Nincs játékban - Artheniori erdő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínArtheniori erdőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 116 (2301. - 2320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2320. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-17 10:50:56
 ÚJ
>Urfang Ulippo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Szelíd

*A kocsi végre kigördül az erdőből, az ösvényen haladva sajnos meglehetősen rázós volt az út. Az elhagyatott erdőszéli tisztásra érve Urfangnak enyhe hiányérzete támad. Egy ilyen elképesztő kaland után legalábbis azt várta, hogy ünneplő tömeg fogadja majd a város határában, akik kalácsot adnak a kezébe és babérkoszorút a fejére. Meglehet, hogy az elpuhult városiak lusták kijönni az erdőszélre és csak a város kapujában tartanak ünnepséget a hazatérő hősöknek, hamarosan kiderül.
Az is eszébe jut, hogy meg kéne látogatnia barátját Tikront, akivel korábban megbeszélték, hogy mágikus praktikákra fogja oktatni az ifjú gnómot, de előtte még mindenképp szeretne megszabadulni a gyógynövényes zsákjától. Ez valószínűleg könnyen fog menni, elég lesz ha felállít egy standot a gazdag negyedben, ahol a betegeskedő városi elit azonnal lecsap majd a ritka növényekre. Nem lesz olcsó mulatság, keményen meg fogja kérni az árát, hisz ezeket a gyógynövényeket már senki sem lesz képes beszerezni többé, ezek az elpusztult sziget utolsó ajándékai, aki ilyen ritkaságot akar a magáénak tudni, annak bizony mélyen a zsebébe kell nyúlni. A vevő még így is bombaüzletet csinálhat magának, mert a nyavalyáktól szenvedő nemesek bizonyára bármit megadnak majd neki, hogy kikúrálja őket a gyógyhatású ritkaságokkal.
A kocsi tovább gördül a város felé, Urfang pedig az erdei madarak csiripelését máris olyannak hallja, mint az aranypénz csengése.*

2319. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-17 07:49:45
 ÚJ
>Bron von Naberus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//A félelem háza//

*Erőfeszítésüket siker koronázza. Noha a csapóajtó nem adja magát könnyen, végül mégiscsak elbírnak vele. Aztán máris kapják az áldást a pofájukba, egy szőnyegvég és jókora adag por formájában.*
- Pffkhhrr, hogyazarohadt..!
*Eképp kommentálja a dolgot, aztán már levegőt sem kap. Telimegy porral a szeme, szája, füle, és még örülhet annak, hogy valami csoda folytán nem borul fel. Aztán már nem is látja hirtelen, hogy mi történik. Kapaszkodó után tapogat, és talál is, a csapóajtó mellett. Köhögve prüszköl, s szemeit próbálgatja. Kissé bekönnyeznek, úgyhogy a látás még nehezebb lesz, de szabad kezével próbálja kitörölgetni a dzsuvát.*
- Csináljunk egy kis helyet!
*Indítványozza, aztán nekifeszül, hogy visszagyömködje a súlyos szőnyeget. Aztán igyekszik feltekercselni valamennyire, hogy elférjenek.
Mikor végeznek, egy futó pillantással megállapítja, hogy odafent sincs az a kimondott fényözön.*
- Hozom a fáklyát!
*Óvatosan visszaaraszol a lépcsőn, közben még mindig a szemeit dörzsölgeti. Lent megrázza magát, nagyjából leütögeti ruháiról a port. Utána már fordul is vissza, hogy szállítsa a fényt a felsőbb emeletre.

Az újabb szobában alaposan körbenéz. Bár hamar fel lehet mérni a helyzetet; a környezet itt is épp olyan ingerszegény, mint máshol. Nos, mivel is kezdjék? Először is át akarja fésülni a terepet, hátha valami fontosra bukkannak. A szekrényekkel kezdi a sort, arra gondolván, hogy be tud majd világítani mindegyikbe, addig Mordokhai esetleg az ajtókkal próbálkozhat.
Módszeresen nyitogatja ki őket, egyiket a másik után. Közben ügyel arra, hogy ne álljon közvetlenül a szekrény elé. Mi van, ha kinyitja, és rögtön a képébe kap egy pendülő, mérgezett nyílvesszőt? Eddig ugyan nem botlottak csapdába, de sosem lehet tudni. Egyelőre több itt a rejtély, mint egy nő gondolataiban.
Ha első pillantásra nem is talál majd semmit, végigkopogtatja a szekrények hátulját is. Bár nem igazán hiszi, hogy itt is titkos járatokra bukkan - az túl kézenfekvő lenne, az előző után.
Aztán, mielőtt megnézné, hogy áll a hóhajú, még megpiszkálgatja lábával azt a sátorponyvát. Kissé arrébb rugdossa, hogy lássa, mi leledzik alatta. Netán belegabalyodva.*
- Szólni kéne a többieknek. *jegyzi meg, mintegy mellékesen* - Az a baj, hogy túl kevés használható tag van a csapatban.

2318. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-16 17:50:13
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

//A félelem háza//

*Mord és Bron együttes erővel fel tudják nyitni a csapóajtót. Bár az először nem akar engedni a nyomásnak, aztán mégis meglódul, s ekkor kiderül az is, hogy mi tartotta lefogva. A vastagon poros, méretes szőnyeg széle lecsapódik a feltáruló résen, koszmó és porcica-halmokat juttatva a levegőbe a két férfi körül. Nem sok híja annak sem, hogy valamelyiküket lependerítse a lépcsőről. Előttük és lábaikra omlik le a súlyos szőtt holmi, így ha fel akarnak jutni, előbb el kellene onnét távolítsák. A szőnyeg méreteit tekintve ehhez ismét mindkettejük erejére szükség lesz.
Fent egy kisebb szoba fogadja őket, egy-egy újabb ajtóval jobb és bal kéz felé is, három nagy, gardróbszekrénnyel és a lyukas sátortetővel, fölötte pedig az éjszakával. Mindenütt áll a por és víz.
Garahaednek közben még mindig nincs nyoma, nagyon nem úgy tűnik, mintha útja errefelé akarna vezetni. Mintha a föld nyelte volna el, úgy nyoma veszett.
Syn megtalálja és kiis piszkálja a padló repedésébe szorult követ, ám hiába próbálja bele ezt is az ajtó különleges zárjába, nem illeszkedik sehová tökéletesen, egyik vájatba sem.
Tima képes levenni a követ a megtalált kulcsról, azonban azt észreveheti, hogy a két tárgy vonzza egymást. Ahogy ismét közelíti a követ a méretes kulcshoz, az egyszerűen magára rántja ugyanúgy, mint ahogyan a megtalálásakor volt rajta.
Ahogy kirohan a tárggyal, egyenest az épp betoppanó Synbe fut bele, s tőle pár lépésre láthatja a másik, előzőleg töprengésben hátrahagyott orkot is.*

A hozzászólást Shiro (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.03.17 08:40:02, a következő indokkal:
Kérésre.

2317. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-16 12:43:22
 ÚJ
>Timandra Reiman avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//A félelem háza //

*Sajnos ő nem jár sikerrel, feleslegesen próbálkozik akár a padlóval, akár a falakkal, mindenhol megbontatlannak tűnik, tehát itt nem találhat további kulcsokat vagy bármit, ami a kijutásban segítené.
Bár ő hoppon marad, az ork szerencsésnek bizonyul, ugyanis egy egészen hatalmas kulcsot kotor elő. A kis tudóspalánta máris ott terem mellette, elfeledkezve a nő fedetlen altestéről és a kellemetlen szagokról, először csak távolabbról vizsgálgatja a tárgyat, majd fel is emeli, vigyázva.*
-Vajon ez egy valódi kulcs vagy csak a kőre lesz belőle szükségünk?
*Alaposan megnézi, ujjait végigfuttatja rajta, hátha talál rajta valami különös jelet, írást, ami segíthet, utána pedig a bordázatot veszi szemügyre. Eddig ugyan nem figyelte a zárakat, de valószínűnek tartja, hogy egy akkora lyuk, amibe ez beleillene, már szemet szúrt volna valakinek.
A következő, amit megvizsgál, az a kő, óvatosan fogva meg, finoman meghúzva párszor a kulcs síkjára merőlegesen, maga felé, hogy lássa, mozdul-e. Ha erre nem enged, akkor a foglalatokat nézi át, ujjaival is végigtapintva, hátha valami más módon lehet a követ megszerezni. Ha Mtach esetleg hozzászólna a témához vagy megnézné a kulcsot, szívesen átadja, de ha az ork nő nem kíván vele foglalatoskodni, akkor bármilyen eredménnyel záruljon is a saját kutatása, mindenképp otthagyja a szobát, szótlanul ellépve Synaliys mellett, hogy a többieket keresse meg.*
-Találtunk még egy követ egy kulccsal!
*Próbál hangosan beszélni, hogy a folyosóra kilépve legalább valaki felfigyeljen a hangjára, legyenek bárhol is a többiek.*

A hozzászólás írója (Timandra Reiman) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.16 12:47:45

2316. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-16 09:45:09
 ÚJ
>Synalys Thenra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Szelíd

//A félelem háza//

*Hiába kutatja át az egész szobát. Sehol semmi új. Viszont akad valami régi. Az elveszett kék kő előkerül. Ott van a padlóban egy résben, csakhogy nagyon beszorult. Próbálja kiszedni de nem akaródzik elhagyni a helyét. Dühösen ül le sarkaira és gondolkozni kezd. tekintete az asztalra esik. Odamegy felborítja és nekiesik a lábának. Amikor letörik, akkor addig piszkálgatja a törött véget, míg nem lesz belőle egy erősebb, vékony rész. Evvel sikerül benyúlni a kő mellé és végre kiszedi. Boldogan rohan az ajtóhoz. Előveszi a kis rongyocskát és behelyezi a megfelelő helyre. Megpróbálja kinyitni az ajtót, hátha jó már, de nem sikeról. Úgy látszik ide tényleg mind a négy kő kell. Bemegy a másik szobába ahol a nőneműek a tűzzel játszanak.*
-Nos mi újság itt? Kell segítség.-

2315. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-15 22:09:43
 ÚJ
>Ewangel Nortsan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

// Farkasvadászat //

//Ewangel Nortsan, Olfreen Lángszem//

* Nem sokat tanakodnak, épp pár pillanatnyi beszélgetés majd gyors tüzelőgyűjtés és végül az Olfreen által kiválasztott fa célbavétele következik. Amennyire csak lehet fürgén dolgoznak de úgy tűnik így is elszámították egy kicsit az időt. Az utolsó gallyat hajítja a rakásra amikor a mélységi érdekes mód hátrálni kezd majd kezével a sötétségbe int. Ewa nem lát semmit, vagyis a farkast nem látja de a két parázsló szemet talán ő is észreveheti amint megvillannak a holdfényben. Mélyen fellélegzik. Csak most ne blokkoljon le, csak most vigyék a lábai a kitervezett úton. Kissé talán ijedten de óvatosan hátrál a fa felé. Felkapaszkodik rá és ha sikerül egy biztos pontot találnia akkor ott megállapodik hagyva a mélységinek is helyet ha ő is oda szorulna.
Bár gondolkodik a két kis máglya meggyújtásán de rá kell ébrednie neki ehhez még némi előkészületre van szüksége. Ha a leselkedő szempár tulajdonosa támadásba lendülne akkor Ewa gyors mozdulattal előkap egy nyílvesszőt , ráhelyezi az idegre és már engedi is a két izzó sárga szem közé, ha nem akkor bár igen csak figyeli mi az ami a földön történik de mindeközben kénytelen lesz a tűzzel is foglalkozni amolyan hétköznapi módon. Tűzszerszám után kotorászik a zsebében. Természetesen ott van, a helyén és ha minden szépen rendesen működik akkor már csak azt kell bevárniuk, hogy a vadak még közelebb merészkedjenek. Tudja jól, hogy rettegnek a tűztől, nem szeretné időnek előtte megugratni őket, de a saját biztonságuk a legfontosabb.*

A hozzászólást Shiro (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.03.16 11:21:25, a következő indokkal:
Világidegen szó

2314. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-15 20:54:11
 ÚJ
>Assa Nides avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Szelíd

//Erfalody//

*Erfalodynak jól megy a dolog, de Assa nem sokat lát. Társa még idejében szól, hogy merre menjen, hogy ne a bokorban kössön ki. Hát igen, nem ér sokat azzal, hogy jól lovagol, ha nem lát semmit. Inkább szép lassan megáll.*
- Na jó, ez így nehézkes lesz valóban. Haladjunk lépésben. Még beletelik egy kis időbe mire ki fog világosodni, úgyhogy addig menjünk lassan.
*Már azért jóval közelebb vannak az úticéljukhoz.*

//Később...//

*Néhány óra elteltével az erdő már nem olyan sűrű, s mivel már sokkal világosabb van, ezért már látja a távolban a célt.*
- Már jól látok, így kapcsolhatnánk gyorsabb tempóra. *Ezt nem kérdésnek, hanem inkább kijelentésnek szánta, így ügetni kezd és reméli, hogy mélységi útitársa is követi példáját.*

2313. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-15 18:47:51
 ÚJ
>Erfalody A'theriona avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Assa Nides//

*Vannak náluk hátasok, nem is akármilyenek. Igaz, hogy a haladásuk sima, és egyáltalán nem kell sík terepen attól tartani, hogy lebukfencezik az ember róluk, viszont azok teljesen máshogy mozognak, amit valószínűleg a felszíni lány nem bírna, főleg elsőre.* ~Követik egymást?~ *Lepődik meg Assa kijelentésére. Addig nála tiszta, hogy ha el lennének engedve ezt tennék, de hogy akkor is ha vezetik őket...
Meghúzza a kantárt, kicsit lassít a tempón, hogy szinte már alig mozdulnak, és figyeli mit művel a lány. Figyeli minden mozdulatát, és testtartását, ahogy oldalba böki a sarkával a lovat, majd elemelkedik kicsit róla az elején.
A lova kicsit ideges lesz, de nem kezd el vágtázni. Pár pillanat múlva elmosolyodva rúgja finoman oldalba, mire boldogan elindul utánuk az állat.* ~Látja egyáltalán, hogy merre halad?~ *Grimaszol a lány után, aki többször majdnem letér az ösvényről. Igaz, hogy ő most csinál ilyet először, de lehet jobb lenne, ha legalább egymás mellett haladnának, mert a végén nekimegy a felszíni lány egy fának, vagy belegázol a bokrosba.* ~Vágta?~ *Kapja fel a fejét, visszatérve a valóságba. Ahogy elkezd vágtázni, kicsit az ő lova is gyorsít a tempón, de még nem vált át az ügetésből. Hümmögve beugratja vágtába ő is a lovát, gyorsan utolérve a lányt.* ~Na jó, most már biztos neki fog szánkázni valaminek ha így halad.~
- Hééé! Vagy balra húzod azt a lovat, vagy most mész bele a bokrosba! *Kiált fel ő már közben kanyarodva, követve az ösvényt. Jól szórakozik a látványon, de azért egy fáról nem akarja leszedni.* Biztos jól látsz még? *Kérdezi ahogy egyre beljebb haladnak, ahol a lombkoronák már eltakarják a hold fényét is. Ő végre teljes mértékben elemében van, ám ez a tündérről már korántsem mondható el. De legalább ő nem érez idegtépő, kínzó fájdalmat.*

2312. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-15 09:00:09
 ÚJ
>Olfreen Lángszem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Szelíd

// Farkasvadászat //

//Ewangel Nortsan, Olfreen Lángszem//

*Sajnos nem sok idejük maradt megvalósítani a dolgaikat, mert röpke idő elteltével valami megváltozik az erdőben. Az eddigi neszezések, mocorgások, motozások elhalkulnak, majd, mintegy varázsütésre síri csend lesz a fák között. Olfreen gyanakodva tekinget szerteszét, éles szeme körbepásztázza az erdő fáit, bokrait, persze csak azt és annyit amit beláthat. Ekkor látja meg a rá szegeződő sárga szempárt. Egy pillanatig összeforr a két tekintet, egymásra szegeződik két sárgán izzó szempár. Olfreen szeme összeszűkül, izzó haraggal néz a farkas szemei közé, mintha szuggerálni akarná a dögöt, aztán szépen lassan hátrálni kezd szemét nem veszi le a farkasról. Ewa felé közeledik akinek talán sikerült összehánynia egy kisebb farakást, ő is ezen ügyködött a fa keresés közben. Halkan a háta mögé kerül és finoman megérinti a kezét, majd tekintetével az erdő mélye felé int, ezzel jelezve, hogy nincs több idejük. Ha találtak megfelelő fát akkor Olfreen fejével int, hogy Ewa másszon fel minél előbb, ő pedig óvatosan megközelítené a fát és fülelne további neszekre, esetleg szempárokra,úgy, hogy a szemét nem veszi le a farkosról és ha bármi jel utalna arra ,hogy a farkosok elindultak feléjük rögtön fel tudjon kapaszkodni a fára. Ha sikerült legalább egy vagy két farakást összegyűjteniük, akkor ezeket megpróbálja majd begyújtani mágiával.*

2311. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-14 18:20:25
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81

Játékstílus: Szelíd

// Farkasvadászat //

//Ewangel Nortsan, Olfreen Lángszem//

*A páros hamarosan rájöhet, hogy az éjszaka közepén egy vadváltón tanakodni bizony nem a legokosabb húzás. Az első dolog, ami feltűnhet nekik az, hogy az erdő neszei nagyon hirtelen szűnnek meg. Olyan mély csend borul a fákra, amilyet csak barlangok fenekén tapasztalhat az ember fia. Szinte már természetellenes, egyetlen éjszakai madár nem sok, annyi sem nyikkan meg. Bármennyire is hegyezik fülüket az amúgy is hegyesfülűek, nem igazán tudnak kivenni a saját lélegzetükön kívül semmit. Aztán Olfreen vehet észre először egy sárga szempárt, amely rájuk szegeződik, hozzávetőlegesen 20 lépésnyire tőlük. A szempár gazdája nem mozdul, s nem is lehet kivenni az alakját, de egészen valószínű, hogy egy farkassal akadtak össze, ami nem túl meglepő. S ha egy itt van, akkor a többi sem lehet messze, úgyhogy bármit is tervez a két vadász, azzal jobb lesz sietni.*

2310. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-14 17:47:20
 ÚJ
>Bron von Naberus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//A félelem háza//

*Végre jön a segítség, nem kell soká várnia. Ketten már mindjárt más lesz a helyzet. Ezek után nem kell sokat unszolni Bront sem, tudja jól, mit kell tennie. Először is (kivételesen) lerakja fáklyáját a lépcső aljába, de némileg azért félreeső helyre, nehogy egy óvatlan mozdulat után belebukfencezzenek odafentről. Aztán már követi is Mordokhai-t. Remélhetőleg ketten görnyedezve elférnek a csapóajtó alatt.
Lábait megveti, és nekifeszül teljes erejéből. Hátha lesz valami.
Közben azért résen van, és meredten lesi, mi fog történni. Valahogy az az ostoba ötlete támad, hogy ha valami nehéz cucc torlaszolja el az ajtót, az egy sikeres lökés után a nyakukba fog zuttyanni. Így megpróbál ügyelni erre is. Noha pillanatnyilag azt még nem tudja, hogyan kell.. Hová húzódhatna az alázuhanó valami útjából? Mindenesetre majd menti, ami menthető.
Miközben nyomakodik, feltűnik neki a nagy csend a szekrény-ajtó túlfeléről. Mi a fene történhet ott? Vagy valami nagyon fontosat találtak a többiek, vagy egyáltalán semmit. Nagy a punnyadás és csoffadás.*


2309. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-14 16:28:10
 ÚJ
>Draza a Nyelv avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//A félelem háza//

*Ami azt illeti Draza egy helyben álldogálása igen célravezető, legalábbis ha eltekint attól, hogy ő nem csinál semmit, de a többiek mégis haladnak. Ha ez így megy tovább ő kijut anélkül, hogy a kisujját is mozdította vola - eltekintve persze attól, hogy kifeszítette az ajtót a korábbiakban.
Gondolkozik, mert hát mit csináljon, korzózzon a szobákban, mint a többi? Aztán az mire lenne jó? Meg kéne találni Garahaedet, persze, ez volt a terve már a kezdetektől, de mivel fogalma sincs honnan jött a hang, amit mindannyian hallottak, nem tudja merre kéne elindulnia. Jobb ötlete híján kisétál a folyosóra. Nem siet, hisz minek tenné. Látja, hogy páran a másik szobában tevékenykednek, míg megint mások kibontottak valami szekrényt. Jó nekik, gondolhatná, de ahhoz is lusta. Egy ismerős nótát kezd fütyörészni, miközben bekémlel a másik szobába, ahol többek közt az ork nő a porban turkál. Meg sem lepődik. Folytatja a fütyörészést és a szekrényhez sétál. Bekukucskál a lyukon, majd a két alakot látván odabent elégedetten bólint. Dolgoznak ezek, unszolni sem kell senkit. Bár miért kéne, olyanok, mint a patkányok a süllyedő hajón. Már csak a cincogásuk hiányzik.*

2308. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-13 20:24:43
 ÚJ
>Tyria Sylthis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

*Pár napnyi meglehetősen kényelmetlen zötykölődés után, Tyria végre valahára megérkezik a városba. Jobban mondva inkább az erdő széléhez, nem konkrétan a városba. Lehuppan a szekérről, s mielőtt még bárki is hozzászólhatna, gyalog indul tovább, egyenesen a tisztás felé, ahol apjával annak idején annyit gyakoroltak. Szüksége van egy kis kikapcsolódásra, s a csendes erdőszéli tisztás erre tökéletes helyet biztosít. Nyugodt környezet kell neki, legalább pár röpke órára, mikor mindent és mindenkit kizárhat a fejéből és nekiállhat felejteni. Azután majd jön a felejtés második része, egy alapos lerészegedés a Pegazusban. Ennyit megérdemel, s ezt nem is vitathatná el önmagától, még ha akarná sem. De miért is akarná?
Lábai szaporán járnak, bár izmai némileg megmacskásodtak a szekéren való zötykölődéstől, igyekszik kijárni lábaiból a zsibbadtságot. Lehet, hogy még a barakkba is elnéz a napokban, mindenesetre az biztos, hogy egy ideig nem kell sem koplalnia, sem munkát vállalnia. A jutalmul kapott pénz elég lesz egy időre, s ezt az időt kizárólag magára fogja fordítani. Még azon is eltöpreng, hogy leakasszon-e egy valamirevaló férfit, akivel eltölthet egy éjszakát, vagy legalább pár órát. Elvégre ha a férfiaknak jár az efféle kikapcsolódás az örömlányok személyében, neki mi oka lenne rá, hogy megvonja magától a testi örömöket? Félnivalója nem sok van, de az biztos, hogy megválogatja a partnerét, ha ilyesmire adja a fejét.*

2307. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-13 14:11:25
 ÚJ
>Jaqen Ryssal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Rakori Sulvera//
~Kis elővigyázatos. Nem foglak bántani. Ok nélkül nem.~
*Kissé nehezen alszik el, de végül is sikerül neki. A napot még nem lehet látni a horizonton, épp csak világosodik mikor a fiú szétnéz. A tűz leégett, a lány lova nem indult sétálni az éjszaka folyamán, és a sötételf is ott fekszik nem messze tőle.*
~Milyen szép reggel. Ma el kell mennem a kardért. A kovács biztosan vár.~
*Feláll, és megszámolja a pénzét.*
~Megvan mind. Örülök, hogy nem rabolt ki. Viszont ha megveszem a kardot nem marad csak egy aranyam. El kell mennem a városból. Feleslegesen tartózkodnék itt.~
*Hosszan nézi a földön alvó lányt, majd elindul. Nem várja meg míg társa felkel, elmegy a kardért amit rendelt.*
~Meglesz itt. Nem lesz semmi baja. Ha mégis, a lovát elviszem. Meg a pénzét. Biztos sok pálinkát ivott azért alszik így.~

2306. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-12 22:15:14
 ÚJ
>Dawn Wagata avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Szelíd

*Lihegve torpan meg egy fánál, mellkasa hevesen emelkedik és süllyed, ahogy kipirult arcát az érdes kéregnek nyomja, kezeivel is megkapaszkodva a törzsben, nem törődve azzal, hogy tenyerébe hány helyen vágnak kényelmetlenül a göcsörtök, fel is sértve a bőrét. Mit sem számít ez most, a lényeg, hogy végre úgy érzi, elég messze lehet mindenkitől, mindentől, ami fájdalmas lehet. De miért? Ujjai megszorulnak, a puha begyekből friss vér serken, ahogy a könyörtelen kéreg mélyre hatol, de most ez érdekli legkevésbé, talán még örül is, hogy apró fizikai fájdalom társul a lelki mellé. A mindig szabad szőke tincseket most erős bőrszalag köti meg, a nap színei is eltűntek ruhájából, egyszerű barna inget és nadrágot visel, ezek fölött pedig egy szürke köpenyt. Bár itt a tavasz, még szeszélyes az időjárás, főleg most, hogy a napkorong is felhők mögé bújik, komor árnyékot borítva a földre. Mintha még az életető égitest is elfordulna tőle a szerencsével karöltve.
Miért? Amikor már anyuka sem tud választ adni a kérdésre, eljön az ideje, hogy ő maga is komolyan aggódni kezdjen. Visszatérő rémálmok, eltűnő emberek... Tényleg léteznek átkok? Annyira könnyedén vette eddig mindig, tagadta a létét, tagadta, hogy dédanyával egyező neve a végzett is megpecsételi, de most fél. Egész teste remeg, gyomra görcsbe ugrik, már nem tudja, mihez kezdjen. Vonuljon el a világtól, ahogy az idősebbik Dawn tette? Azzal sem érne el semmit, annyira korai lenne, hiszen előtte az egész élet. De milyen élet az, amit lidérces álmok nyomorítanak? Nem akar hazamenni, nem akarja látni a sajnálkozó arcokat, nem akarja látni, milyen pillantást váltanak a szülei és tudni, miket beszélnek a háta mögött.*

2305. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-12 14:53:53
 ÚJ
>Relatar Narchenar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Yserra//

*Rel mindig is különcnek számított a saját fajtája körében, hiszen a legtöbben bolondnak tartják azt aki a világot járja ahelyett, hogy otthon - vagy egy fogadóban - üldögélne egy napi kemény munka után és a családjával beszélgetne. Nem, a férfi még véletlenül sem szeretne ilyen lenni. Ezért is él úgy, mint aki más fajból származik. Számára minden tábortűzi mese egy érdekes, elgondolkodtató történetet jelent, lett légyen az bármilyen hihetetlen is.*
- Én nem pusztítom az erdőt, hát ne beszélj úgy, mintha én is az olyanok közé tartoznék.*kicsit megkeményedett a hangja és vonásai is szigorúbbak lettek, de ez csak pár másodpercig van így*Bocsássatok meg! Elragadott a hév.
*Rel még a tábortüzét is lehullott gallyakból szokta rakni és mivel nagyobb ágakat is találni, ezért semmi szükség arra, hogy fát vágjon.
A számára idegen nyelv hallatán, kicsit elmosolyodik. Sok nyelvet ismer, még az orkokén is érthetően beszél, pedig azt - a sötételfeké mellett - a világ egyik legnehezebb nyelvének tartja. Mivel sokféle elf népcsoport él a világban, ezért nem lepődik meg, hogy épp két olyan lánnyal hozta össze a sors, akiknek nyelvjárásuk ismeretlen.*
- Természetesen mindenkié. De nem mindenki tekint rá ajándékképp.
*A meghívás hallatán kissé meglepődik, de szívből örvend neki, hogy már nem akarják lelőni. Biccent, ledobja a pajzsát a válláról, lecsatolja a köpenyét és a vadkanszőrme mellé teríti a földre, majd lehuppan. Mivel a fegyveröve is zavarja, nemsokára az is a pajzsa mellett pihen, de azért jól elérhető távolságban.*
- Köszönöm a meghívást.*lecsatolja a kulacsát is és iszik egy kortyot*Nos, mit meséljek? Elmondhatom, hogy hogyan élnek az emberek, milyen körülmények között, de mivel nem vagyok benne biztos, hogy ti ezt szeretnétek, hát mondjátok meg ti témakört.
*Rel kulacsában egyszerű víz lapul, amit a férfi sokkal jobban szeret, mint bármilyen más italt. Csak ritkán alkoholizál és olyankor sem iszik sokat. Így hát aztán mindig csak vízzel tölti meg az "edényt". Miután még pár korty lecsurog a vándor torkán, körbenéz az erdőben, hátha észre vél venni valamit, ami leköti addig, amíg a lányok gondolkodnak, hogy miről is szeretnének hallani bővebb információt, mint amit már így is tudnak. Bár ez a tudás, azért meglehetősen csekélyke lehet.*

2304. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-12 14:31:02
 ÚJ
>Yserralynn Ilynthae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Relatar //

* Valóban kemény fejű a két kis vörös. Ragaszkodni fognak álláspontjukhoz, lebeszélhetetlenül, de nem is lehet ezért őket kérdőre vonni, hiszen így nőttek fel. nem láttak más és nem is tapasztaltak mást az erdőn kívül, ezért nincs viszonyítási alapjuk. Felesleges minden szó, hisz úgy sem lesznek megértőbbek. Az elfek s azok közül is a tisztább vérűek nagyon természet kedvelő lények. Akár egy leszakított virág láttán is képesek könnyeket hullatni. Vagy egy kivágott fatörzset ölelgetni, míg valaki el nem rángatja őket onnan. Van is egy olyan mese, hogy egy híres elf asszony egy ezer éves tölgy kivágott törzsénél halt meg, mert nem volt hajlandó elhagyni azt, s halála után a fa lelkévé vált, nimfa lett. Ilyen és ehhez hasonló meséket regéltek egymásnak amikor még sokan lakták az erdő ezen részét. Persze ezek a történetek az emberek fülének csak bugyuta dajka mesék, nekik viszont nagyon is sokat jelent mindmáig, s megsiratnak minden apró élőlényt.*
- Hát vegyétek el ami kell, de eljő majd idő... mikor nem lesz miből. Mi lészen akkor? * Yserra csak megcsóválja fejét nővére hiábavaló vitázásán, s megérinti a vállát.*
- Merenianh moltoen Nyrina.
* Csitítgatja testvérét, s kedves bár rezzenéstelen arcát lassan az idegen felé fordítja. A makacsságukhoz hozzá tartozik a türelem és a megértés is, bár erre néhányszor emlékeztetniük kell egymást. Fiatalok még, és nem nagyon tudják hogyan működik a világ. Emberi szemmel bár huszas éveik elején járhatnak, mi miatt azt gondolhatnák, keveset tapasztaltak még.*
- Az erdő mindenkié! Azért kaptuk, hogy vigyázzunk rá, de van ki nem becsülni a nagy ajándékot. * Válaszolja könnyedén a férfi kérdésére, melyből leszűrhető, hogy úgy hiszi a lányok csak maguknak akarják az egészet. Nem értik, hogy miért ültessenek fát, ha más azt pár év múlva elveszi tőlük. Rövid pillantást vált egymás közt a két smaragdszemű, majd Yserra megcsóválja a fejét.*
- Mi nem most nem tartunk veled Vándor Relatar, de ha te nem mégy sehová. * Nyrina folytatja a mondatot, s leteríti a vadkanszőrmét a dombra.*
- Akkor csatlakozz hozzánk. Egyél és igyál. Mesélj nekünk a városról.
- És a városiakról! * Egészíti ki a mondatot Yserra, majd mindkét vörös leül és eszegetni kezdi a gyümölcsöt.*

2303. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-12 14:06:23
 ÚJ
>Relatar Narchenar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Yserra//

*Rel megcsóválja a fejét. Ő is ennyire nehéz felfogású volt, amikor ennyi idős lehetett, mint ezek ketten?*
~Kétlem.~
*Persze Relatar is keményfejű volt, amikor húszas éveinek elején járhatott, de nagyon hamar rájött, hogy nem megy vele sokra, hacsak az nem számít eredménynek, hogy sikerül az embereket az őrületbe kergetnie.*
- Az hogy kivágják a fákat, nem utal semmi ilyesmire. Gondoljatok bele, ha jön a tél, feltételezem ti is fáztok a meleg pokrócok ellenére is. És aztán még nem is beszéltem az otthontalanokról. Akik faházakat építenek maguknak, hogy legyen hol élniük.
*Rel reméli, hogy legalább egy kicsit megértőbbek lesznek a lányok, de ha nem, hát azt is meg fogja érteni. Ő sem védeni akarja a favágókat, de éppenséggel tökéletesen meg tudja őket érteni. Sokszor látta már a házzal nem rendelkezőek nyomorát és senkinek nem kíván olyat. Csak az képes hajlék nélkül élni, aki vándor, vagy az erdő szülötte.*
~Aki tősgyökeres városi, az halálra van ítélve, hacsak nem segít neki valaki.~
- Annak ellenére, hogy az erdő az otthonotok, még nem beszélhettek róla úgy, mint ha a tiétek lenne. Ugyanúgy ültethettek magatoknak fát ti is.
*Legyint. Nem érdemes vitatkozni két fiatal, forrófejű elf lánnyal.*
- Örvendek Yserra és Nyrina.
*Meghallgatja a kérdést, majd pár másodpercig hallgat. Aztán vállat von és megszólal.*
- Erre-arra. Nincs konkrét célom. Járom a világot és felfedezem az új területeket. Már jó egy esztendeje nem jártam erre és körbe szeretnék nézni. Esetleg ti is velem tarthatnátok!
*Az invitálás őszinte, kedvére való lenne némi társaság, hiszen sokkal közelebb állnak hozzá azok, akik a fák között élnek, mint azok, akik a városban.*

2302. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-12 13:53:23
 ÚJ
>Yserralynn Ilynthae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Relatar //

* Mindketten megmutatták már magukat, nincs több titkolni valójuk, azt is elárulták, hogy csak pár társukkal élnek az erdőben s hogy folyamatosan költözniük kell mert a favágók pusztítják otthonukat.*
- A te embertársaid viselkednek úgy, mintha az övék lenne ez az egész. * Körbemutat a sűrű farengetegen. Az erdő ezen részébe még nem nagyon kontárkodott bele emberi kéz, éppen ezért pompázik legszebb formájában érintetlenül. Felesleges tovább csépelniük a szót, a többi vándornak is hasonló volt eddig a gondolatmenete, éppen ezért viselkednek úgy ahogy a férfi azt ki is jelentette. Egymásra néz a két vörös hajú, miközben hallgatják a fejtágítást. Ha így is van, ők ezt soha nem fogják megérteni, hiszen ők mindig csak ültetnek, nevelgetnek, magokat szórnak szerte szét, az emberek pedig csak letarolják őket.- Tisztelet a kivételnek természetesen - hisz olyanokkal is találkoztak már, csupán ritkábban. Szökő évente egyszer, s az a sejtésük ezúttal sem leltek megértő hallgatóságra.*
- Akkor ültetni fát maguknak! Nem mieinket elvenni. Nekünk ez az otthon! Ember mindig csak vesz és vesz mohón a markába.. Mindent akar! * Az utolsó két szót keserűen ejti. Mérges gondolatok ezek, melyek már évek óta tépázzák lelküket, de lassan megbékélnek azzal, hogy el kell hagyniuk végleg a magas fák nyújtotta biztonságos hont. Nem válaszolnak semmit csupán hunyorogva méregetik az idegent. Nem jutnak dűlőre ezt érezni a levegőben, ezért nem is folytatják többet a panaszkodást. Megkapják a férfi nevét, s egy aprócska csend és habozás után ők is bemutatkoznak.*
- Én Yserra vagyok ő pedig a nővéren Nyrina. * Mutat hosszú göndör hajú testvérére, ki nagyon hasonlít rá, mivel ikrek. Csupán göndör hajuk, arcuk finom vonásai különböznek, ha az ember jobban megfigyeli.*
- Ha nem délre. Úgy merre tartasz vándor? * Kérdi, s most hogy megkapták a férfi nevét sokkal közvetlenebbé váltak. Túl őszinték ahhoz, hogy eszükbe jusson, hogy talán egy álnevet kaptak, vagy egy álruhába bújtatott farkasra gondoljanak ezért fesztelenebbek.*

A hozzászólás írója (Yserralynn Ilynthae) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.12 13:55:37

2301. hozzászólás ezen a helyszínen: Artheniori erdő
Üzenet elküldve: 2014-03-12 13:34:05
 ÚJ
>Relatar Narchenar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Yserra//

*Rel biccent egyet az előbújó lánynak. Örül neki, hogy felfedték magukat mindketten, így feleslegessé vált néhány másik kérdés.*
- Nem mondtátok, ez kétségtelen. Ennek ellenére úgy viselkedtek.*A vándor kénytelen lesz némi fejtágítást tartani.*Bármennyire is furcsa lehet ez nektek, a fa fontos az embereknek is. El kell tüzelniük, mert ha nem tesznek így, a tél megöli őket. Ugyanúgy a létükért küzdenek, mint ti. Bár...*Rel az égre néz.*a tél már tovatűnt és helyét átvette a következő évszak, de most is vannak helyek, ahol még csípős az idő és a meleg pokróc ritkán elég.
*Bocsánatkérő tekintet villan a fiatalság előtte álló két képviselőjére.*
- Sajnálom, de nem délre utazom. És ha átadnék egy ilyen üzenetet, az bizony nagy kellemetlenség lenne kettőtöknek, lévén a városi őrséget zavarnák a fenyegetések. És ők azért többen vannak egy kicsivel. És különben is. Az erdő hatalmas. A karaván szélén van egy sűrűbb. Nem nehéz eltévedni benne, de mindent meg lehet oldani.
*A férfi kissé sajnálkozva figyeli a két lányt. Minden oka meg van a sajnálatukra, hiszen ő is átélt hasonlót, úgy húsz évvel ezelőtt. Aztán rájött, hogy teljesen felesleges aggódnia, mert mindig ültetnek új fákat, mindig lesz valahol egy sűrű erdő, amit Rel bejárhat, megismerhet, felfedezhet. Eltart egy ideig, amíg ők is ráeszmélnek erre, de nem ma lesz az a nap.*
- Nos, igazán sajnálatos dolog, amiről beszéltek.
*A vándor úgy dönt, hogy itt az ideje jelezni, tényleg semmi hátsó szándéka nincsen.*
- Relatar vagyok. Relatar Narchenar.
*Reméli, hogy ezzel már sikerült némi bizalomérzetet kelteni a lányokban, mert ha nem, akkor legalább olyan nehéz eset mindkettő, mint ő maga.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7238-7257