Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 310 (6181. - 6200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6200. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-18 14:25:00
 ÚJ
>Kuhn Luad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Ellentétek Rendje közös hajsza //

*Kuhn némán, komoly tekintettel biccent a szavakra.*
- Vigyázunk, szétnézünk. *Feleli végül, majd rögtön Alea felé is fordul. Habár Namos mester előtt palástolta izgatottságát, a nő felé megejt egy széles mosolyt. A fogadó a legjobb hely most kettejüknek. Étel, ital, mulatozás, mit kívánhatna még?*
- Csak utánnad. *Szólal meg újra, kezét a holdudvar irányába emelve. Mivel már egészen mélyen vannak a fák között, egyszerűbb tovább gyalogolni az erdőben, hiszen az körülöleli a várost. Nem éri meg a dohos házak között téblábolni, mikor a Pegazus fogadó alig egy köpésnyire van az ösvényeken át.
Habár megfogadja Jaeck és Namos mester tanácsát, titkon azért reméli hogy az elkövető tanusít majd egy kis ellenállást. Abban nincs semmi érdekes, hogyha a várősörök intéznek mindent.*

6199. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-18 10:52:04
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Frey//

~Megértéssel, na ja.~
*Nem kívánja kommentálni a dolgokat. Túl sok mindenben nem egyezik az álláspontja és kezdi úgy érezni, mintha egy pecabot kötöttek volna a hátára rajta egy zsák arannyal és azt kergetné. Meghagyja Freynek saját gondolait, még akkor is, ha szerinte nem állják meg a helyüket egy olyan világban, ahol senkit sem érdekel igazán mi van a másikkal, a megértés így teljesen idegen tőlük.
Annál is inkább sem szól semmit, minthogy a szőkeség láthatóan ismét sötét zugba készül zuhanni, legalábbis a viselkedéséből Cal ezt tudja levonni.*
- Hogy mit? *Kérdez vissza és kifújja maga elé a levegőt. Valóban könnyű úgy beszélni egyes dolgokkal, ha nem mag az ember éli át őket, de egy külső szemlélő valamiért mégis mindig tisztábban és racionálisan képesebb gondolkodni, az ő számára így egyetlen lehetséges megoldás létezhet a probléma kezelésére.*
- Kezdetnek mondjuk, megpróbálhatnánk rájönni, honnan gyökerezik a probléma. Mert azt biztosra veszem, hogy nem egy virágszedés önfeledt pillanata váltotta ki ezt belőled. Esetleg megpróbálhatnál visszaemlékezni az első pillanatra, amikor a te házi démonjaid megjelentek, és arra is, hogy mi történt akkoriban veled.
*Hangosan felhorkant a lány reakcióján, amit az ő által elmesélt kis monológ vált ki.*
- Remélem ezt még te sem gondolod komolyan. *Forgatja meg a szemeit. A kisöreg dumája, talán enyhén közhelyesen hangzik, de Cal számára valahol mégis olyan igazságot tartalmaz, amire talán minden élőnek fel kellene hívni a figyelmét. Azt ugyan sohasem sikerült kiderítenie, hogy a parasztember mit hagyott meghalni magában. Lehet az egy érzés, vagy nagyszabású tervek, amelyeket sohasem vitt célba, a lényeg ugyanaz. Egyedül élt egy kis tanyán és láthatóan baromira utálta, amit csinál.*
- Nem tudom, nem vagyok agyturkász, csak józan paraszti ésszel gondolkodom. *Talán a lánynak valami kuruzslóra van szüksége, vagy csak tényleg arra, amit ő maga is javasolt neki korábban.*
- Miért olyan fontos ez? Itt vagyok és kész, nem? *Tárja szét a karjait.* Miért, miért, miért… Olyan ez, mint a „mi lenne, ha?”. Komolyan, lényeges ezekre a kérdésekre választ adni? *Ja persze, lényeges, mert hát a vele szembenálló mégiscsak a gyengébbik nem egyik képviselője, akik ha tehetnék egész nap kérdésekkel záporoztatnák a férfiakat, amíg azok kést nem döfnek a gyomrukba.
A fatörzsön üldögélve, előkap egy rongyot a zsebéből és egyik lábát átveti a másik térdén, majd kényesen tisztogatni kezdi a cipőjét. Az erdő koszos avara nem tesz túl jót a makulátlan megjelenésnek, amire többnyire kínosan ügyel.*
- Remek, már csak egy kis sár hiányzott. *Sóhajt egyet és maga is az ég felé emeli a tekintetét. Az elfek természettel való kapcsolatát igazolja a lány kijelentése és az azt követi sötét, komor felhők.*
- Akkor húzás. *Pattan fel két lábra, de még előtte vet egy pillantást a csizmájára és szájhúzogatva veszi tudomásul, hogy jobb nem lett. Menetközben sunyin elvigyorodik a lány utolsó szavaira, de nem mond rájuk semmit.*
- Niselle imádta az esőt. Amint hallotta, ahogy megkoppannak az első cseppek a párkányon, már húzta is a cipőjét, hogy kifusson. Képes volt órákig állni és tűrni, ahogy minden elázik, sötétbarna haja pedig a ruhájához tapad. *Fene sem tudja, hogy honnan került elő ez az emlék, talán abból, hogy láthatóan Freyt sem azért zavarja az időjárás, mert nem szereti, hanem inkább, mert Calnak nincs csuklyája, amit a fejére húzhatna.*
- Mit kerestél a piactéren egyébként?



6198. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-17 20:40:33
 ÚJ
>Larn Lowendor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Úttalan erdei utakon//

* Az is régen volt már, hogy megnevettettet egy nőt. Egész kellemes érzés. *
- Igen, egészen röviden így is lehet mondani.
* Figyelmesen hallgatja, hogy hát miért is van egy fiatal elf nőstény elkeseredve? *
- Ha egy elf el akar bújni a világ elől, akkor menjen az erdőbe. Teljesen egyedül ott sem lehet senki. Ezt leginkább mi, elfek tudjuk a legjobban.
* Jó, ő sem teljesen ép eszű, de azért egészen szelídnek mondható olykor. De egynémely elf azt vallja, hogy az erdő szellemei mindenhol ott vannak, fákban, állatokban. Ő is eszik a levesből, bögréből ugye, és közben fel-felpillant a nőstényre. *
- Megesik, hogy kicsúszik az elf lába alól az anyaföld. Életem első felében rossz úton jártam, mert azt hittem, jó az az élet. De aztán jó nagyot estem, hát most megpróbálok felkelni a földről.
* Végtére is nem a legjobb bemutatkozás, hogy volt torokmetsző vagyok, kis kezit csókolom. Hülyén venné ki magát és mindenki elriadna tőle. *

6197. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-17 17:04:23
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Caleth//

*Egy félmosoly kanyarodik ajka szegletében. Halk fújtatással egyetemben hajtja le a fejét. Mégis hogyan lehet küzdeni?
Ki mondhatná ezt meg? Ő? Ki láthatóan romokban hever, s önmagával sem tud megküzdeni? S már a világgal sem akar szembeszállni? Aki már inkább elszürkülne, akár egy kisegér?*
- Megértéssel. Végre meg kéne értenünk másokat. *Hunyja le lassan a szemét.
~Megérteni? Te megértettél minket? Cserben hagytál minket, pedig mi sem ártattunk neked?~
Sötétül el előtte a világ újra. A hangok újra csak egyszerre beszélnek hozzá. Kezét enyhén remegve, felemelve tapasztja csuklóját a homlokához. Ajkai is enyhén megremegnek. Kinyitná, hogy ellenkezzen a hangok ellen, de már nem képes ezt sem.
Csak fél füllel hallja a szőnyeg alá söpréses metaforát, s a történetet.*
- S mégis mit kellene tennem? *Csattan fel enyhén. Persze, hogy mindig mindenki jobban tudja, hogy mit kellene tennie, de amikor felteszi a kérdést, hogy mégis mi kell ahhoz, hogy ne lássa őket, ne hallja őket, senki sem tud rá semmit sem mondani.*
- Hagysz meghalni valamit, hogy aztán ahelyett valami új szülessen, még ha nem is tetszik másoknak, még ha neked sem tetszik. *Ellenkezik újra csak. Tenyérvel takarja el homlokát, miközben próbál a sötétségből kiszakadni. Őrület, hogy egyszerre van odaát, meg itt is az erdőben.
A kártyalapot is majdnem összegyűri kezébe, mire észbe kap, s inkább övének egyik zugába rejti el.
A tagadásra pattannak fel szemei, s szinte mérgesen tekint fel a férfira.*
- Mert amikor nem tagadtam, amikor elfogadtam, akkor annyival jobb lett, minden, nem? *Majd szemeit újra csak lehunyja. Nem akar mérges lenni, nem akarja, hogy újra érezze ezt az érzést. Nem tetszik neki, belülről öli meg. *
- Miért? Miért akarsz itt lenni? *Kérdi meg halkan.
Hagyja, hogy a fához vezessék, de nem ül le. Alyna kihasználva a helyzetet lefutva a lány derekáig ugrik le. Karjait kitárva szárnyal a földre, hogy onnan másszon fel a farönkre, s birtokba vegye, majd onnan a közeli fákat. A szavak, akár az ostor, úgy csattannak a lány lelkén. Pont ez volt az, melyet meglehet, hogy félreértett. Egy helyben állva néz a földre, csizmájára. Kezeit maga előtt kulcsolja össze.*
~Mindketten léphetünk is tovább.~
- Caleth. *Ejti ki a férfi nevét halkan, majd egy esőcsepp pottyan a fejére, összerándulásra késztetve. Fejét felemelve néz fel a vaskos felhőkkel borított égre. A levegőbe szimatol, mitől orrának nyerge aprót rándul.*
- Nem sokára esni fog. *S alig hogy kimondja az ég dörren egyet. Köpenyének csuklyáját a fejére húzza, de annak szélei feje közepén áll meg, arcát nem takarja el. Innen néz le a férfira.*
- El fogsz ázni. Vissza kellene mennünk a városba. *Beszél többes számba. Belenyugodott, hogy a férfi vele akar maradni, de nem érti, hogy miért. Megfordul, hogy a város felé nézzen.*
- Jött mentekkel sose osztom meg a gondjaimat. *Fejezi be, az előbbi gondolatát, ám nem néz a férfira.*

6196. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-17 10:55:45
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Frey//

- Értem. *Kicsit megrágja magában a hallott szót. Ahogy máskor is, most is hagyja, hogy a lányt továbbvigyék gondolatai, megpróbálja magától kibogozni az összekuszálódott szálakat.*
- S miként lehetne az ellenségeskedés ellen küzdeni? Mert legjobb tudomásom szerint karddal éppen csak fokozni lehetne. *Megköszörüli a torkát. Lassan kezd úgy tűnni a dolog, mintha minden egyes céljától megfosztani kívánná őt, holott leginkább csak társalogni kíván egy velős és nehéz témáról.*
- Én úgy látom, hogy már azzal is sokat tesz az ember, ha másmilyen. Te magad is lehetsz az a változás, amit a világtól elvársz, nem kell hozzá nagy tetteket véghezvinni. *Rendkívül nagyívű gondolatmenet ez egy olyan ember szájából, aki képes azért fára mászni és bekukkantani egy emeletes ház felső hálószobájának ablakán, hogy valami szaftos pletykával szolgálhasson a későbbiekben.*
- Szóval besepred a koszt a szőnyeg alá. Taktikus. *Mereng el. Most tényleg gúnyolódik.* Egy idő után már a szőnyeg alatt sem lesz hely Frey, de hát rendben. *Úgy tűnik mintha ennyiben is hagyná a dolgot, de újabb hatalmas okosság jut eszébe.*
- Volt szerencsém egyszer találkozni egy parasztemberrel. Egyedül tengette a napjait kicsiny földjén. Abból állt a napja, hogy reggel megivott egy kupicával, majd ételt adott a jószágoknak, gondozta a termését, barkácsolt. Igazából, lényegtelen mivel foglalkozott, de tőle hallottam valamit, amit talán megfogadhatnál, ha már semmi más nem hatott eddig, amit eddig elmondtam neked. Szóval ő hosszasan kifejtette nekem, hogy a halál az nem tragédia. Az szükségesen megfog történni mindenkivel. Az életben az igazi tragédia inkább az, amikor hagysz meghalni magadban valamit, miközben még élsz.
*Lassan a saját gyomrát fekszik meg a világot is megváltó bölcsességek, az elf lehetőség szerint nem éppen a legjobb oldalát hozza ki belőle ebből a szempontból, s az is igaz, hogy a napsugaras leányzónak sem biztos, hogy pontosan az ő tanácsait kellene megfogadnia.
Lesújtó pillantással, unottan néz vissza a gyíkra. Kezdi kicsit unni, hogy egy pikkelyes apróság minden mozdulatára felfigyel és, hogy az akar neki dirigálni. Ennek ellenére bármennyire is különös, de mégis érti a célzásait, csak éppen sok mindent nem tud vele kezdeni. Kedve lenne megkérdezni az állattól, hogy mégis mit vár tőle, mit tegyen? Talán Freynek jobb kedve lenne tőle, ha Cal majomként ugrálna körbe körbe az erdőben banánért kutatva, de az egyrészt csak átmeneti kezelés lenne, másrészt pedig elterelése a beszélgetésnek, amikor már éppen megnyílt felé a másik.*
- Az egyetlen dolog, amiért okolhatod most magadat az a makacs tagadás. Nincs értelme, hagyd ezt a francba. Engem úgysem tudsz becsapni, magadat meg teljesen értelmetlen. Még ez a kis valami itt a válladon és tudja, hogy mi van. *Legyintéssel mutat csak Alynára.*
- Felnőtt ember vagyok, nem kell megmondanod mit tegyek, vagy mit nem kellene tennem. Itt vagyok, mert itt akarok lenni és kész. Inkább fogadd el. *Egy kidőlt fához vezeti a lányt, majd leül rá, azt, hogy Frey csatlakozik-e hozzá azt már rábízza, nem erőlteti.*
- Nos, igazából, nem azt mondtad, amire én felhívtam a figyelmed, ugyanis olyanra való célzást egészen biztosan nem hallottál a számból, hogy nem tartalak a barátomnak. De tudod mit? Nem is kell, hogy annak tarts, az efféle kötődések pillanatokon belül fel tudnak bomlani és csak keserű ízt hagynak maguk után. Tekints rám úgy, mint egy jött-mentre, akivel megosztod a gondjaidat, majd mindketten léphetünk is tovább, amennyiben ezt kívánod.

6195. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-16 20:43:31
 ÚJ
>Dryrron Jaeckrun avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Ellentétek Rendje közös hajsza //

*Az hogy nem találják helyén a sérült férfit korántsem megnyugtató fejlemény. ~Nem, nem ennyi.~ Tekintetében gondterheltség tükröződik, ahogyan az óriásra néz. Hiszen ha itt nincs a sötételf, az azt jelenti mégis volt benne annyi erő, hogy feltápászkodjon és elmeneküljön. Akkor pedig még mindig veszélyt jelent. Akár most, akár a későbbiekben. Remélhetőleg nem tudja kit támadott meg, azt pedig főként nem hol lakik és a lányok, valamint Bato biztonságban vannak a rendházban amíg meg nem találják a -lehetségesen- bosszúvágytól fűtött alakot.*
- Bevallom nem néztem meg közelebbről. Nem tudom, mennyire vérzett. *Ennek ellenére újra feszült figyelemmel kezdi el pásztázni a terepet, de ahogyan Namos is mondja és a tapasztalat is mutatja, a sárban nehéz apróbb vérfoltok után kutatni.
A hajsza úgy látszik megkezdődik, és az egész városra kiterjed. Olyan meredek lehetőségekre nem is mer gondolni a félvér, hogy netán a fickó a folyóparton elkapott egy hajót és már régen messze jár. ~Bato azt mondta komolyan vérzett, biztosan el kell lássa a sebeit mielőtt menekülőre fogja. Ha menekülőre fogja.~
Csípőre tett kézzel ácsorog amíg a mágus mester kiosztja a feladatokat. Kissé hűvös az idő, de legalább a szél nem fúj, kabát nélkül ő jobban örül neki ha mozgásban vannak ahelyett, hogy itt tanakodnának mi lehet a sötételffel.
Persze nincs kizárva az sem, hogy ahogy Alea mondja valahol a közelben újra összeesett a fickó.*
- Legyetek körültekintőek. *Engedi útjukra az óriásokat a figyelmeztetéssel, majd egy biccentéssel jelzi Namosnak, hogy ő készen áll.*

6194. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-16 18:20:58
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Caleth//

- Ellenségeskedést. *Válaszolja meg röviden, hogy mit is akar az általa elképzelt gonosz, melyet ők teremtettek. Valóban ellentmondásos lehet ez számára, de nem csak neki. Sok más számára is, s ebben rejlik a szőkeség számára a megmagyarázhatatlan. Nem tudja úgy átadni, hogy mi is az, mert… még nem tudta jól megfogalmazni.*
- Ha senki sem kezdi el, akkor nem is fog soha változni semmi. Csak elkezdeni lenne nehéz… Ám ha az elfje ezzel egyedül van, valóban esélytelen bármilyen küzdelem. *Ad igazat a férfinak, s ezzel együtt ki is nyilvánítja feladását a dolgokkal szemben. Amit sose hitt volna. Elfogadja úgy a világot, amilyen. Nem tudja, hogy van-e még értelme küzdeni, magát adnia, hogy bármi is változzon bárkiben.
Visszakapva a fejét néz a férfira. Halovány mosolyt csal arcára, hogy pont őt idézik.*
- Amíg mással küzdök, nem kell foglalkoznom a saját dolgaimmal. *Vonja meg a vállát.*
- Csak azt csinálom, mint az átlag. *Nem küzd. Valójában bármit is látott a városból, a városiakból, az emberekből az ez volt. Feladják még azelőtt a küzdelmet, hogy abba belegabalyodtak volna.
Az egykor sugárzó mosolyú, élénk teremtés hirtelen vált a szürke hétköznapok szürke polgárává.
Alyna válaszol a tekintetére. A lányra mutat, aki, még ha egy pillanat erejéig is, de elmosolyodott. Ő legalább megpróbálja felvidítani, s ha mással nem lehet, hát egy kedves emlékkel. S ezt a másik képébe próbálja… Mutogatni.
A hosszabb kifejtegetésre felpillant a férfira. Majd a végén lehajtott fejjel mosolyodik el.*
- Félreértettél. Nem okollak semmiben. Te csak segíteni próbáltál, ki gondolta volna, hogy ez rosszul fog elsülni? Mégis elsült. Az, hogy ide kerültem, az csak az én hibám senki másé. Csak és kizárólag magamat okolhatom érte, senki mást. *Nyel egyet, s hangja újra csak elcsuklik. Egy pillanat erejéig hallgat, gyűjti az erejét, hogy folytathassa.*
- Épp ezért mivel egyedül kerültem ebbe a helyzetbe, egyedül kell kikerülnöm. Segíteni akartál egykor. Amiért egyszer hálás leszek. *Nem vitathatja el a férfitól a szándékát. Akkor sem, ha azóta egyre rosszabbak az álmai, ha azóta átéli a saját halálát. Ha azóta már ébrenlétében is látja őket, s nem tudja őket kizárni.*
- Nem kell velem lenned, ha megbántottalak. Nem kérlek meg rá, s igazából el sem várom. Akkor ott azt mondtam csak, amire mindig is felhívtad a figyelmem, még ha körvonalazódva is. *Ez is igaz. A szőkeség úgy vette le a férfi szavaiból, hogy nem tartja barátjának, sem semmijének ilyen rövid idő alatt kialakult kapcsolatuk miatt.*

6193. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-16 13:54:06
 ÚJ
>Nimue Sailimiel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Úttalan erdei utakon//

*Kibuggyan belőle egy kis apró nevetés Larn válaszára.*
-Nem úgy gondoltam.
*Szúrja közbe, mert hát nem konkrétan úgy gondolta, hogy bele kell hozzá ülni a jeges vízbe. De aztán elhallgat, és figyeli tovább a férfi szavait.*
-Talán erre mondják, hogy minden kezdet nehéz. Én nem is vagyok türelmetlen, csak kicsit elkeseredtem.
*Vállat von. Most miként mondja el az egész történetet? Hosszú és bonyolult is.*
-Történt... történt valami, és... úgy gondoltam, hogy jobb nekem, ha inkább nem csinálok semmit. El akartam bújni mindenki elől.
*Szavai közben tekintetével a levest fürkészi, mintha bizony a gombafejek és az egyéb összetevők megsúghatnák, hogy mi is legyen. de vajon, ha előadja mindazt, amin átment, mennyire lesz hihető? Mi van, ha utána Larn inkább nézi bolondnak, mint épeszű mágustanoncnak?
Kavar egyet a levesen, majd gyors kanalazásba kezd. Tudja, hogy ha már így belevágott, mondani kell valamit, mert biztosan felkeltette szavaival a másik kíváncsiságát. Azért az evéssel igyekszik kicsit még húzni az időt. Fel sem pillant, csak lapátolja be a levest, mintha most jutott volna az eszébe, hogy mennyire éhes is valójában.*

6192. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-16 13:03:53
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Frey//

*Kissé értetlenül tekint a lányra, próbálja meglelni korábbi szavai és a mostaniak közötti logikai átmenetet, de az ő agya ennél kissé egyszerűbben működik, mintsem megértse mire akar kilyukadni egy zaklatott elme.*
- Megveszek a kíváncsiságtól, így kérlek áruld el, pontosan mi is az, amit szerinted akar? *Ez esetben nem is túloz. Frey szerint a gonoszt az emberek, elfek és a többi népség teremti meg maguktól, vagy aggatják rá másokra, most mégis elismeri annak tényleges létezését, mi több, még küzdeni is hajlandó ellene. De, hogy miként tenné ezt, s mi ellen pontosan, azt nem teszi hozzá.*
- A gonosznak sok arca van, megjelenése. Nem kell éteri démonnak lennie, elég, ha csak a mindennapi apróságokra gondolunk. Ez cicám, olyan, amihez édeskevesek vagyunk, persze értékelendő az elhatározásod. *Láthatóan nem sikerült túlságosan meggyőzni, hiszen sosem lesz az a fajta hős, aki a világgal és annak sötétségével szembe szállva kardot ragadna, hogy megtisztítsa a földet, hiszen ennél árnyaltabb dolgokról van szó. De bőven elég az is, ha egy kétségbeesett, lassan az őrület határára vergődő lánynak elvonja a figyelmét egy beszélgetéssel a saját démonai elől, még, ha ez édes kevés is, de perceket képes nyerni neki.
Majd lassan úgy érzi, Frey is kezd belegabalyodni gondolataiba, amikor kijelenti, hogy nem érdekli, ha az árnyai elragadják és feladja a futást előlük.*
- Idézhetek egy klasszikust? *Veti közbe.* Valahogy így szólt: Én csak nem fogom megadni neki, amit akar. *Saját szavait használja Frey ellen fegyverként.* Nem az élőholtak ellen kellene küzdened, hanem saját magad ellen.
*A Dög valami papírt kerít elő, Cal pedig dermedten nézi, mintha nem akarna hinni a szemének.*
~Ez most komoly?!~ *Tekintetéből ezek a szavak ki is olvashatóak, kíváncsisága pedig nem engedi, hogy ne emelkedjen egy pillanatra lábujjhegyre, hogy rápillantson.
Eddig tényleg nem volt benne nyoma a megbánásnak, bűntudatnak, sőt leginkább haragudott a lányra, most viszont mindent megért. Olyan dolgot várt el végig Freytől, amelyet ő sem tesz még. Még pedig, hogy úgy fogadja el a másikat, és viszonyuljon hozzá, amit ő is elvár másoktól. Amikor játszmát űzött az elffel azt elfeledte, hogy a lány milyen. Hogy érzékeny és mennyire ódzkodik a testi érintkezéstől, ennek ellenére ő mégis saját szórakoztatására és persze tanító jelleggel is, de pont olyan helyen ragadta meg őt, ami gyengén érintette. Ezt pedig szavakba is kívánja önteni.*
- Azért ilyen a viszonyunk… Te azért nem bízol meg bennem és én azért teszek ilyeneket, mert ilyenek vagyunk. Ígérhetném, hogy többet nem teszek ilyet, te ígérhetnéd, hogy megbízol bennem, ha egyszerűen képtelenek vagyunk megmásítani azt, akinek születtünk. Sajnálom, ha így érzed, hogy megbántottalak. De ne csak magadat nézd. Amit odavágtál nekem távozásodkor, az legalább annyira bántó volt. Én ennek ellenére mégis itt vagyok veled most is, talán te is vehetnél egy kis erőt magadon és ahelyett, hogy önző mód mindenért engem teszel felelőssé, kissé elgondolkodhatnál a történteken.



6191. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-16 11:57:17
 ÚJ
>Eralil Namos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92

Játékstílus: Vakmerő

// Ellentétek Rendje közös hajsza //

*Eraléil csendben követi idegenvezetőjét az óriással a két oldalán. Nincs kérdése, egyedül a helyszínt és az elkövetőt kívánja most megtalálni. Aztán majd hogy mit kezdenek vele, másik lapra tartozik. Aztán egyszer csak megérkeznek, és közlik vele, hogy itt volt a támadó. Azaz volt. Figyeli, hogy merre mutogat a mágustanonc.*
- Nehéz megtalálni a sárban a vért. Legalábbis én nem vagyok nyomolvasó. *Válaszolja a többieknek.* De ha megsérült, valahol el kell látnia a sebét. És nem hiszem, hogy sarat pakolna rá, hogy begyógyuljon. Kuhn, Alea, ti menjetek a Pegazusba körülnézni, kérdezzétek meg a fogadós, hogy látta-e a sötételfet, kivett-e szobát, illetve értesítse a városőrséget, ha látja a fickót. Két méternél magasabb, fekete bőrpáncélt visel, és sérült az oldala. *Ismétli el az igen különleges ismertetőjeleket.* Maradhattok is pár italra, ha van kedvetek, vagy visszamehettek a rendházba. *Elvégre ha maradnak, gyakorlatilag őrzik a helyet, és még jót is mulathatnak közben. De ez már a saját döntésük.*
- Mi Jaeckkel visszafordulunk, és a folyóparton keresztül a templomba megyünk, majd pedig a barakkba, ha az előbbi helyen nem találjuk, szólunk a városőröknek. *Körülnéz mindenkin, hogy az utasítás megfelelőnek tűnik-e mindenki szája íze szerint. Mert bár ő szeret ilyen utasításokat osztogatni, fontos, hogy ne kedvtelenedjen el tőle lehetőleg senki, hogy ilyen-olyan dolgokat csinálni kell itten. Még akkor sem, ha egy eskütételen túl vannak. Elméletileg Drayen is velük jött, de biztos csak két kanyarral lemaradt a férfi, ha látja, neki is mondja a feladatot:*
- Drayen, te a kovácsműhelyen és a piacon át menj a barakkba kérlek, és tájékoztasd a városi őrséget a támadásról. Mondd, hogy Eralil Namos is nemsokára megérkezik. *Mivel a férfi hamarabb fog a barakkba érni mint ők, mert rövidebb úton megy. De ők sem sokkal lemaradva követik, hacsak a templomban meg nem találják a támadót.*
- Ha látjátok a támadót, szóljatok a városi őrségnek, ne támadjatok rá magatoktól. Veszélyes, nincs szükség még egy sérültre. *Közli, majd körbejáratja tekintetét, hogy van-e kérdés. Ha nincs, maga részéről megindul.*

6190. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-15 21:27:56
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Caleth//

- Már nem élek ábrándokba. *Rázza meg a fejét, de mosolyogni most képtelen, csak apró rángásra futja ajka szegletébe.*
- Tudom, hogy valós. Mindig is tudtam, hogy az. Itt él köztünk, s mi engedünk neki. Kiszolgáljuk érdekeit, eleget teszünk akaratának, ahelyett, hogy szembeszállnánk vele. *Tudja, hogy ábrándokat kerget. Pontosan tudja, nemrég még a Kikötőben is megtárgyalta ezt, egy szemfényvesztővel.*
- Én csak nem fogom neki megadni, amit akar. *S ezzel lényegében megadja a választ, hogy miért élt úgy, ahogy élt. Miért viselkedett úgy, hogy senkiben sem a rosszat nézte, hogy mindenkiben a jót látta meg. Nem hiszi, hogy az juttatta oda, ahol van. Bármennyire is szaggatja belülről a fájdalom, melyet lelkében érez, hozzáállása a világról nem változott. Gyökeresen nem.*
- Épp mi vagyunk az, akik ezt befolyásolhatják, hát nem érted? *Kérdi némileg kétségbeesetten már. Belenéz a mogyorókba, majd csak fejét rázva lehajtja a fejét és beleharap ajkaiba. Mintha otthon lenne. Mintha az otthoniakat hallaná. Ugyanaz, hogy kik ők, hogy feladják a harcot, hogy békét teremtsenek. Hogy mindenkinek a szerette hazatérhessen és békében éljenek végre. Nem. Az érdek nem ezt szolgálja. Sose ezt szolgálta. S ezért gyűlöli az egészet. Olyan érzések kavarognak benne, melyet eddig nem érzett még. S irritálja a jelenléte.
Kezei akaratlanul is ökölbe rándulnak.
Szemeit szinte lassan hunyja le, hogy végül újra csak felkapja a fejét.*
- Ez csak egyszerű logika. *Válaszolja a gúnyolódásra, melyet fel sem vesz. De már nem válaszol Calethnek. Mit is mondhatna erre? Az idő és az események folyamata majd eldönti, hogy melyiküknek is volt most igaza.
A felhozott példákra elneveti magát, fejét lehajtva tartja, s szeme alól törli le könnyeit.
~Hogy eddig túléltem.~
Nem érti miért, ez az apró mondat késként hatol szívébe. Újra érzi, hogy összeszorítják, s csak mereng maga elé. Sose akarta mások halálát.
Akkor miért nem akarja még ennél is jobban, hogy Caleth éljen?
Fejét azonban újra csak megrázza.*
- Eddig futottam. Kétségbeesetten, elestem, s újra felálltam. Mást sem csináltam, csak futottam. Már… Már… Már nem érdekel, ha elragadnak. *Néz fel a férfira. Alsó szemhélyán egy kósza könny ül meg, mely csak egy pislogás következtében gördül le az arcán. A smaragdok ekkor oldalra néznek.
Alyna sem tétlen. Lefutva a lány övéhez egy négyrét hajtott papírt vesz elő, mely fele akkora, mint ő. Ahogy tudja felviszi a szőkeség vállára, s azt adja oda neki vigasztalásnak.
Freyai újra csak sírva nevet fel.*
- Oh, Alyna. *Veszi át a lapot, s kihajtja. Nem más ez, mint egy kártyalap, melyen egy sárkány található. Kezeiben megremeg a lap.
~Ha nem vagy elég erős olyan sötétségbe ránt, melyből talán sose fogsz szabadulni. S ha mégis, akkor sem tűnik el nyomtalanul.~
Hangzanak fejébe az akkor elhangzott szavak. Akkor igaza volta férfinak. *
- S honnan tudjam, hogy nem fogsz újra? Honnan tudjam, hogy mi volt abból igaz, amit eddig mondtál nekem? Amíg együtt voltunk, honnan tudjam, hogy melyik szavad volt még hazug? Én… *Csuklik el hangja. A könnyek újra megjelennek szemében, s legördülve arcán a festett lapra esik.*
- Tényleg megbíztam benned. Abba a pár órában eltűnt minden, mitől... Mi kísértett. Nyugodt voltam, nyugodtan tudtam aludni… *Vallja be őszintén, bár ezt a férfinak is látnia kellett, hogy álma akkor nem volt nyugtalan. De nem folytatja, csak fejét rázza meg újra s lehajtja.*
- Sajnálom, de… *De nem tudja kimondani a szavakat. Nem tudja kimondani, hogy már nem tud benne megbízni. Ezek a szavak neki jobban fájnak, mint a férfi azt sejthetné is.*

6189. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-15 15:51:44
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Frey//

- Valahol végül is megragadtad a lényeget. *Kelletlenül bólogat.* Mert hát, valamihez viszonyítani kell. De azt ne felejtsd el, hogy nem egyszerű világot élünk. Talán vannak olyan könyvek, melynek lapjain nem létezik olyan, hogy eredendő gonosz. De ne élj ábrándokban, a gonosz valós.
*Nem akarja túlságosan feszegetni a dolgot, de számára a szőkeség még mindig az a naiv leányka, akinek akkor megismerte, s, bár szeretné, ha kicsit a földre ereszkedne a lábaival és jobban megnézné mi folyik körülöttük, de kiforgatni sem akarja önmagából.*
- Élhetőbb lenne? *kezével a szakállába simít.* Én úgy gondolom a háború levezeti a feszültséget, ami kénytelenül is kialakul. Talán a módszer nem a legjobb megoldás, de hát kik vagyunk mi, hogy ezt befolyásoljuk?
*Nagy gondolkodók örökérvényű kérdéseit feszegetik, melyek mindig is nyitva fognak állni a világ előtt, és nincs megmondója annak, hogy kinek van igaza a felvetésben. Frey csak a békésebb oldalát szeretné észrevenni a világnak, holott egy karddal az oldalán járja a földet kalandok után kutatva. Caleth ezzel szemben mindenféle harci helyzetet kerül, mondhatnánk, hogy visszafogottan éli az életét, bár ez nem teljesen igaz, de felesleges párbajokba, csatákba nem vonja bele magát. Ennek ellenére a békét nem tartja tartós megoldásnak. Olyasféle ellentmondásai ők egymásnak és a világnak is, amelyet ők maguk sem igazán érzékelnek.*
- Ennyire beleástad magad a gazdaságba? *Igyekszik nem gúnyosan vigyorogni, inkább valamiféle barátságos éllel próbálja megtölteni ajkai rezdülését, mielőtt még a lány azt hinné, ostobának gondolja. Erről sosem lehetett szó nála, Frey sosem volt butább, vagy ostobább nála, világnézete inkább csak merőben eltér a szokványos és ésszerű változatoktól.* Észérdek ezt kívánná, de, mint mondtam, a világ nem ezeken alapul többnyire.
*Az elf kiakadása szorult helyzetbe kényszeríti. Síró nőkkel egy férfi ugyan mit is tudna kezdeni? Nincs bennünk annyi beleérzési ösztön, mint a gyengébbik nem számára, s Cal saját magát is inkább tartja gyakorlatiasnak, ha problémaorvoslásról van szó, mint sem egy kedves barátnőnek, akivel egy üveg bor mellett el lehetne cseverészni a gondokról. A szoknya egyébként sem áll jól neki.*
- Jaj te. És mi van, ha most leszakad egy ág a fejemre esik és meghalok? Mi van, ha megtámad egy mérges mókus? Mi van, ha kiderül, hogy halálos kórban szenvedek? Mi van ha, mi van ha, mi van ha… *Legyint egyet.*
- Ha így is lesz, az már nem a te problémád lesz. Az is csoda, hogy eddig túléltem. *Kacag fel.*
- Ismered azt az érzést, amikor futsz és már érzed, hogy nem bírod tovább, de mégis teszel még pár lépést? *A maga részéről ismerős. A tüdejét kiköpi, de pár lépéssel akkor is halad valamiért tovább, hogy csak akkor dőljön ki, amikor az oxigén már kínkeservesen távozott a szervezetéből.*
- Fuss tovább még te is egy kicsit. *Kacsint felé. Mit meg nem adna, ha tudna épeszűbb válasszal szolgálni a tengernyi kérdésre.*
- Hazudtam igen. Hazudtam, mert tálcán kínáltad az alkalmat és, mert én ilyen vagyok. Hazudtam már nagyobbakat is másoknak. Károsabbakat is. De hinned kell nekem… *Vesz egy mély levegőt, egy pillanatra elpillant a lányról oldalra a fák közé, mintha a folytatást onnan várná. Hagy egy kis csendet köztük, majd előbb a csizmájára pillant és csak utána a lányra.*
- Mert a többit nem bántam meg.

6188. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-15 15:09:25
 ÚJ
>Alea Loyalar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Ellentétek Rendje közös hajsza //

* Ő is igyekszik azért nem keresztül csörtetni a fák és bokrok sűrűjén, de azért egy óriás némi zajt akkor is képes csapni, ha lábujjhegyen oson. De aztán kiderül, hogy nem kell óvatoskodva osongatni, mert a támadó az eltűnt. Megáll Kuhn mellett, nézelődik, de nem lát többet, mint az elsőként kiért fickó. *
- Hát ha megsérült, akkor valamennyi vérnek lennie kéne. Ha nem nyomott valamit erősen a sebére, akko nem tűnhetett el vérpöttyök nélkül. Talán ha nagyobb körben széjjel néznénk, látnák merre ment tovább. Lehet hogy nem messze innen már összeesett a vérhiánya miatt.
* Egy próbát megér. *

6187. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-15 12:37:07
 ÚJ
>Kaiss Tordemirr [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

*A tisztást sokkalta jobban kedveli mint az erdőt még akkor is, ha ebben az időszakban nem a sűrű lombkoronák jellemzik a fákat, amik sötétet kölcsönöznek az egész erdőnek, sokkalta csupaszabbak, így talán az ég is látható.
Viszont a körútba ez is beletartozik, ha körbe akar sétálni a helyeken akkor a tisztás után erre vezet az út... mármint ugye ha erre halad, mert mehetne a folyópart irányába is, de inkább e mellett dönt. Szereti az erdőket, ott mindig fel lehet lelni valami érdekes dolgot, amire egy ilyen kutató léleknek szüksége van, de ezt sem ebben az időszakban lehet megtenni. Majd ha jönnek a jó idők, és több herbalista holmit lehet beszerezni, akkor valószínűleg még gyakrabban fog itt megjelenni, vagy a tisztáson, esetleg az erdei ösvényen, ahol megismerkedett legutóbb egy nagyon kedves lánnyal... azóta vele sem találkozott, kíváncsi lenne mi van vele, és jól megy e a sora. Még mindig eszébe van amit mondott neki, miszerint ha lesz valaha olyan bájital amivel az emlékeket vissza lehet nyerni, ajándékba fogja adni a lánynak, lényegében kezébe adva a döntést... halad e tovább új élete ösvényén, vagy a múltbéli dolgokat fogja felkutatni.
Nincs már nagyon hideg, de azért a talárt jó alaposan amennyire lehet összehúzza magán, egyébként is fázós típus, nem valami jó a tűrőképessége. Így halad szépen tovább és tovább.*

6186. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-15 09:13:38
 ÚJ
>Kuhn Luad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Ellentétek Rendje közös hajsza //

*Az erdők mindig is közel álltak a szívéhez. Van valami megnyugtató abban, amikor az ember a fák között jár. Kicsinek érzi magát.
Útjukat apró ágak recsegése és falevelek zörrenése kíséri, azonban Jaeck példáját követve ő sem igyekszik szavaival nehezíteni helyzetüket. Még az kéne, hogy mennydörgő hangjával elijessze a "vadat". Türelmesen követi a csapatot, egészen amíg meg nem torpannak. Az óriás kíváncsian néz körbe, bepillant egy-egy fatörzs mögé is, azonban nem sok nyomot lel. Kissé keserűen fekteti vállára fokosát.*
- No, akkor ennyi? *Kérdezi miután megbizonyosodott róla, hogy a támadó már nincs a közelben.* Elillant az ebatta. *Csettint finoman nyelvével Kuhn, majd újabb utasításra vár. Namos mesternek biztosan van egy ötlete vagy terve amin elindulhatnak.*

6185. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-13 15:37:02
 ÚJ
>Larn Lowendor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Úttalan erdei utakon//

* Igaz, ha tudta volna, hogy egy fiatal elf nőstény lesz a vacsoravendége, akkor sem tudott volna jobban megteríteni. Csóró elf és hát nincs is szüksége nagyobb készletre ezekből a dolgokból. Legalábbis, eddig nem. Nekilátnak azért az evésnek és Nimuet nem zavarja, hogy csak így egyszerűen eszegetnek. S közben mesél is, erről a mágiáról. Kicsit nehezen érti, de megleli a lényeget benne. *
- Hát, izé. Nem fürödtem még jeges vízben szappannal, de azért el tudom képzelni, hogy milyen érzés lehet.
- Amikor annak idején gyakoroltam az íjászkodást, tudtam, hogy sikerülni fog, jó íjász leszek. Csak marha sokat kellett gyakorolnom hozzá.
- Szóval szerintem nem kell aggódni. Biztos ez is tanulás és gyakorlás kérdése. Ha az elfnek meg van valamihez a tehetsége, akkor csak időt kell rá fordítani. Időnk meg van, elfek lévén. Vagyis hát ráérek magára vigyázni, ez legalább egy nyugodtabbnak tűnő munka.

6184. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-13 14:24:13
 ÚJ
>Dryrron Jaeckrun avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Ellentétek Rendje közös hajsza //

*Mielőtt csapatostól elindulnának utánanéz a távozóknak, majd megszaporázza lépteit az erdő felé. Két harcossal és tapasztalt mágusokkal maguk között magabiztosan igyekszik abba az irányba, amelyre sejti, hogy korábban ott találtak rá a földön fekvő lányra. Feleslegesen nem beszél, hacsak Namos nem kérdez tőle valamit hiszen nem akarja, hogy a sötételf meghallja, hogy jönnek. Na nem mintha nehéz lenne lefülelni ahogyan ennyien csörtetnek az erdőben, nem párnákkal van az kikövezve hanem élesen roppanó gallyakkal és ágakkal. Még a sáros falevelek sem nagyon tompítják lépteiket. Igaz, ha meg is hallaná őket sem tudna mit tenni a sérült férfi, ötőjükkel szemben.
Egyszer-kétszer Dryrron lelassít, szétnéz és próbál emlékezni merre jártak korábban, majd egy intéssel megy tovább.
Nem telik bele sok idő mire megtalálja azt a helyet, ahol korábban a földön fekvő férfit hagyták. Mégis zavartan pásztázza a földet és a környező fák tövét. Sehol nem találni a sérültet.*
- Itt volt. *Fordul a mágus mester felé összevont szemöldökkel. ~Emlékszem arra a szabályos, ferde ágra.~
Igyekszik alaposan átnézni a talajt hátha bizonyítani tudja valóban jó helyen járnak, de nehéz a sáros terepen felismerni a vércseppeket.*
- A lány ott feküdt, Bato pedig innen jött. *Mutogat miközben felidézi, hogyan is volt.* Itt kéne lennie a fickónak. *Néz zavartan egy vastag fától nem messze eső területre, korábban ott látta a mozdulatlan testet. Magában korholja botorságukat, amiért nem jutott eszükbe őrizni a támadót. Aki úgy látszik, ezt kihasználva meglógott.*

6183. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-13 12:50:39
 ÚJ
>Wilhye Mammor Woitos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Nagy nehezen elhagyja a várost és beér az erdőbe.
Menet közben rágyújt pipájára, hogy gyorsabban teljen az idő. Vidám füst karikákat eregetve falja lába a kiló métereket. Már határozott célja van az óriásnak. A Tharg birtokok felé igyekszik. Arra számít az sokkal jobb vidék az ő fajtájának mint ez a puccos városi népség.
Közben a kocsmában hallottakon jár az esze még mindig. Kezdi komolyan érdekelni a dolog.*
~Talán a barbárok tudnak még némi információt adni az ügyről.~
*Egyre valószínűbbnek tartja, hogy következő munkája valamiképpen kapcsolatos lesz ezekkel a bizonyos élőhalottakkal.*

6182. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-12 18:42:22
 ÚJ
>Nimue Sailimiel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Úttalan erdei utakon//

*Nimue legalább annyira figyel Larnra, mint a férfi őrá. Elvégre mind a kettőjük számára kölcsönös ezúttal az üzletkötés, és ezzel együtt az ismerkedés is. Azért óhatatlanul elmosolyodik a sors játékán. Nem akart ő kimondottan testőrt keresni, de már korábban is járt a fejében olyasmi, hogy jó lenne mellé valaki. Talán leginkább azért, hogy ne legyen egyedül. S most itt az erdőben útjába sodort valakit a végzet.
A kérdés már csak az, hogy melyikük végzete.
Akaratlanul is elmosolyodik ezen a gondolaton, majd kihasználva az arcára futó mimikát, biccent egyet Larn felé.*
-Rendben, szerintem az ár elfogadható minden oldalról. Csupán egyet jegyeznék meg, hogy jelenleg még nem igazán van mit tanítanom. Furcsa egy dolog ez, *Kezd bele, de aztán az elővett tálkákra félbeszakítja szavait.* Óh! Nem érdekes. Jó lesz így.
*Nem zavarja ilyen apró kényelmetlenség, minthogy kevés az étkészlet. Larn nem számított vendégre, ő pedig arra nem, hogy az erdőben fog vacsorázni. Már a levesével a kezében vág bele újra, miközben kavargatva hűti a folyadékot a tálkában.*
-Szóval, furcsa dolog az, hogy míg érzem magamban a lehetőséget a mágia tanulásra, addig egyszerűen nem boldogulok vele. Olyan, mintha egy jégdarabot próbálna meg szappanos kézzel megfogni. Mindig kisiklik az ujjaim közül.
*Bizonyára nem túl nagy reménység ez, de ő azért bízik abban, hogy hamarosan rájön arra, miként is juthatna előrébb. Bár van egy ötlete, fel kell keresnie Eralil Namos házát.*

6181. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2016-03-12 14:40:55
 ÚJ
>Hás, az Erdőlélek avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Fák sűrűjéből //

*Boldogan bólogat az üzenet reményében, most már biztos hogy ha másért nem is, emiatt mindenképpen a város közelében marad. Minden nap el fog jönni megnézni hogy van-e valami az odúban.*
- Rendben.
*Arra hogy mással sokáig nem találkozott meg is rázza a fejét, bizony negyven év nem rövid idő.*
- Az jó lenne, szeretnék többet megtudni mindenről. A sötételfeket és az embereket már ismerem.
*Egy mélységivel már volt dolga és bár kifejezetten kacifántos helyzetbe sikerült belekeverednie miatta, nem bánt különösebben rosszul vele. Az emberek tűnnek a legrosszabbnak azok közül akiket eddig látott és mindenképpen az elfek a legszimpatikusabbak, ha mindegyik olyan mint Meruwiel. Persze más tündérekre is nagyon kíváncsi, törpökről és gnómokról viszont még nem is hallott. Egy orkot látott már talán de nem biztos benne, nem nézte meg magának eléggé és a bőre is barna volt. Egészen jó kedve lett már a lány társaságában, a bátorító szavak is csak segítenek ezen, de a várossal kapcsolatos véleménye mit sem változott.*
- Akkor még majd találkozunk.
*Integet is a lánynak búcsúzóul, nem mondja hogy vigyázzon magára mert az nem jut eszébe hogy árthatnának neki Artheniorban. Végre volt viszont egy kifejezetten jó élménye is ezekkel a hatalmas lényekkel kapcsolatban és ez új reményekkel tölti el.*
- Szia!
*Mosolyog kedvesen az elfre, aztán ő is továbbáll. Egyelőre csak a legközelebbi faágra röppen fel és a törzsbe kapaszkodva nézi ahogy elsétál új ismerőse, aztán továbbindul az ágakon, beljebb az erdő sűrűjébe.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257