, és jól elbódítja.
Végül rákényszerül arra, hogy Jane karjában kapaszkodjon meg. Őt csak akkor engedi el, amikor Gabrien a félvérűhöz lép. Közben Harath is feltűnik mögöttük, úgy látszik végzett az óriással. Ethea kicsit lemaradt erről a körről. Ám a kis kócos, és a hóhajú csókját közelről elnézve, elvigyorodik, és szinte Harath-tal egy időben szólal meg, csak ő Gabriennek címzi szavait.*
-Gyere, én is adok egyet.
*És csücsörít is hozzá, mintha máris szájon akarná csókolni a lovagot. Na persze, nem gondolja komolyan, csak tréfának szánja. Aki ismeri a szűkszavú leányzót, az tudja, mind ezt csak az alkohol tetteti vele. Más dolog, hogy később majd kinéz neki egy tisztességes fejfájás, és másnaposság annak minden egyéb velejárójával együtt. Mert lehet, hogy ez egy Kagan, vagy Gabrien méretű fickónak meg sem kottyanna, de mint említettük volt, Ethea nem annyira bírja a piálást. Persze mondhatnók, hogy minek iszik, aki nem bírja? Örök kérdés marad.
Nem sokkal ez előtt hangozhat el egyébként Jane kérdése is, melyre Gabrien feltűnése miatt már nem születik válasz.
Ha Gabrien kikosarazza, akkor egészen lazán Kagan felé fordul.*
-Tőled sem kapok egy csókot Vezérem?
*És rá is vigyorog a Tharg törzsfőre. Elvégre, ha lúd, hát legyen jó kövér.*

A hozzászólás írója (Ethea UnHaku) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.13 17:30:03

4634. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-13 10:19:56
 ÚJ
>Nerilil Anywor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285

Játékstílus: Megfontolt

// Tavaszünnep//
// Nadae, Draech, Zef//
- Legyen. Két hét az ünnepély végével. * vágja rá, hezitálás nélkül. Csúfolódásán csak elmosolyodik. Kissé megilletődik, mikor a lány halk, szinte már suttogó, s nem utolsó sorban baljóslatú hangvételre vált. Maga is körbe tekint, ám hamar rájön a turpisságra, s ajkán már játszik, az cinkos félmosoly, mely már annyira sajátja. Tekintete már a tömeget pásztázza, s útnak is erednek. *
- De ha nem leszel ott, megkereslek, s megigazítom a kócos loboncod. * arca rezzenéstelen, hangja hideg, kimért hordozva magában a figyelmeztetést. Azt a fajtát, melytől az ember bizony százszor meggondolja, hogy betartsa szavát. Fejét kissé megdöntve mosolyodik el, s kacsint a lányra, tekintete mégis zavarba ejtő, mintha bizony megcsillanna benne lelkének sötétebb énje. Már csak, hogy ne maradjon a lánynak adósa.
Érdeklődve hallgatja a lány ideáljának tulajdonságait, s jellemvonásait, ami végül is bárki lehet, merthogy egyenlő a nagy büdös semmivel. Fejében, hangos kacaj visszhangzik fel, a felismerésre. Igen, bár gondolta, hogy a kalóz nem túlságosan válogatós. Hogy ki lehet az az „ egyik” fogalma sincs, nem ez az első alkalom, hogy a leányzó gondolatai folytatásának adott hangot, s ő nem értett belőle egy kukkot sem. Nem firtatja tovább a dolgot.
A kobzoson látszik, hogy nem bánja a társaságot. Így van kinek csillogtatnia tudását. Egy gyors bemutatkozás, melyhez kérés nélkül is felsorolja az összes létező titulust. Mint egy hím páva ékeskedik tollaival. *
~ Ez már elsőre is látszott, de majd meglátjuk, mit tudsz! ~
- A nevetek is elég lett volna, az már eddig is látszott, hogy „ nagy„ mesemondó vagy. * pillant fel a cirmosról a gazdájának mogyoróbarna szemeibe. Tekintette fürkésző. S hogy mit fürkész? Nem tudhatja pontosan senki. Mindenkinek mást jelent egy ilyen pillanat. Pár lélegzetvételnyi szünet után sejtelmes mosollyal fordul el, hisz a kalóz nevét tudja már, sok újjal nem szolgálhat így valami csemegéért kutat.*
* Míg visszafele halad, arra néz melyet a másik oly merően szuggerál. Teljesen megfeledkezett a tornáról, persze volt elég dolog, amely elterelje a gondolatait. A rum, az éhség s a dalnok. Pedig aztán két száz aranyát tette fel a Vöröskére, ahogy Nad hívja. *
~ Két száz arany. Te jó ég! S még nem is ismerem. ~
* Fújtat egyet s rázza meg fejét hitetlenkedve, mint aki csak most döbbent rá, hogy mit is tett. Talán egy pillanatra meg is áll, hogy ha mást nem a harc végét láthassa, s fakadjon sírva, ha a csilingelő aranyai, már most oda lesznek. *
~ De akkor biztos, a rumos üveget fogom a fejükön törni. Nadnak azért, mert megitatta velem. A másiknak, meg, azért mert valószínűleg nem ivott eleget, ahhoz, hogy nyerjen. ~
* Meg se fordul a fejében, hogy talán neki nem kellett volna meginvitáltatnia magát, hisz másokat hibáztatni, mindig is könnyebb. Megnyugodva veszi tudomásul, hogy Dyntike, jól állja a sarat s jobb az ellenfelénél. Ezt a másik is belátja, mikor feladja a küzdelmet. Úgy látszik, ez jutott eddig osztályrészül ma a lánynak, hisz nem tudott teljes győzelmet aratni ellenfelei felett. Ám meglepő módon a beszélgetés sokat nem haladt előre, jobban lekötötte Nad figyelmét társnője viadala, s hogy azt még húzza egy kicsit, mint a bárd. A Draech-nek sem kell kétszer mondani, hogy játsszon, a gyorsan improvizált körítést mosolyogva és bőszen bólogatva fogadja. *
~ Hát, persze. ~
- Hosszú lehetett, az út, ha már lekopott rólad, az a köpeny.
* Szereti a történeteket, de nem gyermek már, hogy minden mesét elhiggyen. Viszont ez idáig szórakoztatónak tűnik a fickó. S szereti feszegetni a határokat, bár jelen esetben ezt nem vallaná be senkinek. A rum a hibás. Mindenre számított csak erre nem. S kis híján, meg is fullad, a dalocska első sorai hallatán. A torkán akadt falatkát, pár pillanat alatt ugyan sikerül felköhögnie, belerondítva a szerzemény előadásába. Nem igen rögtönöztek neki még dalt, pláne nem ilyet. *
- Azt hiszem, egyet kell, hogy értsek. * bólint az újonnan érkezőnek. Ezzel is palástolva zavarát. S inkább elhessegetve, csak a saját képzeletében felmerülő önelégült vigyort a másik arcán. A fiún látszik, hogy nem kedvére való a dalos pacsirta, de különösebb figyelmet ezek után már nem is fordít rájuk, legalábbis ami a tényleges figyelmet illeti. Célozgatásban viszont jut bőven a kobzosnak. S ezt feltételezhetően köszönheti félvérének is, s persze gyönyörűnek nem nevezhető arcvonásainak. Nem titok, hogy az elfek, nem kedvelik a maguk fajtákat. Csak fintorra húzza száját, s harap bele ismét az almába. Miközben az már, a lábuknál sündörgő macskát, vakargatja. Az is látható, hogy ismeri Nadet. *
~ Bela? ~ * csodálkozik egy pillanatra el. De nem meglepő, ha azt vesszük, hogy egy bandita. Nem szívesen adják, ki az ilyenek valódi kilétüket. Nem is szól semmit. Csak hangosan felkacag, mikor a leány a macskától egyre és egyre távolabb akar kerülni, s a félelmet, az undort látja az arcán. Megkímélve, attól, hogy kiszaladjon a világból, hát felkarolja a cirmost, s megvakargatja a fejét. *
- Csúnya rossz cicus vagy, ijesztgeted itt szegény ember gyerekét! Vigyázz, mert, rád ugrik, s elharapja a torkod, bátor harcos. * fedi meg először Pocakot, majd néz Nadre. Kapva az alkalmon, hogy élcelődjön egy kicsit vele. A négy lábút visszateszi a pódiumra, s még utolsót simít rajta. *
- Te meg tartsd féken, ezt a vadállatot, mert még valakinek baja esik! * fordul a félvér felé, összeráncolt homlokkal tetettet szigorral. *
- S te ki lennél, s honnan keveredtél ide? * teszi fel az egyszerű kérdést az elfnek. Bár a kalóz csak Dyntit említette, hogy együtt érkeztek. De ahogy elnézi, náluk, bármi előfordulhat.*

4633. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-13 09:40:34
 ÚJ
>Nimue Sailimiel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Eralil és Caleth//

*Nimue érdeklődő pillantást vet Caleth felé. Nem igazán látott még pipázó embert. A füst kieregetése a szájon át, majdnem felér egy könnyű kis varázstrükkel. Elmosolyodik, de aztán figyelme visszatér a mágusra. Eralil jelzi számára, hogy majd ő fogja keresni, amikor az idő elérkezett. S bár Nimueban felmerül a kétség, hogy miként is fog rátalálni a másik, amikor a férfi máris választ ad fel nem tett kérdésére.
Az apró iránytű még nem mondana semmit, de a készülő varázsige elbűvöli. Természetesen nem lép el, engedi, hogy Eralil megérintse. Bár kissé a torkában dobog a szíve, nem fél. A mágus ujjai karját érintik, s az iránytű kis mutatója némi bizonytalan pörgés után végül egészen határozottan torpan meg, felé mutatva az északot.*
-Óh!
*Szakad fel belőle a döbbenet, elbűvölten csodálkozik rá a pici készségre. S ez az a pillanat, amely még inkább megerősíti korábbi döntését. Igen, tanulni akar, igen, mágus akar lenni maga is, és igen, Eralil rendjének tagja kíván lenni.
Persze, nem is Caleth lenne, ha nem kombinálna bele olyat, ami másnak talán fel sem merül a fejében. Tekintete a férfi felé fordul, és máris kiböki az első gondolatot, mely felvillan benne.*
-A nagy erő, nagyobb felelősséggel jár. Nem hiszem, hogy a mágusok uralomra törnének. De azt el tudom képzelni, hogy mások szívesen vennék igénybe a tudásukat. Természetesen csak is tisztességes céllal. Jól mondom Mester?
*Pillant vissza szavai végeztével Eralil felé, mintegy igazolást várva tőle.*

4632. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-13 07:59:46
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Nimue, Eralil//

*Azt is eltudta volna képzelni, hogy a fickó fogja és két kézmozdulattal lángba borítja hőn szeretett kabátját, de úgy tűnik, a mester nem olyan suttyó, mint ő. Így aztán kaján vigyorral veszi fel a botot a földről. Szerinte mindenképpen vicces tüzet kérni egy tűzmágustól, amit meg is kap. Egy ideig elszórakozik pipája üzembe helyezésével, majd végül nagy füstöket fújva élvezkedik. Hasonlít most egy gyerekhez, aki addig-addig sikítozik, míg meg nem kapja kedvenc játékát, majd miután ez megtörtént csendben, vigyorogva eljátszogat vele, de fülét a férfi mondanivalójára tapasztja.*
~Ez már valami.~ *Méregeti a fickót. Ha lesz egy ilyen rend a városban, ő ki nem maradhat belőle, legalábbis, amíg valami sztorit nem csinál belőle.*
- Miféle mágikus felszereléssel? *Igaz, nem próbál úgy tenni, mintha ő lenne a világ legjobb kardforgatója, legutóbb, amikor a pengéjére volt szükség, még az is nagyot bukfencezve fordult ki a kezéből, miközben egy nagy darab melák fojtogatta, mikor észrevette, hogy kukkolja a nőjét. Viszont ez a dolog nem kicsit kelti fel az érdeklődését. Még akkor is, ha nincs olyan képessége, amelyet ez a rend értékelni tudna, tekintve, hogy a három fő eszméből rá egyik sem jellemző. Az utóbbi kettőről már a jelenlévők is meggyőződhettek, de nem nehéz rájönni arra sem, hogy, ha lódítani kell, azt is szemrebbenés nélkül megteszi. Persze Hópihét rögtön lenyűgözik a hallottak, s arról megfeledkezve, hogy ez lehet valami hatalmas átverés, már rögtön a csatlakozási lehetőségekről faggatja a győztes fickót.*
- Na! *A füst is félremegy, látván, hogy a férfi, most a hóhajút megérintve próbál valamit bűvészkedni, ám ennyire futja számára ugyanis, köhécselve próbálja megszabadítani magát a rossz útra tévedt károst füsttől. Jobb kezével megütögeti mellkasát, ballal pedig próbál ellenkezni a dolog ellen, de már nincs mit tenni. Mikor végre magához tér, ismét a férfi felé fordul.*
- S mi is a célja ennek a bandázásnak? Értem én, hogy a mágikus tudás továbbadása, de mi van akkor, ha ez megtörtént? Végy egy csapat mágiára hajlamos embert, adj hozzájuk némi varázserőt és megkapod korunk legerősebb bagázsát, akiknek ha kedve szottyan, átveszik az irányítást városunk felett. *Nem kevés bizalmatlanság csend ki hangjából, de tényleg érdekli.*
- Mert ha ez van a dologban én is menni akarok. *Vigyorog Nimuera szemöldökét vonogatva. Persze viccel, vagy mégsem?*

4631. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-12 21:52:55
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Nerilil, Draech, Zef//

*Nerilil válaszán jót nevet ismételten. Ha nem lenne az, aminek mondja magát, meglehet, hogy meg sem kéri, hogy találkozzanak majd a Kikötőben. Ennek a nézetének hangot is ad.*
- Nem is vártam mást, hisz ha jótét lennél, hidd el, hogy kevésbé is érdekelnél.
*Kacsint a lányra, mintegy biztatásként.*
- De legyen, akkor szavadon foglak. *Nyújtja ki pajkosan a nyelvét Nerilil felé.* - Akkor egyezzünk meg most, hogyha ez a valamicsoda ünnepség véget ér, rá két héttel találkozzunk a Kikötőbe. Aztán a többit meg tudjuk ott beszélni. De a mai nap legyen a jótéteményünké. Vagy legalább a látszatát tegyük meg.
*Fogja hangját kissé halkabbra. Nem sűrűn teszi ezt meg, de akárhogy is néz körbe, a fesztivált őrzik. Vagy inkább a kegyes nemeseket, kik hajlandóak voltak porfészkükből előmerészkedni, s gőgösen járkálni a nép között. Arca elfintorodik, ahogy elhalad mellettük egy, a haját magasan feltornyozott némber.*
- Még a végén illetlenek is meghallanák, s valahogy nincs kedvem a nap hátralévő részét azzal tölteni, hogy elmenekülök. *Neveti el végül magát. Közben fél szemmel továbbra is a küzdelmet figyeli, s látja, hogy egyre jobb esélyekkel küzd Vörike, amire szintén csak szélesre vonja a száját.
Érdeklődése hamar tovakúszik a harcolókról, ahogy meghallja a kérdést. Hatalmas szemekkel mered Nerililre, s pislog hozzá értetlenül.*
- El... el... elrabolni? *Ismétli hitetlenkedve, mintha rosszul hallaná a kérdést. Ám, ha mégis jól hallotta, akkor csak gúnyosan felkacag.*
- Olyan nincs e mocskos szeméttelepen, így hát még nem is foglalkoztam ilyen kérdésekkel. Hogy ki tetszene? Úgy hallottam, hogy unatkozó cafka nemesek foglalkoznak ilyenekkel, már kicsiként. Engem az ilyen sose érdekelt. Aki szembe jött velem az vagy tetszik vagy nem. *Vonja meg a vállait egyszerűen.* - De nincs konkrét kikötés, se faj, sem hajszín, sem szemszín, sem magasság, sem alkat, sem nem.
*Adja a másik tudtára a dolgokat. S ezzel maga részéről le is zárja a témát. De, ha Nerilil el akarja mondani, hogy neki kik az esetei, azt szívesen meghallgatja. Bár ahogy kivette a szavaiból, akkor a fényes páncélú lovagok, amelyen jót vigyorog magában.*
- A legutóbbi ilyen havas bigyulán megtalálta Vöröskét az egyik. Ám annak akkor nem nagyon örült, pedig csak a puszta tényeket közölte. Ilyen ez, ha az ember nem bírja elviselni az igazságot.*Vonja meg a vállát.
Miközben üvegjét a magasba emeli, fél szemmel továbbra is figyelemmel kíséri a harci tornát. S szeme sarkából látottaknak szinte nem is hisz. Mintha a fura alak, s a lány is megszűnt volna létezni számára. Hátat fordítva nekik, kurjant egyet, ahogy látja, hogy a nagydarab, már-már fizikailag is képtelen testalkatú alak újabb csapása is célt téveszt, majd "le is teszi a fegyvereket". Ha Vörike felé néz, akkor újra csak meglegyinti felé az üveget, hogy ezzel is "gratuláljon" sikerének. Nem érdekli, hogy nem éles harc volt. Bár ha egy játék során kivédi ezeket, akkor fürgeségével, s ügyességével, éles helyzetben sem lehet nehezebb. Főleg, hogy egy karddal szemben nagyobb az életösztöne is.
Egy kósza gondolat fogalmazódik meg tekervényes elméjében. Arcán démoni vigyor jelenik meg, s szemében is földöntúli fény csillan. El is veszti a beszélgetés fonalát, s már csak percekkel később fordul vissza. Ám ekkor már Nerilil kezében ott lapul három alma, ami már suhan is felé. Reflexének köszönheti csak, hogy sikerül elkapnia, s nem ejti le a földi. Rögtön bele is harap, s ropogtatva foga alatt szólal meg. Nem zavartatja magát, hogy tán szavait nem értik, avagy nyála szanaszét árad. Már épp válaszolna a férfinek, amikor is meglátja a dögöt.
Még egyet. Arca rögtön fintorba fordul, s úgy tekint az ördögi teremtményre. Mintha nem lenne elég a mai látott dög, még egy pofátlankodik életterébe. Egy óvatos lépést tesz hátra, majd még egyet. Mikor már kellő távolságba áll tőle, akkor szólal csak meg újra.*
- Bela. *Csak ennyire emlékszik abból a névből, amit reggel Vöröske ragasztott rá. Reméli, hogy Nerilil is veszi a lapot, s nem árulja el neki, hogy nem ez a valódi neve. Ritkán adja azt meg idegeneknek, s ez sincs most másképp.
A történet hallatán homlokára szalad szemöldöke, s nyíltan nézi hazugnak az illetőt. Nem meglepő, hasonló történeteket ő is ki tud találni. Ám véleményének már nem tud hangot adni, mert egy ismerős, idegesítő hang kúszik érzékeny fülei hallóterébe. Akár egy vad macska úgy fújtat a kölyök felé, jelezve, mennyire is örül az újralátásának.*
- Nincs jobb dolgod, vakarék?
*Ám annak pofátlansága, csak tovább fodrozódik a reggelitől.*
- De tőled randább, már nem lehetek. Ha ilyen randa lennék még a krákenek is sírva menekülnének tőlem.
*Vigyorodik a vakarékra. Majd egy újabb harapást intéz az alma felé. Szabad kezével saját derekát öleli át, amíg almát tartóval oldalán támaszkodik meg. Úgy tartja a kezébe, csuklóját némileg megtörve a lédús gyümölcsöt.*

4630. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-12 21:12:08
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

*A Zöldfülű lassan kezdi elveszteni a fejét a mai nap meglepetése közt. Először életében sikerül neki valami, úgy igazán, másodszor meg ez a könyörtelen fickó is térdre kénszerül egy lány ellen.* ~Tüzes egy lány lehet az is biztos~ *teszi hozzá még magának, majd a főnök után szól, ha még ottvan.*
-Benézek majd. *Mondja, és már fordul is vissza a turbékoló párhoz, majd csendben várja a fejleményeket.
Ha kötözés összebújás, vagy vonulás lesz a terv ismét, akkor nem szól semmit, viszont ha nem, akkor keres egy helyet, ahol láthatják a döntőt, leveszi a mindenre jó köpenyét, és a földre terítve felajánlja ülőhelyül. A sérült lánynak még segít is leülni, de figyel rá, hogy udvariasságnak látszódjon, ne igazi segítségnek, hisz azt úgyse fogadná el.*
-Meséljetek magatokról valamit, én mindig vándorlok, és minden bölcsességnek, tapasztalatnak, vidámságnak nagyon örülnék, ha elmesélnétek nekem.
*Címzi újdonsült társainak a kérdést. Tudja, hogy nem sokminden van, amit egy ember el tud mesélni magáról, viszont ha ennyien vannak, akkor bőven elüthetik az időt az utolsó párharc kezdetéig.*

4629. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-12 19:34:28
 ÚJ
>Tanriel E'mund avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

* Szerencséjére már tavaszodik és nem a teljesen pucér és kopár erdőt-vidéket kell bámulnia. Bár akárhányszor látja az ilyen vidékeket, mind valahogy egyforma, mégis más. Figyelme ennek ellenére nem lankad, oldalán fegyvere, csuklyája pedig a fejébe húzva takarja haját és pillantásának irányát. Halkan dúdolgat, ahogy halad előre a szekérbakon. Lova meg egykedvűen ballag-ballag vele, jó tempóban fogyasztva a még hátra lévő utat a városig. Magában számolgat és úgy dönt, hogy a Holdudvaron át majd kiköt az istállónál és megszáll a fogadóban. Aztán majd holnap korán reggel beszerzi azokat a dolgokat, amiket felírt magának a papírosra. Nem túl rövid lista és a kínálatot, árakat szemlélve majd eldönti, hogy mi az, amit ténylegesen meg fog venni. Egy-egy kisebb vagy nagyobb zsák a dolgokból. Meg ha szerencséje van, akkor az árus lesz majd szívélyes és felpakolja neki a cuccot a szekerére. Az erődnél meg majd leszedi valaki. Van ott egy pár erős legény, óriások is, szóval csak nem kellesz egyedül kínlódnia? *

4628. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-12 13:33:34
 ÚJ
>Ágrólszakadt Janemita avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Lovaggyűjtögetés és többiek//

*Sokat kell tanulnia a harcról, gyorsaság és erő viszonyáról, hogy jobban megítélhesse a jövőben ellenfeleit vagy ez esetben másokét. Igen tanulságos harcok voltak ezek már amennyit látott belőle, és kicsit még a sebek ellátásáról is tanult valamit, szóval részéről igen hasznosnak mutatkozott a Tavaszünnep.
Mikor Gabrien odaér hozzájuk és átfogja derekát, karjait a hóhajú nyaka köré fonja, lábujjhegyre emelkedik, és viszonozza az ő kolosszusa édes csókját.
Ha mondani is akart valamit, szinte azonnal elfelejti, majd mikor elválnak ajkaik, boldogan mosolyog fel az aranyszín szemekbe.*
-Megtisztelsz, Gaben úrfi! *Búgja egy kihívó félmosoly kíséretében.* -Nem vesztettem. Úgy egyeztünk meg végül, hogy megvárjuk a döntőt. De... Ethea Moranshe lovaghölgyre fogadott, én pedig rád. Abban a párharcban te győztél.
*Igaz, akkor nem élesben ment a játék, a lényegen azonban nem változtat. Harath jelenlétét csak akkor érzékeli, mikor a férfi megszólal mellettük. Leereszti sarkait és leengedi kezeit végigsimítva a kolosszus megszaggatott ruháján, kitapintva az alatta lévő láncinget, majd megállapodik kézfején.
A félvér első kérdésére nem válaszol, úgy érzi, hogy nem hozzá címzik. Akár tévesen gondolja, akár nem, vannak itt páran, akik szintén tudják a választ. A másodikra viszont készségesen felel.*
-Nem.
*Hagyja, hadd keresse Harath az északi lányt, majd még megtoldja szavait néhánnyal.*
-Sok szerencsét! *Mondja még, hiszen elég gyors a kis vörös, Harathnak is elő kell szedni fürgeségét, hogy le tudja csapni.*

4627. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-11 22:56:21
 ÚJ
>Zef Kunigonde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Tavaszünnep//
//Nadae, Draech, Nerilil//

*Megvan a hátránya annak, ha az elf fia napok óta alig alszik, elvégre a fogadó kellemes melege, a két leányzó csevegése (bár mintha egymás után távozóban lennének), na meg a vajsör formájában elfogyasztott alkoholmennyiség könnyedén álomba ringatja. Még az sem igazán zaklatja fel, hogy Névtelen továbbra is zavartalanul étkezik fejéről, de persze azért visszafogja magát, nem kíván egy kopasz gazdit cipelni a hátán. Kínos volna.
A fiú kissé nyúzottan ébred, valami méretes fickó bökdösésére, elvégre igencsak kevesen vannak azok, akik közel merészkednének a békésen szundikáló elfhez, vagy épp különösen békésen és bambán zabáló csikójához. Aprócska nyálcsepp lóg Zef ajkai közül, miközben értelmezi a finom, mégis határozott utalást, és feltápászkodik az asztalról. Berögződött mozdulattal törli le a ragacsot és keni bele Névtelenbe, finoman megpaskolva az állat nyakát, hogy aztán követhesse kifelé. Mennyit aludhatott? A nap még fenn jár, az ünnepség még tart, de már semmi kedve az ételek látványához, az erdő felé indul, ha minden igaz, erre találja a korábbi nőstényeket is. Na nem mintha számítana, nyilván kölcsönösen nem hiányzik egymásnak társaságuk, szóval nem is őket keresi, szimplán egészen ártatlanul nézelődik.Kezd letenni róla, hogy még megtalálja barátait, sokkal nehezebb ez, mint gondolta. Ezek szerint Saurii és Belthar sem csak kocsmákban töltik idejüket... persze ez nem azt jelenti, hogy feladná. Elsőként Freyait pillantja meg, szinte világít a tömegben szőke fürtjeivel és azokkal a gyönyörűen ívelt fülekkel... egyszerűen csak elbűvölő. Annyira, hogy az már ijesztő. Társaságában pedig az alig pár órája megismert vörös kalóz, ami igencsak váratlanul éri a fiút, zavartan vakargatja fejét. Mégis honnét ismerhetik egymást? Az sem segít, ahogy egy újabb ismeretlen lány társaságában ezúttal Darelt szúrja ki, ezek szerint ez a pár nap elég volt, hogy felgyógyuljon... meg kellett volna lopnia, amíg megtehette. Utolsó összezavarásképp még Belemaniet is megpillantja egy kisebb társaságban, valami vonyító kis kéjenc mellett, aki külön fájdalmat okoz azzal, hogy közös szülőföldjüket is megemlíti. Szánalmas kis pondró.*
- A maga helyében odaadnám az almát, csak hallgasson el végre.
*Forgatja meg szemeit a kis elf, fajtája szégyene az ilyen, kinek nincs jobb szórakozása, minthogy mások fülét elrontsa. Legszívesebben egyszerű íjára csúsztatná tenyerét, hogy legalább megtapinthassa, jól esne az az érintés, mégha nem is olyan legendás fegyver, mint egyeseké. De persze nincs előírva, hogy nem tapizhatja az íját, csak mert nem holmi híres csecsebecse, meg aztán simogathatja mindenki a sajátját annyit, amennyit csak akarja, de hiába. Nem véletlenül vannak itt artheniori őrök, a rend meg az önfegyelem ugyebár továbbra is láthatatlanul fennáll. Tehát Zef sem lövöldözheti kedvére a macskazsonglőrt, pedig a tánca biztosan szórakoztatóbb volna.*
- Randa egy jószág. *Vonja meg vállát a kölyök, leguggol a döghöz, és végigsimít borzas kis hátán, mielőtt tekintetét a kalózra emelné.* - Majdnem mint te. *Vigyorodik el gonoszan, majd fejével a mihaszna almakunyeráló felé int.* - Nem lehetsz annyira részeg, hogy élvezd ezt.

4626. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-11 21:40:57
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

*Ezek a nők annyi mindenre tudnak figyelni egyszerre, hogy Svir csak ámul és bámul azon, amit Rynizz őket utánozva csinál. A szerencsétlen sötételf-tündér keveréknek most bőven elég lesz arra figyelni, hogy ne dobja ki a taccsot. A többire meg majd figyel Svir helyette is. Vagy nem, mert ez a folyamatos nyávogás minden ilyesmit szinte azonnal kiver a fejéből*
- Sétálni bizony, segít kiszellőztetni a fejed. *Mondja bíztatóan.*
~Na most legyél könnyed és kecses, drágám!~
*Már akkor látja, hogy ez bizony nagy attrakció lesz, amikor Rynizz veszi a bátorságot és elengedi a pult szélét, hogy utána tipegjen. De nem áll meg, hogy bevárja állítólagos kedvesét, megy tovább, persze csak lassan, nehogy nagyon lemaradjon a sötételf. Épp csak annyi előnye marad, hogy Rynizz ne tudja elkapni a karját.*
- Kellemetlen, felettébb kellemetlen. *Mormogja mikor Rynizz kiterül előtte.*
- Jól van, kisasszony? *Kérdezi néhány pillanatnyi csendes szemlélődés után. Lehajol a sötételfhez, hogy megbökdösse kicsit, hátha reagál rá valamit.*

4625. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-11 21:17:07
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Harci Torna//
//Morwon - Harath//

*Merész vállalkozás, mely meghozta gyümölcsét. Magában azért fúj egy nagyot, és megkönnyebbül. Ugyanis előfordulhatott volna könnyedén, hogy a bivaly erős hím pusztán testi erejével egyszerűen felökleli. Hiszen még ha szúrást is eszközölt volna kardjaival, azok tompák, s így nem állították volna meg, ha amaz nekiveselkedik. Igaz, ön és közveszélyes tett lett volna, de hát ahogy az imént felbődült szerzett sérülése okán, könnyen megeshetett volna. Hisz részben ezért is döntött a másodperc tört része alatt úgy, ahogy.
Egyszóval mikor az óriás megáll, majd fegyverei a földre hullanak, maga is leereszti kardját, s karját is. Így is elég felfelé kellett tartsa azokat a nálánál jóval magasabb ellenfele okán. Kissé liheg még a gyors ugrabugrálástól. De immár vége a harcnak.*
-Élesben azért nem próbálnám ki.
*Jegyzi meg, miközben megveregeti a másik vállát. Persze akkor, mikor amaz lehajol elhullajtott cuccaiért. Így jóval könnyebb, mint mikor kiegyenesedik ugyebár. Majd vele együtt lép le a küzdőtérről, majd rögvest egy pár korty víz után kutat. Bizonyára lel is, hiszen éles fegyverei mellett hagyta butykosát, mit az előző szünetben sikerült megtöltetnie. Morwon felé is kínálja, hátha megszomjazott.*
-Köszönöm.
*Hajtja meg fejét. Persze ez a párbajnak szólt, s talán, hogy nem kell kék-zölden, sérülten nekivágnia majd a döntőnek. Egyszóval, hogy vigyázott rá azért a jólelkű melák. Eddigre már némi légzésgyakorlattal könnyedén visszaállítja testének nyugalmát is.*

*Mivel látja övéik csoportosulását, arra invitálja küzdőpartnerét. Majd Gabrient, a másik kolosszust is könnyedén észreveszi, felmerül benne a kérdés.*
-Ki nyert?
*Kérdi közel érve hozzájuk. Ezzel egyúttal meg fogja tudni reményei szerint, ki lesz majd következő ellenfele. De persze nem kerüli el figyelmét a fattyú leányzó és a lovag kis "románca" sem. Így immár vigyorogva megtoldja korábbi kérdését.*
-Ha győzök, kapok én is?
*Merthogy azt feltételezi, hogy a győztesnek kijáró jutalmat zsebelte be éppen Jane-től. Ha nem eme választ kapja, úgy azért elhűl, és meglepett képet kénytelen vágni. S máris a női döntőst kezdi keresni a tömegben tekintetével.*

4624. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-11 19:25:36
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Harci Torna//
//Morwon - Harath//

* Az óriás támadása sikertelen, továbbra is Harath talál cska vélt kettejük közül. Ám a férfi következő "támadása" avagy a védekezése továbbvitele és Morwon ellen fordítása már annál jobb. Hamar észreveszi, hogy itt nem lesz már győzelem a részéről, így igaz pajzsával kivédi Harath egyik ütését, de mikor az már nyakára céloz megáll pár másodpercre.
~ Kell nekem pár sérülés, csak, hogy nehezebben induljon a következő körben? ~ Teszi fel magának a kérdést, melyre persze már meg is van a válasz.
Kardját és pajzsát "kiejti" kezéből, majd mivel bizonyára Harath felfogja, hogy ez a feladás jele elindul a pálya széle felé. Persze előbb lehajol a fegyverekért, melyeket csak ledob oda, ahonnan szerezte őket, majd a rendes fegyvereit veszi kézbe.
Jöhet a döntő, ahol is Harath küzd meg Dyntinával. Ő személy szerint ugyanoda ül le, ahoha az imént ült, mikor várt a Yüger elleni párbaj után. *

4623. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-11 08:43:38
 ÚJ
>Eralil Namos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Nimue, Caleth//

*Úgy látszik, egy jelentkezőt mindenképpen magának tudhat. Ráadásul olyat, aki levegő mágiával szeretne fogalkozni. Ami nem túl gyakori, meglepő módon. A levegő mágia az egyik legkönnyebb ág, mégsem azt tanuják a legtöbben - talán mert nem elég egzotikus, különleges, ami tény, viszont ugyan olyan erős tud lenni mint a többi ág, ha jó kezekben van. Egy erős támadóvarázslat éppen elég lehet egy ágba, bőven elegendő arra, hogy kiiktassuk az ellenfelet. Ha több támadó varázslat van, az foglalja a védelem és segítség elől a helyet. Persze néha jól jön egy második vagy harmadik fajta, esetleg egy alacsonyabb mana költségű.*
- Majd én felkereslek idejében. *Elővesz egy iránytűt. Amióta ismeri a megfelelő varázslatot, hármat is tart magánál, hisz nem tudhatja, mikor lesz rá szüksége.* Ha megengeded... *Mondja Eralil, majd varázsigét mormol, miközben megpróbálja megérinteni a másikat. Ha ezt a nő engedi, akkor az iránytű hirtelen fordulat után egyenesen a másik felé mutatja az északot.* Most már meg foglak találni. *Mosolyog.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázslat komponenseként kezében tartott iránytű az általa elsőnek megérintett személy irányát fogja mutatni addig, amíg az iránytűt tönkre nem teszik.

4622. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-11 00:08:39
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//
//Lovaggyűjtögetés és többiek//

*Nincs mit mondania, nem is fog magyarázkodni, hisz nincs miről. Mindenki láthatta, hogy ezekkel a feltételekkel a kolosszusnak nem volt esélye a gyors és ügyesen mozgó Dyntinával szemben.
Semmi baj, ha nem tudná kezelni a vereséget, akkor nem tartana ott, ahol. Persze, egy éles küzdelemben nem tudna ilyen könnyedén kihátrálni a harcból, abból általában csak holtan lehet távozni.
Ám most ez csak egy könnyű gyakorlás volt, legközelebb felkészültebb lesz és akkor majd egyenlő esélyekkel léphetnek pástra.
A hósörényű, miután kurta biccentéssel válaszol Kagan kijelentésére, körbenéz a környéken. Khan sehol. Nem is baj, biztos az orra alá dörgölné, hogy a vöröske lenyomta. Sokáig hallgathatná a fricskáit.
Naparany tekintete megállapodik Janemita keserű mosolyán, megindul felé és megáll előtte, ezúttal nem törődve senkivel és semmivel. Egyszerűen átkarolja a derekát, lehajol és édes csókkal forrasztja a szavakat az ajkára. Már, ha a kócos lány mondani akart volna valamit.*
- Nekem ez a díj bőven elég.
*Mosolyog kedvesen a lányra a csók után. Valószínűleg Janenek lábujjhegyre kell állnia, hogy megkapja a csókját, de a kolosszus biztos kézzel tartja a keskeny csípőt.*
- Sajnálom, hogy vesztettél a fogadáson.
*Teszi hozzá szomorú mosollyal, hisz tudja, hogy Jane rá fogadt a tornán és ki tudja, mennyi pénzt tett a győzelmére, erre az elődöntőben kiesik.*

4621. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2015-04-10 22:47:04
 ÚJ
>Draech Wardan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Tavaszünnep//

* Alig fejezi be a vidám dalocskát, s kurjantja el magát, máris sikerül felkeltenie néhány bámészkodó figyelmét. Előbb jő egy mélységi nőstény, kinek hószín haja derékig ér- megérne a nőcske egy misét, vagy pajzán balladát, csak romlottak ezek mind, tárnaszökevény gaztevők! Riszálnak, meg csábítanak kéjesen, aztán valami beteges vonzalomtól vezérelve tőrt döfnek a szívbe. Általánosítás ez persze, de mint tudjuk a kivétel erősíti a szabályt. A fehér üstökű szürkebőrűt kíséri egy taláros, varázslóforma fickó, ki elismerően biccent bárdunk felé. Bólint Drek is mindjárt- részben üdvözlésképp, részben helyeslően a mágus kérdésére-, széles vigyorral képén, csak hadd fejezze be előtte a rögtönzött nótát.
Persze, van kinél a magasba tartott alkoholos nedű aratja a sikert, nem pedig a lantjáték: *
- Yo-ho-hóóó!
* Kontráz a bárd a kendőzött fejű nőcskére, ki első pillantásra banditára, vagy tengerészre hajaz- vagy kalózra, ha összeadjuk a kettőt. Iszik hát ő is mohón a savanykás, testes vörösborból, majd hetykén törölve száját ejti meg az igen pompázatosra sikeredett bemutatkozást. *
- Szép jó napot és legforróbb üdvözletem! * Engedi le a hangszert, s teszi mellkasára ökölbe szorított jobbját, hogy jó mélyen meghajoljon hordókból eszkábált színpadán. *
- Draech Wardan, poéta, bárd, vándorköltő, s hivatásos csínytevő, személyesen! Ez meg itt... * Megvakarássza a még mindig tisztálkodó cirmos csíkos kobakját* - Pocak, hűséges bolhazsákom!
* A négylábú mintha csak megsértődött volna, elkapja fejét, s mancsával óvatosan eltolja magától gazdájának kézfejét, majd oldalára dől mint egy krumpliszsák, de úgy, hogy majd legurul a keskeny kis helyről. Nyújtózik egy jót, s érdeklődve a bámészkodók felé fordítja jégkék szemét. *
- És te ki vagy, alkoholkedvelő, bájos illető?
* Hajol előre, lábával szórakozottan rúgkapálva, hogy viszonozza a közvetlen kérdést a "csigásarcú lánynak", kinek szintén akad társa, egy borostyánszemű szépség, ki egyelőre inkább a lusta kandúrra figyel. Talán fél-elf lehet a hölgyemény, bár szépségével a tisztavérű hegyesfülűek közé is illene biztos, csak szőkék azok inkább, nem pedig ilyen barnák- egy-egy világosabb tinccsel, ha a látszat nem csal.
Mindenesetre a macskának tetszik az érdeklődés, addig nyújtózik ismét, míg mancsocskájával el nem éri a félvér egy-egy rakoncátlan tincsét. Ha sikerül is neki, a nő ellöki magát az emelvénytől, a szívbajt hozva az ücsörgő bárdra. Az kéne még, hogy nyakát törve mutatkozzon be Artheniorban! Persze nem csak a fél-elf vizslatja a cicust, a mélységi és kísérője is foglalkoznak inkább vele, mint a dalnokkal. Tipikus. *
- Meg lehet ám simogatni, már ha hagyja!
* Somolyog bizalom gerjesztően a hóhajú felé, aztán meglepettséget színlelve pislog a felé nyújtott almára, meg az ajánlattevő lánykára. *
- Egy szerzeményért cserébe? Hmmm... * Mókásan összevonja sűrű szemöldökét, mintha hezitálna.* - Egyszer Lichanechben egy földesúr, wargnak bundájából készült köpönyeggel, meg griffmadár tollával ékesített kalpaggal honorált azért, hogy játsszak egy szem lányának lakodalmán. Biz úgy volt, ha mondom! A jánynak olyan széles csípője volt, mintha egy troll keresztben nyelt volna le egy kecskét! * Csap térdére harsány kacajjal, de aztán megköszörüli a torkát, s olyan komoly ábrázatot erőltet képére, hogy szeme sem rebben. Még hangját is elhalkítja.*
- De kegyednek dalolok ez egyszer, az almáért cserébe. * Kis hatásszünet, míg magához öleli lantját, s némán végigméri hallgatóságát. *
- No lássuk csak...

Muzsikás bárd, e világcsavargó,
lichanechi trubadúr,
kire minden fehér kebel szemet emel,
ám az ő szívét csak egy dobogtatja,
kitől piros alma az ő jussa.

S tartatik bolondnak,
ki egy almáért zenél,
mikor a sors másnak arannyal fizet,
ám az aranynál ezerszer fényesebb
két fénylő borostyán szemed.

Szólhatna a dal tovább,
reggelig is akár,
hisz szépségedhez egy versciklus sem elég,
de a költőnek az éhség már korgatja gyomrát,
kérem hát azt az almát!

* A dal végén újból széles mosolyra nyúlik arca, pajkosan kacsint a lányra, majd pimaszul kinyújtja kezét, tenyérrel felfelé, várva a jól megérdemelt fizetségét. *

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257